306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 10. pontjában, továbbá az 1. és 2. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti azon közbeszerzésekre terjed ki, amelyek tárgya a Kbt. 7. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás, vagy a Kbt. 7. § (5) bekezdése szerinti építési koncesszió.

(2) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt az építési koncessziót is érteni kell.

2. Az építési beruházás becsült értéke

2. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni.

(2) A Kbt. 18. § (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).

3. A dokumentáció tartalma

3. § Építési beruházás esetén a Kbt. VIII. Fejezetében és 122. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentációt, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőt az e rendeletnek megfelelő tartalommal kell elkészíteni.

4. § (1) Az építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok szerint engedély vagy bejelentés köteles építési beruházás dokumentációja tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott - egyúttal e rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő - kivitelezési dokumentációt.

(2) Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építésügyi jogszabályok szerint engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a dokumentációt az 1. melléklet - műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében az 1. és a 2. melléklet - szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetőek.

5. § (1) Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, az ajánlatkérőnek a dokumentációt az 1. melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie. A dokumentációt kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál a jogerős építési vagy létesítési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni, kivéve:

a) ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött,

b) az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás esetén,

c) vízilétesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén,

d)[1] a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási létesítmény építményeinek megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén,

e) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás esetén.

f)[2] a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő építési beruházás esetén (ha az ajánlatkérő készít dokumentációt).

g)[3] nukleáris létesítmény építményeivel, vagy nukleáris létesítmény létesítéséhez vagy üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb építményekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárás esetén.

(2)[4]

(3) A dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti - e rendelet előírásainak megfelelő - kivitelezési dokumentáció, ahol a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.

(4) Az ajánlatkérőnek az által a rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíjfizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.

(5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.

6. § (1) Ha az ajánlatkérő versenypárbeszéd eljárási fajtát alkalmaz arra tekintettel, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, az ismertetőt az 1. mellékletben előírt követelmények alapján kell összeállítania.

(2) Ha az ajánlatkérő keretmegállapodásos eljárást folytat le, - amennyiben az eljárás első részében további információ még nem áll rendelkezésre - a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás ajánlattételi dokumentációjában foglalt árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül.

4. Tartalékkeret

7. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 125. § (9) bekezdésében szabályozott tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét.

(2) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.

(3)[5] A (2) bekezdés keretei között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.

(4) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.

5. Kamarai nyilvántartás

8. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdésének d) pontja alapján előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja).

(2) Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy melyik, az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplő nem végez vagy melyikgazdasági szereplő végez építőipari kivitelezési tevékenységet, amelynek alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.

5/A. Az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj vizsgálata[6]

8/A. §[7] (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 71. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-a szerint indokolást kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes - az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező - költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét, és amennyiben az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény fennállását.

6. Felelősségbiztosítás

9. § Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára - felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

7. Alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések

10. §[8] (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 128. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

(2)[9] Az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő (részvételre jelentkező) felhasználta, a szerződés teljesítése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a referencia a szerződés teljesítésének egészére vagy mely konkrétan meghatározott részére vonatkozó alkalmasságot igazol.

11. § Az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nélkül számított ellenszolgáltatás tíz-tíz százalékát elérő biztosítékot köthet ki.

8. Az építési beruházás ellenértékének kifizetése

12. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél - vagy támogatásból megvalósuló beruházásoknál szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.

(2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet, és legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül az ajánlatkérő kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.

13. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áfa nélkül számítva 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 4 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áfa nélkül számítva 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 6 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania.

(4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az áfa nélküli szerződéses érték 25 százalékát elérő megvalósult teljesítés esetén.

(5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés áfa nélkül számított értékének 70 százalékánál.

(6) A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.

14. § (1)[10] Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:[11]

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2)[12] A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. Az Art. 36/A. § (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3)[13] Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

9. Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás

15. § (1)[14] Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.

(2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében köteles előírni:

a) az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését, valamint

b) hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), és vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására:

ba) felelős műszaki vezető,

bb) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul,

bc) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges.

(3) Amennyiben az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített referencia kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni.

(4) A műemléki védelem alatt álló ingatlanok építési beruházási dokumentációjának az 1. mellékletben foglaltakon felül legalább a 2. mellékletben foglalt - az építési engedélyben jóváhagyott - dokumentumokat is tartalmaznia kell.

10. Építési koncesszió

16. § A Kbt. 7. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetén az ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

18. §[15] (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre és a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Az 5. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a tervezővel a szerződés megkötésére e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor.

(2) A 2012. január 1. előtt megkezdett közbeszerzésekre az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelettel megállapított 8/A. §-ában foglalt szabályait a 2013. július 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú rendeletek módosításáról szóló 238/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) 3. §-ában megállapított rendelkezéseit a MódR. hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

(5) E rendeletnek az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 433/2013. (XI. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR1.) megállapított 5. § (1) bekezdés g) pontját, valamint 8/A. §-át a MódR1. hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

19. § Hatályát veszti az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet.

20. § Ez a rendelet - a Kbt.-vel együtt - az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az építési beruházás ajánlatkérési dokumentációjának tartalma

1. Általános követelmények

1.1. A dokumentáció tartalma az e rendeletben meghatározott követelmények szerint készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.

1.2. A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel:

1.2.1. az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését,méretét,mennyiségét,

1.2.2. a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,

1.2.3. az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,

1.2.4. az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat.

1.2.5. az ajánlattételt befolyásoló, az építési beruházás során elvégzendő régészeti feladatellátás követelményeit, előzetes régészeti dokumentációt vagy örökségvédelmi hatástanulmányt, ha a beruházás előkészítése során készült.[16]

1.3. A dokumentációt legalább az e rendeletben meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.

1.4. A dokumentáció tartalmát úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább

1.4.1. a meglévő építményre vagy az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő, a szükséges feltárások alapján készített műszaki szakvéleményeket (pl. a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket),

1.4.2. azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg,

1.4.3. a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket,

1.4. 4 a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket, különösen az időbeli, térbeli korlátozásokat és időjárási körülményeket.

2. Részletezett követelmények

2.1. Alapadatok, okiratok:

2.1.1. Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai:

2.1.1. 1. az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése,

2.1.1.2. az építési munkahely megjelölése,

2.1.1.3. az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.),

2.1.1.4. az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.),

2.1.1.5. az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja.

2.1.2. Előzmény okiratok (másolatban):

2.1.2.1. jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és hatályos építési (létesítési) engedély,

2.1.2.2. felmentések, valamint eltérési engedélyek.

2.1.3. Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások:

2.1.3.1. az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények és környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.),

2.1.3.2. a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kivitelezési tervek stb. rendelkezésre bocsátása).

2.2. Közbeszerzési műszaki leírás:

2.2.1. Az építmény, az építési munka általános leírása:

2.2.1.1. telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb.,

2.2.1.2. az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása.

2.2.2. A tervezett műszaki megoldások(építményrészek,szerkezetek,berendezések,készülékek,vezetékek,rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása:

2.2.2.1. az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával,

2.2.2.2. részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat,

2.2.2.3. megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét.

2.2.3. Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése.

2.3. Műszaki tervek:

2.3.1. helyszínrajz(ok), amely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, valamint energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését,

2.3.2. általános tervek és alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., amelyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, továbbá a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők,

2.3.3. részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, amelyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók.

2.4. A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerinti árazatlan költségvetési kiírás.

2. melléklet a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Műemlékekkel kapcsolatos követelmények

1. A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén az ajánlatkérési műszaki dokumentáció az 1. mellékletben foglaltakon kívül tartalmazza az építési engedélyben jóváhagyott következő dokumentumokat:

1.1. építéstörténeti összefoglalás,

1.2. archív tervek és fényképek másolata,

1.3. kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai vizsgálatok).

2. Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az 1. pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat:

2.1. a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal,

2.2. az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja,

2.3. az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása,

2.4. az esztétikai helyreállítási javaslat,

2.5. a kezelések várható eredményei és kockázata.