36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), d), e), h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Az R.
a) bevezető részében a "63. §-ának (12) bekezdésében" szövegrész helyébe a "2. §-ában",
b) 1. § (1) bekezdésében "a gimnáziumi és a szakközépiskolai" szövegrész helyébe "a középiskolai",
c) 1. § (2) bekezdésében a "tantárgyak" szövegrész helyébe a "vizsgatárgyak" szöveg, a "vizsgatantárgy" szövegrész helyébe a "vizsgatárgy",
d) 1. § (3) bekezdésében a "vizsgatantárgyak" szövegrész helyébe a "vizsgatárgyak",
e) 1/A. §-ában a "szeptember-októberi" szövegrész helyébe az "október-novemberi",
f) Mellékletének
fa) ANGOL NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fb) ANGOL NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fc) FRANCIA NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fd) FRANCIA NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fe) HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
ff) HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fg) HORVÁT NYELV [horvát nyelven] II. OPIS ISPITA cím ISPIT SREDNJEG STUPNJA alcím Vrednovanje pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fh) HORVÁT NYELV [horvát nyelven] II. OPIS ISPITA cím ISPIT VISEG STUPNJA alcím Vrednovanje pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fi) KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERET KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK cím A) KOMPETENCIÁK alcím 1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben pontot követő táblázat Vállalkozási formák téma Vizsgaszintek Középszint alpontjának utolsó mondatában "az okmányirodák" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai",
fj) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fk) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELTSZINTŰ VIZSGAalcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fl) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV [német nyelven] II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG cím MITTELSTUFE alcím Bewertung pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fm) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV [német nyelven] II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG cím OBERSTUFE alcím Bewertung pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fn) NÉMET NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fo) NÉMET NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fp) OLASZ NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fq) OLASZ NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fr) OROSZ NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fs) OROSZ NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
ft) SPANYOL NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fu) SPANYOL NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fv) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fw) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Értékelés pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fx) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV [szlovén nyelven] II. OPIS IZPITA cím IZPIT SREDNJE RAVNI alcím Ocenjevanje pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%",
fy) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV [szlovén nyelven] II. OPIS IZPITA cím IZPIT VISJE RAVNI alcím Ocenjevanje pont harmadik franciabekezdésében a "10%" szövegrész helyébe a "12%"
szöveg lép.
3. § Hatályát veszti az R. Mellékletének
a) ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
b) HANGKULTÚRA cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
c) HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ISMERETEK cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
d) HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
e) HORVÁT NYELV [horvát nyelven] HRVATSKI JEZIK cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
f) A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
g) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
h) NÉMET NEMZETISÉGI NYELV [német nyelven] DEUTSCH ALS NATIONALITÁTENSPRACHE cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
i) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege, valamint
j) SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV [szlovén nyelven] PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA SLOVENSKI JEZIK cím és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege.
2. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet módosítása
4. § A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Nkt.
a) 4. § 25. pontjában, 15. §-ában és 47. §-ában a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, és az országos szakértői és rehabilitációs feladatok ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat,
b) 4. § 3. pontjában a szakértői bizottság alatt a nevelési tanácsadót,
c) 56. § (1) bekezdésében a szakértői bizottság alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat, az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságokat és a nevelési tanácsadót
is érteni kell."
5. § Az OKM rendelet
a) 1. § (1) bekezdés k) pontjában és (2) bekezdésében, 4. § (5) bekezdés b) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 13. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 19. § (2) és (5) bekezdésében, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (4) bekezdésében, valamint 34. § (3) bekezdésében a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési",
b) 12. § (1) bekezdésében a "közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése" szövegrész helyébe a "nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 56. § (1) bekezdése",
c) 28. § felvezető szövegében "a közoktatásról szóló törvény 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben" szövegrész helyébe "az Nkt. 15. § (2) bekezdése alapján fejlesztő nevelésben",
d) 28. § b) pontjában "a közoktatásról szóló törvény 30/A. § (3) bekezdése szerint egyéni fejlesztő felkészítés keretében" szövegrész helyébe "az Nkt. 15. § (2) bekezdése alapján egyéni fejlesztés keretében",
e) 34. § (4) bekezdésében a "veheti a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti" szövegrész helyébe a "vehet",
f) 36. § (5) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 78. § (7) bekezdés d) pontjában" szövegrész helyébe "az Nkt. 60. § (10) bekezdésében"
szöveg lép
6. § Hatályát veszti az OKM rendelet
a) 8. § (2) bekezdésének felvezető szövegében "a közoktatásról szóló törvény 82. § (1) bekezdésében előírt" szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésének d) pontjában a "közoktatásról szóló törvényben meghatározott" szöveg,
d) 20. § (6) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti" szöveg,
e) 34. § (5) bekezdésében "a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőt vagy" szöveg,
3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása
7. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 2. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdéstől eltérően]
"e) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja előkészítő évfolyamának 9/AJTP, f) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja előkészítő évfolyamának 9/AJKP"
[az elnevezése.]
8. § Az EMMI rendelet 51. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt."
9. § Az EMMI rendelet 52. § (1) bekezdés bb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[52. § (1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, b) az óvoda vezetője]
"bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabályban meghatározott időpontban és időtartamra vonatkozóan - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott,"
10. § Az EMMI rendelet 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét."
11. § Az EMMI rendelet
a) 51. § (5) bekezdésében a "jegyzőt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot",
b) 64. § (2) bekezdés c) pontjában az "51. § (6) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe az "51. § (7) bekezdésében",
c) 122. § (8) bekezdésében a "véleményezési joggal részt vesz" szövegrész helyébe a "részt vesz",
d) 125. § (1) bekezdésében "a használatát nem más jogszabály" szövegrész helyébe "a használatát más jogszabály",
e) 130. § (3) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésben",
f) 134. § felvezető szövegében a "folytatható" szövegrész helyébe a "hirdethető meg",
g) 140. § (2) bekezdésében a "közoktatási törvény 3. számú mellékletében a gyógypedagógiai osztályok számára meghatározott átlaglétszámot" szövegrész helyébe a "hat főt",
h) 142. § (2) bekezdésében a "könnyítetttestnevelés" szövegrész helyébe a "könnyített testnevelés",
i) 142. § (3) bekezdésében az "arányára a szakorvos" szövegrész helyébe az "arányára az iskolaorvos, a szakorvos",
j) 179. § (6) bekezdésében a "pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét" szövegrész helyébe a "pedagógiai programját, házirendjét"
szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az EMMI rendelet 1. melléklet A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok cím II. Az iskolák által alkalmazott záradékok alcím 44. pontja.
13. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelethez
Az R. Melléklete a következő alcímmel egészül ki:
PSZICHOLÓGIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) Kompetenciák
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT |
| 1. Források használata és értékelése | Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban. |
| 1.1. Pszichológiai fogalmak ismerete és szaknyelv használata | Tudja helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat. Tisztában van a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával. Képes ismereteit világos nyelvi formában előadni. |
| 1.2. Tudományos megközelítés sajátosságainak ismerete | Tisztában van a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival. A tanult kísérletek módszertani sajátosságait képes kiemelni és elemezni. Különbséget tud tenni a szakmai bizonyítékok és a nem kellően bizonyított tények között. |
| 2. Az értelmezés képessége | Képes fogalmak összefüggéseinek meglátására, pszichológiai jelenségek összekapcsolására. Képes fogalmak összefüggéseinek meglátására, életből vett példákon való bemutatására. |
| 3. Megfigyelés képessége | Irodalmi és filmélményeiben felismeri a tanult pszichológiai jelenségeket és ezeket képes összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel. |
| 3.1. Pszichológia ismeretek felhasználása a mindennapi életben | A tanult pszichológiai jelenségeket felismeri valós élethelyzetekből vett példákban. Képes az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit példákban vagy a mindennapi életben felismerni, ezeket a jelenségeket a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni. A pszichológia tanult jelenségeire tud szemléletes példákat, analógiákat említeni saját tapasztalataiból. Képes a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival. Tud olyan pszichológiai tényezőket említeni, amelyek pozitív vagy negatív hatással voltak saját vagy más emberek életvezetésére. Tud példát mondani arra, amikor a pszichológiai tudás hasznos volt egy helyzet megértésében vagy hatékonyabb kezelésében. |
| 4. Rugalmas gondolkodás | Nyitottság az emberi megnyilvánulások megértésére, elfogadására. |
| 5. Kritikai értékelés | Képes kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival. Képes önálló kérdésfelvetésre, véleményalkotásra, gondolatokról, ismeretekről, véleményekről személyes állásfoglalás kialakítására. |
B) Témakörök
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT |
| 1. A pszichológia mint tudomány | A pszichológia helye a társadalom és természettudományok rendszerében. A pszichológia tudományos eszköztára és fő vizsgálómódszerei: megfigyelés, kísérlet strukturált interjú és kérdőíves módszerek. A pszichológia alapterületei: I. Akadémikus pszichológia: - fejlődéspszichológia, - személyiségpszichológia, - általános pszichológia, - szociálpszichológia. II. Alkalmazott pszichológia: a pszichológia lehetséges alkalmazásának területei. Pszichológia fő megközelítésmódjai: pszichoanalitikus, behaviorista, humanisztikus nézőpont. |
| 2. Általános pszichológia: A lelki működés | |
| általános törvényszerűségei | |
| 2.1. Észlelés | Az észlelés jelenségei: a felismerés, lokalizáció, távolsági jelzőmozzanatok szerepe a látás folyamatában, monokuláris és binokuláris látás, mozgás észlelése, észlelési konstanciák, észlelési illúziók (Ames-szoba, Emert utókép). A tanulás szerepe az észlelésben (Held: fordító prizmaszemüveg kísérlet). |
| 2.2. Figyelem | A figyelem: spontán és akaratlagos figyelem, a figyelem jellemzői (terjedelme, tartóssága, átvihetősége, elterelhetősége), korai és késői szűrés elmélete. A figyelem szerepe az észlelésben és annak fejleszthetősége. |
| 2.3. Tanulás | A tanulás fogalma és fajtái: Asszociatív tanulás a mindennapi életben: a klasszikus és instrumentális kondicionálás. -A klasszikus kondicionálás: Pavlov kísérletei, megerősítés, kioltás. - Az operáns kondicionálás: Thorndyke kísérletei, az effektus törvénye, Skinner kísérletei, formálás fogalma, averzív kondicionálás, a büntetés formái és hatásai a viselkedés szabályozásában. A komplex tanulás: mentális reprezentáció és kognitív térkép fogalma (Tolman kísérlete), Köhler és a belátásos tanulás fogalma. Következmények és tanulságok: a tanulással kapcsolatos fogalmak használhatósága bizonyos pszichés folyamatok magyarázatában: gyermeknevelés, fóbia kialakulása, babonás viselkedés, jutalmazás szerepe a vonzalom és a függőségek kialakulásában. A tanulás és felidézés hatékonyságának fejlesztése: tanulásmódszertani alapelvek, a hatékony tanulás feltételei (külső és belső körülmények, motiváció), serkentő és gátló interferencia-hatás, struktúra, a kontextus szerepe (Godden és Baddeley kísérlete), értelmes tanulás módszerei: tömbösítés, képzelet szerepe - mnemotechnikai módszerek: helyek módszere, kulcsszó módszer, PgRST. |
| 2.4. Emlékezet | Az emlékezet jelenségei: Az emlékezet típusai: az explicit és implicit emlékezet fogalma. Az emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás. A rövid távú memória sajátosságai, kódolási folyamatai - eidetikus kép fogalma, - a memória kapacitása - előhívási problémák: elhalványulás, kiszorítás. A hosszú távú megőrzés: kódolási sajátosságai, előhívási hibák: interferencia, felejtés érzelmi összetevői, mélységi kódolás. Az emlékezeti zavarok: az amnézia típusai - retrográd és anterográd amnézia. Konstruktív emlékezet: sztereotípiák és sémák hatása (Loftus konstruktív emlékezet kísérlete). |
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT |
| 2.5. Kognitív képességek | A tanulást befolyásoló képességek: A gondolkodás folyamatai: konvergens és divergens gondolkodás, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás. Az intelligencia és a kreativitás fogalma, mérésének alapelvei. Az intelligencia hányados jelentése. |
| 2.6. Aktivációs szint, módosult | Az aktivációs szint fogalma és szerepe az érzelem, a motiváció és a |
| tudatállapotok | teljesítmény alakulásában. Módosult tudatállapot fogalma, típusai: alvás, álom, álomelméletek. A napközben átélt eseményeknek, a külvilág ingereinek és az emlékeknek a szerepe az álomban. A pszichoanalízis álom értelmezése. A hipnózis fogalma, jellemzői, fajtái. A hipnózissal kapcsolatos kételyek, a hipnábilitás fogalma. Az autogén tréning fogalma, hatásai. |
| 2.7. Motiváció | A motiváció típusai, működése és szerepe a viselkedésszabályozásban: alapvető és humánspecifikus motiváció, Maslow motiváció elmélete. Extrinsic és intrinsic motiváció jellemzői és egymásra hatása. Teljesítménymotiváció és igényszint, a siker és kudarc, valamint a visszajelzések hatása az igényszint alakulásában. |
| 2.8. Érzelmek | Érzelmek kialakulása, az alapérzelmek fajtái, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása. Kognitív kiértékelés szerepe az érzelmek alakulásában (Schachter-Singer kísérlet), James-Lange érzelem elmélete (faciális feedback kísérlet). |
| 3. Szociálpszichológiai ismeretek | |
| 3.1. A társas kapcsolatok alakulása | Egyén és közösség viszonya, a csoporthoz tartozás előnyei és hátrányai. A csoportalakulás folyamata, a csoport hatása az egyénre: csoportnyomás, konformitás (Asch kísérlet). Engedelmesség a tekintélynek: (Milgram kísérlet) |
| 3.2. Társas viselkedés | Külső elvárás és szerep hatása a viselkedésre (Zimbardo börtönkísérlete). Normaalakulás, normák szerepe a viselkedésre. Teljesítmény csoportban: serkentés, gátlás, társas lazsálás. A segítő viselkedés alakulása és a segítő magatartást befolyásoló tényezők: felelősség megoszlása, sürgetettség (Dartley és Batson kísérlete), normák, példa szerepe. |
| 3.3. Attitűd | Az attitűd fogalma, attitűdök szerepe a viselkedésszabályozásban, nézetek alakulása és a meggyőzés hatékonyságát befolyásoló tényezők. |
| 3.4. Társas megismerés | A társas megismerés fogalmai - sémák, sztereotípiák, holdudvar-hatás, elsőbbségi hatás, önbeteljesítő jóslat. A sztereotípia és az előítélet fogalma, kialakulásának magyarázatai, megnyilvánulási formái, csökkentésének lehetőségei. Egy gyakorlati példa: az integrált és a szegregált oktatás problémája. |
| 3.5. Vonzalom | A személyközi vonzalom kialakulásának összetevői: fizikai vonzóság, közelség, ismerősség, hasonlóság. A rokonszenv és szerelem pszichológiája. A szerelem összetevői, típusai: szenvedély és társszerelem. Szerelem és szexualitás. |
| 3.6. Agresszív viselkedés | Az agresszió fajtái: direkt-indirekt; antiszociális-proszociális agresszió. |
| 3.7. Nemi identitás és nemi szerep | A nemi identitás kialakulása, a biológiai és társadalmi nem fogalma, nemi identitás, nemi szerep. |
| 3.8. Kommunikáció | Kommunikáció fogalmai: verbális és nem verbális kommunikáció; a verbális és nonverbális közlés viszonya. A nem verbális kommunikáció főbb eszközei: mimika, testbeszéd, térközszabályozás. A hatékony kommunikáció feltételei, a kommunikációs zavarok okai. A kommunikáció kulturális különbségei. Az empátia és a kommunikáció kapcsolata. |
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT |
| 4. Fejlődéspszichológia | Öröklés és környezet szerepe a személyiség alakulásában. A szocializáció interaktív felfogása és a kritikus periódus fogalma. |
| 4.1. Családi szocializáció | A családi szocializáció fogalma, jellemzői. Az anya-gyerek kapcsolat, a kötődés fogalma (Harlow majomkísérletei). A kötődés mérése: idegen helyzet-teszt (Ainsworth). A kötődés típusai: biztos, bizonytalan; ambivalens, elkerülő, dezorganizált. A családi működés lehetséges nehézségei és zavarai (veszteségek, válás). A személyiségfejlődést elősegítő tényezők és a különböző nevelési stílusok hatása a személyiség alakulására. A személyiség és a környezet egymásra hatásának összefüggései. A temperamentum fogalma és típusai (könnyű, nehéz, lassan felmelegedő csecsemő). |
| 4.2. Fejlődéselméletek és életkori jellemzők | Fejlődéselméletek: szociális tanuláselmélet, utánzásos tanulás (Bandura kísérletei). Erikson elmélete: a személyiség fejlődésének állomásai és az egyes szakaszok pszichológiai jellemzői. A serdülőkor jellemzői, az identitás kialakulása, a moratórium, szerepdiffúzió, korai zárás fogalmai (Marcia). |
| 5. Személyiség-lélektani ismeretek: Személyiség felfogás, személyiségjellemzők | A személyiséggel kapcsolatos különböző megközelítésmódok, elméletek. (Egy választott személyiségelmélet megközelítésmódjának részletes ismerete.) |
| 5.1. Személyiség felfogás, személyiségjellemzők 5.2. A személyiség megismerése | Típustanok és vonáselméletek, az extraverzió és introverzió fogalma. Big Five személyiségelmélet: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, emocionalitás, nyitottság. A személyiség megismerésének lehetőségei és korlátai, a környezet és az öröklődés szerepe a személyiség alakulásában. |
| 5.3. Személyiségelméletek | Freud elméletének alapfogalmai: Id, ego, szuperego, tudattalan, libido. Humanisztikus elméletek: Rogers elmélete; Maslow szükséglet hierarchia modellje: az önmegvalósítás fogalma, hiány- és növekedési szükséglet. |
| 5.4. Énkép | Énkép fogalma - szubjektív én, objektív én, elvárt én, ideális én, nem kívánt én. Énkép, önértékelés kialakulásában szerepet játszó tényezők, az énkép jelentősége a teljesítményben és a társas kapcsolatok alakulásában. |
| 5.5. Mentális egészség és betegség fogalmai | A mentális egészség és a mentális betegség fogalmai; a pszichés egészség feltételei; a betegség kritériumai és ezek kritikája; a testi betegségek hátterében meghúzódó pszichés okok. A pszichés zavarok: szorongás főbb tünetei, a depresszió jelei, a skizofrénia és az antiszociális személyiségzavar fogalma. Evészavarok: anorexia, bulimia, túlsúlyosság főbb okai és jellemzői. Szenvedélybetegségek: droghasználat, alkoholizmus és egyéb függőségek - internetfüggőség, játékszenvedély. A függőség kialakulásának oka és folyamata, pszichológiai és fizikai hatása. Nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, stressz és betegségek kapcsolata. Stresszkeltő események: helyzetek bejósolhatósága és befolyásolhatósága. A stressz pszichológiai hatásai: szorongás, depresszió, tanult tehetetlenség (Seligman kísérlete) és élettani hatásai (harcolj vagy menekülj! válasz), Selye János alapján a krónikus stressz hatásai; megküzdés módjai. A lelki egészség megőrzése, a boldogság lehetséges forrásai. A boldogság (szubjektív jóllét) pszichológiája: élettel való elégedettség. A boldogság változása az élet során, kapcsolata a negatív és pozitív érzésekkel és tapasztalatokkal. Célok és boldogság kapcsolata. Boldogság és anyagi jólét viszonya. |
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT |
| 6. Az alkalmazott pszichológia területei | A pszichológia alkalmazott területeinek felhasználási lehetőségei a mindennapi életben és az életvezetés, iskolapszichológia, tanácsadás, pszichoterápia, sport, reklám stb. területén. (Az egyes területek példákkal alátámasztott ismerete. Miben, hogyan és kinek segítenek a pszichológus szakemberek?) |
| 6.1. Pszichológia a mindennapi élet területén | A média (pl. a tévé, az internet) szerepe a mindennapi életben, életkori tényezők a média üzeneteinek megértésében. |
Fogalmak és kísérletek
Az írásbeli vizsga feladatlapjában számon kérhető fogalmak és kísérletek listája.
| Témakör | Fogalmak | Kísérletek |
| 1. A pszichológia mint tudomány | Akadémikus pszichológia, alkalmazott pszichológia, általános pszichológia, fejlődéspszichológia, szociálpszichológia, személyiség lélektan, behaviorizmus, pszichoanalízis, humanisztikus pszichológia, naiv pszichológia, tudományos pszichológia, introspekció, megfigyelés, kísérlet, interjú, kérdőíves módszerek, kísérleti csoport, kontroll csoport, korreláció. | |
| 2. Az általános pszichológia | Észlelés: érzékelés, abszolút küszöb, különbségi küszöb, inger, receptor, észlelés, felismerés, lokalizáció, figura-háttér, perceptuális csoportosítás: közelség, hasonlóság, jó folytatás elve, észlelési illúzió. Távolsági jelzőmozzanat, monokuláris, binokuláris látás, észlelési konstancia, kontextushatás, alulról-felfelé és felülről-lefelé ható kognitív folyamatok, nagyság-távolság invarianciaelv. Figyelem: spontán és akaratlagos figyelem, figyelem terjedelme, figyelem tartóssága, korai figyelmi szűrés, késői figyelmi szűrés. | Emert utókép, Ames-szoba, Held: fordító prizmaszemüveg. |
| Tanulás: tanulás, klasszikus kondicionálás, reflex, feltétlen reflex, feltételes reflex, megerősítés, kioltás, instrumentális/operáns kondicionálás, effektus, formálás a kondicionálásos tanulás során, averzív kondicinálás, komplex tanulás, mentális reprezentáció, kognitív térkép, belátásos tanulás, utánzásos tanulás, tömbösítés, mnemotechnikai módszerek, helyek módszere, kulcsszó módszer, PgRST. | Pavlov kísérletei kutyákkal, Thorndyke kísérlete: problémadoboz, Skinner kísérlete: skinner-doboz, Tolman kognitív térkép kísérlete, Godden és Baddeley tanulás kontextusa kísérlete búvárokkal, Köhler csimpánz kísérlete. |
| Témakör | Fogalmak | Kísérletek |
| Kognitív képességek: konvergens, divergens gondolkodás, intelligencia, kreativitás, analógia, intelligencia hányados, alkotás fázisai. | ||
| Emlékezet: kódolás, tárolás, előhívás, implicit memória, eidetikus kép, rövid távú memória, kapacitás, elhalványulás, kiszorítás, hosszú távú memória interferencia, szemantikus és epizodikus memória, retorgrád és anterográd amnézia, konstruktív emlékezet. Módosult tudatállapotok: módosult tudatállapot, alvás szakaszai, REM, nonREM, freudi álomelmélet: manifeszt álomtartalom, látens álomgondolat, álommunka, cenzúra, hipnózis, hipnábilitás, hipnózis indukció, poszthipnotikus szuggesztió, autogén tréning. | Loftus konstruktív emlékezet kísérlete. | |
| Érzelmek: alapérzelmek, kognitív kiértékelés, arousal, faciális feedback. Motiváció: motívum, motiváció, drive, alapvető/elsődleges motívumok, homeosztázis, humán motívumok, exploráció, manipuláció, altruizmus, szükségletek hierarchiája (Maslow), extrinzic és intrinzic motiváció, teljesítménymotiváció, igényszint, kudarckerülés, sikerorientáció. | Schachter-Singer kísérlet, faciális feedback kísérlet. | |
| 3. A szociálpszichológia | Csoportnyomás, konformitás, norma, szerep, társas lazsálás attitűd, előítélet, séma, sztereotípia, holdudvar-hatás, elsőbbségi hatás, önbeteljesítő jóslat, autoriter személyiség, társas identitás, kontaktus-hipotézis, kooperáció, integráció, szegregáció segítő viselkedés, felelősség megoszlása, sürgetettség direkt-indirekt agresszió, antiszociális-proszociális agresszió, frusztráció-agresszió hipotézis, az agresszió katarzis-elmélete Rokonszenv, személyközi vonzalom: vonzóság, közelség, hasonlóság, ismerősség, szenvedélyszerelem, társszerelem. Szexualitás: biológiai nem, nemi szerep, nemi identitás, nemi orientáció. | Asch: csoportnyomás kísérlete, Milgram: behódolás a tekintélynek, Zimbardo börtönkísérlet. Dartley és Batson sürgetettség kísérlete: Az irgalmas szamaritánus. |
| 4. Kommunikáció | Verbális és nonverbális kommunikáció, mimika, gesztikuláció, proxemika, zónatávolságok, posztuláris kommunikáció, posztuláris tükörjelenség, empátia. |
| Témakör | Fogalmak | Kísérletek |
| 5. Fejlődéspszichológia | Öröklés és környezet interakciója, | |
| kritikus periódus Szocializáció: családi és intézményi temperamentum, könnyű, nehéz, lassan felmelegedő temperamentum, karakter kötődés, biztonságos, bizonytalan/ambivalens, bizonytalan/elkerülő, dezorganizált, idegen helyzet teszt normatív krízis, identitás, szerepdiffúzió, moratórium, korai zárás | Bandura agresszív viselkedés utánzás kísérletei Harlow majomkísérlete Ainsworth idegen helyzet teszt | |
| 6. Személyiséglélektan | Típus, vonás, extraverzió, introverzió Big Five személyiségelmélet, Freud elméletének alapfogalmai: id, ego, superego, tudattalan, tudatelőttes, libido, pszichoszexuális fejlődés, ödipális komplexus Humanisztikus elmélet: önmegvalósítás, szükségletek hierarchiája, hiány- és növekedési szükséglet Énkép: szubjektív én, objektív én, elvárt én, ideális én, nem kívánt én skizofrénia, személyiségzavar, függőség, abúzus, szertolerancia, elvonási tünet | |
| stressz, stresszor, befolyásolhatóság, bejósolhatóság, tanult tehetetlenség, harcolj vagy menekülj válasz, megküzdés mentális egészség, pozitív pszichológia, szubjektív jóllét, élettel való elégedettség | Seligman: tanult tehetetlenség kísérlete | |
| 7. Alkalmazott pszichológia | Óvoda- és iskolapszichológia, életvezetési tanácsadás, pszichoterápia. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc |
| 90 pont | 60 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | B tételsornak megfelelő technikai segédeszközök |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | A tételsor A B tételsorhoz: irodalmi művek jegyzéke |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint |
Középszintű vizsga
| Középszint | |||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||||
| 180 perc | 15 perc | ||||
| Feladatlap | Egy A és egy B altétel kifejtése | ||||
| Fogalom | Kísérlet | Rövid esszé | Hosszú esszé | A altétel | B altétel |
| 25 pont | 15 pont | 15 pont | 35 pont | 45 pont | 15 pont |
| 90 pont | 60 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja négy részből áll:
1. Öt pszichológiai fogalom szabatos meghatározása.
2. Egy kísérlet leírása, és a kísérlet tanulságainak összefoglalása.
3. Egy rövid esszékérdés kifejtése: egy pszichológiai jelenség bemutatása kb. 150-200 szóban (kb. 20-30 sor).
4. Egy átfogó (hosszú) esszékérdés kifejtése kb. 300-400 szóban (kb. 40-50 sor).
A 3. illetve 4. részben a vizsgázónak a megadott 2 rövid, illetve 2 hosszú esszékérdésből 1-1-et kell kiválasztania és kifejtenie.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, az értékelés során csak egész pontok adhatóak.
A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Fogalom meghatározás értékelési szempontjai: a fogalom helyes meghatározása, szaknyelvi megfogalmazás és a kifejtés részletessége. Az öt fogalomra az elérhető pontszám 25 pont.
Kísérlet leírás és a tanulságok összefoglalásának értékelési szempontjai: a kísérlet lényeges pontjainak említése, a kísérlet céljának világos leírása, a szöveg koherenciája, szaknyelvi megfogalmazás, a tanulságok, kritikus pontok kifejtése. Az elérhető pontszám 15 pont.
Rövid esszé értékelési szempontjai: a témához tartozó kulcsfogalmak említése, helyes definiálása és tartalmának kifejtése, gyakorlati példa említése, a leírás koherenciája (logikus felépítés) szaknyelvi megfogalmazás. Az elérhető pontszám 15 pont.
Hosszú esszé értékelési szempontjai: a témához tartozó kulcsfogalmak említése, helyes definiálása és tartalmának kifejtése, gyakorlati példa említése, a leírás koherenciája (logikus felépítés) szaknyelvi megfogalmazás. Az elérhető pontszám 35 pont.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsor A és B tételsorból áll, melyekből külön-külön húz a vizsgázó, az A és B altételt a vizsgázó tetszőleges sorrendben fejti ki. Mind az A, mind a B altételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Az A altétel kifejtésére 10 perc, a Baltételre 5 perc áll a felelő rendelkezésére.
Az A tételsor 20 altételből, a B tételsor minimum 7, maximum 20 altételből áll, a B altételek száma az adott vizsgaidőszakban vizsgázók számának minimum 1,5-szerese, 13 vizsgázónál több vizsgázó esetén 20 tétel. Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A illetve 2-4 B altétel) módosítani kell.
A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői
Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fedniük az alábbiak szerint:
- minimum 1-1 altételnek az 1. illetve 6. témakörre kell épülnie
- minimum 2-2 altételnek, a 2-5. témakörökre kell épülnie
- a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.
A B tételsor a gyakorlati jellegű feladat, mely a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban.
A B altételek lehetséges feladattípusai:
1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,
2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,
3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése - szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,
4. pszichológiai jelenség azonosítása.
A Baltételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A vizsgázó teljesítményének értékelése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámokat és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
A altétel kifejtése
a témához tartozó kulcsfogalmak említése a kifejtés
| során | 5 pont |
| a kulcsfogalmak helyes definiálása és használata | 5 pont |
| a témakör alpontjainak kifejtettsége | 10 pont |
| a belső összefüggések és tanulságok említése | 10 pont |
| gyakorlati példa említése | 5 pont |
| kifejtés koherenciája (logikus felépítés) | 5 pont |
| szaknyelv helyes használata, gördülékeny és | |
| szabatos megfogalmazás | 5 pont |
| összesen | 45 pont |
| B altétel kifejtése | |
| a pszichológiai jelenség helyes azonosítása | 5 pont |
| a pszichológiai ismeretek alkalmazása, a gyakorlati | |
| példa elemzése, helyes értelmezése | 6 pont |
| szaknyelv helyes használata, gördülékeny és | |
| szabatos megfogalmazás | 4 pont |
| összesen | 15 pont |