131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet

a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés q) pontjában, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1.[1] halasztási időszak: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. melléklet 20. pontjában előírt halasztott módon történő kifizetés esetén a teljesítménymérési időszakot követő azon időszak, amelynek végén egy összegben vagy amely alatt időarányos részletekben fizetik ki vagy juttatják a javadalmazott személy részére a teljesítményjavadalmazásnak a javadalmazási politikában meghatározott részét;

2.[2] intézmény: befektetési vállalkozás;

3.[3] kiemelt személyek köre: a javadalmazási politika hatálya alá tartozó, a Bszt. 4. melléklet 2. pontjában meghatározott személyek;

4. kockázati teljesítmény újraértékelése: a halasztottan teljesítendő teljesítményjavadalmazás esedékes részének teljesítését megelőző, az adott teljesítménymérési időszakra értékelt teljesítmény - az érintett személy múltbeli magatartásváltozása, valamint e változás kockázati hatásai, az intézmény pénzügyi helyzete alapján történő - újraértékelése és ennek megfelelően az esedékes teljesítményjavadalmazás mértékének a javadalmazási politikában meghatározott módon és mértékben történő változtatása;

5. teljesítménymérési időszak: az érintett személy teljesítményének értékelésével és mérésével érintett időtartam, amely alapján a teljesítményjavadalmazás összegét megállapítják a teljesítmény utólagosan észlelt, mért vagy értékelt negatív hatásainak figyelembevételével.

(2)[4] Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazási politikára vonatkozó joga szerinti arányossági szabályokat alkalmazza.

2. § (1) Az intézmény a javadalmazási politikájának a 3. § szerinti tartalmát méretével, belső szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan az e rendeletben foglaltakkal összhangban határozza meg.

(2) Az arányos alkalmazás módját és alkalmazásának indokait az intézménynek a javadalmazási politikáról szóló belső szabályzatban rögzítenie kell.

3. § Az intézmény az arányosság elvét az alábbi esetekben alkalmazhatja:

a) a kiemelt személyek körének meghatározása,

b) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg értékelési szempontjainak meghatározása és a kockázati teljesítmény újraértékelésének végrehajtása,

c) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás meghatározott eszközökben történő kifizetése, a kifizetés módja és a visszatartási politika alkalmazása,

d) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás halasztott módon történő kifizetése és a halasztási időszak meghatározása,

e) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a javadalmazásnak a munkaviszony megszűnésére és a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályok alkalmazása,

f) a javadalmazási politikához kapcsolódó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése,

g) az összevont alapú felügyelet alá tartozó, intézménynek nem minősülő vállalkozásokra és az összevont alapú felügyelet alá tartozó, de az intézmény ellenőrző befolyása alatt nem álló intézményekre vonatkozó javadalmazási politika meghatározása.

4. §[5] Ha az intézmény mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek az intézménytől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, az intézmény a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének a 3. §-tól eltérően a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a 7. § szerinti teljesítménymutatók és előírások alapján történő meghatározásával és pénzben történő megfizetésével is eleget tehet.

5. § A felügyelőbizottság tagjai számára az intézmény a javadalmazási politikában tiszteletdíj formájában kizárólag alapbérből álló javadalmazást is meghatározhat.

6. § Szabályozott piacra be nem vezetett intézmény a javadalmazási politikájában meghatározhatja, hogy a teljesítményjavadalmazás a 7-9. §-ban meghatározott módszerek valamelyikével kerüljön meghatározásra.

7. § (1) Szabályozott piacra be nem vezetett intézmény a teljesítményjavadalmazás mértékét a javadalmazási politikában előre rögzített teljesítménymutatók alapján állapíthatja meg.

(2) Az intézmény által alkalmazandó teljesítménymutatóknak legalább a következő szempontokat kell tartalmazniuk:

a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása,

b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke,

c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása,

d) az elért adózás előtti eredmény.

(3) Az egyes teljesítménymutatók egymáshoz mért súlyozását az intézmény a javadalmazási politikájában határozza meg.

(4) Az intézmény a teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit veszi figyelembe.

(5) A javadalmazási politikában a teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához a teljesítménymutató adott évi értékének helyessége független szakértő írásbeli igazolása alapján állapítható meg.

(6) A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke az intézmény eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti.

8. § (1)[6] Szabályozott piacra be nem vezetett intézmény a teljesítményjavadalmazás mértékét oly módon is kiszámíthatja, mintha az intézmény vezető állású személye vagy munkavállalója az adott vagy korábbi években részvényben, vagy olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból vagy arra vonatkozó lehívási jogban részesült volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módszer alkalmazásának feltétele, hogy mind a kiinduló évben, mind azokban az években, amikor ezen módszer alapján kifizetés történik, a kifizetés alapjául szolgáló névleges értéket az intézménytől független szakértőnek kell számítania.

9. § Olyan szabályozott piacra be nem vezetett intézmény, amelynek többségi tulajdonnal rendelkező anyavállalata van, a nem pénzbeli javadalmazás teljesítéséhez az anyavállalata által kibocsátott pénzügyi eszközt is felhasználhat. Az ilyen pénzügyi eszköz a 8. § szerinti teljesítményjavadalmazás során is felhasználható.

10. §[7] A Bszt. 4. melléklet 18. pontjában meghatározott korlátnak való megfelelést az intézmény a részvény és egyéb eszközök átadása mellett az azokra vonatkozó lehívási jog biztosításával is teljesítheti.

11. § Az intézmény Európai Unió tagállamán vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államán kívül bejegyzett leányvállalata esetén az anyavállalat a leányvállalat vezető állású személyeire és munkavállalóira vonatkozóan a javadalmazási politikára vonatkozó előírásokat a 2. §-ban foglaltakkal összhangban arányosan alkalmazhatja.

12. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 30-án lép hatályba.

(2) Ha az intézmény javadalmazási politikájának az intézmény legfőbb szervének döntési hatáskörébe tartozó rendelkezései nincsenek összhangban az e rendeletben foglaltakkal, akkor az intézmény a legfőbb szerv következő rendes vagy rendkívüli ülésén köteles a belső szabályzatait az e rendelettel összhangba hozni.

(3) A 7. § (4) bekezdéstől eltérően az intézmény a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatóit is figyelembe veheti.

13. § Ez a rendelet a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelv I. melléklet 1. pontjának való megfelelést szolgálja.

Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes