2011. évi CXLIX. törvény

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról[1]

1. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 27-30. pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"27. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.

28. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

29. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

30. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít."

2. § A Kötv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált."

3. § A Kötv. a következő 20/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Előzetes régészeti dokumentáció

20/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.

(3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek."

4. § A Kötv. a 23/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Állami nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás

23/B. § Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

23/C. § (1) Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárás időtartama a beruházótól a fölmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.

(2) A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény kérelmet nyújt be a hatóság részére a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése indokolt.

(3) A további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

23/D. § (1) A hatóság döntése alapján elvégzett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele.

(2) A régészeti lelőhely elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.

23/E. § (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a 200 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére -a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.

(3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg."

5. § A Kötv. II. Része a következő 4. fejezettel egészül ki:

"4. FEJEZET

AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME

Általános rendelkezések

61/B. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira.

(2) A történelmi emlékhelyek, a nemzeti emlékhelyek és a kiemelt nemzeti emlékhelyek (a továbbiakban együtt: emlékhely) e törvény szerinti szabályozása az azokon e törvény vagy más jogszabályok alapján fennálló védettséget nem érinti.

(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.

(4) A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó rendelkezéseket a kiemelt nemzeti emlékhelyekre előírt külön szabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon.

61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el:

a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;

b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;

c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;

e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint

f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.

61/E. § (1) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol.

(2) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.

(3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.

(4) A miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.

(5) A miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.

Az emlékhellyé nyilvánítás és az emlékhelyek kezelése

61/F. § (1) Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító,

a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy

b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg.

(2) A történelmi emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.

61/G. § (1) Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel a 61/F. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és

a) egy adott történelmi kor meghatározója;

b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;

c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és

d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.

(2) Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír.

(3) A kiemelt nemzeti emlékhellyé, nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszíneket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A nemzeti emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.

61/H. § (1) Az állam a nemzeti emlékhelyek vonatkozásában a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a központi költségvetésből forrást biztosít.

(2) A nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt, a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni."

6. § A Kötv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § (1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvénnyel megállapított 23/B-23/E. §-aiban foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépésekor már megkötött szerződéseket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül módosítani szükséges azzal, hogy a beruházó köteles az addig elvégzett régészeti feladatok ellenértékét megtéríteni, a feltárást végző intézmény köteles a megkezdett próbafeltárást befejezni, valamint a 23/C. § (2) bekezdése szerinti kérelmet 2011. december 31-ig benyújtani.

(2) A feltárást végző intézmény a hatóság 23/C. § (3) bekezdésében írt döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a feltárási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani."

7. § A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:]

"e) szabályozza a Bizottság emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;

f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyek vagyonkezelési feladatait;

g) határozza meg a történelmi emlékhelyeket."

8. § A Kötv. az e törvény melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki.

9. § (1) A Kötv. 20. § (2) bekezdésében a "Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete" szövegrész helyébe a "Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a hatóság" szöveg lép.

(2) A Kötv. 29. § (3) bekezdésében a "műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben" szövegrész helyébe a "műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén" szöveg lép.

(3)[2]

(4)[3]

10. § Hatályát veszti a Kötv. 5/B. §-a és 5/C. §-a.

11. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes:]

"a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, továbbá a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, a 9. § (5) bekezdése szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti. A helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának tulajdonjogát kizárólag ingyenesen a Magyar Állam javára átruházhatja;"

12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat - a 9/A-9/B. §-ban és a 9/D. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba."

(2)[4] Az Étv. a következő 9/D. §-sal egészül ki:

"9/D. § (1) Kiemelt nemzeti emlékhely területére, illetve közvetlen környezetére vonatkozó településrendezési eszköz módosítása - amennyiben a kiemelt nemzeti emlékhely kialakítására vonatkozó előírást tartalmaz - (e §-on belül a továbbiakban: településrendezési eszköz) során a 9. § (2)-(6) bekezdéseitől eltérően e § (2)-(11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A településrendezési eszköz

a) módosítását a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője is kezdeményezheti; vagyonkezelői kezdeményezés esetén a településrendezési eszköz egyeztetésében és véleményezésében érintett szervek soron kívül járnak el,

b) módosítása során a 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárások lefolytatása a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormánymegbízott feladat- és hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: kormánymegbízott),

c) módosítását megelőzően a vagyonkezelő és a kormánymegbízott az egyeztetési, véleményezési eljárás meggyorsítása érdekében az Étv. 30/A. § szerint településrendezési szerződést köthet.

(3) A 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezésre, észrevételezésre 8 munkanap áll rendelkezésre. A polgármester (főpolgármester), aki helyett a kormánymegbízott jár el, az egyeztetési eljárásban érintettnek tekintendő.

(4) A kormánymegbízott a módosítás alatti településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi a központi tervtanács részére, amely a véleményét az üléstől számított 5 munkanapon belül adja meg.

(5) A módosított településrendezési eszközt a jóváhagyás előtt a kormánymegbízott véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 10 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a kormánymegbízott egyeztető tárgyalást tart, amelyre a véleményezési eljárás érdekeltjeit a tárgyalás előtt legalább 5 nappal a hely és az időpont megjelölésével hívja meg. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásaival együtt.

(6) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli - államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló - véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(7) A 9. § (6) bekezdése szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama 15 nap, amely időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosulttal ismertetni kell.

(8) Amennyiben több településrendezési eszköz módosítása szükséges, akkor azok 9/D. § (3)-(5) bekezdések szerinti egyeztetése egyidejűleg (egy összevont eljárásban) lefolytatható.

(9) A településrendezési eszköz módosítását - annak elfogadása előtt - szakmai véleményezésre a kormánymegbízott küldi meg a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, aki véleményét a kormánymegbízottal 10 napon belül közli, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét megadottnak kell tekinteni.

(10) A kormánymegbízott a településrendezési eszköz módosításának tervezetét az egyeztetési eljárás irataival együtt megküldi a területileg illetékes polgármesternek (főpolgármesternek), aki 15 napon belül előterjeszti a jóváhagyó testületnek.

(11) A településrendezési eszköz módosítása az elfogadástól számított 10. napot követően hatályba léptethető.

13. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

"f) a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetére, tagjaira, feladataira, működésére, és Titkárságára vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a Bizottság létrehozásával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztert;"

14. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a Fővárosi Közgyűlés, hogy a budapesti Hősök tere közterület-használati rendjét rendeletben oly módon szabályozza, hogy a tér köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris használati módja összhangban álljon a tér műemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt."

15. § Hatályát veszti a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény 4. § (2) bekezdése.

16. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya az egyes,]

"g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó"

[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]

17. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:]

"i) kulturális örökségvédelem céljából, ha védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha

ia) az érintett ingatlan tulajdonosa olyan magatartást folytat, amely kisajátítás hiányában a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely megsemmisülését eredményezi,

ib) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárása, védőövezetének kialakítása, megközelítése másként nem lehetséges,

ic) a nemzeti emlékhely megközelítése másként nem lehetséges,

id) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból indokolt;"

18. § Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § p) pontja és 4. § (1) bekezdés m) pontja.

19. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.

(2) E törvény 5. §-a, 7. §-a, 8. §-a, 9. § (3) és (4) bekezdése, 10. §-a, 12-17. §-ai és a melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2011. évi CXLIX. törvényhez

"2. melléket a 2001. évi LXIV. törvényhez

Kiemelt nemzeti emlékhely

Nemzeti emlékhely

"