2013. évi CXV. törvény

egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról

1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyonértékelő és -közvetítői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyekről és az arra jogosult, 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - az (1a) bekezdés a)-f) pontjában meghatározottak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye."

2. § Az Lt. 64/D. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a) a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és székhelyét,

b) a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,

c) a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját,

d) a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát,

e) a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy - egyéni vállalkozó esetén saját - nevét és lakóhelyét,

f) szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,

g) a nyilvántartásba vétel időpontját,

h) nyilvántartási számát.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok - az (1a) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak.

(1c) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli."

2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

3. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 4. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet"

(folytathat.)

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

4. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - bruttó módon a (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be."

(2) Az Art. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást, egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától

kell számítani."

(3) Az Art. 37. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás."

(4) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bekezdése] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra."

(5) Az Art. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Felszámolás alatt álló adózó esetében a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés határideje 30 nap, ha a visszaigényelt általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot meghaladja és az adózó a 37. § (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, 45 nap, ha a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés általános forgalmi adóra is kiterjed és az adózó a 37. § (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem tett, 75 nap."

(6) Az Art. a következő 199. §-sal egészül ki:

"199. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi CXV. törvény) megállapított 37. § (4)-(4a) bekezdését, 43. § (5) bekezdését és 92. § (2a) bekezdését a 2013. évi CXV. törvény hatálybalépését követően benyújtott költségvetési támogatás, illetve túlfizetés kiutalására vonatkozó kérelmekre kell alkalmazni."

4. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

5. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű társasházkezelői vagy az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a (3a) bekezdés a)-f) pontjában meghatározottak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye."

6. § A Tt. 54. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a) a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és székhelyét,

b) a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,

c) a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját,

d) a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát,

e) a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy - egyéni vállalkozó esetén saját - nevét és lakóhelyét,

f) szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,

g) a nyilvántartásba vétel időpontját,

h) nyilvántartási számát.

(3b) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok - a (3a) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak.

(3c) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli."

5. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

7. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

"r) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése."

8. § (1) A Kstv. 4. § (1) bekezdés m) pontja a következő md) alponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:

környezetvédelem céljából, ha)

"md) sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése céljából zöldterület kialakítása"

(érdekében szükséges,)

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

"o) a 2. § r) pontja szerinti célból az Országgyűlés Hivatalának lakóingatlannak nem minősülő ingatlanban történő elhelyezése érdekében."

(3) A Kstv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni)

"a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját e paragrafus (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja, k) pont ka) alpontja, o) pontja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében,"

9. § A Kstv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 4. § (1) bekezdés m) pont md) alpontja szerinti célból történő kisajátításhoz a környezetvédelmi hatóság véleményének a beszerzése szükséges."

10. § A Kstv. a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A-40/E. §-sal egészül ki:

"Előzetes eljárás

40/A. § (1) Aki e törvény szerint kisajátítást kérő lehet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező), kérheti a kisajátítási hatóságtól a kisajátítás jogalapjának és a kisajátítási kártalanítás összegének előzetes megállapítását. Az eljárásnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előzetes eljárás) akkor van helye, ha a kérelmező tulajdonát képező ingatlan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: érintett ingatlan) tulajdonjogát érintően más személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) a kérelmezővel szemben pert indított.

(2) Az előzetes eljárás tárgya kizárólag annak vizsgálata, hogy az előzetes eljárás idején fennálló körülmények alapján az érintett ingatlan tekintetében

a) a kisajátítás jogalapja fennállna-e, és

b) a jogalap fennállása esetén a kisajátítási kártalanítás - a járulékos költségeket ide nem értve - mekkora összegű lenne.

(3) Az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában állna.

(4) A kérelmezőnek az egész ingatlan kisajátítását kell kérnie és a kisajátítási hatóság ennek alapján vizsgálja a kisajátítás jogalapjának a fennállását és a kártalanítás összegének nagyságát.

(5) Az előzetes eljárásra (ideértve a bírósági felülvizsgálatot is) - az eljárás tárgyából értelemszerűen következő, valamint az ezen alcímben kiemelt eltérésekkel - e törvénynek a kisajátításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

40/B. § (1) Az előzetes eljárásban a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni.

(2) Az előzetes eljárásban ügyfél kizárólag a kérelmező és az igénylő.

(3) A kérelmet írásban, formanyomtatvány alkalmazása nélkül kell benyújtani.

(4) A kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy annak célja a kisajátítás jogalapjának és a kártalanítás összegének előzetes megállapítása. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni per megindítását igazoló iratot is, valamint meg kell jelölni az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét) is.

(5) Az előzetes eljárás megindításától kezdve az érintett ingatlanon építési tilalom áll fenn. Az építési tilalom a kérelmezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az érintett ingatlanon való építkezésének egyéb akadálya nincs. Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, eziránt a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásra irányuló kérelem beérkezését követő nyolc napon belül - a kérelmező és az igénylő nevét, címét (székhelyét) is megjelölő végzésével - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Az építési tilalom annak 40/D. § szerinti törléséig áll fenn.

(6) Az eljárás tárgyából értelemszerűen következő rendelkezések alkalmazásának mellőzésén felül az előzetes eljárás során az alábbi rendelkezéseket sem kell alkalmazni:

a) 6. § (6) bekezdése,

b) 24. § (5) bekezdés b), c) és f) pontja,

c) 24/A. §,

d) 25. § (1) bekezdése,

e) 33. §.

40/C. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapjának fennállása tárgyában és a kártalanítási összeg mértéke tekintetében határozattal dönt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előzetes állásfoglalás).

(2) Az előzetes állásfoglalás kisajátítás jogalapjára vonatkozó része ellen az igénylő vagy a kérelmező e törvény általános szabályai szerint jogorvoslattal élhet. Az előzetes állásfoglalás kártalanítási összegre vonatkozó része a 40/E. § szerinti kisajátítási eljárásban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kisajátítási eljárás) hozott döntéssel szembeni jogorvoslattal támadható meg, ha az előzetes állásfoglalás kártalanítási összegre vonatkozó részét a kisajátítási hatóság a tényleges kisajátítási eljárásban hozott döntéséhez felhasználja.

(3) Az előzetes állásfoglalás az igénylőnek az érintett ingatlanon való tulajdonszerzését követő hat hónapig, vagy - ha ez a korábbi időpont - a jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos.

40/D. § (1) Az előzetes eljárásban feljegyzett építési tilalmat

a) az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli, ha a tulajdoni per eredménye alapján történő tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül az érintett ingatlanra nem kérik - a kérelmező által vagy nevében indított - kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzését,

b) a kérelmező kérelmére törölni kell.

(2) Ha a tulajdoni per nem az igénylő pernyertességével zárul, a per befejezését követő 30 napon belül a kérelmező köteles az építési tilalom törlését kérelmezni.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerül sor az építési tilalom törlésére, az építési tilalom a tényleges kisajátítási eljárás időtartama alatt is fennmarad és törléséről a tényleges kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntésben kell rendelkezni.

40/E. § (1) Ha - pernyertessége folytán - az igénylő tulajdonába került érintett ingatlan kisajátítása iránt a kérelmező az előzetes állásfoglalás hatályossági idején belül, az előzetes eljárásban megjelölt kisajátítási és beruházási, illetve tevékenységi céllal azonos céllal kisajátítási eljárást indít, a tényleges kisajátítási eljárásban e törvénynek a kisajátításra vonatkozó általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tényleges kisajátítási eljárásban benyújtott kisajátítási kérelemnek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy korábban a kisajátítási hatóság előzetes állásfoglalást adott ki, és a kérelemhez csatolni kell az előzetes állásfoglalást is. A kisajátítási hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítéshez csatolja az előzetes állásfoglalást.

(3) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapja tekintetében döntését az előzetes állásfoglalásban foglaltakra alapítja, kivéve, ha az attól való eltérést a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel tekintetében lefolytatott bizonyítás vagy a (4) bekezdésben foglaltak indokolják.

(4) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja - ideértve különösen az előzetes állásfoglalást megalapozó körülmények jogalapra kiható esetleges módosulásának a vizsgálatát is -, hogy a tényleges kisajátítási eljáráskor fennálló körülményeket figyelembe véve a kisajátítás jogalapja - ide nem értve a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt - az előzetes állásfoglalásban foglaltakkal egyezően megállapítható-e. Ezen vizsgálat körében a 24/A. § (1) bekezdésének a hiánypótlások számára vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

(5) Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása megállapítható, és a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel is fennáll, a kisajátítási hatóság a jogalap tekintetében további bizonyítást nem folytat le, döntését a kisajátítás jogalapja tekintetében az előzetes állásfoglalásban foglaltakra alapítottan hozza meg. Ebben az esetben az igénylő mint tulajdonos a kisajátítás jogalapjának megállapítását csak azon a címen támadhatja meg, hogy a vizsgálat során jogszabálysértés történt, ideértve különösen azt, ha a kisajátítási hatóság tévesen állapította meg, hogy a kisajátítás jogalapja az előzetes állásfoglalással megegyezően fennáll a tényleges kisajátítási eljáráskor is.

(6) Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása nem állapítható meg, a kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapja tekintetében is az általános szabályok szerint jár el.

(7) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásban felvett egyéb bizonyítékot is felhasználhatja.

(8) Az építési tilalom fennállásának ideje alatt a kérelmező által elvégzett ráfordítások és értéknövelő beruházások értékét a tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási kártalanítás megállapítása során nem lehet figyelembe venni."

6. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

11. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék

a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,

b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy

c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése

és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;"

7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

12. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) V. Fejezete a következő 39/A-39/C. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) Magyarország külföldi pénznemben fennálló adósságának csökkentése érdekében külön jogszabály szerinti Stabilitás Megtakarítási Számlára befizetett összeg tekintetében e § rendelkezéseit kell alkalmazni. A Stabilitás Megtakarítási Számlára, a számlavezető befektetési vállalkozás és a hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számla befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett számla, amely stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll.

(3) Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésére megállapodás csak írásban és csak akkor köthető, ha a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forint befizetést teljesít a stabilitási megtakarítási pénzszámlára. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni. A számlavezető ugyanarra a megtakarítási számlára több befizetést nem fogadhat el.

(4) A stabilitás megtakarítási pénzszámlán csak

a) a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénz,

b) a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték, és

c) az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama

kerülhet jóváírásra.

(5) A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után kamatot a számlavezető nem nyújthat.

(6) A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó, dematerializált állampapír írható jóvá. A számlatulajdonos a számlavezetőnek kizárólag a magyar állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírra vonatkozó ügyletre adhat megbízást.

39/B. § (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlára a természetes személy számlatulajdonos által befizetett összeget valamennyi, e törvény szerinti fizetési kötelezettséget, vagy fizetési kötelezettséggel összefüggő kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály alkalmazásában a befizetés időpontjában megszerzett - ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik -, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni. A befizetést teljesítő számlatulajdonos - amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, vagy ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - e jövedelem tekintetében belföldi személynek minősül.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt (1) bekezdés szerinti jövedelmet, a 39/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti értékpapírok hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének első napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. A jövedelem után a (4) bekezdés szerint megállapított adóalapból az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon - vallja be az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a (2) bekezdésben meghatározott adófizetési kötelezettségen túl más fizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról a számlavezető kifizetést - ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is - teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő

a) kevesebb mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200%-a;

b) legalább 3 év, de kevesebb mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a;

c) legalább 4 év, de kevesebb mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a;

d) legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik

azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a korábban bevallott adó helyesbítésének, levont, megfizetett adó vagy adóelőleg visszaigénylésének nincs helye.

(6) A számlatulajdonos halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet. Kedvezményezett jelölése esetén a Stabilitás Megtakarítási Számla nem képezi a hagyaték részét. Ha a Stabilitás Megtakarítási Számláról kifizetés a kedvezményezett vagy örökös részére történik, a kedvezményezettet, illetve örököst az e § szerinti adófizetési kötelezettség tekintetében számlatulajdonosnak, a számlatulajdonos befizetését a kedvezményezett, illetve örökös befizetésének kell tekinteni. A Stabilitás Megtakarítási Számláról a kedvezményezettnek, örökösnek teljesített kifizetést e § szerinti adófizetési kötelezettségen felül más fizetési kötelezettség nem terheli.

39/C. § (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a számlatulajdonos befizetéséről, valamint a részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról teljesített kifizetésről külön jogszabályban meghatározott tartalommal igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról, az arra történt befizetésről - a számlatulajdonos azonosítása nélkül - külön jogszabály szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére."

13. § A Gst. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésének részletes szabályait,

b) a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetésről, valamint az onnan történő kifizetésről kiállítandó igazolás részletes szabályait,

c) a hitelintézet által Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról és az arra történt befizetésről teljesítendő adatszolgáltatás részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg."

8. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása

14. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Eptv.) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"b) Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) által kibocsátott,

ba) fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére,

bb) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére,

bc) gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére,

bd) szociális célból, törvényben meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére felhasználható utalvány."

15. § Az Eptv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az MNÜA az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásához együttműködhet civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, valamint egyéb jogi és természetes személyekkel.

(2) A 3. §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti a szociális üdültetési feladatok, ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését."

16. § Az Eptv. 1. §-ában az "azon gyermekek" szövegrész helyébe az "azon szociálisan rászorulók, különösen gyermekek"

szöveg lép.

9. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-2. § és az 5-6. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 7-10. § 2013. július 30-án lép hatályba.

18. § E törvény 12. §-a az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke