350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a civil szervezetekre (az alapítványokra és az egyesületekre, kivéve a pártot), ide nem értve a civil társaságot.

(2)[1] Az adománygyűjtésre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a külföldön nyilvántartásba vett szervezetek Magyarország területén végzett tevékenységére.

(3) Ingatlan adományozása esetén a Polgári törvénykönyv ajándékozásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A közhasznúsági melléklet tekintetében e rendelet hatálya kiterjed a közhasznú szervezetekre.

(5) E rendelet alkalmazásában

a) adomány: az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat;

b) adománygyűjtés: az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak;

c) adománygyűjtő: természetes személy, aki meghatalmazás alapján adománygyűjtésben vesz részt;

d) adományozott: az a civil szervezet, amely az adományt alapcéljának, illetve közhasznú céljának megfelelően gyűjti;

e) adományszervező: az adományozott által meghatalmazott egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt a meghatalmazott nevében gyűjti;

f) civil szervezet: az alapítvány és az egyesület, ide nem értve a pártot és a civil társaságot;

g) felhasznált vagyon: a számviteli beszámolóban kimutatott saját tőke tárgyévi csökkenésének a közhasznú tevékenység érdekében felhasznált része;

h) közszolgáltatási bevétel: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 21. pont szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített szolgáltatás ellenértékeként kapott bevétel, valamint az Ectv. 54. § a) pontja szerinti pénzeszköz.

2. A civil szervezetek gazdálkodásának egyes szabályai

2. § (1) A civil szervezet működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.

(2) A civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

3. § (1) A civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el.

(2) A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

4. § (1) A civil szervezet gazdálkodása során alapcél szerinti bevétele különösen:

a) a tagdíj

b) az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,

c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

d) a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke,

e) az adomány.

(2) Az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység.

(3)[2] A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

(4)[3] Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét.

(5) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni.

3. Az adománygyűjtés szabályai

5. § (1) Az adományozás önkéntes. Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. Zavarásnak minősül különösen az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresése.

(2) Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően.

(3)[4] Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Ennek érdekében az adományozottnak a 2. § (2) bekezdése szerinti módon be kell számolnia az adományok felhasználásáról.

(4) E rendelet alkalmazásában nem minősül adománynak

a) a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett munka,

b) a köznevelésről szóló törvény alapján végzett közösségi szolgálat,

c) az egészségügyről szóló törvény alapján adományozott szerv, szövet.

6. § Adomány juttatása esetén nem minősül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2a) bekezdésében meghatározott mértéket.

7. § A kedvezményezetteknek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerinti rendelkező nyilatkozaton, a civil szervezet kedvezményezettként való feltüntetése érdekében végzett tevékenységre az adománygyűjtés szabályait kell alkalmazni.

8. § (1) Az adományozott adományszervezőt, illetve adománygyűjtőt meghatalmazhat adománygyűjtő tevékenység folytatásával. Az adományszervező más szervezet meghatalmazásából végzett adománygyűjtő tevékenységre további adományszervezőnek meghatalmazást nem adhat.

(2) Az adománygyűjtő a személyazonossága egyidejű igazolása mellett az alábbiakkal igazolja jogosultságát:

a) az adományozott vagy adományszervező által az adománygyűjtőnek adott, az Ectv. 25. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazás, valamint ennek mellékleteként

b) az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazó, törvényszéki nyilvántartásból származó, hiteles kivonat, illetve elektronikus kivonat vagy annak másolata.

9. § (1) Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető.

(2) E § alkalmazásában magáningatlan: a lakás, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye, telephelye, egyéb helyiségei, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiség, továbbá az ezekhez tartozó bekerített hely.

10. § (1) Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehető ki. A gyűjtőládán fel van tüntetve az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége.

(2) A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselője jelen van. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.

(3) Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

11. § (1) Az adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység során biztosítani szükséges, hogy az adományozott szervezet és az adományszervező azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, valamint - amennyiben ezekkel rendelkezik - telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni.

4. A közhasznúsági melléklet

12. § (1)[5] A civil szervezet és a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Ectv. 29. § (3) bekezdésében meghatározott, a közhasznú szervezet, valamint a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége pedig az Ectv. 46. § (1) bekezdésében meghatározott - a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészített - közhasznúsági mellékletét az e rendelet Mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon készíti el.

(2)[6] A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elektronikusan letölthető formában közzéteszi.

(3) A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

12/A. §[7]

5. Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt a miniszter 2012. március 31. napjáig teljesíti.

14. §[8]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez[9]

Közhasznúsági melléklet - minta -

* Adatok ezer forintban.