2011. évi LXIII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XVII. fejezet 3. cím "Devizabűncselekmény" alcíme helyébe a következő alcím lép, és a Btk. a következő 309. §-sal egészül ki:

"Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással

309. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti."

2. § A Btk. 310. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, a Btk. 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Költségvetési csalás

310. § (1) Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,

b) az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el."

3. § A Btk. 310/A. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, a Btk. 310/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

310/A. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a 310. §-ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

4. § A Btk. 313/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"313/E. § (1) A 310. § alkalmazásában költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.

(2) A 310. § alkalmazásában vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

(3) A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, valamint az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül."

5. § A Btk. 326. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el."

6. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)

"h) a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [Btk. 310. § (4) bek. a) pont, (5) bek a) pont és az így minősülő (6) bek., 310/A. §], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.],a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.];"

(2) A Be. 36. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"c) számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (Btk. 309. §), költségvetési csalás (Btk. 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 326. §), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),"

(3)[2]

7. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekményt (309. §) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el.

(2) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással (310. §) okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.

(3) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a hanyag kezelést (320. §) százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el."

8. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetési csalás (Btk. 310. §) bűncselekmény elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező - a büntetés korlátlan enyhítését eredményezően - megfizetett összeget."

(2) Az Art. 40. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező - büntethetőséget megszüntető okot eredményező - összeget."

(3) Az Art. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás (Btk. 310. §) miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében - a büntetés enyhítését eredményezően - megfizetett összeget."

(4) Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Art. 164. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

(1a) A bíróság által jogerősen megállapított

a) költségvetési csalás (Btk. 310. §),

b) csalás (Btk. 318. §),

c) a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, vagy

d) a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése

esetén,ha aztadóra,járulékravagyköltségvetési támogatásra követik el,azadó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy

b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg."

9. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 2003. évi CXXX. törvény 4. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A 2003. évi CXXX. törvény 9. számú mellékletben található táblázat 8. sora helyébe a következő sor lép:

10. § (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdésében a "csempészet (Btk. 312. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet" szöveg lép.

(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában a "csempészet (Btk. 312. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §),a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet" szöveg lép.

(4) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sg) alpontjában a "csempészet [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont]" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás [Btk. 310. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet" szöveg lép.

(5) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontjában a "csempészet" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás, a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet" szöveg lép.

(6) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 3. melléklet 21. pontjában az "adócsalás [Btk. 310. § (2)-(5) bekezdés]" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás [Btk. 310. § (2)-(7) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalást, visszaélés jövedékkel bűncselekményt, valamint a csempészet súlyosabban minősülő eseteit is" szöveg, 3. melléklet 28. pontjában az "az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 326. § (3)-(5) bekezdés]" szövegrész helyébe az "az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 326. § (3)-(5) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt jövedéki orgazdaságot is" szöveg lép.

(7) Az Art. 135. § (2) bekezdés a) pontjában a "csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást" szövegrész helyébe a "csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást" szöveg, 142. § (2) bekezdés a) pontjában az "adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" szöveg lép.

(8) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 60. § (4) bekezdés a) pontjában a "csempészet" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás, a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet" szöveg lép.

(9) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény 60. § (1) bekezdés h) pontjában az "az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése" szövegrész helyébe az "a költségvetési csalás, a 2011. december 31-ig hatályban volt az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése" szöveg lép.

(10) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdésében az "adócsalás (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése" szöveg lép.

(11) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában az "az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény" szövegrész helyébe az "a költségvetési csalás, valamint a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény" szöveg lép.

(12) A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdésében az "adócsalás (Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás" szöveg lép.

(13) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében az "adócsalás (Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás" szöveg lép.

(14) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontjában az "adócsalás (Btk. 310. §), csempészet (Btk. 312. §)" szövegrész helyébe a "költségvetési csalás (Btk. 310. §),a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet" szöveg lép.

(15) Hatályát veszti

a) a Btk. 288. §-át megelőző alcíme, 288. §-a, 288/A. §-át megelőző alcíme, 288/A. §-a, 311. §-át megelőző alcíme, 311. §-a, 311/A. §-át megelőző alcíme, 311/A. §-a, 312. §-át megelőző alcíme, 312. §-a, 314. §-át megelőző alcíme és 314. §-a,

b) a Be. 36. § (2) bekezdés a) pontjában a "visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §)," szövegrész, a "csempészet (Btk. 312. §)," szövegrész,

c) a 2002. évi LIV. törvény 3. melléklet 22-24. pontja,

d) a Btké. 26. §-a és 28. § (1) bekezdés c) pontja.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi LXIII. törvényhez

"1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez

E törvény 3. § (2) bekezdése, 50/A. § (3) bekezdése, 50/B. § (4) bekezdése és 67/B. § (1) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

"

2. melléklet a 2011. évi LXIII. törvényhez

"4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez

E törvény 67/L. § (4) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

"