216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerint működő kockázati tőkealapra és magántőkealapra (a továbbiakban: kockázati tőkealap).

(2)[2] A kockázati tőkealap a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. §

(1)[3]

(2)[4] A kockázati tőkealap az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 8. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Tv. szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

Számviteli politika

3. §

A kockázati tőkealap a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően:[5]

a) a kockázati tőkebefektetések értékelési elveit,

b) az értékelés felülvizsgálatára (ellenőrzésére) vonatkozó szabályzatot,

c) a befektetés elveit tartalmazó szabályzatot,

d) a kölcsönnyújtásra és a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatot.

e)[6] az alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályzatot.

A mérleg egyes tételeinek tartalma

4. §

(1)[7] A kockázati tőkealap a mérlegben a befektetett eszközök között köteles kimutatni a kockázati tőkebefektetésnek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket.

(2)[8] A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott és saját célra nem hasznosított vagyontárgyakat - az értékpapírok kivételével - a készletek között mutatja ki.

(3)[9] A kockázati tőkealap a forgóeszközökön belül az értékpapírok között mutatja ki az ideiglenesen szabad pénzeszközökből vásárolt állampapírok értékét, valamint a csőd-, illetve felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott, eladásra szánt értékpapírok értékét.

(4)[10] A kockázati tőkealap

a) jegyzett tőkeként köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének megfelelő összegű induló tőkéjét,

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - negatív előjellel - köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének még be nem fizetett összegét.

(5)[11] A kockázati tőkealap a saját tőkén belül, tartalékként (tartalékot növelő, illetve csökkentő tételként) köteles kimutatni a tárgyévet megelőző üzleti évek adózott eredményének összegét, továbbá a jogszabály alapján tőkejuttatásként véglegesen kapott, illetve átadott eszközök értékét és pénzeszközök összegét.

Eredménykimutatás egyes tételei

5. §

(1)[12]

(2)[13] A kockázati tőkealap a kockázati tőkealap-jegy után fizetett (fizetendő) hozamot a pénzügyi műveletek ráfordításain belül kamatráfordításként köteles elszámolni.

(3)[14] A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére fizetett (fizetendő) díjakat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(4) Az alapkezelő részére fizetett (fizetendő) alapkezelői díjat igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni.

Értékelési előírások

6. §

(1) A kockázati tőkebefektetéseken belül elkülönítetten kell kimutatni és értékelni:

a) a teljes egészében realizált befektetéseket,

b) a részlegesen realizált befektetéseket,

c) a még nem realizált befektetéseket.

(2) A kockázati tőkebefektetéseket bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve azt a Tv. 54. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott értékvesztéssel, növelve azt a Tv. 54. §-ának (3) bekezdése szerinti visszaírás összegével. A kockázati tőkebefektetések után elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.

(3) A Tv. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti piaci értékelést célszerű alkalmazni a kockázati tőkebefektetés értékelésére többek között akkor, ha

a) a kockázati tőkebefektetés értéke megnő harmadik féllel kapcsolatos tranzakció miatt,

b) a céltársaság - amelybe a kockázati tőkebefektetés irányult - társasági vagyonértéke - eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete - folyamatosan nő, és reálisan mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését,

c) a céltársaság jelentős és fenntartható nyereséget ér el, és a nyereségek diszkontált értéke (jelenértéke) jól mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését.

(4)[15] A (2) és (3) bekezdés alkalmazása helyett a kockázati tőkebefektetéseket a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 7. pontja szerinti, az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó előírásai alkalmazásával - a Tv. 59/A. §-a (7) bekezdésének c) pontjában foglaltak figyelembevételével - valós értéken is lehet értékelni. A valós értéken történő értékelést ez esetben negyedévente végre kell hajtani, és annak során a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakat is figyelembe kell venni.

6/A. §[16]

A kockázati tőkealapnak a követeléseit a Tv. 55. §-ának előírásai szerint negyedévente értékelnie kell, és arra a szükséges mértékben értékvesztést kell elszámolnia. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.

Könyvvezetési kötelezettség

7. §[17]

A kockázati tőkealap a Tv. szerinti kettős könyvvitelt köteles vezetni oly módon, hogy abból a Felügyelet információs igénye mindenkor kielégíthető, a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesíthető legyen.

Kiegészítő melléklet

8. §

A kockázati tőkealap a kiegészítő mellékletben a Tv. előírásain túlmenően köteles bemutatni:[18]

a)[19] a kockázati tőkealap tulajdonában lévő csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a követelés ellenében kapott és készletként kimutatott vagyontárgyakat, külön kiemelve az ingatlanokat,

b)[20] a kockázati tőkebefektetéseket és azok tulajdoni részarányát a céltársaságokban, társaságonkénti bontásban,

c) a kockázati tőkebefektetések alkalmazott értékelési elveit,

d)[21] a céltársaságoknak nyújtott kölcsönök összegét és lejáratát társaságonkénti bontásban,

e) a kockázati tőkebefektetések után a tárgyévben elszámolt értékvesztés, illetve értékvesztés visszaírás összegét,

f)[22] a kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódóan a tárgyévben elszámolt, illetve megszüntetett értékelési különbözet összegét, amennyiben a 6. § (4) bekezdése szerint azokat valós értéken értékelték,

g)[23] a kockázati tőkealap megalakulásának időpontját és működési idejét,

h)[24] a külföldi kockázati tőkebefektetéseket földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban,

i)[25] a belföldi kockázati tőkebefektetéseket vármegyénkénti bontásban.

j)[26] a más alapokkal közös befektetések fajtáit, értékét, mértékét és az ahhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket,

k)[27] a kibocsátott eltérő névértékű és eltérő jogokat biztosító kockázati tőkealap-jegyek fajtáit és névértékét, valamint az azokhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket és jogosultságokat,

l)[28] annak tényét, ha bizonyos tőkealap-jegyekhez fűződő nem vagyoni jogok megszűntek,

m)[29] az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket a kockázati tőkealap-jegyek k) pont szerinti fajtánkénti részletezésében,

n)[30] a kockázati tőkealap tulajdonában lévő, a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát,

o)[31] a kockázati tőkealap-kezelő nevét, címét és azt, hogy milyen más kockázati tőkealapokat kezel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

9. §

(1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2)[32]

Átmeneti rendelkezés

10. §

A kockázati tőkebefektetések minősítése alapján képzett céltartalék 2000. december 31-i állományát 2001. január 1-jével - a nyitó tételek könyvelését követően - az egyéb bevételekkel szemben ki kell vezetni, majd annak összegét a kockázati tőkebefektetések értékvesztéseként kell - egyedileg - elszámolni az egyéb bevételeket csökkentő tételként.

11. §[33]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított 4. § (5) bekezdését, 23. §-ával megállapított 1. és 2. számú mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

12. §[34] A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 6/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez[35]

A kockázati tőkealap mérlegének tagolása

ESZKÖZÖK

A) Befektetett eszközök

I. Tartós részesedések, értékpapírok

1. Részvények, egyéb részesedések (kockázati tőkebefektetések)

2. Állampapírok

II. Értékhelyesbítések

III. Értékelési különbözet

IV. Adott kölcsönök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Követelések értékelési különbözete

IV. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

V. Értékpapírok

1. Követelés fejében átvett értékpapírok

2. Állampapírok

VI. Értékpapírok értékelési különbözete

VII. Pénzeszközök

C) Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK

D) Saját tőke[36]

I. Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tartalék

IV. Lekötött tartalék

V. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VI. Adózott eredmény[37]

E) Céltartalékok

F) Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

IV. Kötelezettségek értékelési különbözete

V. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

G) Passzív időbeli elhatárolások

2. számú melléklet a 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez[38]

A kockázati tőkealap eredménykimutatásának tagolása

01. Értékesítés nettó árbevétele

02. Eladott áruk beszerzési értéke

03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

04. Működési költségek

05. Egyéb bevétel

Ebből: visszaírt értékvesztés

06. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

07. Pénzügyi műveletek bevételei

Ebből: értékelési különbözet

08. Pénzügyi műveletek ráfordításai

Ebből: értékvesztés

értékelési különbözet

09. Adózás előtti eredmény

(01-02-03-04+05-06+07-08)

10. Adófizetési kötelezettség

11. Adózott eredmény (09-10)