63/2012. (XII. 11.) BM rendelet

a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés a)-l) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés d) és l) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés a) és g) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés f) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés h) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontjában,

a 12. § (3) bekezdése tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § t) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1.§ E rendelet alkalmazásában

a) égéstermék-elvezető tartozéka: az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely az égéstermék-elvezető ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja,

b) égéstermék tartós visszaáramlása: a tüzelőberendezés üzembe helyezését követő 5 perc eltelte után is tapasztalható égéstermék-visszaáramlás a tüzelőberendezés felállításának helyiségében,

c) időlegesen használt ingatlan: a beépítésre nem szánt területen vagy a beépítésre szánt területek közül a hétvégi házas területen fekvő olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki,

d) használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik,

e) légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légtere akkor tekintendő összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró,

f) nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre,

g) önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van,

h) összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti,

i) reteszelés: tüzelőberendezések, valamint tüzelőberendezések és egyéb gépi berendezések között kialakított automatikus vezérlés, ami kizárja vagy biztosítja a berendezések egyidejű működését,

j) zárt égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amelynek teljes égési levegő-ellátását, tűzterét és égéstermék-elvezetését a telepítés helyiségétől légtömören elzárt üzemeltetésre tervezték, és amely az égési levegőt a szabadból nyeri, az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre, a telepítés helyiségének nyomásviszonyaitól függetlenül.

2. A közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételek

2. § (1) Közszolgáltatást az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott közszolgáltató végezhet az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott területen.

(2) A közszolgáltatási tevékenység ellátása

a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közszolgáltató esetében, valamint

b) a Törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közszolgáltató esetében, ha a közszolgáltatással érintett területen a lakosságszám a 20 000 főt eléri vagy meghaladja,

csak akkor kezdhető meg, ha a közszolgáltató legalább egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmaz, vagy tagjai közül legalább egy kéményseprőmester végzettséggel rendelkezik.

(3) A Törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közszolgáltató, ha a közszolgáltatással érintett területen a lakosságszám a 20 000 főt nem haladja meg, akkor a közszolgáltatási tevékenység ellátásához kéményseprőmester közreműködését köteles igénybe venni.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a közszolgáltató egyszemélyes gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, akkor a közszolgáltatási feladat ellátásában személyes közreműködést végző természetes személynek kéményseprőmester képesítéssel kell rendelkeznie.

(5) A sormunkához szükséges minimális szakmai létszám meghatározása során egy kéményseprő szakképesítéssel rendelkező szakember vagy kéményseprőmester (a továbbiakban együtt: szakmunkás) esetében évente a település lakosságszáma alapján

a) 20 000 főig legfeljebb 3000 egység,

b) 20 000 - 100 000 fő között legfeljebb 3500 egység,

c) 100 000 fő fölötti legfeljebb 4000 egység

munkaráfordítást lehet figyelembe venni.

(6) A munkaviszony keretében alkalmazott szakmunkások minimális létszámának meghatározása során a közszolgáltató köteles figyelembe venni legalább

a) a közszolgáltatással érintett területen használatban lévő és tartalék égéstermék-elvezetők számát,

b) a Törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,

c) a b) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. mellékletében meghatározott munkaráfordításokat, valamint

d) a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges létszámot.

(7) A szakmunkások évente rendszeres, felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező kéményseprőmester által tartott, a megismerhető legkorszerűbb elméleti és gyakorlati ismereteket bemutató ismeretfelújító és továbbképző tanfolyamon vesznek részt. A tanfolyam időtartama legalább 16 óra évente.

(8) Betanított munkás betanítását csak kéményseprőmester végezheti. Betanított munkás a közszolgáltatói feladatok közül kizárólag tisztítást végezhet szakmunkás szakmai irányítása mellett.

(9) A közszolgáltatónak a munkafolyamatok szakszerű ellátásához az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek és módszereknek megfelelő felszereléssel, eszközzel és műszerrel kell rendelkeznie.

(10) A közszolgáltató a közszolgáltatás adatait, erre alkalmas elektronikus adatbázis kezelő célszoftverrel köteles kezelni.

3. A közszolgáltatás ellátásának rendje, gyakorisága

3. § (1) A közszolgáltató a sormunkában meghatározott feladatok közül az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása alkalmával elvégzi

a) minden esetben a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését,

b) négyévenként az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát,

c) gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezések (a továbbiakban: gáztüzelő-berendezés) műszaki felülvizsgálatával egyidejűleg az üzemeltetés során keletkezett égéstermék paraméterei közül a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmának ellenőrzését

d)[1] a Törvény 9. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben évente egy alkalommal, időlegesen használt ingatlan esetében a 4. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban a szén-monoxid-érzékelő berendezések meglétének, működőképességének ellenőrzését

az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint.

(1a)[2] Ha a közszolgáltató a szén-monoxid-érzékelő berendezés ellenőrzése során az 1. melléklet "I. Ellenőrzés" alcím 6. pontja alapján hibát észlel, szóban és írásban felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére és 8 napon belül értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

(2) Az égéstermék CO tartalmának ellenőrzését a közszolgáltató azoknál a 11 kWth-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű gáztüzelő-berendezéseknél végzi el, amelyeknél levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben első fokon - a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.

(3)[3] Az égéstermék-elvezető ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását a közszolgáltató - a (4) bekezdésben és a 4. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - évente 1 alkalommal végzi el.

(4) Ha az égéstermék-elvezető járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ezt indokolja, akkor a (3) bekezdésben előírtnál gyakoribb ellenőrzés és tisztítás szükséges. Ennek szükségességét és gyakoriságát a közszolgáltató állapítja meg és erről az ingatlan használóját írásban tájékoztatja.

(5)[4] A közszolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles az ingatlan használóját értesíteni az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott módon. Ha a közszolgáltatás a jelzett időpontban nem valósul meg, a közszolgáltató írásban a Törvény szerint meghatározott második időpontot jelöl meg, és egyidejűleg az ingatlan használóját, tulajdonosát írásban tájékoztatja a közszolgáltatás - a közszolgáltatás ellátásának ismételt meghiúsulása esetén annak napjától számított - 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről, és ennek elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság értesítésének közszolgáltatói kötelezettségéről.

(6)[5] Az (5) bekezdésben meghatározott második időpontról szóló értesítés sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású 2 példányos bizonylaton nyilvántartott, tanúval vagy fényképfelvétellel vagy az ingatlan használójának, tulajdonosának aláírásával vagy egyéb módon igazolt, postaládába helyezett, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel valósul meg.

(7)[6] A (6) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a közszolgáltató nevét, székhelyét,

b) a közszolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát,

c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét,

d) az ingatlan címét, ahol a közszolgáltatást el kívánják végezni,

e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap pontossággal, továbbá

f) a hatósági felügyeletet ellátó tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.

3/A. §[7] A közszolgáltató a sormunkák ütemezésére a tárgyévet megelőző év december 31-ig éves közszolgáltatási ütemtervet készít havi bontásban, amelyet ügyfélszolgálati irodáiban közzétesz és arról az ellátással érintett önkormányzatot írásban tájékoztatja. A megküldött ütemtervet az ellátással érintett önkormányzat a helyben szokásos módon a megérkezését követően haladéktalanul közzéteszi.

4. § (1) A tulajdonos a közszolgáltató részére írásban bejelentést tehet arról, hogy ingatlana időlegesen használt ingatlan. A bejelentést követő 15. naptól a közszolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(2) Az időlegesen használt ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat a közszolgáltató négyévenként végzi. Ha az égéstermék-elvezető járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ennél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást tesz szükségessé, erről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja.

(3) A közszolgáltató az időlegesen használt ingatlanok esetében az ellenőrzés esedékességéről az adott év első negyedévében az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja. Ha az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa a megrendelési kötelezettségének az év folyamán nem tesz eleget, a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

4. Az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok és azok szakmai követelményei

5. § (1) Az új égéstermék-elvezetőt helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni, elburkolni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató elvégzi és annak eredményéről a megrendelést követő 4 munkanapon belül nyilatkozatot ad ki.

(2) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges

a) az érintett égéstermék-elvezető használatba vételét megelőzően

aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető esetében,

ab) használaton kívül helyezett vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető esetében, vagy

ac) tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere esetében, valamint

b) meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően.

(3) A közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kötelező műszaki vizsgálatok eredményéről készített nyilatkozatot a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül a megrendelőnek átadja.

(4) A közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. A (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálathoz a közszolgáltató jogosult kérni a megrendelőtől a szükséges alábbi műszaki dokumentációkat:

a) az építész, gépész terveket,

b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét,

c)[8] az égéstermék-elvezető-, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramoknak, táblázatoknak való megfeleltetését, ennek hiányában az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését,

d) a beépített anyagok szállítói megfelelőségi és egyéb nyilatkozatait,

e) kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában,

f) kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről,

g) villámvédelmi jegyzőkönyvet a vonatkozó villámvédelmi szabványok előírásai szerint.

(5) A (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálat esetében a közszolgáltató jogosult kérni a megrendelőtől a (4) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott szükséges műszaki dokumentációkat.

(6) Lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek - kivéve az időlegesen használt ingatlanok-fűtési célt szolgáló tüzelőberendezés cseréje esetén, fűtési szezonban (október 15. és április 15. között), a megrendelést követő 2 munkanapon belül a közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot elvégzi, amennyiben annak feltételei adottak. A közszolgáltató a nyilatkozatot legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.

(6a)[9] Kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően az érintett égéstermék-elvezetőt csak helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet ismételten üzembe helyezni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató a megrendelést követő 3 munkanapon belül elvégzi, és annak eredményéről készített nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.

(7)[10] Az (1)-(6a) bekezdésben meghatározott feladatokat a közszolgáltató az 1. mellékletben meghatározott munkafolyamatok, szakmai követelmények és módszerek szerint végzi el.

6. § (1) A közszolgáltató az ingatlan használója megrendelése alapján elvégzi

a) a sormunkában is meghatározott feladatokat

aa) üzemzavar esetén a megrendelést követő 3 munkanapon belül,

ab) egyéb esetben egyeztetett időpontban,

b) az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését, a megrendelést követő 3 munkanapon belül,

c) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását egyeztetett időpontban,

d) a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását egyeztetett időpontban, amennyiben a munkavégzés feltételei rendelkezésre állnak.

(2) A közszolgáltató közszolgáltatás keretében elvégzi a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatokat és szaktanácsadást, majd az erről szóló nyilatkozatot a megrendelést követő 5 munkanapon belül a megrendelőnek kiadja.

(3)[11] A közszolgáltató a tűzvédelmi hatóság megkeresésére kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káresemény esetében legkésőbb a megkeresés közlését követő munkanapon, egyéb esetben 3 munkanapon belül, vagy a tűzvédelmi hatóság által kitűzött helyszíni ellenőrzés vagy szemle időpontjában elvégzi az égéstermék-elvezető szükség szerinti ellenőrzését, műszaki felülvizsgálatát vagy helyszíni műszaki vizsgálatát.

5. Az égéstermék-elvezetők és a csatlakozó tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatai

7. § A közszolgáltató a közszolgáltatással ellátott területen található, használatban lévő és tartalék égéstermék-elvezetőkről nyilvántartást vezet, ami a Törvény 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyes adatokon túl az adott épület és önálló rendeltetési egység vonatkozásában tartalmazza

a) az égéstermék-elvezetők számát,

b) égéstermék-elvezetőnként

ba) az égéstermék-elvező azonosítóját,

bb) az égéstermék-elvezető jelét,

bc) az égéstermék-elvezető mennyiségét, mennyiségi egységét,

bd) a bekötések számát,

be) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható bekötés számát,

bf) az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás gyakoriságát,

bg) az utolsó ellenőrzés, tisztítás, műszaki felülvizsgálat időpontját,

bh) az ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során észlelt szabálytalanságokat, hibákat, mért adatokat,

bi) a CO mérés szükségességét,

bj) a kapcsolódó dokumentumok azonosítóját,

bk) az égéstermék-elvezetőre kötött tüzelőberendezések számát, és tüzelőberendezésenként

- a használat célját: kazán (K), vízmelegítő (V), egyedi fűtő (F), kombi (C), hőlégfúvó (H), technológiai (T), egyéb (E),

- a névleges bemenő hőteljesítmény kategóriáját:

≤ 11 kWth, ≤ 60 kWth, ≤ 140 kWth, ≤ 500 kWth,

- az alkalmazott tüzelőanyagot,

- a CO mérés eredményét,

c) nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében a levegő utánpótlás vizsgálatát igénylő, önálló légtér-összeköttetések számát,

d) gáztüzelés esetében a műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétét.

6. Közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyomtatványok tartalmi követelményei és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályok

8. § (1)[12] A közszolgáltató a 3. §-ban - a 3. § (1) bekezdés d) pontja kivételével -, továbbá a 6. § (1) bekezdésében meghatározott és elvégzett feladatok eredményéről a 2. melléklet szerinti tanúsítványt az ott meghatározott tartalommal tölti ki. A tanúsítvány egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon kiadja. Társasház esetében a műszaki felülvizsgálat eredményéről 30 napon belül a közszolgáltató tájékoztatja a közös képviselőt.

(1a)[13] A közszolgáltató a 3. § (1) bekezdés d) pontjában elvégzett ellenőrzés eredményéről a 8. melléklet szerinti tanúsítványt az ott meghatározott tartalommal tölti ki. A tanúsítvány egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon kiadja.

(2) A közszolgáltató az 5. §-ban meghatározott kötelező műszaki vizsgálatok eredményéről szóló nyilatkozatot a 3. mellékletben meghatározott tartalommal tölti ki.

(3) A közszolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott, a tervezett vagy tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatról szóló nyilatkozatot a 4. mellékletben meghatározott tartalommal tölti ki.

(4) A közszolgáltató a tanúsítványokat és nyilatkozatokat legalább két példányban, olvashatóan, a Korm. rendeletben és az e rendelet mellékleteiben használt jelölések alkalmazásával tölti ki.

(5)[14] A közszolgáltató a kiadott tanúsítványok, nyilatkozatok, valamint a 3. § (6) bekezdésében meghatározott értesítés egy példányát 5 évig, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatok nyilatkozatát a használatbavételig, de legalább 5 évig őrzi meg.

(6) A közszolgáltató a Törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi hatósági nyilvántartásához az 5. melléklet szerinti adatbejelentő lapot a tűzvédelmi hatóság részére minden év január 15-ig, valamint adatváltozás esetében 15 napon belül küldi meg.

(7)[15] A közszolgáltató a tűzvédelmi hatóság megkeresésére elvégzett közszolgáltatási feladatok eredményéről készített tanúsítvány vagy nyilatkozat egy példányát a tűzvédelmi hatóság részére a helyszínen átadja vagy a hatóság részére a vizsgálatot követő munkanapon megküldi.

7. A közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményei

9. § A megelőző év közszolgáltatásáról a közszolgáltató a 6. mellékletben meghatározott statisztikai adatlapot, az ott meghatározott tartalommal, minden év március 31-ig a településüzemeltetésért felelős miniszternek megküldi.

8. Az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató feladatainak ellátását biztosító feltételek

10. § Az ingatlan használója köteles a közszolgáltatás ellátásához az égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően a szükséges alábbi előfeltételeket biztosítani:

a) az égéstermék-elvezetővel és a levegő utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, és a tisztítónyílás és összekötőelem biztonságos megközelítésének lehetőségét,

b) az összekötőelem tisztíthatóságát,

c) az égéstermék-elvezető tisztítása során keletkezett hulladékhoz megfelelő gyűjtőedényt,

d) a közszolgáltatási feladatok ellátásához a gáztüzelő-berendezés bekapcsolását,

e) az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetében a padlástérben is legalább 10 liter vizet,

f) az 5. § (4) bekezdésében meghatározott dokumentumokat,

g) a CO méréshez szükséges mérőnyílás hiányában annak kialakítását vagy kialakításának lehetőségét.

10/A. §[16] Az ingatlan használója a közszolgáltatás ellátása során a közszolgáltató felhívására köteles nyilatkozni a Törvény 9. § (5) bekezdésében fennálló szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettségének fennállásáról.

9. A közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályai

11. § (1) A sormunka keretében időszakonként kötelezően elvégzendő közszolgáltatási feladat díját épületenként vagy önálló rendeltetési egységenként

a) egyedi égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés díját a 7. melléklet 1. pontjában;

b) gyűjtőjellegű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy szintre jutó díját a 7. melléklet 2. pontjában;

c) központi és nagy járat-keresztmetszetű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy folyóméterre jutó díját a 7. melléklet 3. pontjában;

d) levegő utánpótlás ellenőrzésének díját önálló rendeltetési egységenként a 7. melléklet 4. pontjában;

e) műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzési díját a 7. melléklet 5. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa által a sormunkában meghatározott tevékenységekre irányuló külön megrendelésnél a díjat alkalmanként, a megrendelés tartalma szerint a közszolgáltató állapítja meg az ellátásért felelős önkormányzat által a Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázatával megegyező szerkezetben elkészített díjtáblázat szerint.

(3) Az ellátásért felelős önkormányzat

a) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok díjait a Korm. rendelet 1. melléklet 3. táblázatával,

b) a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatok díjait a Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázatával

megegyező szerkezetben határozza meg.

(4) A díjat az ingatlan tulajdonosának, vagy az ingatlan tulajdonos bejelentése alapján az ingatlan használójának az ellenőrzést, szükség szerinti tisztítást követően kell megfizetnie.

10. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 9. § és a 6. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az égéstermék-elvezető levegő utánpótlásának ellenőrzését, az összekötő elemek ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását, az égéstermék CO paraméterének vizsgálatát és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzését 2015. január 1-jétől végzi a közszolgáltató sormunka keretében. A CO paraméterének vizsgálata bevezetése érdekében az összekötőelem adatait (bekötések száma vagy hossza), és a gáztüzelő-berendezés bemenő névleges hőteljesítmény kategóriáját 2013. január 1-jétől a közszolgáltató a sormunka alkalmával rögzíti.

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

13. §[17] 2013. december 31-ig a 2. melléklet szerinti tanúsítvány 2013. október 14-én hatályos formája is használható. Ebben az esetben a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére való kötelezettség fennállására vonatkozó nyilatkozatot kézzel írva, az "Egyebek:" rovatban kell feltüntetni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez

I. Ellenőrzés

Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a közszolgáltató a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A közszolgáltató az ellenőrzésnél az égéstermék-elvezető műszaki állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az üzemeltetési-, a vonatkozó építési-, tűzvédelmi-, biztonságtechnikai- és munkavédelmi előírások betartását vizsgálja.

A szakmunkás az alábbiakat ellenőrzi:

1. A tanúsítványban

1.1. a nyilvántartás alapján rögzített adatokat,

1.2. az előző ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során dokumentált hiba, szabálytalanság megszüntetését, amely ha az 5. § (2) bekezdése értelmében műszaki vizsgálatot igényelt, akkor annak meglétét (helyszíni vizsgálat hiánya esetén, annak pótlására fel kell hívni az ingatlan használójának figyelmét).

2. Tüzelőberendezésnél

2.1. a tüzelőberendezés külső állapotát,

2.2. a tüzelés módját,

2.3. a környezetében tárolt, beépített anyagokat, szerkezeteket, az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és a tűzvédelem szempontjából,

2.4. a kéményseprő által elhelyezett matrica meglétét, ami arra utal, hogy az égéstermékelvezető előző ellenőrzésénél már üzemelt,

2.5. gáztüzelő-berendezésnél

2.5.1. a fogyasztói berendezés külön jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot igazoló dokumentum vagy jelző matrica meglétét, érvényességét,

2.5.2. üzem közben az égéstermék tartós visszaáramlását - a telepítés helyiségében és a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett - annak érzékelésére alkalmas műszerrel,

2.5.2.1. nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után is,

2.5.2.2. zárt égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a tüzelőberendezés helyiségében, vagy azzal légtér-összeköttetésben álló helyiségekben elszívásos szellőztetés maximális teljesítménnyel való működtetése mellett a bekapcsolást követően.

3. Az égéstermék-elvezetőnél

3.1. a tisztítási, ellenőrzési feltételek meglétét,

3.2. az ellenőrző-, tisztítóajtók állapotát, zárhatóságát,

3.3. az összekötő elem ellenőrzési tisztítási feltételeinek meglétét,

3.4. a teljes nyomvonalon van-e külső elváltozás, repedés,

3.5. a tető feletti állékonyságát,

3.6. a rögzítettséget,

3.7. található-e korrózióra utaló jel, elváltozás a járatban a tisztítónyílásnál,

3.8. a járat átjárhatóságát, szabad keresztmetszetét a teljes nyomvonala mentén szemrevételezéssel, szükség esetén a járaton átvezetett, arra alkalmas idomszerrel, tisztítószerszámmal,

3.9. szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél szükség esetén a szikrafogó meglétét,

3.10. éghető anyagtól való távolságot.

4. Az égéstermék-elvezető tartozékainak (szikrafogók, kitorkollást módosító szerkezetek, huzatszabályozók, robbanó ajtók, égéstermék csappantyúk, melléklevegős csappantyúk és egyéb szabályozó és elzáró szerelvények, kondenzátum elvezetők) állapotát, működőképességét.

5. A biztonságos munkavégzés helyi feltételeit

5.1. kéményseprő-járda, korlát, tetőkibúvó, padlásfeljáró, létra, hágcsó, állványzat, munkaövek rögzítéséhez szükséges szemek, elemek, szerkezetek meglétét,

5.2. más - az égéstermék-elvezetőhöz nem tartozó - vezetékek, antennák zavaró, nem biztonságos jelenlétét, közelségét.

6. A szén-monoxid-érzékelő berendezésnél[18]

6.1. a szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és felszerelését,

6.2. a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét az elektromos tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével, valamint az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik,

6.3. a szén-monoxid-érzékelő berendezés gyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát.

II. Tisztítás

A tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használatából eredő lerakódások, továbbá egyéb az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetét szűkítő vagy azt elzáró anyagok (állattetemek, pókháló, avar, korrózióból, állagromlásból lehulló, visszamaradt építőelem) eltávolítása az égéstermék-elvezető járatából, a koromzsákból, a bekötőnyílásból és az összekötő elemből (amennyiben ennek lehetősége rendeltetésszerűen kialakított).

A tisztítást végző szakmunkás vagy betanított munkás szakmunkás szakmai irányítása mellett a következő munkafolyamatokat végzi:

1. Lerakódás tisztítását (seprés)

Az égéstermék-elvezető tisztítását a járat és az összekötőelem teljes hosszában a kitorkolláson vagy beépített tisztítónyíláson keresztül, esetleges bonthatóság esetében a bontást követően a járat anyagának, kialakításának, keresztmetszetének és hosszának megfelelő szerszámmal mechanikus módon, vegyszeres technológia alkalmazása nélkül. Szükség esetén tisztítani kell az égéstermék-elvezető egyéb tartozékait is.

2. Szűkület vagy dugulás elhárítását

2.1. Ha az 1. pont alapján a tisztítás nem megoldott, úgy az égéstermék-elvezető anyagának és méretének figyelembevételével megválasztott golyózással kell megpróbálni a hibát elhárítani.

2.2. Ha nem hárítható el a hiba, úgy a szűkület vagy dugulás helyét meg kell jelölni és fel kell szólítani az üzemeltetőt a tüzelőberendezés üzemeltetésének a hiba elhárításáig történő szüneteltetésére.

3. Az égéstermék-elvezető alján összegyűlt szilárd hulladékot (kéményseprésből származó hulladék, pernye, törmelék) az ingatlan használója által rendelkezésre bocsátott, tárolásra alkalmas edénybe vagy zsákba helyezi és a helyszínen hagyja.

4. Az összekötő elem belső járatának tisztítását, anyagának, keresztmetszetének, kialakításának megfelelő kéményseprő szerszámmal, mechanikus módon, a beépített ellenőrző-, tisztítónyíláson keresztül, vagy annak hiányában, ha annak lehetősége biztosított, oldással, roncsolásmentes bontással.

III. Égetés

Ha a II. Tisztítás rész 1. pontja alapján a tisztítás nem megoldható és a lerakódás éghető, valamint a járat-, az égéstermék-elvezető anyaga azt lehetővé teszi, akkor a járat kiégetését külön egyeztetett időpontban kell végezni a szükséges biztonsági feltételek figyelembevételével.

Az égetést végző szakmunkásoknak az alábbiak szerint járnak el:

1. Az égetést lehetőség szerint szakaszosan kell elvégezni, a felső szakasszal indítva.

2. Nem szabad a kiégetést elvégezni

2.1. ha a járat keresztmetszete meghaladja a

2.2. szeles időben,

2.3. ha az égéstermék-elvezető teljes hosszában nem ellenőrizhető és nem körüljárható,

2.4. ha nincs alsó vagy felső tisztítási-, illetve ellenőrzési lehetősége az égéstermék-elvezetőnek,

2.5. ha nem áll rendelkezésre víz az esetleges hűtésre, oltásra,

2.6. amennyiben az égéstermék-elvezető falazata repedezett, tető feletti szakasza omladozó,

2.7. amennyiben a környezetében lévő éghető épületszerkezetekre gyújtási veszélyt jelent,

2.8. amennyiben az égéstermék-elvezető igazoltan koromégéssel szemben nem ellenálló.

3. Az égetés alatt a szakmunkásoknak folyamatosan ellenőrizni kell az égéstermék-elvezető nyomvonalát. Az égetést követően a járat anyagának, kialakításának, keresztmetszetének és hosszának megfelelő szerszámmal mechanikus módon a tisztítást is el kell végezni.

4. Amennyiben az égéstermék-elvezetőben lévő éghető lerakódás sem kéményseprő-ipari szerszámokkal, sem kiégetéssel nem eltávolítható, úgy élet-, és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése miatt a Korm. rendelet értelmében kell eljárni.

IV. Műszaki felülvizsgálat

A műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint a járat tömörségének vizsgálatára.

A műszaki felülvizsgálat során a szakmunkások az alábbiakat végzik:

1. Égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését szemrevételezéssel

1.1. az égéstermék-elvezető korróziós károsodásának, állagromlásának teljes hosszban történő felmérését annak érdekében, hogy az várhatóan megfelel-e a következő négyéves ciklusban,

1.2. az égéstermék-elvezető tartozékainak műszaki állapotfelmérését, működőképességét,

1.3. az égéstermék-elvezető nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő vizsgálatát, az esetleges sérülések, átalakítások felderítését, az egyéb épületgépészeti- és elektromos vezetékektől, berendezésektől való távolságát, kapcsolatát azokkal.

2. Vonatkozó műszaki előírások betartását

2.1. az égéstermék-elvezető kitorkollásának környezetében bekövetkezett változásokat, a működést korlátozó vagy akadályozó épületelemek, elektromos és egyéb vezetékek, növényzet vagy a vizsgált égéstermék-elvezetőnek a környezetére ható károsító hatásának megítélését a vonatkozó előírások szerint,

2.2. szabálytalan és nem megfelelő helyen, illetve helyiségekben kialakított bekötések felderítését,

2.3. építési előírásoknak és a rendeltetésszerű használatnak való megfelelés vizsgálatát, az égéstermék-elvezetővel és tartozékaival összefüggésben, és azok környezetében szemrevételezéssel.

3. Járat tömörségének vizsgálatát

3.1. Nyitott, természetes huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermékelvezető 729 cm2-nél nem nagyobb keresztmetszetű járatát, nem megfelelő tömörségre utaló hiba (például káros korrózió, repedezett falazat) esetében vizsgálni kell a vonatkozó technológiai előírások figyelembevételével az alábbi két módszer egyikével.

3.1.1. Füsttömörségi vizsgálat során a felmelegített égéstermék-elvezető alján az egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot, majd teljes hosszában, szemrevételezéssel ellenőrzik a füstszivárgást.

3.1.2. Gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálat során környezeti hőmérsékleten az egyik szakmunkás az égéstermék-elvezető kitorkollását, a csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási helyek tömör lezárását végzi, majd ezt követően a szabvány szerinti túlnyomás alá helyezi az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a szivárgási érték meghatározását, amely a vonatkozó szabvány által meghatározott mértéket nem lépheti túl.

3.2. Túlnyomásos égéstermék-elvezető gáztömörségének vizsgálata esetén az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazni.

3.2.1. A gáztömörségi vizsgálat megegyezik a 3.1.2. pontban leírtakkal, csak a nyomásfokozatnak megfelelően más szivárgási érték figyelembevételével.

3.2.2. Olyan égéstermék-elvezető esetében, ahol az égéstermék-elvezetőt egy égési levegő bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes hosszban, a "C" típusú gáztüzelő-berendezés üzemeltetése közben az égési levegő bevezető járatában az oxigén-tartalom mérésével lehet következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6% alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni.

V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési-, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése

A közszolgáltató nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében az alábbiakat ellenőrzi:

1. Telepítés helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségekben van-e

1.1. reteszelés nélkül működő depressziót keltő gépi berendezés

- külső légtérbe vezetett páraelszívó,

- szellőztetési célt szolgáló elszívó ventilátor,

- egyéb, nyitott égésterű tüzelőberendezésbe, vagy annak égéstermék-elvezetőjébe telepített égéstermék-ventilátor,

- külső légtérbe vezetett szárító mosógép,

- központi porszívó ,

- központi szellőztetés tetőventilátorral,

- mobil klíma,

- technológiai elszívás,

1.2. reteszelés nélkül jellemzően függőleges égéstermék-elvezetővel üzemeltetett egyéb nyitott égésterű szilárd- vagy olaj tüzelésű tüzelőberendezés,

1.3. külső határoló falazatába beépített teljes vagy részleges légzárású nyílászáró.

2. Meglévő szellőzőnyílások, légbeeresztő szelepek teljes- vagy részleges eltakarását, lezárását, reteszelt légbefúvó ventilátor üzemképes állapotát.

Ha az ellenőrzés során az 1. és 2. pontokban szereplő, bármelyik, az égési- és hígítási levegő utánpótlását akadályozó állapot fennáll, az ingatlan használójának figyelmét fel kell hívni szóban és írásban a tüzelőberendezés üzemeltetésének veszélyére, megfelelő szakember bevonásának szükségességére.

VI. Az égéstermék paraméterének ellenőrzése

1. Üzemelő gáztüzelő-berendezésnél az égéstermék (3 tf% oxigén tartalomra visszaszámolt) CO tartalmának ellenőrzése műszeres méréssel.

1.1. A méréshez a túlnyomásos égéstermék-elvezetők kivételével, amennyiben nincs kialakított mérőnyílás, az összekötőelemen mérőfuratot kell kialakítani, melyet a mérést követően le kell zárni és lehetőség szerint az összekötő elem elforgatásával "fal felé elfordítani".

1.2. A mérést csak kalibrált műszerrel szabad végezni.

1.3. A mérés eredményéről az ingatlan használóját a helyszínen írásban tájékoztatni kell. Továbbá

1.3.1. 500-1000 ppm közötti érték esetén fel kell szólítani az ingatlan használóját a karbantartás szükségességére,

1.3.2. 1000 ppm túllépése esetén az ingatlan használóját fel kell szólítani a gáztüzelőberendezés üzemeltetésének leállítására.

VII. A használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat

Az égéstermék-elvezető használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével, kéményseprőmester irányításával történik.

A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie:

1. Az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatok szempontjai:

1.1. a vizsgált égéstermék-elvezető típusának, minősítésének és osztályokba sorolásának, és a beüzemelésre váró vagy tervezett tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) egyeztetése, beazonosítása, alkalmassága,

1.2. a gyártó kezelési és építési utasításainak betartása,

1.3. a tartozékok helyes, szakszerű beépítése,

1.4. az éghető anyagoktól való megfelelő távolsága,

1.5. az égéstermék-elvezető tábláján rögzített adatok pontossága,

1.6. az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés áramlás- és hőtechnikai megfelelőségének, méretezésének összevetése a helyszíni adatokkal,

1.7. az égéstermék-elvezető építésének, szerelésének lehetősége, figyelembe véve a vonatkozó műszaki- és jogi előírásokat, valamint az építési-, hatósági engedélyeket,

1.8. az alsó ellenőrzési- és tisztítási lehetőség helye, kialakítása, megközelíthetősége, méretkialakítása, a kondenzátum összegyűjtésének és elvezetésének módja, az alkalmazott anyagok, szerkezetek alkalmassága, esetleges nyomáskiegyenlítő nyílás mérete, kialakítása, helye, koromzsák-akna mérete,

1.9. az égéstermék-elvezető

1.9.1. megközelíthetősége,

1.9.2. épületen belüli nyomvonalvezetése,

1.9.3. rögzítése, iránytörése, födémeken- és a tetőn való átvezetése,

1.9.4. szabálytalan bekötések feltárása,

1.9.5. falazatának esetleges megfúrása, megvésése, terhelése, hőszigeteltsége, annak védelme,

1.9.6. falon kívül és szerelőaknában a rögzítés módja,

1.9.7. az éghető anyagoktól való távolságtartása,

1.9.8. a járat átjárhatósága, belső felületének, illesztéseinek alkalmassága, mechanikai védelme,

1.9.9. összekötő elem esetében az előzőeken túl, annak roncsolásmentes bonthatósága, oldhatósága vagy tisztító-, ellenőrző nyílásainak megléte, azok méretei, kezelhetőségük, a bekötőnyílás mérete, az abba való illesztés kialakítása,

1.10. az égéstermék-elvezető alsó és felső ellenőrzési- és tisztítási lehetősége és annak helye, a tisztítónyílás mérete, kialakítása, megközelíthetősége, a megközelítés szerkezeti elemeinek (létrák, hágcsók, tetőkibúvók, kéményseprő-járdák, korlátok, állványok, járható felületek) munkavégzés szempontjából való alkalmassága, minősítése (CE, ÉME), méretkialakítása, az alkalmazott anyagok, elemek, szerkezetek alkalmassága,

1.11. az égéstermék-elvezető tető feletti, a környező építményekhez, és a környezet egyéb, a működést befolyásoló elemeihez viszonyított magassága, egyéb zavaró körülmények feltárása, kitorkollásának elhelyezkedése, környezetre gyakorolt hatása, védőtávolságok betartása, égési levegő bevezető nyílása és annak kapcsolata az egyéb égéstermék-elvezetőkkel, állékonysága, falazatának esetleges megfúrása, vésése, megterhelése, hőszigeteltsége, annak védelme, kitorkollást módosító szerkezet-, elszívó ventilátor megléte alkalmazhatósága, alkalmassága,

1.12. az égéstermék-elvezető és az egyéb tartozékok esetleges korróziós elváltozása, sérülése, átalakítása,

1.13. az égéstermék-elvezető tömörsége, szivárgási értéke (a vizsgálat alkalmával a IV. Műszaki felülvizsgálat rész 3. pontjában leírtak alapján kell eljárni),

1.14. az égéstermék-elvezető biztonságos működését szolgáló tartozékok ellenőrzése (huzatszabályzók, csappantyúk, robbanóajtók, fojtások, égéstermék elszívó-, és füstgázventilátorok stb.), alkalmassága, kialakítása, működőképessége,

1.15. szükség esetén az égési és hígító levegő utánpótlás biztosítása. A vizsgálat alkalmával az V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési-, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése résznél leírtak alapján kell eljárni,

1.16. az égéstermék-elvezető méretezésénél figyelembe vett adatok [geometriai méretek, alaki ellenállást okozó elemek, tartozékok, kialakítások, járat és az összekötőelem belső felülete, hőszigetelések, tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) paraméterei, tüzelőanyag paraméterei, méretezési hőmérsékletek] beazonosítása.

2. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az alábbi szempontok szerint szükséges a megrendelés tárgya függvényében a helyszíni vizsgálatot elvégezni:

2.1. az égéstermék-elvezető beazonosítása,

2.2. nyomvonalának ellenőrzése,

2.3. tüzelőberendezések bekötéseinek ellenőrzése, nem használt bekötő-, csatlakozó nyílások, elemek feltárása, beazonosítása,

2.4. tisztítónyílások, ajtók beazonosítása,

2.5. a vizsgálatot követő beavatkozás tisztázása,

2.6. az egyéb célra történő igénybevétel hatása a többi égéstermék-elvezetőre, szellőző kürtőkre, azok biztonságos működésére,

2.7. társasházak esetében az ingatlan tulajdonosainak írásos nyilatkozata, beleegyezése, esetleg társasházi közgyűlési jegyzőkönyv másolatának bekérése,

2.8. az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálatot követően az égéstermék-elvezetőre csatlakoztatott tüzelőberendezésre (tüzelőberendezésekre) a vizsgálatot igazoló matricát kell elhelyezni.

3. Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára vonatkozó kötelezettség fennállása esetén a vizsgálat során az "I. Ellenőrzés alcím" 6. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.[19]

VIII. A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálat

A 6. § (2) bekezdésének megfelelő építész, gépész tervek felülvizsgálatáról kiadott kéményseprő-ipari nyilatkozat esetében a közszolgáltató a tervdokumentáció égéstermék-elvezetőre vonatkozó tervrészeinek egy másolatát megőrzi, és az összes tervlapot és a műszaki leírás égéstermék elvezetőt érintő minden oldalát bélyegzővel, dátummal és a nyilatkozatot készítő aláírásával látja el. A 4. mellékletnek megfelelő nyilatkozat aláírt első példányát kell a megrendelőnek átadni.

IX. Eszközjegyzék

2. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez[20]

A közszolgáltatást a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló BM rendelet és az elláttatásért felelős önkormányzat kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendelete szabályozza

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS!

Az égéstermék-elvezetők jele

A mennyiségi egység a munkaráfordítás (mf), a munkaráfordítás egységára az elláttatásért felelős önkormányzat által meghatározott összeg.

A fizetendő díj a munkaráfordítás és a munkaráfordítás egységárának szorzata.

3. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez[22]

A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZATOT NEM HELYETTESÍTI A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÓ SORMUNKÁNÁL ALKALMAZOTT TANÚSÍTVÁNYA.

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS!

A közszolgáltatást a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló BM rendelet és az elláttatásért felelős önkormányzat kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendelete szabályozza

A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZATOT NEM HELYETTESÍTI A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÓ SORMUNKÁNÁL ALKALMAZOTT TANÚSÍTVÁNYA.

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, ÚJBÓLI HASZNÁLATBAVÉTELE, VALAMINT A BEKÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉS CSERÉJE, ILLETVE ÚJ TELEPÍTÉSE A KÉMÉNY MEGFELELŐSÉGÉT IGAZOLÓ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT HIÁNYÁBAN TILOS!

Az égéstermék-elvezetők jele

A mennyiségi egység a munkaráfordítás (mf), a munkaráfordítás egységára az elláttatásért felelős önkormányzat által meghatározott összeg.

A fizetendő díj a munkaráfordítás és a munkaráfordítás egységárának szorzata.

4. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez

5. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez

6. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez

7. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez

1. Egyedi égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés díját az alábbiak szerint kell meghatározni.

ahol

Etm : ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás munkaráfordítása,

Mfm : műszaki felülvizsgálat munkaráfordítása,

Éco :égéstermék CO paraméter ellenőrzésének munkaráfordítása [csak a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben],

tg11 :az égéstermék-elvezetőre kötött 11 kWth feletti névleges bemenő hőteljesítményű gáztüzelő-berendezés (gáztüzelő-berendezések) száma,

gy : ellenőrzés,szükség szerinti tisztítás évenkénti gyakorisága, ami az időlegesen használt ingatlanok esetében 1/4,

Öm : összekötő elem munkaráfordítása,

b :bekötések száma, az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható bekötés számával csökkentve, ahol egyedi és gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a közösített összekötőelemmel bekötött tüzelőberendezések egy bekötésnek számítanak,

Ept :az ellátásért felelős önkormányzat által a Korm. rendelet elvei alapján a munkaráfordításra meghatározott összeg.

2. Gyűjtőjellegű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy szintre jutó díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol

sz : szintek száma, ahol szintnek kell tekinteni az azonos szinten lévő önálló rendeltetési egységeket is, ha azokat azonos égéstermék-elvezető szolgálja ki.

3. Központi és nagy járat-keresztmetszetű égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés egy folyóméterre jutó díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol

hé : az égéstermék-elvezető hossza egész számra kerekítve, méterben,

hö : az összekötőelem hossza egész számra kerekítve, méterben,

4. Levegő utánpótlás ellenőrzésének díját önálló rendeltetési egységenként az alábbi képlettel kell meghatározni.

ahol

Lm : levegő utánpótlás munkaráfordítása,

l : önálló légtér-összeköttetések száma az önálló rendeltetési egységben.

5. Műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzési díját az alábbi képlettel kell meghatározni.

MBm xEFt ahol

MBm: műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzési munkaráfordítása.

8. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez[24]