300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1-3. §, valamint a 30. § a) pontja tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében,

a 4. §, valamint a 30. § b) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében,

az 5. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés s) pontjában,

a 6. § tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 7. § tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének b) pontjában,

a 8. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés q) pontjában,

a 9. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában,

a 10. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 20. pontjában,

a 11. § tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában,

a 12. § tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában,

a 13. §, valamint a 30. § f) pontja tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 14. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének k) pontjában,

a 15. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában,

a 16. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében,

a 17. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésében,

a 18. §, valamint a 30. § g) pontja tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdésének f) pontjában,

a 19. §, valamint a 30. § i) pontja tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény45. § (7) bekezdés r) pontjában,

a 20. §, valamint a 30. § k) pontja tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének 28. pontjában,

a 21. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés g) pontjában,

a 22. § tekintetében - figyelemmel az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában,

a 23. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés c) pontjában,

a 24. § tekintetében a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. § b) pontjában,

a 25. §, valamint a 30. § m) pontja tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (5) bekezdésében,

a 26. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 27. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés d) pontjában,

a 28. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13. § (4) bekezdésében,

a 30. § c) pontja tekintetében a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 30. § d) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)-c) és f) pontjában, továbbá a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében,

a 30. § e) pontja tekintetében a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 30. § h) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,

a 30. § j) pontja tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában, a 110. § (7) bekezdés 29. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (6) bekezdésében,

a 30. § l) pontja tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában, a 11. § tekintetében az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, továbbá a 30. § d) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)-d) és a 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF)]

"b) önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv;"

(2) A Korm. rendelet 4. §-a, valamint az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nemzeti Környezetügyi Intézet

4. § (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.

(2) A NeKI önálló jogi személyiséggel nem rendelkező központi szervből és kirendeltségekből áll. A NeKI főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. A kirendeltségek a NeKI területi szervei.

(3) A NeKI, illetve központi szervének működési területe az ország egész területére kiterjed. A kirendeltségek működési területeit az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

(4) A NeKI főigazgatója az (5) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a NeKI foglalkoztatottjai felett.

(5) A miniszter irányítási jogkörében a NeKI főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti a NeKI gazdasági vezetőjét."

(3) A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)]

"b) önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv."

(4) A Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szervei a nemzeti park igazgatóságok (a továbbiakban: NPI)."

(5) A Korm. rendelet "A FEJLESZTÉSPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV" fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"A BELÜGYMINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Országos Vízügyi Főigazgatóság

7/B. § (1) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.

(2) Az OVF-et főigazgató vezeti, aki - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat az OVF foglalkoztatottjai felett.

(3) A belügyminiszter irányítási jogkörében az OVF főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az OVF gazdasági vezetőjét.

(4) Az OVF működése az ország egész területére kiterjed.

Vízügyi igazgatóság

7/C. § (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) Az igazgatóság elnevezését, székhelyét és működési területét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az igazgatóságot az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatóság alkalmazottai felett.

(4) A belügyminiszter irányítási jogkörében az igazgatóság igazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az igazgatóság gazdasági vezetőjét."

(6) A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OKTVF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény)

"b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1)-(2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésben, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTVF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el."

(7) A Korm. rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi igazgatási szervként

a) a felügyelőséget és

b) a NeKI-t

jelöli ki.

(2) Környezetvédelmi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el."

(8) A Korm. rendelet a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § A NeKI a környezetvédelmi igazgatási feladatokhoz kapcsolódóan vízügyi igazgatási feladatokat is ellát."

(9) A Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként)

"a) az OVF-et, valamint"

(jelöli ki.)

(10) A Korm. rendelet 23. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként)

"a) árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF,"

(jár el.)

(11) A Korm. rendelet 33/A. §-a, valamint az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A NeKI feladatai

33/A. § (1) A NeKI alaptevékenysége körében ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó

a) vízgyűjtő-gazdálkodással,

b) közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével,

c) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával,

d) vizeink állapotértékelésével,

e) központi és területi vízügyi nyilvántartásokat tartalmazó vízgazdálkodási információs rendszer üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, értékelésével és tárolásával, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosításával, a más információs rendszerekkel történő együttműködéssel,

f) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések, projektek meg valósításával,

g) vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával,

h) múzeumi, levéltári, könyvtári, oktatási tevékenységgel,

i) az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, továbbá

j) egyéb, jogszabály vagy a miniszter által feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) A NeKI alaptevékenysége körében

1. részt vesz az országos vízgazdálkodási koncepció és az egyéb ágazati koncepciók szakmai megalapozásában;

2. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervét;

3. előkészíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést;

4. elkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatát tartalmazó kormányrendeletet megalapozó szakmai anyagot, továbbá ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatait, elvégzi a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint szükség esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket a Települési Szennyvíz Információs Rendszerben;

5. üzemelteti és fejleszti a víziközmű online adatszolgáltató és információs rendszert;

6. közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó természetvédelmi vonatkozású feladatokban, azok megalapozó kutatási tevékenységeit koordinálja, oktatási, környezeti nevelési programjait kidolgozza és végrehajtja;

7. a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzése, jelentések készítése, illetve alkalmazott kutatások folytatása, alapozó kutatási tevékenységek koordinációja és monitorizálás;

8. háttéranyagok készítése szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítése;

9. előkészíti a légszennyező anyagok kibocsátásával, a zajés rezgés elleni védelemmel kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat;

10. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít;

11. informatikai szakrendszereket működtet és nyilvántartást vezet a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről,

12. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében;

13. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában;

14. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít és szakmai képzéseket szervez a környezetvédelmi hatóságok számára az egységes környezethasználati engedélyezési, környezeti hatásvizsgálati és ESPOO-i eljárásokkal kapcsolatosan, valamint a hatályos szakterületi (IPPC, levegővédelem, zajés rezgés elleni védelem stb.) szabályozásokkal kapcsolatosan oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre;

15. szakterületi szabványokat dolgoz ki, beleértve a hulladékvizsgálati szabványokat is;

16. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében;

17. közreműködik a hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben;

18. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a hulladék státusz végét, valamint a mellékterméket is), - minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e területen referencia-laboratóriumot üzemeltet;

19. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket;

20. részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban;

21. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot;

22. ellátja a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiáról szóló 1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozatból adódó feladatokat, különösen a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését;

23. a környezet állapota és használatának figyelemmel kísérése céljából működtetett monitoring rendszerek szakmai támogatása, az adatok megbízhatóságának növelése, a környezetvédelmi laboratóriumok tevékenységének szakmai koordinációja;

24. a természetvédelem területén közreműködik a természeti értékek monitorozásában, valamint a botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában."

(12) A Korm. rendelet a 33/A. §-t követően a következő alcímmel és 33/B. §-sal egészül ki:

"Az OVF feladatai

33/B. § (1) Az OVF alaptevékenysége körében ellátja a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó

a) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos, különös tekintettel az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésére,

b) az igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos,

c) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával összefüggő,

d) egyéb, jogszabály vagy a belügyminiszter által feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az OVF alaptevékenysége körében

a) koordinálja és felügyeli

aa) a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását,

ab) a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését,

b) irányítja, koordinálja és ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét."

(13) A Korm. rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "36. § Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében

1. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervét;

2. közreműködik

2.1. a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésében és az intézkedési programok végrehajtásában,

2.2. a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,

2.3. a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;

3. gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről;

4. gondoskodik az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásáról;

5. vízrajzi észlelőhálózatot és az annak részét képező víztest monitoringot tart fenn, üzemeltet és fejleszt, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat;

6. együttműködik

6.1. a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá

6.2. a vízitársulatokkal;

7. ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében;

8. fenntartja és üzemelteti - a feladat ellátására a vízitársulatnak át nem adott - állami tulajdonban lévő vízilétesítményeket, gondoskodik rekonstrukciójukról és fejlesztésükről;

9. végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét;

10. ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat;

11. ellátja a víziközmű társulat törvényességi ellenőrzését;

12. ellátja a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatokat;

13. ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletét,

14. ellátja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti kárelhárítási feladatokat,

15. szervezi, irányítja a működési területén folyamatban lévő közmunkaprogramok végrehajtását."

(14) A Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felügyelőség hatáskörébe tartozó vízügyi, illetve természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetőleg tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a felügyelőség illetékességi területén működő igazgatóság, NeKI területi kirendeltsége, illetve NPI rendelkezik, a felügyelőség az említett állami szervekhez fordul, belföldi jogsegély keretében.

(2) Az igazgatóság és a NeKI területi kirendeltsége a felügyelőség megkeresése esetén, állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan, belföldi jogsegély keretében közreműködik a vízügyi hatósági eljárásokban, az NPI a természetvédelmi hatósági eljárásokban."

(15) A Korm. rendelet az e rendelet 1. melléklete szerinti 1/a. számú melléklettel egészül ki.

(16) A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

(17) A Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés b) pontjában az "első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe az "az 1000 m3/nap-nál kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a legalább 1000 m3/nap kapacitású, illetve egy kistérség határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt" szöveg lép.

(18) A Korm. rendelet 3. melléklet I. pontjában a "Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy" szövegrész helyébe a "Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen" szöveg lép.

2. § A Korm. rendelet a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § (1) A NeKI, valamint az OVF, mint központi költségvetési szervek a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságból (a továbbiakban: VKKI) különválással jönnek létre 2012. január 1-jén.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoktól (a továbbiakban: KÖVIZIG-ek) a NeKI-hez kerülő feladatok 2012. január 1-jén kerülnek a NeKI feladatkörébe.

(3) A KÖVIZIG-ek 2012. január 1-jétől vízügyi igazgatóság elnevezéssel működnek tovább."

3. § A Korm. rendelet a következő 41/B. §-sal egészül ki:

"41/B. § (1) A NeKI és az OVF - mint a VKKI-ból különválással létrejövő szervezetek - a VKKI jogutódjának minősülnek az alapító okiratukban meghatározott feladatok és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében.

(2) A NeKI a KÖVIZIG-ek jogutódjának minősül az alapító okirat módosítás alapján feladatkörébe kerülő feladatok és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében.

(3) A VKKI és a KÖVIZIG-ek jogai és kötelezettségei, ideértve a vagyona (vagyoni jogai) és előirányzatai, továbbá valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezhető tartozása tekintetében, az ellátott feladatokhoz kapcsolódóan, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint a miniszter és a belügyminiszter 2011. december 31-ig megállapodik az OVF és a NeKI jogutódlásának részletes szabályairól."

2. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 37. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[A belügyminiszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]

"x) vízügyi igazgatási szervek irányításáért"

(felelős tagja.)

(2) A Kr. 40. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A miniszter a vízügyi igazgatási szervek irányításáért való felelőssége körében

a) felügyeli a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vizekkel történő gazdálkodást, a vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemelését és a rekonstrukciós feladatokat,

b) végzi az árvízvédekezés országos irányítását,

c) gondoskodik a folyók, tavak állapotrögzítésének felméréséről, a folyó- és víziút-kataszterek kidolgozásáról, a folyók hosszú távú hasznosíthatósága feltételei felméréséről,

d) irányítja az integrált folyógazdálkodási feladatok végzését a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül, gondoskodik a hajóút-kitűzési, a víziút-fenntartási tevékenységekről,

e) felügyeli a természetes nagy tavakon, többcélú tározókon a vízügyi intézkedési tervek végrehajtását, a part-, meder- és vízszint-szabályozási feladatokat, a partvonal-szabályozási teendőket,

f) irányítja a lokalizációs tervek korszerűsítését, a lokalizációs fejlesztéseket,

g) felügyeli a vízminőségi kárelhárítás végrehajtását,

h) ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladatokat, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkár-elhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, valamint fenntartásának szervezését, irányítását,

i) irányítja a forgalomképes állami tulajdonú vízi létesítmények üzemeltetésével összefüggésben a belvízkár-elhárítást,

j) szakmai felügyeletet gyakorol a vízitársulatok felett,

k) gondoskodik a vízgazdálkodási fejlesztések eredményeként megvalósult létesítmények fenntartásáról, a szükséges források biztosításáról,

l) irányítja a vízrajzi tevékenység ellátását,

m) irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a vízügyi igazgatóságokat."

(3) A Kr. 109. § (7) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége körében)

"v) közreműködik a víziközmű társulatokkal kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásában,"

(4) A Kr. 113. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter irányítja:)

"t) a Nemzeti Környezetügyi Intézetet,"

3. Egyéb módosítások

5. § Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI)" szövegrész helyébe "Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI)",

b) 3. § (1) bekezdésében a "VKKI" szövegrész helyébe a "NeKI",

c) 3. § (3) bekezdésében a "VKKI" szövegrész helyébe a "NeKI"

szöveg lép.

6. § (1) A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 346/2010. Korm. rendelet) 27. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

(2) A 346/2010. Korm. rendelet 3. melléklet

a) 21. pontjában az "a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságot, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat," szövegrész helyébe az "az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, a vízügyi igazgatóságokat",

b) 22. pontjában az "a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok," szövegrész helyébe az "az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a vízügyi igazgatóságok"

szöveg lép.

7. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a "vízgazdálkodásért" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért" szöveg lép.

8. § A vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a "vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok",

b) 6. § (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős miniszter",

c) 7. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság",

d) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság", az "energetikáért" szövegrész helyébe az "energetikáért, a vízgazdálkodásért", valamint b) pontjában az "a miniszter" szövegrész helyébe az "a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter",

e) 13. § (1) és (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter"

szöveg lép.

9. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/2010. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

(2) A 147/2010. Korm. rendelet 37. § (3) bekezdésében az "a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság" szövegrész helyébe az "az Országos Vízügyi Főigazgatóság", a 60. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége" szöveg lép.

10. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés ab) pontjában a "Vízgazdálkodási" szövegrész helyébe a "Vízügyi" szöveg lép.

11. § Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. melléklet "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" című táblázat 2224 sora (3) bekezdés c) pontjában az "a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság" szövegrész helyébe az "az Országos Vízügyi Főigazgatóság" szöveg, 7. melléklet "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések - Adatátvételek" című táblázat 1375 sorában a "KÖVÍZIG-ek" szövegrész helyébe, továbbá 1373 és 1694 sorában a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége" szöveg lép.

12. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2009. Korm. rendelet) 1. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(2) A 282/2009. Korm. rendelet 2. melléklet 3. pont d) alpontjában a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság" szövegrész helyébe az "Országos Vízügyi Főigazgatóság" szöveg lép.

(3) A 282/2009. Korm. rendelet 3. melléklet 1. pont b) és c) alpontjában a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet" szöveg lép.

13. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 218/2009. Korm. rendelet) 10. melléklete e rendelet 3. melléklete, 11. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

14. § A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében a "Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatói" szövegrész helyébe a "Vízügyi Igazgatóság igazgatói, valamint a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének vezetője" szöveg lép.

15. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 9. sorában a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI)" helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI)" szöveg lép.

16. § A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) és (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság és a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

b) 4. § (5) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi szervek" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság és a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége"

szöveg lép.

17. § (1) A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kárelhárr.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A VIZIG-ek kárelhárítási tevékenységét az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja."

(2) A Kárelhárr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A kárelhárításra való felkészülésben a környezethasználó és a vízügyi igazgatási szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre."

(3) A Kárelhárr.

a) 2. § (6) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot (a továbbiakban: KÖVIZIG)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség) és a vízügyi igazgatóságot (a továbbiakban: VIZIG)",

b) 15. § (2) bekezdésében a "KÖVIZIG" szövegrész helyébe a "felügyelőség, VIZIG",

c) 3. § (1) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § a) pontjában, 15. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 16. § (1)-(4) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (1)-(3) bekezdésében, 1. számú melléklet 3. pontjában a "KÖVIZIG" szövegrészek helyébe a "VIZIG",

d) 4. § (2) bekezdésében a "KÖVIZIG-nél" szövegrész helyébe a "VIZIG-nél",

e) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "KÖVIZIG-nek" szövegrész helyébe a "VIZIG-nek",

f) 8. § (2) bekezdésében a "KÖVIZIG-et" szövegrész helyébe a "VIZIG-et",

g) 15. § (3) bekezdésében a "KÖVIZIG-eknél" szövegrész helyébe a "VIZIG-eknél",

h) 15. § (4) bekezdés a) pontjában a "KÖVIZIG-hez" szövegrész helyébe a "VIZIG-hez",

i) 4. § (2) bekezdésében az "a főigazgatónál" szövegrész helyébe az "az OVF főigazgatójánál",

j) 13. § (2) bekezdésében az "a VKKI" szövegrész helyébe az "az OVF",

k) 15. § (3) bekezdésében az "A VKKI" szövegrész helyébe az "Az OVF",

l) 15. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében az "a VKKI-nál" szövegrész helyébe az "az OVF-nél"

szöveg lép.

18. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 31/2007. Korm. rendelet) 8. § (2) bekezdés j) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

(2) A 31/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 114., 115., 117., 120. és 121. pontjában a "VKKI" szövegrész helyébe a "NeKI" szöveg lép.

(3) A 31/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 116., 118., 119., 122. és 123. pontjában a "VKKI" szövegrész helyébe az "OVF" szöveg lép.

19. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 221/2004. Korm. rendelet) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

(2) A 221/2004. Korm. rendelet

a) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

b) 3. § (3) bekezdés b) pontjában a "KÖVIZIG" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

c) 3. § (3) bekezdés c) pontjában a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet" ,

d) 19. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős"

szöveg lép.

20. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. Korm. rendelet) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felszín alatti víztestek kijelöléséről, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kíséréséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vízügyi igazgatóságok és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bevonásával gondoskodik."

(2) A 219/2004. Korm. rendelet

a) 17. § (1) bekezdésében a "Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium",

b) 34. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter", továbbá a "központi és területi" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási"

szöveg lép.

21. § A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. §

a) (5) bekezdésében a "területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál (a továbbiakban: igazgatóság)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségénél",

b) (6) bekezdésében az "az igazgatóság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

c) (7) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi miniszternek" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős miniszternek"

szöveg lép.

22. § Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségeit" szöveg lép.

23. § A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet

a) 4. § (2) bekezdésének a) pontjában az "a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, a vízügyi felügyeletek, valamint" szövegrész helyébe az "a vízügyi igazgatóságok, a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségei, a vízügyi hatóság, továbbá",

b) 4. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős",

c) 4. § (3) bekezdésében a "Vízügyi Értesítőben" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős miniszter által irányított minisztérium a honlapján",

d) 4. § (4) bekezdésében a "Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet",

e) 5. § (1) bekezdésében a "vízügyi szervezet" és a "vízügyi igazgatási szervezet" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet"

szöveg lép.

24. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 3. § (9) bekezdésében a "Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

b) 3. § (11) bekezdésében az "a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége",

c) 4/A. § (6) bekezdésében az "az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe az "a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet illetékes területi kirendeltsége",

d) 4/A. § (7) bekezdésében az "a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége"

szöveg lép.

25. § (1) A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 232/1996. Korm. rendelet) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A védekezés műszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ában és a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. §-ában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el."

(2) A 232/1996. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét."

(3) A 232/1996. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a kormányzati koordinációs szerv az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatainak országos irányítását az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján látja el."

(4) A 232/1996. Korm. rendelet 4. §-a, valamint az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata

4. § (1) A rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt.

(2) A rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.

(3) A veszélyhelyzet kihirdetésével nem járó rendkívüli védekezési készültség tartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata:

a) a rendkívüli terhelésnek kitett védművek azonnali felülvizsgálatának elrendelése, a kritikus védműszakaszok és a szükséges beavatkozások meghatározása,

b) a megnövekedett vízügyi szakfeladathoz szükséges személyi létszám biztosítása,

c) a mentesített ártérre kivezetett vizek elszigeteléséről, a kártételek lehető legszűkebb körre korlátozásáról, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás,

d) intézkedés a védekezés során megrongálódott védőművek azonnali helyreállításáról.

(4) A katasztrófavédelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzeti feltételek fennállása esetén a vízügyi igazgató (a továbbiakban: VIZIG igazgató) vagy a polgármester, főpolgármester javaslatára a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezi a kormányzati koordinációs szerv elnökénél a veszélyhelyzet kihirdetését."

(5) A 232/1996. Korm. rendelet a 4. §-t követően a következő alcímmel egészül ki, egyben az 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kormányzati koordinációs szerv feladata

5. § Veszélyhelyzet kihirdetése esetén az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítását a kormányzati koordinációs szerv végzi."

(6) A 232/1996. Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását:

a) a Vgtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott védműveken

aa) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató,

ab) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,

ac) a veszélyhelyzet időtartama alatt a kormányzati koordinációs szerv elnöke által kirendelt megbízott,

b) a vízitársulatok kezelésében lévő védőműveken

ba) az I., II. és III. védekezési készültség tartalma alatt a vízitársulat intéző bizottsága által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott személy,

bb) a rendkívüli védekezési készültség tartalma alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

bc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a kormányzati koordinációs szerv elnöke által kijelölt személy látja el.

(2) A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója

a) a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre, amelyet a magasabb védekezési fokozatban is alkalmazni kell,

b) az ár- és belvíz veszélyének leküzdése érdekében kezdeményezheti a polgári védelmi szervezetek mozgósítását."

(7) A 232/1996. Korm. rendelet 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos operatív működését a VIZIG igazgató javaslatára a védelmi bizottság elnöke rendeli el és szünteti meg."

(8) A 232/1996. Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A VIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján - évente január 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterrel, főpolgármesterrel és a védelmi bizottság elnökével."

(9) A 232/1996. Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről

a) a VIZIG-ek a Törzset, a védelmi bizottság elnökét és a katasztrófák elleni védekezésben résztvevő, ügyelettel rendelkező szerveket,

b) a polgármester, főpolgármester a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét és a lakosságot,

c) a vízitársulatok a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét és az érintett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatják.

(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert a Törzs tájékoztatja a védekezési fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről."

(10) A 232/1996. Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A VIZIG igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:

a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja, befogadóba vezetését ideiglenesen korlátozhatja vagy szüneteltetheti;

b) indokolt esetben a védelmi bizottság elnökének egyetértésével, a vízkárelhárítási célú tározó igénybevételére a Törzs útján a veszélyhelyzet kihirdetésével nem járó rendkívüli védekezési készültség tartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek, veszélyhelyzet esetén a kormányzati koordinációs szerv elnökének javaslatot tehet;

c) rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, veszélyhelyzet esetén a kormányzati koordinációs szerv elnökének engedélyével az árvizet és a belvizet vízkárelhárítási célú tározóba vezetheti."

(11) A 232/1996. Korm. rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A védekezési készültségi fokozatokban, a műszaki irányítás feladatainak ellátása során:

a) a VIZIG igazgató a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek,

b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek, főpolgármesternek vagy az általa kijelölt védelemvezetőnek,

c) a vízitársulat védelemvezetője a VIZIG szakasz-védelemvezetőjének,

d) rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor,a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott, továbbá a polgármester, főpolgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek

van alárendelve."

(12) A 232/1996. Korm. rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek

a) a VIZIG igazgató köteles a védelmi bizottság elnökének,

b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek, főpolgármesternek a veszélyeztetett területekről a kitelepítés elrendelésére javaslatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt javaslatról és az ezzel kapcsolatban meghozott döntésről a polgármester, főpolgármester soron kívül tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervet."

(13) A 232/1996. Korm. rendelet

a) 3. § (6) bekezdésében a "polgári védelemről" szövegrész helyébe a "katasztrófavédelemről",

b) 20. § (3) bekezdésében a "kormánybiztosnak" szövegrész helyébe @Pont = a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek",

c) 3. § (4) bekezdésében a "vízgazdálkodásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter",

d) 3. § (6) bekezdésében és 11. §-ában az "a miniszter" szövegrész helyébe az "a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter",

e) 6. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG)" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG)",

f) 7. § (6) és (7) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 9. §-t megelőző alcímében, 10. § (1) bekezdésében, 11. §-ában, 15. § (3) bekezdésében, valamint 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a "KÖVIZIG" szövegrészek helyébe a "VIZIG",

g) 8. § (2) bekezdésében, 12. §-ában és 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "KÖVIZIG-ek" szövegrész helyébe a "VIZIG-ek",

h) 15. § (5) bekezdésében a "KÖVIZIG-gel" szövegrész helyébe a "VIZIG-gel",

i) 12. §-ban az "A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI)" szövegrész helyébe az "Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF)",

j) 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "a VKKI" szövegrész helyébe az "az OVF"

szöveg lép.

26. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége" szöveg lép.

27. § A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG)" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság",

b) 3. § (2) bekezdésében a "KÖVIZIG" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóság",

c) 17. § (6) bekezdés e) pontjában a "KÖVIZIG-nek" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóságnak"

szöveg lép.

28. § A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében "a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének" szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 4-28. §, valamint a 30. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

30. § Hatályát veszti

a) a Korm. rendelet 3/A. §-a, 5/A. §-a, 6. §-a, 18. §-a, továbbá a 2. számú mellékletében a "környezetvédelmi és", a "Környezetvédelmi és", valamint a "KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS" szövegrész,

b) a Kr. 96. § (2) bekezdésében a "felel továbbá a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásért, e körben" szövegrész, 99. § (5) bekezdése, 109. § (7) bekezdés b)-k) és y) pontja, 109. § (7) bekezdés q) pontjában a "beleértve a vízrajzi tevékenységet" szövegrész, valamint 113. § (1) bekezdés v) pontja,

c) a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdés a) pontjában, valamint 8. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és", továbbá 3. mellékletében a "Megyei Környezetvédelmi és" szövegrész,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 29. § (9) bekezdésében a "környezetvédelmi és" szövegrész,

e) a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdés a) pontjában és 7. § (6) bekezdésében a "környezetvédelmi és", valamint 3. mellékletében a "Megyei Környezetvédelmi és" szövegrész,

f) a 218/2009. Korm. rendelet 10. melléklet 15. pont c) alpontjában, valamint a 11. melléklet 13. pont c) alpontjában "környezetvédelmi és" szövegrész,

g) a 31/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 53. pontjában a "környezetvédelmi és" szövegrész,

h) a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékénekcsökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és" szövegrész,

i) a 221/2004. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése,

j) a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "környezetvédelmi és" szövegrész,

k) a 219/2004. Korm. rendelet 13. § (11) bekezdésben a "környezetvédelmi és" szövegrész,

l) a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében a "környezetvédelmi és" szövegrész,

m) a 232/1996. Korm. rendelet 1. § 10. pontja, 3. § (2) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

"1/a. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

I. A NeKI területi kirendeltségei

1. NeKI Észak-Dunántúli Kirendeltsége, Győr

2. NeKI Közép-Duna-Völgyi Kirendeltsége, Budapest

3. NeKI Alsó-Duna-Völgyi Kirendeltsége, Baja

4. NeKI Közép-Dunántúli Kirendeltsége, Székesfehérvár

5. NeKI Dél-Dunántúli Kirendeltsége, Pécs

6. NeKI Nyugat-Dunántúli Kirendeltsége, Szombathely

7. NeKI Felső-Tisza-Vidéki Kirendeltsége, Nyíregyháza

8. NeKI Észak-Magyarországi Kirendeltsége, Miskolc

9. NeKI Tiszántúli Kirendeltsége, Debrecen

10. NeKI Közép-Tisza-Vidéki Kirendeltsége, Szolnok

11. NeKI Alsó-Tisza-Vidéki Kirendeltsége, Szeged

12. NeKI Kőrös-Vidéki Kirendeltsége, Gyula

II. A NeKI területi kirendeltségeinek működési köre

1. NeKI ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csáfordjánosfa,

Csér,

Csikvánd,

Egyházasfalu,

Fenyőfő,

Gyalóka,

Gyarmat,

Iván,

Lázi,

Répcevis,

Románd,

Sikátor,

Sopronhorpács,

Szakony,

Szerecseny,

Veszprémvarsány,

Und,

Zsira közigazgatási területét;

b) Komárom-Esztergom megye - kivéve Szárliget közigazgatási területét,

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét az Ipoly torkolattól a folyásirányban lefelé;

c) Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területe;

d) Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területe.

2. NeKI KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Budapest főváros teljes közigazgatási területe;

b) Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás közigazgatási területét;

c) Nógrád megye

teljes közigazgatási területe;

d) Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó közigazgatási területe;

e) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe, melyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.

f) Komárom-Esztergom megyében a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe az Ipoly torkolattól folyásirányban lefelé.

3. NeKI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tiszaug

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét, továbbá

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét;

b) Baranya megyéből

Homorúd közigazgatási területe, továbbá

Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

4. NeKI KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

a) Fejér megye teljes közigazgatási területe - kivéve

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét;

b) Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területét;

c) Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Kapospula,

Lápafő,

Nak közigazgatási területét, továbbá

Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,

Várong közigazgatási területét, továbbá

Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét;

d) Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része;

e) Baranya megyéből

Ófalu területe, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

f) Bács-Kiskun megyéből

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része;

g) Győr-Moson-Sopron megyéből

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csikvánd,

Fenyőfő,

Gyarmat,

Lázi,

Románd,

Sikátor,

Szerecseny,

Veszprémvarsány

közigazgatási területe;

h) Komárom-Esztergom megyéből:

Szárliget

közigazgatási területe;

i) Zala megyéből

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része.

5. NeKI DÉL-DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Pécs megyei jogú város;

b) Baranya megye - kivéve

Homorúd, valamint

Ófalu közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét;

c) Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területét, továbbá

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel,

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási része;

d) Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja, továbbá

Kismányok és

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

6. NeKI NYUGAT-DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területét;

b) Zala megye

teljes közigazgatási területe.

c) Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira közigazgatási területe;

d) Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs közigazgatási területe;

e) Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

7. NeKI FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírlugos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári települések közigazgatási területét,

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét;

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része;

c) Hajdú-Bihar megyéből

Téglás közigazgatási területe, valamint

Nyíradony közigazgatási területének északi része.

8. NeKI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye - kivéve

Ároktő,

Cigánd,

Hejőkürt,

Kenézlő,

Oszlár,

Révleányvár, valamint

Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján, valamint

Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét;

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek, valamint

Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része;

c) Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó közigazgatási területét, továbbá

Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét,

Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét,

valamint a Kiskörei-tározó területére eső részét;

d) Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része;

e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

közigazgatási területe, továbbá

Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső része,

Jászjákóhalma közigazgatási területének a Tarna bal partjára eső része.

9. NeKI TISZÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás közigazgatási területét,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét, Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,

Komádi és

Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét;

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírlúgos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszadob,

Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe;

c) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tokaj,

Tiszatardos,

Tiszaújváros,

Tiszapalkonya,

Oszlár,

Hejőkürt,

Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Ároktő, valamint

Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része;

d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,

Nagyiván közigazgatási területe,

Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,

Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része;

e) Békés megyéből:

Bucsa közigazgatási területe,

Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,

Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,

Biharugra és

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

10. NeKI KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Nagyiván közigazgatási területét, továbbá

Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső részét,

Jászjákóhalma közigazgatási területének a Tarna bal partjára eső részét,

Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,

Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit,

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét;

b) Heves megyéből:

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Pély,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána közigazgatási területe, továbbá

Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső

része,

Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része,

Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, valamint a Kiskörei-tározó területére eső része;

c) Békés megyéből:

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része;

d) Csongrád megyéből

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része;

e) Bács-Kiskun megyéből: Lakitelek,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszakécske közigazgatási területe,

Tiszaug közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része;

f) Pest megyéből:

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás közigazgatási területe;

g) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

11. NeKI ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Csongrád megye - kivéve

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét;

b) Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Tompa,

Városföld,

Zsana közigazgatási területe, valamint

Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része;

c) Békés megyéből:

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területe;

d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

12. NeKI KÖRÖS-VIDÉKI KIRENDELTSÉGE

Működési köre

a) Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területét,

Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a

Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét;

b) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, valamint

Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része;

c) Hajdú-Bihar megyéből:

Komádi és

Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része."

2. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 282/2009. Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontjának f) és g) sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 218/2009. Korm. rendelet 10. mellékletének 15. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(az érintett területi államigazgatási szervek közül:)

"d) Nemzeti Környezetügyi Intézet működési területtel érintett területi kirendeltsége."

4. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 218/2009. Korm. rendelet 11. melléklet 13. pontja a következő k) alponttal egészül ki:

(az érintett területi államigazgatási szervek közül:)

"k) Nemzeti Környezetügyi Intézet működési területtel érintett területi kirendeltsége."

5. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

1. A 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. táblázat 43. sora helyébe a következő sor lép:

2. A 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. táblázata a következő 44. sorral egészül ki:

6. melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek

"