178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet

a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének q) pontjában, a 16. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a vizek többletéből eredő kockázat előzetes becslése (a továbbiakban: előzetes kockázatbecslés),

b) az árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek (a továbbiakban: veszély- és kockázati térképek), valamint

c) az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek (a továbbiakban: kockázatkezelési tervek)

készítésére, egyeztetésére, nyilvánosságra hozatalára.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) vizek többlete: az árvíz és a belvíz;

b)[1] árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése (elöntése), kivéve a belvízből és a szennyvízrendszerekből eredő elöntéseket;

c) belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz alá kerülése (elöntése);

d) vizek többletéből eredő kockázat: az árvízi, belvízi esemény valószínűségének és az árvízi, belvízi esemény által az emberi egészségben, emberi javakban, a környezetben, a kulturális örökségben és a gazdaság vonatkozásában okozott lehetséges káros következményeknek az együttese;

e) nem szerkezeti jellegű intézkedések: azok a beavatkozások, módszerek, eljárások, szabályok, amelyek az árvizek károkozása elleni védelmet és védekezést létesítmények nélkül segítik, így különösen: védelmi szervezet, előrejelzés, fenntartás, jogszabályok, védelmi- és lokalizációs tervek, hírközlés, adatátvitel.

2. § (1)[2] Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok útján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a területrendezésért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervek bevonásával.

(2) Az előzetes kockázatbecslés, valamint a veszély- és kockázati térképek elkészítéséhez az érintett miniszterek a jogszabály alapján nyilvántartásuk részét képező adatokat az (1) bekezdés szerinti közreműködésük során biztosítják.

Előzetes kockázatbecslés

3. § (1) A vizek többletéből eredő kockázattal érintett terület lehatárolására előzetes kockázatbecslést kell készíteni a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk alapján, az árvíz és belvíz előfordulására hatással lévő hosszú távú változások figyelembevételével.

(2)[3] Az előzetes kockázatbecslést a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területére vonatkozóan a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részvízgyűjtőkre kell elkészíteni, figyelembe véve az országon kívüli vízgyűjtő területek kockázatainak Magyarországra gyakorolt hatását.

(3) Az előzetes kockázatbecslés tartalmazza

a)[4] a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének megfelelő méretarányú térképét, amely ábrázolja a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők határait, a domborzatot és az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti terület-felhasználást;

b) a múltban bekövetkezett azon árvíz és belvíz leírását, amelynek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyek vonatkozásában továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve az elöntés mértékének és terjedési útvonalainak leírását, valamint az okozott káros hatások értékelését;

c) a múltban bekövetkezett azon jelentős árvíz és belvíz leírását, amely jövőbeli előfordulása esetében annak jelentős káros következményei - az időközben bekövetkezett változások miatt - előreláthatóak;

d) az ismert ártéri és belvízi öblözetek, valamint a kis vízfolyások árvizei által veszélyeztetett területek és a védelmi szakaszok meghatározását.

e)[5] a jövőbeni ár- és belvizeknek az emberi egészségre és javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelését, figyelembe véve a domborzatot, a vízfolyások elhelyezkedését, valamint hidrológiai, hidraulikai és geomorfológiai tulajdonságait (beleértve az árterületeket, mint természetes árvízvisszatartó területeket), az ár- és belvízvédelmi infrastruktúra kiépítettségét és működését, a lakott területek és gazdasági tevékenységre szolgáló területek elhelyezkedését, valamint a várható hosszú távú fejleményeket, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt esetleges hatását is.

(4) Az előzetes kockázatbecslés alapján meg kell határozni azokat a területeket (a továbbiakban: tervezési egységek), amelyek vonatkozásában a vizek többletéből eredő jelentős kockázat áll fenn, illetve ezek előfordulása valószínűsíthető.

Veszély- és kockázati térkép készítése

4. § (1) A tervezési egységekre veszély- és kockázati térképet kell készíteni.

(2) A veszélytérképen azokat a földrajzi területeket kell feltüntetni, amelyeket elönthet:

a) az alacsony valószínűségű árvíz vagy szélsőséges események bekövetkezése során előforduló árvíz vagy belvíz;

b) a közepes valószínűségű árvíz (a valószínű visszatérési idő legalább 100 év);

c) a nagy valószínűségű árvíz.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti belvíz valószínűségét a helyi viszonyok alapján kell meghatározni.

(4) A veszélytérképen fel kell tüntetni

a) az elöntés várható kiterjedését (az elöntött terület nagysága);

b) a várható vízmélységeket vagy vízszinteket;

c) a várható áramlási sebességet vagy a vonatkozó vízhozamot.

5. § (1) A kockázati térképen fel kell tüntetni a 4. § (2)-(3) bekezdés szerinti árvíz és belvíz okozta lehetséges káros következményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti következményeket

a) a potenciálisan érintett lakosok száma;

b) a potenciálisan érintett területen lévő infrastruktúra és a gazdasági tevékenységének típusa, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti terület felhasználási egysége;

c) azon egységes környezethasználati engedélyköteles létesítmények, amelyek árvíz esetén környezetszennyezést okozhatnak,

d) az érintett, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint védelem alatt álló területek;

e) az adott területen előforduló egyéb kockázatra vonatkozó információ figyelembevételével kell meghatározni.

6. § (1)[6] A veszély- és kockázati térképek készítése során gondoskodni kell arról, hogy a 4-5. §-nak megfelelően feltüntetett információk összhangban legyenek a vízgazdálkodásért felelős miniszter által a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint az Európai Bizottságnak nyújtott tájékoztatással, illetve jelentéssel.

(2) A veszély- és kockázati térkép kidolgozását és a 12. § szerinti felülvizsgálatot a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során a veszély- és kockázati térképen feltüntetett információkat figyelembe kell venni.

Kockázatkezelési célok megállapítása

7. §[7] (1) A veszély- és kockázati térképek alapján a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi részére Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepciót (a továbbiakban: Koncepció) kell készíteni, mely tartalmazza az országos szintű árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat az árvízi kockázatkezelés rendje, a kockázatkezelés és a kockázatviselés, valamint a kockázatok csökkentése tekintetében. A Koncepció kiterjed az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, az emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint - amennyiben indokolt - a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre, az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva.

(2)[8] A Koncepció tervezetének elkészítéséről - az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok útján - a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik, az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló központi államigazgatási szervek bevonásával és gondoskodik az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről.

(3) A Koncepció elfogadására a Kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek.

A kockázatkezelési tervek

8. § (1) A veszély- és kockázati térképek alapján a 3. § (4) bekezdésében meghatározott területekre kockázatkezelési terveket, valamint az ország teljes területére egységes országos kockázatkezelési tervet kell készíteni az 1. melléklet I-II. pontjában meghatározott tartalommal.

(2) A kockázatkezelési tervet a 7. § szerint meghatározott kockázatkezelési céloknak megfelelően, különösen

a) a költségek és hasznok,

b) az elöntés mértéke,

c) az árvízterjedési útvonal,

d) az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek, különösen a természetes árterek,

e) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott környezetvédelmi célkitűzések,

f) a hajózás és a kikötői infrastruktúra,

g) a talaj- és vízgazdálkodás, a terület- és a településrendezés, a területfejlesztés, a természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem követelményei és

h) a vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzői

figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A kockázatkezelési tervek a vizek többletéből eredő kockázat kezelésének minden szempontjára kiterjednek, így különösen

a) a megelőzésre, beleértve a mértékadó árvízi előírásoknak az éghajlatváltozás figyelembevételével és a rendelkezésre álló, költséghaszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján történő korszerűsítését, meghatározását, valamint a fenntartható terület-felhasználási gyakorlatok támogatását, azaz a vízgyűjtőn a vizek visszatartását, a potenciális ártereken a kárkockázatot csökkentő terület-felhasználás előmozdítását;

b) a védelemre, beleértve az árvízvisszatartás javítását, a védelmi létesítmények indokolt fejlesztését, azok fenntartását, valamint egyes területek árvizek esetén történő ellenőrzött elárasztását;

c) a felkészülésre, beleértve a védekezésre kötelezettek megfelelő információval ellátottságát (az árvíz előrejelzés és a korai riasztó rendszerek, védelmi és lokalizációs tervek) és a védelmi szervezetek megszervezésének, képességfejlesztésének követelményét, illetve a közvélemény árvízi tudatosságának emelését szolgáló megelőző, felkészítő és valósidejű információk közzétételét.

(4) A kockázatkezelési terv nem tartalmazhat - a 11. § szerinti összehangolt intézkedés kivételével - olyan intézkedést, amelyek kiterjedésénél és hatásánál fogva jelentősen növeli a vizek többletéből eredő kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi ártéri öblözetekben.

9. § (1)[9] A kockázatkezelési célkitűzések meghatározása, valamint a kockázatkezelési terv készítése és felülvizsgálata során gondoskodni kell arról, hogy azok összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint megvalósuló környezeti célkitűzésekkel és vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, valamint azok felülvizsgálatával, lehetőséget adva a két terv integrálására.

(2) A vízhasználatra és területfejlesztésre vonatkozó koncepciók, területrendezési és településrendezési tervek kidolgozása során figyelembe kell venni a vizek többletéből eredő kockázatot.

(3) A kockázatkezelési terveket a (2) bekezdés szerinti koncepciók és tervek figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) A kockázatkezelési terveket a vizek többletéből eredő kockázat kezeléséhez rendelkezésre álló, költség-haszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján kell elkészíteni.

10. § (1) A kockázatkezelési tervet

a)[10] a vízügyi igazgatóság a3.§ (4) bekezdésében meghatározott területekre, a területfejlesztésért felelős miniszter, a területrendezésért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter, és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével,

b)[11] vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter közreműködésével

készíti el a 7. § szerint meghatározott célkitűzéseknek megfelelően.

(2) A kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell az

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti terv esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti terv esetében az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről.

(3)[12] Az Országos Kockázatkezelési Tervet a Kormány határozattal fogadja el.

Nemzetközi együttműködés

11. §[13] (1) Az előzetes kockázatbecslést, a tervezési egységeknek a 3. § (4) bekezdés szerinti meghatározását, a veszély-és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítését a Duna vízgyűjtőkerület 2. mellékletben meghatározott, határon átnyúló részvízgyűjtői tekintetében, a 2. mellékletben meghatározott európai uniós tagállamok, hatáskörrel rendelkező szerveivel történő folyamatos információcsere mellett, összehangolva kell elvégezni. A nem európai uniós tagállamok esetében is biztosítani kell a koordináció lehetőségét a vonatkozó kétoldalú szerződések és megállapodások szabályai szerint, illetve az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiájának keretében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a Duna vízgyűjtőkerületre vonatkozó - a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezmény Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottsága által elfogadott - követelményekkel és feladatokkal összhangban kell végezni. Ha egységes nemzetközi kockázatkezelési terv nem készíthető, a tervet a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területére és annak részvízgyűjtőire kell elkészíteni.

Felülvizsgálat

12. § (1) Az előzetes kockázatbecslést, valamint a veszély- és kockázati térképeket az első felülvizsgálatot követően legalább hatévente felül kell vizsgálni.

(2) A kockázatkezelési tervet legalább hatévente felül kell vizsgálni a 1. melléklet III. pontjában meghatározottak szerint.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás árvizek előfordulására gyakorolt hatását.

A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettség

13. § (1)[14] Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján.

(2)[15] A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom, különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésébe és felülvizsgálatába bevont személyek megismerhessék és véleményezhessék.

(3)[16] Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek és a kockázatkezelési tervek Európai Bizottság számára történő megküldéséről az elkészítésüket, illetve felülvizsgálatukat követő három hónapon belül a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az előzetes kockázatbecslést 2011. december 22-ig, annak első felülvizsgálatát 2018. december 22-ig kell elvégezni.

(3) A veszély- és kockázati térképeket 2013. december 22-ig el kell készíteni, és azok első felülvizsgálatát 2019. december 22-ig kell elvégezni.

(4) A kockázatkezelési tervet 2015. december 22-ig kell elkészíteni, és első felülvizsgálatát 2021. december 22-ig kell elvégezni.

15. § Ez a rendelet az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelethez

Kockázatkezelési tervek

1. A kockázatkezelési terv alkotóelemei

1.1. az előzetes kockázatbecslés következtetései a 3. § előírásainak megfelelően, a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi részvízgyűjtőinek összefoglaló térképe formájában, feltüntetve a kockázatkezelési terv tervezési egységét képező, 3. § (4) bekezdés szerint meghatározott területeket;[17]

1.2. a 4-6. §-ok szerint elkészített veszély - és kockázati térkép, valamint a térképek alapján levonható következtetések;

1.3. a 7. § (2) bekezdésével összhangban megállapított kockázatkezelési célkitűzések leírása;

1.4. a kockázatkezelési célok elérését célzó intézkedések összefoglalása, azok rangsorolása, valamint a 7. §-sal összhangban, és az egyéb közösségi jogi aktusok szerint hozott, az árvizekhez kapcsolódó intézkedések, beleértve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelemről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletet, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletet, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet;

1.5. amennyiben rendelkezésre áll, a szomszéd államokkal közös vízgyűjtők vagy részvízgyűjtők esetében a határokon túlterjedő hatású intézkedések értékeléséhez használt költség-haszon elemzés érintett tagállamok által meghatározott módszertanának leírása.

2. A kockázatkezelési terv készítésének leírása

2.1. a rangsorolásnak és a kockázatkezelési terv végrehajtása ellenőrzési módjának leírása;

2.2. a nyilvánosság tájékoztatása és a konzultáció céljából megtett intézkedések összefoglalása;

2.3. a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, valamint adott esetben bármely nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a 2000/60/EK irányelvvel való koordináció folyamatának a leírása.

3. A kockázatkezelési terv későbbi felülvizsgálatának alkotóelemei

3.1. a kockázatkezelési terv előző változatának közzététele óta tett valamennyi változtatás vagy aktualizálás, beleértve a 12. §-nak megfelelően végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalását is;

3.2. a 7. § szerint megállapított célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények értékelése;

3.3. a kockázatkezelési terv korábbi változatában előirányzott, de meg nem valósított intézkedések leírása és magyarázata;

3.4. a kockázatkezelési terv korábbi változatának közzététele óta tett minden kiegészítő intézkedés leírása.

2. melléklet a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelethez[18]

A Duna vízgyűjtőkerület határon átnyúló magyarországi részvízgyűjtői

* Dunaföldvár kizárólag mederbeli határ, mivel az alatta lévő Duna-szakasz a Dráva-torokig a jeges árvízvédekezés szempontjából közös érdekű Horvátországgal és Szerbiával.