13/2011. (III. 25.) NGM rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a kormánytisztviselői állomány pszichikai alkalmasságát - jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál adathozzáférés szempontjából védett munkakörök esetében - a kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőzően vizsgálni és minősíteni kell.
(2) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint - ha a vizsgált személy pszichés állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
(3) A pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. A pszichológiai kritériumokat és kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálati tevékenységet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: KEK) pszichológusai végzik, akik e tevékenységükben - jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével - nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.
(5) Az első fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére az illetékes alapellátó pszichológus, a II. fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére a KEK kijelölt szervezeti egységének (a továbbiakban kijelölt szervezeti egység) vezetője által erre kijelölt szakirányító pszichológus jogosult.
(6) A vizsgálatot végző pszichológus nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.
2. A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendje
2. § (1) A felvételi pszichikai munkaköri alkalmassági vizsgálatok általános célja:
a) elősegíteni, hogy a legnagyobb valószínűséggel alkalmas személyek kapjanak kormánytisztviselői kinevezést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes munkaköreibe;
b) annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, valamint alkalmas-e a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.
3. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását az illetékes személyügyi szerv vezetője írásban kezdeményezi a kijelölt szervezeti egység vezetőjénél.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szakterülete gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat a vizsgálatot végző pszichológus rendelkezésére álljon.
(3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a kijelölt szervezeti egység vezetője jelöli ki azzal, hogy a vizsgálatot az erre irányuló kezdeményezés kijelölt szervezeti egységhez történt megérkezésétől számított 30 napon belül be kell fejezni.
(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálaton való részvételre senkit sem lehet kötelezni. A hivatalból kezdeményezett pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az önkéntesség biztosítása mellett kell, illetve lehet elvégezni.
(5) A vizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát, aláíratja vele a vizsgálatba beleegyező - 4. melléklet szerinti - nyilatkozatot, valamint tájékoztatja a vizsgálat céljáról, menetéről, várható időtartamáról.
(6) A vizsgált személy a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt minden esetben írásban nyilatkozik arról, hogy
a) beleegyezését adja a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez,
b) vállalja, hogy a vizsgálat során együttműködik a vizsgálatot végző pszichológussal és pszichológiai asszisztenssel, illetve az ő utasításaik alapján jár el,
c) hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat során keletkező személyes és különleges adatait a vonatkozó törvények alapján a kijelölt szervezeti egység kezelje,
d) hozzájárul, hogy a vizsgálat eredményeként készült alkalmassági minősítést a munkáltatói jogkört gyakorló vezető megismerje.
(7) A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt írásban - a 4. melléklet szerinti nyomtatványon - tájékoztatni kell
a)[1] arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli;
b) a keletkezett vizsgálati dokumentáció tárolására, kezelésére vonatkozó előírásokról;
c)[2] arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés a személyi anyagához nem csatolható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.) 32/Y. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel;
d) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelésről másolatot kérhet.
(8) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely az 1. § (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további kiegészítő vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.
(9) A pszichikai alkalmassági vizsgálat lezárultával a pszichológus részletesen tájékoztatja a vizsgált személyt az eredményről, és a meghozott minősítésről, továbbá a "Pszichikai követelményeknek nem felelt meg" minősítés esetén a jogorvoslati lehetőségről.
(10)[3] Aki a számára előírt pszichikai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a vizsgálatba nem egyezik bele, kormánytisztviselői állományba nem vehető fel.
3. Az alkalmasság minősítése
4. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző pszichológus szöveges értékelést készít.
A szöveges értékelés alapján a vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést a vizsgálatot végző pszichológus hozza meg, aki a döntés szakmai megalapozottságáért személyében felelős.
(2) A vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést (alkalmassági minősítés) a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzését követő három munkanapon belül írásba kell foglalni.
(3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat során adható minősítések:
a) "Pszichikailag alkalmas" (PAS),
b) "Pszichikai követelményeknek nem felelt meg" (PNMF).
(4) A minősítést a 2. melléklet szerinti formanyomtatványra kell rávezetni.
(5)[4] A kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minősítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető az alkalmassági minősítésben foglaltak figyelembevételétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében eltekinthet, ha a vizsgált személy nem felel meg az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, vagy nem alkalmas a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.
5. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálaton kiadott jogerős minősítés 1 évig érvényes. Ha ezen időtartam alatt nem történik meg a "PAS" minősítést szerzett személy felvétele, ismételten le kell folytatni a teljes felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálatot.
(2)[5]
4. Jogorvoslati lehetőség
6. § (1) Ha a vizsgált személy az első fokú alkalmassági minősítéssel nem ért egyet, akkor a minősítés kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül a kijelölt szervezeti egység vezetőjéhez írásban előterjesztett kérelem útján kezdeményezheti annak felülvizsgálatát.
(2) A kijelölt szervezeti egység vezetője által kijelölt szakirányító pszichológus a kérelem beérkezésétől számított 30 naptári napon belül másodfokon megvizsgálja az érintett személy pszichikai alkalmasságát.
(3) A másodfokú pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzésében és a minősítés meghozatalában nem vehet részt az a pszichológus, aki a kifogásolt alkalmassági minősítést megalapozó vizsgálatot elvégezte.
(4) A másodfokú vizsgálatot követően jogorvoslati lehetőség nincs.
5. A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációval kapcsolatos nyilvántartás és adatvédelem
7. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
(2)[6] A kijelölt szervezeti egységnél keletkezett vizsgálati dokumentációt bizalmasan kell kezelni, az csak a kijelölt szervezeti egység területén, zárt lemezszekrényben tárolható, személyi anyaghoz nem csatolható, a NAV tv. 32/Y. § szerinti minősítéshez nem használható fel, és arról másolat kizárólag a vizsgált személy kérésére, annak részére készíthető.
(3) A kijelölt szervezeti egység adatai más nyilvántartásokkal nem kapcsolhatók össze, a kijelölt szervezeti egységnél a lefolytatott pszichikai alkalmassági vizsgálatok során keletkező dokumentáció elektronikus elkészítése és tárolása céljából üzemeltetett informatikai eszközök hálózatra nem csatlakoztathatók.
(4)[7] A pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség kiterjed a betekintésre jogosultakra, valamint mindazon személyekre, akik bármilyen formában az adatok birtokába jutnak.
(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok belső szervhez, szervezeti egységhez, egyéb intézményhez nem továbbíthatók, kivéve, ha ezt törvény elrendeli.
8. §[8]
9. §[9]
6. Záró rendelkezések
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatokról szóló 29/2008. (XI. 7.) PM rendelet hatályát veszti.
Dr. Matolcsy György s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez
PSZICHOLÓGIAI ALAPKÖVETELMÉNYEK
Minimum követelmények minden beosztási kategóriánál
- Pszichés egyensúly
Az egyén olyan kiegyensúlyozott lelkiállapota, amikor harmóniában van saját magával és a környezetével, és ez a kiegyensúlyozottság a magánéleti életvezetésében és a munkahelyi feladatellátásában is jellemzi. Kizáró okként jelennek meg a különböző pszichés egyensúlyvesztések és funkciózavarok.
- Devianciák hiánya
A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Kizáró okként szerepelnek a különböző devianciák, így különösen bűncselekmények elkövetése, normaszegések, alkoholizmus, gyógyszerfüggőség, kábítószer-fogyasztás, szuicid hajlam.
- Intellektuális képességek
Az intelligencia az egyén összetett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és hogy a környezetében hatékonyan működjön. Alapkövetelmény az iskolázottságnak és az életkornak megfelelő átlagos intelligenciaszint elérése.
- Figyelmi képességek
A figyelem meghatározott célra történő irányításának képességét, valamint a figyelem tartósságát jelenti. Arról a képességről van szó, hogy az egyén képes-e figyelmét hosszabb távon, a környezeti (zavaró) ingerek kiszűrésével egy adott feladatra összpontosítani. Alapkövetelmény az átlagos szintű teljesítmény.
- Pályamotiváció
Elsősorban azoknak a konkrét indítékoknak a megléte, amelyek egy meghatározott pálya - szakma és munkakör -választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit. Ezeknek az indítékoknak a hiánya kizáró ok a felvételi folyamatban.
A minimumkövetelmények vizsgálatát követően - amennyiben azok megfelelnek a kritériumoknak - történik meg a kompetenciák vizsgálata az adott beosztási kategóriának megfelelően. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek az alkalmasságot meghatározó alap és vezetői kompetenciák, és azok szintjei, valamint, hogy egyes beosztási kategóriánál az adott kompetencia mely szintje az elvárt.
Az egyes beosztási kategóriákhoz elvárt kompetenciaszintek táblázata
A beosztottaknak az alapkompetenciákkal, a vezetőknek mind az alap-, mind a vezetői kompetenciákkal rendelkezniük kell.
A táblázatot követő kompetenciaszótárban szerepel az egyes alap- és vezetői kompetenciák megnevezése és meghatározása, valamint az adott kompetencia lehetséges szintjei, és az egyes szintekhez tartozó kritériumok. A magasabb szint magában foglalja az összes, nála alacsonyabb szintet. Minden vezetői munkaköri csoport (felsővezető, főosztályvezető, osztályvezető) más-más szintű kompetenciákat igényel.
| Felsővezetői kompetenciák | Főosztályvezetői kompetenciák | Osztályvezetői kompetenciák | Beosztotti kompetenciák | |||||
| súly | szint | súly | szint | súly | szint | súly | szint | |
| alkalmazkodó képesség | 6 | 6 | 6 | 4 | 6 | 3 | 5 | 3 |
| döntési képesség | 7 | 7 | 7 | 5 | 6 | 4 | 6 | 4 |
| együttműködés | 6 | 5 | 6 | 3 | 5 | 3 | 4 | 3 |
| empátia | 5 | 4 | 5 | 3 | 7 | 3 | 4 | 3 |
| felelősségvállalás | 7 | 5 | 7 | 5 | 7 | 5 | 7 | 4 |
| kommunikáció | 6 | 4 | 6 | 4 | 6 | 4 | 7 | 3 |
| minőségre törekvés | 6 | 6 | 6 | 5 | 6 | 5 | 7 | 3 |
| önállóság | 7 | 4 | 7 | 4 | 6 | 4 | 6 | 3 |
| önbizalom | 6 | 5 | 6 | 5 | 6 | 3 | 6 | 2 |
| önfejlesztés | 5 | 6 | 5 | 5 | 5 | 4 | 5 | 3 |
| önkontroll | 6 | 4 | 6 | 3 | 6 | 3 | 6 | 3 |
| Felsővezetői kompetenciák | Főosztályvezetői kompetenciák | Osztályvezetői kompetenciák | Beosztotti kompetenciák | |||||
| súly | szint | súly | szint | súly | szint | súly | szint | |
| problémamegoldó képesség | 6 | 5 | 6 | 5 | 6 | 4 | 5 | 3 |
| szabálytudat - szabálytartás | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 5 | 5 |
| teljesítményorientáció | 6 | 5 | 6 | 5 | 6 | 3 | 4 | 2 |
| csapatmunka | 6 | 5 | 6 | 4 | 5 | 4 | ||
| előrelátás | 6 | 5 | 6 | 4 | 6 | 3 | ||
| elvárások támasztása | 7 | 6 | 7 | 4 | 6 | 3 | ||
| irányítás | 7 | 5 | 7 | 4 | 7 | 4 | ||
| jövőorientáció | 5 | 6 | 5 | 4 | 5 | 3 | ||
| mások megismerése | 6 | 5 | 6 | 5 | 5 | 5 | ||
| motiválás | 6 | 6 | 6 | 4 | 6 | 4 | ||
Kompetenciaszótár
Alapkompetenciák és szintjeik
(Valamennyi beosztotti és vezetői munkakörben szükségesek a hatékony munkavégzéshez.)
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Alkalmazkodó-képesség és készség Képes befogadni a változásokat és az újításokat. Képes és hajlandó alkalmazkodni más emberekhez, különböző munkahelyzetekhez és feladatokhoz, a változó munkafeltételekhez, környezethez. Képes megváltoztatni a viselkedését, ha a helyzet azt kívánja. Magában foglalja az új elképzelésekre, ötletekre, ismeretekre való nyitottságot. | 1. Képes különböző, megváltozott munkakörülményekhez, munkafeltételekhez alkalmazkodni; |
| 2. Képes megváltozott feladatokhoz alkalmazkodni; | |
| 3. Képes különböző szabályzókhoz alkalmazkodni; | |
| 4. Képes más személyekhez alkalmazkodni; | |
| 5. Képes különböző, munkájában érintett csoportokhoz alkalmazkodni; | |
| 6. Képes viselkedésén változtatni, ha a helyzet azt kívánja; | |
| Döntési képesség Az egyén képes arra, hogy információgyűjtés és a döntési alternatívák felmérése után határozottan és gyorsan döntést hozzon, még olyan helyzetekben is, amikor korlátozott idő és/vagy hiányos információ áll rendelkezésére. Az önálló döntéshozatal előtt képes mások véleményét is kikérni, figyelembe venni. | 1. Döntés előkészítése és meghozatala érdekében információt gyűjt; |
| 2. Mások segítségével képes döntést hozni; | |
| 3. Rutin helyzetekben képes jó döntést hozni; | |
| 4. Leszabályozott helyzetekben képes jó döntést hozni; | |
| 5. Váratlan, személyt érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; | |
| 6. Váratlan, csoportot érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; | |
| 7. Váratlan, összetett, szervezetet érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; |
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Együttműködés | 1. Ötleteivel, véleményével segíteni igyekszik a közös |
| Eredményesen közreműködik egy közös cél elérése | cél elérését; |
| érdekében, még akkor is, ha ez nem közvetlenül a saját | 2. Közvetlen munkatársaival rendszeresen megosztja |
| érdekeit szolgálja. Egyéni érdekeit képes alávetni | azokat az információkat, amelyek a hatékony |
| a közösség érdekeinek. | működéshez szükségesek; |
| 3. Vezetőivel is rendszeresen megosztja azokat | |
| az információkat, amelyek a hatékony működéshez | |
| szükségesek; | |
| 4. Tágabb környezetével rendszeresen megosztja | |
| azokat az információkat, amelyek a hatékony | |
| működéshez szükségesek; | |
| 5. Képes információt szerezni az együttműködő | |
| szervektől, szervezetektől; | |
| 6. Képes olyan személytől is információkat szerezni, aki | |
| passzív az együttműködésben; | |
| Empátia | 1. Képes a másik személy hangulatát, érzéseit észlelni; |
| Beleérző képesség. Az egyén képes a másik személy | 2. Részlegesen érdeklődő - szimpátia alapján figyel |
| helyzetébe beleképzelni magát, figyelembe véve és | a másik félre, időnként csak úgy tesz, mintha |
| megértve annak szempontjait. Mások megértésének | érdekelné; |
| szándékát öleli fel. Annak képessége, hogy a mások által ki nem mondott vagy csak részben kifejezett | 3. Érdeklődő - Meghallgatja a másik személy problémáit; |
| gondolatokat, érzéseket és problémákat meghallgassa és megértse. | 4. Együttérző - Képes megérteni a másik személy érzéseit, problémáit; |
| 5. Véleményével képes iránymutatást adni a másik | |
| problémájának megoldására; | |
| Felelősségvállalás | 1. Felismeri a helyzetben meglévő felelősségét, de nem |
| Tudatában van annak, hogy egyes helyzetekben | vállalja fel; |
| mekkora a felelőssége, és ennek megfelelően cselekszik. | 2. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, |
| Vállalja döntései, tettei következményeit. | de nem vállalja fel; |
| 3. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, | |
| és esetlegesen felvállalja; | |
| 4. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, | |
| és azt felvállalja; | |
| 5. Feladat végrehajtása, döntései során vállalja | |
| a felelősséget a lehetséges következményekért; | |
| Kommunikációs készség | 1. Érthetően fejezi ki magát szóban vagy írásban; |
| Képes arra, hogy önmagát világosan és érthetően | 2. Érthetően fejezi ki magát szóban és írásban; |
| kifejezze mind szóban, mind írásban, mind szemléltető eszközök segítségével. Magában foglalja az egyén azon | 3. Meggyőződik az adott információ egységes vagy pontos értelmezéséről; |
| szándékát is, hogy pontosítson olyan információkat, amelyek számára nem teljesen világosak. Kommunikációs helyzetben vissza tud kérdezni, | 4. Az érkezett információkat képes jól feldolgozni és továbbítani mások felé; |
| törekszik a kapott és adott információ pontosítására, | |
| megértésére és megértetésére. | |
| Minőségre törekvés | 1. Alapvető feladatokat ellátja, tartja a határidőket; |
| A személy azon törekvése, hogy munkája során | 2. Kellő odafigyeléssel látja el feladatait; |
| a szakszerűség, a precizitás, az alaposság, az igényesség | 3. Szakszerűen látja el feladatait; |
| és a körültekintés határozza meg munkavégzését. | 4. Szakszerűen és alaposan látja el feladatait; |
| 5. Szakszerűen, alaposan és a vonatkozó minőségi | |
| követelményeknek megfelelően látja el feladatait; | |
| 6. Minőségi követelményeit megfogalmazza a szervezetre vonatkozóan; |
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Önállóság Az egyén azon tulajdonsága, hogy közvetlen irányítás, útmutatás nélkül is képes saját munkájának elvégzésére. | 1. Rutin helyzetekben útmutatás nélkül végzi munkáját; |
| 2. Egyszerű feladatok ellátása során nem igényel útmutatást; | |
| 3. Összetett feladatok ellátása során nem igényel útmutatást; | |
| 4. Váratlan helyzetbe kerülve szakmai ismereteire, tapasztalataira támaszkodva megoldja a feladatot; | |
| Önbizalom Az egyén hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak. Magában foglalja az egyén azon képességeit, hogy képes váratlan, kihívást jelentő helyzetekben is döntést hozni, megváltoztatni és/vagy korrigálni véleményét, illetve képes építő jelleggel kezelni a felmerülő akadályokat. Magabiztos viselkedésével azt közvetíti a környezetnek, hogy ura a helyzetnek, anélkül, hogy az akaratát a többiekre erőltetné. | 1. Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak; |
| 2. Kézben tartja a feladat végrehajtását, de ha megkérdőjelezik a helyességét, elbizonytalanodik; | |
| 3. Kézben tartja a feladat végrehajtását, és ha megkérdőjelezik a helyességét, akkor sem bizonytalanodik el; | |
| 4. Tévedéskor korrigálja véleményét; | |
| 5. Indokolt esetben határozottan vállalja véleményét, kiáll álláspontja mellett, azt képviseli; | |
| Önkontroll Annak képessége, hogy az egyén hatékonyan szabályozza viselkedését, indulatait és feszültségeit. | 1. Megőrzi nyugalmát stresszes helyzetben; |
| 2. Kezelni tudja felbukkanó negatív érzelmeit; | |
| 3. Ellenáll annak, hogy belesodródjon indulatokkal terhes helyzetbe; | |
| 4. Stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív probléma-megoldásra; | |
| 5. Életet veszélyeztető stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra; | |
| Önfejlesztés / tanulási készség Az egyén azon törekvése, hogy a szervezeti és a munkaköri követelményeknek való megfelelés érdekében a szakirányú ismereteit és képességeit, önmagát - akár önállóan is - gyarapítsa, fejlessze, jobbítsa a még hatékonyabb munkavégzés érdekében, amiért különböző mértékű erőfeszítésekre hajlandó. Az egyén törekszik saját személyiségének, képességeinek és készségeinek folyamatos fejlesztésére. Magában foglalja a hibákkal, kudarcokkal való szembenézés képességét és feltárt hiányosságainak korrekciójára való hajlandóságot is. | 1. Tapasztalatokat cserél kollégáival, más szakemberekkel; |
| 2. Utána olvas hiányzó ismereteknek; | |
| 3. Mások észrevételeit képes elfogadni; | |
| 4. Mások észrevételeit képes hasznosítani; | |
| 5. Saját hiányosságait felismeri, belátja, elemzi, beépíti ismereteibe személyes tapasztalatait; | |
| 6. Tudatosan elemzi saját viselkedését, tevékenységét, hogy legközelebb jobban teljesítsen; | |
| Problémamegoldó képesség Képes arra, hogy a felmerülő problémákat észrevegye, azonosítsa, a mögöttes okokat feltárja. Megkeresi azokat az alternatívákat, amelyek a helyzetnek megfelelő megoldást eredményezhetik, ezek közül a legkedvezőbbet ki tudja választani és meg is valósítja. | 1. A felmerülő problémákat észleli, észreveszi; |
| 2. A felmerülő problémákat azonosítja; | |
| 3. Jelzi a problémát és a más által kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi; | |
| 4. Probléma megoldásához megkeresi a lehetséges alternatívákat; | |
| 5. Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívák közül a kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi; | |
| 6. Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívákból kiválasztja azt, amelyik a leghatékonyabb megoldást eredményezheti és azt véghezviszi; |
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Szabálytudat - szabálytartás Az egyén azon törekvése, hogy a munkavégzést alapvetően meghatározó szabályrendszer ismeretében a vonatkozó előírásokat, szabályokat betartsa, valamint törekszik az adott helyzetben legmegfelelőbb, jóváhagyott szabály követésére. | 1. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat ismeri; |
| 2. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat helyesen alkalmazza; | |
| 3. Megköveteli magától és a közvetlen kollégáitól a munkaköréhez kapcsolódó szabályzók betartását; | |
| 4. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is ismeri; | |
| 5. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is helyesen alkalmazza; | |
| 6. Az adott feladat megoldásához a legmegfelelőbb, jóváhagyott szabályt alkalmazza; | |
| Teljesítményorientáció Az egyén munkája során reális célokat állít maga elé és törekszik azok elérésére. Hangsúlyt helyez az eredményességre és annak folyamatos növelésére. Magában foglalja a kihívásokat jelentő munkacélok megfogalmazását és azok elérésére való törekvést is. Az egyén a vezetői részről kifejtett ösztönzésre nyitott, a pozitív megerősítés magasabb munkateljesítményre motiválja. | 1. A munkaköri leírásnak megfelelően látja el feladatait; |
| 2. Ismeri és elfogadja közvetlen szervezeti egységének céljait; | |
| 3. Törekszik az egyéni és a közvetlen szervezeti célok összhangjának megteremtésére; | |
| 4. Ismeri és elfogadja a szervezet jövőképét; | |
| 5. Munkájával hozzájárul a szervezet jövőképének megvalósulásához; | |
| 6. Törekszik az egyéni célok és a szervezeti jövőkép összhangjának megteremtésére; |
Vezetői kompetenciák és szintjeik
(Vezetői munkakörökben az alapkompetenciákon kívül elvárt további kompetenciák)
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Csapatmunka Az egyén azon szándéka, hogy másokkal együttműködjön, hogy a csapat tagja legyen, miközben törődik a csoport érdekeivel, mivel fontos számára a csoport megbecsülése. Bizalommal fordul mások felé. | 1. Meghallgatja az általa vezetett szervezeti egység tagjainak véleményét, azokat tiszteletben tartja; |
| 2. Tisztában van az általa vezetett szervezeti egység érdekeivel, bizalommal fordul munkatársai felé; | |
| 3. A hatékony csapatmunka érdekében maga is véleményt nyilvánít; | |
| 4. Lépéseket tesz a csoportlégkör javítása érdekében, közben jár az általa vezetett szervezeti egységen belüli konfliktusok feloldásában; | |
| 5. Az általa vezetett szervezeti egység érdekeit kifelé és befelé egyaránt képviseli; | |
| Előrelátás Az egyén azon hajlandósága, hogy tevékenysége során előre gondolkodik legalább egy lépéssel. Előre látja a lehetséges következményeket és kockázatokat, felismeri az ok-okozati összefüggéseket, miközben szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait. Előre feltérképezi a lehetséges kimeneteleket. | 1. Tevékenysége során az adott feladat végrehajtása érdekében képes legalább egy lépéssel előre gondolkodni; |
| 2. Munkája során figyelembe veszi a lehetséges kockázatokat; | |
| 3. Munkája során előre látja az események mögött meghúzódó ok-okozati összefüggéseket; | |
| 4. Munkája során előre feltérképezi a lehetséges kimeneteleket; | |
| 5. Szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait; | |
| 6. A szervezetre ható külső tényezőket is figyelemmel kíséri; |
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Elvárások támasztása Az egyén azon képessége, hogy konkrétan meg tudja fogalmazni, és közvetíteni tudja a munkavégzés, feladat-végrehajtás, az együttműködés és az egymás közötti kapcsolattartás területén támasztott igényeit. | 1. Munkatársai számára általánosságban megfogalmazza a munkavégzéssel és kapcsolattartással kapcsolatos igényeit; |
| 2. Munkatársai számára konkrétan megfogalmazza a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, de munkatársai igényeit figyelmen kívül hagyja; | |
| 3. Munkatársai számára konkrétan megfogalmazza a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, és figyelembe veszi munkatársai igényeit is; | |
| 4. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során csak a legszükségesebb együttműködést várja el; | |
| 5. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során a folyamatos együttműködést várja el; | |
| 6. A munkatársaitól a stratégiai célok elérése érdekében folyamatos együttműködést vár el; | |
| Irányítás A tevékenységeket hatékonyan tervezi és szervezi a határidő és a minőségi követelmények betartása érdekében. Képes egy folyamat vagy tevékenység hatékony megtervezésére, megszervezésére a kívánt eredmény legkedvezőbb eléréséhez. A feladatokat az arra leginkább megfelelő munkatársaknak osztja ki, a kiadott feladatokat következetesen kéri számon. Részletes eligazítást ad, meghatározza a feladatokat, prioritásokat. | 1. A közvetlen beosztottak tevékenységét megszervezi; |
| 2. Kézben tartja és koordinálja a feladatokat; | |
| 3. Egy folyamatot vagy tevékenységet úgy tervez meg, hogy a kívánt eredményt a legkedvezőbb módon érje el, a feladat meghatározásnál figyelembe veszi munkatársai képességét; | |
| 4. Részletes eligazítást ad, egyértelműen meghatározza a feladatokat, prioritásokat, szükséges mértékben informálja a munkatársait, és számon kéri a végrehajtást; | |
| 5. Az általa kiadott feladatok végrehajtásátkövetkezetesen ellenőrzi, a határidőket betartja és megköveteli, hogy más is betartsa; | |
| Jövőorientáltság Határozott jövőképpel rendelkezik, ami minden tevékenységét és döntését átitatja, és ami a siker elérésére ösztönzi. | 1. Elfogadja szervezete, azon belül a szervezeti egysége számára kialakított jövőképet és annak érdekében képes hatékonyan dolgozni; |
| 2. Képes kialakítani egy, a szervezet stratégiájához illeszkedő jövőképet szervezeti egysége számára; | |
| 3. Kommunikálja a szervezeti egysége határozott jövőképét a siker elérése érdekében; | |
| 4. Szervezeti egységének jövőkép kialakításátbeosztottjaival közösen végzi, és ezzel összhangban vannak döntései és tevékenységei; | |
| 5. Szervezeti egységének jövőképét határozottan közvetíti, és részt vesz szervezetének jövőkép kialakításában; | |
| 6. Határozott jövőképpel, ehhez adekvátküldetéstudattal tevékenykedik, és teljes szervezetét is képes ennek megfelelően mozgósítani; | |
| Mások megismerése Törekszik mások pontos észlelésére, viselkedésük megértésére és helyes értékelésére. Megfigyelései alapján képes mások viselkedését előre bejósolni. | 1. Képes munkatársainak, beosztottjainak viselkedését objektíven észlelni és felismerni; |
| 2. Rendelkezésre álló információi alapján képes munkatársai, beosztottjai magatartásának helyes értékelésére; | |
| 3. Spontán módon foglalkozik munkatársai, beosztottjai tudásának, képességeinek a megismerésével; | |
| 4. Tervezetten végzi a munkatársak tudásának, képességeinek feltérképezését, megismerését; | |
| 5. Munkatársai szakmai és személyi tulajdonságait jól ismeri, ehhez igazodó a feladat elosztása; | |
| 6. Felismeri munkatársaiban a fejlesztésre szorulóképességbeli hiányokat, aktívan részt vesz a dolgozók fejlesztésében; |
| Kompetencia definíciója | Szintdefiníciók |
| Motiválás Munkatársait saját példamutató viselkedésével arra ösztönzi, hogy tevékenyebben dolgozzanak céljaik elérése érdekében. Pozitív - szükség esetén negatív - megerősítést ad, elismer, jutalmaz a jobb teljesítmény fenntartása érdekében. Gondoskodik arról, hogy a munkatársak kiemelkedő teljesítményükért az elismerést/jutalmat a megfelelő időben és személyre szabottan kapják meg. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmazási lehetőségeivel, és a helyzetnek megfelelően használja azokat. | 1. A különböző ösztönző módszereket és hatásaikat nem teljes körűen ismeri, de törekszik munkatársait tevékenyebb munkavégzésre ösztönözni; |
| 2. Példamutató viselkedésével motiválja társait és beosztottjait; | |
| 3. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmazási lehetőségeivel, de nem építi be vezetési rendszerébe, ad hoc-szerűen motivál; | |
| 4. Külső ösztönző, motiváló módszereken túl, belső motivációs eszközöket is alkalmaz; | |
| 5. Pozitív megerősítést ad, elismer, elmarasztal a jobb teljesítmény fenntartása és elérése érdekében; | |
| 6. Különböző ösztönző módszereket a helyzetnek megfelelően és személyre szabottan alkalmaz. |
Pszichológiai kontraindikációk, kizáró tényezők az egyes alkalmassági kategóriákban
| Kód | Megnevezés | Beosztási kategória | |||
| Felsővezetők | Főosztály- vezetők | Osztály- vezetők | Beosztottak | ||
| 1. | Személyiségbeli tényezők | ||||
| 1.1 | Pszichés egyensúly tartós hiánya | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.2 | Alacsony színvonalú szociális hatékonyság | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.3 | A személyiség érettségének nem megfelelő szintje | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.4 | Szociábilitás nem megfelelő szintje, túlzott introverzió, túlzott extraverzió | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.5 | Túlzott szorongásra, vagy a szorongás hiányára utaló személyiségjegyek | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.6 | Olyan pszichoszomatikus tünetképződésre utaló jegyek, melyek a beilleszkedést, hatékony munkavégzést veszélyeztetik | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.7 | Önkontroll hiánya, zavara, túlzott agresszivitásra (auto-, heteroagresszió) utaló személyiségjegyek, emocionális kontroll nem megfelelő szintje | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.8 | Felelősségtudat nem megfelelő szintje | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.9 | Pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdés (frusztrációs tolerancia) alacsony szintje | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.10 | Alkalmazkodási készség, flexibilitás alacsony szintje | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 1.11 | Önértékelés tartós zavara | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 2. | Intellektuális képességek nem megfelelő szintje, zavara | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 3. | Figyelmi, szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara | ||||
| 3.1 | Figyelmi képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 3.2 | Szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 4. | Kommunikációs készségek nem megfelelő szintje, zavara | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| Kód | Megnevezés | Beosztási kategória | |||
| Felsővezetők | Főosztály- vezetők | Osztály- vezetők | Beosztottak | ||
| 5. | Devianciák | ||||
| 5.1 | Viselkedési addikciók | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 5.2 | Szuicid cselekmények, szuicid hajlam | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 6. | Értékelhetetlen teszteredmények, vizsgálatvezetővel való nem megfelelő együttműködés, a vizsgálat szabályainak megszegése | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| 7. | Alacsony fokú pálya-, illetve munkamotiváció | PNMF | PNMF | PNMF | PNMF |
| A "PNMF" jelzés = a pszichikai követelményeknek nem felelt meg. | |||||
2. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez
| PSZICHIKAI ALKALMASSÁGI VÉLEMÉNY Név: Anyja neve: Születési dátum: TAJ szám: Lakcím: Fent nevezett a felvételi alkalmassági vizsgálat során elvégzett pszichológiai vizsgálatok eredménye alapján az .........................................................................................alkalmassági kategóriában pszichikailag alkalmas / a pszichikai követelményeknek nem felelt meg.* | |
| Kelt: .................,.......... év............... hónap....... nap | |
| P. H. | |
| ……………………………… véleményező pszichológus | |
| * a megfelelő rész aláhúzandó | |
3. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez[10]
Pszichikai alkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök:
1. adóellenőr I.
2. adóellenőr II.
3. adóügyi koordinátor
4. adóügyi szakkoordinátor
5. adóügyi szakreferens
6. adóügyi ügyintéző I.
7. adóügyi ügyintéző II.
8. analitikai referens
9. analitikai szakreferens
10. belső ellenőr
11. biztonsági főreferens
12. biztonsági referens
13. biztonsági vezető
14. bűnügyi szakreferens
15. civil pénzügyi nyomozó I.
16. civil pénzügyi nyomozó II.
17. egészségügyi asszisztens
18. egészségügyi szakasszisztens
19. elemző
20. ellenőrzési koordinátor
21. ellenőrzési szakkoordinátor
22. ellenőrzési szakreferens
23. ellenőrzési ügyintéző I.
24. ellenőrzési ügyintéző II.
25. hatósági ügyintéző
26. humánigazgatási főreferens
27. humánigazgatási referens
28. informatikai főreferens
29. informatikai koordinátor
30. informatikai referens
31. informatikai szakkoordinátor
32. informatikai szakreferens
33. jogi szakreferens
34. kockázatkezelési koordinátor
35. kockázatkezelési szakkoordinátor
36. kockázatkezelési szakreferens
37. kommunikációs főreferens
38. kommunikációs referens
39. kontroller
40. közbeszerzési főreferens
41. oktató
42. pénzügyi információs referens
43. pénzügyi információs szakreferens
44. pszichológus
45. rendszerfejlesztő referens
46. rendszergazda
47. rendszerszervező
48. rendszer-üzemeltető
49. szabálytalansági szakreferens
50. szakorvos
51. személyi titkár
52. szoftverfejlesztő
53. szóvivő
54. tájékoztatási szakreferens
55. tájékoztatási ügyintéző I.
56. tájékoztatási ügyintéző II.
57. ügyfélszolgálati ügyintéző I.
58. ügyfélszolgálati ügyintéző II.
59. vám- és pénzügyőri szakreferens
60. végrehajtási koordinátor
61. végrehajtási szakkoordinátor
62. végrehajtási szakreferens
63. végrehajtási ügyintéző I.
64. végrehajtási ügyintéző II.
65. végrehajtó I.
66. végrehajtó II.
67. vezető elemző
68. vezető kontroller
4. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez
| Tájékoztatás és hozzájáruló nyilatkozat |
| Alulírott (név): .................................................................................................................................................................. Születési név: .................................................................................................................................................................... Lakcím: ............................................................................................................................................................................ . Szül. hely, idő: ........................................................................... an.: .............................................................................. . |
| tájékoztatást kaptam arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet értelmében - a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli; - a keletkezett vizsgálati dokumentáció tárolása, kezelése a fent hivatkozott NGM rendelet szerint történik, melyek értelmében: - az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá; |
| - a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetben (a továbbiakban: KEK) keletkezett vizsgálati dokumentációt bizalmasan kell kezelni, az csak a KEK területén, zárt lemezszekrényben tárolható; - a KEK adatai más nyilvántartásokkal nem kapcsolhatók össze, a KEK-ben a lefolytatott pszichikai alkalmassági vizsgálatok során keletkező dokumentáció elektronikus elkészítése és tárolása céljából üzemeltetett informatikai eszközök hálózatra nem csatlakoztathatók; - a titoktartási kötelezettség kiterjed a betekintésre jogosultakra, valamint mindazon személyekre, akik bármilyen formában az adatok birtokába jutnak; - pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok belső szervhez, szervezeti egységhez, egyéb intézményhez nem továbbíthatók, kivéve, ha ezt jogszabály elrendeli; - a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők - a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően elkészült szöveges értékelés a személyi anyaghoz nem csatolható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/Y. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel; - a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően az elkészült szöveges értékelésről másolatot kérhető. A fenti tájékoztatást követően - a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, - pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzése céljából személyes és különleges adataim kezeléséhez, - az alkalmassági minősítésben foglaltaknak a munkáltatói jogkört gyakorló vezető általi megismeréséhez a) hozzájárulok b) nem járulok hozzá*. Egyúttal tudomásul veszem, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálathoz való hozzájárulás magában foglalja azt is, hogy vállalom, a vizsgálat során együttműködök a vizsgálatot végző pszichológussal és pszichológiai asszisztenssel, illetve az utasításaik alapján járok el. Tudomásul veszem továbbá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet értelmében, aki a számára előírt pszichikai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a vizsgálatba nem egyezik bele kormánytisztviselői állományba nem vehető fel. | |
| * A kívánt rész aláhúzandó. | |
| ……………………………………….. vizsgálatban részt vevő aláírása | |
| Kelt: | |
| …………………………………………. tájékoztatást adó pszichológus aláírása | |
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[2] Megállapította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[3] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 1. pontja. Hatályos 2013.01.01.
[4] Megállapította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 2. pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[6] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[7] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 3. pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[9] Hatályon kívül helyezte az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 3. pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[10] Megállapította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 2. §-a. Hatályos 2013.01.01.
[11] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[12] Módosította az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (3)-(4) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.