33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet

a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §[1]

(1)[2] A Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4/A. §-ában meghatározott információs szolgálatként, továbbá - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként első fokon az Oktatási Hivatalt, másodfokon a köznevelésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó iskolai bizonyítványok ügyében a köznevelésért felelős minisztert, a felsőoktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó oklevelek esetén a felsőoktatásért felelős minisztert jelöli ki.

(2) Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésért felelős hatóságként

a)[3] az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében első fokon az Országos Kórházi Főigazgatóságot,

b)[4] a felnőttképzésért felelős miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter vagy az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a felnőttképzési államigazgatási szervet,

c)[5]

d) a területfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, területrendezési szakértői tevékenységeknél - az e) pontban meghatározott kivétellel - első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát,

e) a területfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a külön jogszabályban meghatározott, a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, területrendezési szakértői tevékenységeknél első fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát,

f)[6] a településrendezésért felelős miniszter és az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében az építésügy területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, energetikai tanúsítói tevékenységeknél első fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát,

g)[7] a településrendezésért felelős miniszter és az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében az építésügy területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői tevékenység, energetikai tanúsítói tevékenységeknél első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát,

h)[8]

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében katasztrófavédelem, tűzvédelem, valamint polgári védelem szakterületen első fokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,

j)[9] a településfejlesztésért felelős miniszter és a településrendezésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, településrendezési szakértői tevékenységeknél első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát,

k) a területrendezésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a külön jogszabályban meghatározott, a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, területrendezési szakértői tevékenységeknél első fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát,

l)[10] a környezetvédelemért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében az s) pontban meghatározott kivétellel az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot,

m)[11] a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a közlekedésért felelős minisztert,

n) a postaügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalát, másodfokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökét,

o)[12] az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, illetve az informatikáért miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében informatikai és elektronikus hírközlési szakterületen első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalát, másodfokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökét,

p)[13] az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak esetében első fokon a Budapesti Ügyvédi Kamarát, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamarát

q)[14] a vízgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében első fokon az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, másodfokon a vízgazdálkodásért felelős minisztert

r)[15] energetikai szakreferens képesítések esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt

s)[16] a környezetvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében a meteorológiai szolgáltatási tevékenység tekintetében a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot

jelöli ki.

(3)[17] A Kormány az Etv. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek képzési és kimeneti követelményeinek meghatározása során a Kormány adott ágazatért felelős tagjaként

a)[18] az egészségügyért felelős miniszter egyetértési joggal rendelkezik, az Országos Kórházi Főigazgatóságot,

b)[19]

c) a közlekedésért felelős miniszter egyetértési joggal rendelkezik, a közlekedésért felelős minisztert,

d) a postaügyért felelős miniszter, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter vagy az informatikáért felelős miniszter egyetértési joggal rendelkezik, első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalát, másodfokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét

jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként.

(3a)[20] A Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságként a felnőttképzési államigazgatási szervet jelöli ki az Etv. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák esetében, amelyek a szakmajegyzék bányászat és kohászat, elektronika és elektrotechnika, építőipar, épületgépészet, fa- és bútoripar, gépészet, kereskedelem, kreatív, szépészet, turizmus-vendéglátás, valamint vegyipar ágazatába tartoznak vagy azokhoz az ágazatokhoz köthetők.

(4)[21] A Kormány az Etv. 60/A-60/C. §-a szerinti eljárásokban - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - eljáró hatóságként első fokon az Oktatási Hivatalt, másodfokon a köznevelésért felelős minisztert jelöli ki.

(5) A Kormány eljáró hatóságként

a)[22] az Etv. 60/A-60/C. §-a szerinti eljárásokban a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján elismerendő szakmák tekintetében az Országos Kórházi Főigazgatóságot,

b) az Etv. 60/B. §-a szerinti eljárásokban okleveles építészmérnök és okleveles építész tervező művész szakképzettség esetén első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát,

c) az a) és b) pontban nem említett esetekben az Etv. 60/B. §-a szerinti eljárásokban, ha az adott szabályozott szakma folytatása Magyarország területén engedélyköteles vagy a szolgáltatási tevékenység folytatásának és megkezdésének általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, az engedélyezésre, illetve a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot jelöli ki.

(6)[23] Az elismerésért felelős hatóság rendszeresen tájékoztatja az Etv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó döntéseiről a Kormány adott ágazatért felelős tagját.

2. §[24]

(1)[25] A Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott szabályozott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatásnyújtó köteles a szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelenteni az adott szabályozott szakma vonatkozásában az 1., illetve a 2. számú mellékletben meghatározott hatóságnak.

(2) A szolgáltatásnyújtó a 2. számú mellékletben meghatározott szabályozott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységét csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a bejelentés alapján a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezte.

(3) A Kormány az Etv. 40. §-a szerinti elismerésért felelő hatóságként - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák tekintetében ott megjelölt hatóságot jelöli ki.

(4) A Kormány az Etv. 41. §-a szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságként- a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák tekintetében ott megjelölt hatóságot jelöli ki.

(5)[26] Az 1. számú melléklet 1-6. pontjában felsorolt szabályozott szakmák esetében a Kormány az Etv. 40. §-a szerinti elismerésért felelős hatóságként

a) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet szerint a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési szakterületen, településrendezési szakértői, valamint építésügyi szakterületen (beruházáslebonyolító, energetikai tanúsító) első fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát,

b) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet szerint a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, településtervezési szakterületen, településrendezési szakértői, valamint építésügyi szakterületen (beruházáslebonyolító, energetikai tanúsító) első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát jelöli ki.

(6)[27] A 2. számú melléklet 5-11. pontjában felsorolt szabályozott szakmák esetében a Kormány az Etv. 41. § (1) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságként

a)[28] az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet szerint a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi műszaki szakértő, építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) első fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát,

b)[29] az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet szerint a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi műszaki szakértő, építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) első fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát jelöli ki.

(7)[30]

3. §[31]

(1) A szolgáltatásnyújtó bejelentésének tartalmaznia kell

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik-e megfelelő szakmai biztosítékkal, valamint a szakmai biztosítékot nyújtó szervezet nevéről és a szakmai biztosítékot megalapozó szerződés azonosításához szükséges adatokról, a szakmai biztosítékkal fedezett kockázatokról, a szakmai biztosíték területi hatályáról és a szakmai biztosíték összegéről vagy az abban foglalt garancia felső határáról,

c)[32] a biztonsági és az egészségügyi ágazatban, valamint a kiskorúak oktatásához - ideértve a gyermekgondozást és a koragyermekkori nevelést is - kapcsolódó szakmák esetében - amennyiben azt a magyar jog előírja - az igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó nem áll a foglalkozás gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt, és vele szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem született,

d) a szolgáltatásnyújtás során Magyarországon használni kívánt szakmai címet.

(2) A szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolni kell

a) az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,

b)[33] olyan okirat másolatát és hiteles fordítását vagy hiteles fordításának másolatát, amely tanúsítja, hogy valamely tagállamban letelepedettként jogosult az adott szakma gyakorlására,

c)[34] a szolgáltatásnyújtó azon képzése sikeres elvégzését tanúsító okiratainak másolatait és hiteles fordításait vagy hiteles fordításainak másolatai, amely tagállamában a szolgáltatásnyújtásra felkészítette,

d)[35] az Etv. 38. § (2) bekezdése alá tartozó esetben annak az okiratnak a másolatát és hiteles fordítását vagy hiteles fordításának másolatát, amely tanúsítja, hogy a szolgáltatásnyújtó a bejelentés benyújtását megelőző tíz év folyamán legalább egy évig gyakorolta az adott szakmát a letelepedés szerinti tagállamban.

e)[36] betegek életét vagy biztonságát érintő szakma esetében a szolgáltatásnyújtó nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a szakma gyakorlásához Magyarországon szükséges nyelvismerettel,

f)[37] az Etv. VIII. Fejezetének, valamint az Etv. 41. §-ának hatálya alá tartozó szakmák esetében a származási tagállam illetékes hatóságának igazolását a szolgáltatásnyújtó tevékenységének jellegéről és időtartamáról.

(3) Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében a (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem hiteles fordítást is elfogad.

4. §[38]

Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság nem engedélyezi a szolgáltatásnyújtást a képesítés külön ellenőrzése nélkül az Etv. 41. § (3) bekezdés a) pontja alapján, akkor a 2. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák esetében a szolgáltatásnyújtó bejelentésnek tájékoztatást kell továbbá tartalmaznia

a) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratához vezető képzés időtartamáról és tartalmáról,

b) ha szakmai tapasztalattal rendelkezik, akkor szakmai tapasztalatáról, továbbá

c) ha a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata megszerzését követően szakmai továbbképzésben vett részt, akkor a szakmai továbbképzéséről.

5. §[39]

Ha szolgáltatásnyújtó a bejelentési kötelezettség alá tartozó határon átnyúló szolgáltatásnyújtás során ténylegesen nem maga végzi az adott tevékenységet, akkor a 3. § (1) bekezdése d) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott adatok bejelentését a szolgáltatási tevékenységet ténylegesen végző személyre vonatkozóan kell megtenni. Ha az ilyen szolgáltatásnyújtás a 2. melléklet hatálya alá tartozik, akkor a 4. §-ban meghatározott adatok bejelentését is a szolgáltatási tevékenységet ténylegesen végző személyre vonatkozóan kell megtenni, és az előzetes ellenőrzést is e személy szakmai képesítése tekintetében kell lefolytatni.

5/A. §[40]

(1) A szolgáltatásnyújtó bejelentése egy évre szól.

(2) Ha az első alkalommal tett bejelentés lejártát követően a szolgáltatásnyújtó ismételten határon átnyúló szolgáltatást kíván Magyarországon nyújtani, és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok által tanúsított körülményekben nem történt lényeges változás, akkor a szolgáltatásnyújtó bejelentésének csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

5/B. §[41]

(1) A 3. számú melléklet állapítja meg az Etv. 55. §-ában meghatározott riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, továbbá a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóságokat.

(2) A 4. számú melléklet állapítja meg azokat a szakmákat, amelyekben az Etv. XI/A. Fejezete szerinti európai szakmai kártya bevezetésre kerül, továbbá kijelöli azon hatóságokat, amelyek az európai szakmai kártya létrehozásáért felelősek.

5/C. §[42]

(1) Az elismerési és a honosítási eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez az ügyfélnek csatolnia kell

a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve az eredeti oklevéllel azonos okirat (másodlat) hiteles másolatát,

b)[43] az Etv. Harmadik része hatálya alá tartozó eljárások kivételével az oktatási intézmény által kiállított okirat, így különösen tantárgyjegyzék, oklevélmelléklet, leckekönyv, tantárgyháló hiteles másolatát, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények, így különösen a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, záróvizsgák sikeres teljesítését,

c)[44] az a) és b) pontban megjelölt idegen nyelvű okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és

d)[45] ha az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező a díjat megfizette.

(2) Ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbírálásához, az eljáró hatóság az elismerési és a honosítási eljárás során a kérelmezőt felhívhatja arra, hogy[46]

a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve

b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat másolatát, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető.

(3) Ha az oklevél vagy a bizonyítvány jogi hatálya vagy hitelessége kétséges, az eljáró hatóság előírja, hogy a kérelmező mutassa be az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott dokumentumok eredeti példányát. Ha a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott okiratok fordításának pontossága kérdéses, az eljáró hatóság előírja, hogy az ügyfélnek a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott okiratok hiteles fordítását is be kell nyújtania.

(4) Az eljáró hatóság kivételes méltányosságból felmentheti az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha az ügyfél - a menedékjogról szóló törvény alapján - menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott, és az ügyfél bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére.

(4a)[47] Az eljáró hatóság az (1) bekezdéstől eltérően a továbbtanulási célú elismerésre irányuló kérelemről a kérelmező származási országának oktatásért felelős minisztériuma által kiállított igazolás hiteles fordítása alapján hozza meg a döntését, ha a kérelmező

a) államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében érkezett Magyarországra, és

b) igazolja, hogy a továbbtanulási céllal elismerni kért bizonyítvány vagy oklevél még nem áll rendelkezésére.

(4b)[48] A (4a) bekezdés szerinti esetben a kérelmező köteles az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti okiratokat az eljáró hatóság részére a beiratkozást követő hat hónapon belül benyújtani.

(4c)[49] Az olyan hallgató részére, akinek a kérelméről a (4a) bekezdés alapján hoztak döntést, akkor állítható ki oklevél, ha a (4b) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tett.

(5)[50] A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat és azok hiteles fordítását kell csatolni. Az oktatási intézmény résztanulmányok beszámítása esetében és a továbbtanulási célú elismerési eljárás során nem hiteles fordítást és szakfordítást is elfogadhat, továbbá mentesítheti a kérelmezőt a fordítás benyújtásának kötelezettsége alól.

(6)[51] A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdéstől eltérően a továbbtanulási célú elismerési eljárás során nem hiteles másolatot is elfogad. A kérelmező köteles az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okiratokat az eljáró hatóság részére a beiratkozást követő hat hónapon belül benyújtani.

5/D. §[52]

(1) Az Etv. Harmadik része szerinti eljárásban az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez - az 5/C. §-ban foglaltaktól eltérően - az ügyfélnek mellékelnie kell

a) az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,

b) az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosító, képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratainak, szakmai alkalmassági bizonyítványainak, okleveleinek hiteles másolatait és hiteles fordításait,

c) a szakmai tapasztalatáról szóló igazolást és ennek hiteles fordítását, amennyiben a szakmai tapasztalat igazolását az Etv. előírja, továbbá

d)[53] az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító okiratot.

(2) A tagállam állampolgárával az Etv. 28. § (2) bekezdése alapján azonos megítélés alá eső ügyfélnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kérelméhez csatolnia kell

a) a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát,

b) a kutatási célú tartózkodási engedély másolatát,

c)[54] a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány másolatát.

(3) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy az ügyfél a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés az ügyfél képzése és az előírt hazai képzés között. Amennyiben az ügyfél nem rendelkezik ezekkel az információkkal, az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam segítségnyújtó központját, illetékes hatóságát vagy más illetékes testületét.

(4) Ha a kérelem az Etv. VIII. Fejezetének hatálya alá tartozik, az ügyfélnek mellékelnie kell a szakmai tapasztalatát és annak időtartamát igazoló más tagállami igazolást is.

(5) Ha a kérelem az Etv. IX. Fejezetének hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság előírhatja, hogy az ügyfél mellékeljen olyan más tagállami igazolást, amely azt tanúsítja, hogy az ügyfél képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata az Etv. IX. Fejezetének hatálya alá tartozik.

(6)[55] Ha a kérelmező a kérelmét elektronikus ügyintézés igénybevételével nyújtja be, az (1) bekezdés b) pontja szerinti hiteles másolatot és hiteles fordítást, az (1) bekezdés c) pontja szerinti okiratot és hiteles fordítást, a (3)-(5) bekezdés szerinti okiratokat, a 3. § szerinti okiratokat, valamint az 5/E. § szerinti okiratokat elektronikusan is benyújthatja.

(7)[56] Ha a (6) bekezdés alapján elektronikusan benyújtott okiratok hitelessége kétséges, az eljáró hatóság előírja, hogy a kérelmező mutassa be a (6) bekezdésben meghatározott okiratok eredeti példányát.

5/E. §[57]

(1) Az Etv. Harmadik része szerinti eljárásban az e §-ban meghatározott igazolások hiteles fordítása és hiteles másolata az eredeti igazolások kiállítását követő három hónapon belül használható fel.

(2) Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve - ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki - a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy - ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri - esküt.

(3) Ha az eljáró hatóság az ügyfél számára egészségi állapotára vonatkozó igazolás benyújtását írja elő, ennek az ügyfél a származási tagállamban ezek igazolására szolgáló iratok benyújtásával is eleget tehet.

(4) Ha a származási tagállam nem írja elő a szakmát gyakorolni szándékozó személynek a (3) bekezdés szerinti követelmény teljesítését, az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított, az ügyfél egészségi állapotára vonatkozó, a Magyarországon előírt tartalmú igazolást.

(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak büntetlen előéletű személy gyakorolhat, az ügyfél ezt a körülményt igazolja.

(6) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő pénzügyi helyzet vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezés igazolása esetén lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ezek igazolásaként elfogadja a más tagállam biztosítóintézetének vagy hitelintézetének az igazolását is, ha az - felelősségbiztosítás esetén a fedezett kockázatok, a kockázatok fedezésére meghatározott összeg vagy annak felső határa, illetve a kockázatviselés esetleges korlátai alapján - a célja és a tartalma tekintetében megfelel a magyar jogszabályok által előírtaknak.

(7) Ha a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot valamely tagállamban állították ki, de a képzésre egészben vagy részben valamely más tagállamban került sor, az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes hatóságát, amennyiben megalapozott kétség merül fel abban a tekintetben, hogy a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény

a) elismert oktatási intézménynek minősül-e a származási tagállamban,

b) ugyanolyan képzést nyújt-e valamely más tagállamban, mint amilyet ez az oktatási intézmény a származási tagállamban nyújt,

c) által kiállított, képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogosultságokat ruházza-e át, mint amelyeket a teljes egészében a származási tagállam területén folytatott képzés sikeres elvégzéséről kiállított okirat révén szerzett volna az ügyfél.

(8)[58] Ha az adott szakma Magyarországon történő gyakorlásához hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatása szükséges, az eljáró hatóság elfogadja a hatósági erkölcsi bizonyítványnak megfelelő olyan igazolást, amelyet a küldő állam vagy származási ország illetékes hatósága állított ki.

5/F. §[59]

(1)[60] Az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó eljárások esetében benyújtandó iratokról nem szükséges hiteles fordítást benyújtani. Az Etv. IX. fejezetének hatálya alá nem tartozó eljárások esetében az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást vagy szakfordítást is elfogad. Az eljáró hatóság honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletről nem kell fordítást benyújtani.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nem hiteles fordítás pontosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor az eljáró hatóság tizenöt napos határidő megállapításával felhívja az ügyfelet a fordítás pontosítására. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, vagy az újabb fordítás sem alkalmas arra, hogy a döntés alapjául szolgáljon, akkor az eljáró hatóság hiteles fordítás beszerzése iránt intézkedik, amelynek a költségeit az ügyfél viseli.

(3) Az Etv. Harmadik része szerinti eljárásban az eljáró hatóság angol nyelvű okiratok esetén nem hiteles fordítást is elfogad.

5/G. §[61]

(1) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság előírja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve az ügyfél nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél az ügyfelet külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel.

(2)[62]

(3)[63] Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság megalapozott kétség esetén az ügyfél képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának és más tanúsítványainak hitelességét illetően megkeresést intézhet valamely tagállam illetékes hatóságához. Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság abban az esetben is megkeresheti valamely tagállam illetékes hatóságát, ha az kétséges, hogy az ügyfél képzése megfelel-e a minimális képzési követelményeknek.

5/H. §[64]

E rendelet alkalmazásában

1. hiteles fordítás:

a) az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

b) a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

c) a magyar közjegyző által a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 138. §-a szerinti hitelesítési záradékkal ellátott fordítás, továbbá

d) az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint;

2. hiteles másolat:

a) az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített, bélyegzőjével és záradékával ellátott másolat,

b) az a másolat, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint, továbbá

c) a jogszabály által hitelesnek minősített másolat.

d)[65] a kormányablak ügyintézője által az eredeti okiratról készített, bélyegzőjével és záradékával ellátott másolat.

3.[66] szakfordítás: a Kormány rendeletében meghatározott szakfordító képesítéssel rendelkező személy által készített fordítás.

5/I. §[67]

(1) Az Etv. 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztató érdekkörében felmerült elismerési ügyre vonatkozóan, kérelemre az Etv. és e rendelet rendelkezéseit az 5/J. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[68] Az Etv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott elismerési eljárástól eltérően a bizonyítványt és az oklevelet az 5/J. § alapján elismerő döntés, valamint a szakmai tevékenység gyakorlását az (5) bekezdés szerint lehetővé tevő döntés (a továbbiakban együtt: egyszerűsített elismerés) jogi hatálya kizárólag az adott foglalkoztatónál történő foglalkoztatás időtartamáig terjed.

5/J. §[69]

(1)[70] A képviselőt az ügyfél jogai illetik meg, amennyiben a képesítés birtokosának képviselőjeként a foglalkoztató jár el, és a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély vagy vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be.

(2) Az Etv. 9. § (2) bekezdésétől eltérően az eljáró hatóság az Etv. IV. és az V. Fejezete szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt.

(3) Az eljáró hatóság az 5/F. § (1) bekezdésétől eltérően szakfordítást is elfogad.

(4) Az eljáró hatóság az 5/C. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően a nem egyediesített tantárgyjegyzéket, oklevélmellékletet, leckekönyvet, tantárgyhálót is elfogad, illetve, ha a kérelmező számára nem állnak rendelkezésre ezek a dokumentumok, de azonos időszakban azonos képesítéshez tartozó iratokból a képzés tartalma megismerhető, úgy az eljáró hatóság ezt az okiratot is elfogadja.

(5) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdés szerinti munkáltatónál legalább hároméves igazolható külföldi szakmai gyakorlattal rendelkezik, az eljáró hatóság a kérelmezőt kérelmére ugyanezen szakmai tevékenységnek ugyanezen munkáltatónál történő magyarországi gyakorlására jogosítja fel, amennyiben a munkáltató által kiállított, névre szóló igazolás tartalmazza, hogy milyen tevékenységre vonatkozóan szerezte meg a hároméves gyakorlatot.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti munkáltató a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó, a (4) bekezdés alkalmazásához, illetve az (5) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a 2015. évi VII. törvény szerinti Megrendelő egyetértő nyilatkozatát.

5/K. §[71]

Az eljáró hatóság a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésért felelős miniszternek az egyszerűsített elismerési döntéseiről beszámolót készít.

6. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[72] E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 5/B. §-ában, módosított 1. számú mellékletében és megállapított 4. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni.

(2a)[73] E rendeletnek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 21/2017. (II. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 5/C-5/H. § rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2b)[74] E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 191/2019. (VII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 5/C. § (1) bekezdés b)-d) pontját, 5/C. § (5) bekezdését, 5/F. § (1) bekezdését, valamint 3. számú mellékletét megállapító rendelkezéseit a Módr3. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2c)[75] E rendeletnek a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramról, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram működéséhez szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 5/C. § (4a)-(4c) bekezdése rendelkezéseit a Módr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2d)[76] E rendeletnek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet, valamint az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 403/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 1. § (3a) bekezdését, 5/D. § (6) és (7) bekezdését, 5/F. § (1) bekezdését, valamint 4. számú mellékletét a Módr5. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2e)[77] E rendeletnek a Módr5. által hatályon kívül helyezett 1. § (3) bekezdés b) pontját a Módr5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

(3)[78] Ez a rendelet az Etv. rendelkezéseivel együtt

a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) és (4) bekezdésének, valamint 56. cikk (3) bekezdésének,

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 7. pontjának és 44. pontjának

való megfelelést szolgálja.

(4)[79] Ez a rendelet az Etv. rendelkezéseivel együtt a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az európai szakmai kártya kibocsátási eljárásáról és a riasztási mechanizmus alkalmazásáról szóló, 2015. június 24-i 2015/983 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez[80]

Az Etv. 40. § (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó szabályozott szakmák

2. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez[83]

Az Etv. 41. § (1) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzés alá tartozó szabályozott szakmák

3. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez[85]

4. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez[87]

Az Etv. XI/A. Fejezete szerinti európai szakmai kártya