33/2010. (XI. 25.) VM rendelet

az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről

A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a)[1]

b)[2]

c) termék: a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Pálinkatörvény) szerinti pálinka, törkölypálinka.

2. Az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny megrendezése

2. §[3] A Pálinka Nemzeti Tanács (a továbbiakban: a PNT) évente egy országos pálinka- és törkölypálinka-versenyt (a továbbiakban együtt: verseny) rendez. A verseny célja a pálinkának, mint nemzeti italnak a hitelét, hírnevét olyan magas színvonalú, nemzetközileg elismert országos rendezvény révén is erősíteni, amely keretében Magyarország egész területéről származó terméket lehet nevezni, minőségüket elbírálni és díjazni.

3. § A verseny rangjának és jelentőségének megőrzése érdekében az e rendelet szerinti versenyen kívül nem rendezhető verseny "országos", "nemzeti", "hazai" vagy "magyar" megnevezéssel.

4. § A 3. § szerinti tilalom nem vonatkozik a termékek speciális szempontok alapján meghatározott csoportjára, különösen egy adott gyümölcsfajból vagy azok egy csoportjából, illetve valamely különleges eljárással készült pálinkákra országosan meghirdetett versenyekre.

5. §[4]

6. §[5]

7. § A PNT a verseny lebonyolítása során ellenőrzi, hogy a verseny minden szempontból megfelel-e a rendelet előírásainak, és erről az eredményhirdetés előtt legalább 10 munkanappal írásban tájékoztatja a minisztert. Ha a verseny bármely szempontból nem felelt meg a rendelet előírásainak, a verseny nem nevezhető országos versenynek, és ezt a PNT a honlapján közzé teszi.

3. A verseny lebonyolítására irányuló pályázat és a verseny feltételei

8. § A verseny csak akkor tekinthető országosnak, ha arra Magyarország területéről legalább 30, a 9. § szerinti nevezésre jogosult, összesen legalább 300 különféle terméket nevez be, és abból legalább 200 szabadforgalomba bocsátott termék.

9. § (1)[6] A versenyre kizárólag

a) a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti adóraktár engedélyese,

b) a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti jövedéki kiskereskedő

nevezhet terméket.

(2)[7] A jövedéki engedélyes kereskedő és a jövedéki kiskereskedő csak sajátmárkás terméket nevezhet be, amelynek benevezéséhez a pálinka előállítójának írásban hozzá kell járulnia.

10. §[8] A versenyre benevezni kizárólag a Jöt. szerinti okmánnyal rendelkező terméket lehet. Az okmány másolati példányát át kell adni a verseny rendezőjének.

11. §[9]

12. §[10]

13. §[11]

14. § A termékek, illetve előállítóik vonatkozásában az "ország legjobb...", "Magyarország legjobb..." valamint "országos", "nemzeti", "hazai", "magyar" jelzővel ellátott díjakat csak az e rendelet szerinti versenyen lehet adni, és az előállító vagy a forgalmazó terméken megjelenített, valamint termékre vonatkozó egyéb kommunikációjában kizárólag az e rendelet szerinti versenyen kapott ilyen jelzővel ellátott díjakat lehet feltüntetni.

15. § A 14. § szerinti díjak csak abból a tételből származó terméken tüntethetők fel, amelyből a díjazott minta származik.

16. §[12] Sajátmárkás pálinka díjazásakor az eredményhirdetés során, valamint az oklevélen meg kell nevezni a főzést végző adóraktárat is.

4. A pálinka és törkölypálinka értékelése a versenyek során

17. § Az értékelés során analitikai vizsgálatot és érzékszervi bírálatot kell végezni.

18. § Az analitikai vizsgálat során vizsgálni kell

a) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a termék vonatkozásában előírt metilalkohol- és hidrogéncianid-tartalom,

b) a Pálinkatörvényben meghatározott, valamint

c) az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló rendeletben a réztartalomra vonatkozó

határértékeknek való megfelelést.

19. § Az analitikai vizsgálat elvégzésére a verseny lebonyolítója jelöli ki a vizsgáló laboratóriumot, amelynek rendelkeznie kell a termékek vizsgálatához szükséges ismeretekkel, eszközökkel és gyakorlattal.

20. § Ha az analitikai vizsgálat során egy vagy több paraméter a mérési bizonytalanságon belül megközelíti, vagy a nem megfelelőség irányában túllépi az előírt határértéket, akkor a mérést az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban meg kell ismételni.

21. § Haa termék analitikai vizsgálata során annak bármely paramétere nem felel meg a 18. § szerinti bármely határértéknek, a termék nem kerülhet érzékszervi bírálatra.

22. § Az érzékszervi bírálat alapján történik a termék besorolása a versenyszabályzatban meghirdetett ponthatároknak megfelelően.

23. § (1) Az érzékszervi bírálatot pálinkabíráló bizottság végzi.

(2) Az érzékszervi bírálat során biztosítani kell az alábbi feltételeket:

a) a pálinkabíráló bizottság létszámát és felépítését a mintaszám figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye az objektív, pártatlan elbírálást;

b) érzékszervi bírálatot csak olyan bíráló végezhet, aki e rendeletnek megfelelő képzést eredményesen elvégzett;

c) a verseny rendezőjének meg kell győződnie arról, hogy a bíráló alkalmas-e az érzékszervi bírálat elvégzésére;

d) a bírálat körülményeinek lehetővé kell tenniük az objektív és zavartalan értékelést, biztosítani kell az ezt lehetővé tevő helyiséget, berendezést, eszközöket, megvilágítást, a zavaró szagok kizárását.

(3) A bírálat az 1. melléklet szerinti rendszerben pontozással és leíró értékeléssel történik.

5. A pálinka- és törkölypálinka érzékszervi bírálók képzése

24. § A képzés arra irányul, hogy az azt eredményesen elvégző személyek képesek legyenek pálinka és törkölypálinka 1. melléklet szerinti szempontok alapján történő elbírálására.

25. § A képzésben részt vevő személyeknek fizikailag alkalmasaknak kell lenniük az érzékszervi bírálati tevékenységre, különösen az ép érzékszervek, valamint az alkohol allergia mentesség tekintetében.

26. § (1) A képzést vezető személyeknek rendelkezniük kell oktatási gyakorlattal, valamint a termékre vonatkozó:

a) bírálati gyakorlattal,

b) technológiai ismeretekkel,

c) alapanyag- és késztermék ismerettel.

(2) A képzés tárgyi feltételeiként a képzés során biztosítania kell az érzékszervi bírálathoz szükséges eszközöket és a bírálati tréningek megtartásához megfelelő helyiséget.

(3) A képzési program kötelező elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

27. § A képzést eredményesen elvégzők számára a képzés szervezője tanúsítványt állít ki, amely igazolja a 24. § szerinti alkalmasságukat. A tanúsítványon egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a képzést eredményesen elvégző személy kéri-e felvételét a Pálinkatörvény 12. § p) pontja szerinti névsorba. Igenlő válasz esetén a tanúsítvány másolatát a képzés szervezője a képzés lezárását követő 22 munkanapon belül megküldi a PNT Titkárságának.

6. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

29. §[13]

30. §[14][15]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 33/2010. (XI. 25.) VM rendelethez

20 pontos értékelési rendszer szempontjai

2. melléklet a 33/2010. (XI. 25.) VM rendelethez

A pálinka- és törkölypálinka érzékszervi bírálók képzésének kötelező elemei

1. Érzékszervi bírálati alapismeretek:

1.1. bírálati rendszerek,

1.2. bírálati rendszerek alkalmazhatósági területei,

1.3. érzékszervi küszöbérték vizsgálatok vizes és alkoholos alapoldatokkal,

1.4. vizsgálati, bírálati megfelelősségek,

1.5. íz- és illat felismerés,

1.6. értékelések módjai,

1.7. mintajelleg leírása, felismerése.

2. Technológia folyamatok hatása az egyes érzékszervi sajátosságokra - illat- és íz hatások ismerete (technológiai hátrányok, hiányosságok és megfelelősségek esetén). Felismerés tesztoldatokkal, készségszinten.

3. Gyümölcs fajtaismeret megszerzése a gyümölcspárlatok és a pálinkák alapján. Fajta felismerés készségszinten.

4. Pálinkaminősítési, bírálati gyakorlatok - a bírálati készség fejlesztése érdekében.

5. Illat felismerési tesztek alkalmazása az illat-memória fejlesztésére.