115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet

egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a 1-2. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 3-5. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 6-11. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f), h), i) és j) pontjában,

a 12. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, valamint

a 14. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet] 2-4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét - a jogsértés körülményeitől függően - meg kell szorozni az 1-4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. § (1) Az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe lépő állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történő átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. § Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét."

(2) Hatályát veszti a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. és 5. §-a.

2. § A 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 1-4. melléklete szerinti 1-4. melléklettel egészül ki.

2. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzőt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki."

(2) Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Ávt. 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a jegyző, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el."

(3) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az Ávt. 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el.

(2) Az Ávt. 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el.

(3) Az Ávt. 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, valamint a 24/B. és 24/C. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) jár el.

(4) Az Ávt. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH jár el.

(5) Az Ávt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként az állatotthon tervezett helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el, az engedélyről, annak visszavonásáról tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére, amely azt nyilvántartásba veszi. A Kormány az állatotthon létesítése engedélyezésére irányuló eljárásban, - az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében -, első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a NÉBIH-et szakhatóságként jelöli ki.

(6) Az Ávt. 43. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el.

(7) Az Ávt. 43. § (10)-(12) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(8) Az Ávt. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(9) A Kormány az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok - tiltott kedvtelési célú tartása, szaporítása vagy forgalomba hozatala miatt történő -elkobzására, tulajdonának átruházására, végleges elhelyezésére, továbbá a végleges elhelyezésből eredő költségek viselésére kötelezésére, valamint az állat életének kioltására irányuló eljárás, valamint az Ávt. 48/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget jelöli ki."

4. § (1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ában a "kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt (a továbbiakban: kerületi hivatal)" szövegrész helyébe a "kerületi hivatalt" szöveg lép. (2) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában az "a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt" szövegrész helyébe az "a NÉBIH-et" szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a.

3. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése a következő c)-e) pontokkal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"c) kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot,

d) közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm,

e) nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot."

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik."

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról. (6) Elhullás esetén - amennyiben ismert - annak okát is rögzíteni kell."

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is."

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni."

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja."

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani."

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák."

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig."

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet "A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések" alcím alatt a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

"17/A. § Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. § (1) A magánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző magánállatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző magánállatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5) Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző magánállatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni."

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következő (10)-(12) bekezdésekkel egészül ki: "(10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a kerületi hivatal ellenőrzi.

(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a kerületi hivatal felé."

7. § A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az "Átmeneti és záró rendelkezések" alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése

17/C. § (1) Amennyiben a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Eb okozta sérülés esetén a kerületi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3) A kerületi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4) A kerületi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minősítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7) Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt, és a kerületi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. § (1) Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a kerületi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni. 17/E. § (1) A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel - a veszélyesnek minősítést követő 45 nap elteltével kizárólag a kerületi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1) A tartást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a kerületi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét - akár ideiglenesen is - megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a "Veszélyes!" felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható "Vigyázat! Veszélyes eb!" feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át. 17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie. (2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a kerületi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. § (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a kerületi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a kerületi hivatalnak átadni.

(2) A kerületi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4) Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a kerületi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről. 17/L. § (1) A kerületi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2) A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a kerületi hivatal ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. § (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét."

8. § A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendelet 1. számú melléklete E pontjának az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelettel beiktatott 9-11. pontja szerinti állatfajok kapcsán az Ávtv. 48/B. §-a szerinti mentesség érdekében az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat 2012. október 1-jéig kell bejelenteni a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek."

9. § (1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet e rendelet 7. és 8. melléklete szerinti 4. és 5. számú melléklettel egészül ki.

10. § (1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjában az "utódai nem képesek" szövegrész helyébe az "utóda nem képes" szöveg lép.

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a "- ha ismert - az egyed nemét és korát" szövegrész helyébe a "gerinctelen állatok és halak kivételével - ha ismert vagy megállapítható - az egyed nemét és korát" szöveg lép.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében "az állatok szükségleteinek" szövegrész helyébe "az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak" szöveg lép.

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdésében az "Ebek csoportos tartása esetén" szövegrész helyébe a "Tartósan csoportosan tartott ebek esetén" szöveg lép.

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (7) bekezdésében az "5 m-nél" szövegrész helyébe a "8 m-nél" szöveg lép.

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe az "és" szöveg lép.

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (9) és (11) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésében a "talajon, illetve vízben" szövegrész helyébe a "talajon vagy vízben" szöveg lép.

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a "jelleggel" szövegrész helyébe a "jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan" szöveg lép.

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a "állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet" szövegrész helyébe a "állatot állandó jelleggel, ebet" szöveg lép.

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (13) bekezdésében a "kikötéséhez, illetve vezetéséhez" szövegrész helyébe a "vezetéséhez" szöveg lép.

(12) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (14) bekezdésében az "állatmenhelyekre" szövegrész helyébe az "állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására" szöveg lép.

(13) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében a "ha külön jogszabály" szövegrész helyébe a "ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet" szöveg lép.

(14) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének A pontjában a "Madárpókok (Theraphosidae) - fán lakó fajok" sorában a "de minimum" szövegrész helyébe "de kifejlett egyed esetén minimum" szöveg, a "Madárpókok (Theraphosidae) - talajlakó fajok" sorában a "de minimum" szövegrész helyébe "de kifejlett egyed esetén minimum" szöveg lép.

(15) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének O pontja táblázatának a "Legrövidebb oldal minimális hossza m" oszlopban az "1" szövegrész helyébe a "0,5" szöveg lép.

11. § (1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 12. §-ában a "a 9. § (2) bekezdésében," szövegrész hatályát veszti.

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja és 14. § (7) bekezdése hatályát veszti.

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet] 1. számú melléklete 24. sorának harmadik oszlopában a "Mezőgazdasági Szakigazgatási" szövegrész helyébe a "Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági" szöveg lép.

(2) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a következő 13. sorral egészül ki:

[SorszámSzabályozott szakma megnevezéseElőzetes ellenőrzést végző
elsőfokú hatóság
Előzetes ellenőrzést végző
másodfokú hatóság]
"13.Ebek viselkedésének
megítélésében jártas szakértő
Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
vidékfejlesztési miniszter"

5. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 6. § (11) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (10) és (11) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

14. § Hatályát veszti az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet.

15. § Ez a rendelet 2016. január 2-án hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzók

1.
A bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője
2.
Mulasztó
3.
Alkalmazandó
szorzó
a) természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi
egyezmény védelme alatt álló állat
aa) természetes személy2-4
ab) jogi személy és más gazdálkodó szervezet4-8
b) kutatási, kísérleti célra szolgáló állat,
veszélyes állat, szállított állat
ba) természetes személy2-4
bb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet3-7
c) nagy létszámú állattartó telepen, gazdasági
haszon céljából tartott állat
ca) természetes személy1-3
cb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet2-6
d) kis létszámú állattartó telepen, gazdasági
haszon céljából tartott állat
da) természetes személy1-3
db) jogi személy és más gazdálkodó szervezet1-5
e) fogságban - nem kedvtelésből - tartott, nem
háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti
állatokat
ea) természetes személy1-3
eb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet2-6
f) kedvtelésből tartott állatfa) természetes személy1-3
fb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet1-5
g) egyéb, az Ávt. hatálya alá tartozó állatga) természetes személy1-2
gb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet1-5

"

2. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthető szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés tíznél több gerinces állat egyedét érinti, és ez a tartott populáció2. Alkalmazandó szorzó
a) legfeljebb 20%-a1
b) több mint 20%, de legfeljebb 40%-a1,5
c) több mint 40%, de legfeljebb 60%-a2
d) több mint 60%, de legfeljebb 80%-a2,5
e) több mint 80%-a3

"

3. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

1. A mulasztó2. Alkalmazandó szorzó
a) engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben leírtaktól
eltérően folytatott
3
b) a képzettséghez, gyakorlathoz kötött beavatkozást a feltételeknek való megfelelés
nélkül végezte el
3
c) az állat rendszeres ellenőrzését elmulasztotta3
d) a kötelezően előírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést,
adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítette
2
e) a hatóság által előírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette2
f) az állat kötelező egyedi jelölését nem végezte el3
g) ember egészségét, testi épségét veszélyeztette5

"

4. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetekés szorzók

1. A mulasztó2. Alkalmazandó szorzó
a) állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki10
b) állatot kínzott10
c) az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette10
d) az állatot emberre vagy állatra uszította, állatviadalra idomította, állatviadalt
szervezett, tartott, továbbá az állatviadalra fogadást szervezett, az állatviadalon
közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett,
képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre
bocsátott
10
e) az állatot károsította8
f) az állatot olyan teljesítményre kényszerítette, amely felismerhetően meghaladta
annak teljesítőképességét
8
g) az állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta8
h) az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően
gondoskodott
6
i) az állat biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodott6
j) az előírt férőhely-igényeket nem teljesítette, az állat mozgását a megengedettől
eltérően korlátozta
5
k) az állat helytelen takarmányozása által annak egészségét veszélyeztette5
l) az állatot annak kíméletét nem biztosító módon mozgatta, terelte5
m) szállításkor a rakodási sűrűséget helytelenül határozta meg8
n) a szállítási és pihentetési időket helytelenül választotta meg8
o) szállításkor egyéb körülményt helytelenül választott meg5
p) az állat életének kioltása előtt kábítási kötelezettséget mulasztott8
q) érzéstelenítési kötelezettség alá tartozó beavatkozást érzéstelenítés nélkül végzett5
r) az állat küllemét sebészeti úton, nem engedélyezett módon változtatta meg6
1. A mulasztó2. Alkalmazandó szorzó
s) az állat egészségét veszélyeztető szert alkalmazott, vagy állatgyógyászati terméket
indikáció vagy állatorvosi utasítás nélkül alkalmazott
2
t) az állat állat-egészségügyi ellátásáról nem gondoskodott3
u) egyéb jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségét megsértette2-4

"

5. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének E pontja a következő 9-11. alponttal egészül ki:

"9. Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10. Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11. Japán mókus (Sciurus lis)"

6. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének B pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"B. Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségű és minőségű szűrőberendezéssel kell működtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

A halak testhossza1 cm halra jutó víztömeg literben megadva
1.0-10 cm-ig1
2.10-20 cm-ig3
3.20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig8
4.100 cm-t meghaladó15

5. Tengeri halak

A halak testhossza1 cm halra jutó víztömeg literben megadva
1.0-10 cm-ig4
2.10-20 cm-ig12
3.20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig32
4.100 cm-t meghaladó60

7. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következő 4. számú melléklettel egészül ki:

"4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az eb által okozott sérülésA 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben
alkalmazható jogkövetkezményei
1.2.3.4.5.6.7.8.
kimenetelekörülményei(4) a)(4) b)(4) c)(4) d)(5) a)(5) b)
a)8 napon
belül
gyógyuló
az ebbel nem egy háztartásban élő személynekx
b)8 napon túl
gyógyuló
az ebbel egy háztartásban élő személynekx
c)közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élő
személynek
xxxxxx
d)saját territóriumon, az ebbel nem egy
háztartásban élő személynek
xx
e)közterületen, kutyánakxx
f)súlyosaz ebbel egy háztartásban élő személynekxxxx
g)az ebbel nem egy háztartásban élő személynekxxxxx
h)közterületen, kutyánakxxxx
i)saját territóriumon, kutyánakx
j)közterületen, egyéb állatnakx
k)maradandóaz ebbel egy háztartásban élő személynekxxxxx
l)az ebbel nem egy háztartásban élő személynekxxxxx
m)közterületen, kutyánakxxxx
n)saját territóriumon, kutyánakxx
o)közterületen, egyéb állatnakxxx
p)saját territóriumon, egyéb állatnakxx
q)halálosaz ebbel egy háztartásban élő személynekxxxxx
r)az ebbel nem egy háztartásban élő személynekxxxxx
s)közterületen, kutyánakxxxxx
t)saját territóriumon, kutyánakxx
u)közterületen, egyéb állatnakxxx
v)saját territóriumon, egyéb állatnakxx

"

8. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következő 5. számú melléklettel egészül ki:

"5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történő megjelölés megtörténtéről kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére