10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet

a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek

a) elkészítéséhez,

b) módosításához, kiegészítéséhez és

c) tárolásához

kapcsolódóan végez.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellenőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a bányafelügyelet bányatérképekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységére.

A bányatérképekre vonatkozó általános követelmények

2. §[1] (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis.

(2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével.

(3) A térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program akkor minősül alkalmasnak, ha a térképi alapelemeket - mint pont, vonal, vonallánc és szöveg - térbeli helyzetüknek megfelelően le tudja képezni más számítástechnikai rendszerek által értelmezhető formátumba.

(4) A vektorosan elkészített bányatérképek archiválására, valamint más számítástechnikai rendszerek részére történő adatátadás és adatcsere céljára rajzcsere fájlt kell használni. Az adatmentést az alkalmazott szoftver eredeti adatformátumában is el kell végezni.

(5) A bányatérképet kinyomtatható formátumban is meg kell szerkeszteni és papír alapon meg kell jeleníteni, valamint a kinyomtatott formátum számítógépen történő képi megjelenítését - nem módosítható formátumban - biztosítani kell.

(6) A bányavállalkozó vagy a hites bányamérő a bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez az állami térképi adatbázis adatait köteles felhasználni. A bányatérképek továbbvezetésekor az állami térképi adatbázisban bekövetkezett változásokat ellenőrizni kell, és a változásokat a bányatérképen is át kell vezetni.

(7) A bányafelügyelet a bányatérkép helyességének ellenőrzésére méréseket végezhet vagy végeztethet. A bányafelügyelet - az ellenőrzés eredménye szerint - kötelezheti a bányavállalkozót

a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására,

b) további ellenőrző mérések elvégzésére,

c) a bányatérkép készítéséhez felhasznált mérési és számítási dokumentációk átadására vagy

d) új bányatérkép, illetve műszaki-biztonsági szempontból szükséges más térképek vagy térképmellékletek készítésére.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában bányatérkép

a) a kutatási térkép,

b) a bányatelek térkép,

c)[2]

d) a bányaművelési térkép,

e) a tervtérkép,

f) a légvezetési térkép,

g) a hidrogeológiai térkép,

h) a villamos hálózati térkép,

i) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi és üzemi átnézeti térképei,

j) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti térképei, és

k) a környezetvédelmi térkép.

(2) A bányatérképek közül bányászati szempontból az (1) bekezdés a)-d) és i)-k) pontjában meghatározott bányatérkép minősül alaptérképnek.

(3)[3] A (2) bekezdésben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti tartalommal kiegészített térkép.

(4) A bányatérképet hites bányamérőnek kell hitelesítenie.

(5)[4] A bányatérképet és térképmellékleteit lehetőség szerint egy térképlapon kell kinyomtatni. Ha a kinyomtatott bányatérkép több lapon készül, akkor az összetartozást valamennyi lapon egyértelműen meg kell jelölni vagy áttekintő térképet kell készíteni. A hites bányamérőnek minden térképet hitelesítenie kell.

4. §[5] (1) A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata megrajzolható legyen.

(2) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó jogszabályok vagy szabványok megnevezését.

(3) A kinyomtatott bányatérkép méretarányát - az egyes bányatérképekre vonatkozó előírásokra is figyelemmel - úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát a 2. mellékletben szereplő rétegkiosztással kell elkészíteni.

(4) Az alaptérképet a bányaműveletek biztonságos végzésének, illetve a földalatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának figyelembevételével kell elkészíteni és kiegészíteni.

5. § (1)[6] A bányamérési tevékenységhez a földmérési és térképészeti állami alapadatokat kell felhasználni, vagy annak adataiból vízszintes és magassági ponthálózatot kell létrehozni. Globális műholdas helymeghatározó rendszerekkel (GNSS) végzett mérés esetében a hálózat alappontjait az Országos GPS Hálózat (OGPSH) alappontjait vagy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv GNSS szolgáltatását kell használni. A műholdas helymeghatározással végzett alappont meghatározás esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló miniszteri rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(2)[7] Az alappontok mozdulatlanságáról minden, azokhoz kapcsolódó mérés előtt meg kell győződni. Az elmozdult alappontokat újra kell mérni, valamint a vízszintes és a magassági koordinátáikat ismét meg kell határozni. Az ingatlanügyi hatóságnak bejelentett alaphálózati pontok elmozdulásáról a mérésért felelős hites bányamérőnek az ingatlanügyi hatóságot 8 napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell.

(3) A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a mért adatokat,

b) a mérést végző nevét,

c) a mérés időpontját, körülményeit és

d) az alkalmazott műszer típusát és gyári számát.

e)[8] a számított koordinátákat és

f)[9] a felmért terület helyszínrajzát.

(4) Az elektronikus adathordozón rögzített mérési eredményeket a 8. §-ban előírtak szerint kell tárolni.

6. § (1)[10] Minden bányatérképen fel kell tüntetni

a) a bányatérkép megnevezését,

b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét,

c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati tevékenység ahhoz kapcsolódik,

d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,

e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,

f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit koordináta értékükkel,

g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,

h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó kiegészítésének időpontját,

i) a nyilvántartási sorszámot,

j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,

k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek vagy telep-szeletek megnevezését,

l) a bányatérkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát,

m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.

(2) A mélyműveléses és külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti határozatok megjelölésével.

7. § A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles

a) félévente ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését,

b) a hites bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen haladéktalanul fel kell tüntetni, és

c) a hites bányamérő rendelkezésére bocsátani minden olyan egyéb, nem mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell.

8. §[11] (1) A bányatérképet - a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően - digitális formában kell létrehozni. A bányatérkép papír alapon, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatása esetén az adatszolgáltatáskor meglévő állapotot nem módosítható elektronikus formátumban is el kell menteni.

(2) A bányatérkép teljes adatállományát adatbázisba szervezve az 5. § (3) bekezdése szerinti mérési jegyzőkönyvvel együtt legalább két adathordozón, egymástól különálló épületben kell tárolni.

9. §[12] (1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról, a (2) bekezdésben és a 8. § (1) és (2) bekezdésében előírtak betartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni. A bányavállalkozó a bányatérkép digitális állományainak őrzésével megbízhat vele szerződésben lévő hites bányamérőt is. A bányatérkép legutolsó változatának kinyomtatott példányát a bányaüzemben is meg kell őrizni.

(2) A 8. § (1)-(2) bekezdésében szereplő dokumentumokat, valamint a külszíni és a földalatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit, állományait nem selejtezhető iratként, digitális technológia esetében adathordozón, meg nem változtatható módon is meg kell őrizni a bánya megszüntetését vagy a mező felhagyását követő 5 évig.

10. § (1)[13] Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített és kinyomtatott változatát egy-egy példányban - a szükséges mérési és számítási jegyzőkönyvekkel és a digitális rajzi állományokkal együtt - a bányafelügyeletnek megőrzésre át kell adni.

(2) A legutolsó állapotnak megfelelő bányatérkép-sorozat egy példányát csatolni kell a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatáshoz.

II. FEJEZET

A KUTATÁS TÉRKÉPEI

A kutatási térkép

11. § (1) Ásványi nyersanyag, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek és geotermikus energia kutatásához kutatási térképet kell készíteni. A kutatási térképet a kutatási létesítmények ábrázolásától és a kutatási eredmények értékelhetőségétől függően 1:1000-1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek és a meglévő bányatérképek felhasználásával. A kutatási térképet a kutató bányavállalkozónak kell őriznie.

(2) A kutatási térképen fel kell tüntetni

a) a kutatási terület megnevezését és határvonalát, töréspontjainak sorszámát,

b) a kutatási területtel érintett saját és idegen bányatelek, illetve kutatási terület megnevezését, határvonalát,

c)[14] az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát,

d) koncesszió esetén a koncessziós terület határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával,

e) az adott kutatás szempontjából fontos

ea) mélyfúrásokat,

eb) kutatófúrásokat,

ec) geofizikai mérések nyomvonalát és állomáspontját, valamint a korábbi értelmezés alapján valószínűsíthető földtani alakzatokat,

ed)[15] korábban telepített kutató létesítményeket,

f) a kutatási tevékenységgel érintett, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket, a barlangokat és védőterületeket,

g)[16] az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát,

h) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal, magassági adataikkal együtt és

i)[17] a megvalósult kutatási létesítményeket, a kutatás során végzett kitermelés helyét.

(3) A kutatási térképet szükség szerint, de legalább évente kétszer, a június 30-i és a december 31-i, valamint a kutatás befejezési állapotának megfelelően ki kell egészíteni. Ha nincs a térképi tartalomban változás, akkor a meglévő kutatási térképen - hites bányamérővel újból hitelesítve - az utolsó kiegészítés dátumát kell feltüntetni.

Kutatási tervtérkép

12. § A műszaki üzemi terv mellékleteként benyújtott kutatási térképnek tartalmaznia kell a 6. § (1) bekezdésében és a 11. §-ban foglaltakon túl[18]

a) a tervezett kutató létesítményeket és

b) a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.

III. FEJEZET

A BÁNYATELEK TÉRKÉP

13. § (1)[19] A bányatelek térkép a kutatási zárójelentés adatainak és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával készül. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén-tárolás bányatelek térképe az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatállományából létrehozva, csökkentett tartalmú térképi állományban is készíthető.

(2) A bányatelek térképen fel kell tüntetni

a) a bányatelek határvonalát töréspontjainak sorszámával,

b)[20] a lakott helyeket,

c) a vízellátó művek víznyerő, tároló, vízkezelő és -elosztó berendezéseit és azok védőterületeit,

d) a vízkár elhárítási és a folyószabályozási létesítményeket,

e) a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat, melyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép nem ábrázol,

f) az ismert vagy feltételezett, meglévő vagy korábbi bányaműveleteket,

g)[21] a mélyfúrásokat mélységük megjelölésével, és az ásványi nyersanyaggá minősített telep vastagságát,

h) a bányatelekkel érintkező, a bányatelket részben vagy egészében fedő, a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelkek határvonalát,

i) a tervezett biztonsági, védő- és határpilléreket,

j) a megkutatott ásványi nyersanyag előfordulás ismert határvonalát,

k)[22] a bányatelek domborzatát - a szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek kivételével - a geodéziai felmérés, az állami topográfiai térképi adatbázis vagy digitális domborzatmodell alapján és

l) a b)-k) pontban meghatározott térképi elemeket a bányatelken és annak 100 méteres körzetében.

(3)[23] A bányatelek térképen méretarányosan fel kell tüntetni a bányatelekkel fedett és művelni tervezett ásványvagyont tartalmazó átlagos (jellemző) rétegsort és a bányatelek jellemző földtani szelvényét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek esetén - a földtani szelvény helyett - a támpontul szolgáló kút (kulcskút) rétegszelvénye is megadható.

(4) A bányatelek térképre fel kell jegyezni a határvonal töréspontjainak koordinátáit (x, y és z), a fedő- és alaplap magasságát, valamint a bányatelek területét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelkek esetében a "z" érték megadása nem kötelező.

(5) A bányatelek térképen ábrázolni kell a védőpillérek általános metszetét.

IV. FEJEZET

A MÉLYMŰVELÉSES BÁNYÁK TÉRKÉPEI

Közös szabályok

14. § (1) A bánya függőleges aknája, lejtősaknája és tárója külszíni szájnyílásának közelében legalább három, föld alatti rakodóin legalább négy állandósított, magasságilag is meghatározott vízszintes alappontot kell kijelölni.

(2) A bánya külszíni és föld alatti alappontjainak relatív helyzetét a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell meghatározni. A külszíni vízszintes alappontok esetében legalább a negyedrendű vízszintes alappontok létesítésére előírt pontossági követelményeket kell betartani.

(3) A szomszédos (egymásra hatással lévő) föld alatti bányák külszíni vízszintes és magassági alappontjainak helyességét egymáshoz kapcsolódó mérések útján is ellenőrizni kell.

(4) Minden bányánál gondoskodni kell arról, hogy a külszínen, a mindenkori művelt terület közelében a gyors kitűzéshez alkalmas mérési pontok legyenek.

(5) Függőleges aknán keresztül történő kapcsoló és tájékozó mérés esetén a mérésnek és számításnak ki kell terjednie az aknarakodón állandósított pontok koordinátáinak, valamint a kiinduló oldal irányszögének meghatározására is. A mérést legalább kétszer, egymástól függetlenül el kell végezni. A kiinduló sokszögoldal két független tájékozás alapján kapott tájékozott irányértékének különbsége nem haladhatja meg a 30 másodperc értéket.

(6) Lejtősaknán vagy tárón keresztül történő kapcsolás és tájékozás esetén a sokszögvonal mérését legalább a (8) bekezdésben a bányabeli I. rendű sokszögvonalra előírt pontossággal kell elvégezni.

(7) A bányabeli vízszintes alapponthálózatot az I. és II. rendű sokszögvonalak alkotják. Az I. rendű sokszögvonalat kell vezetni az aknarakodótól a bányatelek határáig és a határpillérig. A II. rendű sokszögvonalak az I. rendű sokszögvonalak pontjaihoz kapcsolódnak.

(8) A méréseket a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell elvégezni, legalább a következő pontossági előírásokat kell megtartani:

a) az I. rendű sokszögvonalak vonalas záróhibája nem haladhatja meg a vonalhossz 1:5000, a II. rendűé az 1:2000 részét,

b) az aknamélység mérését legalább 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni,

c) a bányabeli magasságmérést a közel vízszintes szakaszoknál a vonalhosszra vonatkoztatott 1:20 000, meredek szakaszoknál 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni.

15. §[24]

A bányaművelési térkép

16. § (1)[25] A bányaművelési térképet nyomtatott formában és 1:500-1:2000 méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket telepenként, telepszeletenként vagy szintenként a bányavállalkozó által megállapított színjelzéssel kell feltüntetni.

(2)[26] A bányaművelési térkép digitális és papír alapú, nyomtatott formátumán fel kell tüntetni:

a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát,

b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával,

c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,

d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket,

e) a 14. § (1) bekezdése szerinti mérési alappontokat és azok magassági adatát,

f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,

g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,

h) a védő- és a biztonsági pilléreket,

i) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,

j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,

k) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,

l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,

m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét,

n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,

o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,

p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél nagyobb alapterületű omlást,

q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet-, illetve ásványi nyersanyagpillér határvonalát,

r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,

s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt,

t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, és

u) a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek (ingatlanok) határvonalát és helyrajzi számát, melyeket - szükség esetén külön lapon - a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján kell ábrázolni.

(3) Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni és vezetni. Minden további két-két telepről vagy szeletről külön térképet kell készíteni. Ez utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek vagy szeletek művelésével nem kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket.

(4) Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30 foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép tartozékát képezi.

(5)[27] A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi, nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni és papír alapú, nyomtatott formátumban a bányaüzemben kell tartani.

A tervtérkép

17. § (1)[28] A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.

(2) A tervtérképen a 16. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni

a) negyedéves bontásban a vágathajtási (feltárási és elővájási) tervet zöld színnel, a tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan

aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát,

ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot, telepcsapást és -dőlést,

ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak megfelelően a művelési tömbök határát és azonosító jelét, a tervezett veszteség %-os értékét,

ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát,

ae) a feltételezett vetőket és

af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét,

b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, a terelésükre és szabályozásukra szolgáló létesítményeket, a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket,

c) vízveszélyes bánya esetében

ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét,

cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét,

cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket,

cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai egyértelműen meghatározhatóak legyenek, és

ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz- és hordalékhozamát,

d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket és

e) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.

A légvezetési térkép

18. § (1)[29] A légvezetési térképet a bányaművelési térkép állományának felhasználásával kell készíteni és 1:2000 vagy nagyobb méretarányban kell kinyomtatni, és a bányaüzemben a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A légvezetési térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni.

(2) A légvezetési térképen fel kell tüntetni

a) minden nyitott és ideiglenesen elgátolt bányatérséget, az áthúzó légáramokat, azok irányát,

b) a légterelésre és a légmennyiség szabályozására szolgáló létesítményeket,

c) a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket, klímaberendezéseket,

d) a gáz-, illetve légmérő állomásokat, a robbanásfojtó zárakat és azok azonossági számát,

e) a sűrített levegős, a tűzvédelmi víz-, az iszap-, valamint a gázlecsapoló csőhálózatot,

f) külön jellel megjelölve azokat a bányatérségeket, ahol belső égésű motort, tűzveszélyes folyadékkal működő gépet, berendezést üzemeltetnek, továbbá ahol a tevékenység során egyéb veszélyes gázok keletkeznek,

g) a bányatérségek gázkitörés-veszélyességi, sújtólég-veszélyességi, szénporrobbanás-veszélyességi minősítését és fokozatát, valamint a gázkitörés-veszélyes, a sugárveszélyes és a szilikózisveszélyes munkahelyeket,

h) a hevederes szállítóberendezéseket, a beépített önműködő tűzoltó-berendezéseket,

i) a robbantóanyag-raktárakat, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktárait és

j) a hírközlő és a riasztó berendezések (műszerek), valamint a veszélyes gázokat folyamatosan mérő műszerek telepítési helyét.

(3) A közös szellőztetési rendszerben egyesített bányák részére közös légvezetési térképet is kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban.

(4) A közös légvezetési térképen fel kell tüntetni a közös légvágatokat és azokat a létesítményeket, berendezéseket, amelyekkel az érintett bányák szellőztetését megváltoztatni, illetve befolyásolni lehet.

(5) A légvezetési térképen az áthúzó légáramban bekövetkezett változásokat 48 órán belül, az egyéb változásokat havonta át kell vezetni.

(6) Szükség szerint, de legalább évenként, az első negyedévben új légvezetési térképet kell készíteni.

A hidrogeológiai térkép

19. § (1) A vízveszélyes területen megállapított bányatelek területéről hidrogeológiai térképet kell készíteni 1:2000 vagy nagyobb méretarányban.

(2) A hidrogeológiai térképen a 15. §-ban előírtakon túlmenően fel kell tüntetni

a) megkülönböztetett színjelzéssel

aa) a fajlagos védőréteg-vastagság m/bar dimenziójú izovonalait,

ab) a telep fedőjében vagy feküjében lévő vízdús laza kőzetek és a telep közötti védőréteg vastagságának 1 m-es izovonalait, valamint

ac) a vízdús laza kőzetekből álló rétegek vastagságának 1 m-es izovonalait,

b) a 0,5 m3/min mennyiséget meghaladó víz-, iszap-, úszóhomok betöréseket, külön jelezve a bányaművelés során várható legnagyobb vízbetörés víz-, illetve hordalékhozamát,

c) a megállapított vagy feltételezett vetőket és egyéb tektonikai rendellenességeket,

d) a karsztvíz szintjét, a feszített vizet tartalmazó vízáteresztő kőzetekben lévő víz nyugalmi szintjét a tárgyév január 1-jei állapot szerint,

e) a telepkimosásokat, az ismert vagy feltételezett üregeket, a külszíni szakadásokat és víznyelőket,

f) a külszíni és a bányabeli kutatófúrásokat, a tervszerűen telepített csapoló fúrásokat vízhozamukkal és nyomásértékükkel,

g) a vízvédelmi pillérek határvonalát,

h) karsztvízveszély esetén a karsztvízszintfigyelő fúrásokat a mért karsztvízszint feltüntetésével és

i) az esetleges tömedékelés, illetve a vízbetörések elfojtására vonatkozó adatokat.

(3) A hidrogeológiai térképhez jellemző vízföldtani metszetet kell készíteni, amely hidrogeológiai térkép tartozékát képezi.

(4) A hidrogeológiai térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, szükség szerint ki kell egészíteni, és a bányaüzemben kell tartani.

A villamos hálózati térkép

20. § (1) A villamos hálózati térképnek a főbb villamos berendezések helyét, a villamos hálózat telepítési összefüggéseit, a fő bányaveszélyek miatt minősített bányatérségeket és ezek villamos szerelvényeinek lekapcsolási helyeit egyértelműen megállapíthatóan kell tartalmaznia.

(2) A villamos hálózati térképen fel kell tüntetni

a) a nyitott bányatérségeket,

b) az áthúzó légáramot és irányát,

c) a legnagyobb feszültségre utaló módon jelölve azokat a bányatérségeket, melyekben villamos berendezést szereltek fel, és

d) a bánya 1000 V-nál nagyobb feszültségű erőátviteli kábel-, tömlővezeték, valamint a szigeteletlen felső vezeték hálózatát, az ezekkel összefüggő átalakító, kapcsoló és elosztó berendezéseket.

(3) A villamos hálózati térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni.

(4) A villamos hálózati térképet a bányaüzemben a műszaki felügyeleti személyek által hozzáférhető helyen kell tartani.

V. FEJEZET

A KÜLFEJTÉSES BÁNYÁK TÉRKÉPEI

21. §[30]

A bányaművelési térkép

22. §[31] (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000, nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb méretarány is megengedett.

(3) A bányaművelési térképen a 16. § (2) bekezdés a)-b) és d)-g) pontjában előírtakon túlmenően fel kell tüntetni

a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,

b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait,

c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat,

d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján,

e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett) bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket,

f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel kell tüntetni

fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,

fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt,

fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait,

g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt,

h) a védő- és a biztonsági pilléreket,

i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázistartalmát,

j) a digitális állományt, ezen belül

ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos magasságra beillesztve,

jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait,

k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.

(4) A bányaművelési térkép előállításához szükséges geodéziai méréseket olyan pontossággal és részletességgel kell elvégezni, hogy az előállított digitális terepmodell alapján elvégezhető térfogatszámítás hibája ne haladja meg az 5%-ot az ellenőrző méréshez képest, ezért a terepi geodéziai mérések során:

a) a mérést olyan pontsűrűséggel kell elvégezni, hogy a belőle készíthető digitális terepmodell felület és a valódi terepfelszín különbsége ne haladja meg az 1 métert a terepfelszín bármely pontjára állítható merőleges egyenesen mérve,

aa) ezért a közel vízszintesnek tekinthető felületeken is szükséges minimálisan 20 méteres közelítő rácshálóban történő felületi pont bemérése,

ab) a nagyobb meredekségű vagy gyalogosan nem járható bányafalaknál a pontsűrűségnek legalább 10 méterenkénti rácshálóban szükséges a felmérése,

ac) a terep jellemző idomvonalait, törésvonalait olyan mértékben kell felmérni, hogy az a) pontban előírt pontosság teljesíthető legyen,

ad) a vízzel borított bányaművelési szintek mérésekor úgy kell eljárni, hogy a pontsűrűség megfeleljen az aa) alpontban leírt feltételnek,

b) a méréseket olyan alapadatokkal, eszközökkel és módszerekkel kell elvégezni, amelyekkel minden esetben teljesíthető a bemért részletpont 10 cm-nél kisebb abszolút hibával rendelkező helymeghatározása.

(5) Az aktuális bányatérkép előállításához felhasznált alap- és részletpontokról digitális állományban koordinátajegyzéket kell készíteni. A koordinátajegyzéknek esetlegesen alkalmazott, a pontjellegre vonatkozó kódokat is tartalmaznia kell.

(6) A bányaművelési térkép alapjául szolgáló digitális állományt, valamint a nyomtatási célra készített állományt, hordozható vektoros rajzcsere formátumban is el kell menteni. A két változat készíthető egy állományban is. Papír alapú, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatás esetében a nyomtatási térképet nem módosítható formátumban is el kell menteni.

(7) A digitális állományt nem újraírható adathordozón kell tárolni.

(8)[32] A bányaművelési térképet és az (5)-(7) bekezdés szerinti munkarészeket szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 14 hónapnál hosszabb nem lehet.

(9) A bányaművelési térkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell tartani. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.

A tervtérkép

23. § (1)[33] A tervtérképet a bányaművelési térkép digitális állományának másolatán, annak méretarányában kell készíteni.

(2) A tervtérképen fel kell tüntetni[34]

a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét,

b) a (3) bekezdés szerinti mellékletet képező metszetek helyét,

c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket, és

d) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.

(3) A tervtérképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek.

(4)[35] A tervtérkép egy papír alapú, kinyomtatott példányát a bányaüzemnél kell őrizni. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a tervtérkép egy papír alapú, kinyomtatott példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.

(5)[36] A tervtérkép nyomtatott munkarészein kívül a bányafelügyeletnek meg kell küldeni a 22. § (5)-(7) bekezdésében meghatározottak szerint a vonatkozó digitális állományokat is.

VI. FEJEZET

A FÚRÓLYUKAS BÁNYÁSZATI KITERMELÉS TÉRKÉPEI

24. § A fúrólyukas bányászatnál (széndioxid és szénhidrogén bányászat, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és hasznosítása tárolásra, megkutatott geotermikus energia energetikai célú kitermelése) üzemi térképet, üzemi átnézeti térképet és tervtérképet kell készíteni.

Az üzemi térkép

25. § (1) Minden művelés alatt álló mezőről üzemi térképet kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban, és azt a termelő üzemnél kell őrizni.

(2) Az üzemi térképen a 11. § (2) bekezdés b)-f) pontjában előírtakon túlmenően fel kell tüntetni

a) valamennyi szénhidrogén-ipari céllal mélyített mélyfúrást, az üzemi létesítményeket,

b) az állandó jellegű (az egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) kőolaj-, kőolajtermék-, gáz-, gőz- és vízvisszanyomó-, hírközlő- és vezérlővezetékeket, a 0,4 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket,

c) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt és

d) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) vízjogi engedélyköteles kutak, objektumok helyét mennyiségi, minőségi adataikkal és azonosítójukkal együtt.

(3) Az üzemi térképet 3 hónaponként a bányavállalkozónak a változásoknak megfelelően ki kell egészítenie.

26. §[37]

A tervtérkép

27. § (1) A tervtérkép az üzemi térképről vagy a kutatási térképről - annak méretarányában - készítendő térkép. A tervtérkép egy példányát a bányavállalkozónál vagy az üzemnél kell őrizni.

(2) A tervtérképen a 25. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni

a) a kutató, a termelő és egyéb bányászati célú technológiai fúrásokat, a tervezett kútfelszámolásokat és kút-átképzéseket,

b) az üzemi létesítményeket, az állandó jellegű kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és vízvisszanyomó vezetékeket, a 0,4 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket és

c) az ütemezett tájrendezési feladatokat.

VII. FEJEZET

A KŐOLAJ-, KŐOLAJTERMÉK- ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁS TÉRKÉPEI

A távvezetéki térkép

28. § (1) A távvezetéki térképen a szállító, leágazó és mezők közötti vezetéket az indítóállomástól az átadóállomásig, vagy - ha az az országhatárt keresztezi - az országhatárig kell ábrázolni. A távvezetéki térképet az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával kell készíteni és a vezetéket üzemben tartónál kell őrizni.

(2) A távvezetéki térképen fel kell tüntetni

a) a szállító- és leágazó vezeték megnevezését,

b) a vezeték nyomvonalát és védősávját,

c) a kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva, valamint legalább km-enként a szelvényszámokat,

d) a vezeték összes tartozékát,

e) a vezeték tartozékát képező távjelző és távvezérlő berendezések vezetékeinek nyomvonalát a bejelentkezési helyek megjelölésével és

f) a vezeték biztonsági övezetében lévő

fa) létesítményeket,

fb) állandó folyó- és állóvizeket,

fc) árasztásos öntözésű területeket,

fd) föld alatti csővezetékeket, hírközlő és villamos kábeleket, valamint

fe) - bányatelek nyilvántartásból nem törölt - idegen bányatelek határvonalát és megnevezését.

(3) A távvezetéki térképhez mellékelni kell

a) a vezeték kezdő-, törés- és végpontjainak koordinátáit sorszámuk szerinti sorrendben táblázatba foglalva és

b) a vezeték hossz-szelvényét a térképi vízszintes és 1:100 magassági méretaránnyal, a keresztező létesítményeket is ábrázolva.

(4) A távvezetéki térképet 3 hónaponként a bányavállalkozónak a változásoknak megfelelően ki kell egészítenie.

A távvezetéki átnézeti térkép

29. § (1) A szállító, leágazó és mezők közötti vezetékről az átadó állomásig, vagy - ha az az országhatárt keresztezi - az országhatárig távvezetéki átnézeti térképet kell készíteni. A távvezetéki átnézeti térképhez közvetlenül csak az 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú állami topográfiai térképek használhatók fel, és azokat a távvezetéket üzemben tartónál kell őrizni.

(2) A távvezetéki átnézeti térképen fel kell tüntetni

a) a távvezeték megnevezését,

b) a vezeték nyomvonalát,

c) a táv- és leágazó vezetékek kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva méretaránytól függő sűrűséggel, valamint legalább 10 km-enként a szelvényszámokat,

d) a csőelzáró szerelvényeket, a nyomásfokozó, katód- és melegítő állomásokat, felszíni jeleket szelvényszámukkal,

e) a gázvezeték nyomvonala által keresztezett vagy annak védősávjában levő utakat, vasutakat, a 110 kV vagy ennél nagyobb üzemi feszültségű villamos távvezetékeket,

f) a vezetékek védelmére kijelölt védőpilléreket,

g) a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, megnevezését és

h) a koncessziós területek megnevezését és határvonalait.

(3) A távvezeték nyomvonalán vagy szelvényezésében beállott változásokat a távvezetéki átnézeti térképen évenként át kell vezetni.

VIII. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉRKÉP

30. § (1) Minden bányászati tevékenységhez a műszaki üzemi terv mellékleteként olyan környezetvédelmi térképet kell készíteni, amelyen nyomon követhetőek a bányászati tevékenység környezeti hatásai és az ezek miatt bekövetkezett változások. A környezetvédelmi térképet a bányászati tevékenység területének nagyságától függően 1:1000-1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek felhasználásával.

(2) A környezetvédelmi térképnek tartalmaznia kell

a) a bányászati tevékenység területének megnevezését, határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával,

b) a környezet igénybevételével járó, a környezetet károsító és terhelő tevékenységek helyének ábrázolását, megnevezését és hatásterületét,

c) a környezet teherviselő elemeit, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat,

d) az ásványi nyersanyagot kísérő képződmények legjellemzőbb földtani és vízföldtani adatait,

e) bányászati célú vízkitermelés esetében a víz felszínre jutási pontját, a víz mennyiségének és minőségének mérési helyeit, felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetésénél annak pontos helyét,

f) felhagyott vagy felhagyásra tervezett bányarészeken, ezek környezetében a vízfeltöltődés ellenőrző helyeit,

g) bányászati célú víztelenítés esetén a depressziós terület és a hatások ellenőrzésére létesített monitoring hálózat adatait,

h) víztelenítés nélküli külfejtéses bányászat esetében a csapadékvíz-elvezetést,

i) a környezeti határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetszennyezés területi eloszlását, a kibocsátási határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetterhelés mértékét,

j) a hatásmegfigyelő rendszert és

k) a tervezett és megvalósult tájrendezést.

(3) A környezetvédelmi térképet szükség szerint, legalább évente a december 31-i állapotnak megfelelően ki kell egészíteni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

32. §[38]

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelethez[39]

A bányászati térképezés egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó szabványok

1. MSZ-09 10.0134-4:1990 Bányászati térképezés. Szénhidrogén mélyfúrások, termelő kutak egyezményes jelei.

2. MSZ-09 10.0134-5:1990 Bányászati térképezés. Geofizikai létesítmények, mérések egyezményes jelei.

3. MSZ-09 10.0134-6:1990 Bányászati térképezés. Régi szén- és uránbányáknál alkalmazható térképjelek.

4. MSZ-09 10.0134-7:1990 Bányászati térképezés. Régi bauxitbányáknál alkalmazható térképjelek.

5. OKGT 1976-ban kiadott Gázipari térképjelkulcsa.

2. melléklet a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelethez[40]

A bányatérkép rétegkiosztása