2011. évi CL. törvény

az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról[1]

1. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

1. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 37. §-sal egészül ki:

"37. § (1) A jogerősen elítélt által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, sajtótermékben, médiaszolgáltatásban vagy kiadványban való megjelenés céljából tett nyilatkozatért vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért vagyoni előny nem köthető ki a jogerősen elítélt vagy rá tekintettel más személy javára mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(2) Az ügyész keresete alapján az állam javára kell megítélni az (1) bekezdés szerinti semmis megállapodás alapján

a) szolgáltatott és a szolgáltatást nyújtó félnek visszajáró vagy

b) a már nyújtott szolgáltatásért kikötött, de még nem teljesített

vagyoni előnyt. "

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

2. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntethetőség elévül]

"b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik - legalább három év elteltével. "

3. § A Btk. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem évül el]

"c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei

[166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai]; "

[büntethetősége.]

4. § A Btk. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás kiterjed. "

5. § A Btk. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a büntetés végrehajtása alatt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet arról, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb vagy eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani. "

6. § A Btk. 47/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a következő bűncselekmények esetén zárható ki: ha a bűncselekményt személy vagy dolog elleni erőszakkal követik el, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [139. § (1) bekezdés], a rombolás súlyosabban minősülő esete [142. § (2) bekezdés], a népirtás [155. § (1) bekezdés], az apartheid [157. § (1) és (3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [158. § (2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [160/A. § (1) bekezdés], a hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [163. § (2) bekezdés], az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés], az emberrablás súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (3) és (4) bekezdés], az emberkereskedelem súlyosabban minősülő esetei [175/B. § (5) bekezdés], a közveszélyokozás súlyosabban minősülő esete [259. § (3) bekezdés], a terrorcselekmény [261. § (1) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [262. § (2) bekezdés], a zendülés súlyosabban minősülő esetei [352. § (3) és (4) bekezdés], az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [355. § (5) bekezdés], a harckészültség veszélyeztetése súlyosabban minősülő esete [363. § (2) bekezdés], a parancsnoki kötelességszegés (364. §) és a kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól (365. §). "

7. §[2]

8. § A Btk. a következő 180/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Kiszolgáltatott személy megalázása

180/A. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,

b) a magát megalázó személyről felvételt készít vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. "

9. § A Btk. a következő 214/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása

214/B. § (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező

a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, vagy

b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg

foglalkoztat, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat,

b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező kiskorú harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat,

c) olyan keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet (175/B. §) követtek el.

(3) E § alkalmazásában

a) harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott személy,

b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító engedély, amellyel a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat,

c) jelentős számú: legalább öt személy,

d) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek. "

10. § A Btk. 230. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki a 229. § (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó személy ellen követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

11. § A Btk. 255/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"255/A. § (1) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. "

12. § A Btk. a következő 256/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Befolyás vásárlása

256/A. § (1) Aki olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. "

13. § (1) A Btk. 257. §-t követő alcím helyébe a következő alcím lép:

"Elévülés"

(2) A Btk. a következő 258. §-sal egészül ki:

"258. § Az e címben szabályozott bűncselekmények esetében a büntethetőség elévülésének határideje legalább öt év. "

14. § A Btk. 258/C. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldi gazdálkodó szervezetnek az a dolgozója vagy tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

15. § A Btk. 258/E. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban

258/E. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

16. § A Btk. a következő 258/H. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Elévülés

258/H. § Az e címben szabályozott bűncselekmények esetében a büntethetőség elévülésének határideje legalább öt év. "

17. § A Btk. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"289. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt

a) beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,

b) bizonylati rendet megsérti,

és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el.

(4) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. "

18. § A Btk. 292. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"292. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

19. § A Btk. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"296. § (1) Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetve annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű árura követik el. "

20. § A Btk.

a) 3. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében, 61. § (1), (6) bekezdésében, 61. § (7) bekezdés a) pontjában, 137. § 3. pont d) alpontjában, 139. § (1) bekezdésében, 139/A. § (1) bekezdésében, 142. § (1) bekezdésében, 144. § (1) bekezdésében, 145. §-ában, 146. § (1) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében, 148. §-ában, 154. § (1) bekezdésében, 214. §-ában, 214/A. § (2) bekezdésében, 228/B. §-ában, 244. § (5) bekezdésében, 261/A. § (1) bekezdésében, 269/A. §-ában, 275. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 137. § 10. pont c) alpontjában az "az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt elrendelt szükségállapot [Alkotmány 19. § (3) bek. g) és h) pontja, valamint i) pontjának első és második fordulata]" szövegrész helyébe a "szükségállapot" szöveg,

d) 137. § 20. pontjában, 148. §-ában az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg,

e) 140. § (1) bekezdés c) pontjában a "Legfelsőbb Bíróságot" szövegrész helyébe a "Kúriát" szöveg,

f) 182. § (1) bekezdésében a "179-181. §-ban" szövegrész helyébe a "179. §-ban, a 180. §-ban és a 181. §-ban" szöveg,

g) 263/B. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaságra" szövegrész helyébe a "Magyarországra" szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a Btk.

a) 46. § (3) bekezdése,

b) 137. § 10. pont d) alpontjában az "[Alkotmány 19. § (3) bek. j) pontja]" szövegrész.

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

22. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Btk. 282-283. §-ában szereplő "előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz" és "kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik" elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha]

"b) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelenlevő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg. "

4. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

23. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti. "

24. § A Bv. tvr. a következő 7/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A biztonsági zárkába vagy körletre helyezés elleni fellebbezés elbírálása

7/C. § (1) Az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézet különleges biztonságú zárkába helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka különleges biztonságú zárkába helyezés meghosszabbításáról, vagy különleges biztonságú körletre helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról szóló határozata elleni fellebbezését a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést az érkezéstől számított öt napon belül kell elbírálni.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(4) Az (1)-(3) bekezdés előzetesen letartóztatott esetén is irányadó. "

25. § A Bv. tvr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása során elő kell segíteni az elítéltek személyiségéből, előéletéből, befogadást megelőző sajátos életkörülményeiből, életviteléből, így különösen rendszeres alkoholfogyasztásából vagy kábítószer-használatából, a közterületen életvitelszerű lakhatást folytató sajátos élethelyzetéből adódó hátrányok csökkentésére irányuló egészségügyi, gyógyító, rehabilitációs ellátását, személyiségfejlesztő programokon való részvételét. "

26. § (1) A Bv. tvr. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28/A. § (1) A Btk. 46. § alapján a szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki, ha -különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára, a társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel - a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető.

(2) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja.

(3) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha

a) az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt a szabadságvesztésből fegyház fokozatban legalább egy évet, börtön fokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,

c) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

d) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

e) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt. "

(2) A Bv. tvr. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § (1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel - a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha

a) az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt a szabadságvesztésből börtön fokozatban legalább hat hónapot, fogház fokozatban legalább három hónapot nem töltött le,

c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. § (4) bekezdés] vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. §) tölti a büntetését,

g) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban,

h) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva.

(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt

a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát;

b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el;

c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja;

d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik.

(4) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik.

(5) Ha az elítélt az eltávozással, vagy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi - így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el - továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. "

27. § (1) A Bv. tvr. 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elítélt köteles - különösen -]

"d) a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni, a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten ellátni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani, "

(2) A Bv. tvr. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A büntetés-végrehajtás rendjének vagy biztonságának fenntartása vagy bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt - a testüregekre is kiterjedően - megmotozható, személyes használati tárgyai és ruházata átvizsgálhatók, vele szemben mozgáskorlátozó eszköz, biztonsági elkülönítés alkalmazható, különleges biztonságú zárkába vagy körletre helyezhető (a továbbiakban együtt: biztonsági intézkedések), illetve az elítélttel szemben külön törvényben meghatározott esetben és módon kényszerítő eszközök alkalmazhatók. "

(3) A Bv. tvr. 33. §-a az alábbi (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a büntetés-végrehajtási intézet legfeljebb hat hónapra rendelheti el, amelyet egy alkalommal, három hónappal meghosszabbíthat. A büntetés-végrehajtási intézet döntéséről indokolt határozatot hoz. Ezt meghaladó időre a különleges biztonságú zárkába helyezés - alkalmanként -legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról, valamint az elítéltnek legfeljebb hat hónapra különleges biztonságú körletre helyezéséről, vagy annak - alkalmanként - legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka indokolt határozattal dönt. A büntetés-végrehajtási intézet és a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának határozata ellen az elítélt a határozat közlésétől számított három napon belül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

(4b) A motozást, illetve a ruházat átvizsgálását az elítélttel azonos nemű személy - ide nem értve a motozásnál közreműködő orvost - végezheti, és az nem történhet szeméremsértő módon. A test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti.

(4c) Mozgáskorlátozó eszközként - testi sérüléssel nem járó módon - rögzítő övvel vagy anélkül bilincs, vezető bilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de folyamatosan legfeljebb tizenkét óra tartamban alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota ezt megengedi. "

28. § A Bv. tvr. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére - a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítélt által okozott kár bv. szerv általi megtérítését követően - a bv. szerv határozattal kötelezi, amely ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. "

29. § A Bv. tvr. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint a bv. szervezet felelős. Az elítéltet a munkájával összefüggésben ért kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A kár megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv. szerv visszkereseti igényét nem gátolja.

(2) Az elítélt a kártérítési igényét annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezett, a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. A kártérítési igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított harminc napon belül a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat. "

30. § A Bv. tvr. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga

a) a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához;

b) a gyülekezéshez;

c) a sztrájkhoz,

d) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható és - ha a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll - választó legyen, valamint

e) a szülői felügyelethez. "

31. § (1) A Bv. tvr. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha

a) tankötelezettsége áll fenn,

b) terhessége a hatodik hónapot elérte,

c) gyermekét a 36. § (4) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtási intézetben gondozza,

d) munkaképtelen,

e) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. "

(2) A Bv. tvr. 44. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elítéltet munkával a büntetés-végrehajtási intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja.

(5) A bv. szerv szerződése alapján az elítélt - írásban megadott hozzájárulásával - más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Ha az elítélt a hozzájárulást visszavonja, a Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felmondási idő harminc nap. "

32. § (1) A Bv. tvr. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közügyektől eltiltás kivételével az (1) bekezdésben meghatározott büntetések tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) szabadságvesztést töltött - ideértve a más ügyben kiszabott, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajtott büntetést is -,

b) más ügyben előzetes fogvatartásban volt, feltéve, hogy elítélték. "

(2) A Bv. tvr. 70. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást kiszabta,

b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyektől eltiltást is végre kell hajtani,

c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát. "

33. § A Bv. tvr. 118/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"118/B. § Az előzetesen letartóztatottal szemben az ott megjelölt célból és módon a 33. § (4) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. A 33. § (4a)-(4c) bekezdését alkalmazni kell az előzetesen letartóztatott esetében is. "

34. § A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított 28/A. §-át és a 26. § (2) bekezdésével megállapított 28/B. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2b) E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított 44. § (5) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot azon elítéltek esetében is be kell szerezni, akiket 2012. január 1-jén már más gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatnak. "

35. § A Bv. tvr. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az őrizet és az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes szabályait - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg. "

36. § A Bv. tvr. 7/A. § (2) bekezdésében a "[28/A. § (2) bek.]" szövegrész helyébe a "[28/B. § (2) bekezdés]" szöveg, 122. § (3) bekezdésében a "33. § (3)-(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "33. § (3)-(4c) bekezdésének" szöveg lép.

5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

37. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 80. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében]

"a) az érintett - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon -

aa) a rendőri szerv által kezelt, illetve továbbított személyes adatairól kérelmére tájékoztatást kapjon, valamint

ab) gyakorolhassa a helyesbítéshez, illetve a kötelező adatkezelés kivételével a törléshez és a zároláshoz való jogát, "

38. § Az Rtv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) Rendőrségi adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.

(2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetővé teszik az átvevő számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát.

(3) Az adattovábbítás során utalni kell a rendőrségi adat

a) vonatkozásában fennálló, a tájékoztatáshoz, a helyesbítéshez, a törléshez és a zároláshoz való jog korlátozására, valamint

b) kezelésének a rendőrségi adatkezelő szerv által meghatározott lehetséges időtartamára. "

39. § Az Rtv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

(2) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetővé tett rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően - hozzájárult az adat átadásához. "

40. § Az Rtv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § (1) A 86. § (1) bekezdésében és a 87. § (1) bekezdésében meghatározott országtól, illetve szervezettől átvett vagy az általa hozzáférhetővé tett rendőrségi adat az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy magánszemélynek akkor továbbítható, ha

a) az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésnek megfelelően - hozzájárult az adat átadásához és

b) az adattovábbítás nem ütközik az érintett jogos érdekével.

(2) Az adatok továbbításakor meg kell jelölni az adatok felhasználásának lehetséges célját. "

41. § Az Rtv. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrségi adatkezelő az adatátadásokról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint adattovábbítási nyilvántartást vezet. "

42. § Az Rtv. 91/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/B. § A rendőrségi adatkezelő szerv vezetője a 91/A. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett személy tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását - írásban, a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a rendőrség bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. A tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását. "

43. § Az Rtv. 104. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: ]

"s) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat. "

44. § Az Rtv. 91/F. § (1) bekezdésének "a schengeni vívmányokat alkalmazó állam" szövegrésze helyébe az "az Európai Unió tagállamának" szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Rtv. 80. § (3) bekezdése.

6. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

46. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Szt.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.

(2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetővé teszik az átvevő számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát.

(3) Az adattovábbítás során utalni kell a személyes adat kezelése során érvényesítendő korlátozásokra, valamint az adatkezelés adatkezelő szerv által meghatározott lehetséges időtartamára.

(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

(5) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetővé tett személyes adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére a (4) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően - hozzájárult az adat átadásához. "

47. § A Bv. Szt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A fogvatartottról felvett adatokat az adatkezelő szerv a büntetés, intézkedés végrehajtásától vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított huszonöt évig köteles megőrizni.

(2) A fogvatartott szabadulásakor a kapcsolattartó adatait a kapcsolattartók nyilvántartásából törölni kell. "

48. § A Bv. Szt. a 46. §-t követően a következő alcímmel és 47. §-sal egészül ki:

"Az Európai Unió jogának való megfelelés

47. § E törvény 29. §-a, 29/A. §-a és 32. §-a a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja. "

49. § A Bv. Szt.

a) 29. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a nyilvántartott adatokról és iratokról (a továbbiakban: adatok)" szövegrész helyébe az "az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról" szöveg, továbbá

b) 29. § (2) bekezdésében a "szükséges adatokról az adatkezelő szerv tájékoztatást" szövegrész helyébe a "szükséges adatokat az adatkezelő szerv továbbítja, valamint az iratokról tájékoztatást" szöveg

lép.

7. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

50. § A Be. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. "

51. § A Be. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni; ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb módon kell gondoskodni. Ez utóbbi esetben a lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni. Az érdekelt őrizetében hagyott vagy más szerv őrizetébe adott dolog a lefoglalást elrendelő bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság hozzájárulása hiányában más birtokába, kezelésébe nem adható. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hozzájárulása esetén a lefoglalt dolog megőrzésére az új birtokost, kezelőt kötelezi. "

52. § A Be. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"159. § (1) A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.

(2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetve egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.

(3) Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

(4) A zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelű nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni.

(5) A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában ingatlanra vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig az ingatlan zár alá vételét rendelheti el.

(6) A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetve vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított,

b) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték,

c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,

d) a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást,

e) a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetve a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

(7) A (6) bekezdés a), d) és e) pontjában írt határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi igény megítélésre, illetve az egyéb törvényes útra utasításra vonatkozó határozat közlésétől kell számítani.

(8) A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. "

53. § A Be. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság, illetve az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott dolgokat - az ingatlan kivételével - lefoglalja, vagy a 61. §-ban felsorolt hatóságokat keresi meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése érdekében. A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a nyomozó hatóságot, illetve az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni. "

54. § A Be. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 69. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja, valamint (1a), (2) és (5) bekezdése, a 93. §, a 106. § (3) bekezdése, a 113. § (1) vagy (2) bekezdése, a 123. § (4) bekezdése, a 152. § (1) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 185. § (3) bekezdése, a 245. § (4) bekezdése és a 343. § (1) bekezdése alapján kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell. "

55. § A Be. 162. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. "

56. § A Be. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"181. § (1) A tanút az ügyész, illetve - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a 79-88. § szerint kihallgatja. A tanúnak nem tehető fel a 180. § (1) bekezdésében tilalmazott, továbbá olyan kérdés, amely a feleletre útmutatást tartalmaz.

(2) Ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában a 82. § (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, a tanút a 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.

(3) A feljelentő tanúként kihallgatható. Ha a feljelentés tartalmazza a feljelentő előadását, a tanúkénti kihallgatása mellőzhető. "

57. § A Be. 195. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az őrizetbe vételt elrendelő határozat ellen tett panasz elbírását mellőzni kell, ha az ügyész a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak. "

58. § A Be. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági példányához csatolni kell a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint - a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat kivételével -a tárgyi bizonyítási eszközöket. "

59. § A Be. 228. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. "

60. § A Be. 228/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akinek az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. "

61. § A Be. 279. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bíróság felhívása alapján a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi. "

62. § A Be. 293. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"293. § (1) A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, a tanács elnöke a tanút - a 88. § rendelkezéseire figyelemmel - kihallgatja. A tanúként kihallgatandó sértett a kihallgatás kezdetén, ha korábban erről nem nyilatkozott, a 284. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot is megteheti.

(2) A tanú kihallgatására a 290. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában a 82. § (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, a tanút a 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. "

63. § A Be. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszólalások után a védőbeszéd következik. A védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére. "

64. § (1) A Be. 474. §-át megelőző "A katonai ügyész" alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az ügyész"

(2) A Be. 474. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A katonai büntetőeljárásban az ügyész feladatát a katonai ügyész, valamint a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész (a továbbiakban együtt: katonai ügyész) látja el. A katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga végez nyomozást, vagy nyomozást végeztet. "

65. § A Be. 474. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is eljárhat. "

66. § A Be. 475. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"475. § (1) A katonai ügyész a bíróság katonai tanácsa mellett működik.

(2) Az ítélőtábla, illetve a Kúria mellett a vádhatóság feladatát az ügyészségről szóló törvény szerint e bíróságok mellett működő ügyészi szerv látja el.

(3) A katonai ügyész illetékességét annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

(4) A legfőbb ügyész rendelkezése alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége egyébként nem terjed ki. "

67. § A Be. 517. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé állíthatja, ha]

"d) a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte. "

68. § A Be. 517. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé állítja. "

69. § A Be. 522. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig több mint harminc nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre. "

70. § A Be. 536. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"536. § (1) Az ügyész az ügy körülményeinek, így különösen a terhelt személye és az elkövetett bűncselekmény figyelembevételével a vádiratban indítványozhatja az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.

(2) Az ügyész az ügy nyilvános ülésen való elbírálására vonatkozó indítványát nem vonhatja vissza. Ha az ügyész az ülés eredményéhez képest úgy látja, hogy a vádlott súlyosabb bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, indítványozza az ügy tárgyalásra utalását. "

71. § A Be. 554/B. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kiemelt jelentőségű ügy]

"e) a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [Btk. 290. § (4) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. §], a pénzmosás [Btk. 303. és 303/A. §] és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [310. § (4)-(5) bekezdés], "

72. § A Be. 554/B. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kiemelt jelentőségű ügy]

"g) azok a bűncselekmények, amelyek büntethetősége nem évül el: "

73. § A Be. 554/B. § gc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[az el nem évülő bűncselekmények: ]

"gc) az emberölés súlyosabban minősülő esetei

[166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai]; "

74. § A Be. 554/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"554/K. § (1) A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.

(2) Az értesítéssel, illetve az idézéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt és a védőt arról, hogy a bíróság a kitűzött határnapra mely tanúkat idézi meg. "

75. § A Be. 583. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, az 580. § (1) bekezdés III. pontja és (2) bekezdése szerinti bűnösséget megállapító ítélet, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő. "

76. § A Be. 583. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nyomozást megszüntették, a kártalanítási igényt annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes letartóztatást, a házi őrizetet, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést elrendelte. Az 580. § (1) bekezdés II. és III. pontjában, (2) bekezdésében, valamint az 581. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a kártalanítási igényt az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni. "

77. § A Be. 583. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről az (1) bekezdés szerinti határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell. "

78. § A Be. 599. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"599. § (1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését az igazságügyért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.

(2) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal sújtott (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a fizetésre kötelezett 56. § szerinti képviselője nyújthatja be.

(3) Az elsőfokú bíróság az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a fennálló tartozás mértékéről, illetve az addigi befizetés adatairól szóló igazolással, és a büntetőügy irataival (részirattal), ideértve a (4) bekezdés szerint beszerzett adatokat, iratokat is, az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez.

(4) A bíróság a felterjesztés előtt a megkeresés (71. §) szabályai szerint beszerzi a fizetésre kötelezettnek a döntéshez szükséges személyes adatait, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, valamint a fizetésre kötelezett személyi körülményeit, vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró részleges környezettanulmányt, továbbá fogva lévő terhelt esetében az intézeti értékelő véleményt.

(5) A részleges környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el. "

79. § (1) A Be. 602. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a jövedéki orgazdaság, a csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt 2011. december 31. napját követően induló vagy 2012. január 1. napján folyamatban lévő nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. "

(2) A Be. 603. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó visszaélés jövedékkel, a különösen nagy, illetve a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság és a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet miatt 2011. december 31. napját követően induló vagy 2012. január 1. napján folyamatban lévő büntetőeljárás a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. "

(3) A Be. a következő 603/A. §-sal egészül ki:

"603/A. § A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt 2011. december 31. napját követően induló vagy 2012. január 1. napján folyamatban lévő büntetőeljárásra a Be. XXVIII/A. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. "

80. § A Be. 604. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"s) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatására szolgáló rendőrségi helyiség kialakítására vonatkozó szabályokat a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott" (rendeletben szabályozza.)

81. § A Be.

a)[3] 3. § (4) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés c) pontjában, 13. § (3) bekezdés b) pontjában, 14. § (5) és (7) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 22. §-ában, 24/A. § (1) bekezdésében, 44. § (5) bekezdésében, 384. §-ában, 401. §-ában, 414. § (2) bekezdésében, 416. § (4) bekezdés b) pontjában, 419. § (4) és (6) bekezdésében, 421. § (2) és (3) bekezdésében, 423. § (4)-(6) bekezdésében, 424. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 427. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 427. § (2) és (3) bekezdésében, 428. § (1)-(5) bekezdésében, 429. § (2) bekezdésében, 433. §-ában, 434. § (1) és (2) bekezdésében, 436. §-ában, 603. § (1) bekezdésében, 605. § (4) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

b) 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 262/B. § (3) bekezdésében, 420. § (1) bekezdésében, 437. §-ában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrészek helyébe a "Kúria" szöveg,

c) 18. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében, 470. § (1) bekezdés d) pontjában, 473. § (2) bekezdésében, 474. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 18. § (2) bekezdésében, 416. § (1) bekezdés g) pontjában, 565. § (3) bekezdésében, 586. § (3)-(5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 222/A. §-ában a "szabadságvesztéssel" szövegrész helyébe a "szabadságvesztésnél" szöveg,

f) 383. § (1) bekezdés b) pontjában, 419. § (3) bekezdésében a "Legfelsőbb Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Kúriához" szöveg,

g) 416. § (1) bekezdés f) pontjában az "alkotmányellenességét" szövegrész helyébe az "alaptörvény-ellenességét" szöveg,

h) 419. § (2) bekezdésében, 431. §-ában a "Legfelsőbb Bíróságnál" szövegrész helyébe a "Kúriánál" szöveg,

i) 422. § (3) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Kúriának" szöveg,

j) 448. § (2) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságot" szövegrész helyébe a "Kúriát" szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a Be.

a) 201. § (1) bekezdés d) pontjában a "hivatali visszaélés, " szövegrész;

b) 216. § (5) bekezdésében az "a vádemelés elhalasztása után az eljárás megszüntetéséről [226. § (1)-(2) bek.], " szövegrész;

c) 257. § (2) bekezdése;

d) 475. §-át megelőző alcíme;

e) 476. §-át megelőző alcíme és 476. §-a.

8. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

83. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Bszntv.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában, 42/A. § (5) bekezdésében, 42/C. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

84. § Hatályát veszti a Bszntv. 11. § (3) és (4) bekezdése.

9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása

85. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, Magyarország területén teljesítendő eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a megkereső tagállam területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkereső tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján - az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében Magyarország területére ideiglenesen át lehet szállítani. "

86. § Az EUtv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében az Európai Unió tagállama területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarország területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti. "

87. § Az EUtv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított adatok kifürkészésére irányuló megkeresés - a 63. § (3) bekezdésben foglaltakon felül - akkor teljesíthető, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat kifürkészése a Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország területén található. "

88. § Az EUtv.

a) 3. § (1) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 34. §-ában, 51. § (3) és (4) bekezdésében, 52. § (3) és (5) bekezdésében, 57. §-ában, 75/P. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 4. § f) pontjában, 5. § (1) bekezdésében, 6. §-ában, 17. §-ában, 18. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 25. § (7) bekezdésében, 31. § (2) bekezdés a) pontjában, 32. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 38. § (3) bekezdésében, 52. § (2) és (4) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, 58. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 67/A. § (1) bekezdés b) pontjában, 67/F. § (1) és (2) bekezdésében, 67/I. § (1) bekezdésében, 67/M. § (3) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében, 71. § (6) bekezdés b) pontjában, 72. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 74. § (7) bekezdés d) pontjában, 75/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 75/C. § (2) bekezdésében, 75/I. § (2), (5), (9) bekezdésében, 75/I. § (11) bekezdés b) pontjában, 75/J. §-ában, 101. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 75/I. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,

e) 67/C. § (1) bekezdés c) pontjában, 70. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

f) VI/B. fejezet 3. és 9. Címében az "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" szövegrész helyébe a "MAGYARORSZÁG" szöveg,

g) 75/I. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

h) 75/I. § (2), (6), (7) és (9) bekezdésében, 75/M. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

i) 75/I. § (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

j) 75/P. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

10. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

89. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a terhelt részére a bíróság, illetve az ügyész az ügy közvetítői eljárásra utalása előtt költségmentességet engedélyezett, a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a terhelt vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, vagy a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta. A közvetítői eljárás során - az eljárásban kötött eltérő megállapodás hiányában - minden egyéb, a sértettnél felmerült indokolt költséget az állam előlegez meg. "

11. Egyéb módosítások

90. § (1) Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 2. §-ában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, 3. §-ában a "Legfelsőbb Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Kúriától" szöveg lép.

(2) Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Kúriának" szöveg lép.

(3) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 32. § (5) bekezdésében, 37/A. § b) pontjában, 37/A. § záró szövegrészében, 49. § (1)-(3) bekezdésében, 68. §-ában, 69. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 7. §-ában a "megtagadhatja" szövegrész helyébe a "megtagadja" szöveg, az "Alkotmánynak" szövegrész helyébe az "Alaptörvénynek" szöveg,

c) 8. §-ában az "a Magyar Köztársaság nevében a miniszter, illetőleg" szövegrész helyébe a "Magyarország nevében a miniszter, illetve" szöveg, az "a Magyar Köztársaság által elvállalt" szövegrész helyébe a "Magyarország által vállalt" szöveg,

d) 49. § (1)-(3) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

e) 83. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg

lép.

(4) Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontjában a "Legfelsőbb Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Kúriának" szöveg lép.

(5) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény

a) 1. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 25. § e) pontjában az "illetőleg a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "illetve Magyarországnak" szöveg

lép.

(6) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

b) 24. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 24. § (5) és (6) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg

lép.

12. Hatályon kívül helyező rendelkezés

91. § Hatályát veszti a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 47. § (5) és (6) bekezdése.

13. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés

92. § Nem lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIII. törvény 6. § (3) bekezdése.

14. Záró rendelkezések

93. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-79. §-a, 81-91. §-a és 94. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

94. § (1) E törvény 9. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 37-49. §-a és 84. §-a a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 14-i ülésnapján fogadta el.

[2] A 2011. évi CCI. törvény 422. § - a alapján nem lép hatályba.

[3] Hatályba lépése előtt módosította a 2011. évi CLXI. törvény 206. § - a, valamint a 2011. évi CCI. törvény 422. §-a (Ez utóbbi a 80. § a) pontját rendelte módosítani, de feltehetően a 81. §-t értette ezalatt.). Hatályos 2012.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére