11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól

A Kormány

a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 9. § és a 12. § a) pontja tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének b) pontjában,

a 10. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdésének b) pontjában,

a 11. § és a 12. § b) pontja tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében

a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: NFK) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-ában meghatározott földrészletekről, és az Nfatv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokról vagyonnyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelynek alapjául az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya, a Természetvédelmi Információs Rendszer, valamint a régészeti lelőhelyek és a műemléki területek tekintetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által vezetett nyilvántartás szolgál.

(2)[2] A nyilvántartás az e rendeletben meghatározott adatokat, jogokat, tényeket tartalmazza informatikai adatbázisban rögzített módon. A nyilvántartás részét képezi továbbá az okirattár, amely az e rendeletben meghatározott adatokhoz, jogokhoz, tényekhez kapcsolódó, az NFK-nál vagy jogelődjénél keletkezett, illetve hatóságoknál, vagy más szervnél keletkezett, és az NFK-nál rendelkezésre álló okiratokat tartalmazza, ideértve a kapcsolódó térképállományt is.

(3)[3] Ha a nyilvántartásban szereplő adatok, jogok, tények és az (1) bekezdésben meghatározott hatósági nyilvántartásokba bejegyzett adat, tény, jog között eltérés van, az NFK a hatósági nyilvántartásban foglaltakat tekinti irányadónak és a nyilvántartást haladéktalanul hozzáigazítja a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokhoz, jogokhoz, tényekhez.

2. § A nyilvántartást települések szerint, azon belül a földrészletek helyrajzi száma szerint kell vezetni.

3. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a földrészlet tulajdoni lapjának I. részén szereplő adatokat, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket is.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartás a földrészlet következő adatait, jellemzőit tartalmazza:

a) művelés alól kivett terület esetében arra vonatkozó leírást, hogy az milyen mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet szolgál, vagy milyen mező-, erdőgazdálkodási tevékenységhez szükséges;

b) a földrészlet arra vonatkozó - helyszíni ellenőrzés alapján megállapított - jellemzőjét, hogy jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevésbé alkalmas;

c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületnek minősülő földrészlet (alrészlet) esetében az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdészeti területazonosító adatokat;

d) a földrészlet könyv szerinti értékét.

4. § A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi jogokat (terheket) és az ezekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza:

a)[4] az állam tulajdonszerzésének jogcímét és időpontját;

b)[5] az államot megillető tulajdoni hányadot;

c) az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett (feljegyzett):[6]

ca) földhasználati jogot,

cb) életjáradéki jogot,

cc) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,

cd) jelzálogjogot (önálló zálogjogot),

ce) végrehajtási jogot;

d) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot;

e)[7] az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat;

f) ha a földrészleten vagyonkezelői jog áll fenn:

fa) a vagyonkezelő megnevezését, székhelyét (telephelyét),

fb) a vagyonkezelő kezelésében lévő hányadot vagy területet, és annak piaci értékét;

fc) a vagyonkezelői jog kezdő és lejárati időpontját, vagy a határozatlan idejű vagyonkezelői jogra történő utalást,

fd) a vagyonkezelői jog ellenértékének összegét, vagy az ingyenesség tényét,

fe) az ellenérték megfizetésének esedékességét,

ff) az esetleges tartozás tényét, a tartozás összegét, és a tartozás fennállásának kezdő időpontját;

g) ha a földrészleten haszonbérlet áll fenn:

ga) a haszonbérlő nevét, (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),

gb) a haszonbérelt terület nagyságát, ha nem az egész földrészleten áll fenn a haszonbérlet,

gc) a haszonbérlet kezdő és lejárati időpontját,

gd) a haszonbérleti díj összegét,

ge) a haszonbérleti díj megfizetésének esedékességét,

gf) az esetleges díjtartozás tényét, a tartozás összegét, és a tartozás fennállásának kezdő időpontját;

h) ha a földrészlet az Evt. alapján erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületnek minősül:

ha) az erdőgazdálkodó megnevezését, székhelyét (telephelyét),

hb) az erdőgazdálkodói kódot;

i) ha a földrészletet érintően - az Nfatv. 18. § (5) bekezdésében meghatározott módon - megbízási szerződés áll fenn:

ia) a megbízott nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),

ib) a megbízás kezdő és lejárati időpontját,

ic) a megbízási szerződés szerinti ellenértéket,

j)[8] a földrészletekhez kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jog megnevezését, annak jogosultját, a jog tartalmára vonatkozó lényeges információkat.

5. § A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi tényeket tartalmazza:

a) az Nfatv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott, valamelyik hasznosítási módra vonatkozó javaslatot;

b) haszonbérleti, értékesítési pályázati felhívásban, árverési hirdetményben való közzététel tényét, és időpontját,

c) a hasznosításhoz kapcsolódó gazdasági információkat, így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás tényét, annak értékét;

d) a földrészletet érintő peres eljárás esetében:

da) a peres eljárás tárgyát és a bírósági ügyiratszámot,

db)[9] az NFK perbeli jogállását;

e) a földrészlet tulajdonjogát vagy használatát, hasznosítását érintő hatósági döntések miatti korlátozásokat, szankciókat, a hatósági döntés ügyiratszámának megjelölésével;

f) a földrészletnek - az Nfatv. 21. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a részarány-tulajdonos részére történő felajánlhatóságára vonatkozó javaslatot;

g) a földrészletnek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében, az érintett magántulajdonosok számára csereterületként történő felajánlhatóságára vonatkozó javaslatot;

h)[10] annak a kormányhatározatnak a számát, amely alapján a földrészlet szociális földprogram megvalósítása céljából került a települési (fővárosban: kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat vagyonkezelésébe;

i) az Nfatv. 16. § (6) bekezdése vagy az Nfatv. 34. § (5) bekezdése alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára fennálló megtérítési vagy fizetési kötelezettség fennállásának tényét, a kötelezettség mértékét, és a jogosult megnevezését.

6. §[11] Ha a nyilvántartásban szereplő földrészlet a Nemzeti Földalapból kikerül, a földrészletet az NFK haladéktalanul törli a nyilvántartás számítógépes adatbázisából. Az NFK a törölt földrészletekről jegyzéket vezet. A jegyzék tartalmazza a törlés időpontjában fennálló, e rendelet szerint nyilvántartott adatokat, tényeket, jogokat (ide nem értve a haszonbérlőnek, vagyonkezelőnek, erdőgazdálkodónak, és a megbízottnak a személyes adatait), és a törlés alapjául szolgáló tény, körülmény leírását, oly módon, hogy a kapcsolódó okiratok az okirattárból visszakereshetők legyenek.

6/A. §[12] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés a) pontja szerint - a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon tekintetében elkülönített éves beszámoló készül.

7. §[13] A vagyonnyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter szabályzatban határozza meg. A szabályzatot a miniszter által vezetett minisztérium a honlapján közzé kell tenni.

8. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. §[14]

10. §[15]

11. §[16]

12. §[17]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök