2011. évi LXXXV. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról[1]

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya[2]

1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az akkumulátor;

b)[3] a csomagolószer;

c) az egyéb kőolajtermék;

d)[4] az elektromos, elektronikus berendezés;

e) a gumiabroncs;

f) a reklámhordozó papír.

g)[5] az egyéb műanyag termék;

h)[6] az egyéb vegyipari termék;

i)[7] az irodai papír.

(4)[8] A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.

(5)[9] Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás vagy a felhasználás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[10] E törvény alkalmazásában:

1.[11]

1a.[12] alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;

3.[13]

4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;

5.[14] bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása, amely során a bérgyártó anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíjköteles termék tömegében számított ötven százalékos mértéket meg nem haladóan adhat hozzá terméket a bérgyártató részére gyártott termékdíjköteles termékhez;

5a.[15] biológiailag lebomló műanyag: olyan műanyag, amely fizikai és biológiai bomlásra képes úgy, hogy végül szén-dioxiddá (CO2), biomasszává és vízzé bomoljon le, és amely a csomagolásra vonatkozó európai szabványokkal összhangban komposztálás és anaerob lebontás útján hasznosítható;

6.[16] csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben

a) 30 kg akkumulátort,

b) csomagolószer termékkör esetén

ba) 3000 kg üveget,

bb) 300 kg - műanyag hordtasak nélkül számított - műanyagot,

bc) 75 kg műanyag hordtasakot,

bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,

be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,

bf) 300 kg fém csomagolószert, vagy

bg) 300 kg egyéb csomagolószert,

de a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,

c) 40 kg egyéb kőolajterméket,

d) 100 kg elektromos, elektronikus berendezést,

e) 60 kg gumiabroncsot,

f) 100 kg reklámhordozó papírt,

g) 2 kg egyéb műanyag terméket,

h) 200 kg egyéb vegyipari terméket, vagy

i) 200 kg irodai papírt

meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;

7.[17] csomagolás: valamennyi olyan,

a) bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:

aa) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

ab) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

ac) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;

b) árucikk, ha a csomagolás fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikk, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikk, ha azok csomagolási funkciót látnak el,

d) a csomagolásba beépülő egyes alkotóelem és kiegészítő elem, amelyet azon csomagolás részének kell tekinteni, amelybe azok beépültek; továbbá a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elem kivéve, ha azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelem, amelyet együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szántak.

7a.[18] csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;

7b.[19] csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól elválasztható;

7c.[20] csomagolás része: a csomagolás alkotóeleme és a csomagolás összetevője;

7d.[21] csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;

8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;

9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;

10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;

11.[22] csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

12.[23]

13.[24] elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, kivéve a nagyméretű rögzített ipari szerszámot és a világűrben való felhasználásra tervezett elektromos, elektronikus berendezést;

13a.[25] elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák;

13b.[26] építési termék: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i, az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendeletének 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;

13c.[27]

14.[28] forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,

b)[29] belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,

c)[30] külföldön letelepedett gyártó által elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, végfelhasználók részére történő átruházása,

ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;

14a.[31] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

14b.[32] gépjármű:

a) a 8702 vtsz. alá tartozó termék,

b) a 8703 vtsz. alá tartozó termékek,

c) a 8704 vtsz. alá tartozó termék,

d)[33] a 8711 vtsz. alá tartozó termék, kivéve a kerékpár segédmotorral felszerelve;

15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

16.[34]

17.[35]

18.[36] ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépíthető, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;

18a.[37] irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa;

19.[38]

20.[39]

20a.[40] kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;

20b.[41] kézműipari termék: a kézműipari tevékenység keretében előállított termék;

20c.[42] kézműipari tevékenység: olyan termék-előállítási forma, amely során a termék lényeges jellegét a közvetlen emberi tevékenység, megmunkálás adja;

21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;

22.[43] könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb;

23.[44]

24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;

24a.[45] műanyag: a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 5. pontja értelmében vett polimer, amelyhez esetleg adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat is adtak és amely alkalmas a műanyag hordtasakok fő szerkezeti alkotóelemeként való felhasználásra, beleértve a biológiailag lebomló műanyagokat is;

25.[46] műanyag hordtasak: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére, a hajlékonyfalú műanyag hűtőtasak vagy hűtőtáska kivételével;

25a.[47] nagyméretű rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;

25b.[48] nagyon könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak azokban az esetekben, amikor az segít megelőzni az élelmiszer-pazarlást;

26.[49] reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott

a) sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai,

b) egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány,

ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet, és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet;

27.[50] rétegzett italkarton: az a legalább hetven százalékban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;

28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;

29.[51] termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő

a) bejelentkezési,

b) bejelentési, változás-bejelentési,

c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,

d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,

e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,

f) bizonylatkiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,

g) nyilvántartás-vezetési, és

h) adatszolgáltatási - ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is -

kötelezettség;

30.[52] termékdíjátalány:

a) a csekély mennyiségű kibocsátó,

b)[53]

c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett

számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;

30a.[54] termékdíjhiány: a kötelezett terhére megállapított termékdíj-különbözet, ha a termékdíj-különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

30b.[55] termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az állami adóhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során a bíróság által jogerősen vagy az ügyészség határozata alapján megállapított és az állami adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;

30c.[56] termékdíj-tartozás: az esedékességkor meg nem fizetett termékdíj;

31.[57] újrahasználható csomagolószer: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;

32.[58] újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;

32a.[59] vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet tárgyévet megelőző év január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító szám;

33.[60] Végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.

2/A. §[61] Az e törvényben nem meghatározott fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) meghatározottak szerint kell értelmezni.

3. A termékdíj-kötelezettség általános szabályai[62]

3. §[63][64] (1)[65] A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség

a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,

c)[66] bérgyártás esetén a bérgyártatót,

d)[67] a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát,

e)[68] a 6. § (1) bekezdés alapján készletre vételt végzőt [a továbbiakban a)-e) pontok együtt: kötelezett]

terheli.

Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak - belföldi előállítás esetén - a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

(2a)[69] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre - a tulajdonjog átruházásával - történő kitárolása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.

(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;

d)[70] minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(3a)[71] A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el.

(3b)[72] Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára - az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából - rendelkezésre bocsátja.

(4)[73] A csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől - kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását -, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került.

(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:

a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett

aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,

ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy

ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában

ad)[74] kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában

olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,

b)[75] a termékdíjköteles termék éves kibocsátási mennyiségéből 0,5%-ot meghaladó mennyiségű ténylegesen bekövetkezett hiány mennyiségére, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.

(6)[76] A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy[77]

a)[78]

b)[79] az alkalmazott

ba) csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben, vagy

bb) újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására

használja fel,

c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot

ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy

cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)

használja fel.

d)[80] a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.

e)[81] a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként - a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából - vásárolja meg,

f)[82] a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.

g)[83] az irodai papírt ISBN-számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv, vagy ISSN-azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

(8)[84] Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható.

(9)[85] A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett

a) az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;

c) a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi, a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével;

d) az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsákot belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;

e)[86]

f)[87] olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra vagy vesz készletre,

fa)[88] amely teljes nyomtatott felületére vetítve legfeljebb ötven százalékában gazdasági reklám terjesztésére szolgál, vagy

fb) amelyet közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében ad ki.

(10)[89] A reklámhordozó papír forgalomba hozatala során a (9) bekezdés f) pontja alapján a termékdíjat abban az esetben nem kell megfizetni, ha a kötelezett megrendelője a megrendelésével egyidejűleg írásban nyilatkozik a (9) bekezdés f) pont alpontjaiban meghatározott feltétel fennállásáról.

(11)[90] Ha a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv szerződéses partnere a nyomda megrendelője, abban az esetben a megrendelőnek a (10) bekezdés szerinti nyilatkozata megtétele előtt be kell szereznie a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru a (9) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

(12)[91] A (10) bekezdés szerinti megrendelő kötelezettnek minősül, ha nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el, és a termékdíjköteles termék termékdíját, valamint a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot fizeti meg, egyebekben a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

3/A. §[92] (1)[93] Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során - ide nem értve a hulladékká válást - nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.

(2)[94] Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer szabályainak megtartását a hulladékgazdálkodási hatóság és az állami adóhatóság a közreműködőknél ellenőrizheti.

3/B. §[95] A gépjármű termékdíjköteles alkotórészei termékdíjának vagy a termékdíjátalány összegének

a)[96] hetven százalékát kell megfizetni a hajtómotorként elektromos motorral is működő vagy

b)[97] ötven százalékát kell megfizetni a kizárólag elektromos hajtómotorral működő

gépjármű forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén.

4. §[98] (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,

c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása

d)[99] termékdíj raktáron belüli átruházása

e)[100] az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása

nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség

a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;

b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;

c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;

d)[101] a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították;

e)[102] a csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha a csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használják fel;

f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;

g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy

h)[103] belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére első alkalommal történő átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.

(2a)[104] A 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének hiányában a 366. napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettség keletkezik.

(3) Az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság[105]

a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,

b)[106] a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a visszaváltási díjas rendszerben kezelt csomagolószer felhasználására

vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.

4. A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja[107]

5. §[108] (1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3)[109] A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén

a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,

b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján

c)[110] ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján

keletkezik,

(4) A termékdíj-kötelezettség

a)[111] a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,

b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján

keletkezik.

(5)[112]

6. § (1)[113] A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre vétel napja[114]

a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában

b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.

(2)[115] A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.

(3)[116] A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(4)[117] Ha a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke

7. § (1)[118] A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege.

(2)[119] A termékdíj tételeit és kiszámításának módját a 2. melléklet tartalmazza.

(3)[120]

6. Eljárási szabályok

8. §[121] (1)[122] A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos eljárás, mint adóigazgatási eljárás során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.

(2)[123] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami adóhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat.

7. Képviselet

9. §[124] Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Air. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

7/A. Termékdíj raktár[125]

9/A. §[126] (1)[127] Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető

a) amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,

b) amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c)[128] amely az állami adóhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

e) amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,

f) amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és

g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó

ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb)[129] a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2)[130] Az engedély határozatlan időre szól.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

a)[131] nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és

b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése

is végezhető.

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;

b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.

(8)[132]

(9)[133]

(10)[134]

(11)[135] Az engedélyesnek az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.

II. FEJEZET[136]

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. §[137] (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy

a)[138] kötelezettségét a 2. melléklet szerinti díjtételekkel vagy termékdíj-átalány fizetőként, továbbá

b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint

teljesíti.

(2)[139] Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3)[140]

(3a)[141] A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíjátalány-fizetést választó kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie. E bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettnek tárgyévenként nem kell megismételnie, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíjátalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak.

(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.

(5)[142] A (3a) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3a) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.

(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.

(8)[143]

(9)[144] A kötelezett az e § szerinti bejelentését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. A termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha az adatok bármelyike módosul.

8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

10/A. § (1)[145] A kötelezett - e törvényben, a Ht.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.

(2)[146]

9. A bevallási kötelezettség

11. § (1)[147] A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján az állami adóhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.

(2)[148] A termékdíjátalány-fizetésre jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.

(2a)[149]

(3)[150]

(4)[151] A kötelezett a bevallás pénzügyi adatait forintban, a termékre vonatkozó adatok közül a tömeg adatokat - a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék kivételével - két tizedesjegy pontossággal kilogrammban, a mennyiségi adatokat darabszámban tünteti fel. Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni.

(5)[152] A kötelezettnek az e § szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal, és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesítenie az állami adóhatóság felé.

10. A befizetési kötelezettség

12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíjszámla) forintban fizeti be.

(2)[153] Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Air. és az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

(3)[154]

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség

12/A. §[155] (1)[156] A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15/B. § szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettség terheli.

(2)[157]

(3)[158] A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a nyolcvan százaléka, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.

(4)[159]

(5) A kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.

(6)[160]

(7) A termékdíj-előleget tárgyév december 20-ig kell megfizetni.

(8)[161] A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

(9)[162]

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

13. §[163] (1) A számlán

a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,

c)[164] a 3. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során,

d)[165] a termékdíj raktárba a termékdíj visszaigénylésével történő beszállítás során, továbbá

- a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.[166]

(2)[167] A 15/B. § szerint termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.

(3)[168] Az (1) bekezdés b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül - legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor - a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell.

(4)[169]

III. FEJEZET

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI[170]

12. A termékdíj-kötelezettség átvállalása[171]

14. § (1)[172] A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható.

(2)[173] A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalót kötelezettnek kell tekinteni és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.

(3)[174] A termékdíj-kötelezettség

a) számlán történő átvállalása esetén, vagy

b) szerződéssel történő átvállalás esetén a szerződés hatályosságának időszaka alatt,

az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra.

(3a)[175] Hibás teljesítés esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.

(4)[176] Számla alapján a termékdíj-kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.

(5)[177] Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől

a)[178] a termékdíjköteles termék

aa) első belföldi vevője, vagy

ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha az átvállalt kötelezettséggel megvásárolt termékdíjköteles termék legalább hatvan százalékát változatlan formában vagy más termékbe beépítve külföldre értékesíti, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba tárolja be,[179]

b) a bérgyártó,

c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,

d)[180] csomagolószer esetében - ide nem értve a csomagolást alkotó csomagolószert- az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő vagy saját célra felhasználó első belföldi vevő,

e)[181] a csomagolószer

ea) első belföldi vevője vagy

eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,

f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó

fa) első belföldi vevő vagy

fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő

ga) első belföldi vevő vagy

gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője

átvállalhatja.

(6)[182] Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, saját célú felhasználáskor, vagy készletre vételkor keletkezik.

(7)[183] Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség.

(8)[184] Az (5) bekezdés a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége hatvan százalékát az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba betárolni, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség - az átvállalás napján hatályos szabályok szerint - beáll az átvállalónál a ki nem szállított, vagy az adóraktárba be nem tárolt mennyiség tekintetében. A kiszállítás vagy az adóraktárba történő betárolás mértékének elmaradása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

14/A. §[185] Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. Az átvállalónak a nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet, vagy a jogutódlás tényét a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.

14/B. §[186] A kötelezett átalakulása, egyesülése, szétválása során létrejövő, új adóazonosító számmal rendelkező kötelezett esetében, vagy az átvállalás jogcímének módosítása esetén új átvállalási szerződés kötése, és annak a 14/A. § szerinti nyilvántartásba vétele szükséges.

13. Termékdíjátalány[187]

15. §[188] (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A

a) csekély mennyiségű kibocsátó,

b)[189]

c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő

kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.

(3) A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását - a 15/B. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem változtathatja meg a tárgyéven belül.

15/A. §[190]

15/B. §[191] (1) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíjátalánya:

a) akkumulátor termékáram esetén 2000 Ft/év;

b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;

c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4000 Ft/év;

d)[192] elektromos, elektronikus berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;

e) gumiabroncs termékáram esetén 3000 Ft/év;

f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;

g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.

(2) Ha a termékdíjátalány-fizetést választó csekély mennyiséget kibocsátó kötelezett a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.

15/C. §[193] A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíjátalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.

14.[194]

16. §[195]

14/A.[196]

16/A. §[197]

IV. FEJEZET[198]

15.[199]

17. §[200]

18. §[201]

16.[202]

19. §[203]

20. §[204]

21. §[205]

22. §[206]

22/A. §[207]

22/B. §[208]

22/C. §[209]

V. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS

17. Nyilvántartás

23. §[210] A 24. § szerinti adatokat az állami adóhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.

18. Adatkezelés

24. §[211] (1) Az állami adóhatóság a hulladékgazdálkodási hatóság részére a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő, a hulladékgazdálkodási hatóság az állami adóhatóság részére a hulladékgazdálkodási kötelezettségekkel összefüggő, nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a kötelezettségek ellenőrzése céljából - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - rendelkezésre bocsátja.

(2) Az állami adóhatóság a környezetvédelmi termékdíj bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az adótitkot képező, az 1. § (3) bekezdés a), b), d)-f) és i) pontja szerinti termékdíjköteles termékek (3) bekezdésben meghatározott, az adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átadja a hulladékgazdálkodási hatóság részére.

(3) Az állami adóhatóság a bevallás adatai közül

a) a kötelezett nevét, címét, adószámát,

b) a tárgyidőszakra vonatkozó adatát, és

c) a termékdíjköteles termék

ca) KT és CsK kódját,

cb) megnevezését,

cc) fizetési kötelezettség alapját képező mennyiségét,

cd) termékdíjtételét, és

ce) a fizetési kötelezettségének összegét

adja át a hulladékgazdálkodási hatóság részére.

(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát az állami adóhatóság ellenőrzi.

VI. FEJEZET

A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE

25. § (1)[212] A befizetett termékdíj, a 15/B. §-ban meghatározott termékdíjátalány kivételével[213]

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;

b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;

c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;

d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;

e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;

f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása;

g)[214] a csomagolóanyag vagy csomagolási segédanyag esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása;

h)[215] a csomagolás alkotórészeként forgalomba hozott záróelem kereskedelmi csomagolószerként vagy fém ital-csomagolószerként megfizetett termékdíja

esetén visszaigényelhető.

(2)[216] A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíját visszaigényelheti, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.

(2a)[217] Visszaigényelhető a növényvédőszerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként - a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan - igazoltan megfizetett.

(2b)[218]

(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.

(4)[219] A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(5)[220] A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.

(6)[221] A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása során keletkező gyártási selejt és hulladék mennyiségére is visszaigényelhető a termékdíj.

(7)[222] A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés mellett a 3. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás nem alkalmazható.

25/A. §[223] (1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.

(2) A termékdíj visszaigénylésére - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével - a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor.

(3) A visszaigénylés mértéke - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével - a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj.

(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve

a) az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer, illetve

b) az egyéb kőolajtermék

esetében.

(5) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgynegyedévben hasznosításra átadott használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére vehető igénybe. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

(6)[224] A 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

VII. FEJEZET[225]

AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

19. A gumiabroncs termékdíja

26. §[226] Magyarországon gyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege után nem keletkezik termékdíj-kötelezettség.

20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja

27. § (1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b)[227] ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább kilencvenöt százalékban egynemű anyagból áll, a csomagolószer teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c)[228] ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének kilencvenöt százalékát eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt

kell alkalmazni.

(2)[229] A hulladékgazdálkodási hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az megfelel az újrahasználható csomagolószerre vonatkozóan a 2. § 31. pontban meghatározott feltételeknek.

(3)[230]

20/A. A reklámhordozó papír termékdíja

27/A. §[231] (1)[232] A reklámhordozó papír esetében a termékdíj-kötelezett a reklámhordozó papír elektronikus vagy nyomtatott példányát 6 évig megőrzi, és azt az állami adóhatóság ellenőrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatja.

(2) Ha a termék egyidejűleg

a) csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn, vagy

b)[233] irodai papír és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a nyomtatott felületre vetített 50 százalékot meghaladó gazdasági reklámtartalom esetén reklámhordozó papír jelleg alapján áll fenn.

VIII. FEJEZET[234]

ELLENŐRZÉS

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. §[235] (1)[236] Az állami adóhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Air. és az Art. szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható.

(2)[237] Az állami adóhatóság az ellenőrzései során mintát vehet vagy mintavételre felkérheti az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt, helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adóhatóság kérésére a mintavételt elvégezni.

(3)[238] A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy eseti vizsgálattal. Az állami adóhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni.

28/A. §[239]

22.[240]

29. §[241]

29/A. §[242]

29/B. §[243]

23.[244]

30. §[245]

IX. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

24. Termékdíjbírság

31. §[246] (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani

a) termékdíjhiány,

b) a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,

c)[247]

esetén.

(2) A termékdíjbírság mértéke

a)[248] az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány száz százaléka;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a visszaigényléssel vagy visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa;

c)[249]

(3)[250] Csomagolószerrel kapcsolatosan megállapított termékdíjhiány esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adóhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.

(4)[251] Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra az Air. és az Art. adóbírságra vonatkozó szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)[252] A kötelezettet terhelő termékdíj-tartozás, valamint a bírság, vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére az Air. és az Art. rendelkezései az irányadóak. Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

24a. Késedelmi pótlék[253]

31/A. §[254] (1) A termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek megállapítására az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.

(2)[255]

25. Mulasztási bírság

32. §[256] Az állami adóhatóság a kötelezettet legfeljebb 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja. A bírság kiszabása során az állami adóhatóság az Art. mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései közül[257]

a) az általános bírságszabályra,

b) a hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazására,

c) az iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértésére,

d) bírságkiszabásnál alkalmazandó mérlegelési szempontokra és

e) a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátjára

vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazza.

26. Lefoglalás és elkobzás

33. § (1)[258] Az állami adóhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2)[259] A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az állami adóhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.

(3)[260] A lefoglalásról az állami adóhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.

(4) Az állami adóhatóság, amennyiben[261]

a) a termékdíjköteles termék birtokosa a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és

b) az eljárás során felmerül,

ba) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége,

bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy

bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve

c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,

a termékdíjköteles terméket lefoglalja.

34. § (1)[262] Az állami adóhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.

(2)[263] A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző állami adóhatóságnál.

(3) A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:

a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;

b) ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra;

c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíjbírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra - elidegenítési tilalom alkalmazása mellett - fizetéskönnyítést engedélyeztek;

d)[264] ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az állami adóhatóságot megkereste.

35. § (1)[265] A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) az állami adóhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.

(2)[266] Ha a lefoglalt termék (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) az állami adóhatóság részéről kétséget kizáróan nem azonosítható, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.

(3) A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(4)[267] A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek az állami adóhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

36. § (1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(2)[268] Az elkobzott termékdíjköteles terméket a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében az állami adóhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(3)[269] Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adóhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, a terméket:[270]

a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,

b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,

c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének

átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)-c) pontokban meghatározott célokra használják fel.

(4) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:

a) az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;

b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.

(5) Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.

(6)[271] Az állami adóhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

27.[272]

37. §[273]

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Felhatalmazó rendelkezések

38. §[274] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a termékdíj-kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a készletre vétel részletes szabályait,

b)[275]

c)[276]

d) a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátására jogosult szervet és a közvetítői feladatok ellátásának rendjét,

e) a csomagolószerként is felhasználható áruk katalógusát (csomagolószer-katalógus) és a besorolás és alkalmazás részletes szabályait,

f)[277]

g)[278]

h)[279] az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.

i)[280]

(1a)[281]

(2)[282]

29. Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1)[283] Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1-18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23-37. §-a, 43. §-a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)[284]

30. Átmeneti rendelkezések

39/A. §[285] (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 9/A. § (2) és (11) bekezdését a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.

40. §[286] (1) A 2023. július 1-je előtti időszakban keletkezett termékdíj-kötelezettséget a 2023. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint teljesíti a kötelezett.

(2) A 2023. évre egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíj-bevallási és termékdíj-fizetési kötelezettségét 2023. december 1-ig - a hasznosítást végző szervezet 2023. október 31-ig a kötelezett részére kiadott igazolása alapján, és a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint - teljesíti azzal, hogy az adómegállapítási időszaknak a 2023. január 1. és 2023. június 30. közötti időszakot kell tekinteni. A 16/A. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a tárgyévet megelőző év forgalombahozatali mennyiségének felét kell alapul venni a hulladékhasznosítási teljesítmény kiszámítása során. A 2023. évre egyéni hulladékkezelést választó kötelezettet termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli.

(3)[287] A 2023. július 1-je előtti időszakban keletkezett e törvény szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait az állami adóhatóság - a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint - 2023. július 1-jét követően is ellátja.

(4) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a 2023. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó 19-22. §-ban meghatározott, valamint a 2023. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokból származó feladatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter 2023. július 1-jét követően is ellátja.

(5)[288] A 2023. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) harmadik negyedéve után fizetett termékdíj nyolcvan százaléka, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.

(6)[289] A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a körforgásos termék után 2023. július elsejét követő belföldi forgalomba hozatal alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igazoltan megfizető visszaigényelheti a termékdíjköteles termék után az általa vagy a csomagolószer kötelezettje által 2023. július elsejét megelőzően megfizetett termékdíj azon összegét, amely az igazoltan megfizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal megegyezik.

40/A. §[290]

40/B. §[291]

40/C. §[292]

40/D. §[293]

40/E. §[294]

40/F. §[295]

40/G. §[296]

30/A. Európai Unió jogának való megfelelés[297]

40/H. §[298] Ez a törvény a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/720 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. Bejelentés az Európai Unió részére

41. § (1) A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:

a) az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. Módosító rendelkezések[299]

42. §[300]

33. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. §[301]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez[302]

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Az "ex" jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

a) akkumulátorok

b) csomagolószerek

c) egyéb kőolajtermékek

d) egyéb műanyag termékek

e) egyéb vegyipari termékek

f) elektromos, elektronikus berendezések[303]

g) gumiabroncsok

h) irodai papírok

i) reklámhordozó papírok

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez[307]

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

1. A termékdíj meghatározása

1.1. A termék- és anyagáramonként fizetendő termékdíjtételeiket meghatározó általános formula:

T = (AT - F)

1.2. Az 1.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában:

1.2.1. T: a két tizedes pontossággal kiszámított és a kerekítés általános szabályai szerint forintra kerekített termékdíjtétel (Ft/kg) azzal, hogyha (AT - F) eredménye negatív összeg, a T értéke nulla,

1.2.2. AT: a 2. pont szerinti táblázatban meghatározott, az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó általános termékdíjtétel (Ft/kg),

1.2.3. F: az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj kollektív teljesítés esetére díjmoduláció nélkül miniszteri rendeletben megállapított összege (Ft/kg) csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj kollektív teljesítés esetére díjmoduláció nélkül miniszteri rendeletben megállapított összegét kell figyelembe venni. Azon termék- és anyagáramok esetén, amelyekre a Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megállapításra, az F értéke 0.

2. Általános termékdíjtételek termék- és anyagáramonként:

2.1. Akkumulátor

2.2. Csomagolószer

2.3. Egyéb kőolajtermék

2.4. Egyéb műanyag termék

2.5. Egyéb vegyipari termék

2.6. Elektromos, elektronikus berendezés

2.7. Gumiabroncs

2.8. Irodai papír

2.9. Reklámhordozó papír

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez[308]

4. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez[309]

Termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átlagos tömege és az átalánydíj összege

1. A 2. pont szerinti gépjárműcsoportok esetén fizetendő termékdíj-átalányt meghatározó általános formula:

T = [akkumulátor (AT - F) * t] + [gumiabroncs (AT - F) * t] + [kenőolaj (AT - F) * t] + [elektromos, elektronikus berendezés (AT - F) * t]

1.1. Ahol

1.1.1. T: a megfizetendő termékdíj-átalány összege, a kerekítés általános szabályai szerint ezer forintra kerekítve.

1.1.2. AT: a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott termékáramra vonatkozó általános termékdíjtétel.

1.1.3. F: az adott termékáramra vonatkozó - a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos - Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj kollektív teljesítés esetére díjmoduláció nélkül miniszteri rendeletben megállapított összege (Ft/kg), azzal, hogy azon termék- és anyagáramok esetén, amelyekre a Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megállapításra, az F értéke 0.

1.1.4. t: a 2. pontba foglalt táblázat B-E oszlopában az adott termékáramra vonatkozó átlagos tömeg.

1.2. A két tizedes pontossággal kiszámított termékáramonként számított összeget forintra kerekítve kell megállapítani. Amennyiben AT-F eredménye negatív összeg, nullának kell tekinteni.

2. A gépjármű termékdíjköteles alkotórészének, tartozékának átlagos tömege termékáramonként