67/2010. (V. 12.) FVM rendelet

a méhanyanevelő telep üzemeltetéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 1., 2., 10. és 14. alpontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. pároztató telep: olyan méhanyanevelő telep, amelyen a méhanyák előállítása során az ismert származású méhanyának az ismert származású herével irányított párzását lehet létrehozni.

2.[1] üzemeltető: az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a tartott méhekért, illetve a méhanyanevelő telep üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős.

2. § (1)[2] A méhanyanevelő telepekkel kapcsolatos eljárásban a tenyésztési hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: tenyésztési hatóság) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az eljáró hatóság.

(2) A méhanyanevelő telepnek a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló jogszabály szerinti tenyészetkóddal kell rendelkeznie.

(3) Méhanyát tenyésztési vagy értékesítési céllal előállítani csak méhanyanevelő telepen szabad, természetes pároztatással vagy mesterséges termékenyítéssel.

(4) Méhanyanevelő telep üzemeltetőjének

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy

b) legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú szakképesítéssel, vagy

c) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel,

továbbá legalább 3 év méhészeti szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott méhfajta elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezete (a továbbiakban együtt: tenyésztő szervezet) igazol.

3. § (1)[3] A méhanyanevelő telep üzemeltetési engedélye iránti kérelmet a NÉBIH által rendszeresített, és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon a méhészet üzemeltetőjének a tenyésztési hatósághoz kell benyújtania.

(2) A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a méhészet címét, telefonos elérhetőségét;

b) a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet méhanya-nevelési tevékenységét irányító üzemeltető méhészeti szakképesítésének megnevezését;

c) a tervezett méhanyanevelő telep technológiai leírását;

d) a méhcsaládok számát;

e) az évente forgalomba hozatalra tervezett méhanyák számát;

f) a méhészet tenyészetkódját.

(3) A kérelemhez csatolni kell a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet üzemeltetőjének szakképesítéséről szóló dokumentumának hiteles másolatát.

4. § (1)[4] A tenyésztési hatóság az üzemeltetési engedély kiadásáról értesíti a méhanyanevelő telep helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét.

(2)[5] A tevékenységi kör vagy az üzemeltetési engedély feltételeiben bekövetkezett változás esetén a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül az üzemeltetési engedély módosítását kell kérni a tenyésztési hatóságtól.

(3)[6] Az üzemeltetés megszűnését az üzemeltetőnek a megszűnés napjától számított harminc napon belül be kell jelenteni a tenyésztési hatóságnak.

(4)[7] Az engedélyezett méhanyanevelő telepről származó legalább öt tenyészanyának szánt méhcsalád fajtabélyeg vizsgálatát - a teljesítményvizsgálat részeként - az NÉBIH-nek minden naptári évben el kell végeznie.

5. §[8] A Haszonállat-génmegőrzési Központ szakvéleményében nyilatkozik a méhanyanevelő telep technológiai szintjének megfelelőségéről és arról, hogy a fajtavizsgálatok alapján a tenyésztésre kiválasztott, legalább öt méhcsaládból a fajta határértékeinek legalább három méhcsalád megfelel-e.

6. § (1)[9] Az üzemeltető kérelmére a tenyésztési hatóság a méhanyanevelő telepet pároztatótelepnek minősíti.

(2) Nem minősíthető a méhanyanevelő telep pároztatóteleppé, amennyiben 10 km sugarú körzetben eltérő fajtájú méheket tartó méhészet található.

(3)[10] A pároztatóteleppé való minősítés iránti kérelmet a NÉBIH által rendszeresített, és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon a méhanyanevelő telep üzemeltetőjének a tenyésztési hatósághoz kell benyújtania.

(4) A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep címét, telefonos elérhetőségét;

b) a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep üzemeltetője szakképesítésének megnevezését;

c) az apai származás igazolását;

d) az adott méhfajta tenyésztésében érintett tenyésztő szervezet igazolását tenyésztési programjának megvalósításáról;

e) a méhanyanevelő telep azonosító kódját.

(5) A kérelemhez csatolni kell a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep üzemeltetőjének szakképesítéséről szóló dokumentumának(ainak) hiteles másolatát.

7. § (1) Méhanya csak a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló jogszabályban foglalt adattartalmú, az érintett tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolással ellátva kínálható fel értékesítésre.

(2) Méhanyanevelésre csak tenyésztő szervezet által fenntartott méhfajtát szabad felhasználni és forgalomba hozni.

(3) Méhanyaként, illetve szaporítóanyagként csak származási igazolással ellátott, méhanyanevelő telepen, pároztatótelepen előállított, illetve törzskönyvezett, természetes pároztatással vagy mesterségesen termékenyített méhanya, továbbá párzatlan méhanya, méhanya bölcső, álca, pete (tenyészetkóddal ellátva) hozható forgalomba.

8. § (1) A méhanyanevelő telep üzemeltetője méhanyanevelő telepi naplót (összesítőt) köteles vezetni. A méhanyanevelő telepi naplót a melléklet szerinti adattartalommal kell vezetni.

(2) A méhanyanevelő telepi naplót, naprakészen kell vezetni, és az nem selejtezhető. A méhanyanevelő telep megszűnése esetén a méhanyanevelő telepi naplót az illetékes tenyésztő szervezet részére a megszűnést követő 15 napon belül át kell adni.

9. §[11] A méhanyanevelő telepet és a tenyésztési adatok nyilvántartását a NÉBIH és a tenyésztési hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

10. §[12] A NÉBIH az üzemeltetési engedéllyel rendelkező, illetve pároztató telepnek minősített méhanyanevelő telepek listáját a Földművelési Minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult és a hatályba lépését követő megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12. § E rendelet a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló 91/174/EGK (1991. március 25.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

13. §[13]

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 67/2010. (V. 12.) FVM rendelethez

Kitöltési útmutató a méhanyanevelő telepi naplóhoz

A nyomtatványt a nevelésbe vont tenyészcsaládokra vonatkozóan kell kitölteni.

Dátum - az álcázás napja

Sorozat száma - az adott évben hányadik sorozat

Tenyészanyag származása - a tenyészanya törzskönyvi, illetve (ha van ilyen) kaptárszáma

Dajkacsalád száma

Fedett bölcsők száma - sorozatonként megnevelt fedett bölcsők száma

Kikelt méhanyák száma - sorozatonként kikelt méhanyák száma

Párzott petéző méhanyák száma - csak a tenyészidőszak végén, összesítve kell beírni.