2012. évi XVI. törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

"1. devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél

a) a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,

b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és

c) a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség, illetve a lízing tárgya Magyarország területén lévő lakóingatlan;"

(2) A Tv. 1. § (1) bekezdés 3-5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

"3. fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan - nem e törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

4. gyűjtőszámlahitel: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön - ide nem értve a pénzügyi lízingszerződést - ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön;

5. hiteladós: az a természetes személy, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre vonatkozóan kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött és e szerződésből eredően tartozása áll fenn;"

(3) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

"7a. közszférában dolgozó

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,

c) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,

e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,

f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,

g) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott,

i) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő,

k) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,

l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy."

(4) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 9a. és 9b. pontokkal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

"9a. legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340 HUF/EUR, japán jen esetén a 3,3 HUF/JPY;

9b. mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti - de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt - összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más - késedelmi kamatnak nem minősülő - kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható követelésrész;"

(5) A Tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka

a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,

b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy - amennyiben az korábbi időpontra esik -a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30. napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló-tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja."

2. § A Tv. 2. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"2. Állami szerepvállalás"

3. § A Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a magyar állam az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel]

"a) készfizető kezesként felel - a mentesített követelésrész kivételével - a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időszakban a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból felmondta,"

4. § A Tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) A pénzügyi intézmény által a hiteladóssal szemben a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint nem érvényesíthető mentesített követelésrész fele összegét a magyar állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére.

(2) Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti.

(3) A mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem érvényesíthet."

5. § (1) A Tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek:

a) a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

b) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszünteti,

c) a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot,

d) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és

e) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban,

f) a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szerződést a felek 2011. december 15. napja előtt kötötték."

(2) "(4) A pénzügyi intézmény gyüjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére minden olyan pénzügyi intézmény jogosult, amelyre e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hatálya kiterjed. A pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A pénzügyi intézmény a nem közszférában dolgozó lakáscélú devizakölcsönnel - ideértve a pénzügyi lízinget is - rendelkező hiteladós kérelmét 2012. június 1-től, a nem közszférában dolgozó és nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező hiteladós kérelmét 2012. szeptember 1-től köteles befogadni azzal, hogy a kérelmet a pénzügyi intézmény korábbi időpontban is befogadhatja."

6. § (1) A Tv. 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyüjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:)

"f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből

fa) a mentesített követelésrészt, valamint

fb) a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét

a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni."

(2) A Tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatát illetően kormányrendeletben meghatározott módon kamattámogatásra jogosult."

(3) A Tv. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult - a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig - egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Ilyen kezdeményezés esetén a pénzügyi intézmény a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti."

7. § A Tv. a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:

"4/A. A fizetési kötelezettséget tartósan nem teljesítő devizakölcsön-adósok devizakölcsön-szerződése alapján fennálló fizetési kötelezettségének forintra váltása

10/A. § (1) A devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény 2012. augusztus 31-ig köteles a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés - ide nem értve a pénzügyi lízingszerződést-alapján fennálló, vagy abból eredő teljes követelést, illetve még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összeget és maradványértéket a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani, ha

a) a forintban fennálló követelésre történő átváltásra korábban még nem került sor,

b) a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), illetve a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,

c) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében a hiteladós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll,

d) a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlanra, több ingatlan esetén egyik ingatlanra sincs az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog bejegyezve, és

e) a hiteladós a pénzügyi intézmény részére 2012. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

(2) A pénzügyi intézmény a forintra történő átváltás napján köteles a fennálló, értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított követelése - ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is - értékének 25%-át elengedni.

(3) A még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség forintra történő átváltására vonatkozó szerződésmódosításra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210/B. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a pénzügyi intézmény a hiteladós (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozata esetén jogosult a szerződés - futamidőt nem érintő - módosítására.

(4) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő hiteladóst postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón 2012. április 15-ig köteles értesíteni a forintra történő átváltás, valamint a tartozás egy része elengedésének lehetőségéről azzal, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatát tegye meg. A pénzügyi intézmény az értesítésben tájékoztatja az ügyfelet a szerződés (3) bekezdés szerinti módosítását követően fennálló tartozás várható mértékéről, várható törlesztőrészletről, valamint arról, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat megadásával a hiteladós hozzájárul a kölcsönszerződése módosításához.

(5) A forintra történő átváltással, valamint a követelés 25%-ának elengedésével összefüggésben a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben díjat, költséget nem számíthat fel."

8. § A Tv. 11. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"c) a mentesített követelésrész magyar államot terhelő része, valamint a legmagasabb árfolyam meghaladása miatt a pénzügyi intézményt megillető megtérítés törvényben nem szabályozott feltételeit, valamint elszámolását,

d) a közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitele kamattámogatásának, valamint az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásának részletes szabályait."

9. § A Tv. a következő 12/B. §-sal egészül ki:

"12/B. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. év június 1. napjával a Módtv.-ben megállapított rendelkezések szerint a törvény erejénél fogva módosul. A szerződés módosulása esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 60 hónap a Módtv. hatálybalépésétől számítandó.

(2) Az (1) bekezdés szerint történő módosulásról a pénzügyi intézmény az érintett hiteladóst postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón 2012. év április 30. napjáig értesíti azzal, hogy a hiteladós 2012. év május 15. napjáig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésére a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket alkalmazzák. A hiteladós kezdeményezése esetén a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés nem módosul, arra e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

(3) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt ilyen szerződés alapján a hiteladós által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot - a szerződés (1) bekezdése szerint történő módosulása esetén - a pénzügyi intézmény csak a módosult szerződéssel összhangban kérheti végrehajtási záradékkal ellátni."

10. § A Tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § Amennyiben a közszférában dolgozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2011. december 30-án hatályos 200/B. §-a szerinti végtörlesztésre jogosult volt, erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli igénybejelentést tett, és ezen igényéről munkáltatóját is tájékoztatta, valamint 2012. július 1-jéig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, részére a magyar állam egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február 1-je és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete -de legkésőbb a 2012 júliusában fizetendő törlesztőrészlet esedékessége - közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett törlesztőrészlete és a Módtv. 1. § (5) bekezdése által megállapított 1. § (2) bekezdés szerinti rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség. A támogatást a fennálló devizakölcsön-tartozás előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A pénzügyi intézmény a vissza nem térítendő támogatás elszámolására tekintettel előtörlesztési díjat nem számíthat fel."

11. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2012. április 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő harmadik napon hatályát veszti.

(2) E törvény 13. § (2) bekezdése 2012. április 2-án lép hatályba.

12. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.8. és 2.9. alpontokkal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

"2.8. az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni;

2.9. az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény

a) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként,

b) 13/A. § alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap."

13. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 4. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,"

(folytathat).

(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 199. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére."

14. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:)

"d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön vagy ehhez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása."

(2) Az Ltp. 8. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:)

"e) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, a Hpt. 2012. január 1-jén hatályos 200/B. § szerinti végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön kiváltása."

(3) Az Ltp. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles. A követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmek ügyében a Magyar Állam képviseletében a köztartozás jogosultjaként a Magyar Államkincstár jár el."

15. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:]

"a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:

aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd 200 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd 200 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 900 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el a 900 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 600 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el a 600 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 300 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a 300 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 150 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 5 százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a 150 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 2,5 százaléka;"

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke