5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet

a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) A kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő (a továbbiakban: adatszolgáltató) a rendszeres felügyeleti ellenőrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások alapján, az 1. mellékletben meghatározott táblák jelentésével kell teljesíteni, a 2. mellékletben szereplő kitöltési útmutató figyelembevételével.

2. §[2] (1) Az adatszolgáltató az adatszolgáltatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, közigazgatási felhasználásra alkalmas tanúsítványt alkalmazó fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás megfelel a 2. melléklet I. rész 2. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat az adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig bármikor köteles a Felügyelet számára rendelkezésre bocsátani.

3. §[3] (1) Az adatszolgáltató

a) a negyedéves jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig;

b) az éves jelentést

ba) a nem auditált adatokkal a tárgyévet követő január 31-ig,

bb) az auditált adatokkal - az előírt mellékletekkel együtt - az éves beszámolót elfogadó közgyűlést követő 15. munkanapig, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-ig;

c)[4]

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti alapdíjszámításáról szóló éves bevallást a tárgyév január 31. napjáig, a felügyeleti változó díjszámításáról szóló negyedéves jelentést a negyedéves adatszolgáltatási jelentéssel egyidejűleg, annak részeként, a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban-külön korrekciós tételként-köteles megküldeni a Felügyelet részére.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 48/2008. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: R.).

(3) A 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget az R. alapján kell teljesíteni.

Dr. Szász Károly s. k.,

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

1. melléklet az 5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelethez[5]

60A

A kockázati tőkealap adatai - Források

Nagyságrend: forint

60B

A kockázati tőkealap adatai - A tőkejegyek (és az ideiglenes tőkejegyek) összetétele

Nagyságrend: forint

60C

A kockázati tökealap adatai - Hozamfizetés

60D

A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása a tárgynegyedévben

60H

A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása - Nyújtott kölcsönök időszak végén fennálló állománya

Jövőbeni tőkebefektetés és kölcsönnyújtás

Nagyságrend: forint

60J

A likvid pénzeszközök időszak végi állománya és egyéb tájékoztató adatok

60K

A kockázati tőkealap tulajdonában lévő ingatlanok állománya az időszak végén

Nagyságrend: forint

60EE

Kockázati tőkealap-kezelők Mérleg / Eszközök

Nagyságrend: ezer forint

60EF

Kockázati tőkealap-kezelők Mérleg / Források

Nagyságrend: ezer forint

60ER

Kockázati tőkealap-kezelők - Eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

AKAD

A kockázati tőkealap-kezelő felügyeleti alapdíj számítása (éves)

Nagyságrend: ezer forint

KTAKOCK1[7]

KTAKOCK2[8]

KTAKOCK3[9]

2. melléklet az 5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelethez[10]

Kitöltési útmutató

I. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Kapcsolódó jogszabályok

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.).

2. Az adatszolgáltatás formai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

A Felügyelet adatbefogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról a feltöltött küldemény jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) "feldolgozott" üzenetet kap az adatszolgáltató. Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatbefogadó rendszerben "feldolgozott" státuszt kapott.

Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla ("0") értékkel kell kitölteni. Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.

Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne. Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

A táblák "Megnevezés" mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje egy forint, illetve az adott deviza egysége. Az ettől eltérő mértékegységet minden tábla esetében egyedileg jelezzük.

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

• a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

• a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége melléklet típusa.pdf.

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2012. évre vonatkozóan: "20121231".

A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza a következők szerint:

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx_20121231_kiegmell, ahol xxxxxxxx az adatszolgáltató törzsszáma.

3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

A nyilvántartási rendszernek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie. Biztosítani kell, hogy az adatszolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások magyar nyelven álljanak rendelkezésre.

A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak meg kell egyezniük a negyedév végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.

Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt. szerinti előírásoknak megfelelően történik.

A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

II. RÉSZ[11]

A TÁBLÁKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

60A A kockázati tőkealap adatai - Források

A táblát a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § (4) és (5) bekezdésének megfelelően kell kitölteni.

60D A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása a tárgynegyedévben

Az alap kockázati tőkebefektetései, illetve azok tárgynegyedévi változása szerepel a táblában. A befektetéseket két szintig tartalmazza a tábla, a köztes befektető társaság (a továbbiakban: KBT) segítségével végrehajtott befektetés esetében nem elég a KBT-ben történő befektetés számbavétele, szerepeltetni kell a KBT befektetéseit is.

A táblában használt fogalmak

Köztes befektető társaság: a jelentés szempontjából köztes befektető társaságnak minősül a kockázati tőkealapok vagyonából kifejezetten tőkebefektetések végrehajtására létrehozott vállalkozás, amely saját tőkéjét alapvetően más társaságokban történő tulajdonrész szerzésére fordítja.

Irányítási jog: a kockázati tőkealap (tulajdoni, illetve szavazati hányad vagy egyéb szerződés alapján) saját maga képes a vezető tisztségviselők megválasztására, visszahívására, a stratégiai döntések meghozatalára, illetve ezen döntések befolyásolására, megakadályozására.

A tábla oszlopai

2. oszlop: részvény esetén "R", üzletrész esetén "U".

4. oszlop: a 60D2 és 60D3 kezdetű soroknál az adott negyedévben lebonyolított vétel, illetve eladás időpontja; a 60D1 és 60D4 kezdetű soroknál az első vétel időpontja (akkor is, ha a befektetési arány kialakítása több lépcsőben történt).

7. oszlop: a 60D1 kezdetű soroknál az adott negyedévet megelőzően elvégzett utolsó értékelés időpontja; a 60D4 kezdetű soroknál az adott negyedév végéig elvégzett utolsó értékelés időpontja.

8. oszlop: a 7. oszlopban feltüntetett időpontokban elvégzett értékelés alapján kell kitölteni.

10. oszlop: üzletrészek esetén az érintett társaság jegyzett tőkéjének arányában kell meghatározni.

11. oszlop: "I", ha a kockázati tőkealap rendelkezik az adott társaság kapcsán irányítási, döntési vagy vétójoggal, és "N", ha nem rendelkezik velük.

12. oszlop: "K" közvetlen befektetés, "KBT" köztes befektető társaságba történt befektetés, "TT" köztes befektető társaságon keresztül történt (közvetett) befektetés.

A tábla sorai

60D5: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban K, illetve KBT jelölést kaptak.

60D6: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban TT jelölést kaptak. Összefüggés: 60D6 = 60D4 - 60D5

60D7: Záró állomány - köztes befektető társaságba történt befektetések, vagyis 60D7 = 60D4 - a 60D4 kezdetű, KBT-vel jelölt sorok.

60I Jövőbeni tőkebefektetés és kölcsönnyújtás

A szerződésen alapuló kötelezettségeken kívül azon tőkebefektetéseket és kölcsönnyújtásokat is tartalmazza a tábla, amelyekről az arra feljogosított testület döntést hozott.

60J: A likvid pénzeszközök időszak végi állománya és egyéb tájékoztató adatok

A tábla oszlopai

3., illetve 6. oszlop: a beszerzési, illetve a piaci árat a névérték %-ában kell megadni, 2 tizedesjegy pontossággal, pl. ha a beszerzési ár a névérték 96,25%-a, akkor 96,25-ot kell beírni.

ALAPVDN A kockázati tőkealap felügyeleti változó díj számítása (negyedéves)

A kockázati tőkealap által fizetendő felügyeleti változó díj éves mértékét a Tpt. 381. §-a alapján kell meghatározni.

Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.

Az ALAPVDN00106 és ALAPVDN00107 sorok az auditált adatok alapján megadott értékeket tartalmazzák.

AKAD A kockázati tőkealap-kezelő felügyeleti alapdíj számítása (éves)

Ezt a táblát a tárgyév január 31. napjáig kell beküldeni.

A kockázati tőkealap-kezelő által fizetendő felügyeleti alapdíj éves mértékét a Tpt. 380. § alapján kell meghatározni.

Az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni.