61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet

a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatásokból és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásából (a továbbiakban: szabályozott szolgáltatások) származó bevételekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít légi úton az adott repülőtérre, vagy az adott repülőtérről;

2. repülőtéri díj: a repülőtér üzemben tartója javára beszedett és a repülőtér használói által a kizárólag a repülőtér üzemben tartója által szolgáltatott, a légijármű leszállásához, felszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett díj.

3. A díjak megállapításának és nyilvántartásának alapelvei

3. § (1) A repülőtér üzemben tartójának a szabályozott szolgáltatásokból származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.

(2) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételt realizálhat.

(3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a szabályozott szolgáltatásokra alkalmazott díjtételek mértékét és belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.

(4) A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az általános közérdekű okokból alkalmazott eltérő díjú zajvédelmi díjat kivéve egyenlően terhelik a repülőtér használókat. Az általános közérdekű okokból bevezetett eltérések megállapításakor az eltérés okán alapuló, objektív és átlátható szempontokat kell alkalmazni.

(5) A repülőtér üzemben tartójának az általa érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályairól és a beszedett díj összegének felhasználási rendjéről szóló rendeletnek megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania.

4. A Díjszabályzat

4. § (1) Az Lt. 41. § (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg.

(2) A Díjszabályzatnak legalább a 2. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

5. Konzultáció és megoldáskeresés

5. § (1) A Díjszabályzat és módosításainak előkészítése során a repülőtér üzembentartója konzultációt folytat a repülőtér használóival, azok képviselőivel vagy azok társulásaival (a továbbiakban együtt: repülőtér használói) a repülőtéri díjrendszer működéséről, a repülőtéri díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatás minőségéről.

(2) A konzultációt a repülőtér üzemben tartójának legalább négy hónappal a Díjszabályzat vagy annak módosításának érvénybe lépése előtt, a repülőtér díjrendszerét vagy a repülőtéri díjak szintjét érintő módosításokra vonatkozó javaslatnak a javasolt változások indoklásával együtt történő átadásával kell kezdeményeznie. Ennek keretében a repülőtér üzemben tartója átadja a repülőtér használói számára a repülőtéren a repülőtér üzemben tartója által felszámított összes díj rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló elemekre vonatkozó dokumentációt, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a felszámított repülőtéri díj ellenében nyújtott szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke,

b) a repülőtéri díj megállapítására használt módszerek,

c) az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,

d) a díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége,

e) azon létesítmények és szolgáltatások állami finanszírozása, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,

f) a repülőtér helyzetével kapcsolatos előrejelzések a díjak, a forgalomnövekedés és a javasolt beruházások tekintetében,

g) a repülőtér infrastruktúrájának és berendezésének használatára vonatkozó információk egy adott időszak során, és

h) a repülőtér üzembentartója által javasolt, a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő beruházások várható következménye a repülőtér-kapacitásra gyakorolt hatásuk tekintetében.

(3) A konzultációt megelőzően a repülőtér üzemben tartójának kérésére a repülőtér használói legalább a következő információkat adják át a repülőtér üzemben tartója számára:

a) a forgalomra vonatkozó előrejelzések,

b) a légijármű flotta összetételére és tervezett használatára vonatkozó előrejelzések,

c) a repülőtéren tervezett fejlesztéseik bemutatása, és

d) a szabályozott szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik a repülőtéren.

(4) A repülőtér üzemben tartója a Díjszabályzat kiadását követően évente legalább egyszer konzultál a repülőtér használóival, kivéve, ha az érintett felek a legutolsó konzultáció alkalmával ettől eltérően állapodtak meg. A konzultációk gyakoriságát a Díjszabályzatban kell meghatározni.

(5)[1]

(6) A repülőtér üzemben tartója a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő új infrastrukturális beruházásaira vonatkozó terveinek véglegesítése előtt is konzultációt folytat a repülőtér használóival.

6. Az alapértelmezett árplafon meghatározása

6. § (1) Az alapértelmezett árplafon függ

a) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltségétől,

b) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértékétől és

c) az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index - a továbbiakban: EICP) aktuális értékétől.

(2) Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi átlagos éves (annual avarage rate of change) EICP értéket kell használni.

(3) A számítást teljes mértékben szubjektív értékítélettől mentes, objektív alapokon kell elvégezni.

7. § (1) Az új ötéves díjszámítási időszak első évében érvényes árplafon értéket a 3. melléklet 3.1. pontja szerinti képlettel kell meghatározni.

(2) Az ötéves díjszámítási időszak minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni, amely a HICP szerinti inflációs ráta azonos százaléka.

(3) Az ötéves díjszámítási időszak utolsó évének szeptember 1-jéig a légiközlekedési hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtandó díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves időszakban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést (a továbbiakban: becsült alapértelmezett árplafon).

(4) A becsült alapértelmezett árplafont az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. Az alapértelmezett árplafon értékét a repülőtér üzemben tartója az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévének tényadatai alapján véglegesíti.

7. A Díjszabályzat és az árplafon jóváhagyása

8. § (1) A repülőtér üzemben tartója az 5. §-ban foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából,

a) amelyet az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak; vagy

b) amely - a légitársaságok (1) bekezdésben foglalt támogatása hiányában - a 6-7. §-ban és a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatározott alapértelmezett árplafon értékre került kidolgozásra.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett alapértelmezett árplafon bármikor helyettesíthető a légitársaságok által az (1) bekezdés a) pontja szerint támogatott értékkel.

(3) A Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság a csak a szabályozott szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó, ún. "kétkasszás" módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket veszi figyelembe:[2]

a) a szabályozott szolgáltatásokhoz felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan szolgáltatások közötti megoszlása,

b) várható forgalomnövekedés,

c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban,

d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke,

e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső szolgáltatásain elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke,

f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek,

g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség,

h) várható hatékonyságjavulás,

i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke,

j) a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is.

(4)[3]

(5)[4]

9. § (1) A Díjszabályzathoz mellékelni kell az 5. § (2) bekezdésében foglalt információkat és a repülőtéri díj megállapítását bemutató dokumentumokat, valamint független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a jóváhagyáshoz szükséges, a megadott információk igazolására szolgáló további dokumentumokat is.

10. § A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi Díjszabályzatát.

8. A Díjszabályzat és az árplafon módosításának alapelvei

11. § (1) Az alapértelmezett árplafon módosítása a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(2) A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről vagy egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással.

(3) A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

12. § A légiközlekedési hatóságnak a Díjszabályzat módosításához adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

13. § (1) A repülőtér üzemben tartója a körülmények olyan kivételes és jelentős megváltozása esetén is kérheti a Díjszabályzat vagy az árplafon felülvizsgálatát, amelyek az üzemeltetési feltételeket jelentősen megváltoztatják és a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból következtek be, feltéve, ha a repülőtér üzemben tartója

a) minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,

b) a Díjszabályzat vagy az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta, amennyiben a változás a forgalomhoz kapcsolódik, és ennek hatásait figyelembe vette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - az eljárás rövidítéséről szóló indoklás megadásával - a repülőtér üzemben tartója az árplafon vagy a Díjszabályzat módosításának érvénybe lépése előtt kevesebb, mint négy hónappal is kezdeményezheti a konzultáció lefolytatását.

(3)[5] A konzultációt a Díjszabályzat módosítása vagy az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően kell lefolytatni, és a repülőtér használók módosítással kapcsolatos álláspontját a kérelemhez mellékelni kell.

9. Az alapértelmezett árplafon módosításának esetei

14. § (1) Amennyiben valamely évben a tényleges bevételek elmaradnak az e rendelet szerint megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az adott ötéves díjszabási időszakon belül átviheti a következő évekre, de nem viheti át a következő ötéves díjszabási időszakra. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók, így a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet.

(2) Amennyiben a tényleges bevételek - az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után - meghaladják az e rendelet szerint megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni.

15. §[6]

16. § A repülőtér üzemben tartója abban az esetben is kérheti az alapértelmezett árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó, az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának legalább 70%-át szállító légitársaságok támogatják. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződést is, amit a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság figyelembe vesz.

10. Szolgáltatások differenciálása

17. § (1) A repülőtér üzemben tartója az igény szerinti szolgáltatás nyújtása, valamint egyes terminálok vagy terminálrészek különleges használatra való fenntartása érdekében meghatározhatja a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok részeinek a korábbiaktól eltérő minőségét és használati körét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a repülőtér üzemben tartója az eltérő szolgáltatási minősséggel, felhasználással és költségekkel arányosan eltérő szintű díjat állapíthat meg.

(3) A repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatásokhoz, terminálokhoz vagy terminálrészekhez bármely repülőtér használónak - az Lt. 41. § (4a) bekezdése szerinti szolgáltatói megállapodásban rögzített módon - hozzáférést biztosít, amennyiben erre a repülőtér használója igényét fejezi ki.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatások, terminálok vagy azok részeinek igénybevétele iránt több repülőtér használó fejezi ki szándékát, mint amennyit azok a kapacitás korlátaira figyelemmel képesek kiszolgálni, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határoz a hozzáférésről.

11. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere

18. § (1) A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti - közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.

(1a)[7] A repülőtér üzemben tartója 2020. II-IV. negyedév vonatkozásában mentesül a 18. § (1) bekezdése szerinti fogyasztói elégedettség felmérés elvégzésnek kötelezettsége alól.

(1b)[8] A légiközlekedési hatóság az utasforgalom jelentős mértékű tartós csökkenésével járó esemény bekövetkezése esetén - a repülőtér üzemben tartója kérelmére - a 18. § (1) bekezdése szerinti fogyasztói elégedettségi felmérés elvégzésének kötelezettsége alól az érintett negyedév vonatkozásában felmentést adhat.

(1c)[9] Az utasforgalom jelentős mértékű csökkenését az esemény bekövetkezését megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom adatai alapján kell megállapítani. Tartósnak kell tekinteni az eseményt követően legalább két negyedéven át tartó utasszám csökkenést.

(2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kidolgozni és Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, valamint az utaselégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait, valamint az ez alapján alkalmazandó korrekciók mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény részt vesz a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnése esetén ennek megfelelő felmérésben.

(4) Amennyiben a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyike "jóval átlag alattinak" minősül, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül - tájékoztató jelleggel - korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.

(5)[10]

19. § (1) Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben "jóval átlag alatti" marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni. Az 5 %-os csökkentésből legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, továbbá legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján.

(2)[11] A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni.

(3) A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a szabályozott szolgáltatásokon realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.

(4) Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani.

12. A légiközlekedési hatóság feladatai

20. §[12]

13. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni, beleértve a díjszabályzat vagy az árplafon módosítására irányuló eljárásokat is.

(2) Díjszabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban e rendeletet a 2017. január 1-jétől kezdődő ötéves periódusra megállapítandó díjszabályzat esetén kell először alkalmazni.

(3)[13]

(4) A közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének való megfelelés érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről, címéről, a ráruházott feladat- és felelősségi köréről, valamint a független felügyeleti hatóságnak valamennyi repülőtér üzemben tartótól és légifuvarozótól való függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről.

(5) A közlekedésért felelős miniszter szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása során, különösen az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. március 15-ig benyújtandó, a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.

22. § Ez a rendelet a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

Az árplafon szabályozás hatálya alá eső szolgáltatások

1.1. A repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátása alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, valamint a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni:

a) repülőtér futópálya, gurulóutak, forgalmi előterek,

b) repülőtér világítás és navigációs eszközök,

c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények,

d) légijármű állóhelyek (ideértve a felvezetést is),

e) légitársaságok operatív működését támogató területek,

f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások,

g) repülőtér biztonság és úthálózat,

h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra,

i) kerítésvédelem,

j) katasztrófavédelem és tűzoltóság,

k) légijárművektől származó zajszennyezés csökkentése, vagy megelőzése.

1.2. Utaskezeléshez kapcsolódó szolgáltatások alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni:

a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat),

b) közös használatú terminálberendezések (CUTE) fenntartása,

c) beszállító kapuk, utashidak, repülőtéri buszok üzemeltetése,

d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók),

e) rendőrség és vámhatóság által használt területek,

f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is),

g) a poggyászfeladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása,

h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák,

i) járat információs rendszer és hangosbemondók.

2. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

A Díjszabályzat tartalma

A. Piaci áttekintés

a) A megelőző ötéves időszak forgalmának elemzése

b) A következő öt évre vonatkozó forgalmi előrejelzés (utaslétszám, légi jármű mozgás és szállított tonna)

c) A repülőtér kapacitására vonatkozó elemzés

d) A szolgáltatás minőségével és a biztonság menedzselésével kapcsolatos folyamatok, teljesítmények és célok áttekintése (és a 4. melléklet 4.1. pontjában meghatározott konzultáció összefoglaló leírása)

e) Az egy gépmozgásra jutó összes költség és a szolgáltatás színvonalának összehasonlítása a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőterekével

B. Pénzügyi áttekintés

a) A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése

b) A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése

c) Az előző periódusban ténylegesen megvalósult beruházások összevetése az előző Díjszabályzatban foglalt beruházási előrejelzéssel (amennyiben volt ilyen)

C. Előrejelzések és a finanszírozás áttekintése

a) A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések

b) A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is

c) A szabályozott tevékenység várható finanszírozási forrásainak és tőkeszerkezetének áttekintése

d) A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja

D. Alkalmazni kívánt díjak

a) A következő öt évre alkalmazni kívánt, az e rendeletben foglalt elvek alapján kiszámított vagy a légitársaságokkal kötött megállapodásban meghatározott díjak részletes ismertetése

b) A repülőteret használó légitársaságok számára nyújtott azon kedvezmények részletei, amelyet egy adott infrastruktúrát vagy szolgáltatást használó minden ügyfél igénybe vehet

c) A repülőtér üzemben tartójának díjaira kiható, bizonyos szolgáltatás minőségi szint elérésén alapuló pénzügyi ösztönzők részletezése

d) Az 5. mellékletben előírt felmérések és eljárások részletezése

e) A repülőtér üzemben tartójának díjaiban alkalmazható, a beruházások határidőn, költségvetésen belüli, illetve előírásoknak megfelelő megvalósításához kapcsolódó, a 4. mellékletben előírt pénzügyi ösztönző korrekciók részletezése

E. Az ügyféltámogatottság szintje

A Díjszabályzat fenti A-D. pontjaiban vázolt tervekhez kapcsolódóan a légitársaságokkal folytatott konzultációk eredményei és a Díjszabályzat tervezetének légitársasági támogatottságára vonatkozó információk.

F. A Szabályozott szolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatások felsorolása

3. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

Az alapértelmezett árplafon számítása

3.1. Az alapértelmezett árplafon meghatározása:

3.1.1. Új időszak első évében érvényes árplafon = az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon x (1+(("Y1" tényező utasforgalom pontszám + "Y2" tényező beruházás pontszám) x HICP szerinti inflációs ráta)).

3.1.2. Az "Y" tényező a következőképpen kerül meghatározásra:

a) Az "Y" nem lehet 0-nál kisebb (az alapértelmezett árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal),

b) Az "Y" a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az alapértelmezett árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet).

3.1.3. A múltbeli beruházások és a közelmúltban tapasztalt forgalomnövekedés egyaránt hozzájárulnak az "Y" tényező pontszámokhoz. A két tényező közötti kapcsolat additív és nem multiplikatív, vagyis a két kategóriában nyert pontszámok összeadódnak. Az "Y" tényező azonban nem haladhatja meg a HICP szerinti inflációs ráta 100%-át és az értékek nem vihetők át a későbbi időszakokra. Az utasforgalom- és beruházáspontszámok tervezett számítási módját a 3.2. és 3.3. pontok tartalmazzák.

3.2. Utasforgalom "Y1" pontszám:

3.3. Múltbeli beruházások értéke

1 A megelőző két év az előző ötéves díjszabási időszak 4. és 5. évét jelenti. Az átlagos érték számtani átlagként számítandó.

2 Esetleges vállalatfelvásárlások hatásainak figyelembevétele nélkül. Számítása a repülőtér üzemben tartója auditált pénzügyi jelentésein alapul, vagyis nem tesz különbséget a légiforgalmi és a kereskedelmi beruházások között, illetve nem tartalmazza a repülőtér üzemben tartója mérlegében nem szereplő beruházásokat.

3 Az EBITDA jelenti a kamat, az adók, az értékvesztés és értékcsökkenés levonása nélkül, az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli elvekkel összhangban számított eredményt az adott számítási időszakban (anélkül, hogy a nem készpénz jellegű tételek miatti módosítást kétszer vennék figyelembe és kizárva a rendkívüli tételeket).

4. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

A Díjszabályzatban alkalmazható pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke

4.1. A repülőtér üzemben tartója köteles az alábbi rendszert légitársasági ügyfeleivel megvitatni, a konzultációk függvényében és az alábbi paraméterek figyelembevételével véglegesíteni, Díjszabályzatában rögzíteni, valamint közzétenni.

4.1.1. A repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők

4.2. Az utaselégedettség szubjektív mérése

1 Az "utashíd" kifejezés magában foglalja az épülettávoli állóhelynek nem minősülő, autóbusz igénybevétele nélkül megközelíthető repülőgép-állóhelyet is.