9/2012. (II. 1.) Korm. rendelet

az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól

A Kormány a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A minősítés iránti kérelem

1. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 36. § (1) bekezdése szerinti minősítés (a továbbiakban: minősítés) iránti kérelemnek (a továbbiakban: minősítés iránti kérelem) tartalmaznia kell:[1]

a) a kérelmező nevét és székhelyét, valamint a kapcsolattartást lehetővé tevő adatait és adószámát;

b) ha a kérelmező képviselővel jár el, a képviselő nevét és a kapcsolattartást lehetővé tevő adatait, mellékelve a képviseleti jogosultság igazolását;

c) a minősítés iránti kérelem tárgyát képező projekt, valamint - projektrész minősítése esetén - a minősített projektrész (a továbbiakban együtt: projekt) címét;

d) a projekt tudományági besorolását;

e) a projekt megkezdésének és várható befejezésének időpontját (hónap pontossággal), azzal, hogy a projekt megkezdésének megjelölt időpontja nem lehet későbbi, mint a kérelem benyújtását követő egy év;

f) a projekt összefoglalását, ideértve - ahol értelmezhető - a projekttel kapcsolatos, világviszonylatban mértékadó technika állásának ismertetését, valamint a kutatás-fejlesztési célkitűzések, a kutatási módszertan és a projekt mérföldköveit és munkaszakaszait leíró ütemezés bemutatását;

g) megállapodás alapján, közös tevékenység keretében megvalósított projekt esetén a felek által elvégezni tervezett feladatok megnevezését, azok projektbeli arányával és tervezett költségével;

h) annak megjelölését, hogy a kérelmező kéri-e a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési arányainak meghatározását (a továbbiakban: arány-meghatározás) is, és ha igen, a projekt ennek elvégzéséhez szükséges kiegészítő jellemzését, különösen a projektben nevesített egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségek bemutatását;

i) annak megjelölését, hogy a kérelmező kéri-e annak megállapítását is, hogy a projekt keretében megvalósítandó, meghatározott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) értelmében saját tevékenységi körben végzi-e, és ha igen, az adott tevékenység ennek elvégzéséhez szükséges kiegészítő jellemzését, ideértve a kérelmező által végezni kívánt tevékenység megjelölését, leírását, a kapcsolódó költségek bemutatását, valamint minden olyan iratot, amely alátámasztja, hogy az adózó a tevékenységet a saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára fogja végezni;

j) a kérelmező vállalkozás méretbeli besorolására, iparjogvédelmi aktivitására és korábbi kutatás-fejlesztési tevékenységére vonatkozó - a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szerinti - nyilatkozatokat;

k) a vezető kutató megnevezését, munkaköri leírását és kutatási szakterületét, valamint a projekthez rendelt személyi állomány létszámát, iskolai végzettség szerinti bontásban;

l) a projekt költségeinek besorolását költségkategóriák szerint;

m) a kérelem mellékleteinek felsorolását;

n) a minősítés iránti kérelemért, továbbá az arány-meghatározás és a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

o) a kérelmező vagy a képviselő aláírását.

(2) A minősítés iránti kérelem tartalmazhatja:

a) a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési arányainak kérelmező általi meghatározását;

b) a vezető kutatón kívül a projektben részt vevő, további meghatározó személyek bemutatását.

(3) A nem elektronikus úton benyújtott minősítés iránti kérelmet - mellékletekkel együtt - két azonos példányban kell benyújtani.

(4) A minősítés iránti kérelemhez benyújtott mellékletek - a képviseleti jogosultság és a díjfizetés igazolásán kívül - csupán a kérelemben foglaltak értelmezését szolgálják.

(5) Az arány-meghatározás és a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelem csak a minősítés iránti kérelemben terjeszthető elő.

(6) A minősítés iránti kérelemben a kérelmező egy adott projekt minősítését igényelheti. Egy projektnek minősül egy adott kutatás-fejlesztési cél elérésére irányuló módszeres tevékenység, amely egy tudományos problémával vagy olyan tudományos problémák csoportjával foglalkozik, amelyeket egyetlen általános kutatási gondolat köt össze.

(7) A minősítés iránti kérelemben csak olyan projekt minősítését lehet igényelni, amelyben a kérelmező részt vesz. A minősítési kérelmet csak egy kérelmező nyújthatja be, együttes kérelem benyújtásának nincs helye. Kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös tevékenység keretében megvalósított projekt esetén a minősítés kérdésében hozott döntés hatálya csak a kérelmezőre, valamint a kérelemben leírt, általa végzett tevékenységre terjed ki.

2. A minősítés iránti kérelem elektronikus úton való benyújtása

2. §[2] (1) A minősítési eljárásban beadvány (a továbbiakban: minősítési beadvány) elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap (a továbbiakban: elektronikus űrlap) használatával nyújtható be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézés lehetősége az egységes személyre szabott ügyintézési felületen keresztül és közvetlenül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el.

(3) A kérelmező vagy képviselője az általa kitöltött és elektronikus úton benyújtott űrlapot az annak beérkezését követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg és töltheti le. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a beérkezett beadványt az ügyfél elektronikus levélcímére nem küldi vissza.

3. §[3]

4. § A minősítés iránti, elektronikus úton benyújtott kérelem mellékleteként az 1. mellékletben meghatározott szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő adatmegjelenítési formátumokat alkalmazó dokumentumok nyújthatók be.

5. § (1) A minősítés iránti, elektronikus úton benyújtott kérelemnek - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - tartalmaznia kell az 1. §-ban előírt kellékeket és ki kell elégítenie az 1. §-ban meghatározott követelményeket.

(2)[4] A minősítési beadvány elektronikus úton való benyújtása esetén a kérelmezőnek vagy a képviselőnek a kérelmet nem kell aláírnia.

3. A minősítési eljárás általános szabályai

6. § (1) A minősítési kérelmet el kell utasítani, ha a projekt tárgya, célkitűzése vagy megvalósításának módja a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2) A minősítés iránti kérelem - a hiánypótlás kivételével - nem módosítható. A minősítés iránti kérelem a hiánypótlás során sem módosítható úgy, hogy a módosított kérelemben foglalt projekt a benyújtott kérelemben foglaltaktól lényeges elemeiben eltérjen.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem lényeges elemekben való eltérésnek minősül, ha az 1. § (1) bekezdés b), e), j), k) és l) pontjaiban, valamint az 1. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatokban a hiánypótlás során változás következik be.

7. § A minősítési eljárásban - ha szakértő kirendelésére kerül sor - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projekt által érintett tudományterületen jártas, független szakértőt rendel ki.

8. § (1) A minősítési eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díja kérelem benyújtásának napján esedékes.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.

4. Alaki vizsgálat

9. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet - a következő sorrendben - megvizsgálja abból a szempontból, hogy

a) megfizették-e az igazgatási szolgáltatási díjat;

b) a kérelem kielégíti-e az 1. §-ban, valamint - elektronikus benyújtás esetén - a 3-5. §-okban meghatározott alaki követelményeket.

(2) Ha a minősítési eljárásban nem fizették meg az igazgatási szolgáltatási díjat, a kérelmezőt - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - fel kell hívni a hiány nyolc napon belül történő pótlására és ennek igazolására. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat nem kezdhető meg addig, amíg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelmező nem igazolta.

(3) Ha a minősítés iránti kérelem nem felel meg az (1) bekezdés b) pontja alapján vizsgált követelményeknek, a kérelmezőt -a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - fel kell hívni a hiányok nyolc napon belül történő pótlására, vagy - ha a minősítés iránti kérelem az 1. § (6) bekezdésének nem felel meg - arra, hogy jelölje meg azt a projektet, amelynek a minősítését kéri. A minősítés iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha - erre vonatkozó felhívás esetén -a kérelmező megjelöli a kérelemben foglalt egyik projektet, a 10. § szerinti érdemi vizsgálat csak erre a projektre terjed ki.

5. Érdemi vizsgálat

10. § (1) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel a 9. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy

a) nem kell-e elutasítani a 6. § (1) bekezdése alapján;

b)[5] a projekt az innovációs törvény 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e;

c) nem került-e sor a kérelemnek a 6. § (2) bekezdésébe ütköző módosítására.

(2) Ha a minősítés iránti kérelem tartalma alapján a minősítés nem végezhető el, a kérelmezőt fel kell hívni - a kifogás természete szerint, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - a hiányok nyolc napon belül való pótlására vagy nyolc napon belüli nyilatkozattételre. A minősítés iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem alkalmas a minősítés elvégzésére.

(3) Ha a kérelmező hiánypótlásában vagy nyilatkozatával a kérelmet a 6. § (2) bekezdésébe ütköző módon módosította, a minősítés iránti kérelmet el kell utasítani. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlási vagy a nyilatkozattételi felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell.

11. § Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben arány-meghatározást is kért, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján - megvizsgálja, hogy a projekt vagy a kutatás-fejlesztésnek minősített projektrész milyen arányban tekinthető alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, illetve kísérleti fejlesztésnek.

12. § (1) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben meghatározott tevékenység tekintetében kérte annak megállapítását is, hogy az saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kérelmező az adott tevékenységet a Tao. alapján saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy ítéli meg, hogy a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján a kérdés nem ítélhető meg, a kérelmezőt - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - felhívja a hiányok nyolc napon belül való pótlására vagy nyolc napon belüli nyilatkozattételre. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csupán a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelem tárgyában szüntetheti meg az eljárást. A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem alkalmas a minősítés elvégzésére.

6. Minősítés

13. § (1) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projektet határozatban minősíti abból a szempontból, hogy az az innovációs törvény 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésében kizárja a kutatás-fejlesztési tevékenységek köréből a projekt azon tevékenységeit,[6]

a) amelyek nem minősülnek kutatás-fejlesztésnek;

b) amelyek elsődlegesen nem a projekt céljait szolgálják, és emiatt a projekt végrehajtásához nem nélkülözhetetlenek; vagy

c) amelyeket nem a projekt elősegítése érdekében végeznek.

(2) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben arány-meghatározást is kért, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján - a minősítésről szóló határozatában meghatározza, hogy a projekt vagy a kutatás-fejlesztésnek minősített projektrész milyen arányban tekinthető alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, illetve kísérleti fejlesztésnek.

(3) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben kérte annak megállapítását is, hogy a kérelemben meghatározott tevékenység saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a kérdés a kérelem alapján eldönthető - a minősítésről szóló határozatában megállapítja, hogy a kérelmező a kérelemben meghatározott tevékenységet a Tao. alapján saját tevékenységi körében végzi-e.

(4)[7] Az innovációs törvény 38. § (3) bekezdésének alkalmazásában a projekt változatlan megvalósításának minősül, ha az 1. § (1) bekezdés b), e), j), k) és I) pontjaiban, valamint az 1. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatokban a projekt megvalósítása során változás következik be, azzal, hogy - az 1. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában - a projekt megkezdésének valós időpontja és a minősítés iránti kérelemben megelölt időpontja közötti eltérés nem lehet több 6 hónapnál.

7. Záró rendelkezések[8]

14. § Ez a rendelet 2012. február 1-jén 17 órakor lép hatályba.

14/A. §[9] Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 9/2012. (II. 1.) Korm. rendelethez

1. Képi adatmegjelenítési formátumok

JPEG (.jpg), PNG (.png)

2. Képi elemek megjelenítésére is alkalmas adatmegjelenítési formátum

Portable Document Format (.pdf), legalább 1.4. verzió (ISO 19005-1:2005 PDF/A; ISO 15930-1-6 PDF/X), azzal, hogy az e formátumban csatolt fájlnak a felhasznált betűkészleteket beágyazva kell tartalmaznia; a fájl feldolgozhatósága (pl. nyomtatása, szövegének kereshetősége vagy másolhatósága) nem korlátozható.

3. Szövegszerű adatmegjelenítési formátumok

eXtensible Markup Language (XML)

Rich Text Format (RTF)

Open Document Format (ODF)

Portable Document Format (.pdf), legalább 1.4. verzió (ISO 19005-1:2005 PDF/A; ISO 15930-1-6 PDF/X), azzal, hogy az e formátumban csatolt fájlnak a felhasznált betűkészleteket beágyazva kell tartalmaznia; a fájl feldolgozhatósága (pl. nyomtatása, szövegének kereshetősége vagy másolhatósága) nem korlátozható.

Karakterszinten túli jellemzőket nem használó, a 4. pontban meghatározott karakterformátumot alkalmazó állomány (egyszerűszöveg-formátum)

4. Karakterszintű megjelenítésre vonatkozó formátumok

ISO/IEC 646:1991 (7 bites karakterkészlet információcsere biztosításához, ASCII)

ISO 8859-1:1998 (Latin-1,8 bites grafikus karakterkészlet)

ISO 8859-2:1999 (Latin-2), a magyar referenciakészletre vonatkozóan az MSZ 7795-3:1992 ASCII és ASCII/PC kód szerinti eltéréssel is

ISO 10646:2003 (Unicode v.4.0)