11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet

a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 60. § (1) bekezdés e) és h) pontjában, valamint a 60. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az MNB tv. 4. § (2) és (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § E rendeletet kell alkalmazni

a) az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyek (a továbbiakban: forintbankjegy), valamint

b)[1] a 3. § (1) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, a 3. § (4) bekezdése, a 7. §, valamint a 14-16. § tekintetében - az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) nem szabályozott kérdésekben - a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható külföldi bankjegyek (a továbbiakban: külföldi bankjegy)

[a továbbiakban az a) és b) pont alatti bankjegyek együtt: bankjegy]

feldolgozására, forgalmazására, valamint hamisítás elleni védelmére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. automata bankjegykiadó gép: olyan - bankjegyvizsgáló gépnek nem minősülő - önkiszolgáló berendezés, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával fizetési számla terhére bankjegyet vegyen fel (például bankjegykiadó automata (ATM), készpénzfelvételi funkcióval rendelkező önkiszolgáló pénztárgép);

2. átlagos napi forint készpénzforgalom: a hitelintézeti és a postai fiók adott pénztárában egy naptári évben lebonyolított, a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti forint készpénzforgalmazási műveletek összértékének azon munkanapokra vetített hányada, amelyeken a hitelintézeti és a postai fiók adott pénztára forint készpénzforgalmazást bonyolított;

3. átlagos napi forint kifizetési forgalom: adott hitelintézeti és postai fiókban egy naptári évben, a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási műveletek során teljesített forint kifizetések összértékének azon munkanapokra vetített hányada, amelyeken az adott hitelintézeti és postai fiók készpénzforgalmazás keretében forint kifizetést teljesített;

4.[2] átváltási határnap: azon - az MNB 2004. május 1-je előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény) vagy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új MNB tv.) 23. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott - időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy és érme törvényes fizetőeszközre átváltható;

5. bankjegy-visszaforgatás: a bankjegyek forgalmazása keretében teljesített

a) bankjegykifizetés,

b) bankjegykiadás,

c) bankjegyátadás;

6. bankjegyvizsgáló gép:

a) alkalmazott által működtetett gép, amely lehet

aa) bankjegyfeldolgozó és -válogató gép,

ab) bankjegy-valódiságvizsgáló gép,

ac) pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gép,

ad) pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegy-valódiságvizsgáló gép,

b) ügyfél által kezelt gép, amely lehet

ba) bankjegybefizetésre alkalmas gép,

bb) bankjegy-visszaforgató gép,

bc) kombinált bankjegy be- és kifizető gép,

bd) bankjegy-kifizető gép;

7.[3] bevonási határnap: azon - MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott - időpont, amikortól a forgalomból bevont bankjegy és érme elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét;

8.[4] egyéb gazdasági szereplő: az a pénzfeldolgozónak vagy pénzforgalmazónak nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely kiegészítő tevékenységként ügyfél által kezelt gépen vagy automata bankjegykiadó gépen keresztül bankjegyek forgalmazásával foglalkozik, e kiegészítő tevékenység keretén belül;

8a.[5] fióki ATM: a hitelintézet, posta által működtetett, a hitelintézeti, postai fiók területéről a biztonsági kockázatok minimalizálásával utántölthető, a hitelintézeti, postai fiók területén vagy annak előterében elhelyezett bankjegykiadó automata.

9. forgalomból bevont bankjegy: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy;

9a.[6] forgalomból bevont érme: az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom;

10. forgalomképes bankjegy: olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi

a) forintbankjegy, amely az 1. mellékletben foglalt válogatási kritériumok,

b)[7] eurobankjegy, amely az eurobankjegyek valódiság- és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló, 2010. szeptember 16-i EKB/2010/14 európai központi banki határozat (a továbbiakban: EKB határozat) 6. cikk (1) vagy (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően elvégzett forgalomképességi vizsgálat,

c) egyéb külföldi bankjegy, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései

alapján bankjegy-visszaforgatásra alkalmas;

11.[8] forgalomképtelen bankjegy:

a) a forgalomból bevont valódi bankjegy,

b) az olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi

ba) forintbankjegy, amely az 1. mellékletben foglalt válogatási kritériumok,

bb) külföldi bankjegy - ide nem értve az eurobankjegyet -, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései

alapján bankjegy-visszaforgatásra nem alkalmas, valamint

c) az EKB határozat 2. cikk 11. pontja szerinti eurobankjegy;

11a.[9] forintbankjegy átváltása: a forgalomból bevont forintbankjegynek a hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) által az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül végrehajtott, valamint a nehezen felismerhető és sérült forintbankjegynek azonos címletű, forgalomképes forintbankjegyre történő cseréje. Nem minősül forintbankjegy átváltásának a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető és a sérült forintbankjegy fizetésül való elfogadása, ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is;

11b.[10] forintbankjegyek címletváltása: a forgalomképes, valamint a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintbankjegyeknek - azok névértékével egyező összegben - más címletű, forgalomképes forintbankjegyekre, illetve forintérmékre történő cseréje;

11c.[11] forintérme átváltása: az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott művelet;

11d.[12] forintérmék címletváltása: az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott művelet;

12. hamis bankjegy: a valódi bankjegy képének, címletértékének vagy biztonsági elemeinek felhasználásával, annak utánzásával vagy módosításával, megtévesztési szándékkal készített hamisítvány;

13. hamisgyanús bankjegy: olyan, akár törvényes fizetőeszköznek minősülő, akár már forgalomból bevont bankjegy, amelynek valódiságát illetően - a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó által a 3. § (3), illetve (4) bekezdése szerint elvégzett valódiságvizsgálat alapján, szakmailag megalapozott - kétség merül fel;

14. hiányos bankjegy: az 1. melléklet 4.5. és 4.6. pontja szerinti forgalomképtelen bankjegy;

15. iker-pénztár: közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő két pénztár, amelyekben az UV-A/C berendezés közös használata a pénztár elhagyása nélkül biztosított;

16. készpénzforgalmazás:

a) a bankjegyek forgalmazása körében végzett alábbi műveletek:

aa) a pénzforgalmazó pénztárában lebonyolított bankjegy ki- és befizetés,

ab) a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően - a megbízó rendelkezése szerint - teljesített bankjegyátadás, ideértve a bankjegykiadásra, illetve -befizetésre fizikailag alkalmas berendezés feltöltését is,

ac) a pénzforgalmazók egymás közötti bankjegykereskedelme,

ad) bankjegykiadás, illetve -befizetés arra fizikailag alkalmas berendezéseken keresztül,

ae)[13] forintbankjegyek címletváltása,

af)[14] forintbankjegy átváltása;

b) az érmék forgalmazása körében végzett alábbi műveletek:

ba) a pénzforgalmazó pénztárában lebonyolított érme ki- és befizetés,

bb) a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően - a megbízó rendelkezése szerint - teljesített érmeátadás, ideértve az érmekiadásra, illetve befizetésre fizikailag alkalmas berendezés feltöltését,

bc) a pénzforgalmazók egymás közötti érmekereskedelme,

bd) érmekiadás, illetve -befizetés arra fizikailag alkalmas berendezéseken keresztül,

be)[15] forintérmék címletváltása,

bf)[16] forintérme átváltása;

17.[17] pénzfeldolgozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott tevékenység;

18.[18] pénzfeldolgozó: a Hpt. szerinti pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet;

19.[19] pénzforgalmazó:

a) a hitelintézet, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet magyarországi fióktelepét is (a továbbiakban együtt: hitelintézet),

b) a pénzforgalmi intézmény,

c) a Hpt. szerinti pénzváltási tevékenységet közvetítő,

d)[20] a posta,

e) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató;

20. pénztár: a pénzforgalmazó fiókjában a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási művelet lebonyolítására szolgáló, az ügyféltérrel egy légtérben kialakított munkaterület vagy az ügyféltértől elkülönített helyiség;

21. pénztáros: a pénzforgalmazónak a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási műveletet végrehajtó alkalmazottja;

22. számlatulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetve amelynek a fizetési számláján az ügyfél által kezelt gépen befizetett, illetve felvett készpénz összege jóváírásra, illetve terhelésre kerül;

23.[21] törvényes fizetőeszköz: az új MNB tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy és érme;

24. UV-A/C berendezés: forintbankjegyek valódiság-vizsgálatát szolgáló olyan segédeszköz, amely UV-A és UV-C hullámhossz tartományban is működik;

25. ügyfél: a készpénzforgalmazás keretében a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó, az ügyfél által kezelt gép, valamint az automata bankjegykiadó gép szolgáltatását igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

26. vis maior: minden, a pénzfeldolgozót, a pénzforgalmazót és az egyéb gazdasági szereplőt befolyásoló, elháríthatatlan, a bankjegyellátásban komoly fennakadást okozó természeti vagy társadalmi körülmény, amely az e rendeletben foglaltak teljesítését befolyásolja, illetve gátolja, így különösen a természeti katasztrófa, a terrorcselekmény, a sztrájk, a háború és a polgárháború.

3. A bankjegyek forgalmazására vonatkozó szabályok

3. § (1) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó, valamint a 4. § (2) és (6) bekezdése, továbbá a 7. § vonatkozásában az egyéb gazdasági szereplő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak azt követően forgathatja vissza a bankjegyeket, ha azok valódiságát és forgalomképességét megvizsgálta, és azokat valódinak és forgalomképesnek minősítette.

(2) A valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot ismételten nem kell elvégezni

a) az MNB-től átvett forintbankjegy vonatkozásában,

b) az eurót törvényes fizetőeszközként bevezető tagállam nemzeti központi bankjától átvett eurobankjegy vonatkozásában,

c) a b) pontban nem szabályozott, pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézménytől átvett külföldi bankjegy vonatkozásában, valamint

d) a más pénzfeldolgozótól, pénzforgalmazótól átvett azon bankjegy vonatkozásában, amelynek valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát valamely pénzfeldolgozó, pénzforgalmazó

da) forintbankjegy esetén az MNB honlapján közzétett, az MNB által a 9-11. § szerint bevizsgált, az elvárt követelményeknek megfelelt és az MNB honlapján közzétett jegyzékben (a továbbiakban: MNB jegyzék) szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel,

db) eurobankjegy esetén a 7. §-ban foglaltak szerint,

dc) a db) alpontban nem szabályozott külföldi bankjegy esetén az (1) és (4) bekezdésben foglaltak szerint

már igazoltan elvégezte.

(3) A forintbankjegy valódiságvizsgálatát a kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben, illetve MNB rendeletben, valamint az MNB-nek az adott címlet leírását tartalmazó kiadványában foglaltak figyelembevételével, forgalomképességi vizsgálatát pedig az 1. mellékletben foglalt szempontok szerint kell elvégezni.

(4) A külföldi bankjegy tekintetében az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során igazodni kell a kibocsátásra jogosult külföldi intézmény válogatási követelményeihez, jogi aktusában vagy hivatalos közleményében szereplő bankjegyleíráshoz, illetve a bankjegyleírás alapján - az erre szakosodott információszolgáltató szervezet által - a bankjegyekről készített kiadványokban foglaltakhoz.

4. § (1) A forintbankjegy valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel vagy kézi ellenőrzéssel kell elvégezni.

(2) A forintbankjegy automata bankjegykiadó gépen vagy ügyfél által kezelt gépen keresztül - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag abban az esetben forgatható vissza, ha valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végezték el, és valódinak és forgalomképesnek találták.

(3)[22] A pénzfeldolgozó a forintbankjegyek - ide nem értve a fizikai állapotuk alapján bankjegyvizsgáló géppel nem vizsgálható, valamint a forgalomból bevont forintbankjegyeket - valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát kizárólag az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végezheti el.

(4) A tárgyévet megelőző naptári évben 40 millió forintot meghaladó átlagos napi forint kifizetési forgalmat lebonyolító hitelintézeti és postai fiók az ellátmányként vagy ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyeket a pénztári kifizetési forgalomban kizárólag abban az esetben forgathatja vissza, ha éves szinten az ellátmányként és ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyek legalább 90%-ának valódiságát és forgalomképességét az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végzett vizsgálattal állapították meg.

(5) A hitelintézeti és a postai fiók az ügyfél által az adott fiókban befizetett forintbankjegyet a pénztári kifizetési forgalomban kézi ellenőrzést követően is visszaforgathatja.

(6) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő vis maior helyzetben - a zavartalan bankjegyellátás biztosítása érdekében - átmeneti jelleggel kézi ellenőrzéssel is vizsgálhatja a forintbankjegy valódiságát és forgalomképességét. Ebben az esetben a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő köteles az MNB-t

a) haladéktalanul tájékoztatni a vis maior helyzet beálltáról és annak várható időtartamáról,

b) utólag, a vis maior helyzet megszűnését követő hónap utolsó munkanapjáig írásban tájékoztatni az elvégzett kézi ellenőrzésről, ismertetve a vis maior helyzetet, továbbá megjelölve a kézi ellenőrzés tényleges időtartamát.

5. §[23] (1) Forintbankjegy forgalmazása céljából bankjegyvizsgáló gép kizárólag abban az esetben helyezhető üzembe, ha a bankjegyvizsgáló gép az MNB jegyzékben szereplő típusú, és az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzembe helyezést a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő köteles, más üzemeltető jogosult előzetesen - legkésőbb a tervezett üzembe helyezést 5 munkanappal megelőzően -, az alábbi adattartalommal bejelenteni az MNB-nek:

a) az üzembe helyezendő bankjegyvizsgáló gép típusa, egyedi azonosítója, hardver- és a forintbankjegyek valódiságvizsgálatára szolgáló szoftver-verziójának azonosítója,

b) az üzembe helyezés helyszíne, több üzemeltetési helyszín esetén minden helyszín külön megjelölésével,

c) a bankjegyvizsgáló géppel feldolgozható bankjegyek valutaneme,

d) a gyártó, forgalmazó cég megnevezése,

e) a karbantartást, javítást végző cég megnevezése, a karbantartás gyakorisága,

f) kapcsolattartó szervezeti egység megnevezése, elérhetősége.

(3) A (2) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatok változását a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő legkésőbb a változás életbe lépését követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni az MNB-nek.

(4) Az (1) bekezdés szerinti üzembe helyezésről a magyarországi székhellyel rendelkező gyártó, ennek hiányában a forgalmazó köteles negyedévente - a tárgynegyedévet követő hónap 5. munkanapjáig - az alábbi adatokat megküldeni az MNB-nek:

a) az üzembe helyezett bankjegyvizsgáló gép típusa, egyedi azonosítója, hardver- és a forintbankjegyek valódiságvizsgálatára szolgáló szoftver-verziójának azonosítója,

b) az üzembe helyezés helyszíne,

c) az üzemeltető megnevezése,

d) kapcsolattartó szervezeti egység megnevezése, elérhetősége.

(5) Az üzembe helyezett bankjegyvizsgáló gépen a valódiságvizsgálatot befolyásoló paraméterek értékei nem térhetnek el az MNB által sikeresen bevizsgált és rögzített értékektől.

(6) Az üzemeltető köteles a bankjegyvizsgáló gép forgalomképességi válogatási paramétereinek változtatását - legalább a változtatás mértékére, irányára és végrehajtásának időpontjára kiterjedően - dokumentálni, valamint a gyártó, a forgalmazó által előírt karbantartást elvégezni, illetve elvégeztetni, és az elvégzett karbantartást dokumentálni.

(7) A gyártó és a forgalmazó már üzembe helyezett bankjegyvizsgáló gépen a forintbankjegyek valódiságvizsgálatára szolgáló szoftver frissítését csak az MNB jegyzékben szereplő, a 13. § (3) bekezdése szerinti záradék nélküli szoftver-verzióval hajthatja végre, és arról köteles - legkésőbb a szoftverfrissítés végrehajtását követő 5 munkanapon belül - értesíteni az MNB-t.

6. § (1) A forintbankjegyek valódiságvizsgálatához a hitelintézeti és a postai fiókban a tárgyévet megelőző naptári évben 5 millió forintot meghaladó átlagos napi forint készpénzforgalmat lebonyolító, az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel fel nem szerelt valamennyi pénztárban UV-A/C berendezést kell biztosítani.

(2) Az iker-pénztárat elegendő egy, közös használatú UV-A/C berendezéssel felszerelni.

7. § (1) Az eurobankjegy valódiság-vizsgálatát a Tanácsi rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kell elvégezni.

(2)[24] Az eurobankjegy forgalomképességi vizsgálatát az EKB határozat 6. cikk (1) vagy (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően kell elvégezni.

(3)[25]

(4)[26]

4. A bankjegyvizsgáló gép működésére vonatkozó egyes szabályok

8. § (1) A bankjegyvizsgáló gépnek - funkciójától függetlenül - alkalmasnak kell lennie a forintbankjegyeknek a bankjegyvizsgáló gépet működtető alkalmazott, illetve a bankjegyvizsgáló gépet kezelő ügyfél beavatkozása nélküli (automata) adagolással történő ellenőrzésére és a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kategóriákba, az ott rögzítettek szerint történő szétválogatására.

(2) A bankjegyvizsgáló gépnek átalakíthatónak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy alkalmas legyen az esetleges új hamisítványok megbízható felismerésére, valamint adott esetben a változó szigorúságú forgalomképesség-vizsgálati előírásokhoz való igazodásra.

(3) A bankjegyvizsgáló gépnek az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően alkalmasnak kell lennie a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kategóriák szerint, az ott rögzítetteknek megfelelően szétválogatott forintbankjegyek fizikai elkülönítésére is.

(4) A bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek, a pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek, a bankjegy-visszaforgató gépnek, valamint a bankjegy-kifizető gépnek az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően alkalmasnak kell lennie a forgalomképesség szerinti válogatásra is.

(5) Az ügyfél által kezelt gépnek - a bankjegy-kifizető gép kivételével -

a) a hamisgyanús forintbankjegyekre és a nem egyértelműen valódi forintbankjegyként azonosított tárgyakra vonatkozó információkat - legalább a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információkkal történő összekapcsolásáig - meg kell őriznie,

b) alkalmasnak kell lennie a törvényes fizetőeszköznek minősülő valódi forintbankjegyek elfogadására, és

c) biztosítania kell az ellenérték fizetési számlán való jóváírásához szükséges adatokat.

(6) A bankjegy-visszaforgató gépnek, a bankjegy-kifizető gépnek, valamint a pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően biztosítania kell azt is, hogy a bankjegyfelvétel csak forgalomképes forintbankjegy formájában valósuljon meg.

(7) A bankjegyvizsgáló gép funkcióira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő ehhez kapcsolódó teendőit a 2. melléklet tartalmazza.

5. A bankjegyvizsgáló gép bevizsgálására és az MNB jegyzékre vonatkozó szabályok

9. § (1) A bankjegyvizsgáló gép bevizsgálását és az MNB jegyzékbe való felvételét a gyártó, a forgalmazó vagy az üzemeltető jogosult kezdeményezni az MNB-nél. Az MNB a bevizsgálási igényt visszautasítja, ha az olyan hardver- és szoftver-verziójú bankjegyvizsgáló géptípusra vonatkozik, amelynek bevizsgálását már korábban elvégezte.

(2) Az igényt a 3. mellékletben meghatározott formában és tartalommal kell bejelenteni.

(3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az alábbi - elsősorban magyar nyelvű, ennek hiányában angol nyelvű - dokumentumokat:

a) a bevizsgálandó bankjegyvizsgáló gép működésére vonatkozó, a következő információkat tartalmazó dokumentumok:

aa) a bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizhető címletek és képhelyzetek,

ab) a bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizhető biztonsági elemek és a biztonsági elemek ellenőrzési módjának leírása,

ac) a bankjegyvizsgáló gép újabb hamisítványok ellenőrzésére való alkalmassá tételi lehetősége, az átalakítás módja és az átalakítás felhasználó általi ellenőrizhetősége,

ad) a bankjegyvizsgáló gép megbízható működése érdekében szükséges karbantartás módja és gyakorisága,

ae) a bankjegyfeldolgozó és -válogató gép esetében a bankjegy-beadagolás módja és a forgalomképesség szerinti válogatási küszöbértékek módosítási lehetőségének módja,

af) a bankjegy-visszaforgató gép esetében a forgalomképesség szerinti válogatási küszöbértékek módosítási lehetőségének módja,

b) a bevizsgálandó bankjegyvizsgáló gép felhasználói kézikönyve,

c)[27] a bevizsgálandó bankjegyvizsgáló gép karbantartásának módját tartalmazó dokumentum.

10. § (1) A bevizsgálást az MNB a saját létesítményében vagy a bevizsgálás igénylője által megjelölt más helyszínen végzi.

(2) Az MNB a bevizsgálást forintbankjegy-hamisítványokból, valamint valódi forgalomképes és valódi forgalomképtelen forintbankjegyekből összeállított tesztcsomaggal végzi.

(3) Ha a bevizsgálást az MNB saját létesítményében végzi, a bevizsgálás díjmentes. Ha a bevizsgálást az MNB a bevizsgálás igénylője által megjelölt más helyszínen végzi, a bevizsgálás igénylője viseli az MNB bevizsgálással összefüggő költségeit, így különösen az utazási és szállásköltséget, továbbá gondoskodik a tesztcsomag szállításáról, és viseli az azzal összefüggő költségeket, így különösen a szállítási költséget és az MNB által jóváhagyott biztosítás, bankgarancia díját.

(4)[28] A bevizsgálás eredménye kizárólag az MNB által bevizsgált bankjegyvizsgáló géptípusra és annak a bevizsgáláskor alkalmazott hardver- és szoftver-verziójára, a valódiságvizsgálatot befolyásoló paramétereinek értékeire, forgalomképességet is vizsgáló gép esetén a forgalomképességi válogatási paramétereket befolyásoló értékeire vonatkozóan, valamint a bevizsgálás során használt tesztcsomag tekintetében érvényes.

(5) A bevizsgálás eredménye nem érinti

a) az adott bankjegyvizsgáló géptípus gyártójának, illetve forgalmazójának a gép használatra való alkalmasságáért és hibátlan működéséért, valamint

b) a pénzfeldolgozónak, a pénzforgalmazónak és az egyéb gazdasági szereplőnek a forintbankjegy-visszaforgatásra vonatkozó szabályok betartásáért

fennálló felelősségét.

11. § (1) A bevizsgálás első lépése az előzetes (gyors) vizsgálat, amely a bankjegyvizsgáló gép funkciójától függetlenül, minden esetben elvégzendő, és egyben előfeltétel a további bevizsgáláshoz. Az előzetes (gyors) vizsgálat annak megállapítására irányul, hogy a bankjegyvizsgáló gép alkalmas-e a valódi forintbankjegy felismerésére.

(2) A bevizsgálás második lépése az alap- (hitelesítési) vizsgálat, amely az adott bankjegyvizsgáló gép funkciójától függően az alábbiakra terjed ki:

a) a valódi és a hamis forintbankjegyek egymástól való megkülönböztethetősége (a hamisítványok felismerésére való alkalmasság felmérése),

b) a forintbankjegyek forgalomképesség szerinti osztályozhatósága (a forgalomképesség felismerésére való alkalmasság felmérése), valamint

c) a bankjegy-kifizető gép kivételével az ügyfél által kezelt bankjegyvizsgáló gép esetében a hamisgyanús forintbankjegy befizetőjére, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információ megőrizhetősége, valamint a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra és a hamisgyanús forintbankjegyekre vonatkozó információk összekapcsolhatósága (a visszakereshetőség biztosítására való alkalmasság felmérése).

(3) Ha az MNB megváltoztatja a bevizsgálásra használt, a 10. § (2) bekezdése szerinti tesztcsomagot, a már bevizsgált és az elvárt követelményeknek megfelelt bankjegyvizsgáló gép bevizsgálásának igénylőjét soron kívüli újbóli bevizsgálásra hívhatja fel. A bevizsgálás igénylője köteles az MNB felhívásának kézhezvételét követő hat héten belül lehetővé tenni az MNB számára a soron kívüli újbóli bevizsgálást. A soron kívüli újbóli bevizsgálás menetét az MNB az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg.

(4) A bevizsgálás igénylőjének a (2) bekezdésben meghatározott alap- (hitelesítési) vizsgálatot követően évente - a mindenkori utolsó bevizsgálás eredménye alapján az MNB jegyzékbe való felvétel hónapjának utolsó napját követő 1 éven belül, a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - kezdeményeznie kell az MNB által bevizsgált bankjegyvizsgáló géptípus újbóli bevizsgálását. Az évenkénti újbóli bevizsgáláshoz a 9. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben kell benyújtani, ha azokban időközben változás történt. Az évenkénti újbóli bevizsgálás menetét az MNB az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg.

(5) A bevizsgálás igénylőjének minden esetben - a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - kezdeményeznie kell az MNB-nél a bankjegyvizsgáló géptípus újbóli bevizsgálását, ha bármilyen módon módosult annak valódiság-vizsgáló hardvere, illetve szoftvere. Az újbóli bevizsgáláshoz a 9. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben kell benyújtani, ha azokban időközben változás történt. Az MNB a bevizsgálás menetét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg.

12. § Az MNB értesíti az 5. § (2) bekezdése szerinti üzemeltetőket, ha az általuk üzemeltetett bankjegyvizsgáló géptípus vonatkozásában

a) a 11. § (3) bekezdése szerinti soron kívüli újbóli bevizsgálásra hívja fel a bevizsgálás igénylőjét,

b) a 13. § (3) bekezdése szerinti záradékolást alkalmazza,

c) a 13. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követően vagy a 13. § (4) bekezdésében meghatározott bármely okból az MNB jegyzékben törlést hajt végre.

13. § (1) Az MNB a bevizsgáláson az elvárt követelményeknek megfelelt bankjegyvizsgáló géptípust felveszi az MNB jegyzékbe, és azt az MNB jegyzékbe való felvétel hónapjának utolsó napjától számított 1 évig ott szerepelteti, amennyiben a bankjegyvizsgáló géptípus továbbra is képes az MNB számára ezen idő alatt ismertté váló valamennyi forintbankjegy-hamisítvány típus felismerésére.

(2) Az MNB jegyzék az alábbiakat tartalmazza:

a) a bevizsgált bankjegyvizsgáló gép adatai: név, funkció, típus, hardver- és szoftver-verzió,

b) a gyártóra, illetve a forgalmazóra vonatkozó információk: név, székhely, levelezési cím, elektronikus levél- és honlap cím,

c) az MNB jegyzékbe való felvétel időpontja,

d) a (3) bekezdés szerinti, esetleges záradék.

(3) Az MNB az MNB jegyzékbe felvett bankjegyvizsgáló géptípust záradékkal látja el, ha az adott bankjegyvizsgáló géptípus csak valamely korlátozással használható. Az MNB jegyzékben záradékkal szerepeltetett bankjegyvizsgáló géptípus csak olyan funkcióban használható, amelyre a korlátozás nem vonatkozik.

(4) Az MNB az adott bankjegyvizsgáló géptípust az (1) bekezdésben foglalt határidő lejárta előtt is törli az MNB jegyzékből, amennyiben

a) a bevizsgálás igénylője nem tesz eleget a 11. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak,

b) az adott bankjegyvizsgáló géptípus a 11. § (3)-(5) bekezdése szerinti bármely újbóli bevizsgáláson nem felel meg az elvárt követelményeknek,

c) a záradékkal ellátott bankjegyvizsgáló géptípus korlátozó záradék nélküli hardver- és szoftver verziójának - a sikeres bevizsgálást követő - MNB jegyzékbe való felvételétől számítva 60 nap telt el,

d)[29] az MNB az új MNB tv. 62. §-a szerinti ellenőrzési eljárása keretében típushibát állapít meg.

6. A hamisgyanús bankjegy kezelésére vonatkozó előírások

14. § (1) A természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bankjegy valódisága iránti legcsekélyebb kétsége esetén köteles a bankjegyet a fellelést követően szakértői vizsgálat céljából a hitelintézetnek, a postának vagy az MNB-nek átadni. A hitelintézet és a posta köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül - továbbítani az MNB-nek.

(2) Az egyéb gazdasági szereplő köteles az automata bankjegykiadó gép üzemeltetése során általa fellelt olyan bankjegyet, amelynek a valódisága iránt a legcsekélyebb kétsége merül fel, továbbá az általa üzemeltetett ügyfél által kezelt gépből származó hamisgyanús bankjegyet szakértői vizsgálat céljából a vele szerződéses kapcsolatban álló pénzfeldolgozónak, ennek hiányában a hitelintézetnek vagy az MNB-nek haladéktalanul átadni. A pénzfeldolgozó és a hitelintézet köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül - továbbítani az MNB-nek.

(3) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általa elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül - átadni vagy megküldeni az MNB-nek.

(4) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a befizetéstől számított 8 hétig megőrizni a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információkat.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmi elemeit a 4. melléklet határozza meg.

15. § (1) A hamisgyanús bankjegy szakértői vizsgálatát az MNB végzi.

(2) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis bankjegy ellenértékének megtérítése sem az azt fellelő vagy szakértői vizsgálat céljából továbbító pénzfeldolgozótól, pénzforgalmazótól és egyéb gazdasági szereplőtől, sem az MNB-től nem igényelhető.

(3) Az MNB a szakértői vizsgálat eredményéről a vizsgálat kezdeményezőjét vagy annak MNB-nél eljárt megbízottját értesíti, és a szakértői vizsgálat szerint valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet - a szakértői vizsgálat eredményéről szóló értesítéssel egyidejűleg - visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének vagy annak MNB-nél eljárt megbízottjának.

(4) A hamis bankjegy őrzését és kezelését - uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az MNB végzi.

(5)[30] Az MNB a pénzhamisítás megelőzése és felderítése érdekében együttműködik a bűnüldöző szervekkel, és kérésükre - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben és az új MNB tv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - pénzhamisításra vonatkozó adatokat ad át részükre.

16. § (1) A pénzfeldolgozó a 15. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet a megbízójával kötött megállapodásban foglalt, ilyen megállapodás hiányában a (2) bekezdés szerinti határidőn belül köteles a megbízó részére átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.

(2) A pénzforgalmazó a 15. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet - annak kézhezvételét követő 10 munkanapon belül - köteles a bankjegy befizetőjének (birtokosának) átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.

(3) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis bankjegy esetén a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó az MNB szakértői vizsgálatának eredményéről - az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül - köteles a bankjegy befizetőjét (birtokosát) értesíteni.

(4) A hitelintézet, a posta és a pénzfeldolgozó a 14. § (1), illetve (2) bekezdése alapján átvett, de általa valódinak minősített bankjegyet köteles forgalomképtelennek minősíteni, és annak ellenértékét köteles az általa elvégzett vizsgálatot követő 10 munkanapon belül a bankjegy átadójának átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.

17. §[31]

8. A készpénzforgalmazás működési kockázatainak felmérése, intézkedési terv

18. § (1) A hitelintézet - a szakosított hitelintézet és a hitelszövetkezet kivételével -, valamint a posta köteles felmérni és minősíteni fiókhálózatát a készpénzforgalmazásban betöltött szerepének kritikussága szerint, a fiókok napi készpénzkifizetési-forgalmának értéke és területi elhelyezkedése alapján.

(2)[32] A készpénzforgalmazás szempontjából kritikus hitelintézeti fióknak (a továbbiakban: kritikus hitelintézeti fiók) minősül:

a) minden olyan hitelintézeti fiók, amely a felmérés időpontját megelőző naptári évben 30 millió forint feletti átlagos napi forint kifizetési forgalmat bonyolított le, de legalább

b) az adott hitelintézetnek

ba) a fővárosban működő négy fiókja, ha az adott hitelintézet négynél több fővárosi fiókkal rendelkezik, vagy

bb) a fővárosban működő valamennyi fiókja, ha az adott hitelintézet négy vagy annál kevesebb fővárosi fiókkal rendelkezik, és

bc) az adott megyében - elsősorban a megyeszékhelyen - működő egy fiókja, ha az adott hitelintézet az adott megyében fiókkal rendelkezik.

(3) A készpénzforgalmazás szempontjából kritikus postai fióknak (a továbbiakban: kritikus postai fiók) minősül:

a) a fővárosban működő legalább négy,

b) a megyeszékhelyen működő legalább egy

postai fiók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, az MNB által - a készpénzforgalomban betöltött szerep, továbbá a fiókhálózat nagysága és országos lefedettsége alapján - kijelölt hitelintézet, illetve a posta a (2) bekezdés szerinti kritikus hitelintézeti fiókok, illetve a (3) bekezdés szerinti kritikus postai fiókok évente felülvizsgált listáját köteles az 5. melléklet szerinti tartalommal és módon, az adott év június 30. napjáig megküldeni az MNB részére.

(5) Az (1) bekezdés szerinti, az MNB által ki nem jelölt hitelintézet a készpénzforgalmazás szempontjából kritikus fiókjainak körét a (2) bekezdésben meghatározottak alapján háromévente, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig köteles felülvizsgálni.

19. §[33] (1) A 18. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetnek és a postának azonosítania kell a készpénzforgalmazását és az ahhoz szükséges erőforrások rendelkezésre állását veszélyeztető valamennyi működési kockázatot, és rendelkeznie kell az azonosított működési kockázatokból és a kapcsolódó erőforrás-kiesésekből eredő, a készpénzforgalmazásában bekövetkező rendkívüli helyzetek kezelésére, így különösen a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiókok, valamint a fióki ATM-ek működtetésére vonatkozó intézkedési tervvel.

(2)[34] Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedési terv kötelező tartalmi elemei:

a) a készpénzforgalmazást - így különösen a kritikus hitelintézeti és postai fiókok, valamint a fióki ATM-ek működtetését - és az ahhoz szükséges erőforrások rendelkezésre állását veszélyeztető, azonosított működési kockázatok,

b) az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetre vonatkozó kommunikációs tevékenység alapelvei és az MNB-vel való kapcsolattartás rendje,

c) a kritikus hitelintézeti és postai fióknak az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben történő nyitvatartási, ügyfélkiszolgálási rendje, ideértve a hitelintézetnél és a postánál fizetési számlával rendelkező saját, illetve fizetési számlával nem rendelkező egyéb ügyfelek készpénzkiszolgálásának feltételeit is,

d) a kritikus hitelintézeti és postai fióknak az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben a készpénzkiszolgálással kapcsolatos belső eljárásrendje, a döntési hatáskörök szabályozása,

e) a kritikus hitelintézeti és postai fiók által az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben alkalmazandó bankjegy-visszaforgatási rend,

f) a kritikus hitelintézeti és postai fiók vonatkozásában az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben alkalmazandó készpénzszállítási rend,

g) a fióki ATM-eknek az egyes működési kockázatok bekövetkezéséből eredő rendkívüli helyzetben történő továbbműködtetési rendje, különös tekintettel a fióki ATM-ek készpénzzel való utántöltésére.

(3) A 18. § (1) bekezdése szerinti, a fiókjában bankjegy-visszaforgató gépet működtető hitelintézet, illetve posta az (1) bekezdés szerinti intézkedési tervet a bankjegy-visszaforgató gép működési sajátosságait figyelembe véve köteles kidolgozni.

(4) A 18. § (1) bekezdése szerinti, az MNB által - a készpénzforgalomban betöltött szerep, továbbá a fiókhálózat nagysága és országos lefedettsége alapján - kijelölt hitelintézet, illetve a posta az (1)-(3) bekezdés szerinti, kétévente felülvizsgált intézkedési tervét köteles a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiókok listájára az 5. mellékletben előírt módon, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig megküldeni az MNB részére.

(5) A 18. § (1) bekezdése szerinti, az MNB által ki nem jelölt hitelintézet az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedési tervét háromévente, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig köteles felülvizsgálni.

9. A forintbankjegyek címletváltásának és átváltásának szabályai[35]

20. § (1) A forintbankjegyek címletváltására és átváltására a pénztárat üzemeltető fiókkal rendelkező hitelintézet és a posta köteles.

(2) A forintbankjegyek címletváltása és átváltása keretében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egy alkalommal legfeljebb 50 darab forintbankjegy cseréjét kell elvégezni, illetve legfeljebb 100 darab forintérmét kell kiadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségi korlátozás az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettségre nem vonatkozik.

(4) A hitelintézet és a posta a hiányos forintbankjegyet abban az esetben köteles címletváltásra és átváltásra átvenni, amennyiben a forintbankjegynek a felénél nagyobb részét benyújtják. A több - esetlegesen összeragasztott - darabból álló hiányos forintbankjegy címletváltás és átváltás keretében akkor váltható át, amennyiben az egyes részek a pénztáros által megállapíthatóan azonos forintbankjegyhez tartoznak, és az egyes részek együttesen a forintbankjegynek a felénél nagyobb részét kiteszik.

(5) A forintbankjegyek címletváltásának és átváltásának kötelezettsége nem terjed ki arra a forintbankjegyre, amelynek a valódisága vagy névértéke nem állapítható meg egyértelműen. A nem egyértelműen valódi forintbankjegy tekintetében a hitelintézet és a posta köteles valódiságvizsgálatot végezni, és az általa hamisgyanúsnak minősített forintbankjegyet a 14. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az MNB-nek átadni vagy megküldeni.

21. § (1) A hitelintézet és a posta - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a forintbankjegyek címletváltásáért és átváltásáért díjat számíthat fel, amelynek maximális mértéke - ideértve a címletváltással és átváltással összefüggésben egyéb címen felszámított különdíjat is -

aa) az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintbankjegy névértékének 5 százaléka,

ab) az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintérme névértékének 10 százaléka,

b) a forintbankjegyek címletváltását és átváltását a nála vezetetett fizetési számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez kötheti,

c) a forintbankjegyek címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjai számát korlátozhatja azzal, hogy a fővárosban, illetve az adott megyében fiókkal rendelkező hitelintézetnek és postának biztosítania kell, hogy a fővárosban, illetve az adott megyében - elsősorban a megyeszékhelyen - legalább 1-1 fiókja ténylegesen végezze a forintbankjegyek címletváltását és átváltását.

(2) A hitelintézet és a posta

a) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettségének a pénztárral rendelkező valamennyi fiókjában köteles eleget tenni,

b) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettség teljesítéséért díjat nem számíthat fel,

c) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettség teljesítését a nála vezetett számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez nem kötheti.

22. § (1) A hitelintézet és a posta a forintbankjegyek címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a forintbankjegyek címletváltása és átváltása tekintetében a 21. § (1) bekezdése szerint meghatározott feltételeket és díjat, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően az átváltás igénybevételének lehetőségét.

(2) A hitelintézet és a posta a 21. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja alapján a forintbankjegyek címletváltását és átváltását ténylegesen nem végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a forintbankjegyek címletváltását és átváltását ténylegesen végző legközelebbi fiókjának címét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.

(3) A hitelintézet és a posta internetes honlap működtetése esetén köteles azon folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elérhetővé tenni a forintbankjegyek címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjainak listáját, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.

10. A pénzfeldolgozóra vonatkozó speciális előírások

23. §[36] A pénzfeldolgozó az egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzése feltételeinek részletszabályairól szóló 536/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § f) pontjában előírt belső ügyviteli szabályzatot az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles kidolgozni.

11. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A forintbankjegy valódiság- és forgalomképességi vizsgálatára használt bankjegyvizsgáló géppel szemben támasztott követelmény vonatkozásában a 4. § (1) bekezdése, az automata bankjegykiadó gépen keresztül visszaforgatandó forintbankjegyek vonatkozásában a 4. § (2) és (6) bekezdése, a 4. § (3) bekezdése, valamint az 5. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (4) bekezdése és a 6. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4)[37]

(5)[38]

25. §[39] A 2014. szeptember 30-ig üzembe helyezett bankjegyvizsgáló gépekre vonatkozó, a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet módosításáról szóló 34/2014. (IX. 25.) MNB rendelet (a továbbiakban: Módosító R.) 3. §-ával megállapított

a) 5. § (2) bekezdése szerinti adatokat a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő,

b) 5. § (4) bekezdése szerinti adatokat a magyarországi székhellyel rendelkező gyártó, ennek hiányában a forgalmazó

2014. október 31-ig köteles az MNB részére megküldeni.

26. §[40] (1) A 19. § (4) bekezdése alapján az intézkedési tervét kétévente felülvizsgálni köteles hitelintézet és a posta a Módosító R. 7. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdése alapján felülvizsgált és kiegészített intézkedési tervét első alkalommal 2016. június 30-ig köteles megküldeni az MNB részére.

(2) A 19. § (5) bekezdése alapján az intézkedési tervét háromévente felülvizsgálni köteles hitelintézet a Módosító R. 7. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdése alapján intézkedési tervét első alkalommal 2015. június 30-ig köteles felülvizsgálni és kiegészíteni.

27. §[41]

28. §[42]

29. §[43]

30. § (1)[44]

(2) E rendelet 3. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdés b) pontja, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, 3. § (4) bekezdése, 7. §-a, 14-16. §-a - az új MNB tv. 24. § (1) bekezdés b)-d) pontjával és (2)-(6) bekezdésével, valamint az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdésével, 3. § (2) bekezdés b) pontjával, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjával, 5. § (1) és (3) bekezdésével, 6-8. §-ával, valamint 9. § b) és c) pontjával együtt -[45]

1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,

2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001. június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

31. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés első, második és harmadik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. § (1)[46]

(2)[47]

(3)[48]

(4)[49]

(5)[50]

(6)[51]

Simor András s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A forintbankjegyek forgalomképességi vizsgálatának részletes szempontjai

1. A melléklet a forintbankjegyek forgalomképességének egységes elveken alapuló, elsősorban gépi vizsgálati minimumkövetelményeit határozza meg. A forintbankjegyek csak abban az esetben forgathatók vissza, ha a következőkben meghatározott válogatási kritériumok alapján forgalomképesnek minősülnek. Az MNB kérésre referencia-bankjegyekkel látja el a pénzfeldolgozókat és a pénzforgalmazókat.

2. A forgalomképességi vizsgálat kézi ellenőrzéssel vagy bankjegyvizsgáló géppel történik. A forgalomképességi vizsgálat előfeltétele a forintbankjegy valódiságának megállapítása. A forgalomképességi vizsgálatot a valódinak minősített forintbankjegyen kell elvégezni. Amennyiben a forintbankjegyen a 4. pont szerinti válogatási kritériumokban meghatározott, bármely okból (például fizikai hatás, égés, elhasználódás) bekövetkezett szennyeződés, sérülés vagy egyéb eltérés található, a forintbankjegyet forgalomképtelennek kell minősíteni, és tilos visszaforgatni.

3. A bankjegyvizsgáló gépek által végzett forgalomképességi vizsgálatot követően a forgalomképesnek minősített forintbankjegyek között található forgalomképtelen forintbankjegyek aránya nem haladhatja meg a 10%-ot.

4. Válogatási kritériumok

4.1. Szennyezett forintbankjegy

A forintbankjegy felületének teljes egészén vagy foltokban szennyeződés található. A forintbankjegyen található szennyeződés megnöveli a bankjegypapír fedettségét, ezáltal csökkenti fényvisszaverő képességét. A bankjegyvizsgáló gép válogatási szintjét az MNB által biztosított referencia-bankjegyek segítségével a bankjegyvizsgáló gépet üzemeltető pénzfeldolgozó, illetve pénzforgalmazó állítja be. A referencia-bankjegyekénél magasabb szennyezettségi szintet mutató forintbankjegyek forgalomképtelennek minősülnek.

4.2. Puha bankjegypapír

Szerkezeti romlás vagy elhasználódás miatt a bankjegypapír észrevehetően veszít tartásából, szilárdságából, puha tapintásúvá válik. Az erősen csökkent szilárdságú forintbankjegyek forgalomképtelennek minősülnek.

4.3. Sarkánál behajtott forintbankjegy

A csonkának látszó forintbankjegy sarka visszahajlott. Ha a behajtás 130 mm2-nél nagyobb területű, és a behajtás rövidebb élének hossza meghaladja a 10 mm-t, akkor a forintbankjegyet a forgalomképtelen kategóriába kell sorolni.

4.4. Szakadt forintbankjegy

A forintbankjegy felületén legalább egy szakadás található. Ha a forintbankjegyen található szakadás meghaladja az alábbi táblázatban megadott méreteket, akkor a forintbankjegy forgalomképtelennek minősítendő, feltéve, hogy "nyílt" szakadásról van szó, azaz az alábbi táblázatban meghatározott méretű szakadás teljes mértékben a bankjegyvizsgáló gép szállítási rendszere - szíjak - által el nem takart területen helyezkedik el, és optikailag észlelhető.

A forgalomképtelennek minősítendő forintbankjegyeken található szakadás minimális mértéke

* A forintbankjegyen a szakadás hosszúsága a szakadás csúcsát és a szakadás kiindulópontjához tartozó bankjegyszélt összekötő egyenes hosszával mérendő (nem a szakadás vonal hosszúságával).

4.5. Lyukas forintbankjegy

A forintbankjegy felületén legalább egy látható lyuk található. Azt a lyukas forintbankjegyet, amelyen a lyukat a berendezés szállítószalagja(i) részben vagy teljesen fedetlenül hagyják, a forgalomképtelen forintbankjegyek közé kell sorolni, amennyiben a lyuk fedetlen területe nagyobb 10 mm2-nél.

4.6. Csonka forintbankjegy

A forintbankjegy bármely részén tapasztalható felülethiány. Azt a forintbankjegyet, amelynek a hossza, illetve szélessége minimum 3 mm-rel eltér a forintbankjegy névleges hossz- és szélességméretétől (154 mm x 70 mm), a forgalomképtelen kategóriába kell válogatni.

4.7. Ragasztott forintbankjegy

A ragasztott bankjegy úgy keletkezik, hogy a bankjegy saját darabjait például ragasztószalaggal vagy folyékony ragasztóval egymáshoz rögzítik. Bankjegyvizsgáló géppel végzett forgalomképességi vizsgálat esetén a forgalomképtelen kategóriába kell válogatni azt a ragasztott forintbankjegyet, amelyen 10 mm x 40 mm-nél nagyobb területű, 50 mm-t meghaladó vastagságú ragasztás található. Kézi ellenőrzéssel végzett forgalomképességi vizsgálat esetén a ragasztott forintbankjegyet a ragasztás mértékétől és módjától függetlenül a forgalomképtelen kategóriába kell válogatni.

4.8. Foltos forintbankjegy

Amennyiben a forintbankjegy felületén helyi, azaz korlátozott kiterjedésű szennyeződés található, a forintbankjegy forgalomképtelennek minősül. A foltot a bankjegyvizsgáló gép abban az esetben ismeri fel, ha amiatt jelentősen megváltozik a bankjegy rajzolata.

4.9. Festékhiányos bankjegy

Amennyiben a forintbankjegy teljes vagy rész felületéről láthatóan hiányzik a festék, a forintbankjegy forgalomképtelennek minősül. A forintbankjegy például akkor válhat festékhiányossá, ha kimossák vagy vegyszerrel érintkezik. A bankjegyvizsgáló gép kép- vagy (optikai fehérítő tartalom esetén) UV-szenzora által azonosított ilyen forintbankjegyek forgalomképtelennek minősülnek.

4.10. Grafitis bankjegy

A forintbankjegyen a kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben, illetve MNB rendeletben nem szereplő írásjel, rajz vagy színezés található. A grafitis bankjegyre a 4.8. pontban foglaltak az irányadók.

4.11. Hajtogatásból eredő gyűrődés

A forintbankjegy teljes felületén többszörös, véletlenszerű elhelyezkedésű gyűrődések találhatók, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a forintbankjegy megjelenését, tartását. Az összehajtott forintbankjegy forgalomképtelennek minősül, amennyiben az összehajtogatás miatt a forintbankjegy hossza, illetve szélessége több mint 3 mm-rel csökkent.

2. melléklet a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A bankjegyvizsgáló gépek funkcióira és működésére vonatkozó részletes szabályok, valamint a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő ehhez kapcsolódó teendői

1. A bankjegyvizsgáló gépek funkciói

1.1. Alkalmazott által működtetett gépek

1.2. Ügyfél által kezelt gépek

2. A bankjegyvizsgáló gépek működésére vonatkozó részletes szabályok, valamint a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és a 2.2.1. pontban foglalt táblázat vonatkozásában az egyéb gazdasági szereplő ehhez kapcsolódó teendői

2.1. Alkalmazott által működtetett gépek

2.1.1. Az alkalmazott által működtetett gépekre vonatkozó általános szabályok

2.1.2. Az alkalmazott által működtetett egyes gépekre vonatkozó speciális rendelkezések

2.1.2.1. A kettő lerakóval felszerelt bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot ugyanazon áthaladáskor kell elvégeznie, és a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti B1 kategóriájú minden forintbankjegyet az egyik lerakóba, míg a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti A és B2 kategóriájú forintbankjegyeket egy különálló (második) - a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti B1 kategóriájú forintbankjegyekkel fizikailag semmiféle módon nem érintkező - lerakóba kell válogatnia. A gép második lerakójában található forintbankjegyeken a gépi ellenőrzést ismét le kell futtatni. A második áthaladás közben a gépnek a hamisgyanús forintbankjegyeket - külön lerakóba történő válogatással - el kell választania a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti B2 kategóriájú forintbankjegyektől.

2.1.2.2. A bankjegy-valódiságvizsgáló gépnek nem kell különbséget tennie a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti B1 és B2 kategóriájú forintbankjegyek között.

2.1.2.3. Az egy lerakóval felszerelt bankjegy-valódiságvizsgáló gépnek a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti A kategóriájú forintbankjegy észlelésekor a feldolgozást le kell állítania, és az említett kategóriába tartozó forintbankjegyet olyan helyzetben kell tartania, amely megakadályozza a fizikai érintkezést a valódinak minősített forintbankjegyekkel. A gépnek a valódiságvizsgálat eredményét a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti A kategóriájú minden egyes forintbankjegy tekintetében meg kell jelenítenie a kijelzőn. A gépnek a feldolgozás leállásakor ellenőriznie kell a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti A kategóriájú forintbankjegy jelenlétét, és a feldolgozás csak azt követően indulhat újra, ha a kezelő az említett kategóriájú forintbankjegyet fizikailag eltávolította. A kezelő a feldolgozási üzemmód minden egyes leállásakor legfeljebb egy darab, a 2.1.1. pontban foglalt táblázat szerinti A kategóriájú forintbankjegyhez férhet hozzá.

2.2. Ügyfél által kezelt gépek 2.2.1. Az ügyfél által kezelt gépekre vonatkozó általános szabályok

2.2.2. Az ügyfél által kezelt egyes gépekre vonatkozó speciális rendelkezések

2.2.2.1. Amennyiben az ügyfél által kezelt gép nem képes a nem egyértelműen valódi forintbankjegyek fizikai elkülönítésére, az ilyen bankjegyeket valamely másik - a 2.2.1. pontban foglalt táblázat szerinti 4a kategórián kívüli - kategóriába kell sorolnia.

2.2.2.2. A bankjegybefizetésre alkalmas gépnek és a kombinált bankjegy be- és kifizető gépnek nem kell különbséget tennie a 2.2.1. pontban foglalt táblázat szerinti 4a és 4b kategóriába sorolt forintbankjegyek között.

3. melléklet a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A bankjegyvizsgáló gép MNB általi bevizsgálása és az MNB jegyzékbe való felvétele iránti igény bejelentése

4. melléklet a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A hamisgyanús bankjegyre vonatkozó jegyzőkönyv tartalmi elemei

1. A hamisgyanús bankjegyre vonatkozó jegyzőkönyvnek - a 2-4. pontban foglalt eltéréssel - a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a bankjegy adatai (valutanem, címlet, kibocsátás éve, darabszám, sorszám),

b) a bankjegy befizetőjének (birtokosának) adatai (természetes személynél: családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma; jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, székhelye, a képviseletében eljáró természetes személy jelen pont szerinti azonosító adatai),

c) a bankjegy fellelésének helye és időpontja,

d) a fellelés körülményeinek rövid ismertetése,

e) a befizető (birtokos) nyilatkozata a bankjegy eredetéről,

f) a befizető (birtokos) aláírása,

g) a jegyzőkönyvet felvevő pénzfeldolgozó vagy pénzforgalmazó székhelye,

h) a jegyzőkönyv felvételének helye, időpontja, kiállítóinak aláírása, valamint

i) a jegyzőkönyv sorszáma.

2. A pénzfeldolgozó az 1. pont szerinti jegyzőkönyvet azzal az eltéréssel készíti el, hogy az e) és f) pontban meghatározott adatokat nem, a b) pontban meghatározott adatoknál a megbízójának, valamint a megbízó érintett telephelyének adatait tünteti fel.

3. Amennyiben a bankjegy befizetője (birtokosa) az 1. pont szerinti adatok valamelyikét felhívás ellenére sem közli, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

4. Az ügyfél által kezelt gépből származó hamisgyanús bankjegyre vonatkozó 1. pont szerinti jegyzőkönyvet az 1. e) és f) pontban meghatározott adatok nélkül kell elkészíteni.

5. melléklet a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A készpénzforgalmazás szempontjából kritikus hitelintézeti, illetve postai fiókok listája

Az adatok beküldésének módja: elektronikus üzenetben, a jelen mellékletben foglalt, megfelelő adatokkal kitöltött táblázat továbbításától elkülönülten közölt megnyitási jelszó alkalmazásával, a kpl-ellenorzes@mnb.hu email címre.