1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 4. § és 13. § tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdésének b), i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az I. melléklet szerint módosul.

2. § Az R. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. § Az R. Melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Telephely esetén a határozatban külön fel kell tüntetni a telephelyen ellátott feladatokat, a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a telephelyen a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes. Telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása előtt a székhely szerint illetékes kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot - az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg - meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak."

(2) Az MKM rendelet 35. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kormányhivatalnak-a közoktatási törvény 80. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott - a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzése keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálnia:"

(3) Az MKM rendelet 35. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig, a közoktatási törvény 102. § (11) bekezdésében meghatározott egyéb átszervezés esetében július utolsó munkanapjáig nyújthatja be a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély, illetve az engedély módosítása iránti kérelmet."

5. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) 43. §-a a "FAIPARI ALAPISMERET" szövegrész helyett a "FAIPARI ALAPISMERETEK" szöveggel lép hatályba.

6. § Az OKM rendelet 37. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 43. mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezése II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont tizedik mondatában a

"4-6" szövegrész helyett

" 4-5" szöveggel lép hatályba.

7. § Az OKM rendelet 39. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 45. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezése a 4. melléklet szerint módosul.

8. § Az OKM rendelet 43. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 49. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezése az 5. melléklet szerint módosul.

9. § Az OKM rendelet 46. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 52. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezése a 6. melléklet szerint módosul.

10. § Az OKM rendelet 47. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 53. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezése a 7. melléklet szerint módosul.

11. § Az OKM rendelet 49. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 55. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezésében a KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK II. VIZSGA LEÍRÁSA cím "KÖZÉPSZINT" alcím helyett "KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA" alcím lép hatályba.

12. § (1) E rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2. §-sal megállapított vizsgakövetelményeket a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(3) E rendelet 5-11. §-a 2012. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy az 5-11. §-sal megállapított vizsgakövetelményeket a 2011/2012. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

13. § Az MKM rendelet

a) 35. § (3), (6), (9) bekezdésében, a 2. számú mellékletnek A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége cím 6. és 7. pontjában, a 6. számú melléklet II. A mellékletek cím felvezető mondatában, valamint a 8. számú melléklet 4.6. pontjában a "jegyző, főjegyző" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) a 6. számú melléklet I. pont felvezető mondatában az "Önkormányzat jegyzője, főjegyzője" szövegrész helyébe a "Kormányhivatal" szöveg,

c) a 6. számú melléklet I. 2. pontjában a "jegyző, főjegyző hivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

14. § Az R. Mellékletének

a) RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím a Gyakorlati vizsga pont Agyakorlati vizsga értékelése alpont A projektmunka értékelése szakasz Értékelési útmutató rész és az azt követő szövegrész, és

b) EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA címet követő Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga sajátosságai alcímet követő szöveg negyedik mondata és hatodik mondatának utolsó két tagmondata

hatályát veszti.

15. § Ez a rendelet 2013. május 1. napján hatályát veszti.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

1. Az R. Mellékletének INFORMATIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Gyakorlati vizsga Általános szabályok alpont Lebonyolítás, A vizsga előkészítése szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére."

2. Az R. Mellékletének MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) ISMERETKÖRÖK alcím 1. MAGYAR NYELV főpont táblázatának 1.6. A szöveg pont 1.7.2. Szöveg a médiában alpontjának száma helyébe a következő rendelkezés lép:

" 1.6.7.".

3. Az R. Mellékletének NÉMET NYELV, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont hatodik franciabekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik."

4. Az R. Mellékletének az OLASZ NYELV, I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY cím D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS! alcím 1. Nyelvtani szerkezetek pontját követő 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

5. Az R. Mellékletének RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Nyilvánosságra hozandók pont táblázatát követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

"* Portfolió: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van, a korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra alkalmas formában kiállítja.

** Projekt: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik vagy nincs tanulói jogviszonyban, egy központilag megadott témájú vizuális projektmunkát készít el."

6. Az R. Mellékletének RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A projektmunka értékelése alpont 1-7. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A projektmunkára összesen 75 pont adható.

A projektmunka esetében az értékelést központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján kell végezni az alábbi szempontok szerint.

I. Problémamegoldó képesség

II. Vizuális kommunikációs képesség

III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága)

IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikája

V. Összkép

A fenti szempontokhoz tartozó kritériumrendszer világosan értelmezhető jellemzőkkel írja le az adott szempont szerint teljesülő minőséget, melyekhez pontskála tartozik."

7. Az R. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET, A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeiről címet követő 1-5. mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Társadalomismeret modultantárgy jellege az érettségi követelmények szempontjából azt jelenti, hogy valóságosan két esetben lehet eredményesen felkészülni a tárgy érettségi vizsgájára:"

8. Az R. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET, A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeiről címet követő 21. mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Társadalomismeret modultantárgy másik sajátossága az, hogy követelményrendszere alternatív jellegű: két olyan tudományterületet tartalmaz - a közgazdaságtant, illetve a pszichológiát -, amelyből az érettségi vizsga során választhatnak a vizsgázók."

9. Az R. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpont 2-4. mondata helyébe az következő rendelkezés lép:

"A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1-jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.

A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára."

10. Az R. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont A projektmunka értékelése alpont harmadik-negyedik mondata helyébe az következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik."

11. Az R. Mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont első mondata helyébe az következő rendelkezés lép:

"Az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Íráskészség vizsgarész-összetevőkben a megadott szószám helyett (az egyes nyelvekben - többek között az arab, a japán és a héber esetében - használt eltérő írásjegyek miatt) nyelvspecifikusan a karakterszám értendő."

12. Az R. Mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Az írásbeli feladatlap értékelése pont 1-5. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

Az Íráskészség értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

Az egyes vizsgarész-összetevőkben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékelik."

13. Az R. Mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői pont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Íráskészség vizsgarészekben a megadott szószám helyett (az egyes nyelvekben - többek között az arab, a japán és a héber esetében - használt eltérő írásjegyek miatt) nyelvspecifikusan a karakterszám értendő."

14. Az R. Mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont Általános szabályok alpont negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára."

15. Az R. Mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpont harmadik-negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik."

16. Az R. Mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA, BEVEZETÉS címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az érettségi vizsgán számonkérhető tudásanyag mindkét szinten szervesen illeszkedik a kerettantervhez, valamint az általános érettségi követelményekhez. A két szinten azonban a vizsga felépítése lényeges különbséget mutat. Bár mind a két szinten megjelennek írásbeli és szóbeli követelmények, ezek jellege azonban nagymértékben különbözik egymástól.

A középszintű Emberismeret és etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére összpontosít. Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a vizsgázó konkrét élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a vizsgakövetelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését igényli. Középszinten a vizsga írásbeli részét a vizsgázók egyéni projektek készítésével teljesítik. A projektvizsga témái központilag kerülnek meghirdetésre, s a vizsgázók e megadott témakörökön belül választhatnak. A vizsgázók ugyanakkor szóbeli érettségin esetelemzések során tesznek tanúbizonyságot az általuk megtanultak alkalmazásáról. A szóbeli érettségi másik eleme az egyéni projekt megvédése a vizsgabizottság előtt. Lényegében ezek a követelmények jelennek meg az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részében is. Itt azonban elvárjuk a vizsgázóktól - akik vélhetően ezen a területen kívánnak továbbtanulni -, hogy a kerettantervi követelményrendszer mélységében ismerjék a filozófia, illetve etika alapvető fogalomrendszerét, valamint az etikatörténet alapvető tárgyi ismeretanyagát. Az emelt szinten az írásbeli vizsga esszékérdésből és kisebb esetelemzésekből áll, míg a szóbelin a megadott tételsor alapján vizsgáznak, mely alkalmat ad elméleti felkészültségük, valamint az antropológia és az etika alapkérdéseiben szerzett jártasságuk bemutatására."

17. Az R. Mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont Általános szabályok alpont negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára."

18. Az R. Mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpont harmadik-negyedik mondata helyébea következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik."

19. Az R. Mellékletének TERMÉSZETTUDOMÁNY, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGAalcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpont második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik és tanulói jogviszonyban van."

20. Az R. Mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím A VIZSGA FORMÁJA alcímet követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

"Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar népzene alapjai érettségi vizsga célja

A magyar népzene alapjai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

Középszinten:

- rendelkezik-e elvárható átfogó ismeretekkel a magyar népzenéről és annak helyéről a magyar zenetörténetben,

- megismerte-e a magyar népzene főbb stílusait és stílusrétegeit, meg tudja-e szabatosan fogalmazni azok legfőbb jellemzőit,

- tájékozott-e a magyar nyelvterületen a népzenei dialektusterületeket és az egyes etnikai csoportokat illetően,

- ismeri-e hangszere zeneirodalmának népzenei eredetű darabjait, ismeri-e a dallamok forrását és a feldolgozott dallam stílusbeli hovatartozását,

- képes-e tiszta, stílusos népdaléneklésre (beleértve a népnyelvi szövegek helyes kiejtését),

- képes-e lapról énekelni díszített népdalt is, stílusosan, szöveggel - és képes-e azt elemzéssel meghatározni,

- rendelkezik-e biztos memóriával, megfelelő repertoárral.

Emelt szinten:

a fentiekben felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak felmérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- rendelkezik-e a tárgy ismeretének megfelelő és a felsőfokon különösen szükséges feladatmegoldó, absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel,

- képes-e a tanult ismereteket felhasználni más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban,

különös tekintettel zeneelméleti (hangrendszerek, hangsorok, formák), zenetörténeti, irodalmi és történelmi összefüggésekre,

- képes-e a tanultakat hangszerjátékában kamatoztatni népzenei eredetű magyar műzenei darabok megszólaltatásakor (helyes deklamálás).

A népzene ismerete a jelen kultúrájának, zenéjének megismeréséhez, megértéséhez alapvetően fontos. Hozzájárul a művészetekben - különösen a zenében való önálló tájékozódáshoz, az érzelmi és intellektuális élmények átéléséhez, a biztos ítélőképesség kialakításához. Követelmény

A magyar népzene alapjaiból középszinten, illetve emelt szinten vizsgázóktól egyaránt elvárható a társadalomban való tájékozottság (különös tekintettel a népzene múltjáról, hogy u.i. a parasztság őrizte meg; a mai népzenei mozgalomról stb.), elvárható a népzenei fogalmak, szakkifejezések ismerete és gyakorlati helyzetekben való alkalmazása (többek között az elsőre hallott dallam kadenciáinak, hangsorának stb.; összességében a népdal stílusának felismerése), függetlenül a továbbtanulás irányától (szakorientált vagy nem).

Az emelt szinten vizsgázóktól az azonos módon megfogalmazott követelmények köréből több tárgyi tudást igénylő feladatok szerepelnek az elméleti részben is, valamint a gyakorlati (zenei felkészültség) részben is: esetükben népdallejegyzés is szerepel a feladatok között (autentikus felvételről). Mindkét szinten követelmény, hogy a vizsgázó

- ismerje a magyar népzene általános vonásait,

- ismerje a főbb zenei stílusrétegeket,

- ismerje fel a műzene és népzene összefüggéseit, különösen Bartók és Kodály művészetével kapcsolatban,

- ismerje a főbb népzenei dialektusterületeket és azok jellemvonásait, ismerje a néphagyomány néhány kiemelkedő énekesének és hangszeres előadójának nevét,

- ismerje nagy vonásaiban a magyar népzene kutatásainak történetét és a szakterület néhány kiemelkedő képviselőjének nevét,

- tudja összhangba hozni az elméleti (így különösen a hangrendszerek, hangsorok ismerete) és a gyakorlati tudnivalókat (különösképpen valamely népdal hangsorának felismerése hallás alapján, a dallamtípus és a dallamegyed közötti kapcsolat tudatosítása: az állandó és variatív elemek felismerése, az adott dallamstílus lényegének megértése és az adott népdal stílusos előadása stb.),

- legyen képes a vizsgázó a stílusokban és stílusrétegekben való eligazodásra, számára ismeretlen dallam esetén is,

- legyen képes az adott problémák megoldására,

- legyen képes felismerni, hogy a mindennapi életben a színpadról, szereplésszerűen megszólaló népzene nem azonos az egykor, a mindennapi élethez kapcsolódó népzenével.

A magyar népzene alapjai érettségi vizsga tartalmi követelményei

- vizsgázó középszinten rendelkezzék átfogó ismeretekkel a magyar népzenéről, legyen általánosan tájékozott a magyar nyelvterületen, legyen tájékozott a népzenei dialektusterületeket és az ott élő etnikai csoportokat illetően.

- Ismerje hangszere zeneirodalmának olyan darabjait, melyek magyar népzenei eredetűek, s tudja e dallamok forrásait illetve a feldolgozott dallamok stílusbeli hovatartozását.

- Legyen képes tiszta, stílusos népdaléneklésre, a magyar népdalok deklamálás-módját legyen képes kamatoztatni hangszerjátékában a népzenei eredetű darabokban is.

- Díszített népdalt is legyen képes kottából stílusosan szöveggel lapról énekelni.

- Rendelkezzék biztos memóriával, megfelelő repertoárral és stílusismerettel.

A népzene tantárgy specifikuma, hogy a többi zenei tárgyhoz hasonlóan föltételezi a zenei tevékenységet. Ezért az érettségi vizsga egy része a szorosan vett elméleti tudás szintjének megmérését, másik része a zenei képesség illetve művészi felkészültség fokának mérését, vizsgáztatását jelenti (ez utóbbit ld. zenei felkészültség címszó alatt).

A specifikumból adódik az is, hogy a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga nem abban különbözik egymástól, hogy az egyik csak írásbeli vizsgából, míg a másik írásbeli és szóbeli vizsgából áll, hanem abban, hogy az emelt szintű érettségi - mint maga az ismeretanyag - az emelt szinten bővebb, feldolgozásmódjában igényesebb, összességében sokrétűbb.

Az alábbi témák tetszés szerint szabadon párosíthatók egymással. A tágabb helyi hagyományokra vonatkozó ismeretanyag beépíthető a tételekbe, mely kiegészítheti a tananyagon alapuló tételsort."

21. Az R. Mellékletének GAZDASÁGI ISMERETEK, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím A VIZSGA RÉSZEI alcímet követő táblázat alatti mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

"*Emelt szint I. írásbeli vizsgarészben projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van."

22. Az R. Mellékletének GAZDASÁGI ISMERETEK, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpont hatodik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan a szaktanára."

23. Az R. Mellékletének GAZDASÁGI ISMERETEK, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont A projektmunka értékelése alpont harmadik-negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 15 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik."

24. Az R. Mellékletének BIOLÓGIA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázat alatti mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

"Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van."

25. Az R. Mellékletének TESTNEVELÉS, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A gyakorlati vizsgarész értékelése pont utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyakorlati vizsga értékelése értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes elemekben nyújtott teljesítményekért megítélhető pontértékeket."

2. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

Az R. Mellékletének KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A felnövekvő generáció nem rendelkezik ismeretekkel a honvédelemről, a minősített időszakokban rá háruló állampolgári kötelezettségekről. A katonai alapismeretek tantárgy oktatása segít a középiskolákban tanuló fiatalok honvédelmi nevelésében és katonai pályára irányításában. A tananyag elsajátításával megismerik a Magyarország honvédelmének felépítését, a Magyar Honvédség feladatait, a katonák mindennapi életét. Ismereteik bővülésével kialakul és folyamatosan erősödik a honvédelem és a katonai élet iránti pozitív hozzáállásuk.

A felkészülés eredményeként a tanulók megfelelő adottságaikra, képességszintjükre alapozva képessé válnak a katonai felsőoktatásba vagy szerződéses állományba történő felvételi követelmények teljesítésére, továbbá a katonai szolgálat nehézségeinek elviselésére.

Középszint

A középszintű vizsgán a diákoknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása a követelmény.

Emelt szint

Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.

A) KOMPETENCIÁK

- a tanulóknak el kell sajátítaniuk: a Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikájával, honvédelmével kapcsolatos ismereteket, megismerik a NATO, az Európai Unió az ENSZ felépítését, működését, tevékenységük jellemzőit a válságövezetekben;

- ismerniük kell a Magyar Honvédség feladatait, szervezeti felépítését, személyi állományának összetételét, a szerződéses katonák napi életét és járandóságait;

- megismerik a modern hadviselés jellemző vonásait, a különleges alakulatok feladatait, a modern haditechnikai eszközök közül a fontosabbak adatait;

- elsajátítják a térkép- és tereptani alapismereteken belül a tereptani alapismereteket, a térképismeretet, valamint a terepen történő tájékozódást;

- elsajátítják a béketámogató műveletek alapjait, a békefenntartó eljárásmódokat, a nem háborús műveletek felosztását és jellemzőit;

- az általános katonai ismereteken belül elsajátítják az általános harcászat, a lőelmélet, a katonai túlélés alapjait, megismerik az atom-, biológiai és vegyi fegyverek jellemzőit és hatásait, a Magyar Honvédség jellemző haditechnikai eszközeit, a szerződéses katonák kiképzési rendszerét, valamint a katonák alaki felkészítésének fontosabb mozzanatait;

- a hadijogi alapismereteken belül tisztában vannak a hágai és a genfi egyezmények létrejöttével, annak fontosabb elemeivel, a hadifoglyokkal történő bánásmód szabályaival, a polgári lakosság védelmének módszereivel, a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozásával, a Nemzetközi Törvényszék feladataival;

- az egészségügyi ismereteken belül elsajátítják a sérültek kimentésének szabályait, az újraélesztés szakszerű végrehajtását, a vérzések, törések, ízületi sérülések ellátását, megismerik a sérült katonák harctéri ellátásának rendszerét.

B) TÉMAKÖRÖK

A középszintnél felsorolt követelmények az emelt szintre is érvényesek.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A témakörök megoszlása a vizsgarészek között

Írásbeli vizsga Általános szabályok

A vizsgázók egy központi feladatlapot oldanak meg. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatja be, az egyes feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. Az írásbeli feladatlap megoldásakor segédeszköz nem használható. Az írásbeli vizsga témakörei a részletes vizsgakövetelményekben találhatók.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap 25-30 feladatot tartalmaz, amelyeket a következő témaelosztás szerint kell összeállítani:

Az írásbeli feladatlapon például az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- feleletválasztás, ahol legalább négy válaszlehetőség van,

- hiányos szöveg kiegészítése, szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül,

- képek alapján feltett kérdésekre rövid válaszadás,

- képeken lévő információk felismerése,

- hamis és igaz állítások kiválasztása,

- fogalmak felismerése, hibásan leírt fogalmak kiválasztása,

- ábrák, vázlatok kiegészítése vagy felismerése,

- egymáshoz rendelés, például:

- képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

- csoportosítás megadott kategóriák szerint stb.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli feladatlap maximális pontszáma 100 pont, értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgához a vizsgabizottságot működtető intézmény tételsort állít össze. A tételsor háromszor 15 db tételből áll. A vizsgázók mindhárom altételsorból egyet-egyet húznak. Az "A" altétel térkép és tereptani alapismereteket, a "B" altétel alaki ismereteket, a "C" altétel egészségügyi ismereteket kér számon. A vizsgahelyek berendezéséről, a vizsgához szükséges személyi és technikai segédeszközökről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A segédeszközök listáját a vizsga évét megelőző tanév végéig nyilvánosságra kell hozni.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői.

A szóbeli vizsga sajátossága, hogy a "B" és a "C" altétel végrehajtásához szükség van a vizsgázó társak segítségére. Ezért a bent lévő vizsgázók egyszerre kihúzzák a három altételt, a rendelkezésre álló idő alatt mindenki felkészül. Utána kezdődik mindenki számára a feladat végrehajtása, először az "A" altételről adnak számot, majd a "B" és a "C" altétel következik.

A szóbeli vizsga értékelése

Az altételeket külön-külön kell értékelni. Az "A" altételre maximálisan 20 pont, míg a "B" és a "C" altételekre maximálisan 15-15 pont adható. Az értékelési szempontokat és a pontok megoszlását az értékelési útmutató tartalmazza.

EMELTSZINTŰ VIZSGA

A témakörök megoszlása a vizsgarészek között

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázók egy központi feladatlapot oldanak meg, amely feladatlap két részből áll:

Az I. feladatsor 20-25 db egyszerű, rövid választ igénylő feladatot tartalmaz.

A II. feladatsorban 2 hosszú, 2 rövid kifejtendő szöveges és 2 tájékozódással kapcsolatos feladatot kell megoldani.

A vizsgázó először az I. feladatsort oldja meg, ennek beszedése után kapja meg a II. feladatsort. A rendelkezésére álló időt a feladatsorokon belül tetszés szerint oszthatja be, az egyes feladatok megoldási sorrendje is tetszőleges. Az I. feladatsor megoldásakor segédeszköz nem használható. A II. feladatsor megoldásához használható segédeszközök listáját a vizsgaleírás vonatkozó táblázata tartalmazza.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap I. feladatsorának feladatait a következő témaelosztás szerint kell összeállítani:

Az írásbeli feladatlapon például az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- feleletválasztás, ahol legalább négy válaszlehetőség van,

- hiányos szöveg kiegészítése, szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül,

- képek alapján feltett kérdésekre rövid válaszadás,

- hamis és igaz állítások kiválasztása,

- fogalmak felismerése, hibásan leírt fogalmak kiválasztása,

- képeken lévő információk felismerése,

- ábrák, vázlatok kiegészítése vagy felismerése,

II. feladatsor, amelyben 2 hosszú szöveges, elemző, 2 rövidebb szöveges, problémamegoldó, valamint 2 tájékozódással kapcsolatos feladatot kell megoldani.

A hosszú szöveges, elemző feladat azt jelenti, hogy forrásanyag nélkül kell 35-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 170-180 szóban) megoldani a feladatot. A feladat egy fogalom vagy kérdés kifejtése a megadott terjedelemben. A feladat szempontokat tartalmaz a fogalmazás elkészítéséhez. A feladatokra maximálisan 15-15 pont adható. A rövid kifejtendő feladat egy szöveges, problémamegoldó feladat. A feladatban megadott valamilyen forrás (szöveges, képi) felhasználásával kell néhány mondatban, 9-10 sorban kb. 60-70 szóban megoldani a kitűzött feladatot. A feladatokra maximálisan 10-10 pont adható.

A tájékozódással kapcsolatos feladat térképen végrehajtott konkrét szerkesztési feladatot jelent. Ez lehet egy adott pont koordinátája, adott pont azonosító adatai, egy megadott tereptárgy vagy pont azonosítása a térképen, a terepi tájékozódással kapcsolatos térképi szerkesztési feladat. A feladatokra maximálisan 5-5 pont adható.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli feladatlap maximális pontszáma 100 pont, értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga lebonyolításához 20 db tétel készül, a vizsgázók egy tételt húznak. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy az tematikailag lefedje a követelményrendszert. A szóbeli vizsga sajátossága, hogy a "B" és a "C" feladat végrehajtásához szükség lehet a vizsgázó társak segítségére. Ezért a bent lévő vizsgázók egyszerre kihúzzák a szóbeli tételt, a rendelkezésre álló idő alatt az összes vizsgázó felkészül. Utána kezdődik mindenki számára először az "A" feladat kifejtése, majd a "B" és a "C" feladat végrehajtása következik.

A szóbeli vizsga értékelése

A vizsgafeladatok teljesítésére maximálisan 50 pont adható. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik."

3. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

1. Az R. Mellékletének INFORMATIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Gyakorlati vizsga pont, Általános szabályok alpont egy új kilencedik mondattal egészül ki:

"A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni."

2. Az R. Mellékletének INFORMATIKA, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Gyakorlati vizsga pont Általános szabályok alpont egy új kilencedik mondattal egészül ki:

"A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni."

4. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

Az OKM rendelet 39. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 45. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezésében a II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg a következő szöveggel lép hatályba.

"A vizsga leírása

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai informatikai alapozó ismereteiről az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetők legyenek, és hozzájárul ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. A tesztfeladatot papíralapon, kikapcsolt számítógép mellett kell megoldani.

A központi feladatsor második részét számítógépen, illetve a feladat utasításának megfelelően papíron kell megoldani. A számítógépeket az iskolának a kiadott lista szerint az írásbeli vizsga megkezdése előtt elő kell készíteni. Az előkészítés lehetséges folyamata Tájékoztatóban kerül közzétételre. A feladat megoldásához szükséges segédanyagot a vizsgát szervező intézmény előzetesen megkapja.

A középszintű vizsgára jelentkező vizsgázó abban az esetben nyilatkozik a választásáról amennyiben a vizsgaszervező azt lehetővé teszi. Középszintű vizsga esetén a vizsgát szervező intézmény dönthet úgy, hogy a vizsgát az általa meghatározott szoftverkomponensek használatával lehet letenni.

Az írásbeli és szóbeli vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az írásbeli vizsga további szabályai:

A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R)

A vizsgaszervező az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán az I. Feladatlap hardver alapismeretek, szoftver alapismeretek, hálózati ismeretek és az informatikai alapismeretek, illetve az elektronikai alapismeretek témakörökből; a II. Feladatlap a vizsgázó választásától függően szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció és multimédia, programozási alapismeretek és adatbázis-kezelés, illetve az elektronikai alapismeretek témakörökből tartalmaz feladatokat.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

I. Feladatlap

Az I. Feladatlap teszt jellegű, illetve egyszerű, rövid szöveges választ igénylő feladatokat tartalmaz. Tartalmi szerkezet

A számítógép használatot igénylő feladatsor a programozási/elektronikai és az adatbázis kezelési ismeretek alkalmazási jellegű követelményeire épít. A feladatsor 4 feladatból áll, amelyek részfeladatokat is tartalmazhatnak. A vizsgázónak a 3. és 4. feladat közül vagy az "A" jelűeket, vagy a "B" jelűeket kell megoldani. Választását a feladatlap megfelelő részén jeleznie kell, amit a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell.

A számítógépen megoldandó feladatok megoldását adathordozóra kell menteni.

A központi írásbeli feladatok az egyes témakörökhöz tartozó ismeretanyag részletes követelményein alapulnak. A 10-15 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban az informatikai alapozó ismeretekhez kapcsolódó fogalmak, törvényszerűségek és összefüggések szerepelnek. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok pontosan körülírható válaszokat várnak el a vizsgázóktól. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg, így alkalmasak arra, hogy az egyes kompetenciákhoz tartozó elméleti ismeretek elsajátítását mérni lehessen.

II. Feladatlap

Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. Az egyes konfigurációkon telepítve kell lenniük a feladatok megoldásához szükséges szoftvereknek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában szerepet kapó konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, amennyiben az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet.

A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenseket és az ezek futtatására alkalmas hardvert. A vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponensek:

- a szoftverlistában szereplő általános célú programozási nyelvhez lehetőség szerint fejlesztői és futtató környezet

- a szoftverlistában szereplő általános célú relációs adatbázis-kezelő rendszer

- szövegszerkesztő program

- esetlegesen: programtervező CASE eszköz, rajzoló program stb.

- a fenti eszközök használatát lehetővé tevő operációs rendszer és kiegészítő szoftverek (pl. vírusirtó stb.) A feladattípusok értelmezése:

1. feladat:

Egy összetettebb, szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket is számonkérő feladat, amelynek a forrása szöveges állomány. A feladat tartalmazhatja egy rövid prezentáció elkészítését. Az elvárás az előírt műveletek elvégzése, az esetleges kiegészítések elvégzése és a kész dokumentum(ok) elmentése. Beadandó: a kész dokumentum(ok).

2. feladat:

A feladat kitűzője által megadott nevű adatbázis létrehozása. Egy adott adattábla létrehozása és feltöltése a megadott adatokkal. (A tábla mérete: 3-4 attribútum és 8-10 konkrét adatsor.) Lekérdezések az adattáblából.

Beadandó: A táblát tartalmazó adatbázis és a lekérdezések.

(Azon adatbázis-kezelőknél, ahol adatbázisokat nem tudunk létrehozni, csak táblákat, ott adatbázis helyett alkönyvtárt készítsünk, és ebben hozzuk létre a táblát megvalósító fájlt. Ekkor a beadandó a kérdéses alkönyvtár és tartalma.

Amennyiben az adatbázis létrehozása és feltöltése nem az adott keretrendszerből, hanem valamilyen programnyelvi kóddal történik, beadandó a használt forrásnyelvű kód is.)

3. A feladat: Algoritmus kódolása. (Valamely a tantervben szereplő algoritmus leíró eszközzel megadott "rövid" program kódolása adott programozási nyelven. A nyelvet a tantervben meghatározott lehetséges nyelvek közül a vizsgát szervező intézmény határozza meg.) Beadandó: Az elkészített forráskód.

3. B feladat:

Az elektrotechnika feladat részfeladatai az alábbi ismereteket kérik számon:

- az elektrotechnika egyenáramú alaptörvényei és összefüggései

- az alkatelemek és a belőlük felépülő egyszerű körök frekvenciafüggő viselkedésének vizsgálata és jellemzése

- a kétpólusok helyettesítőképének meghatározása, a négypólusok jellemzése átvitellel.

Beadandó: A megoldás menete és az eredmények

4. A feladat: Nem túl hosszú, (maximum 10-15 elemből álló) input adatsoron dolgozó program elkészítése a vizsgát szervező intézmény által megadott (a tantervben szereplő) programozási nyelven. A feladat magába foglalja a bemeneti adatok alapján, az eredmény kiszámítását és kiíratását.

Beadandó: Az elkészített forráskód.

4. B feladat:

Az analóg, illetve digitális elektronikai feladat részfeladatai az alábbi ismereteket kérik számon:

- az analóg és kapcsolóüzemű alapáramkörök működésének elemzése, jellemzőinek számítása.

- a logikai függvények algebrai és grafikus módszerrel való kezelése.

- kombinációs hálózatok és egyszerű szekvenciális hálózatok analizálása és realizálása

- funkcionális áramkörök alkalmazása.

Beadandó: A megoldás menete és az eredmények.

Az írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a teljes felkészülési időnek kb. a felét kell biztosítani a számítógépes feladat előkészítésére. A számítógépes feladat előkészítésekor ügyelni kell arra, hogy felkészülés közben az internetről, illetve a hálózatról szerzett információk ne juttassák a vizsgázót jogosulatlan előnyhöz.

Az összeállított szóbeli tételsorok legalább 20, maximum 30 tételt tartalmaznak.

A vizsga feltétele: A vizsga helyén álljon rendelkezésre legalább az egyszerre felkészülő vizsgázóknak megfelelő számú, hálózatba kapcsolt számítógép az előzetesen kiadott szoftverlista szerint felkészítve.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Szóbeli tételek:

Minden tétel két feladatból ("A" és "B") áll: Az "A" feladat az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A "B" feladat egy számítógéphez kapcsolódó téma általános bemutatását és a problémamegoldás módjának ismertetését igényli.

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A tételeknek valamennyi témakört le kell fedniük.

A vizsgázónak az "A" feladatot szóban, a "B" feladatot pedig szóban vagy számítógép használatával kell megoldania. A szóbeli feleletek értékelésnél az "A" és a "B" feladatok súlyozását a központi témaköröknél megadott útmutató szerint kell figyelembe venni.

A számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmazzanak. Az értékelésnél a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot kell értékelni.

Az informatika gyakorlatorientált jellegű, ezért a szóbeli vizsgáztatásban is meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. Szakmai gyakorlati ismereteket még nem lehet a vizsgázóktól elvárni, azonban ennek alapelemei egy gyakorlatorientált tantárgy esetén már a szakmai alapozásnál is számon kérhetők. A szóbeli vizsga "B" feladatához ezért a helyi sajátosságoknak megfelelő, számítógéphez kapcsolódó feladat tartozik.

A tételsort úgy kell elkészíteni, hogy a vizsgázó tudjon választani a szoftveres/hardveres ismereteket számonkérő feladat közül. A tétellapon jelölni kell, ha a feladat a szoftveres/hardveres irányultságnak megfelelően választható. A szóbeli témakörei A szóbeli vizsgarész kiemelt területei

A) Szóbeli számonkérés - Hardver eszközök jellemzése

- Szoftver eszközök jellemzése

- Hálózati fogalmak

- Hálózati módszerek, eljárások

- Hálózati kommunikáció

- Rendszeradminisztrációs feladatok

- Algoritmus-leíró eszközök ismerete / egyen- és váltakozóáramú hálózati ismeretek

- Programnyelvi tájékozottság, programozási tételek ismerete / analóg kapcsolóüzemű áramkörök jellemzése

- Adatbázis ismeretek, térinformatikai alapismeretek / kombinációs és szekvenciális hálózatok ismerete

B) Számítógépen történő számonkérés

- Általános szoftverek haladó alkalmazása

- Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése

- Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete

- Képek grafikai jellemzőinek módosítása

- Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)

- Információ keresése az Interneten

- Weblap-készítési ismeretek

- Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása

- Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése / áramkörök elemzése és feladatmegoldások.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik.

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Hogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?

Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?

Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?

Fogalmak (ill. eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazása

A fogalmak (ill. eszközök) ismerete

A fogalmak definiálása és alkalmazása

A szaknyelv alkalmazása

Mennyire pontos a fogalmazása?

Szakkifejezések korrekt használata.

Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?

A felelet felépítettsége, a téma teljessége Milyen az időbeosztása?

A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait

Szabatosan fogalmaz

A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése.)

Kommunikatív készség

A vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott okot. A kérdésre adott válasz alapján a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét kell értékelni.

EMELTSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. Ez a vizsgaforma elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, valamint az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetők legyenek.

A tesztfeladatot papíralapon, kikapcsolt számítógép mellett kell megoldani.

A központi feladatsor második részét számítógépen, illetve a feladat utasításának megfelelően papíron kell megoldani.

A számítógépeket a vizsgaszervezőnek a kiadott szoftverlista szerint az írásbeli vizsga megkezdése előtt elő kell készíteni. Az előkészítés irányelvei Tájékoztatóban kerülnek közzétételre. A feladat megoldásához szükséges segédanyagot a vizsgahelyszín előzetesen megkapja.

A vizsgázó az emelt szintű vizsgára jelentkezésekor nyilatkozik, hogy az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket választja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az írásbeli vizsga további szabályai:

A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R)

A vizsgaszervező az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladat ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelmények szerint történik, a feladatok típusai pedig az előírt képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Az írásbeli vizsgán az I. Feladatlap hardver alapismeretek, szoftver alapismeretek, hálózati ismeretek és az informatikai alapismeretek, illetve az elektronikai alapismeretek témakörökből; a II. Feladatlap a vizsgázó választásától függően szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció és multimédia, programozási alapismeretek és adatbázis-kezelés, illetve az elektronikai alapismeretek témakörökből tartalmaz feladatokat.

Az írásbeli feladatsor és a feladatok jellemzői

I. Feladatlap

Az I. Feladatlap teszt jellegű feladatokból áll és 10-15 feladatot tartalmaz.

Az egyszerű rövid válaszokat igénylő, főleg feleletválasztásos, teszt jellegű feladatok pontosan körülírható ismereteket várnak el a vizsgázóktól.

A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. meghatározások, fogalmak értelmezése, informatikai elemek ismerete, illetve kapcsolatai) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak:

II. Feladatlap

A számítógép használatot is igénylő II. Feladatlap a programozási/elektronikai és az adatbázis kezelési ismeretek alkalmazási jellegű követelményeire épít. A feladatsor 4 feladatból áll. A vizsgázónak a II. feladatlap feladatai közül vagy az "A" jelűeket, vagy a "B" jelűeket kell megoldani. Választását a feladatlap megfelelő részén jeleznie kell, amit a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben a választás nem derül ki egyértelműen, a II. feladatlapra nem kap pontot.

"A" jelű - alkalmazói szoftverekkel kapcsolatos feladatok, programozási feladatok

A feladatokat a vizsgázók számítógépen oldják meg. Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell biztosítani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. Az egyes konfigurációkon telepítve kell lenniük a feladatok megoldásához szükséges szoftvereknek. A vizsgaszervezőnek gondoskodni kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában szerepet kapó konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös, iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, amennyiben az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet.

A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftver komponenseket és az ezek futtatására alkalmas hardvert.

A vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponensek:

- a szoftverlistában szereplő általános célú programozási nyelvhez lehetőség szerint fejlesztői és futtató környezet

- a szoftverlistában szereplő általános célú relációs adatbázis-kezelő rendszer

- szövegszerkesztő program

- táblázatkezelő program

- prezentáció készítő szoftver

- esetlegesen: programtervező CASE eszköz, rajzoló program stb.

- a fenti eszközök használatát lehetővé tevő operációs rendszer és kiegészítő szoftverek (pl. vírusirtó stb.)

A feladatok megoldását adathordozóra kell menteni.

A feladattípusok értelmezése:

1. feladat:

Egy összetett, nehezebben megvalósítható formázási feladatokat ill. bonyolultabb táblázatkezelő függvények használatát számon kérő szövegesen megfogalmazott és text típusú forrásállományt használó feladat megoldása, amelyhez kapcsolódhat egy rövid prezentáció készítése is.

Beadandó: kész dokumentum(ok).

2. feladat:

Algoritmus kódolása. (Valamely a tantervben szereplő algoritmus leíró eszközzel megadott "rövid" program kódolása adott programozási nyelven. A nyelvet a tantervben meghatározott lehetséges nyelvek közül a vizsgát szervező intézmény határozza meg.)

Beadandó: Az elkészített forráskód.

3. feladat:

Szöveges állományt input adatsorként kezelő néhány modulból álló program elkészítése a vizsgát szervező intézmény által megadott (a tantervben szereplő) programozási nyelven.

Nem túl hosszú, (maximum 10-15 elemből álló) input adatsoron dolgozó program elkészítése a vizsgát szervező intézmény által megadott (a tantervben szereplő) programozási nyelven. A feladat magába foglalja a bemeneti adatok alapján, az eredmény kiszámítását és kiíratását.

Beadandó: Az elkészített forráskód.

4. feladat:

A feladat kitűzője által megadott nevű adatbázis létrehozása. Szöveges állományból adatok importálása legalább két táblába, új mezők felvétele, kulcsok kezelése. Egy adott adattábla létrehozása és feltöltése a megadott adatokkal.

(A tábla mérete: 3-4 attribútum és 8-10 konkrét adatsor.)

Lekérdezés az adattáblából.

Többfajta lekérdezés készítése a táblákból (pl. frissítő, törlő, paraméteres, összesítő stb.).

Beadandó: A táblát tartalmazó adatbázis és a lekérdezések.

(Azon adatbázis-kezelőknél, ahol adatbázisokat nem tudunk létrehozni, csak táblákat, ott adatbázis helyett alkönyvtárt készítsünk, és ebben hozzuk létre a táblát megvalósító fájlt. Ekkor a beadandó a kérdéses alkönyvtár és tartalma.

Amennyiben az adatbázis létrehozása és feltöltése nem az adott keretrendszerből, hanem valamilyen programnyelvi kóddal történik, beadandó a használt forrásnyelvű kód is.)

A szoftverlistát a vizsgát megelőző tanév végéig nyilvánosságra kell hozni.

"B" jelű - elektronikai ismereteket számonkérő feladatok

A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát.

A feladattípusok értelmezése:

1. feladat:

Az elektrotechnika egyenáramú alaptörvényeinek és alapvető összefüggéseinek ismeretét és alkalmazási szintjét felmérő feladat.

Beadandó: A megoldás menete és az eredmények

2. feladat:

Az alkatelemek és a belőlük felépülő egyszerű körök frekvenciafüggő viselkedésének vizsgálata és jellemzése. A kétpólusok helyettesítőképének meghatározása, a négypólusok jellemzése átvitellel. Beadandó: A megoldás menete és az eredmények

3. feladat:

Az analóg és kapcsolóüzemű alapáramkörök működésének elemzése, jellemzőinek számítása. Beadandó: A megoldás menete és az eredmények

4. feladat:

A logikai függvények algebrai és grafikus módszerrel való kezelése. Kombinációs hálózatok és egyszerű szekvenciális hálózatok analizálása és realizálása. Funkcionális áramkörök alkalmazása, kaszkádosítása, ciklus módosítás Beadandó: A megoldás menete és az eredmények.

Az írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Az informatika gyakorlatorientált jellegű, ezért a szóbeli vizsgáztatásban is meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. Szakmai gyakorlati ismereteket még nem lehet a vizsgázóktól elvárni, azonban ennek alapelemei egy gyakorlatorientált tantárgy esetén már a szakmai előkészítésnél is számon kérhetők. A szóbeli vizsga "B" feladatához ezért számítógépen megoldandó feladat tartozhat.

A szóbeli vizsga a szaknyelv megfelelő használatával az adott informatikai témakör bemutatását és a kapcsolódó összefüggések feltárását várja el. Ez egyaránt érvényes a témakör szóbeli kifejtésére és a számítógépes feladat bemutatására.

A szóbeli vizsgán a teljes felkészülési időnek kb. a felét kell biztosítani a számítógépes feladat előkészítésére. A számítógépes feladat előkészítésekor ügyelni kell arra, hogy felkészülés közben az internetről, illetve a hálózatról szerzett információk ne jutassák a vizsgázót jogosulatlan előnyhöz.

Az összeállított szóbeli tételsorok legalább 20, maximum 30 tételt tartalmaznak.

A vizsga feltétele: A vizsga helyén álljon rendelkezésre legalább az egyszerre felkészülő vizsgázóknak megfelelő számú, hálózatba kapcsolt számítógép az előzetesen kiadott szoftverlista szerint felkészítve.

Tételtípusok:

Minden tétel két feladatból ("A" és "B") tevődik össze.

Az "A" feladat az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli.

A "B" feladat egy számítógéphez kapcsolódó feladat általános bemutatását és a problémamegoldás módjának ismertetését igényli.

A vizsgázónak az "A" feladatot szóban, a "B" feladatot pedig szóban vagy számítógép használatával kell megoldania.

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A tételeknek valamennyi témakört le kell fedniük.

A számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmaznak. Az értékelésnél a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot kell értékelni.

A tételsort úgy kell elkészteni, hogy a vizsgázó tudjon választani a szoftveres/hardveres ismereteket számonkérő feladat közül. A tétellapon jelölni kell, ha a feladat a szoftveres/hardveres irányultságnak megfelelően választható.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgarész kiemelt területei

A) Szóbeli számonkérés

- Hardver eszközök jellemzése

- Szoftver eszközök jellemzése

- Hálózati erőforrások, hálózati környezet használata

- Hálózati fogalmak, módszerek, eljárások ismerete

- Hálózati kommunikáció

- Rendszeradminisztrációs feladatok ismerete

- Algoritmikus gondolkodás alapjai / az elektronika alkalmazási területeinek áttekintő ismerete

- Algoritmus leíró eszközök ismerete / kapcsolóüzemű áramkörök ismerete

- Programozási tételek ismerete / funkcionális áramkörök ismerete

- Adatbázis ismeretek

B) Számítógépen történő számonkérés

- Általános szoftverek emelt szintű használata

- Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése

- Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete

- Képek grafikai jellemzőinek módosítása

- Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)

- Információ keresése az Interneten

- Weblap-készítési ismeretek

- Hálózati jellemzők, paraméterek lekérdezése, módosítása

- Fejlesztői környezet gyakorlati alkalmazása, paraméterezése / kombinációs, szekvenciális hálózatok realizálása -Térinformatikai alapismeretek/egyen- és váltakozóáramú áramkörök számítása

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik.

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Hogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?

Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?

Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?

Látja-e az összefüggéseket a téma egyes részelemei között?

Fogalmak (illetve eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazása

A fogalmak (illetve eszközök) ismerete

A fogalmak definiálása és alkalmazása

A szaknyelv alkalmazása

Mennyire pontos a fogalmazása?

Szakkifejezések korrekt használata

Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?

A felelet felépítettsége, a téma teljessége Milyen az időbeosztása?

A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait

Szabatosan fogalmaz

A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése)

Kommunikatív készség

A vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott okot. A kérdésre adott válasz alapján a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét kell értékelni."

5. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

Az OKM rendelet 43. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 49. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezésében a II. VIZSGA LEÍRÁSA cím A vizsgán használható segédeszközök pontot követő táblázat helyett az alábbi táblázat lép hatályba:

6. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

Az OKM rendelet 46. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 52. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezésében II. VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői pontot követő táblázat helyett az alábbi táblázat lép hatályba.

7. melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelethez

1. Az OKM rendelet 47. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 53. számú mellékletének az R Mellékletét módosító rendelkezésében az ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. VIZSGA LEÍRÁSA cím

"KÖZÉPSZINT" alcím helyett "KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA" alcím lép hatályba.

2. Az OKM rendelet 47. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 53. számú mellékletének az R Mellékletét módosító rendelkezésében az ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. VIZSGA LEÍRÁSA cím

"EMELT SZINT" alcím helyett "EMELT SZINTŰ VIZSGA" alcím lép hatályba.

3. Az OKM rendelet 47. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 53. számú mellékletének az R Mellékletét módosító rendelkezésében az ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINT alcím A szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor jellemzői alpont A szóbeli vizsga témakörei részt követő szöveg

"Legalább 2-2 tétel készül a következő témakörökből:

- Marketing és marketinggondolkodás

- Marketingstratégiák

- A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata

- Menedzsment ismeretek

Legalább 1 tétel készül a következő témakörből

- Számviteli alapfogalmak, leltár és a mérleg

- Zárás - éves beszámoló

- Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

Legalább 3-3 tétel készül a következő témakörökből:

- Pénzügyi műveletek

- A vásárolt készletek

- Befektetett eszközök

- Az emberi erőforrás

- A tevékenység költségei és az értékesítés"

helyett az alábbi szöveggel

"Legalább 2-2 tétel készül a következő témakörökből:

- Marketing és marketinggondolkodás

- A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata

Legalább 1 tétel készül a következő témakörökből:

- Számviteli alapfogalmak, leltár és a mérleg

- Zárás - éves beszámoló

- Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

Legalább 3-3 tétel készül a következő témakörökből:

- Pénzügyi műveletek

- A vásárolt készletek

- Befektetett eszközök

- Az emberi erőforrás

- A tevékenység költségei és az értékesítés"

lép hatályba.

4. Az OKM rendelet 47. §-ában hivatkozott, az OKM rendelet 53. számú mellékletének az R. Mellékletét módosító rendelkezésében az ELMÉLETI GAZDASÁGTAN II. VIZSGA LEÍRÁSA cím "EMELT SZINT" alcím helyett "EMELT SZINTŰ VIZSGA" alcím lép hatályba.