21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet

a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b), c) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások minisztere, valamint a szakképesítésért felelős további miniszterek véleményének kikérésével a következőket rendelem el:

1. §[1] A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése - a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján - állami támogatásnak minősül, amelyre a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetében, illetve III. fejezet 31. cikkében foglaltak megfelelően irányadóak.

2. § E rendelet alkalmazásában

a)[2] állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

b)[3]

c)[4]

d) áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintően valósít meg;

e)[5] belső képzés: az Fktv. 2. § 2. pontjában meghatározott képzés;

f)[6] külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg;

g)[7]

h)[8] hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott személy;

i)[9] megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy;

j)[10] mikro-, kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 2. cikke szerinti vállalkozás;

ja)[11] személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;

k)[12] támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom;

l)[13] támogatástartalom: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom.

3. § (1) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. § d) és e) pontja szerinti költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha a következő feltételeknek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel:

a) az Szht. 5. § ea) pontjában foglalt feltételt teljesíti,

b) a képzés az Fktv.-ben foglaltak szerint történik,

c) a képzés nem távoktatási formában valósul meg,

d)[14] a képzés megfelel az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontjában, 3. § (2) bekezdés c) pontjában, vagy 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak,

e) a képzés minimális időtartama 20 óra,

f) a képzésre az Európai Unió tagállamainak és a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor és

g) a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

(2) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezett a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések költségeivel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha az (1) bekezdés a), c), e), f) és g) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(3)[15] Az e rendelet alapján nyújtott képzési támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a támogatás abban az esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet az érintett támogatásra alkalmazandó európai uniós állami támogatási szabályok szerinti vagy az Európai Bizottságnak a jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(4)[16] A hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az e rendelet alapján elszámolható költségekkel a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, (3) bekezdés c) és d) pontjában, (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében foglalt esetben.

(5)[17] Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére a hozzájárulásra kötelezett által igénybe vett támogatást, ha a támogatás összege képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

4. § (1)[18] Külső képzés költsége képzésenként kiállított számla és az ahhoz csatolt, a külső képző intézmény által cégszerűen aláírt és csak az elszámolható költségeket tartalmazó analitikus költségkimutatás alapján számolható el.

(2) Külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek - az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség teljesítése érdekében - átadni:

a) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés,

b)[19]

(3)[20] Belső képzés költsége képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és csak az elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el.

(4)[21]

(5) Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes, e rendeletben meghatározott pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

5. § (1)[22] A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást (a továbbiakban: adatszolgáltatás) az 1. és 2. mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania az Szht. 9. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.

(2)[23] Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül az NSZFH megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFH írásban - 15 nap alatt teljesítendő - hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén az NSZFH a 8. § szerint jár el.

6. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban külső képzés esetén köteles megőrizni

a) a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát,

b) a tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,

c)[24]

d) a szolgáltatási szerződést,

e) a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát és

f) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott, külső képzés esetén elszámolható költségekről.

(2) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban belső képzés esetén köteles megőrizni

a) a felnőttképzési szerződést,

b) a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,

c)[25] az Fktv. 12. § (1) bekezdés b), d-g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési programot,

d)[26] a felnőttképzési intézmények számára az Fktv. 16. § a) és f) pontjában meghatározott kötelezően vezetendő dokumentumokat és

e) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként a 9. § (2) bekezdésében meghatározott, belső képzés esetén elszámolható költségekről tényleges önköltségen számolva.

(3)[27]

7. § (1)[28] Az 5. § alapján benyújtott adatszolgáltatásról az NSZFH - a 3. melléklet szerint - nyilvántartást vezet.

(2)[29] Az NSZFH a tárgyévről szóló nyilvántartást a tárgyévet követő év április 15. napjáig köteles megküldeni a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére.

(3)[30] Az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a hozzájárulásra kötelezettnek és az NSZFH-nak a támogatás igénybevételét, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat, valamint minden olyan nyilvántartásban szereplő adatot, amely az elszámolható költségeket és a támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, az adatszolgáltatástól számított 10 évig meg kell őriznie.

8. § (1)[31] Az 5. § szerinti adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát az NSZFH ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról az NSZFH az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát.

(2) A hozzájárulásra kötelezett - az (1) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - az e rendelet 6. §-ában meghatározott dokumentumokat az adatszolgáltatástól számított 10 évig köteles megőrizni.

9. § (1) A hozzájárulásra kötelezett által külső képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható

a)[32] a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (3) bekezdése figyelembevételével számított díja,

b)[33] a képzéshez kapcsolódó, az Fktv. szerinti bemeneti kompetenciamérés és előzetes tudás mérés díja,

c) a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségei,

d)[34] a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzéssel összefüggő igazolt utazási költsége - megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében továbbá az igazolt szállásköltség is -, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik,

e)[35] jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei.

(2)[36] A hozzájárulásra kötelezett által belső képzés esetén a 10. §-ban meghatározott mértékig elszámolható

a) az oktatóknak a Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott - kizárólag a ténylegesen megtartott órákra vonatkozóan figyelembe vett - személyi jellegű ráfordításai,

b) az oktatóknak és a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzési projekthez közvetlenül kapcsolódó működési költségei - így a felhasznált anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése -, a képzési projekt céljaira való tényleges használatuk mértékéig,

c) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott utazási és szállásköltség,

d) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei, valamint

e) a képzésben részt vevő munkavállalóknak a Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai és általános közvetett költségek - így adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek -, azokra az órákra vonatkozóan, amikor ténylegesen részt vettek a képzésen.

(3)[37]

(4) A hozzájárulásra kötelezett által külső, belső képzés esetén elszámolható személyi jellegű költségek tekintetében[38]

a) a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után,

b) az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét.

10. § (1)[39] A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:[40]

a)[41] 10 százalékponttal a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az e munkavállalókra jutó költségekre vonatkozóan,

b) 10 százalékponttal középvállalkozásnak, és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(3)[42]

(4)[43] A támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.

(5)[44] A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára jelen rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Megkezdett képzésnek az a külső képzés tekinthető, amelyre vonatkozóan a felnőttképzési szerződést megkötötték. Belső képzés esetén a képzés első órája számít a képzés megkezdésének.

12/A. §[45] (1) E rendeletnek a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet módosításáról szóló 32/2015. (XII. 4.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) 5. § (1) bekezdésével megállapított 10. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdés 13. pontjával megállapított 10. § (2) bekezdés nyitó szövegrészét, 5. § (2) bekezdésével megállapított 10. § (2) bekezdés a) pontját, 8. § (1) bekezdésével és 1. mellékletével megállapított 2. mellékletét, valamint 8. § (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 3. mellékletét a Mód. rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Mód. rendelet 8. § (3) bekezdésével és 3. mellékletével megállapított 2. mellékletét és 9. § (2) bekezdésével megállapított 3. mellékletét a 2016. január 1-jét követően megkezdett képzésekre kell alkalmazni.

13. §[46] (1) E rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I-II. fejezete, és III. fejezet 31. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek által a saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére történő elszámolása során a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2021. június 30-ig alkalmazható.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez

2. melléklet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez[48]

3. melléklet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez[50]