55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet

a START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §c) és m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság),

b) a Nemzetgazdasági Minisztériumra mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelőszervezetére,

c)[1]

d)[2]

e) a START-kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya, és a START BÓNUSZ kártya (a továbbiakban együtt: kártya) kiváltására jogosult személyre, a kártyával rendelkező foglalkoztatottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló),

f) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaadóra és a d) pontjában meghatározott foglalkoztatóra.

(2)[3]

2. §[4]

3. § (1)[5] A START-kártya és a START BÓNUSZ kártya érvényességének időtartama az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 20/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével a kiállítás keltének napjával kezdődik. A kártyák 4. § szerinti cseréje esetén a cserekártya érvényessége megszűnésének napja megegyezik az eredeti START-kártya érvényességi idejének utolsó napjával.

(2) Ha a középfokú végzettség alapján kiváltott START-kártya tulajdonosa a kártya érvényessége alatt felsőfokú végzettséget szerez, köteles azt és a végzettség megszerzésének időpontját munkaadójának és az állami adóhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(3) A törvényi feltételek fennállása esetén a kártya kiállításának kelte azonos a kártya igénylésére rendszeresített nyilatkozatnyomtatvány állami adóhatósághoz történő benyújtásának napjával, postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kártya kiállításának kelte a postára adás napjához igazodik.

(4)[6]

(5)[7]

(6)[8]

(7) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából az első év kezdete a tényleges foglalkoztatás megkezdésének napja, amennyiben a kártyajogosult a munkába lépést megelőző napon rendelkezik érvényes START, START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A kártyajogosult foglalkoztatásának azon tartalmára, amelyre kiterjed a kártya érvényességi ideje, a kifizetőt megilleti az adókedvezmény.

(8) Amennyiben a kártyajogosult foglalkoztatására egymást követően több kifizetőnél került sor a kártya érvényességének időtartama alatt, ebben az esetben valamennyi kifizetőnél történő tényleges foglalkoztatások tényleges időtartama összeadódik, és erre az időre a foglalkoztatás első évében, illetve második évében a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, valamint 7/A. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű fizetési kötelezettség terheli a kifizetőket. Ha a kártya érvényességi idején belül a foglalkoztatás nem folyamatos, vagy a kifizető nem veszi igénybe az adókedvezményt, akkor a kártya szerinti adókedvezmény az így kiesett idővel csökkentett (maradék) érvényességi időre illetheti meg a következő kifizetőt. A kártya érvényességi idejének a kiesett idővel történő meghosszabbítására nincs lehetőség.

4. § (1) A kártyának a munkavállaló birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása) esetén akkor adható ki új kártya, illetve a kártya megrongálódása esetén akkor cserélhető, ha azt a kártya tulajdonosa kéri. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártya tulajdonosának kérelmére a kártyát kicseréli. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártyát hivatalból akkor cseréli ki, ha a pályakezdő fiatal az adatváltozást az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány cseréjéhez bejelentette. A kártya birtokából való elkerülését (megsemmisülését, elvesztését vagy jogtalan eltulajdonítását), illetőleg megrongálódását a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb birtokából való elkerülés (megsemmisülés, elvesztés vagy jogtalan eltulajdonítás), illetőleg megrongálódás tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni.

(2) Ha a kártya cseréjére a kártyának a munkavállaló/munkaadó birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása), valamint megrongálódása, adatváltozás (névváltozás) vagy hibás adattartalom, valamint a 3. § (2) bekezdésében említett eset miatt kerül sor, az új kártya igénylésekor a korábbi, még érvényes kártyát az állami adóhatóság bevonja. Amennyiben az új kártya igénylése a korábbi kártya jogtalan eltulajdonítása következtében válik szükségessé, a nyomozó hatósághoz benyújtott feljelentés visszaigazolt példányát az állami adóhatóság előtt be kell mutatni. Az új kártya igénylésekor a kártya birtokából való elkerüléséről (megsemmisüléséről, elvesztéséről vagy jogtalan eltulajdonításáról), illetőleg megrongálódásáról a kártya kiváltására jogosult személy nyilatkozatot tesz. A kártyának a munkavállaló birtokából való elkerüléséről (megsemmisüléséről, elvesztéséről vagy jogtalan eltulajdonításáról), valamint megrongálódásáról az új kártya kiváltására jogosult személy helyett a munkaadó köteles nyilatkozatot tenni.

5. § (1) Ha a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt részadókedvezmény - a foglalkoztatás első évének naptári hónapon belüli letelte és a foglalkoztatás második évének ugyanezen naptári hónapon belüli kezdete miatt - részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott összegű munkabér (adókedvezmény alap) alapulvételével:

a) a hónap első napjától a foglalkoztatás első évének letelte napjáig terjedő időszakra eső munkabér (adókedvezmény alap) tizenhét százalékát,

b) a foglalkoztatás második évének első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát,

c) ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a munkabér (adókedvezmény alap) alap hét százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan

kell számításba venni.

(2) Az adókedvezmény mértékének hónapon belüli változása esetén a legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresének, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén kétszeresének megfelelő összegű bruttó munkabér arányos részének megállapítása az adott hónap naptári napjainak számával való osztással, továbbá az így kapott egy napra jutó bruttó munkabér annyi napra történő figyelembevételével történik, ahány napra a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt tizenhét és a hét százalékos mértékű adókedvezmény külön-külön fennáll.

(3)[9] A Pftv. 4/A. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott adókedvezmény meghatározása során, ha a munkavállaló a tárgyhónapban a hónap első napjától eltérő dátummal kiállított, a felsőfokú végzettségét bizonyító oklevéllel (diplomával) vagy a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott, a diploma adataival egyező tartalmú igazolással - külföldön szerzett diploma esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismert, illetve honosított diplomával és az elismerést, illetve a honosítást igazoló határozattal - (a továbbiakban együtt: oklevél) bizonyítja munkáltatójánál a felsőfokú végzettség megszerzését, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű bruttó munkabér alapján járó adókedvezmény az oklevél kiállításának napjától vehető igénybe.

(4) Ha a Pftv. 5. § (1) bekezdésében előírt adókedvezmény - a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, valamint a foglalkoztatás második évének kezdete miatt - részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, az adókedvezmény meghatározásakor az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adókedvezményes fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bruttó munkabér az iskolai végzettségtől függetlenül legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű lehet.

(5) Amennyiben az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása második évének első napja a naptári hónap első napjától eltérő napra esik, a Pftv. 7. § (1) bekezdése szerinti tizenhét százalékos mértékű adókedvezmény e naptól a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó bruttó munkabér után áll fent. Ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a bruttó munkabér tizenhét százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni.

(6) Ha a kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti az adókedvezményt, amely (aki) a munkavállaló kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi.

6. §[10]

7. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a 2009. december 31-ét követően felsőfokú végzettség alapján kiváltott (igényelt) START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt részadókedvezmény - a foglalkoztatás kilencedik hónapjának naptári hónapon belüli letelte vagy a foglalkoztatás tizedik hónapjának naptári hónapon belüli kezdete miatt - részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában a felsőfokú végzettségű pályakezdőre megállapított munkabér (adókedvezmény alap) alapulvételével:

a) a naptári hónap első napjától a foglalkoztatás kilencedik hónapjának letelte napjáig terjedő időszakra eső munkabér (adókedvezmény alap) tizenhét százalékát és

b) a naptári hónap a) pont szerinti napját követő naptól a naptári hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát

kell adókedvezményként számításba venni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személy foglalkoztatási jogviszonya a foglalkoztatás tizedik hónapja első napját magában foglaló naptári hónapban megszűnik, a munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát a foglalkoztatás tizedik hónapja naptári hónapon belüli első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell adókedvezményként számításba venni.

8. § (1)[11]

(2) Az állami adóhatóság - az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1828/2006/EK (2006. december 8.) Bizottsági rendeletben - a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozóan meghatározott előírásoknak való megfelelést oly módon biztosítja, hogy a kártya igénylésére rendszeresített adatlapon és a kártya kiadásánál alkalmazott formalevélen feltünteti az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv logóját. A kártya igénylésére rendszeresített adatlaphoz tartozó kitöltési útmutatóban az állami adóhatóság tájékoztatást nyújt a START BÓNUSZ kártyákkal történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó uniós támogatásról.

9. § A Pftv. 4/A § (1) bekezdésében, a Pftv. 5. § (1) bekezdésében, a Pftv. 7. § (1) bekezdésében, valamint a 7/A. § (4) bekezdésében meghatározott adókedvezmény iránti igénylés az illetékes NAV igazgatósághoz, a NAV által rendszeresített bevallásnyomtatványon nyújtható be.

10. §[12]

11. § (1) Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybe vett adókedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes adókülönbözetet a NAV szociális hozzájárulási adó számla javára kell megfizetni.

(2) A NAV a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére negyedévente gépi adathordozón a 3. melléklet szerinti adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás tartalmazza közigazgatás és egyéb foglalkoztatók szerinti bontásban az adott negyedévre vonatkozóan megyénként összesítve az adókedvezményt igénylők számát, az igénylésben érintett létszámot az adatlapnak megfelelő bontásban, az igényelt adókedvezmény összegét.

Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

13. §[13] (1) E rendeletnek az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módosító Rendelet) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módosító Rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezéseit a 2012. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozóan a 2012. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell alkalmazni.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet az 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelethez[14]

2. melléklet az 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelethez[15]

3. melléklet az 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelethez