149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet

a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályairól

A Kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a Kormány egyedi döntésén alapuló, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)

a) 14. § a) pontjában foglalt, beruházás-ösztönzést segítő képzési támogatás (a továbbiakban: képzési támogatás),

b) a 14. § b) pontjában foglalt, tanműhely létesítését szolgáló támogatás, továbbá

c) a 14. § c) pontjában foglalt, a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatás (a továbbiakban a b) és c) pontban foglaltak együtt: fejlesztési támogatás)

nyújtására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. a projekt megkezdésének napja:

a) az 1. § a) pontja szerinti képzési támogatás vonatkozásában a létrehozott újmunkahely vagy új munkakör betöltésére irányuló képzés megkezdésének napja,

b) az 1. § b) pontja szerinti fejlesztési támogatás vonatkozásában az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja, vagy a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a kedvezményezett által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő megrendelése közül az, amelyikre korábban kerül sor, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével,

c) az 1. § c) pontja szerinti fejlesztési támogatás vonatkozásában tárgyi eszközöknek vagy vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jogának, valamint szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék javaknak a kedvezményezett által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő megrendelése, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével,

2. a támogatás odaítélésének időpontja: az egyedi támogatás nyújtásáról szóló kormánydöntés dátuma,

3. általános képzés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés,

4. belső képzés: a kedvezményezett vagy a kedvezményezett vállalatcsoportja által a kedvezményezett saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén vagy a vállalatcsoporton belül, nem üzletszerűen szervezett képzés,

5. egyedi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott támogatás,

6. fogyatékossággal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott személy,

7. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott személy,

8. kedvezményezett: az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki képzési vagy fejlesztési támogatásban részesül,

9. képzéscsoport: azonos (szak)területhez kapcsolódó képzések összessége,

10. külső képzés: az a képzés, amelyet a kedvezményezett a saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönülten, Magyarországon megvalósuló képzés esetén a felnőttképzésről szóló törvény szerint akkreditált felnőttképzési intézmény, vagy külföldön megvalósuló képzés esetén szolgáltatási szerződés alapján valósít meg,

11. mikro, kis- és középvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás,

12. projekt: a képzési támogatással vagy a fejlesztési támogatással összefüggésben tervezett vagy végzett tevékenységek összessége,

13. speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés,

14. támogató: a támogatási igény egyedi elbírálásának eredményeként hozott kormánydöntés esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló szerv,

15. támogatástartalom: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított érték,

16. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,

17. újonnan létesített munkahelyek, munkakörök száma: a kedvezményezettnél a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42. § (1) bekezdése szerint munkaviszonyt létesített és a munkát Magyarországon végzők átlagos statisztikai állományi létszámának a szándéknyilatkozat benyújtását követő nettó növekménye a szándéknyilatkozat benyújtása napját megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva.

2. A támogatás formája, forrása, alanya és mértéke

3. § A képzési támogatás és a fejlesztési támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás) forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze. A támogatás formája nem működési célból nyújtott, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.

4. § (1) Képzési támogatásban az a hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely az Szht. 14. § a) pontjában, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Fejlesztési támogatásban az a hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely az Szht. 14. § b) és c) pontjában, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

5. § A Kormány a támogatás mértékét a 6. § (5) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével forintban határozza meg.

6. § (1) A képzési támogatás maximális támogatási intenzitása

a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a;

b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozás esetén.

(3) Ha valamely projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános vagy speciális jellege nem állapítható meg, az (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

(4) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(5) Ötven és ötszáz fő közötti munkahelyteremtést eredményező beruházás esetén legfeljebb 1 millió euró összegben nyújtható képzési támogatás. Ötszáz főt meghaladó munkahelyteremtést eredményező beruházás esetén legfeljebb 2 millió euró összegben nyújtható képzési támogatás az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül.

7. § (1) A fejlesztési támogatás mértéke tanulónként legfeljebb 8 ezer eurónak megfelelő forintösszeg azzal, hogy a támogatás kedvezményezettenként a 2 millió eurót nem haladhatja meg. A 6. § (5) bekezdésében és e §-ban meghatározott összegek forintra történő átszámítása során a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(2) A fejlesztési támogatás esetében a kedvezményezettnek legalább 27%-os saját forrással kell rendelkeznie.

3. A támogatás megítélésének és nyújtásának feltételei

8. § (1) Képzési támogatás - az Szht. 14. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel - akkor ítélhető meg, ha

a) a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatási igény benyújtójával (továbbiakban: kérelmező) az Mt. szerint munkaviszonyban álló, támogatással érintett képzésben résztvevő munkavállalók tervezett létszáma nem több, mint az újonnan létesített munkahelyek, munkakörök száma,

b) a kérelmező a képzésben részt vevők legalább 60%-ának - a képzés befejezését követően - munkaviszonyban és teljes munkaidőben történő foglalkoztatását legalább 12 hónapon keresztül vállalja.

(2) Az újonnan létrehozott munkahelyek vagy munkakörök számának a 2. § 17. pontja szerinti megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat, valamint az ilyen jellegű munkaköröket a teljes munkaidőben alkalmazottak vagy ilyen jellegű munkakörök arányos törtrészeként kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítése szempontjából a képzésben részt vevők összlétszámának meghatározása során a több támogatott képzésben is részt vett munkavállaló csak egyszer vehető figyelembe.

(4) A képzés befejezésének időpontját, valamint az ezen időponttól számított egy éves foglalkoztatási kötelezettség teljesülését a képzésben rész vett személyekre külön-külön kell meghatározni.

(5) Az egy éves foglalkoztatási kötelezettség a képzésben résztvevő azon utolsó képzésének befejezésétől kezdődik, amelyre vonatkozóan támogatás folyósításra került.

9. § Fejlesztési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók létszámát - a 14. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem benyújtását megelőző két iskolai tanév szakképző iskolai tanulólétszám átlagához képest - a létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább ötven fővel növeli a támogatási kérelem benyújtását követő második iskolai tanév végéig, és ezt a létszámot legalább öt évig folyamatosan fenntartja.

10. § A projekt megkezdésének napja nem lehet korábbi, mint az e rendelet szerinti szándéknyilatkozat szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) általi visszaigazolása, vagy a támogatás Kormány általi megajánlása kézhezvételének napja.

4. A támogatások más támogatásokkal történő összeszámításának szabályai

11. § (1) A képzési támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással és csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, valamint a támogatási összeg túllépéséhez.

(2) A kérelmezőnek a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy részesül-e olyan, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatásban vagy csekély összegű támogatásban, amelynek a képzési támogatással azonos vagy részben azonos elszámolható költségei vannak.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonos vagy részben azonos elszámolható költségeket nevesít, a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti szabályt figyelembe kell vennie a támogatási kérelem és az annak részét képező költségkalkuláció elkészítésénél.

12. § A fejlesztési támogatás más támogatással nem halmozható.

5. A támogatás igénylése, a támogatási kérelem

13. § (1)[1] A kérelmezőnek a támogatásra vonatkozó igényét cégszerűen aláírt szándéknyilatkozatban kell bejelentenie a miniszternek.

(2)[2] Ha a kérelmező a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető beruházásösztönző képzési támogatásra vagy a regionális beruházási támogatás szabályairól szóló jogszabály hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatásra vonatkozóan már nyújtott be szándéknyilatkozatot a miniszter vagy a Kormány részére, amely tartalmazta az e rendelet alapján megítélhető támogatásokra vonatkozó igényt is, és azt a miniszter visszaigazolta vagy a Kormány a támogatásokat megajánlotta, a továbbiakban a 14. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. Ha a kérelmező által benyújtott szándéknyilatkozat nem tartalmazta a képzési támogatásra vonatkozóan a (3) bekezdés h) pontja szerinti elemzést, azt a kérelemhez a 15. § (1) bekezdésében előírtakon túlmenően csatolni kell.

(3) A szándéknyilatkozat tartalmazza:

a) az igényelt támogatási forma megnevezését,

b) a megvalósítandó projekt tervezett időtartamát,

c) a létrehozandó új munkahelyek számát, helyszínét,

d) a folyamatban lévő egyéb állami támogatások megnevezését,

e) a képzésben részesítendő munkavállalók tervezett számát,

f) a támogatás igénybe venni tervezett összegét,

g) fejlesztési támogatások esetén a beruházás helyszínét, a fejlesztési elképzeléseket (ezen belül a tervezett tanulói létszámot, valamint a tanműhely létrehozására fordítandó beruházási mértéket) és az azokhoz kapcsolódóan igényelt támogatási összeget,

h) az igényelt képzési támogatással összefüggésben készített elemzést arról, hogy

ha) lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

hb) lényegesen kiszélesedik a tevékenység köre,

hc) növekszik a kérelmező által a projektre fordítandó összeg, vagy

hd) lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme.

(4) A miniszter a kérelmező szándéknyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül, a támogatási célra rendelkezésre álló keret figyelembe vételével írásban állást foglal a támogatási kérelem benyújthatóságáról.

14. § (1) Ha a támogatási kérelem benyújthatóságát a miniszter visszaigazolta, a támogatási kérelmet a visszaigazolás kézhezvételétől számított egy éven belül kell benyújtani a miniszterhez.

(2)[3] Ha a kérelmező a támogatási kérelmet a (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem terjeszti elő, azonban a támogatásra vonatkozó igényét fenntartja, a szándéknyilatkozatot ismételten be kell nyújtania a miniszternek.

15. § (1) A támogatási kérelmet az 1. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. A támogatási kérelemhez az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 72. § (2) és (3) bekezdésében előírtakon túlmenően csatolni kell:

a) költségkalkulációt,

b) a megvalósítani tervezett projekt leírását és

c) aláírási címpéldányt.

(2) A költségkalkulációnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a) a támogatás teljes összegét és lehívásának tervezett éves ütemezését, továbbá

b) képzési támogatás esetén:

ba) a tervezett költségek elszámolható költségtípusok szerinti bontását a képzési program időszakának éveire, ezen belül általános és speciális képzési típusokra bontva,

bb) általános és speciális képzések esetén a támogatási intenzitásokat,

c) fejlesztési támogatás esetén: a tárgyi eszközök listáját és ártáblázatát, építési beruházás esetén az építési költségnemek szerinti költségkalkulációját, amelynek alapján a beruházás forrásainak, ezen belül a saját forrásnak és az igényelt támogatási összegnek egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

(3) A projektleírásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a) a képzési támogatás iránti kérelem esetén:

aa) a tervezett képzési program időtartamát,

ab) a képzésben részesítendő munkavállalók tervezett létszámát,

ac) az általános és speciális képzések vagy képzéscsoportok felsorolását,

ad) az egyes képzések vagy képzéscsoportok bemutatását a képzés típusának megnevezésével, a típusonként tervezett átlagos óraszámmal és létszám meghatározásával, a megszerezhető kompetenciák és tervezett helyszínek megnevezésével, a tervezett elszámolható összköltség külső és belső képzések szerinti bontásával, a külső képzések tervezett díjának meghatározásával, valamint a képzésben résztvevők tervezett személyi jellegű ráfordításainak külső és belső képzések szerinti bontásával,

b) a fejlesztési támogatás iránti kérelem esetén a tervezett beruházás célját, leírását, a fejlesztés indokoltságának bemutatását az alábbiak szerint:

ba) az Szht.-ban és e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés rövid bemutatása,

bb) a fejleszteni kívánt terület állapotának, felszereltségének bemutatása,

bc) a kérelmező által folytatott szakmai képzés bemutatása, a beiskolázott tanulók, létszámának szakképesítésenkénti, valamint évfolyamonkénti feltüntetésével,

bd) ha a tervezett beruházás egy tágabb program része, úgy a program rövid bemutatása, valamint a program és a tervezett beruházás kapcsolatának, illeszkedésének ismertetése,

be) az elérni kívánt oktatási, képzési célok bemutatása,

bf) a beszerezni kívánt tárgyi eszközök működtetéséhez szükséges emberi erőforrás és tárgyi feltételek meglétének ismertetése,

bg) a végzős tanulók kérelmezőnél történő elhelyezkedési esélyeinek és a gyakorlati képzés folyamatosságának a biztosítása érdekében a térségben működő szervezetekkel, iskolákkal kialakított kapcsolat bemutatása.

(4) A benyújtott támogatási kérelem és az annak tárgyában készült előterjesztés alapján a támogatás odaítéléséről a Kormány dönt, melyben felhatalmazást ad a támogató részére a támogatási szerződésnek a kérelmezővel történő megkötésére.

(5) A kormánydöntést követően a támogatási kérelem nem módosítható.

6. A támogatási szerződés, a támogatás folyósítása

16. § (1) A Kormány döntésétől számított 180 napon belül a támogató és a kedvezményezett szerződést köt.

(2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározottak szerint:

a) ellátja a támogatásoknak a kedvezményezett részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,

b) dönt a kedvezményezett által benyújtott beszámolók elfogadásáról és a teljesítés igazolásáról,

c) szükség esetén intézkedik a kedvezményezettel szemben a visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket, és

d) ellenőrzi a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

17. § (1) A támogatási szerződés - az Szht. és az Ávr. támogatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezésében meghatározottakon túl - tartalmazza:

a) a szerződést kötő felek képviseletére jogosult, valamint a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,

b) a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait, azok határidejét,

c) képzési támogatás esetén a tervezett és tényleges képzési létszám eltérésére vonatkozó rendelkezéseket, és

d) a projekt megkezdésének és befejezésének végső időpontját.

(2) A biztosítékokat - a 21. § (2) bekezdése kivételével - legkésőbb a támogatás első folyósítását megelőzően a támogató rendelkezésére kell bocsátani, és azoknak a támogatási szerződés alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig a támogatási szerződésben meghatározottak szerint rendelkezésre kell állniuk.

(3)[4] Biztosítékként - a 21. § (2) bekezdése kivételével - a kedvezményezettnek valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással terhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot, vagy hitelintézettel kötött garanciaszerződést vagy kezességi szerződést kell benyújtania a támogató részére.

18. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatást lehívni.

(2) Ha a támogatási szerződés alapján a folyósítás több részletben történik, a támogatás utólag, teljesítés- és forrásarányosan folyósítható.

(3) Támogatási előleg a támogatási projektre nem nyújtható.

7. A képzési projektre vonatkozó különös szabályok

19. § Ha a kedvezményezett a képzési projektet belső képzés formájában valósítja meg, a kedvezményezettnek

a) vállalnia kell, hogy a képzéseket a felnőttképzésről szóló törvényben foglalt követelmények betartásával bonyolítja le,

b) a belső képzésre fordított költségei akkor számolhatók el, ha az elszámolással érintett képzéscsoportok körébe tartozó képzéseket a felnőttképzésről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették, és

c) a képzések lebonyolítása során rendelkeznie kell a képzés megnevezését, a lebonyolítás helyszínét, időpontját, az óraszámot, valamint a képzésben résztvevők és az oktatók nevét, aláírását tartalmazó jelenléti ívvel.

20. § Ha a kedvezményezett a képzési projektet külső képzés formájában valósítja meg,

a) a külső képzés akkor indítható, ha a kedvezményezett által a képzés lebonyolításával megbízott magyar képző intézmény a képzés teljes időtartamára rendelkezik a felnőttképzésről szóló törvény szerinti akkreditációval,

b) a képzés díja képzésenként kiállított számla alapján számolható el.

8. A fejlesztési támogatások különös szabályai

21. § (1) A gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt és ingatlant a kedvezményezett köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig kizárólag gyakorlati képzés céljaira használni.

(2) A fejlesztési támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább ötéves időtartamra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogató javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének, továbbá ezek megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

9. A beszámolás és a költségek elszámolásának szabályai

22. § (1) A kedvezményezett a támogatás rendeltetésszerű felhasználásról beszámolót készít és nyújt be a támogatónak a támogatási szerződésben meghatározott időközönként.

(2) A beszámoló tartalmazza a támogatási célnak megfelelő projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását, figyelemmel a támogatással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására.

23. § (1) A kedvezményezett kizárólag az Ávr. 80. § (5) bekezdése szerinti időszakban felmerült költségeket számolhatja el azzal, hogy a költségelszámolásnál legkorábban a szándéknyilatkozat visszaigazolásának dátumát követően felmerült költségek vehetők figyelembe.

(2) A támogatott projekt során elszámolható költségeket és azok számítására vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A költségek elszámolása a támogatási szerződésben előírt formában és tartalommal, valamint határidők alapján történik.

24. § A támogatott projekt keretében elszámolt költségeket alátámasztó eredeti bizonylatokat nem kell benyújtani, azokat a kedvezményezett a könyvelés szabályainak megfelelően, a támogatási folyamat lezárását követő tíz évig köteles őrizni, és a támogatás megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor az ellenőrzést végző szerv rendelkezésére bocsátani.

25. § (1) A kedvezményezett által benyújtott képzési támogatás iránti kérelem adatai és az elszámolásban feltüntetett tényköltségek - a támogatott projekt megvalósítása során jelentkező, előre nem ismert körülményekből fakadóan -a (2), (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint mutathatnak eltéréseket.

(2) Ha a képzési projekt megvalósítása során a képzésben részt vevő munkavállalók összlétszáma a támogatási kérelemben megjelölt létszámához viszonyítva

a) megnövekedett, a támogatási összeghatár megemelésére nem kerülhet sor,

b) nem éri el a 100%-ot, de 1000 fő alatti munkahelyteremtés esetén a 90%-ot, 1000 fő feletti munkahelyteremtés esetén a 80%-ot meghaladja, a kedvezményezettnek a létszámcsökkenés okairól tájékoztatást kell adnia a támogató részére,

c) 1000 fő alatti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 90%-ot, a támogatási összeg a tervezett létszám 90%-ához viszonyított tényleges létszám figyelembe vételével arányosan csökkentésre kerül,

d) 1000 fő feletti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 80%-ot, a támogatási összeg a tervezett létszám 80%-ához viszonyított tényleges létszám figyelembe vételével arányosan csökkentésre kerül.

(3) Ha a benyújtott részelszámolás alapján létszámcsökkenés állapítható meg, és addig az időpontig a létszámcsökkenés mértéke alapján számítható csökkentett támogatási összegnél magasabb összeg került kifizetésre a kedvezményezett részére, a különbséget a még folyósítandó támogatási összegből le kell vonni. Ha a levonandó támogatás mértéke nagyobb, mint a még folyósítandó támogatási összeg, a támogatás folyósításra nem kerülhet, továbbá a levonandó és a folyósítandó támogatás különbségét vissza kell követelni.

(4) A kedvezményezett csak a támogatási kérelemben megjelölt képzéscsoportokat bonyolíthat le, ugyanakkor az azonos képzéscsoportba tartozó képzéseket más, ugyanazon képzéscsoportba tartozó képzésekkel felválthatja, és kiegészítheti új képzésekkel is a támogató egyetértésével. Ebben az esetben az elszámolásban a kedvezményezettnek a támogatási kérelemhez igazodóan meg kell adnia azon adatokat is, amelyek alapján megállapítható az egyes képzések általános vagy speciális jellege.

(5) A kedvezményezett a képzési időszak alatt benyújtott elszámolásaiban az egyes költségnemek teljes költséghez viszonyított arányát illetően - legfeljebb 50%-ban térhet el a támogatási kérelemben foglalt költségnem arányoktól, azzal, hogy a képzési időszak végén az elszámolások összesített adatai alapján az egyes költségnemek teljes támogatási összeghez viszonyított aránya legfeljebb 20%-os eltérést mutathat a támogatási kérelemben megjelölt költségnem-arányoktól. Az eltérések során a 2. melléklet szerinti, a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításait tartalmazó költségnemre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.

(6) A kedvezményezett az utolsó elszámolás benyújtását megelőzően a teljes támogatási összeg legfeljebb 85%-ának kifizetését igényelheti.

26. § (1) Képzési támogatás esetén a beszámoló tartalmazza:

a) a tényleges képzési költségeknek

aa) az elszámolható költségtípusok, valamint

ab) az általános és speciális képzések szerinti bontásban történő kimutatását,

b) az igényelt támogatási összeget,

c) az általános és speciális képzések támogatási intenzitásait,

d) a képzéscsoportok

da) költségeinek,

db) időtartamának, és

dc) óraszámának bemutatását,

e) a képzéscsoportok résztvevőinek létszámát, ezen belül a fogyatékkal élők vagy hátrányos helyzetű személyek létszámát,

f) a képzések általános vagy speciális jellegének megjelölését, az azt alátámasztó információt,

g) a képzések elszámolható költségkategóriák szerinti költségeit,

h) külső képzés esetében a d) pont da)-dc) alpontja, valamint az e) pont szerinti adatokat képző intézményenkénti bontásban.

(2) Fejlesztési támogatás esetén a beszámoló tartalmazza

a) a beruházás üzembe helyezési okmányának másolatait,

b) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv másolatát,

c) olyan összesítést, amely tartalmazza

ca) a beruházás tárgyának megnevezését,

cb) az elszámoláskor igényelt támogatás összegét,

cc) a beruházás során elvégzett munkák tételes felsorolását főbb költségnemenkénti bontásban,

cd) a beruházás bekerülési összegét, a támogatási kérelemben megjelöltekhez képest az esetleges eltérés indoklását,

d) építési beruházás esetén

da) az elvégzett kivitelezési munkák számlán feltüntetett összértékét forintban,

db) az építési beruházás költségvetési főösszesítője alapján a költségnemek összegei és beruházási források közötti megoszlás bemutatását, és

e) építési beruházás estén a jelzálogjog alapítására és bejegyeztetésére vonatkozó okirat másolatait.

27. § (1) A támogatott projektek megvalósítása során nem forintban keletkező költségeket a számla kiállításának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembe vételével számított forint összegben kell könyvelni és lehet érvényesíteni az elszámolásban.

(2) Ha a támogatási szerződésben szereplő támogatási összeg adott évre jutó keretösszege nem kerül felhasználásra a tárgyévben, a fel nem használt keretösszeg a támogatási szerződés módosításával átcsoportosítható a következő támogatással érintett évre vagy évekre.

10. A projekt megvalósításának ellenőrzése, a támogatás visszakövetelése

28. § (1) A támogató a projekt megvalósítása alatt, továbbá képzési támogatás esetén a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követő egy évig, fejlesztési támogatás esetén a beruházás kötelező üzemeltetési időszakát követő egy évig, vagy a támogatási szerződésben egyedileg meghatározott más időpontig bármikor, előzetes értesítés nélkül is jogosult a támogatási szerződés betartásának ellenőrzésére.

(2) A kedvezményezett az e rendelet szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének igazolásaként az utolsó képzés megvalósulását követő 12 hónap elteltét követő 60 napon belül foglalkoztatási zárójelentést nyújt be a támogató részére. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a támogatási szerződésben vállalt létszámok alapján történik.

(3) Az ellenőrzés során a támogató a támogatási szerződés teljesülésével, a támogatási összeg jogszerű felhasználásával kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációkat kérhet, azokról másolatot készíthet.

(4) A kedvezményezett köteles

a) az ellenőrzésre jogosult megkeresésének soron kívül eleget tenni,

b) az ellenőrzésre jogosult részére szóban vagy írásban tájékoztatást adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, és

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(5) A kedvezményezett köteles az e rendelet alapján nyújtott támogatásokra vonatkozó dokumentumokat a szándéknyilatkozat visszaigazolásának dátumától számított tíz évig megőrizni.

29. § (1) A képzési támogatás-nyújtás feltételeként vállalt foglalkoztatási kötelezettség részbeni teljesítése esetén a visszafizetési kötelezettség megállapításánál a 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével kell eljárni.

(2) A fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett 21. § (1) bekezdése szerinti fenntartási kötelezettsége esetében, ha a kedvezményezett a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított öt éven belül

a) megszűnik,

b) a támogatással érintett gyakorlati képzést kettő, egymást követő tanítási éven túl szünetelteti, vagy

c) a támogatással érintett gyakorlati képzést megszünteti,

a fenntartási időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a hányadát kell visszakövetelni, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került.

11. Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. Átmeneti rendelkezések

31. § E rendelet rendelkezéseit azon támogatások tekintetében is alkalmazni kell, amelyek a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20. §-ában meghatározott keretmegállapodással még nem rendelkeznek.

32. § A Rendelet 20. §-a szerinti beruházásösztönző képzési célú támogatás tárgyában a miniszter által megkötött keretmegállapodások alapján nyújtott támogatások esetén

a) a támogatott a támogatásra vonatkozó dokumentumokat a Rendeletben foglalt időtartamig köteles megőrizni,

b) a támogatottal szemben a részéről felmerült jogszabálysértés, a támogatási szerződés által előírt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése, valamint a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén a Rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

33. § A Kormány egyedi döntéseivel megítélhető beruházásösztönző képzési támogatásra, tanműhely létesítési vagy annak tárgyi feltételei fejlesztésének támogatására, illetve a regionális beruházási támogatás szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatásra vonatkozóan benyújtott szándéknyilatkozat esetén, ha annak miniszter általi visszaigazolására vagy a támogatás Kormány általi megajánlására e rendelet hatályba lépését megelőzően került sor, a 14. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt nem kell alkalmazni.

13. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § E rendelet 1. § a) pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezete és 38-39. cikke (HL L 214., 2008. 08. 09., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelethez

Elszámolható költségek

1. Képzési támogatás esetén a képzéssel összefüggésben az alábbi költségek számolhatók el:

1.1. Külső képzés esetén:

1.1.1. a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet 39. cikk (4) bekezdése figyelembevételével számított díja,

1.1.2. a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja,

1.1.3. a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségei,

1.1.4. a képzési projekttel kapcsolatos eligazítási és tanácsadási szolgáltatások költségei,

1.1.5. a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége,

1.1.6. jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az 1.1.1-1.1.5. alpontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

1.2. Belső képzés esetén:

1.2.1. az oktatók Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,

1.2.2. az oktatók és képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

1.2.3. egyéb folyó költségek, így a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

1.2.4. az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

1.2.5. a képzésben részt vevő munkavállaló Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és az elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) - az 1.2.1-1.2.4. alpontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

1.3. A külső és a belső képzésre egyaránt irányadó:

1.3.1. A képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

1.3.2. Ha egy projekten belül külső és belső képzés egyaránt megvalósul, úgy a képzésben részt vevő munkavállaló Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és az elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az 1.1.1-1.1.6. alpontban, valamint az 1.2.1-1.2.4. alpontban felsorolt költségek együttes összértékéig számolhatók el.

2. Fejlesztési támogatások esetén a költségelszámolás az alábbiak figyelembe vételével történik:

2.1. Az eszközök bekerülési értékének megállapítására az Szt. 47-51. §-a irányadó. Az így meghatározott bekerülési értékből levonásra kerülnek az alábbiak (nem elszámolható költségek):

2.1.1. a beruházó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei,

2.1.2. garanciális költségek,

2.1.3. a pályázónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli, vagy más telephelyre történő áttelepítési költsége,

2.1.4. franchise díj,

2.1.5. a támogatási igénybejelentés visszaigazolása előtt felmerült költségek, kivéve előkészítés címén a beruházás előkészítési tevékenységéhez kapcsolódó kiviteli terv elkészítésének költségét,

2.1.6. előkészítési célú tevékenység költségei, így különösen pályázatkészítés, pályázati menedzsment, kifizetési igénylés összeállítása, engedélyezési és kiviteli tervek készítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése, közjegyzői díj, kivéve előkészítés címén a beruházás előkészítési tevékenységéhez kapcsolódó kiviteli terv elkészítésének költségét,

2.1.7. adótanácsadás és könyvelés díja,

2.1.8. forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, valamint a pályázat életútja alatti bármilyen a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

2.1.9. biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

2.1.10. jelzálog, hitelintézettel kötött garanciaszerződés költségei,[5]

2.1.11. kamatráfordítások,

2.1.12. árfolyamveszteségek,

2.1.13. működési és általános költségek (rezsi),

2.1.14. reprezentációs költségek,

2.1.15. utazási- és szállásköltségek, így különösen gépek üzembe helyezéséhez kapcsolódóan, vagy vásárokon, kiállításokon való megjelenés esetén sem számolható el,

2.1.16. kiszállási díj,

2.1.17. jogszabály frissítési díj,

2.1.18. fordítási költségek,

2.1.19. szerszámkészlet,

2.1.20. műszaki eszközök felújítási költségei,

2.1.21. meglévő gépekátalakításának költségei, még akkor sem, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere megváltozik,

2.1.22. eszközök leszerelési költsége,

2.1.23. a szállítási biztosítás és a vámkezelés költsége,

2.1.24. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól, vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

2.1.25. azon eszközök, berendezések, amelyek az igénybejelentés benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a pályázónál bármely telephelyen már használatban voltak,

2.1.26. készletek beszerzése,

2.1.27. fogyasztási cikkek beszerzése,

2.1.28. jármű (gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű), pótkocsi, félpótkocsi beszerzése,

2.1.29. az apportált eszköz értéke,

2.1.30. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással.

2.2. Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló ("szinten tartó") felújítási munka, és az üzemszerű működést szolgáló költségek nem támogathatóak.

2.3. A tárgyi eszközök körében a kedvezményezett szakképzési tevékenységét közvetlenül, rendszeres használat mellett tartósan, legalább öt évig szolgáló eszközök elszámolása lehetséges.

2.4. A támogatásból csak új tárgyi eszköz szerezhető be. A támogató előzetes jóváhagyásával lehetséges a működtetési kötelezettség ideje alatt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése.

2.5. Egyéb általános előírások

2.5.1. Ha a kedvezményezett a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, a projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni.

2.5.2. Ha a kedvezményezett ÁFA adóalany, vagy még nem ÁFA adóalany, de a beruházás, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és ÁFA levonására egészben vagy részben jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

2.5.3. A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbevételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, mely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.

2.5.4. Bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja, melyek a beruházás megvalósítási időszaka alatt merülnek fel, elszámolható költségeknek minősülnek. További feltétel, hogy bérleti szerződés határozatlan idejű legyen, vagy határozott idejű szerződés esetén annak időtartama tíz évvel meghaladja a beruházás befejezésének tervezett dátumát.

3. melléklet a 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelethez

A visszafizetendő tőkeösszeg számítása a képzési támogatás-nyújtás feltételeként vállalt foglalkoztatási kötelezettség nemteljesítése esetén

1. A foglalkoztatási kötelezettség nem teljesül, ha

1.1. a képzésben részt vett munkavállalók összlétszáma több, mint a támogatási kérelem szerint képzésbe vonni tervezett létszám:

A képzésben részt vett munkavállalók közül képzésük lezárulását követő 12 hónap során folyamatosan munkaviszonyban, teljes

1.2. a képzésben részt vett munkavállalók összlétszáma azonos vagy kevesebb, mint a támogatási kérelem szerint képzésbe vonni tervezett létszám:

2. A foglalkoztatási kötelezettség megsértése esetén:

2.1. A kifizetett teljes (a kedvezményezett által addig teljesített visszafizetések levonását követően számítható) támogatási összeget osztva a képzésben részt vettek összlétszámával ki kell számítani az 1 főre eső átlagos támogatási összeget, majd

2.2. ki kell számítani a 60%-os foglalkoztatási kötelezettség teljesüléséhez hiányzó létszámot, a következők szerint:

2.2.1. Ha a képzésben részt vett munkavállalók összlétszáma több, mint a támogatási kérelem szerint képzésbe vonni tervezett létszám, abban az esetben a teljesítéshez hiányzó létszám (L):

L = (kérelem szerint képzésbe vonni tervezett létszám * 0,6) - a képzésben részt vett munkavállalók közül képzésük lezárulását követő 12 hónap során folyamatosan munkaviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma

2.2.2. Ha a képzésben részt vett munkavállalók összlétszáma megegyezik vagy kevesebb, mint a támogatási kérelem szerint képzésbe vonni tervezett létszám, abban az esetben a teljesítéshez hiányzó létszám (L):

L = (képzésben részt vett munkavállalók létszáma * 0,6) - a képzésben részt vett munkavállalók közül képzésük lezárulását követő 12 hónap során folyamatosan munkaviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma

3. A visszafizetendő tőkeösszeg a 2.1. pont szerinti összeg és a 2.2.1. vagy 2.2.2. alpont szerinti létszám szorzataként számítandó.