Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

161/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalappal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdésének e) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésénekc) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet módosítása

1. § A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ajánlat közlése - a 2. § (1a) bekezdése szerinti eltéréssel - az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik."

2. § Az Er. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni."

3. § Az Er. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez-a bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül - mellékelni kell:

a) az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,

b) az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét igazoló dokumentumot,

c) az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és

d) az iratjegyzéket."

4. § Az Er. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásra az 1-5. § rendelkezéseit - ide nem értve a 2. § (1a) bekezdését és az 5. § b) pontját - megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás alatt a haszonbérlet földhasználati nyilvántartásba való bejelentési eljárását kell érteni."

5. § Az Er. 2. § (2) bekezdésében a "15 napra" szövegrész helyébe "15 munkanapra", a 3. § (1) bekezdésében a "15 napon" szövegrész helyébe a "15 munkanapon" szöveg lép.

2. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya - az I. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével - nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre."

(2) A Hr. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"b) földrészlet:az Nfatv. 1. § (2a) bekezdése szerinti földrészlet."

7. § A Hr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet (a továbbiakban együtt: védett terület) bármely jogcímen történő átruházására vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez."

8. § A Hr. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § A 4. § (2) bekezdése szerinti értékbecslést végezhet

a) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, vagy

b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik."

9. § A Hr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja."

10. § A Hr. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a pályázati felhívás tárgyát jogszabállyal vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, illetve védett terület képezi, a (2) bekezdés 11. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat."

11. § A Hr. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg."

12. § (1) A Hr. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével - az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve - az NFA elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt."

(2) A Hr. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az NFA elnöke, illetve az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) vagy a h) pontjában meghatározott esetben a Tanács, vagy a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, melyről a pályázókat az NFA értesíti. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő - annak meghosszabbítása esetén - sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot."

13. § (1) A Hr. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az elővásárlási jog gyakorlása"

(2) A Hr. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a pályázati eljárásban nyertes pályázó nem az első helyen álló elővásárlásra jogosult, az NFA az R. szerinti módon, közleményben közli a Tft. vagy a Ptk. alapján elővásárlásra jogosultakkal (e fejezetben a továbbiakban: jogosult) a nyertes pályázat benyújtásának tényét."

(3) A Hr. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogosult a nyertes pályázat átvételének határidejét követő naptól számított 15 napon belül az NFA-hoz címezve a kivonatolt nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatot tehet az R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon. Az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatnak kell tekinteni, ha a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik. A kivonatolt nyertes pályázat átadásának időpontja az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) igazolható."

14. § A Hr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó, de 10 hektárnál kisebb területnagyságú földrészletnek eladás útján történő hasznosítására - az NFA elnökének eltérő döntése hiányában - nyilvános árverés útján kerülhet sor. Az árverés mellőzése esetén e földrészletet is nyilvános pályázat útján kell eladni."

15. § A Hr. a 43. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Természetvédelmi célú vagyonkezelés

43/A. § (1) A természetvédelmi célú vagyonkezelés elsődleges célja állami tulajdonban álló földrészleteken természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének fenntartható módon való növelése.

(2) A természetvédelmi célú vagyonkezelés során a védett területen történő mező-, erdőgazdálkodási tevékenység (a továbbiakban: gazdálkodás) a természetvédelmi célokra tekintettel folytatható, előnyben kell részesíteni a hagyományos (tájjellegű), természetkímélő, természetközeli gazdálkodási módok alkalmazását, biztosítani kell az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartását, valamint az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) útján a védett terület természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartását, gondozását.

(3) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vagyonkezelésben lévő védett területek nyilvántartását a Természetvédelmi Információs Rendszerben naprakészen vezeti.

(4) Az igazgatóság a vagyonkezelési tevékenységét a természetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott hosszútávú (10 éves) természetvédelmi célú vagyonkezelési terv, valamint az annak alapján elkészített éves természetvédelmi célú vagyonkezelési terv figyelembevételével végzi.

43/B. § Az igazgatóság a vagyonkezelésében álló vagy vagyonkezelésébe kerülő védett területet érintően a birtoklás, a használat, és hasznosítás jogát saját maga gyakorolja (a továbbiakban: saját használat), ha

a) a védett terület klimax és ahhoz közeli állapotú társulásokkal borított természetvédelmi oltalom alatt álló terület, amelyen a természetvédelmi szempontok-a kiemelkedő jelentőségű, értékű védett természeti területekés értékek -miatt gazdálkodási tevékenység nem lehetséges; vagy amelyek nem igényelnek természetvédelmi fenntartási tevékenységet, ezért a védett terület hasznosítása tilos, vagy igen nagymértékben korlátozott (így különösen egyes bioszféra-rezervátum magterületek, tudományos rezervátumok, egyes természeti övezetbe tartozó területek, egyes fokozottan védett természeti területek),

b) a védett területen a természetvédelmi érdekek érvényesítése speciális tevékenység végzését, vagy különleges szakismeret, esetleg eszköz meglétét kívánja meg, és ezek nélkül a védett terület használatba adása előreláthatólag a természeti értékek károsodásával, szaporodásuk veszélyeztetésével, vagy pusztulásával járna,

c) ha a védett területen a természetvédelmi célkitűzések az igazgatóság rendelkezésére álló vagy reálisan megszerezhető eszközökkel és személyi állománnyal - az igazgatóság többi állami feladatának ellátásával összhangban - racionálisan megvalósíthatók, valamint elengedhetetlenül szükségesek az igazgatóság tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő állatállomány fenntartásához, ellátásához,

d) a védett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva, vagy ennek hiányában, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott védett terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, vagy

e) a védett területen a természetvédelmi hatóság a hasznosítási kötelezettséget felfüggesztette."

16. § A Hr. a következő VI/A. fejezettel egészül ki:

"VI/A. FEJEZET

AZ IGAZGATÓSÁG VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ TERÜLETEK HASZNÁLATBA ADÁSA

43/C. § (1) E rendelet előírásait - a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével - a védett területnek az igazgatóság, mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy az NFA alatt az igazgatóságot, az NFA elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni.

(2) Ha a 43/B. § (1) bekezdésben meghatározott védett területeket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a védett terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, a védett területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a haszonbérleti szerződés fennállása alatt köteles érvényre juttatni a természetvédelmi célok elérését, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazását.

(4) Az igazgatóság által lefolytatandó pályáztatási eljárás során nem kell alkalmazni a 7. § (1) bekezdés 5. és 15. pontját, a 7. § (2) bekezdés 5-6. és 8. pontját, a 9-10. § tekintetében a pályázati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket, a 11. § (7)-(8) bekezdését, a 14. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 15. § és a 18. § (3) bekezdése tekintetében a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket.

43/D. § (1) Az igazgatóság a védett területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)-e) pontjában foglaltakról.

(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha

a) a védett területet a haszonbérbe adásra vonatkozó döntés meghozatalát megelőző egy éven belül olyan természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet használta, akit, vagy amelyet a döntés meghozatalakor törvényen alapuló előhaszonbérleti jog illeti meg a haszonbérbe adandó védett terület egészén, vagy

b) a haszonbérbe adandó védett területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.

(3) A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén, honlapján, és a védett terület fekvése szerint önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(4) A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény-, és feltételrendszert.

(5) A pályázati eljárásban résztvevő pályázókra vonatkozó előírások kapcsán a 26. § (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(6) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, legalább két példányban - ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.

(7) A 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen az a pályázat is, ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző

a) 3 éven belül a pályázóval szemben természetvédelmi bírság került kiszabásra;

b) 3 éven belül a pályázó felelőssége természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen megállapításra került;

c) 7 éven belül a pályázónak természetkárosítás bűntette miatti büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet megállapította.

(8) A pályázatok elbírálására az igazgatóság vezetője legalább 3 tagú értékelő bizottságot hoz létre az igazgatóság alkalmazottaiból. Az értékelő bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság vezetője írásban nevezi ki.

(9) A 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait is.

(10) A pályázatok értékelése során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vagy amely

a) a Tft. szerinti helyben lakónak minősül és az adott tájegységre jellemző hagyományos gazdálkodást folytat,

b) a pályázati kiírásban közzétett természetvédelmi célra, feladatra létesült és nonprofit szervezetnek minősül, vagy

c) a régi magyar háziállatfajták tartását, tenyésztését és genetikai állományának megőrzését végzi, különös tekintettel a legeltetett fajokra és fajtákra."

17. § A Hr. 1. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagyonkezelési" szövegrész helyébe a "vagyonkezelői", a "20. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "20. § (4) bekezdése", a 34. §-ában a "védett természeti területnek, Natura 2000 területnek" szövegrész helyébe a "védett területnek", a 37. §-ában a "védett természeti területnek vagy Natura 2000 területnek" szövegrész helyébe a "védett területnek", a 39. § (7) bekezdésében a "védett természeti területnek, Natura 2000 területnek" szövegrész helyébe a "védett területnek" szöveg lép.

18. § Hatályát veszti a Hr.

a) 1. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 4/B-4/D. §-a,

c) 7. § (1) bekezdés 13. pontjának az "és előhaszonbérleti" szövegrésze,

d) 27. § (2) bekezdés b) pontjának az " , illetve haszonbérleti díjat" szövegrésze,

e) 31. § (1) bekezdésének a "települési" és a "(a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat)" szövegrésze,

f) 39. § (1) és (2) bekezdése,

g) 39. § (3) bekezdésének "A vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei" szövegrésze.

3. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közül termőföldek és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek (a továbbiakban együtt: földrészlet) adhatók szociális földprogram (a továbbiakban: program) megvalósítása céljából önkormányzati vagyonkezelésbe. A földrészletnek a program céljára történő vagyonkezelésbe adására vonatkozó felhívást - hirdetmény formájában - a 2. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni. A hirdetmény közzétételéről a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) gondoskodik."

(2) Az Szr. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hirdetmény közzétételét megelőzően a vagyonkezelésbe adásra kijelölt földrészletek forgalmi értékbecslését az NFA köteles elvégeztetni. Értékbecslést a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott szakértő, illetve gazdálkodó szervezet végezhet."

20. § Az Szr. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az önkormányzat a földrészletnek a vagyonkezelésébe adására irányuló írásbeli kérelmét az NFA-nál terjesztheti elő a hirdetmény közzétételének napjától számított 60 napon belül. A határidő elmulasztása nem érinti az önkormányzat azon jogát, hogy a később közzétett hirdetmény alapján ismételten kérelmet nyújtson be."

21. § Az Szr. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az NFA javaslatának - indokolással ellátva - tartalmaznia kell azoknak a földrészleteknek a megjelölését, melyeknek a vagyonkezelésbe adását javasolja, továbbá a szerződés időtartamára vonatkozó javaslatot is."

22. § Az Szr. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormánynak a vagyonkezelésbe adásról szóló döntésének a Magyar Közlönyben történő közzétételétől számított 30 napon belül az NFA és a jogosult önkormányzat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés alapján az önkormányzat köteles gondoskodni a vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről."

23. § Hatályát veszti az Szr.

a) 4. § (1) és (2) bekezdésének a "tulajdonba," szövegrésze,

b) a 4. § (3) bekezdésének a "tulajdonjogot," szövegrésze,

c) 6. §-a,

d) 7. § (3) bekezdése,

e) 7. § (4) bekezdésének az "és a tulajdonba" szövegrésze,

f) 7. § (6) bekezdése,

g) 8. § (3) bekezdésének a", valamint tulajdonba" szövegrésze,

h) 9. § (1) bekezdésének ", vagy a tulajdonba" szövegrésze,

i) 9. § (4) bekezdés c) pontjának a "vagy a 6. §-ban" szövegrésze

j) 10. § (2) bekezdése.

4. A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól szóló 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet módosítása

24. § A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól szóló 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-ában meghatározott földrészletekről, és az Nfatv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokról vagyonnyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelynek alapjául az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya, a Természetvédelmi Információs Rendszer, valamint a régészeti lelőhelyek és a műemléki területek tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartás szolgál."

25. § A Vr. 4. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi jogokat (terheket) és az ezekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza:]

"j) a földrészletekhez kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jog megnevezését, annak jogosultját, a jog tartalmára vonatkozó lényeges információkat."

26. § Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék