246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pontjában meghatározott nukleáris létesítmény (a továbbiakban: nukleáris létesítmény) és az Atv. 2. § 16. pontjában meghatározott radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban: radioaktívhulladék-tároló) engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel vagy kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten vagy kutatási védőidomon belül folytatott tevékenységek végzőjére.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. védőtávolság: az e rendelet hatálya alá nem tartozó veszélyes ipari, közlekedési és egyéb létesítmények, valamint tevékenységek számára kijelölt, a környezetüket - beleértve a nukleáris létesítményt, valamint a radioaktívhulladék-tárolót - és a lakosságot veszélyeztető hatásoktól óvó, jogszabályban előírt, különböző elnevezéssel, így különösen veszélyességi övezet, védőövezet, biztonsági övezet, biztonsági sáv elnevezéssel megjelölt távolság;

2. érintett települési önkormányzat: az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a biztonsági övezet kijelölésre került.

3. § (1) Biztonsági övezet kijelölése kötelező:

a)[2] 150 kW névleges termikus teljesítménynél nagyobbra méretezett atomreaktort tartalmazó nukleáris létesítmény,

b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktívhulladék-tároló, valamint

c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója

esetében.

(2) A biztonsági övezet kijelölésével biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, ezen létesítmények védelmét a környezetükben végzendő emberi tevékenységgel szemben, továbbá ezen létesítmények biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.

(3)[3] Tervezett radioaktívhulladék-tároló létesítmény telephelyének földtani kutatási területére vagy annak egy részére kutatási védőidom jelölhető ki. A kutatási védőidom biztosítja a telephely földtani környezetének és a földtani gát épségének megóvását.

4. § (1) A biztonsági övezet határára a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló tervezője a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot az 5. §-ban, valamint a 7. § (1) bekezdésben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével:

a) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló típusa, jellemzői,

b) telephely-jellemzők, továbbá

c) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása.

(1a)[4] A kutatási védőidom kiterjedésére a telephelyvizsgálat vagy a telepítés tervezője a fázisonkénti telephelykutatási vagy a telepítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot a 7. § (1a) bekezdésében rögzített kritériumok figyelembevételével.

(2)[5] A biztonsági övezet határát, a kutatási védőidom kiterjedését, valamint a 7. § (8) bekezdése szerinti tevékenységekre vonatkozó követelményeket az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: biztonsági övezetet kijelölő szerv) jelöli ki és határozza meg az (1) és (1a) bekezdés szerinti kérelemnek megfelelő engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában.

(3) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a (2) bekezdés szerinti határozatról - a határozat egyidejű megküldésével - haladéktalanul értesíti az Atv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokat. A tilalmak és korlátozások elrendelését a biztonsági övezetet kijelölő szerv is kezdeményezheti.

(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerv - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a határozatról az érintett települési önkormányzatokat is értesíti.

5. § (1) A védőtávolság és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete, valamint a védőtávolság és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete nem lehet átfedésben.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nukleáris létesítményhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezete és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete átfedésben lehet.

(3) Nukleáris létesítmények biztonsági övezete átfedésben lehet.

(4) A biztonsági övezet földfelszíni távolsága a nukleáris létesítmény legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítva:

a) atomerőmű esetében legalább ötszáz méter,

b) kutatóreaktor esetében legalább száz méter,

c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében legalább ötszáz méter.

(5) A biztonsági övezet minimális földfelszíni távolsága radioaktívhulladék-tároló esetében a jogszabályban meghatározott ellenőrzött terület határától számított legalább száz méter.

(6) A biztonsági övezet határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén nem érheti nagyobb sugárterhelés 100 μSv/év-nél.

(7)[6] Egyes nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók esetén a biztonsági övezet kiterjedhet a felszín alatti nukleáris létesítménnyel vagy radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény legmélyebb pontjáig, amelynek síkbeli kiterjedése megegyezik a biztonsági övezet felszíni kiterjedésének vetületével.

6. § (1)[7] A biztonsági övezetet kijelölő szerv a már létesítési, üzembehelyezési vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a kijelölt biztonsági övezetet vagy a biztonsági övezet kijelölésének szükségességét felülvizsgálhatja, továbbá a biztonsági övezet kijelölésének megtörténtét megvizsgálhatja. A biztonsági övezet határára a biztonsági övezetet kijelölő szerv felhívása alapján és megadott határidőben a nukleáris létesítmény engedélyese, radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktívhulladék-tároló engedélyese tesz javaslatot. A javaslat a biztonsági övezetet kijelölő szervet nem köti.

(2) A felülvizsgálat eredményeként:

a) a kijelölt biztonsági övezet határa módosítható;

b) biztonsági övezet jelölhető ki vagy a kijelölés megszüntethető; vagy

c) ha a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölésre nem került sor, a biztonsági övezetet ki kell jelölni.

(3)[8] Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonságos üzemeltethetőségének, leállított állapotban tartásának vagy a leszerelése elvégezhetőségének megalapozásakor figyelembe vett körülmények meglétét - a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály szerinti - Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat (a továbbiakban: IBF) keretében felül kell vizsgálni. A körülmények megváltozása esetén a biztonsági övezetet kijelölő szerv a biztonsági övezet határát módosíthatja, és kezdeményezheti a korábban elrendelt tilalmak és korlátozások megváltoztatását.

(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerven kívül biztonsági övezet felülvizsgálatát kezdeményezheti a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló engedélyese is. A (3) bekezdésben meghatározott körülmények megváltozása esetén a létesítési engedélyezési eljárásban, valamint az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban részt vett ügyfelek a felülvizsgálatot az IBF keretén kívül is kezdeményezhetik.

(5)[9]

(6) A biztonsági övezet felülvizsgálatára egyebekben a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) A biztonsági övezetben tilos:

a)[10] a nukleáris Atv. 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló építmény, így különösen lakó-, üdülőtelep, gyermek- és egészségügyi létesítmény, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, irodaépület, kulturális célú épület létesítése,

b) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető robbantás, veszélyes vagy nagy energia felszabadulását lehetővé tévő anyagok tárolása és szállítása, és olyan emberi tevékenységek végzése, amelyek a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják, és

c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények, így különösen a domborzat, a vízrajz, az úthálózat kedvezőtlen megváltoztatása.

(1a)[11] A kutatási védőidom területén tilos olyan tevékenységet végezni, amelyek a tervezett radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják vagy a földtani gát épségét veszélyeztetik.

(2)[12] Létesítmények, építmények és tevékenységek engedélyezésekor az arra hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) és (1a) bekezdés, valamint az Atv. 34. § (2) bekezdése szerinti tilalmakat és korlátozásokat érvényesíti.

(3)[13] A (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetet érintő további nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálata és értékelése, jellemzőinek és alkalmasságának megállapítása, létesítése, előkészítése, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységek megvalósításának esetére nem vonatkoznak.

(4)[14] A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemszerű működéséhez és védelméhez szükséges beruházások esetében a (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alól az engedélyező hatóság - a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint (amennyiben az eltér az engedélyező hatóságtól) a tilalmat, korlátozást elrendelő hatóság álláspontjának kikérése mellett - eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.

(5)[15] A biztonsági övezetben, a kutatási védőidom területén, és az új nukleáris létesítmény tervezett telephelyétől számított 500 méteres körzetben tervezett létesítmény, építmény beruházója, valamint engedélyköteles tevékenység kezdeményezője elemzi a létesítménynek, építménynek, valamint a tevékenységnek a meglévő, továbbá a tervezett nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Az elemzés eredményét tartalmazó dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez kell mellékelni.

(6) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló 30 km-es körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja a biztonsági övezetet kijelölő szervet, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásban a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyese ügyfélnek minősül.

(8)[16] A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a biztonsági övezetében - ideértve az engedélyestől eltérő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló ingatlant (a továbbiakban: idegen ingatlan) is - végzett tevékenységekről tájékozódni, és azok biztonságra gyakorolt hatásait értékelni. Az idegen ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán végzett tevékenységekről az engedélyesnek tájékoztatást adni.

8. §[17] A létesítési, üzembehelyezési és üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyesének rendelkeznie kell a nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdoni vagy vagyonkezelői jogával, kivéve, ha:

a) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy megtartása vagy vagyonkezelői jogának megszerzése az engedélyes számára jogszabályi rendelkezésből következően nem lehetséges, vagy

b)[18] az ingatlan tulajdon- vagy vagyonkezelői jogát más nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesére ruházza át,

c)[19] az állami tulajdonban álló, erdő művelési ágú vagy erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló ingatlan más szerv vagyonkezelésében áll, és a vagyonkezelési szerződés az üzemelő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese számára biztosítja a jogszabályban vagy egyedi hatósági határozatában előírt szakmai feladatainak teljesítését, vagy

d)[20] az ingatlan az átviteli vagy elosztó hálózat részeként a hálózati engedélyes tulajdonában áll vagy abba kerül.

8/A. §[21] (1)[22] Az Atv. 4. § (2) bekezdése szerinti alapelv figyelembevételével, a biztonsági övezetben és a kutatási védőidom területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem veszélyezteti az üzemelő vagy tervezett nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonságát.

(2)[23] A biztonsági övezetet kijelölő szerv köteles a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén végzett tevékenységeket ellenőrizni, és a biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesénél, illetve a tulajdonosnál intézkedést elrendelni vagy kezdeményezni az arra jogosult szervnél.

(3)[24] A biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez kötött tevékenység engedélyezési eljárásában a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét ügyféli jogok illetik meg.

(4)[25] A biztonsági övezetében és a kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosa a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez nem kötött tevékenység végzése előtt köteles a tevékenységnek a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt hatását értékelni, és annak eredményéről a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesét, valamint a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni. A biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a tulajdonosnál azonnal intézkedést kezdeményezni, és erről a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

10. § (1)[26] A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Kr.) hatálybalépését követő 120 napon belül az atomerőmű biztonsági övezetének 6. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatát le kell folytatni, és a 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti intézkedéseket meg kell tenni.

(2)[27] A biztonsági övezet határának kijelölése vagy felülvizsgálata eredményeként érintett ingatlanok tulajdonjogának adásvétellel vagy kisajátítás kezdeményezésével történő megszerzésére vagy az érintett ingatlanok vagyonkezelői jogának megszerzésére a kijelölés vagy felülvizsgálat során kiadott határozat véglegessé válásától számított 2 év áll rendelkezésre.

(2a)[28] A biztonsági övezetbe tartozó ingatlanok az állam javára szóló elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy szolgalmi jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt állnak. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésével és az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a biztonsági övezetet kijelölő szerv jogosult.

(3) Amennyiben az atomerőmű és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának biztonsági övezete átfedésben van, a közös biztonsági övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával - a 8. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel - a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója engedélyesének kell rendelkeznie, kivéve, ha az atomerőmű engedélyese az ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik.

(4)[29] A Mód. Kr. hatálybalépésekor üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a Mód. Kr.-rel megállapított 7. § (8) bekezdése szerinti követelményeket a biztonsági övezetet kijelölő szerv a Mód. Kr. hatálybalépését követő 120 napon belül meghatározza.

11. §[30]

12. §[31]

13. §[32]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelethez[33]