32014R0651[1]

A Bizottság 651/2014/EU rendelete ( 2014. június 17. ) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

26.6.2014 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 187/1

A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE

(2014. június 17.)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,[2]

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint azonban a Tanács meghatározhat olyan támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy bizonyos feltételekkel a következő támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által minden egyes tagállamra jóváhagyott regionális támogatási térképpel összhangban lévő támogatás. Az említettek alapján a Bizottság elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a 800/2008/EK bizottsági rendeletet (2). A 800/2008/EK rendelet eredetileg 2013. december 31-ig volt alkalmazandó, ám később a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. november 29-i 1224/2013/EU bizottsági rendelet (3) meghosszabbította alkalmazási időszakát, így most 2014. június 30-ig alkalmazandó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 733/2013/EU tanácsi rendelet (4)2013. július 22-én módosította a 994/98/EK rendeletet, hogy felhatalmazza a Bizottságot a csoportmentesség olyan újabb támogatási kategóriákra való kiterjesztésére, amelyek tekintetében egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket lehet megállapítani. A csoportmentességben részesített új támogatási kategóriák magukban foglalják a következőket: természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás, innovációs támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás. Feltéve, hogy az egyedi esetek vizsgálata során további elegendő tapasztalat gyűlik össze, amely lehetővé teszi más támogatási kategóriák előzetes összeegyeztethetőségét biztosító operatív mentességi kritériumok kidolgozását, a Bizottságnak szándékában áll e rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy az említett területek egyes támogatástípusait belefoglalja a rendeletbe. A Bizottság különösen azt tervezi, hogy 2015. decemberig kritériumokat dolgoz ki a kikötői és repülőtéri infrastruktúrára vonatkozóan.[3]

(2) Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményével (5) a Bizottság kezdeményezte az állami támogatási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatát. E korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés megvalósítása a belső versenypiacon, ugyanakkor hozzájárulás a közpénzek hatékonyabb felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez; ii. a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább érintő ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás terén; valamint iii. a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb, megalapozottabb döntések megfelelőbb tájékoztatáson alapuló meghozatala, amelyek egyértelmű gazdasági megfontolásokon, egységes megközelítésen, továbbá egyértelmű kötelezettségeken alapulnak. A 800/2008/EK rendelet felülvizsgálata az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének központi elemét képezi.[4]

(3) E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek megfelelőbb rangsorolását, nagyobb mértékű egyszerűsítést, valamint fokoznia kell az átláthatóságot, a hatékony értékelést és az állami támogatásokra vonatkozó nemzeti és uniós szintű szabályoknak való megfelelés ellenőrzését, megőrizve a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreit. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(4) A Bizottság által a 800/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy pontosabban meghatározza, mely feltételek alapján tekinthetők egyes támogatási kategóriák összeegyeztethetőnek a belső piaccal, és kiterjessze a csoportmentesség hatályát. A tapasztalatok továbbá egyértelműen megmutatták, hogy a rendkívül nagy programok belső piaci versenyre gyakorolt hatására való figyelemmel meg kell erősíteni az ilyen programok átláthatóságát, ellenőrzését és megfelelő értékelését.

(5) E rendelet alkalmazásának általános feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelműen ösztönző hatású, megfelelő és arányos legyen, nyújtására teljes átláthatóság mellett kerüljön sor, ellenőrzési mechanizmus és rendszeres értékelés tárgya legyen, és ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(6) Az olyan támogatást, amely megfelel az e rendeletben foglalt összes általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(7) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(8) Tekintettel arra, hogy a nagy programok jelentősebb hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre és a versenyre, elvileg az állami támogatásokra vonatkozó értékelés tárgyává kell tenni azon támogatási programokat, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghalad egy abszolút értéken alapuló határértéket. Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségét megalapozó feltételezések és feltételek, hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzések alapján, valamint jelezni kell, hogy milyen hatást gyakorolt az intézkedés a versenyre és a kereskedelemre. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Noha egy ilyen tervet általában a program kialakításának idején kell összeállítani és a program hatálybalépése előtt időben el kell fogadni, ez nem minden esetben lehetséges. Ezért annak érdekében, hogy a programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendelet legfeljebb hat hónapos időszakra alkalmazandó lesz az ilyen programokra. A Bizottság az értékelési terv jóváhagyása esetén ezen időszak meghosszabbításáról határozhat. Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság kivételesen úgy is határozhat, hogy az ügy sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre. A tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az értékelési terv vizsgálatának lefolytatásához szükséges információkat, és a Bizottságnak be kell kérnie mindazokat a további információkat, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára, hogy pótolja a Bizottság határozatának meghozatalához hiányzó elemeket. E folyamat újszerűségére tekintettel a Bizottság külön dokumentumban részletes útmutatót nyújt majd az értékelési terv jóváhagyására vonatkozó hathónapos időszak alatt alkalmazandó eljárásról, valamint megadja azokat a vonatkozó mintadokumentumokat, amelyek alapján az értékelési tervet be kell nyújtani. Az értékelés tárgyát képező programok módosításait - kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát - az értékelés eredményét figyelembe véve kell megvizsgálni és ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az olyan módosítások, amelyek tisztán formai jellegű módosítások, adminisztratív jellegű módosítások vagy az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosítások, elvben nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(9) E rendelet nem lehet alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem lehet alkalmazható olyan támogatásokra, amelyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadás költségeire nyújtott támogatások általában nem minősülnek exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásnak.

(10) E rendelet elvileg a gazdasági ágazatok többségére alkalmazható. Bizonyos ágazatok - például a halászat és az akvakultúra ágazata, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelés - esetében azonban hatályát korlátozni kell, tekintettel az alkalmazandó különös szabályokra.

(11) E rendelet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. Nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak e rendelet alkalmazásában sem a valamely termék első értékesítésének előkészítéséhez szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenység, sem az elsődleges termelő részéről a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés, illetve annak előkészítésével kapcsolatos tevékenység.

(12) E rendelet nem lehet alkalmazható a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásokra, amelyeket a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozat (6) szabályoz. E rendelet alkalmazható a szénipari ágazatban nyújtott más típusú támogatásokra, a regionális támogatás kivételével.[5]

(13) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól - a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével - ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(14) E rendelet hatálya alól - a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével - ki kell zárni a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, mivel azt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. október 1-jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleménnyel (7) meghosszabbított, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (8) vagy az iránymutatást felváltó új iránymutatás szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság biztosítása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.[6]

(15) Az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás nagymértékben függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért meg kell tenniük az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások megfelelése tekintetében is.

(16) A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagyobb összegű - akár egyedileg, akár halmozottan nyújtott - támogatásokat, mivel ezek esetében nagy a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minden egyes kategóriája esetében olyan szintű határértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínűsíthető hatását. Az említett határértékeket meghaladó összegű támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Az e rendeletben megállapított határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges - például több, hasonló jellemzőkkel, célkitűzésekkel és kedvezményezettekkel rendelkező támogatási programra vagy projektre történő - felosztásával.

(17) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható ("átlátható támogatások"). Bizonyos támogatási eszközök - mint például a kölcsönök, kezességvállalások, adóintézkedések, kockázatfinanszírozási intézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek - tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A tőkeinjekció - a kockázatfinanszírozásra és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó különös feltételek sérelme nélkül - nem tekinthető átlátható támogatásnak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (9) állapítja meg azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak.[7]

(18) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás nyújtására csak szükséges esetben kerüljön sor és az ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is mindenképpen elvégezne. A támogatásokat kizárólag akkor lehet e rendelettel mentesíteni a bejelentés alól, ha a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka azután kezdődik meg, miután a kedvezményezett benyújtotta a támogatásra irányuló írásbeli kérelmét.

(19) Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, az e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak - a kedvezményezett kkv-kra alkalmazandó ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételeknek való megfelelésen túlmenően - biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti, illetve támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy ez a belső dokumentum valóban megerősíti, hogy a projekt/tevékenység hatóköre lényegesen kibővül, a kedvezményezett által a támogatott projektre/tevékenységre fordított teljes összeg lényegesen növekedik vagy az érintett projekt/tevékenység megvalósítási üteme lényegesen felgyorsul. A regionális támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha az érintett támogatott térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására.

(20) Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó különös feltételtől kell függővé tenni, mivel az ilyenfajta támogatást az egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások szerint nyújtják. Az ilyen programokat már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt el kellett fogadni. E feltétel azonban nem lehet alkalmazható az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok is vonatkoztak. E programok ösztönző hatásának vizsgálatakor azt az időpontot kell irányadónak tekinteni, amikor az adóintézkedést az eredeti - a módosított támogatási programmal a későbbiekben felváltott - támogatási program keretében először meghatározták.

(21) A regionális működési támogatás, a regionális városfejlesztési támogatás, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, a távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás esetében az ösztönző hatás fennállására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó vagy az e követelménynek való megfelelést feltételezni kell, amennyiben az e rendeletben e támogatáskategóriák tekintetében meghatározott különös feltételek teljesülnek.

(22) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a maximális támogatási összeget lehetőség szerint az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitásban kifejezve kell meghatározni. Amennyiben a maximális támogatási intenzitást nem lehet meghatározni, mivel az elszámolható költségek nem azonosíthatók, vagy annak érdekében, hogy kis összegek esetében egyszerűbb eszközöket lehessen biztosítani, a támogatási intézkedések arányosságának biztosítása céljából nominális értékben meghatározott maximális támogatási összegeket kell megadni. A támogatási intenzitást és a maximális támogatási összeget - a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve - olyan szinten kell meghatározni, amely a támogatott ágazatban a lehető legkisebbre csökkenti a verseny torzulását, ugyanakkor megfelelően orvosolja a piaci hiányosságot, illetve kohéziós problémát. A regionális beruházási támogatás esetében a támogatási intenzitásnak meg kell felelnie a regionális támogatási térképek szerint megengedett támogatási intenzitásnak.

(23) A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. A rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. A megállapított elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén a támogatásnyújtás időpontjában alkalmazandó értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás nyújtásakor alkalmazandó leszámítolási kamatlábat, illetve referencia-kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) foglaltak szerint. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás alkalmazását, mivel e kockázatmegosztási eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Ezért indokolt megállapítani, hogy a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében az e rendeletben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitás növelhető, kivéve a regionális támogatás esetében, mivel ez utóbbi csak akkor mentesíthető, ha megfelel a jóváhagyott térképeknek.[8]

(24) A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó leszámítolási kamatláb és a támogatási részletek pontos összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak előzetesen az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor az adott időpontra vonatkozó támogatási részlet összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált összegét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből (felső határ).

(25) Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek között a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelettel mentesített támogatás abban az esetben halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon - egymással részben vagy egészében átfedésben lévő - azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek különös szabályokat kell meghatároznia az azonosítható és nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozása, valamint a csekély összegű támogatással és a megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatással történő halmozás tekintetében is. A csekély összegű támogatást gyakran nem konkrét, azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, illetve ez a támogatás gyakran nem rendelhető ilyen költségekhez. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazokra az azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében előírt maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(26) Nem minősül állami támogatásnak az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(27) Mivel a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizni tudja, hogy a támogatásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. A Szerződésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazása szempontjából tehát elengedhetetlen az állami támogatások átláthatósága, amelynek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, a felelősségre vonhatóság, a szakmai felülvizsgálat és végül hatékonyabbá válik a közpénzek felhasználása. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.[9]

(28) Annak érdekében, hogy a 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján mentesített támogatási intézkedések, valamint e rendelet alkalmazása tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (12) 15. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel.[10]

(29) Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg e követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását a Bizottság bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozhassa, amennyiben e rendelet be nem tartása csak korlátozott intézkedéscsoportot vagy bizonyos hatóságokat érint. Ennek a célzott visszavonásnak olyan arányos korrekciós intézkedést kell képviselnie, amely közvetlenül kapcsolódik az e rendelet betartásának megállapított elmulasztásához. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. Amennyiben a támogatás nem felel meg a II. fejezetben meghatározott követelményeknek, a csoportmentesség kedvezményének a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében történő visszavonása nem befolyásolja azt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli támogatásokra csoportmentesség volt érvényben.

(30) A versenytorzuláshoz vezető különbségek felszámolása érdekében és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban bizottsági ajánlásban (13) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.[11]

(31) A regionális támogatás, amely a hátrányos helyzetű régiók problémáinak orvosolására irányul, a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű területek fejlődését. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken regionális támogatás nyújtható új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitás-bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához. Mivel a regionális hátrányok kevésbé sújtják a nagyvállalkozásokat, mint a kkv-kat, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken eszközölt beruházások esetében a nagyvállalatoknak nyújtott regionális támogatás csak az említett területeken folytatandó új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházás esetében mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól.

(32) Amennyiben a regionális támogatási program korlátozott számú gazdasági ágazatra irányul, előfordulhat, hogy a program célkitűzése és valószínű hatásai nem horizontálisak, hanem ágazatiak lesznek. Ezért az ágazati programok nem mentesíthetők a bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság azonban a bejelentést követően az alkalmazandó iránymutatások, illetve keretszabályok vagy határozatok fényében megvizsgálhatja lehetséges pozitív hatásaikat. Ez különösen a szénipari, a hajógyártási és a szállítási ágazat gazdasági tevékenységeire irányuló támogatási programokra vonatkozik. Továbbá az acélipari és a szintetikusszál-ipari ágazat sajátos jellemzőire tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a pozitív kohéziós hatás nem ellensúlyozza az ezen ágazatokban nyújtott regionális támogatás negatív hatását, ezért ezekben az ágazatokban nem nyújtható regionális támogatás. Végül a turizmus és a széles sávú szolgáltatási ágazat fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban, és általában igen pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre és a széles sávú szolgáltatásokra irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ugyancsak szorosan kapcsolódik a helyi és regionális gazdaságokhoz, és azt csoportmentességben kell részesíteni.

(33) Az energiatermelésre és -elosztásra, valamint az energetikai infrastruktúrára ágazatspecifikus belső piaci szabályozás vonatkozik, amelynek kritériumai biztosítják, hogy az e területeken nyújtott támogatások összeegyeztethetőek legyenek a belső piaccal, valamint megfeleljenek az Unió környezetvédelmi és energiapolitikájának. Az e rendelet 1. szakasza értelmében nyújtott regionális támogatás gazdasági fejlődési és kohéziós célkitűzésekre irányul, ezért teljesen más összeegyeztethetőségi feltételek vonatkoznak rá. E rendelet regionális támogatásra vonatkozó rendelkezései ezért nem lehetnek alkalmazhatók az energiatermeléssel és -elosztással, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekre.

(34) A vállalkozások számára az uniós szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházások, a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásra irányuló beruházások, az energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházások, ideértve az épület-energiahatékonysági projekteket, a szennyezett terület szennyeződésmentesítésére irányuló beruházások, valamint a környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatás nem befolyásolja közvetlenül az energiapiacok működését. Az ilyen beruházások ugyanakkor a regionális politikai célkitűzésekhez, valamint az Európai Unió energiaügyi és környezetvédelmi célkitűzéseihez egyaránt hozzájárulhatnak. Ilyen esetekben az érintett intézkedés által megvalósítandó fő célkitűzéstől függően e rendelet regionális támogatáshoz és környezetvédelmi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezései egyaránt alkalmazhatók.

(35) Annak érdekében, hogy a tőkeberuházás ne részesüljön előnyben a munkaerőköltségekbe való beruházással szemben, lehetővé kell tenni, hogy a regionális beruházási támogatás mértékének megállapítása vagy a beruházás költségein, vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek bérköltségein alapuljon.

(36) Nem mentesülhet a bejelentés alól az olyan kedvezményezettnek nyújtott regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen.

(37) A Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése a) és c) pontjának a legkülső régiókban vagy a ritkán lakott területeken előállított áruk, valamint az említett területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei, továbbá a legkülső régiókban letelepedett kedvezményezetteknél felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő termelési és működési költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás vonatkozásában történő alkalmazása terén. Mivel fennáll a kockázata a mezőgazdasági ágazatban a POSEI programok szerinti további támogatásokból származóan a szállítási költségek túlkompenzációjának, és mivel nem zárható ki, hogy néhány mezőgazdasági terméket nem alternatív helyszínen termelnek, a mezőgazdasági ágazatot ki kell zárni az e rendelet szerinti, a legkülső régiókban vagy ritkán lakott területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeinek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatásból. A legkülső régiókban felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás csak abban az esetben lehet összeegyeztethető a belső piaccal és lehet mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha mértéke nem haladja meg a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-át, vagy a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerült éves munkaerőköltségek 25 %-át, vagy a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 10 %-át. Amennyiben a támogatás nem haladja meg a (kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő működési költségek megállapítására alkalmazott fenti alternatív módszerek alapján adódó összegek valamelyikét, úgy a támogatás indokoltnak tekinthető abban az értelemben, hogy hozzájárul a regionális fejlődéshez, valamint arányosnak tekinthető azon hátrányokkal, amelyekkel a legkülső régiókban működő vállalkozások szembesülnek.

(38) A városfejlesztési támogatás - azáltal, hogy kezeli a regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken található városi térségek koncentráltan előforduló gazdasági, környezeti és szociális problémáit - hozzájárul a tagállamok és az Unió egésze gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához. A városfejlesztési támogatással orvosolandó piaci hiányosságok a városfejlesztés finanszírozási környezetével, integrált városfejlesztési megközelítés hiányával, a szűkös állami források nagyobb mozgósítását szükségessé tevő finanszírozási hiánnyal, valamint a városi térségek regenerációjára vonatkozó kereskedelmi megközelítés szükségességével függnek össze. Ezért a támogatott területeken azonosított további problémák kezelésére irányuló, széles körű részvételen alapuló, integrált és fenntartható stratégiák fejlesztésének támogatását célzó városfejlesztési támogatást csoportmentességben kell részesíteni.

(39) A vonatkozó regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken megvalósuló, az "Európa 2020" stratégia (14) prioritásainak megfelelően a zöld technológiákhoz és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó beruházások regionális többlettámogatás formájában magasabb támogatási összegekre lehetnek jogosultak.[12]

(40) A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés fontos tényezőjeként működnek. Fejlődésüket azonban akadályozhatja a piac nem megfelelő működése, amelynek folytán a kkv-k a következő tipikus hátrányokat szenvedik. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy kölcsönhöz egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellegéből és abból adódóan, hogy esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében csak korlátozott mértékben férnek hozzá az információkhoz, különösen az új technológiákra és a potenciális piacokra vonatkozóan. A kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében ezért e rendeletnek bizonyos támogatási kategóriákat mentesítenie kell abban az esetben, ha azokat kkv-k részére nyújtják. Az említett kategóriáknak magukban kell foglalniuk különösen a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatást.

(41) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti európai területi együttműködés projektjeiben részt vevő kkv-k gyakran nehezen tudják finanszírozni azokat a többletköltségeket, amelyek a különböző régiókban, tagállamokban vagy harmadik országokban található partnerekkel való együttműködéshez kapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy a kohéziós politika szempontjából milyen fontos szerepet tölt be az európai területi együttműködés, amely keretet biztosít a különböző tagállamok vagy harmadik országok nemzeti, regionális és helyi szereplői közötti közös fellépések és szakpolitikai eszmecserék végrehajtásához, e rendeletnek enyhítenie kell az európai területi együttműködés projektjei előtt álló bizonyos nehézségeket annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak. E rendeletben a következő kérdéseket kell tisztázni az európai területi együttműködéssel kapcsolatban: az európai területi együttműködés projektjeire alkalmazandó regionális támogatási intenzitás, a kkv-k európai területi együttműködési projektekkel kapcsolatos együttműködési költségei, továbbá az ellenőrzési célú közzétételi, információszolgáltatási, jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségek.[13]

(42) A kkv-kat sújtó sajátos hátrányokra és a kkv-k közötti különbségekre való tekintettel eltérő alap támogatási intenzitás és eltérő többlettámogatás határozható meg.

(43) A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (16) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióban számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházások bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének különböző szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében előfordulhat, hogy a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke túlságosan korlátozott, és a vállalkozások annak ellenére nem jutnak forráshoz, hogy értékes üzleti modellel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának, amely különösen a kkv-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolhatja az állami beavatkozást, fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus információ. Mindez nemcsak a kockázati tőke nyújtását befolyásolja, hanem bizonyos kkv-k esetében az idegen tőkével történő finanszírozáshoz jutást is gátolja. Következésképpen bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési követelmény alól azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek kockázatfinanszírozási célból magántőkét vonzanak a finanszírozási hiány által érintett, tőzsdén nem jegyzett kkv-kba, és biztosítják a nyereségorientált befektetési döntéseket és a pénzügyi közvetítők kereskedelmi irányítását.[14]

(44) Bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól az induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatást, a kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatást, valamint a kkv-k felkutatási költségeihez kapcsolódó támogatást is.

(45) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 800/2008/EK rendelet és a kutatás-fejlesztési és innovációs állami támogatások közösségi keretrendszerének (17) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci hiányosságok akadályozhatják a piacot optimális teljesítményének elérésében, továbbá hiányosságokat eredményezhetnek az externáliákhoz, a közjavak/tudás átszivárgásához, a hiányos vagy aszimmetrikus információkhoz, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokhoz kapcsolódóan.[15]

(46) A kkv-k nehézségekkel szembesülhetnek az új technológiai fejlesztésekhez, a tudástranszferhez vagy a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés területén. Ezeket a problémákat orvosolhatja a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, a megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, valamint a kkv-knak nyújtott innovációs támogatás - beleértve az ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos költségek fedezésére nyújtott támogatást -, ezért ezeket bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(47) Ami a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriájába kell tartoznia. Amennyiben egy projekt több feladatot is magában foglal, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy beletartoznak-e az említett kutatási kategóriák valamelyikébe, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrend szerint történnie, azaz nem kell időben szakaszosan haladnia az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat is minősíthető alkalmazott kutatásnak. Ugyanígy minősíthető egy korábbi időpontban végzett tevékenység is kísérleti fejlesztésnek. A projekt támogatott része magában foglalhatja a kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat is.

(48) Az úttörő jellegű kutatáshoz és innovációhoz egyre inkább szükség van kiváló minőségű kutatási infrastruktúrákra, mivel ezek vonzzák a globális tehetséget, és elengedhetetlenek az új információs és kommunikációs technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatása szempontjából. A közszférához tartozó kutatási infrastruktúráknak továbbra is együtt kell működniük az alkalmazott kutatással. A közfinanszírozású kutatási infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, a támogatási intézkedés nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Egy adott kutatási infrastruktúrát több fél is birtokolhat, működtethet és használhat, és a közszervek és vállalkozások közösen is használhatják az infrastruktúrát.

(49) A kutatási infrastruktúrák gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket is elláthatnak. Annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységek ne részesülhessenek állami támogatásban a nem gazdasági tevékenységeknek nyújtott közfinanszírozásból, egyértelműen el kell különíteni a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek költségeit és finanszírozását. Amennyiben egy infrastruktúrát gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre egyaránt használnak, az infrastruktúra nem gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó költségeknek állami forrásokból való finanszírozása nem minősül állami támogatásnak. Az állami finanszírozás kizárólag annyiban tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, amennyiben a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségekre vonatkozik. A bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások betartásának biztosítása céljából csak ez utóbbi költségeket kell figyelembe venni. Amennyiben az infrastruktúrát szinte kizárólag nem gazdasági tevékenységre használják, annak finanszírozása teljes egészében kívül eshet az állami támogatási szabályok hatályán, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységre való használat kizárólag járulékos jellegű marad, vagyis olyan tevékenység, amely közvetlenül kapcsolódik és szükséges az infrastruktúra működtetéséhez, illetve szervesen kapcsolódik annak fő, nem gazdasági használatához, és alkalmazási köre korlátozott. Ez a követelmény akkor tekintendő teljesültnek, ha a gazdasági tevékenységek során ugyanazokat a forrásokat (mint például nyersanyag, felszerelés, munkaerő és állóeszköz) használják fel, mint a nem gazdasági tevékenységek során, és a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a kutatási infrastruktúra teljes éves kapacitásának 20 %-át.

(50) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek a klaszterek kialakulását akadályozzák, vagy a klasztereken belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást korlátozzák. Az állami támogatás támogathatja vagy az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházást, vagy a klaszterek működését, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatást azonban csak ideiglenesen, 10 évet meg nem haladó korlátozott időszakra kell lehetővé tenni. Az összes nyújtott támogatásnak az összes elszámolható költséghez viszonyított aránya a támogatás nyújtásának időszaka alatt nem haladhatja meg az 50 %-ot.

(51) Az eljárási és a szervezési innováció terén a hiányos információk és pozitív externáliák formájában állhatnak fenn piaci hiányosságok, amelyeket egyedi intézkedésekkel kell kezelni. Az ilyen típusú innováció támogatása elsősorban a kkv-k számára fontos, mivel a kkv-k nehézségei hátráltathatják a termelési és szállítási módszerek javítására, illetve az üzleti gyakorlatok, a munkahely-kialakítás és a külső kapcsolatok jelentős mértékű fejlesztésére irányuló képességüket. Az eljárási és szervezési innovációs tevékenységek terén a nagyvállalkozások és a kkv-k között folytatandó együttműködés ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett azokat a támogatási intézkedéseket is csoportmentességben kell részesíteni, amelyek a nagyvállalkozások ilyen tevékenységgel kapcsolatos költségeire irányulnak.

(52) A képzés ösztönzése, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételének/foglalkoztatásának elősegítése az Unió és tagállamai gazdasági és szociális politikáinak egyik központi célkitűzése.

(53) A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészére nézve, mivel növeli a más vállalkozások által is felvehető szakmunkások számát, javítja az uniós ipar versenyképességét, és fontos szerepet játszik az Unió foglalkoztatási stratégiájában. A képzést előmozdító támogatás ezért bizonyos feltételek mellett mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén e vállalkozásoknak viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkv-k esetében növelni kell az e rendelettel mentesített támogatási intenzitásokat. Növelni kell továbbá az e rendelettel mentesített támogatások intenzitását abban az esetben, ha a képzést hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítják. A tengeri szállítási ágazatban nyújtott képzés jellemzői egyedi megközelítést indokolnak az ágazat tekintetében.

(54) A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépés, valamint a munkaerőpiacon maradás tekintetében. A hatóságok ezért olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek ösztönzőleg hatnak a vállalkozásokra az említett munkavállalói csoportok, különösen a fiatalok foglalkoztatási szintjének emelése tekintetében. Mivel a foglalkoztatási költségek a vállalkozások szokásos működési költségeinek részét képezik, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásnak pozitív hatást kell gyakorolnia az említett munkavállalói csoportok foglalkoztatási szintjére, és nem csupán azon költségek csökkentését kell lehetővé tennie a vállalkozások számára, amelyeket egyébként is viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatást akkor lehet mentesíteni az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő belépését, újbóli bekerülését, illetve a munkaerőpiacon maradását. Az "Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt" című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményben (18) foglaltak szerint az Unió fogyatékossággal élőkre vonatkozó stratégiájának alapelemei a diszkrimináció elleni intézkedéseket, valamint az egyenlő esélyek és az aktív befogadás érvényesítésére irányuló lépéseket kombinálják és figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele. E rendeletnek az ENSZ-egyezmény 1. cikkének értelmében kell hivatkoznia a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásra.[16]

(55) Az "Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című bizottsági közleményben (19) kifejtettek szerint az erőforrás-hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaságot célzó fenntartható növekedés az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégia fő elemeinek egyike. A fenntartható fejlődés többek között a környezet magas szintű védelmén és a környezetminőség javításán alapul. A környezetvédelem területén olyan piaci hiányosságok vannak jelen, amelyek eredményeképpen a vállalkozások a szokásos piaci feltételek mellett nem feltétlenül kapnak ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel e csökkentés adott esetben csak a költségeiket növeli anélkül, hogy megfelelő előnyökkel járna. Amennyiben a vállalkozásokat nem kötelezik a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket.[17]

(56) Az ilyen piaci hiányosságok kötelező környezeti szabványok bevezetésével orvosolhatók. A kötelező uniós szabványokat túlteljesítő beruházások révén a környezetvédelem magasabb szintjét lehet elérni. Annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ösztönözzék a környezetvédelem kötelező uniós szabványokat túlteljesítő javítására, csoportmentességben kell részesíteni az e területen nyújtott állami támogatásokat. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ne tartsák vissza a kapcsolódó uniós szabványokat túlteljesítő kötelező nemzeti szabványok megállapításától, ezt az állami támogatást attól függetlenül mentességben kell részesíteni, hogy vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok.

(57) Elvben nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely arra irányul, hogy a vállalkozás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak feleljen meg. Az állami támogatás azonban a vállalkozások környezettudatos magatartásának javulását eredményezheti, ha arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy már az uniós szabványok hatálybalépése előtt, idő előtt alkalmazkodjanak a jövőbeni uniós szabványokhoz, feltéve, hogy az említett szabványok nem visszamenőleges hatállyal válnak alkalmazandóvá. A vállalkozások jövőbeni uniós szabványokhoz történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás révén hamarabb megvalósítható a magasabb szintű környezetvédelem, ezért mentesíteni kell az ilyen támogatást.

(58) Az EU 2020 stratégia részeként az Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 %-kal növeli az energiahatékonyságot és különösen elfogadta az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (20), amely közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyság Unión belüli ösztönzésére azzal az általános céllal, hogy az Unió primerenergia-fogyasztása legalább 20 %-kal csökkenjen. Az említett célok megvalósításának elősegítése érdekében csoportmentességben kell részesíteni az energiahatékonyságot, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint az energiahatékony távfűtést és távhűtést támogató intézkedéseket.[18]

(59) Az épületek energiahatékonyságát növelő intézkedések megfelelnek az Európa 2020 stratégia prioritásainak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállást illetően. Mivel az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan nem létezik integrált megközelítés, az ilyen beruházások gyakran szembesülnek finanszírozási hiánnyal, ami a szűkös állami források nagyobb mértékű bevonását teszi szükségessé. A tagállamok számára ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy támogassák az épület-energiahatékonysági beruházásokat az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések értelmében az épülettulajdonosoknak vagy bérlőknek nyújtott közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában, de az épület-energiahatékonysági projektekre alkalmazandó különös rendelkezések értelmében átlátható kiválasztási mechanizmus alapján kiválasztott pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás formájában is.

(60) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) meghatározott, megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célkitűzések elérése érdekében - amennyiben az olyan szabályozási keret mellett, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) foglalt uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, kiegészítő támogatásra van szükség - csoportmentességben kell részesíteni a megújuló energia támogatására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásokat.[19]

(61) A kereskedelem és a verseny korlátozott mértékű torzulására való tekintettel a csoportmentességnek továbbá jól meghatározott feltételek mellett ki kell terjednie a megújuló energiát termelő kisméretű létesítményeknek nyújtott működési támogatásra is. A nagyobb méretű létesítményeknek nyújtott működési támogatást akkor lehet csoportmentességben részesíteni, ha a versenytorzulások korlátozottak. Az ilyen, új és innovatív technológiákra irányuló működési támogatást ezért csoportmentességben lehet részesíteni, amennyiben a támogatást legalább egy ilyen technológia számára nyitott, versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják, a megújulóenergia-termelőket a piaci áraknak kitevő mechanizmus alkalmazásával. Az ilyen alapon nyújtott teljes támogatás nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át. Az összes megújulóenergia-technológia számára nyitott ajánlattételi eljárás alapján nyújtott támogatást teljes mértékben csoportmentességben kell részesíteni. Az általános torzító hatás csökkentése érdekében a működési támogatási programoknak elvben nyíltan hozzáférhetőnek kell lenniük más EGT-országok és az Energiaközösség szerződő felei számára. A tagállamok számára javasolt annak megfontolása, hogy határon átnyúló támogatás engedélyezése előtt együttműködési mechanizmust hozzanak létre. Együttműködési mechanizmus hiányában a többi országban működő létesítményekből származó termelés nem számít bele a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célszámaikba. Tekintettel e korlátokra, a tagállamoknak elegendő átfutási időt kell biztosítani arra, hogy más országok számára is nyitott, megfelelő támogatási programokat dolgozzanak ki. Az ilyen megnyitás ezért nem képezi feltételét a bejelentés alóli mentességnek, amennyiben a Szerződés értelmében nem kötelező.

(62) A vízenergia-termeléshez nyújtott támogatás kettős hatást gyakorolhat. Egyrészt kedvező hatást fejt ki az üvegházhatást okozó gázok alacsony szintű kibocsátása szempontjából, másrészt negatív hatással is járhat a vízrendszerekre és a biológiai sokféleségre nézve. Ezért a vízenergiához nyújtott támogatás esetében a tagállamoknak be kell tartaniuk a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (23) és különösen annak 4. cikke (7) bekezdését, amely meghatározza a víztestek új módosításainak lehetővé tételéhez kapcsolódó kritériumokat.[20]

(63) Támogatást csak a megújuló energia fenntartható formáihoz szabad nyújtani. A bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatás csak annyiban tartozik e rendelet hatálya alá, amennyiben azt a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően fenntartható bioüzemanyagokhoz nyújtják. A bioüzemanyagok fejlettebb változatainak előállítására való átállás ösztönzése érdekében azonban e rendelet hatálya alól ki kell zárni az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokra nyújtott támogatást. Ki kell zárni a csoportmentesség hatálya alól a szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartozó bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatást, mivel a fenti jogi kötelezettség elegendő ösztönzést nyújthat a megújuló energia e típusaiba való beruházások tekintetében.

(64) Az e rendelet hatálya alá tartozó környezetvédelmet elősegítő, az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (24) szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás közvetett módon válhat a környezet javára. A környezetvédelmi adóknak azonban tükrözniük kell a kibocsátások társadalmi költségeit, az adókedvezmények pedig hátrányosan érinthetik e célkitűzést. Ezért indokoltnak tűnik ezen adókedvezmények időtartamát e rendelet alkalmazási időszakára korlátozni. Ezen időszakot követően a tagállamoknak újra kell értékelniük az érintett adókedvezmények indokoltságát. Annak érdekében, hogy a verseny a lehető legkisebb mértékben torzuljon, a támogatást ugyanolyan módon kell nyújtani a tényszerűen hasonló helyzetben lévő valamennyi versenytársnak. Annak érdekében, hogy jobban megőrizzék a vállalkozásokra vonatkozó, a környezeti adóval közvetíteni kívánt árjelzést, a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy az adókedvezmény-programot egy rögzített összegű éves kompenzációt (adóvisszatérítést) kifizető mechanizmus alapján alakítsák ki.[21]

(65) Tekintettel "a szennyező fizet elv"-re, a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie. A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott támogatás abban az esetben lehet indokolt, ha a szennyezésért az alkalmazandó jog értelmében felelős személy kilétét nem lehet megállapítani. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében viselt környezeti felelősségre vonatkozóan azonban az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (25) és a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) módosított, a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27)meghatározott feltételek alkalmazandók. A meglévő környezeti károk helyrehozatalának elősegítése érdekében ezért bizonyos feltételek mellett csoportmentességben kell részesíteni ezt a támogatástípust.[22]

(66) A hulladékokról szóló európai uniós keretirányelvben meghatározott hulladékhierarchiának megfelelően a hetedik környezetvédelmi cselekvési program az uniós környezetvédelmi politika fő prioritásai közé sorolja a hulladék-újrahasználatot és -újrafeldolgozást. Az e tevékenységekre irányuló állami támogatás hozzájárulhat a környezetvédelemhez, feltéve, hogy betartják a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) (a hulladékokról szóló keretirányelv) 4. cikkének (1) bekezdését. Az ilyen támogatás ezen túlmenően nem mentesítheti közvetett módon a szennyezőket egy olyan teher alól, amelyet az uniós jog szerint nekik kell viselniük, vagy amelyet rendes vállalati költségnek kell tekinteni. Az ilyen tevékenységekre nyújtott támogatást ezért csoportmentességben kell részesíteni többek között akkor, ha más vállalkozások hulladékát érinti, és ha a kezelt anyagokat máskülönben ártalmatlanítanák vagy kevésbé környezetbarát módon kezelnék.[23]

(67) A korszerű energetikai infrastruktúra létfontosságú mind az integrált energiapiac létrehozásához, mind ahhoz, hogy az Unió megvalósíthassa az éghajlatváltozással kapcsolatos és energiaügyi célkitűzéseit. A leghátrányosabb helyzetű területek infrastruktúrájának kiépítése és korszerűsítése különösen hozzájárulhat a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához azáltal, hogy támogatja a leghátrányosabb helyzetű területeken végzett beruházásokat, munkahelyteremtést és az energiapiacok működését. Annak érdekében, hogy az ilyen támogatás indokolatlan torzító hatása korlátozott legyen, csak a belső energiapiaci szabályozás alá eső és annak megfelelő infrastruktúrára irányuló támogatás részesíthető csoportmentességben.

(68) A környezetvédelmi tanulmányok segíthetik a környezetvédelem magasabb szintjének eléréséhez szükséges beruházások körének meghatározását. Ezért csoportmentességben kell részesíteni az olyan állami támogatást, amelynek célja az e rendeletben szabályozott környezetvédelmi beruházásokra irányuló környezetvédelmi tanulmányok elvégzésének támogatása. Mivel a nagyvállalkozásoknál kötelező az energetikai audit, az ilyen energetikai audit nem részesülhet állami támogatásban.

(69) A Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A jogbiztonság érdekében meg kell határozni azokat az eseményeket, amelyek e rendelettel mentesített természeti katasztrófának minősülhetnek. E rendelet alkalmazásában természeti katasztrófának minősülő eseménynek kell tekinteni a következőket: földrengés, földcsuszamlás, árvíz, különösen a folyó- vagy tópartot elöntő víz miatti áradás, lavina, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz. Az olyan rendszeresebben bekövetkező kedvezőtlen időjárási feltételek, mint a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy az aszály által okozott kár nem tekintendő a Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett természeti katasztrófának. Annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség valóban kiterjedjen a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásra, e rendelettel a bevált módszerek alapján meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése révén biztosítható, hogy a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok csoportmentességben részesüljenek. E feltételeknek kapcsolódniuk kell különösen a következőkhöz: az esemény természeti katasztrófának való hivatalos minősítése az illetékes tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa és a kedvezményezett vállalkozás - a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat is ideértve - által elszenvedett kár közötti közvetlen ok-okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció elkerülésének biztosítása. A kompenzáció nem lépheti túl az ahhoz szükséges mértéket, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ismét a katasztrófa bekövetkeztét megelőzően fennálló helyzetben legyen.

(70) A légi és tengeri személyszállításhoz nyújtott támogatás szociális jellegű abban az esetben, ha a távoli területek lakosainak állandó összeköttetését biztosítja bizonyos menetjegyek költségének csökkentése révén. Ez az eset a legkülső régiók, Málta, Ciprus, Ceuta és Melilla, a tagállamok területéhez tartozó egyéb szigetek és a ritkán lakott területek esetében állhat fenn. Amennyiben egy távoli területet több - akár közvetett - közlekedési útvonal is az Európai Gazdasági Térséghez köt, mindegyik ilyen útvonal és az azokon üzemelő valamennyi szállító számára biztosítani kell a támogatás lehetőségét. A támogatás nyújtását függetleníteni kell a szállító kilététől, illetve a szolgáltatás típusától, és a támogatás magában foglalhat rendszeres, charter és diszkont szolgáltatást egyaránt.

(71) Az Európa 2020 stratégiában foglalt, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, az innovációra és a társadalmi és területi kohézióra irányuló célok eléréséhez stratégiai jelentőségű a széles sávú összeköttetés (29). A széles sávú infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás célja az ilyen infrastruktúra kiépítésének és a kapcsolódó mélyépítési munkák elvégzésének támogatása azokon a területeken, ahol még nincs ilyen infrastruktúra, és nem is valószínű, hogy a piaci szereplők a közeljövőben kiépítenék. A Bizottság eddigi tapasztalatai alapján az ilyen beruházási támogatás bizonyos feltételek teljesülése mellett nem torzítja indokolatlanul a kereskedelmet és a versenyt. A feltételeknek egyrészt a támogatás technológiasemleges pályáztatáshoz kötése, másrészt a támogatott hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása révén kell a versenytorzulás korlátozására irányulniuk, figyelembe véve a hálózatüzemeltető által kapott támogatást. Jóllehet bizonyos feltételek mellett a virtuális átengedés egyenértékűnek tekinthető a fizikai átengedéssel, további tapasztalatszerzésig eseti alapon kell megítélni, hogy egy adott, nem fizikai vagy virtuális nagykereskedelmi hozzáférési termék egyenértékűnek tekintendő-e a réz- vagy száloptikás hálózat helyihurok-átengedésével. Ennek okán mindaddig, amíg egyedi állami támogatási ügyekben vagy az előzetes szabályozás keretében szerzett ilyen tapasztalat nem vehető figyelembe egy későbbi felülvizsgálat során, e csoportmentességi rendelet alkalmazásában a fizikai átengedésre nyújtható mentesség. Amennyiben a ráfordítások és bevételek jövőbeli alakulása bizonytalan, és erősen aszimmetrikus az információmegoszlás, a tagállamoknak olyan finanszírozási modellt is el kell elfogadniuk, amely a váratlan nyereség kiegyensúlyozott elosztását lehetővé tevő ellenőrzési és visszakövetelési elemeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a helyi kis projektekre ne nehezedjen aránytalan teher, ezt a modellt csak a meghatározott minimális határértéket meghaladó projektekre kell alkalmazni.[24]

(72) A kultúra és a kulturális örökség megőrzése terén hozott bizonyos tagállami intézkedések nem minősülnek támogatásnak, mivel nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, például azért, mert a tevékenység nem gazdasági jellegű, vagy mert az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben ezek az intézkedések mégis a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, a kulturális intézmények és projektek általában nem okoznak jelentős versenytorzulást, az eddigi ügyek vizsgálata alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az ilyen támogatás csak korlátozott hatással van a kereskedelemre. A Szerződés 167. cikke elismeri, hogy a kultúra támogatása fontos az Unió és tagállamai számára, valamint rendelkezik arról, hogy az Unió a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során figyelembe vegye a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében. Mivel a természeti örökség gyakran kulcsfontosságú a művészeti és kulturális örökség alakítása szempontjából, az e rendelet értelmében vett örökségmegőrzést úgy kell érteni, hogy az a kulturális örökséghez kapcsolódó, illetve a tagállamok illetékes állami hatóságai által hivatalosan elismert természeti örökségre is vonatkozik. A kultúra kettős jellege (egyrészt a gazdasági javak körébe tartozik, és fontos eszköze a vagyon- és munkahelyteremtésnek, másrészt a társadalmainkat tükröző és formáló identitásokat, értékeket és jelentéseket közvetíti) miatt az állami támogatási szabályoknak figyelembe kell venniük a kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. Meg kell állapítani a támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzékét, valamint az elszámolható költségek körét. A csoportmentességnek ki kell terjednie az adott határértéket meg nem haladó beruházási és működési támogatásra egyaránt, miközben ki kell zárni túlkompenzáció lehetőségét. A versenytorzulás nagyobb valószínűsége miatt általánosságban nem lehet mentesíteni olyan tevékenységeket, amelyek - noha lehetnek kulturális szempontjaik - túlnyomóan kereskedelmi jellegűek, így például az (írott és elektronikus) sajtótermékeket és magazinokat. A támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzéke nem tartalmazhat továbbá olyan kereskedelmi jellegű tevékenységeket, mint a divat, a tervezés vagy a videojátékok.

(73) Az audiovizuális alkotások fontos szerepet játszanak az európai identitások alakításában, valamint tükrözik a tagállamok és régiók különböző hagyományait. Míg az Unión kívül készülő filmek között komoly versengés folyik, az európai filmeket a nemzeti, illetve regionális piacokra való tagoltság miatt csak korlátozott mértékben forgalmazzák származási országuktól eltérő országokban. Az ágazatban jellemzően magasak a beruházási költségek, elégtelen a nyereség a közönség korlátozott nagysága miatt, és nehezen teremthető elő többletfinanszírozás magánforrásokból. E tényezők miatt a Bizottság külön kritériumokat dolgozott ki az audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz nyújtott támogatás szükségességének, arányosságának és megfelelőségének vizsgálatára. A legújabb kritériumokat, amelyeket az audiovizuális alkotások támogatási programjaira vonatkozó csoportmentességi szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni, a Bizottság a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló közleményben (30) állapította meg. Az egynél több tagállamban készülő produkciók és koprodukciók esetében - amelyeket nagyobb valószínűséggel forgalmaznak majd több tagállamban - indokolt a támogatási intenzitás növelése.[25]

(74) Csoportmentességben kell részesíteni a sportlétesítményekre nyújtott beruházási támogatási intézkedéseket, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, és teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott feltételeket. A sport terén hozott tagállami intézkedések egy része nem minősül állami támogatásnak, mivel a kedvezményezett nem végez gazdasági tevékenységet, vagy a támogatás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ez az állítás bizonyos körülmények között igaz lehet a tisztán helyi jellegű vagy az amatőr sport terén hozott támogatási intézkedésekre. A Szerződés 165. cikke elismeri az európai sport támogatásának fontosságát, tekintettel a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére. Szintén csoportmentességben kell részesíteni a többféle szabadidős tevékenységet lehetővé tevő, multifunkcionális létesítmények támogatását. A multifunkcionális turisztikai létesítményekre - szabadidőparkok, szállodai létesítmények stb. - nyújtott támogatást azonban csak akkor lehet mentesíteni, ha a támogatás a támogatott területen folytatott olyan turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási program részét képezi, amely tevékenységek különösen kedvező hatással vannak a regionális fejlődésre. A sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott támogatás összeegyeztethetőségi feltételeinek különösen a következőket kell biztosítaniuk: a létesítményhez való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelő, tisztességes eljárás a létesítmény megépítésével, korszerűsítésével és/vagy működtetésével megbízandó harmadik fél koncessziós megbízása során. Amennyiben a sportlétesítményt hivatásos sportegyesületek használják, a létesítmény ezen egyesületek általi használatáért felszámított áraknak az átláthatóság és a felhasználókkal való egyenlő bánásmód érdekében nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. Biztosítani kell a túlkompenzáció elkerülését.

(75) Az Európai Tanács 2010. június 17-i, az "Európa 2020" stratégiára vonatkozó következtetéseiben (31) hangsúlyozottak szerint törekedni kell a növekedést gátló legfontosabb szűk keresztmetszetek kezelésére, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos uniós szintű problémákat. Az Európa 2020 integrált iránymutatás részét képező, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló tanácsi ajánlásban (32) említettek szerint a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében a helyi infrastruktúrák rendelkezésre állása fontos előfeltétele az üzleti és a fogyasztói környezet javításának, valamint az ipari bázis korszerűsítésének és fejlesztésének.Az ilyen infrastruktúrák, amelyeket nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon bocsátanak az érdekelt felek rendelkezésére, lehetővé teszik a magánberuházásoknak és a növekedésnek kedvező környezet megteremtését, így kedvezően járulnak hozzá a közös érdekű célkitűzésekhez és különösen az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokhoz és célkitűzésekhez (33), ugyanakkor a torzulás kockázata korlátozott marad. A helyi infrastruktúrák tekintetében hozott számos tagállami intézkedés azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, vagy mert az intézkedés olyan, általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációnak minősül, amely az Altmark-ügyben hozott ítéletben (34) foglalt minden kritériumnak megfelel. Amennyiben azonban a helyi infrastruktúrák finanszírozása a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében mégis állami támogatásnak minősül, és amennyiben a nyújtott támogatás kis összegű, az ilyen támogatást mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.[26]

(76) Mivel egyes, más típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra olyan különös, jól meghatározott kritériumok vonatkozhatnak, amelyek biztosítják a belső piaccal való összeegyeztethetőségüket, e rendeletnek a helyi infrastruktúrára irányuló támogatásra vonatkozó rendelkezései nem lehetnek alkalmazhatók a következő típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra: kutatási infrastruktúra, innovációs klaszter, energiahatékony távfűtés és távhűtés, energetikai infrastruktúra, hulladék-újrafeldolgozás és -újrahasználat, széles sávú infrastruktúra, a kultúra és a kulturális örökség megőrzése, sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények, repülőterek és kikötők.

(77) Az állami támogatási politikát a Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell. Indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani, ideértve a mentesített támogatási programokra e rendelet alkalmazási időszakának végén alkalmazandó szabályokat. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára a jövőbeli rendszerhez való alkalmazkodáshoz. Nem alkalmazandó azonban átállási időszak a regionális támogatási programokra, így többek között a regionális városfejlesztési támogatási programokra sem, amelyek mentessége a jóváhagyott regionális támogatási térkép lejáratának időpontjában szűnik meg, valamint egyes kockázatfinanszírozási célú támogatási programokra sem,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a következő támogatási kategóriákra kell alkalmazni:

a) regionális támogatás;

b) kkv-knak nyújtott beruházási támogatás, működési támogatás és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás;

c) környezetvédelmi támogatás;

d) kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

e) képzési támogatás;

f) hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatás;

g) természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás;

h) távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás;

i) széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás;

j) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

k)[27] sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

l)[28] helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;

m)[29] regionális repülőterekre irányuló támogatás;

n)[30] kikötőkre irányuló támogatás;

o)[31] az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatás; valamint

p)[32] az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás.

(2) E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)[33] az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2. szakasza (a 19c. és 19d. cikk kivételével), a 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól, valamint a pénzügyi termékek formájában végrehajtott, a III. fejezet 16. szakasza szerinti azon támogatások, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 200 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól. Az e rendelet III. fejezetének 16. szakasza szerinti támogatás esetében annak értékelésekor, hogy az adott tagállamnak a pénzügyi termékhez kapcsolódó átlagos éves állami támogatási kiadása meghaladja-e a 200 millió EUR-t, csak azokat az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós garancia tagállami részalapjához nyújtott tagállami hozzájárulásokat kell figyelembe venni, amelyeket egy adott pénzügyi termékre különítenek el. A Bizottság - miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet - határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére. Amennyiben a Bizottság már a kezdeti 6 hónapon túl is meghosszabbította e rendelet alkalmazását az ilyen programok tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó programokat e rendelet alkalmazási időszakának végéig meghosszabbítják, feltéve, hogy az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban értékelő jelentést nyújtott be;[34]

b) az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c) a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d) az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

(3)[35] E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)[36] az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, a következők kivételével:[37]

- képzési támogatás,

- a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás,

- a kutatás és fejlesztés területén nyújtott támogatás,

- kkv-knak nyújtott innovációs támogatás,

- hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás,

- a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatás,

- regionális működési támogatási programok,

- a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatás,

- az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatás,

- 2023. július 1-jétől kezdődően a 2003/96/EK tanácsi irányelv (*3) 15. cikk (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése szerinti, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás;[38]

- az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatás, a 717/2014/EU bizottsági rendelet (*4) 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt műveletek kivételével.[39]

- a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás;

- a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, illetve a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás;

b)[40] az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban nyújtott regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatást, az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatást, az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatást, a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatást, a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatást;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii. amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;

d) a 2010/787/EU ( 2 ) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;[41]

e) a regionális támogatás 13. cikkben említett kategóriái.

Amennyiben egy vállalkozás az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett kizárt ágazatokban, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt tevékenykedik, úgy e rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok megfelelő eszközökkel - így például a tevékenységek szétválasztásával vagy a költségek megkülönböztetésével - biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az e rendelet szerint nyújtott támogatásban.

(4)[42] Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, kivéve a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, valamint a 19b. cikk és a III. fejezet 2a. és 16. szakasza szerinti támogatási programokat;

b) az a) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

c) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kivéve az egyes természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, az induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programokat, a regionális működési támogatási programokat, a 19b. cikk szerinti támogatási programokat, az 56f. cikk szerint kkv-knak nyújtott támogatást, továbbá a 16., a 21., a 22. és a 39. cikk, valamint a III. fejezet 16. szakasza szerint pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatást, feltéve, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal szemben nem alkalmaznak kedvezőbb elbánást, mint más vállalkozásokkal szemben. Mindazonáltal ez a rendelet eltérés alapján alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban nehéz helyzetbe kerültek.

(5) E rendelet nem alkalmazható olyan állami támogatási intézkedésekre, amelyek önmagukban vagy a hozzájuk kapcsolódó feltételek, illetve finanszírozási módszerek révén szükségképpen az uniós jog megsértéséhez vezetnek, különös tekintettel a következőkre:

a) olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

b) olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

c) olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

(6)[43] E rendelet III. fejezetének 7. szakasza nem alkalmazandó az atomenergia-termeléshez nyújtott állami támogatási intézkedésekre." ;

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "támogatás": minden olyan intézkedés, amely teljesíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt;

2. "kis- és középvállalkozás" vagy "kkv": az I. mellékletben megállapított feltételeket teljesítő vállalkozás;

3. "megváltozott munkaképességű munkavállaló": bármely olyan személy, aki:

a) a nemzeti jog szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló; vagy

b) aki olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely különböző akadályok fellépése mellett korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a munkakörnyezetben;

4. "hátrányos helyzetű munkavállaló": bármely olyan személy, aki:

a) az előző 6 hónapban nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b) 15 és 24 év közötti életkorú; vagy

c) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

d) 50 éven felüli személy; vagy

e) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy

f) valamely tagállamban olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 %-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és aki az alulreprezentált nemhez tartozik; vagy

g) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye;

5. "szállítás": ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti vagy belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás;

6. "szállítási költségek": a kedvezményezett által az ellenszolgáltatás fejében végzett szállításért megtett utanként ténylegesen kifizetett költségek, azaz:

a) fuvardíjak, kezelési költségek és az átmeneti raktározás költségei, amennyiben ezek a megtett út vonatkozásában merültek fel;

b) rakomány biztosításának költsége;

c) a származási és a rendeltetési helyen a rakományra - adott esetben a hordképességre - kivetett adók, vámok vagy illetékek; valamint

d) biztonsági ellenőrzés költségei, a megnövekedett üzemanyagköltségek miatti többletdíjak;

7. "távoli területek": a legkülső régiók, Málta, Ciprus, Ceuta és Melilla, a valamely tagállam területéhez tartozó szigetek és a ritkán lakott területek;

8. "mezőgazdasági termék forgalmazása": a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

9. "elsődleges mezőgazdasági termelés": a termőföld és az állattenyésztés a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

10. "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet;

11. "mezőgazdasági termék": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékeket;

12. "legkülső régiók": a Szerződés 349. cikkében meghatározott régiók. A 2010/718/EU európai tanácsi határozat értelmében a Saint-Barthélemy sziget 2012. január 1-jétől nem legkülső régió. A 2012/419/EU európai tanácsi határozat értelmében Mayotte 2014. január 1-jén legkülső régió lett;

13. "szén": az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozatban (36) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén;[44]

14. "egyedi támogatás":

i. ad hoc támogatás; és

támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

15. "támogatási program": olyan intézkedés, amely alapján - anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség - az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan nyújtható;

16. "értékelési terv": legalább a következő minimális elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok.

17. "ad hoc támogatás": nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

18. "nehéz helyzetben lévő vállalkozás": olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a)[45] Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a »korlátolt felelősségű társaság« különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*5) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a »jegyzett tőke« adott esetben magában foglal minden ázsiót.[46]

b)[47] Olyan társaság esetén, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a »társaság, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében« különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

c) Amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak.

d) Amennyiben a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik.

e) Olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv, amennyiben az elmúlt két évben:

1. a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt; és

2. a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

19. "területhez kötött ráfordítási kötelezettségek": a támogatást nyújtó hatóság által a kedvezményezettekre kirótt, egy minimális összegnek egy adott területen történő elköltésére és/vagy minimális szintű tevékenységnek egy adott területen történő folytatására irányuló kötelezettség;

20.[48] "kiigazított támogatási összeg": nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

kiigazított támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0 × C),

ahol: R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül; A az elszámolható költség 55 millió EUR-nak megfelelő része; B az elszámolható költségek 55 millió EUR és 110 millió EUR közötti része és C az elszámolható költségek 110 millió EUR feletti része;

21. "visszafizetendő előleg": projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

22. "bruttó támogatási egyenérték": a támogatás összege, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

23. "munkák megkezdése": vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a "munkák megkezdése" a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

24. "nagyvállalkozások": az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

25. "adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program": adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi létező támogatási programot módosító és felváltó, adókedvezmény formájában megvalósuló program;

26. "támogatási intenzitás": a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

27.[49] "támogatott területek": a támogatás nyújtásának napján hatályos, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt területek;

28. "a támogatás nyújtásának napja": az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

29. "tárgyi eszközök": olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket;

30. "immateriális javak": fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

31. "bérköltség": az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét;

32.[50] "a foglalkoztatottak számának nettó növekedése": az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - miután a létrehozott munkahelyek számából levonásra kerültek az időszakban megszüntetett álláshelyek - bekövetkezett nettó növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként kell figyelembe venni;

33. "speciális célú infrastruktúra": az előzetesen azonosítható vállalkozás(ok) számára épített és az ő igényeikhez szabott infrastruktúra;

34.[51] "pénzügyi közvetítő": formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, beleértve az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat, a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a garanciatársaságokat;

35. "megtett út": a származási helytől a rendeltetési helyig egy vagy több szállítási móddal történő árumozgás, ideértve az érintett tagállamon belül vagy azon kívül megtett bármely köztes szakaszt vagy állomást;

36. "méltányos megtérülési ráta (FRR)": az a várható megtérülési ráta, mely egyenlő egy olyan kockázattal kiigazított diszkontrátával, amely tükrözi valamely projekt kockázati szintjét, valamint a magánbefektetők által befektetni tervezett tőke jellegét és összegét;

37. "teljes finanszírozás": e rendelet 3. szakasza, vagy 16. vagy 39. cikke szerinti támogatásra jogosult vállalkozásba vagy projektbe befektetett teljes összeg, a piaci feltételek mellett nyújtott és a vonatkozó állami támogatási intézkedés hatályán kívül eső, teljes mértékben magánbefektetések kizárásával;

38. "versenyeztetéses ajánlattételi eljárás": olyan megkülönböztetésmentes ajánlattételi eljárás, amely elegendő számú vállalkozás részvételét írja elő és amelynél a támogatást vagy az ajánlattevő által benyújtott eredeti ajánlat, vagy elszámolóár alapján nyújtják. Ezenfelül az ajánlattételi eljárás költségvetése vagy volumene kötelező érvényű korlátot képez, amelynek eredményeképpen nem részesülhet minden ajánlattevő támogatásban;

39.[52] "működési eredmény": a beruházás gazdasági élettartama alatti diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pozitív. A működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték. A bevételek és működési költségek megfelelő leszámítolási kamatláb használatával történő diszkontálása lehetővé teszi az észszerű nyereség elérését;

39a.[53] "szokásos piaci feltételek": azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti ügylet feltételei nem térnek el a független vállalkozások között létrejövő ügyletek szokásos feltételeitől, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

39b.[54] "írásbeli": bármilyen formájú írásos dokumentum, beleértve az elektronikus dokumentumokat is, feltéve, hogy az ilyen elektronikus dokumentumokat az érintett tagállamban alkalmazandó közigazgatási eljárások és jogszabályok egyenértékűnek ismerik el;

40.[55]

41. "regionális beruházási támogatás": induló beruházáshoz vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtott regionális támogatás;

42.[56] "regionális működési támogatás": valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás, amely kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azok beruházási támogatásból részesült beruházással kapcsolatosak;

43.[57] "acélipar": a következő termékek közül egy vagy több termelését foglalja magában:

a) nyersvas és ferroötvözet:

acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek:

tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák; blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;

c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek:

80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d) hidegen előállított termékek:

fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e) csövek:

valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek;";

43a.[58] "lignit": az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által létrehozott, szénre vonatkozó nemzetközi kodifikációs rendszer meghatározása szerinti gyenge minőségű, C. csoportba sorolt szén vagy ortholignit, továbbá gyenge minőségű, B. csoportba sorolt szén vagy metalignit;

44.[59]

45.[60] "szállítási ágazat": ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban »szállítási ágazat«: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) által létrehozott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE Rev. 2.) szerinti alábbi tevékenységek:[61]

a) NACE 49: Szárazföldi, csővezetékes szállítás, kivéve: NACE 49.32 Taxis személyszállítás, 49.39 A drótkötélpálya, sikló, függővasút, sífelvonó működtetése, ha nem része a városi, elővárosi személyszállítási rendszernek, 49.42 Költöztetés, 49.5 Csővezetékes szállítás;

b) NACE 50: Vízi szállítás;

c) NACE 51: Légi szállítás, kivéve NACE 51.22 Űrszállítás;

46. "meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló program": olyan program, amely a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszer kevesebb mint öt (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába tartozó tevékenységet támogat;

47. "turisztikai tevékenység": a NACE Rev. 2 szerinti alábbi tevékenységek:

a) NACE 55: Szálláshely-szolgáltatás;

b) NACE 56: Vendéglátás;

c) NACE 79: Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás;

d) NACE 90: Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység;

e) NACE 91: Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység;

f) NACE 93: Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység;

47a.[62] "beruházás befejezése": az az időpont, amikor a nemzeti hatóságok a beruházást befejezettnek tekintik vagy - ennek hiányában - a munkálatok megkezdésétől számított 3 év;

48.[63] "ritkán lakott területek": a négyzetkilométerenként kevesebb mint 8 lakossal rendelkező NUTS 2 régiók vagy a négyzetkilométerenként kevesebb mint 12,5 lakossal rendelkező NUTS 3 régiók, vagy a Bizottságnak egy regionális támogatási térképről szóló, a támogatásnyújtás időpontjában hatályos egyedi döntése által ekként elismert területek;

48a.[64] "rendkívül ritkán lakott területek": a négyzetkilométerenként kevesebb mint 8 lakossal rendelkező NUTS 2 régiók vagy a Bizottságnak regionális támogatási térképről szóló, a támogatásnyújtás időpontjában hatályos egyedi döntése által ekként elismert területek;

49.[65] "induló beruházás": a következők valamelyike:

a) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások az alábbiak közül egy vagy több vonatkozásában:

- új létesítmény létrehozása,

- meglévő létesítmény kapacitásának kibővítése,

- valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált, vagy

- a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása;

b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.

A pótló beruházás tehát nem minősül induló beruházásnak;

50.[66] "azonos vagy hasonló tevékenység": a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység (NACE Rev. 2.);

51.[67] "új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházás":

a) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások az alábbiak közül egy vagy mindkettő vonatkozásában:

- új létesítmény létrehozása,

- a létesítmény tevékenységének diverzifikálása, feltéve, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz; vagy

b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása, feltéve, hogy a megvásárolt eszközökkel végzendő új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt végzett tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.

Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházásnak;

52. "nagyberuházási projekt": a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

53. "rendeltetési hely": az áru lerakodásának helyszíne;

54. "származási hely": az áru berakodásának helyszíne;

55.[68] "működési támogatásra jogosult területek": a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió vagy ritkán lakott terület, illetve rendkívül ritkán lakott terület.

56. "szállítási mód": vasúti szállítás, közúti fuvarozás, belvízi szállítás, tengeri szállítás, légi szállítás és intermodális szállítás;

57. "városfejlesztési alap": valamely városfejlesztési támogatási intézkedés szerinti városfejlesztési projektbe történő beruházás céljából létrehozott különleges beruházási eszköz. A városfejlesztési alapot városfejlesztésialap-kezelő irányítja;

58. "városfejlesztésialap-kezelő": jogi személyiséggel rendelkező szakmai alapkezelő társaság, mely kiválasztja a támogatásra jogosult városfejlesztési projekteket és azokba befektet;

59. "városfejlesztési projekt": olyan beruházási projekt, amely potenciálisan támogatja valamely integrált fenntartható városfejlesztési megközelítésben előirányzott beavatkozások végrehajtását, és hozzájárul a megközelítésben meghatározott célok eléréséhez, ideértve azokat a projekteket is, amelyek belső megtérülési rátája esetlegesen nem elegendő ahhoz, hogy tisztán üzleti alapon vonzzon forrásokat. A városfejlesztési projekt szervezhető a kedvezményezett magánbefektető jogi struktúráin belüli külön pénzügyi egységként, vagy külön jogalanyként, pl. különleges célú gazdasági egységként;

60. "integrált fenntartható városfejlesztési stratégia": egy meghatározott városföldrajzi területre és időszakra kidolgozott, érintett helyi hatóság vagy közszektorbeli ügynökség által hivatalosan javasolt és igazolt stratégia, amely integrált intézkedéseket határoz meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelésére;

61. "természetbeni hozzájárulás": hozzájárulás földterület vagy ingatlan formájában, amennyiben a földterület vagy ingatlan a városfejlesztési projekt részét képezi;

61a.[69] "áttelepítés": egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a kedvezményezett valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

A kkv-knak nyújtott támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

62. "közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek": a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek, ideértve az olyan munkahelyeket, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtsági arányának növelése következtében jöttek létre;

63.[70]

64.[71]

65.[72]

66. "kvázisajáttőke-befektetés": a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ. A kvázisajáttőke-befektetés strukturálható biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, ideértve a mezzanine hitelt, vagy elsőbbségi tőkeként;

67. "kezességvállalás": a rendelet 1., 3. és 7. szakaszával összefüggésben harmadik fél újonnan szerzett kölcsönügyleteiért - mint például adósság- vagy kölcsön instrumentumok - és kvázi-sajáttőkéjéért való részleges vagy teljes felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás;

68. "kezességvállalási mérték": a vonatkozó állami támogatási intézkedés keretében támogatható egyes ügyletek esetében az állami befektető által vállalt százalékos veszteségfedezeti arány;

69. "kilépés": pénzügyi közvetítő vagy befektető részesedésének megszüntetése, amely történhet kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények/kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy befektető részére történő értékesítés, pénzügyi intézmény részére történő értékesítés, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés - beleértve az első nyilvános kibocsátást - révén;

70. "tőkejuttatás": pénzügyi közvetítőnek abból a célból biztosított, visszafizetendő állami befektetés, hogy kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében befektetéseket eszközöljön, melyek után az összes bevétel visszatérítendő az állami befektetőnek;

71. "kockázatfinanszírozási célú befektetés": a támogatható vállalkozásoknak új befektetések céljából nyújtott tőke- és kvázisajáttőke-befektetések, kölcsönök (lízing is), kezességvállalások, vagy ezek keveréke;

72.[73] "független magánbefektető": az a befektető, aki e pont meghatározása szerint magánbefektető és egyúttal független is. "Magánbefektetők" azok a befektetők, akik tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül tisztán üzleti érdeket képviselnek, saját forrásaikat használják, és teljes kockázatot vállalnak befektetésük tekintetében. E csoport különösen a következőket foglalja magában: a saját kockázatukra és saját forrásaikból befektető hitelintézetek, magánalapítványok és alapítványok, családi vállalkozások és üzleti angyalok, vállalati beruházók, biztosítók, nyugdíjalapok, felsőoktatási intézmények, valamint gazdasági tevékenységet végző vagy nem végző természetes személyek. E fogalommeghatározás alkalmazásában nem minősül magánbefektetőnek az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (nemzeti fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). "Független" befektető a befektetés tárgyát képező támogatható vállalkozásban részesedéssel nem rendelkező magánbefektető. A kiegészítő befektetésekkel összefüggésben egy befektető "független" marad, ha egy korábbi befektetési fordulóban független befektetőnek minősült. Újonnan létrehozott vállalkozás esetében az újonnan létrehozott vállalkozás magánbefektetői, ideértve az alapítókat is, e vállalkozástól függetlennek tekintendők;

73.[74] "természetes személy": a 21a. és a 23. cikk alkalmazásában olyan, jogi személytől eltérő személy, aki a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősül vállalkozásnak;

74. "tőkebefektetés": közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban lévő megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében;

75. "első kereskedelmi értékesítés": vállalkozás által termék- vagy szolgáltatási piacon történő első értékesítés, amelybe nem tartozik bele a piac tesztelése érdekében végrehajtott korlátozott értékesítés;

76. "tőzsdén nem jegyzett kkv": olyan kkv, amely nem szerepel a tőzsde hivatalos jegyzékében, kivéve az alternatív kereskedési platformokat;

77. "kiegészítő befektetés": egy vállalkozásba történő egyszeri vagy ismételt kockázatfinanszírozási célú befektetést követő további kockázatfinanszírozási célú befektetés;

78. "kiváltási tőke": egy vállalkozás létező részvényeinek megvásárlása egy korábbi befektetőtől vagy tulajdonostól;

79.[75] "megbízott fél": az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). A megbízott fél - az esettől függően - a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*7) vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 38. cikke (4) bekezdése b) pontja iii. alpontja vagy az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) 59. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiválasztható vagy közvetlenül kijelölhető;[76]

80.[77] "innovatív vállalkozás&": az a vállalkozás, amelyik az alábbi feltételek közül egyet teljesít:

a) független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki;

b) kutatás-fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 10 %-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző 3 év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni;

c) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részére az Európai Innovációs Tanács kiválósági pecsét minőségi védjegyet adományozott a C(2017)7124 bizottsági végrehajtási határozatban (*10) elfogadott »Horizont 2020« 2018-2020. évi munkaprogram vagy az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*11) 2. cikkének (23) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján; vagy ii. az Európai Innovációs Tanács Alapjából - például az (EU) 2021/695 rendelet 48. cikkének (7) bekezdésében említett akcelerátorprogram keretében - befektetésben részesült;[78]

d) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részt vett a Bizottság CASSINI űrpolitikai kezdeményezésének (*12) bármely tevékenységében (például vállalkozás-akcelerátor vagy partnerkeresés); vagy ii. befektetésben részesült a CASSINI magvető és növekedési finanszírozási eszközből, vagy az ISEP (InnovFin űrpolitikai tőkefinanszírozási kísérleti kezdeményezés) keretében; vagy iii. CASSINI-díjban részesült; vagy iv. az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban finanszírozásban részesült az űrkutatás területén, ami induló vállalkozás létrehozását eredményezte; v. vagy az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*13) összhangban az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezményezettjeként finanszírozásban részesült; vagy vi. az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében finanszírozásban részesült az (EU) 2018/1092 rendelettel (*14) összhangban;[79]

81.[80] "alternatív kereskedési platfor": a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*15) 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelynél a kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök legalább 50 %-át kkv-k bocsátják ki;[81]

82. "kölcsön": olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a kölcsönfelvevőt arra kötelezi, hogy a meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget. Formáját tekintve lehet kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsősorban minimumhozamot nyújt. Már meglévő kölcsönök refinanszírozása nem támogatható kölcsön;

A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

83. "kutató-tudásközvetítő szervezet": (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Amennyiben az ilyen entitás gazdasági tevékenységeket is végez, a gazdasági tevékenységek finanszírozását, a gazdasági tevékenységekkel járó költségek és az abból származó bevételek elszámolását elkülönítve kell végezni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként döntő befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést az általa elért kutatási eredményekhez;

84. "alapkutatás": kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;

85.[82] "ipari kutatás": tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák).

Az ipari kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;

86.[83] "kísérleti fejlesztés": a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, ide tartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák). Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek;";

87. "megvalósíthatósági tanulmány": egy projekt potenciáljának értékelése és elemzése, melynek célja, hogy a projekt erősségeinek és gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek objektív és ésszerű módon történő feltárása révén segítse a döntéshozatali folyamatot, valamint a végrehajtáshoz szükséges források azonosítását és végső soron a siker kilátásainak mérlegelését;

88. "személyi jellegű ráfordítások": kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet ráfordításai az érintett projektben vagy tevékenységben való foglalkoztatásuk mértékéig;

89.[84]

90. "hatékony együttműködés": tudás- vagy technológiacsere vagy közös cél munkamegosztással történő elérésére irányuló együttműködés legalább két független fél között; a felek közösen határozzák meg az együttműködésen alapuló projekt hatókörét, hozzájárulnak a projekt végrehajtásához, valamint osztoznak a kockázaton és az együttműködés eredményén. A projekt teljes költségét viselheti egy vagy több fél, így mentesítve a többi felet a pénzügyi kockázatoktól. A szerződéses kutatás és a kutatási szolgáltatások nyújtása nem tekinthető együttműködési formának;

90a.[85] "nem védelmi célú felhasználások": a 25e. cikk alkalmazásában a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*16) mellékletében felsorolt védelmi vonatkozású termékektől eltérő termékekben való alkalmazásra vonatkozik.[86]

91. "kutatási infrastruktúra": olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; beleértve a tudományos felszerelést és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat - például gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat -, olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszközt. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet (40) 2. cikke a) pontjának megfelelően;[87]

92.[88] "innovációs klaszter": önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, digitális innovációs központok, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szerveződése, amelyet az innovációs tevékenység és az együttműködés új formáinak - például digitális eszközökkel történő - ösztönzésére hoztak létre, egyrészt a létesítménymegosztásra és/vagy annak ösztönzésére, az ismeret- és tapasztalatcserére való ösztönzés, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti együttműködéshez való hozzájárulás révén. A digitális innovációs központok (ideértve az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*17) létrehozott, központilag irányított Digitális Európa program alapján finanszírozott európai digitális innovációs központokat is) olyan szervezetek, amelyek célja az ipari szervezetek (különösen kkv-k) és a közszektorbeli szervezetek körében olyan digitális technológiák széleskörű elterjedésének ösztönzése, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a pereminformatika és a nagy teljesítményű számítástechnika, valamint a kiberbiztonság. A digitális innovációs központok e rendelet alkalmazásában önmagukban innovációs klaszternek minősülhetnek.[89]

93. "magasan képzett munkaerő": felsőoktatásban szerzett oklevéllel és - a doktori képzést is beleértve - legalább ötéves szakirányú tapasztalattal rendelkező munkaerő;

94.[90] "innovációs tanácsadó szolgáltatások": a tudástranszferrel, tudásbeszerzéssel, az immateriális javak védelmével vagy kiaknázásával, a szabványhasználattal és a szabványokra vonatkozó jogszabályokkal, valamint az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások bevezetésével vagy használatával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás vagy képzés;

95.[91] "innovációs támogató szolgáltatások": irodahelyiség, adatbankok, felhő- és adattárolási szolgáltatások, könyvtárak, piackutatás, laboratóriumhasználat, minőségtanúsítás, tesztelés, kísérletezés és tanúsítás vagy más kapcsolódó szolgáltatások, ideértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyek célja a hatékonyabb vagy technológiailag fejlettebb termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztése, beleértve az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások végrehajtását;

96.[92] "szervezési innováció": új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

97.[93] "187;eljárási innováció": új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is) a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

98. "kirendelés": valamely alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása, ahol az alkalmazott jogosult visszatérni előző munkaadójához;

98a.[94] "tesztelési és kísérleti infrastruktúra": olyan létesítmények, berendezések, képességek és erőforrások (például próbapadok, kísérleti sorozatok, demonstrátorok, tesztelési létesítmények vagy élő laboratóriumok, valamint a kapcsolódó támogató szolgáltatások), amelyeket elsősorban olyan vállalkozások, különösen kkv-k használnak, amelyek új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztése, valamint technológiák tesztelése és fejlesztése céljából igényelnek támogatást teszteléshez és kísérletezéshez, az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés révén történő előrelépés érdekében. A több felhasználó számára nyitott közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák néha technológiai infrastruktúraként is ismertek (*18);[95]

A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

99. "súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló": bármely olyan személy, aki:

a) legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b) legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, és a "hátrányos helyzetű munkavállaló" meghatározásánál felsorolt b)-g) kategóriák valamelyikébe tartozik;

100. "védett foglalkoztatás": olyan vállalkozásnál történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 30 %-a megváltozott munkaképességű munkavállaló;

A környezetvédelmi támogatásra alkalmazandó fogalommeghatározások

101.[96] "környezetvédelem": minden olyan intézkedés vagy tevékenység, amelynek célja az emberi tevékenységek által a fizikai környezetben (ideértve a levegőt, vizet és talajt), ökoszisztémákban vagy természeti erőforrásokban okozott szennyezés, kedvezőtlen környezeti hatás vagy egyéb kár mérséklése vagy megelőzése, ideértve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az ilyen kár kockázatának csökkentése, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása vagy a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása céljából hozott intézkedéseket, ideértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások és az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére szolgáló más technikák használatát, az elsődleges anyagok felhasználásának csökkentése és a hatékonyság növelése céljából a körforgásos gazdasági modellekre történő átállást. Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek megerősítik az alkalmazkodóképességet és minimalizálják az éghajlati hatásokkal szembeni kiszolgáltatottságot;

102.[97] "uniós szabvány":

a) olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem; vagy

b) kötelezettség a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*19) meghatározott elérhető legjobb technikák (BAT) használatára, valamint annak biztosítására, hogy a kibocsátási szint nem haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; amennyiben az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szintet a 2010/75/EU irányelv vagy más vonatkozó irányelvek alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus tartalmazza, e rendelet alkalmazásában az adott szintet kell használni; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az adott vállalkozásnál az elérhető legjobb technikákat először elérték;[98]

102a.[99] "elektromos töltőinfrastruktúra": olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket lát el villamos energiával;

102b.[100] "hidrogéntöltő infrastruktúra": olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást szolgáló mobil berendezéseket lát el hidrogénnel;

102c.[101] "megújuló hidrogén": megújuló energiából a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*20) meghatározott módszerek szerint előállított hidrogén;[102]

102d.[103] "megújuló villamos energia": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerint, megújuló erőforrásokból előállított villamos energia;

102e.[104] "intelligens töltés": olyan elektromos töltési művelet, amelynek során elektronikus kommunikáció útján kapott információk alapján, valós időben kiigazításra kerül az elembe betöltésre kerülő villamos energia intenzitása;

102f.[105] "tiszta üzemű jármű&":

a) a könnyűgépjárművekre vonatkozóan: a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tiszta jármű (*21);[106]

b) a nehézgépjárművekre vonatkozóan:

- 2025. december 31-ig az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*22) 3. cikkének 12. pontjában meghatározott alacsony kibocsátású nehézgépjármű,[107]

- 2025. december 31-ig a 2009/33/EK irányelv 4. cikke 4. pontjának b) alpontjában meghatározott és az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá nem tartozó tiszta jármű;

c) belvízi hajókra vonatkozóan:

- az a belvízi személyszállításra szolgáló hajó, amely a rendes működéséhez legalább az energiája 50 %-át nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2 kibocsátású üzemanyagokból vagy hálózatról tölthető villamosenergiából nyerő hibrid vagy vegyes üzemű motorral rendelkezik,

- az a belvízi árufuvarozásra szolgáló hajó, amely tonna-kilométerenkénti CO2 közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátása (g CO2/tkm) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet energiahatékonysági működési mutatója szerinti számítással (illetve új hajók esetében becsléssel) a nehézgépjárművekre (5-LH járműalcsoport) vonatkozó CO2-kibocsátási referenciaértéknél az (EU) 2019/1242 rendelete 11. cikkének megfelelően 50 %-kal kevesebb;

d) a tengeri hajókra vonatkozóan:

- az a személyszállításra, árufuvarozásra, kikötői műveletekre vagy kiegészítő tevékenységekre szolgáló tengerjáró és part menti hajó, amely i. a rendes működéséhez tengeren vagy kikötőkben legalább az energiája 25 %-át nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2 kibocsátású üzemanyagokból vagy hálózatról tölthető villamosenergiából nyerő hibrid vagy vegyes üzemű motorral rendelkezik, vagy ii. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2022. április 1-jén alkalmazandó energiahatékonysági tervezési mutatójánál (EEDI) 10 %-kal kisebb EEDI értéket ért el és képes nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású üzemanyagok vagy megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok felhasználásával hajózni;

- az a tengeri és part menti árufuvarozásra szolgáló hajó, amelyet kizárólag a jelenleg szárazföldön történő árufuvarozás tengerre történő modális váltására szánt, part menti és rövid távú tengeri szolgáltatásokhoz használnak, és amelynek az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikke szerint közzétett közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása az EEDI szerint számítva a nehézgépjárművekre (5-LH járműalcsoport) meghatározott átlagos CO2-kibocsátási referenciaérték kevesebb mint 50 %-a;

e) a vasúti járművekre vonatkozóan: az a vasúti jármű, amely közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása nulla, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik és hagyományos motort használ, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű);

102g.[108] "kibocsátásmentes jármű":

a) két- vagy háromkerekű járművekre vagy négykerekű motorkerékpárokra vonatkozóan: az az (EU) 168/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*23) hatálya alá tartozó jármű, amelynek kipufogógáz-CO2-kibocsátása a szóban forgó rendelet 24. cikkében és V. mellékletében meghatározott követelmények szerint nulla;[109]

b) a könnyűgépjárművekre vonatkozóan: az az M1, M2 vagy N1 kategóriájú jármű, amelynek a kipufogógáz- CO2-kibocsátása az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (*24) meghatározott követelmények szerint nulla;[110]

c) a nehézgépjárművekre vonatkozóan: a 2009/33/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű;

d) belvízi hajókra vonatkozóan: nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású belvízi személy- vagy teherszállító hajók;

e) a tengeri hajókra vonatkozóan: nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tengeri vagy part menti személy- vagy teherszállításra, kikötői műveletekre vagy kiegészítő tevékenységre használt hajók;

f) a vasúti járművekre vonatkozóan: a nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2- kibocsátású vasúti jármű;

102h.[111] "jármű": a következők bármelyike:

a) az M1, M2, N1, M3, N2, N3 vagy L kategóriájú közúti jármű;

b) a személyszállításra vagy árufuvarozásra szolgáló belvízi vagy tengerjáró és part menti hajó;

c) vasúti jármű;

d) repülőgép;

102i.[112] "mobil földi kiszolgáló berendezés": a légi vagy tengeri közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások során használt mobil berendezés;

102j.[113] "mobil végberendezés": olyan mobil berendezés, amelyet terminálterületen belül áruk és intermodális rakodóegységek be-, ki- és átrakodására, valamint rakomány mozgatására használnak;

103.[114] "energiahatékonyság": a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*25) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott energiahatékonyság;[115]

103a.[116] "primerenergia": az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

103b.[117]

103c.[118] "digitalizáció": elektronikus eszközökben és/vagy rendszerekben foglalt olyan műszaki megoldások alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a termékfunkciók bővítését, az online szolgáltatások fejlesztését, a folyamatok korszerűsítését vagy az árutermelés és szolgáltatásnyújtás közvetítőinek kiiktatásán alapuló üzleti modellekre való áttérést, és végső soron átalakító hatást eredményeznek;

103d.[119] "okosfunkció-fogadási alkalmasság": az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik azon képessége, hogy működésükben igazodjanak a használó igényeihez, hogy optimalizálják az energiahatékonyságot és az általános teljesítményt, valamint hogy alkalmazkodjanak a hálózatból érkező jelekhez;

103e.[120] "kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat": nem kkv-nak minősülő olyan vállalkozás, amelynek az I. melléklet 3-6. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves forgalma nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t; több jogalany akkor tekintendő egy vállalkozásnak, ha az I. melléklet 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt feltételek bármelyike teljesül. Az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk alkalmazásában a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat olyan vállalkozás, amely nem kkv, és legfeljebb 499 munkavállalót foglalkoztat;

103f.[121] "energiamegtakarítás": a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott energiamegtakarítás;

104. "energiahatékonysági projekt": valamely épület energiahatékonyságát növelő beruházási projekt;

105.[122] "energiahatékonysági alap": különleges beruházási eszköz, melyet olyan energiahatékonysági projektekbe való beruházás céljából hoztak létre, amelyek az épületek energiahatékonyságának javítására irányulnak. Az energiahatékonysági alapokat energiahatékonyságialap-kezelő irányítja;

106. "energiahatékonyságialap-kezelő": jogi személyiséggel rendelkező, szakmai alapkezelő társaság, amely kiválasztja a támogatható energiahatékonysági projekteket és azokba befektet;

107. "nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés": az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) 2. cikkének (34) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;[123]

108.[124] "kapcsolt energiatermelés" vagy "kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés": a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott, kapcsolt energiatermelés;

108a.[125] "megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés": a hő- és villamosenergia-termeléshez 100 %-ban megújuló forrásokból származó energiát felhasználó kapcsolt energiatermelés;

108b.[126] "hőszivattyú": olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből - például a levegőből, a vízből vagy a talajból - hőt vezet át az épületekbe vagy az ipari alkalmazásokba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A reverzibilis hőszivattyúk képesek ennek ellenkezőjére is, azaz a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;

109.[127] "megújuló energiaforrásokból előállított energia" vagy "megújuló energia": csak az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokat felhasználó üzemek által termelt energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes erőművekben a fűtőérték szempontjából megújuló energiaforrásokból nyert energiarész, ide értendő az (együttesen vagy a megújuló létesítményhez kiegészítésképpen felszerelt) fogyasztásmérő mögött csatlakoztatott tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energia is, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

109a.[128] "megújulóenergia-közösség": az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének 2. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;

110.[129]

111.[130]

112.[131]

113.[132]

114.[133] "innovatív technológia": az iparági technika mindenkori állásához képest új és nem régen minősített technológia, amely technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozza és nem egy meglévő technológia optimalizálása vagy kiterjesztése;

114a.[134] "demonstrációs projekt": az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*26) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott demonstrációs projekt;[135]

114b.[136] "kompenzációs különbözeti szerződés": olyan támogatási eszköz, amely feljogosítja a kedvezményezettet a fix "kötési" ár(ak) és a kibocsátási egységenkénti referenciaár - például piaci ár - különbségével megegyező összegű kifizetésre;

115.[137] "kiegyenlítő szabályozás": a villamos energia esetében az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kiegyenlítő szabályozás;

116.[138] "szokványos kiegyenlítési feladatok": technológiákat átfogó, megkülönböztetésmentes kiegyenlítési feladatok, amelyek egyetlen termelőt sem mentesítenek az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkében meghatározott kiegyenlítési felelősség alól;

116a.[139] "mérlegkörfelelős": az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott mérlegkörfelelős;

117.[140] "biomassza": biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározottak szerint;

117a.[141] bioüzemanyagok": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott bioüzemanyagok;

117b.[142] "biogáz": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott biogáz;

117c.[143] "folyékony bio-energiahordozó": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott folyékony bio-energiahordozó;

117d.[144] "biomasszából előállított üzemanyagok": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 27. pontjában meghatározott biomasszából előállított üzemanyagok;

118.[145] "finanszírozási hiány": a nettó többletköltség, amelyet egyfelől a támogatott projekt gazdasági bevételei és költségei (ideértve a beruházási és működési költségeket), másfelől valamint azon alternatív projekt gazdasági bevételei és költségei közötti különbség határoz meg, amelyet a támogatás kedvezményezettje a támogatás hiányában hajtott volna végre. A finanszírozási hiány megállapításához a tagállamnak a tényleges helyzet és a támogatás hiányában hihetően megvalósuló kontrafaktuális forgatókönyv tekintetében számszerűsítenie kell az összes fő költséget és bevételt, a kedvezményezettek becsült súlyozott átlagos tőkeköltségét (WACC) a jövőbeni cash flow diszkontálásához, valamint a projekt élettartama alatt a tényleges és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértékét. A tipikus nettó többletköltség a referenciaprojekt élettartama alatt a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértéke különbségeként becsülhető meg.

119.[146] "környezetvédelmi adó vagy adójellegű díj": olyan adó vagy adójellegű díj, amelyet olyan konkrét adóalapra, termékekre vagy szolgáltatásokra vetnek ki, amelyek egyértelműen káros hatást gyakorolnak a környezetre, illetve amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek jobban tekintettel vannak a környezetre;

120. "uniós minimum-adómérték": az uniós jogszabályokban előírt minimum-adómérték; az energiatermékek és a villamos energia tekintetében az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (44) I. mellékletében előírt minimum-adómérték;[147]

121.[148]

121a.[149] "helyreállítás": a degradáció forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedések, mint például a talajból és vízből szennyező anyagok vagy túlzott mennyiségű tápanyagok eltávolítása vagy azok méregtelenítése;

121b.[150] "rehabilitáció": olyan környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területeken, amelyek esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatások megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;

121c.[151] "ökoszisztéma": az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*27) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;[152]

121d.[153] "biológiai sokféleség": az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;

122. "a szennyező fizet elv": a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie;

123. "szennyezés": a környezetet közvetlenül vagy közvetve károsító, valamely szennyező által okozott kár, valamint az az eset, ha valamely szennyező a fizikai környezet vagy a természeti erőforrások károsodásához vezető feltételeket teremt;

123a.[154] "szennyező anyag": az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott szennyező anyag;

123b.[155] "szennyezés": a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott szennyezés;

123c.[156] "természetalapú megoldás": a természetes vagy módosított szárazföldi, édesvízi, part menti és tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat hatékonyan és érzékenyen orvosolja, egyidejűleg javítva az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és szolgálva a biológiai sokféleség javát;

123d.[157] "visszaállítás": az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma rezilienciájának, és különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése. Az ökoszisztémák visszaállítása magában foglalja az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztémák újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyekben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;

124.[158] "energiahatékony távfűtés és távhűtés": a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott hatékony távfűtés és távhűtés;

124a.[159] "távfűtés&" és "távhűtés": a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 19. pontjában meghatározott távfűtés vagy távhűtés;

124b.[160] "távfűtési és -hűtési rendszerek": hő- és/vagy hűtőenergia-termelő létesítmények, a hőtároló és -elosztóhálózatból álló rendszer, amely magában foglalja mind a csővezetékek elsődleges - vagy átviteli - és a fogyasztók hő- vagy hűtésellátását szolgáló másodlagos hálózatát. A távfűtésre történő hivatkozást távfűtési és/vagy -hűtési rendszerként kell értelmezni, attól függően, hogy a hálózat együttesen vagy külön-külön szállít hőt vagy hűtést;

125. "szennyező": az a személy, aki közvetve vagy közvetlenül károsítja a környezetet, illetve ilyen kárt eredményező feltételeket teremt;

126.[161] "újrahasználat": a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*28) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott újrahasználat;[162]

127.[163] "újrahasználatra való előkészítés": a 2008/98/EK irányelv 3. cikke 16. pontjában meghatározott, újrahasználatra való előkészítés;

128.[164] "újrafeldolgozás": a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott újrafeldolgozás;

128a.[165] "erőforrás-hatékonyság": az egy egységnyi teljesítmény előállításához szükséges ráfordítások mennyiségének csökkentése vagy az elsődleges erőforrások helyettesítése másodlagos erőforrásokkal;

128b.[166] "hulladék": a 2008/98/EK irányelv3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék;

128c.[167] "hulladékhő": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott hulladékhő;

128d.[168] "kezelés": a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 14. pontjában meghatározott kezelés, valamint az egyéb termékek és anyagok kezelése;

128e.[169] "hasznosítás": a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában meghatározott hasznosítás, valamint az egyéb termékek és anyagok hasznosítása;

128f.[170] "ártalmatlanítás": a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 19. pontjában meghatározott ártalmatlanítás;

128g.[171] "egyéb termék vagy anyag": a hulladéktól eltérő anyagok és termékek, ideértve a 2008/98/EK irányelv 5. cikkében említett melléktermékeket, a mezőgazdasági vagy erdészeti hulladékot, a szennyvizet, az esővizet és a lefolyást, az ásványokat, a tápanyagokat, termelési folyamatokból származó maradékgázokat, valamint a felesleges termékeket, részeket és anyagokat;

128h.[172] "felesleges termékek, alkatrészek és anyagok": azok a termékek, alkatrészek vagy anyagok, amelyekre a birtokosuknak már nincs szüksége vagy számára nem hasznosak, de újrafelhasználásra alkalmasak;

128i.[173] "elkülönített gyűjtés": a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 11. pontjában meghatározott elkülönített gyűjtés;

129.[174]

130.[175] "energetikai infrastruktúra": minden olyan fizikai berendezés vagy létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze, és az alábbi kategóriákba tartozik: Az a)-g) pontban említett azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, az igényeikre szabva építettek ("külön célra kiépített infrastruktúra"), nem minősül energetikai infrastruktúrának.

a) villamos energia:

i. az átviteli és elosztó rendszerek, ahol "átvitel" a villamos energia szárazföldön és tengeren történő szállítása igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken a végső fogyasztókhoz vagy az elosztókhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást, míg "elosztás" a villamos energia szárazföldön és tengeren történő szállítása nagyfeszültségű, középfeszültségű és kisfeszültségű elosztóhálózatokon a fogyasztóhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást;

ii. az i) pontban hivatkozott rendszerek biztonságos, védett és hatékony működéséhez szükséges valamennyi felszerelés és berendezés, beleértve a minden feszültségi szinten alkalmazandó védelmi, felügyeleti és szabályozó rendszereket és alállomásokat is;

iii. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (*29) 2. cikkének 51. pontjában meghatározott teljes mértékben integrált hálózati elemek;[176]

iv. intelligens energiahálózatok, azaz olyan információs és kommunikációs technológiákat integráló rendszerek és elemek, amelyek akár átviteli, akár elosztási szinten működő digitális platformokon, vezérlőrendszereken és érzékelőtechnológiákon keresztül a villamosenergia-átviteli és -elosztási hálózatok biztonságosabbá, hatékonyabbá és intelligensebbé tételére, a termelés, tárolás és fogyasztás új formáit integráló képesség fokozására, valamint az új üzleti modellek és piaci struktúrák előmozdítására irányulnak;

v. tengeri villamosenergia-hálózatok, amelyek az i. alpontban meghatározott villamosenergia-átviteli vagy -elosztási infrastruktúra bármely kettős funkcióval rendelkező berendezései vagy létesítményei: a tengeri megújuló forrásokból előállított villamos energia tengeri termelőhelyekről két vagy több országba bekapcsolása, és átvitele vagy elosztása. Ebbe beletartoznak az intelligens hálózatok és a védett, biztonságos és hatékony működéshez elengedhetetlen bármely csatlakozó tengeri berendezés vagy létesítmény, beleértve a védelmi, felügyeleti és vezérlőrendszereket, valamint a szükséges alállomásokat is, ha azok is a technológiai interoperabilitást - többek között a különböző technológiák interfészeinek kompatibilitását - biztosítják;

b) gáz (földgáz, biogáz - ideértve a biometánt is - és/vagy nem biológiai eredetű megújuló gáz):

i. olyan, gáz átvitelére és elosztására szolgáló csővezetékek, amelyek egy hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeket;

ii. az i. pontban említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítmények;

iii. cseppfolyósított vagy sűrített gázhoz használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmények;

iv. a rendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is;

v. intelligens gázhálózatok, amelyek a következő olyan berendezések vagy létesítmények bármelyikéből állnak, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (beleértve a hidrogént és nem biológiai eredetű gázokat) hálózatba történő integrálásának lehetővé tétele és elősegítése: információs és kommunikációs technológiákat, vezérlőrendszereket és érzékelőtechnológiákat annak érdekében integráló digitális rendszerek és rendszerelemek, hogy lehetővé tegyék egy gázhálózaton belül a gáztermelés, -átvitel, -elosztás és -fogyasztás interaktív és intelligens nyomon követését, mérését, minőség-ellenőrzését és kezelését. Ezenkívül az intelligens hálózatok adott esetben olyan berendezéseket is alkalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik az elosztási szint és az átviteli szint közötti kétirányú áramlásokat és a meglévő hálózat ehhez kapcsolódóan szükségessé váló korszerűsítéseit is;

c) hidrogén: Az i-vi. pontban említett eszközök bármelyike lehet újonnan épített vagy földgázból hidrogénre átalakított eszköz, illetve e kettő kombinációja. Azon i-iv. pontban említett eszközök, amelyekhez harmadik felek hozzáférhetnek energetikai infrastruktúrának minősülnek;

i. hidrogén nagynyomású szállítására szolgáló átviteli csővezetékek, valamint a hidrogén helyi elosztására szolgáló elosztó csővezetékek, több hálózati felhasználó számára átlátható és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával;

ii. tároló létesítmény, amelyet nagy tisztaságú hidrogén tárolására használnak, beleértve a hidrogénterminálnak a tárolásra használt részét, a termelési műveletekhez használt rész kivételével, és ideértve a kizárólag a hidrogénhálózat-üzemeltetők számára feladataik ellátásához fenntartott létesítményeket is. A hidrogéntároló létesítmények magukban foglalják az i. pontban említett nagynyomású hidrogénvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítményeket is;

iii. hidrogénnek vagy más kémiai anyagokba ágyazott hidrogénnek a hálózatba injektálás céljából történő átadására, átvételére, tárolására és gázzá visszaalakítására vagy dekompressziójára szolgáló létesítmények;

iv. terminálok, azaz a folyékony hidrogén gáz-halmazállapotú hidrogénné történő átalakítására használt létesítmények, amelyek a hidrogénhálózatba történő bejuttatást szolgálják. A terminálok közé tartoznak az átalakítási folyamathoz, majd azt követően a hidrogénhálózatba történő bejuttatáshoz szükséges kiegészítő berendezések és az átmeneti tárolás, ezzel szemben nem tartozik ide a tárolásra használt hidrogénterminál egyetlen része sem;

v. rendszerösszekötő, amely olyan hidrogénhálózat (vagy annak egy része), amely a tagállamok közötti határon, vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti határon halad át a tagállamok területéig vagy az adott tagállam felségvizéig;

vi. a hidrogénrendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is.

d) szén-dioxid: Azon i., ii. és iii. pontban említett eszközök, amelyekhez harmadik felek hozzáférhetnek energetikai infrastruktúrának minősülnek;

i. az upstream csővezeték-hálózatot kivéve azon csővezetékek, amelyeket a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*30) 3. cikke értelmében a szén-dioxid állandó geológiai tárolása, vagy a szén-dioxid alapanyagként vagy biológiai folyamatok hozamának növelése céljából a szén-dioxid egynél több forrásból, azaz égésből vagy más fosszilis vagy nem fosszilis széntartalmú vegyületekkel zajló kémiai reakciókból szén-dioxid gázt termelő ipari létesítményekből (ideértve az erőműveket is) történő szállítására használnak;[177]

ii. a szén-dioxid szállításához vagy kiegyenlítő tárolásához szükséges cseppfolyósításra vagy tárolásra szolgáló létesítmények. Nem tartozik ide az egy adott geológiai formáción belül a szén-dioxidnak a 2009/31/EK irányelv 3. cikke szerinti állandó geológiai tárolására használt infrastruktúra, illetve az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezések;

iii. bármely, a rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges felszerelés vagy berendezés, ideértve a védelmi, felügyeleti vagy szabályozó rendszereket is. Ez magában foglalhatja a szén-dioxid szállítására és tárolására szolgáló mobil eszközöket, feltéve, hogy az ilyen mobil eszközök megfelelnek a tiszta üzemű gépjármű meghatározásának.

e) hőenergia több termelőtől vagy felhasználótól gőz, meleg víz vagy hűtött folyadék formájában történő átvitelére vagy elosztására használt infrastruktúra, megújuló energia vagy ipari alkalmazásokból származó hulladékhő felhasználása alapján;

f) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*31) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott közös érdekű projektek és a Szerződés 171. cikkében említett közös érdekű projektek;[178]

g) egyéb infrastruktúra-kategóriák, amelyek lehetővé teszik a megújuló vagy szén-dioxid-mentes energia termelőinek és felhasználóinak fizikai vagy vezeték nélküli összekapcsolását több hozzáférési és kilépési pontról, és amelyekhez a nem az infrastruktúra tulajdonosához és/vagy kezelőjéhez tartozó harmadik felek is hozzáférhetnek.

130a.[179] "elosztórendszer-üzemeltető" (DSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

130b.[180] "átvitelirendszer-üzemeltető" (TSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

130c.[181] "energiatárolás": a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos energia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása;

130d.[182] "hőenergia-tárolás": a hőenergia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos vagy hőenergia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint adott esetben az ilyen energia átalakítása vagy hőenergiává való visszaalakítása a végső felhasználás (azaz fűtés vagy hűtés) céljára;

131.[183] "belső energiapiaci jogszabályok": az (EU) 2019/944 irányelv, a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*32), az (EU) 2019/943 rendelet, valamint a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*33);[184]

131a.[185] "szén-dioxid-leválasztás és -tárolás" vagy "CLT": olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott szén-dioxid (CO2) - beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat - leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, tárolólétesítménybe történő szállítását és a CO2 tartós tárolása céljára megfelelő föld alatti geológiai képződményekbe történő bevezetését teszik lehetővé;

131b.[186] "szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás" vagy "CLH": olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott CO2 - beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat - leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, és annak a CO2-fogyasztási vagy -felhasználási helyre történő szállítását az adott CO2 teljes körű felhasználása érdekében;

132. "szokásos tartózkodási hely": az a hely, ahol egy természetes személy személyes és foglalkozási kötelékek miatt naptári évenként legalább 185 napot lakik; olyan személy esetében, akit a foglalkozási kötelékei a személyes kötelékeitől eltérő helyhez kötnek, és aki két vagy több tagállamban lakik, az a hely minősül szokásos tartózkodási helynek, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, feltéve, hogy oda rendszeresen visszatér; amennyiben valaki meghatározott idejű feladat ellátására valamely tagállamban lakik, az a hely minősül tartózkodási helyének, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, függetlenül attól, hogy a tevékenység ideje alatt oda visszatér-e vagy sem; másik tagállamban folytatott egyetemi vagy iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely megváltoztatását; vagy "szokásos tartózkodási hely": a tagállamok nemzeti jogában meghatározott jelentéssel rendelkező fogalom;

A széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

133.[187]

134.[188]

135. "alépítmény": olyan föld alatti csövek vagy kábelcsatornák, amelyekben a széles sávú hálózat (optikai, réz- vagy koaxiális) kábelei futnak;

136. "fizikai átengedés": a végső fogyasztó hozzáférési vonalának fizikai függetlenítése, ami lehetővé teszi a versenytársak saját átviteli hálózatai számára a közvetlen átvitelt;

137.[189] "széles sávú infrastruktúra": aktív elem nélküli széles sávú hálózat, amely a fizikai infrastruktúrát, például az alépítményt, az oszlopokat, a tartóoszlopokat, a tornyokat, a sötétszálat, a szekrényeket és a kábeleket (ideértve a sötétszálat és a rézkábeleket) foglalja magában;

137a.[190] "felhordó hálózat": a széles sávú hálózat azon része, amely összekapcsolja a hozzáférési hálózatot a gerinchálózattal, és amely nem ad közvetlen hozzáférést a végfelhasználók részére. A hálózat azon része, ahol a végfelhasználók forgalma összeadódik;

137b.[191] "gerinchálózat": a különböző területek vagy régiók felhordó hálózatait összekapcsoló törzshálózat;

137c.[192] "hozzáférési hálózat": a széles sávú hálózatnak a felhordó hálózatot a végfelhasználó helyszíneivel vagy eszközeivel összekötő szegmense;

138.[193]

139.[194] "nagykereskedelmi hozzáférés": olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A nagykereskedelmi hozzáférés a legújabb technológiai fejleményeknek megfelelően legalább az alábbi hozzáférési termékekre terjed ki:

i. FTTx hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés, az átengedés és a bitfolyam-hozzáférés;

ii. kábelhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

iii. vezeték nélküli állandó helyű hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

iv. mobilhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés (legalább barangolás);

v. műholdas platformok esetében: az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

vi. felhordó hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

139a.[195] "csatlakoztatható helyszínek": olyan végfelhasználói helyszínek, amelyekhez a végfelhasználók kérésére a kérés napjától számított négy héten belül az üzemeltető széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújthat (függetlenül attól, hogy e helyszínek már csatlakoztatva vannak-e a hálózathoz vagy sem). A végfelhasználók helyszínein nyújtott széles sávú szolgáltatásokért felszámított ár ebben az esetben nem haladhatja meg a szokásos csatlakozási díjakat, ami azt jelenti, hogy a szokásos kereskedelmi gyakorlathoz képest nem tartalmazhat semmilyen további vagy rendkívüli költséget, és semmi esetre sem lehet magasabb az érintett tagállamban szokásos árnál. Ezt az árat az illetékes nemzeti hatóságnak kell meghatároznia;

139b.[196] "társadalmi-gazdasági fókuszpontok": olyan jogalanyok, amelyek rendeltetésüknél, jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva közvetlenül vagy közvetve jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítanak a környező területek vagy hatáskörzeteik polgárai, valamint üzleti és helyi közösségei számára, ideértve egyebek mellett azokat a közigazgatási szerveket és köz- vagy magánszervezeteket, amelyeket általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével bíztak meg, valamint a digitálisan intenzív vállalkozásokat is;

139c.[197] "5G folyosó": digitális konnektivitási infrastruktúrával, különösen 5G rendszerekkel teljeskörűen lefedett közúti, vasúti vagy belvízi közlekedési útvonal, amelyen lehetséges megszakítás nélkül nyújtani olyan, az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) szerinti szinergiákon alapuló digitális szolgáltatásokat, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a hasonló intelligens vasúti mobilitási szolgáltatások vagy a digitális konnektivitás a belvízi utakon;[198]

139d.[199] "csúcsidő": a nap szokásosan egyórás időszaka, amikor a hálózat általában teljes terhelés alatt van;

139e.[200] "csúcsidei feltételek": azok a feltételek, amelyeket a hálózat a "csúcsidőben" várhatóan tapasztal;

139f.[201] "releváns időtáv": a tervezett magánberuházások ellenőrzése során figyelembe vett és a tervezett államilag finanszírozott hálózat kiépítéséhez szükséges időnek megfelelő időtáv, amely a tervezett állami beavatkozásról szóló nyilvános konzultáció közzétételének időpontjától a hálózat üzembe helyezéséig tart (vagyis addig az időpontig, amikor az államilag finanszírozott hálózat megkezdi a nagy- és/vagy kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtását). A releváns időtáv nem lehet rövidebb 2 évnél;

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

140. "nehezen megvalósítható/terjeszthető audiovizuális alkotások": a tagállamok által a támogatási programok kidolgozásakor vagy a támogatás nyújtásakor előre meghatározott feltételek alapján ilyenként meghatározott alkotások, melyek kiterjedhetnek olyan filmekre, amelyek egyetlen eredeti változata valamelyik tagállam korlátozott földrajzi kiterjedéssel, népességgel és nyelvterülettel rendelkező nyelvén készül, rövidfilmekre, az első és második filmes rendezők filmjeire, a dokumentumfilmekre, vagy az alacsony költségvetésű vagy egyébként nehezen forgalmazható művekre;

141. "az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listája": hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által összeállított listán szereplő összes ország és terület;

142. "ésszerű nyereség": az érintett ágazatra vonatkozó jellemző nyereségre tekintettel kell meghatározni. Mindenesetre olyan tőkemegtérülési rátát kell ésszerűnek tekinteni, amely nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét.

A sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

143. "hivatásos sport": jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás jellegével folytatott sporttevékenység - függetlenül attól, hogy a hivatásos sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e egymással formális munkaszerződést -, amennyiben a kompenzáció meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének jelentős részét teszi ki. E rendelet alkalmazásában nem tekintendők kompenzációnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási költségek és szállásköltségek.

A regionális repülőterekre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások[202]

144.[203] "repülőtéri infrastruktúra": a repülőtéri szolgáltatások nyújtása érdekében a repülőtér által a légitársaságok és a különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra és felszerelés, beleértve a kifutópályákat, a terminálokat, a forgalmi előtereket, a gurulópályákat, a központosított földi kiszolgáló infrastruktúrát és bármely más berendezést, amely közvetlen támogatást nyújt a repülőtéri szolgáltatásokhoz, kivéve azt az infrastruktúrát és felszerelést, amely elsődlegesen a nem repüléstechnikai tevékenységek céljára szükségesek;

145.[204] "légitársaság": az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján valamely tagállam vagy az európai közös légtér tagja által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légitársaság;[205]

146.[206] "repülőtér": a légitársaságok számára nyújtott repülőtéri szolgáltatásokat felölelő gazdasági tevékenységet végző jogalany vagy jogalanyok csoportja;

147.[207] "repülőtéri szolgáltatások": a repülőtér vagy leányvállalatai által a légitársaságoknak nyújtott szolgáltatások: a repülőgép kezelése a leszállás és a felszállás között, az utasok és a rakomány kezelése, ami lehetővé teszi, hogy a légitársaságok légi szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak; a repülőtéri szolgáltatások magukba foglalják a földi kiszolgálás és a központosított földi kiszolgálási infrastruktúra biztosítását is;

148.[208] "átlagos éves utasforgalom": a támogatás nyújtását megelőző két pénzügyi év folyamán érkező és távozó utasforgalom alapján kerül meghatározásra;

149.[209] "központosított földi kiszolgálási infrastruktúra": rendszerint a repülőtér-üzembentartó által üzemeltetett és díjfizetés ellenében a repülőtéren földi kiszolgálást végző különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra, kivéve a földi kiszolgálást végző szolgáltatók tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett berendezéseket;

150.[210] "nagysebességű vasút": 200 km/h-nál magasabb sebességet elérni képes vonat;

151.[211] "földi kiszolgálás": a repülőtereken a repülőtér-használóknak nyújtott, a 96/67/EK tanácsi irányelv (4) mellékletében meghatározott szolgáltatások;[212]

152.[213] "nem repüléstechnikai tevékenységek": a légitársaságoknak vagy a repülőtér egyéb használóinak nyújtott kereskedelmi szolgáltatások, így például az utasoknak, szállítmányozóknak vagy egyéb szolgáltatóknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások, irodák és boltok bérlete, gépjárműparkolók és szállodák;

153.[214] "regionális repülőtér": olyan repülőtér, amelynek átlagos éves utasforgalma legfeljebb 3 millió fő;

A kikötőkre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások[215]

154.[216] "kikötő": olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi vízi járművek fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;

155.[217] "tengeri kikötő": elsősorban tengeren közlekedő vízi járművek fogadására szolgáló kikötő;

156.[218] "belvízi kikötő": belvízi járművek fogadására kialakított nem tengeri kikötő;

157.[219] "kikötői infrastruktúra": szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és létesítmények, például a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra, valamint a járműveket, mobil végberendezéseket és mobil földi kiszolgáló berendezéseket villamos energiával, hidrogénnel, ammóniával és metanollal ellátó kikötőkben használt töltő- és hidrogéntöltő infrastruktúra;

158.[220] "kikötői felépítmény": a szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatások céljára szolgáló, a kikötőben található felszíni műtárgyak (például tárolás céljára), rögzített berendezések (például raktárak vagy terminálépületek), valamint mozgatható berendezések (például emelődaruk);

159.[221] "hozzáférési infrastruktúra": a kikötőhasználók számára a szárazföldről, tengerről vagy folyóról a kikötőhöz való hozzáférést vagy a kikötőn belüli közlekedést biztosító, bármely típusú infrastruktúra, például közutak, vasúti pályák, csatornák és zsilipek;

160.[222] "kotrás": az üledék eltávolítása a kikötőkhöz vezető vízi útvonal fenekéről vagy a kikötő területén belül;

161.[223] "alternatív üzemanyagok infrastruktúrája": olyan rögzített, mozgatható vagy offshore kikötői infrastruktúra, amely lehetővé teszi a kikötő számára a közlekedés energiaellátásában a fosszilis tüzelőanyagokat legalább részben helyettesítő, így a közlekedés széntelenítését elősegítő és a közlekedési ágazat környezeti teljesítményét javító üzemanyagokat - például a villamos energiát, hidrogént, a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének i. pontjában meghatározott bioüzemanyagokat, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt, ideértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) - használó hajók energiaellátását;

162.[224] "hajó": egy vagy több felszíni vízkiszorító hajótesttel rendelkező, önjáró vagy nem önjáró úszószerkezet;

163.[225] "tengeri hajó": olyan hajó, amely nem kizárólag vagy elsősorban belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében hajózik;

164.[226] "belvízi hajó": olyan hajó, amely kizárólag vagy elsősorban belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében történő hajózásra szolgál;

165.[227] "a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra": olyan rögzített, úszó vagy mozgatható kikötői létesítmény, amely alkalmas a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5)meghatározottak szerinti, hajókon keletkező hulladék és rakománymaradványok fogadására.[228]

Az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatos fogalommeghatározások (az e cikk más címei alatt meghatározott fogalmak jelentése megegyezik az azokban foglaltakkal, az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatások tekintetében is)[229]

166.[230] »InvestEU Alap«, »uniós garancia«, »pénzügyi termék«, »nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények« és »végrehajtó partner«: az (EU) 2021/523 rendelet 2. cikkében meghatározott jelentéssel rendelkező fogalmak;

167.[231] »pénzügyi közvetítő«: a 16. szakasz alkalmazásában a 34. pont szerinti pénzügyi közvetítő, a végrehajtó partnerek kivételével;

168.[232] »üzleti alapon működő pénzügyi közvetítő«: olyan pénzügyi közvetítő, amely nyereségorientált alapon és teljes saját kockázatra, állami kezességvállalás nélkül működik; nem minősülnek üzleti alapon működő pénzügyi közvetítőnek a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények;

169.[233] »TEN-T városi csomópont«: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 3. cikkének p) pontjában meghatározott jelentéssel rendelkező fogalom;[234]

170.[235] »új belépő«: a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (**) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett olyan vállalkozó vasúti társaság, amely teljesíti a következő feltételeket:[236]

a)[237] az érintett piaci szegmens tekintetében kevesebb mint húsz évvel a támogatás odaítélése előtt szerezte meg a 2012/34/EU irányelv 17. cikkének (3) bekezdése szerinti engedélyt;

b)[238] nem kapcsolódik e rendelet I. melléklete 3. cikke (3) bekezdésének értelmében olyan vállalkozó vasúti társasághoz, amely 2010. január 1. előtt kapott a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének (14) bekezdése értelmében vett engedélyt;

171.[239] »városi közlekedés«: városon vagy agglomeráción és annak vonzáskörzetein belüli közlekedés;

172.[240] »ökoszisztéma«, »biológiai sokféleség« és »jó állapotban lévő ökoszisztéma«: az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) 2. cikkében meghatározott jelentéssel rendelkező fogalom;[241]

3. cikk

A mentesség feltételei

A támogatási programok, a támogatási programok keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások a Szerződés 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetők, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint az érintett támogatási kategóriára vonatkozóan e rendelet III. fejezetében meghatározott különös feltételeknek.

4. cikk

Bejelentési határértékek

(1) E rendelet nem alkalmazható azokra a támogatásokra, amelyek meghaladják a következő határértékeket:

a)[242] regionális beruházási támogatás esetében: egy legalább 110 millió EUR elszámolható költségű beruházási támogatás esetében a következő vállalkozásonkénti és projektenkénti támogatási összegek:

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 10 %: 8,25 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 15 %: 12,38 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 20 %: 16,5 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 25 %: 20,63 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30 %: 24,75 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 35 %: 28,88 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 40 %: 33 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50 %: 41,25 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60 %: 49,5 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 70 %: 57,75 millió EUR;

b)[243] regionális városfejlesztési támogatás esetében: 22 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c)[244] kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás esetében: 8,25 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

d)[245] kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR;

e)[246] a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2,2 millió EUR;";

ea)[247] a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás esetében: kedvezményezettenként naptári évente 200 000 EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó mikrovállalkozások esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 25 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő mikrovállalkozások esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 30 000 EUR;

eb)[248] a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás esetében; kedvezményezettként és naptári évenként 2 millió EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 250 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő kkv-k esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 300 000 EUR. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele, hogy azt részben vagy egészben ne adják tovább az elsődleges termelőknek;";

f)[249] az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás esetében: a 20. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR; a 20a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként a 20a. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek;

g)[250] kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 16,5 millió EUR a 21. cikk (8) bekezdésében és a 21a. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

h)[251] induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

i)[252] kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

i. ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 55 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

ii. ha a projekt túlnyomórészt ipari kutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 35 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába, vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iii. ha a projekt túlnyomórészt kísérleti fejlesztést foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 25 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iv. ha a projekt EUREKA-projekt, vagy ha a projektet a Szerződés 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás hajtja végre, vagy ha megfelel a 25. cikk (6) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek, az i-iii. alpontban említett összeg a kétszeresére emelkedik;

v. Ha a kutatás-fejlesztési projektekhez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, az i-iv. alpontban említett összeg 50 %-kal emelkedik;

vi. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében: tanulmányonként 8,25 millió EUR;

vii. a »kiválósági pecsét« minőségi védjegyében részesült és a 25a. cikk alapján megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre vonatkozóan kkv-knak nyújtott támogatás esetében a 25a. cikkben meghatározott összeg;

viii. a 25b. cikk alapján végrehajtott Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás esetében a 25b. cikkben említett összegek;

ix. a 25c. cikk szerint megvalósuló, társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetében a 25c. cikkben említett összegek;

x. a partnerségalakításra irányuló támogatás esetében a 25d. cikkben említett összegek;

xi. az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által a 25e. cikk alapján támogatott projektek társfinanszírozásában érintett támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 80 millió EUR;

j)[253] kutatási infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 35 millió EUR;

ja) tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 25 millió EUR;

k)[254] innovációs klaszterek támogatása esetében: klaszterenként 10 millió EUR;

l)[255] kkv-knak nyújtott innovációs támogatás: vállalkozásonként és projektenként 10 millió EUR;

m)[256] eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 12,5 millió EUR;

n)[257] képzési támogatás esetében: képzési projektenként 3 millió EUR;

o)[258] a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

p)[259] a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

q)[260] a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

r)[261] a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

s)[262] környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, eltérő rendelkezés hiányában: 30 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

sa)[263] a 36. cikk (4) bekezdésében említett, külön erre a célra kiépített infrastruktúra és tárolás támogatása esetében: projektenként 25 millió EUR;";

sb)[264] a 36a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás esetében: 30 millió EUR vállalkozásonként és projektenként, valamint programok esetében 300 millió EUR átlagos éves kiadási keret;

sc)[265] a 38a. cikk (7) bekezdésében és a 39. cikk (2a) bekezdésében említett, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR;

sd)[266] a 38b. cikkben említett, energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez nyújtott támogatás esetében: kedvezményezettenként 30 millió EUR névértékű teljes kintlévő finanszírozás;

se)[267] épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás: a 39. cikk (5) bekezdésében meghatározott összegek;

sf)[268] a 44a. cikkben említett környezetvédelmi adókedvezmény vagy díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás: támogatási programonként évente 50 millió EUR;

t)[269]

u)[270]

v)[271] a 42. cikkben említett, megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás és a 43. cikkben említett, a kis projektek megújuló energiaforrásból és megújuló hidrogénből származó energiatermelésének, valamint a megújulóenergia-közösségek ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR; a 42. cikk hatálya alá tartozó rendszerek költségvetésének és a 43. cikk hatálya alá tartozó programok költségvetésének összege nem haladhatja meg cikkenként az évi 300 millió EUR-t;

w)[272] a 46. cikkben említett távfűtési és/vagy távhűtési rendszerekre irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 50 millió EUR;

x)[273] a 48. cikkben említett energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 70 millió EUR;

y)[274] vezetékes széles sávú hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a vezetékes széles sávú hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

y a)[275] 4G vagy 5G mobilhálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a 4G vagy 5G mobilhálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

y b)[276] az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, vagy az említett rendelet szerinti "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült egyes, a transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektekhez vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; az egyes, transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektekhez pénzügyi eszköz formájában nyújtott támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

y c)[277] a konnektivitási utalványok formájában nyújtott támogatás esetében: a 24 hónapos időszak alatt nyújtott állami támogatás teljes költségvetése az egy adott tagállamban konnektivitási utalványok formájában nyújtott összes támogatás tekintetében nem haladhatja meg az 50 millió EUR-t (teljes összeg az országos, a regionális és a helyi utalványokat egyaránt beleértve);

yd)[278] felhordó hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a felhordó hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;

z)[279] a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 165 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 82,5 millió EUR;

aa)[280] audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 55 millió EUR;

bb)[281] sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 33 millió EUR vagy 110 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: támogatási programonként évente 2,2 millió EUR;

cc)[282] helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 11 millió EUR vagy 22 millió EUR-t meghaladó összköltség;";

dd)[283] regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikkben előírt támogatási intenzitás és támogatási összeg;

ee)[284] tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 143 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*34) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 165 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a "projekt" fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;[285]

ff)[286] belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 44 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 55 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

gg)[287] az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetében: A III. fejezet 16. szakaszában meghatározott összegek;

hh)[288] a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben való részvétellel kapcsolatban a kkv-knak nyújtott támogatás esetében: a 19a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR; a 19b. cikk szerinti támogatás esetében projektenként a 19b. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek.";

(2) Az (1) bekezdésben megállapított vagy említett határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felosztásával.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható ("átlátható támogatások").

(2) A következő támogatási kategóriák tekintendők átláthatónak:

a) vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

b) kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

c) kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

i. amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történik; vagy

ii. amennyiben a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant - annak az állami támogatásokról szóló, abban az időben alkalmazandó bizottsági rendeletek alapján a Bizottságnak történő bejelentését követően - az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (50) vagy az azt követő későbbi közlemények alapján a Bizottság az intézkedés végrehajtását megelőzően elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten vonatkozik az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó, szóban forgó kezességvállalás-típusra és az alapul szolgáló ügylettípusra;[289]

d) adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

e) regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 16. cikkben meghatározott feltételek;

e a)[290] a vállalkozásoknak a 20a. cikk szerinti európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott támogatás, amennyiben felső korlátot ír elő annak biztosítására, hogy a 20a. cikkben meghatározott alkalmazandó küszöbértéket ne lépjék túl;

f)[291] kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 21a. cikkben meghatározott feltételek;";

g) induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 22. cikkben meghatározott feltételek;

ga)[292] a 2. cikk 94., illetőleg 95. pontjában meghatározott, kkv-knak innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatásokhoz hozzáférési díjkedvezmény vagy ingyenes hozzáférés formájában nyújtott támogatás, amelyet például kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek támogatási program keretei közt nyújtanak, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

i. a díjkedvezményből vagy az ingyenes hozzáférésből származó előny számszerűsíthető és bizonyítható;

ii. a szolgáltatásokra adott teljes vagy részleges árkedvezmény, valamint a szabályok, amelyek alapján a kkv-k jelentkezhetnek, kiválasztásra kerülnek, és a részükre nyújtott kedvezmények (honlapokon vagy más alkalmas módon) nyilvánosan hozzáférhetők mielőtt a szolgáltatásnyújtó a kedvezményt kínálni kezdi;

iii. a szolgáltatásnyújtó nyilvántartást vezet minden egyes kkv-nak árkedvezmény formájában nyújtott támogatásról annak biztosítása érdekében, hogy a 28. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott értékhatárt betartsa. A nyilvántartást a szolgáltató által nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni;

h) energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39. cikkben meghatározott feltételek;

i) a piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42. cikkben meghatározott feltételek;

j) visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant - annak bejelentését követően - a Bizottság elfogadta.

k)[293] tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy bérbeadása formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.

l)[294] az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;

m)[295] mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

n)[296] a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1) Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2) A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a) a vállalkozás neve és mérete;

b) a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

c) a projekt helyszíne;

d) az elszámolható költségek jegyzéke;

e) a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

(3) A nagyvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a tagállam a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesítésének biztosításán túlmenően az adott támogatás nyújtását megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által összeállított dokumentáció tanúsága szerint a támogatás eredményeképpen a következők közül egy vagy több érvényesül:

a) regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett térségben;

b) minden más esetben:

- a támogatás következtében lényegesen kibővült a projekt/tevékenység hatóköre, vagy

- a támogatás következtében lényegesen nőtt a kedvezményezett által a projektre/tevékenységre fordított teljes összeg, vagy

- a támogatás következtében lényegesen felgyorsult az érintett projekt/tevékenység megvalósítási üteme.

(4) A (2) és (3) bekezdéstől eltérve ösztönző hatásúnak tekintendők az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b) az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdéstől eltérve a következő támogatási kategóriáknak nem kell ösztönző hatásúnak lenniük, illetve a következő támogatási kategóriák ösztönző hatásúnak tekinthetők:

a)[297] regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

b)[298] a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21., a 21a. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;";

c) a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 32. és a 33. cikkben meghatározott feltételek;

d)[299] a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

e) a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az e rendelet 44. cikkében meghatározott feltételek;

f) a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 50. cikkben meghatározott feltételek;

g) távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben meghatározott feltételek;

h) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben teljesülnek az 53. cikkben meghatározott feltételek.

i)[300] az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás, amennyiben teljesülnek a 20. vagy a 20a. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;

j)[301] a "kiválósági pecsét" minőségi védjegyében részesült kutatás-fejlesztési projektekre irányuló támogatás, a "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás, valamint társfinanszírozott projektekhez és társfinanszírozott partnerségalakításhoz nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 25a., 25b., 25c. vagy 25d. cikkben meghatározott vonatkozó feltételek;

k)[302] az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;

l)[303] a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19a. vagy a 19b. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;";

m)[304] környezeti kár helyreállítására, valamint természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott támogatás, ha a helyreállítási vagy rehabilitációs költségek meghaladják a földterület vagy ingatlan értéknövekedését, és teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek;

n)[305] a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló természetalapú megoldások végrehajtása céljából nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek.

o)[306] a 41., 42. és 43. cikk szerinti, megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló támogatás, amennyiben azt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján automatikusan, a tagállam további mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül nyújtják, és az intézkedést már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt elfogadták és hatályos;

p)[307] a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

q)[308] a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1)[309] A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségekre vagy az alkalmazandó nemzeti adójog alapján visszatérítendő kiadásokra kivetett hozzáadottérték-adó azonban nem vehető figyelembe a támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámításakor. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Az elszámolható költségek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, hogy a műveletet legalább részben olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, és hogy a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható. Ebben az esetben az uniós alapra vonatkozó szabályokban meghatározott egyszerűsített költségelszámolási módszereket kell alkalmazni. Emellett a Tanács által az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*35) alapján jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel összhangban végrehajtott projektek esetében az elszámolható költségek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, hogy az 1303/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazására kerül sor. Ezenkívül a 25a. és a 25b. cikk szerinti támogatás esetében a közvetett költségek a 25a. és a 25b. cikk vonatkozó (3) bekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően számíthatók ki.[310]

(2) Abban az esetben, ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a bruttó támogatási egyenértéket kell tekinteni.

(3)[311] A jövőben fizetendő támogatást - ide értve a több részletben fizetendő támogatást is - a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás nyújtásakor irányadó leszámítolási kamatláb.

(4)[312]

(5) Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás nyújtásakor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben említett maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

(6) Visszafizetendő előleg formájában nyújtott regionális támogatás esetében a támogatás nyújtásakor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás nem növelhető.

8. cikk

Támogatáshalmozás

(1) Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben szereplő bejelentési határértékek és a III. fejezetben foglalt maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre, projektre vagy vállalkozásra irányuló állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(2)[313] Amennyiben az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tagállam ellenőrzése alá, állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások vagy a maximális támogatási összegek, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt. Ettől eltérve, az Európai Védelmi Alap által támogatott projektekre nyújtott teljes közfinanszírozás elérheti a projekt teljes elszámolható költségét - függetlenül a finanszírozásnak az ezen alap keretében alkalmazandó maximális arányától - feltéve, hogy az e rendelet szerinti bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitás vagy maximális támogatási összeg betartásra kerül." ;

(3) Az e rendelettel mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatás a következőkkel halmozható:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b)[314] bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

A III. fejezet 16. szakaszának hatálya alá tartozó, az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás és az abból fedezett költségek nem vehetők figyelembe az e pont első mondatában foglalt támogatáshalmozási rendelkezéseknek való megfelelés meghatározásakor. Ehelyett az e pont első mondatában foglalt támogatáshalmozási rendelkezéseknek való megfelelés megállapításához szükséges összeget a következőképpen kell kiszámítani. Először le kell vonni az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás névértékét a projekt összes elszámolható költségéből, ennek eredménye az összes fennmaradó elszámolható költség. Másodszor, a maximális támogatási összeg kiszámítása a vonatkozó legmagasabb támogatási intenzitásnak vagy támogatási összegnek kizárólag az összes fennmaradó elszámolható költségre való alkalmazásával történik.

Azon cikkek esetében, amelyeknél a bejelentési határértéket a támogatás maximális összegeként fejezik ki, az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás névértéke annak megállapításához sem vehető figyelembe, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben szereplő bejelentési határértékek.

Másik lehetőségként a III. fejezet 16. szakasza szerinti, az InvestEU Alap által támogatott előresorolt hitelek vagy előresorolt hitelekre vonatkozó garanciák esetében a végső kedvezményezetteknek nyújtott ilyen hitelekben vagy garanciákban foglalt támogatás bruttó támogatási egyenértéke kiszámítható az 5. cikk (2) bekezdésének - esettől függően - b) vagy c) pontja szerint. E pont első mondatával összhangban az említett bruttó támogatási egyenérték felhasználható annak biztosítására, hogy az ugyanazon azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó bármely más támogatással való halmozás ne eredményezze az e rendelet szerinti támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg, vagy az e rendelet szerinti vonatkozó bejelentési határérték túllépését.

(4)[315] A 19b., 20a., 21., 21a., 22. vagy 23. cikke, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja, az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás az ebben a rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. Az e rendelet alapján mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás halmozható a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavar megszüntetésére nyújtott, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, a Bizottság által elfogadott határozatban jóváhagyott támogatással. Az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja, az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, ugyanezen cikkek értelmében mentesített állami támogatással halmozható." ;

(5) Az e rendelettel mentesített állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás az e rendelet III. fejezetében megállapított támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

(6) A (3) bekezdés b) pontjától eltérően a 33. és a 34. cikkben előírt, megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az e rendelet alapján alkalmazható legmagasabb határértéket meghaladóan is halmozható az e rendelettel mentesített más támogatással, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem eredményez az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100 %-át meghaladó támogatási intenzitást.

(7)[316] Az (1)-(6) bekezdéstől eltérve annak meghatározásához, hogy a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatásnak a 15. cikk (4) bekezdése szerinti felső határát betartották-e, kizárólag az olyan, legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatás vehető figyelembe, amelyet e rendelet rendelkezéseinek megfelelően hajtottak végre.

9. cikk

Közzététel és információszolgáltatás

(1)[317] Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a Bizottság támogatásátláthatósági moduljában (*36) vagy az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon, nemzeti vagy regionális szinten közzétételre kerüljenek a következők:[318]

a) a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

b) a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

c) a III. mellékletben említett információk minden 100 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatásra odaítélésére vonatkozóan, vagy a 16. szakasz alapján az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetében minden 500 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, vagy az elsődleges mezőgazdasági termelésben vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő, a 2a. szakasz hatálya alá nem tartozó kedvezményezettek esetében minden 10 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás vonatkozásában. A 20. cikkben említett európai területi együttműködési projekteknek nyújtott támogatások tekintetében az e bekezdésben említett információkat azon tagállam honlapján kell közzétenni, amelyben az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*37) 21. cikkében vagy az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*38) 45. cikkében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott, érintett irányító hatóság működik. A részt vevő tagállamok határozhatnak úgy is, hogy mindegyikük a saját területén hozott támogatási intézkedésekről nyújt információt a honlapján. Az első albekezdésben előírt közzétételi kötelezettségek nem alkalmazandók a 20a. cikkben említett európai területi együttműködési projektekhez, továbbá a 19b. cikk szerinti, közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatásokra.[319]

(2)[320] Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok, valamint a 16., a 21a. és a 22. cikk (*39) hatálya alá tartozó támogatási programok esetében akkor tekinthetők teljesültnek az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában foglalt feltételek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR):[321]

0,01-0,1 (kizárólag a halászatra és az akvakultúrára, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan);

0,1-0,5;

0,5-1;

1-2;

2-5;

5-10;

10-30; valamint

30 és afelett.

(3) Az e rendelet 51. cikke szerinti programoknál az e cikkben előírt közzétételi kötelezettség a végső fogyasztókra nem alkalmazandó.

(3a)[322] Ha valamely pénzügyi terméket az InvestEU tagállami komponense keretében egy tagállam, vagy az InvestEU keretében végrehajtó partnerként vagy pénzügyi közvetítőként működő nemzeti fejlesztési bank nyújtotta, a tagállam továbbra is köteles információk közzétételére az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint. Ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a végrehajtó partner legkésőbb a támogatás nyújtásának pénzügyi évét követő év június 30-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott információkat, és a Bizottság és a végrehajtó partner között létrejött garanciamegállapodás rendelkezik az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátására vonatkozó követelményről.

(4)[323] Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a III. mellékletben leírt szabványos formában kell feltüntetni és hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az információkat a támogatás nyújtásának napjától számított 6 hónapon belül, illetve adókedvezmények formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított 1 éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás nyújtásának napjától számított legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük. Adókedvezmények formájában megvalósuló támogatás esetében ha nincs az éves bevallásra vonatkozó formális követelmény, a jelen bekezdés alkalmazásában azon év decemberének 31. napját kell a támogatásnyújtás napjának tekinteni, amelyre a támogatást nyújtották." ;

(5) A Bizottság közzéteszi honlapján:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

b) a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

(6) A tagállamok legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül megfelelnek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek.

II. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

10. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Ha egy tagállam a bejelentési kötelezettség alól e rendelet értelmében állítólagosan mentesített támogatást nyújt anélkül, hogy az eleget tenne az I–III. fejezetben megállapított feltételeknek, a Bizottság – miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget álláspontja ismertetésére – határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által a jövőben elfogadandó, e rendelet követelményeinek máskülönben megfelelő valamennyi támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére. A bejelentendő intézkedéseket korlátozni lehet a bizonyos támogatástípusokat nyújtó vagy bizonyos kedvezményezettek javára nyújtott intézkedésekre, vagy azon támogatási intézkedésekre, amelyeket az érintett tagállam bizonyos hatóságai fogadtak el.

11. cikk[324]

Jelentéstétel

(1)[325] A tagállamok, illetve a 20. cikk szerinti európai területi együttműködési projekteknek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az 1299/2013/EU rendelet 21. cikkében vagy az (EU) 2021/1059 rendelet 45. cikkében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott érintett irányító hatóság működik, eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

a) az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedésnek - a módosításokkal együtt - teljes szövegéhez vezető hivatkozás a Bizottság rendszerén keresztül, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül; valamint

b) minden olyan egész év, illetve az év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó, elektronikus formában a 794/2004/EK bizottsági rendeletben (*) említett éves jelentés e rendelet alkalmazásáról, az abban a rendeletben feltüntetett információkkal. Ha valamely pénzügyi terméket az InvestEU tagállami komponense keretében tagállam, vagy az InvestEU keretében végrehajtó partnerként vagy pénzügyi közvetítőként eljáró nemzeti fejlesztési bank nyújtotta, ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a végrehajtó partner az éves jelentéseket a Bizottság és a végrehajtó partner között létrejött garanciamegállapodásban meghatározott vonatkozó jelentéstételi követelményekkel összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátja.[326]

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 20a. cikkben említett, az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatások, továbbá a 19b. cikkben említett, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatások tekintetében.[327]

(2) Amennyiben valamely tagállam annak következtében, hogy az (EU) 2020/972 rendelet (*2) 2023. december 31-ig meghosszabbítja e rendelet alkalmazási időszakát, olyan intézkedéseket kíván meghosszabbítani, amelyek tekintetében e cikk (1) bekezdésének megfelelően összefoglaló adatokat nyújtott be a Bizottságnak, a szóban forgó intézkedések meghosszabbítására vonatkozó összefoglaló adatokat frissítenie kell, és azokról a Bizottságot a meghosszabbításról szóló tagállami döntés meghozatalát követő 20 munkanapon belül tájékoztatnia kell.[328]

12. cikk[329]

Ellenőrzés

(1)[330] Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentés alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok, illetve a 20. cikkben említett európai területi együttműködési projekteknek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az érintett irányító hatóság működik, részletes nyilvántartást vezetnek azokról az információkról és igazoló dokumentumokról, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az e rendeletben rögzített valamennyi feltétel teljesül-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 20a. cikkben említett, európai területi együttműködési projektekhez nyújtott, továbbá a 19b. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjának projektjeihez és a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatások tekintetében.

(2) Az olyan programok esetében, amikor - például a kedvezményezettek adóbevallása alapján - adókedvezmény formájában automatikus támogatást nyújtanak, és amennyiben nem ellenőrzik előzetesen azt, hogy minden egyes kedvezményezett megfelel-e valamennyi összeegyeztethetőségi feltételnek, a tagállamok rendszeresen, minden pénzügyi évben egyszer, legalább utólag és szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy teljesül-e minden összeegyeztethetőségi feltétel, és levonják a megfelelő tanulságokat. A tagállamok legalább az ellenőrzések dátumától számított tíz évig megőrzik az azokhoz kapcsolódó részletes feljegyzéseket.

(3) A Bizottság valamennyi tagállamtól kérheti, hogy nyújtson be minden olyan információt - ide értve az (1) és (2) bekezdésben említett információkat - és igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez. Az érintett tagállam a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon vagy adott esetben a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja a kért információkat és igazoló dokumentumokat.

III. FEJEZET

A KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Regionális támogatás

A. alszakasz

Regionális beruházási és működési támogatás

13. cikk[331]

A regionális támogatás alkalmazási köre

E szakasz nem alkalmazható a következőkre:

a) acélipari, lignitipari és szénipari támogatás;

b) a szállítási ágazatnak - a kapcsolódó infrastruktúrával együtt - nyújtott támogatás; az energiatermelési, -tárolási, -átviteli, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást és a regionális működési támogatási programokat; valamint a széles sávú ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési támogatási programokat;

c) meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

d) olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak, és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.

14. cikk

Regionális beruházási támogatás

(1) A regionális beruházási támogatási intézkedések a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatás támogatott területeken nyújtható.

(3)[332] A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás induló beruházások bármely formájának nyújtható, a kedvezményezett méretétől függetlenül. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás kkv-k részére bármilyen formájú induló beruházáshoz, nagyvállalkozások részére pedig csak olyan induló beruházáshoz nyújtható, amely az érintett területen új gazdasági tevékenységet hoz létre.

(4)[333] Az elszámolható költségek a következők közül egy vagy több:

a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy

b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek 2 évre számított becsült bérköltsége; vagy

c) az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

(5)[334] A beruházást annak befejezése után legalább 5 évig, illetve kkv-k esetében 3 évig fenn kell tartani az érintett területen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne lecserélni az ezen időszakon belül korszerűtlenné vált üzemet, illetve meghibásodott berendezést, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett területen a minimális időtartam alatt fennmarad.

(6)[335] A beszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, kivéve a kkv-k esetében és létesítmények felvásárlása esetében. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 5 éven keresztül nagyvállalkozások, és 3 éven keresztül kkv-k esetében;

b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

A 2. cikk 49. pont b) alpontjában vagy 51. pont b) alpontjában említett induló beruházás esetében elvben csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha egy létesítmény eszközeinek felvásárlása egyéb, regionális támogatásra jogosult beruházással jár együtt, akkor e további beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költséghez. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből.

(7)[336] A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatására odaítélt támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző 3 pénzügyi évben realizált értékcsökkenését. A meglévő létesítmény diverzifikálására nagyvállalkozások vagy kkv-k számára odaítélt támogatás esetében az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(8) Immateriális javak akkor vehetők figyelembe a beruházási költségek kiszámításához, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b) amortizálhatónak kell lenniük;

c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint

d)[337] a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább 5 évig (kkv-k esetében 3 évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50 %-áig számolhatók el. Kkv-k esetében az immateriális javak költségeinek 100 %-a elszámolható.[338]

(9) Amennyiben az elszámolható költségeket a (4) bekezdés b) pontjában említett becsült bérköltségekre hivatkozással számítják ki, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)[339] a beruházási projektnek az előző 12 hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számában nettó növekedést kell eredményeznie, miután az éves munkaerőegységben kifejezett, megszüntetett álláshelyek száma levonásra került az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

b)[340] minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül be kell tölteni;

c)[341] a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen, kivéve, ha a munkahely 2020. január 1. és 2021. június 30. között szűnt meg.

(10)[342]

(11)[343]

(12)[344] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen a támogatás odaítélésekor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást. Amennyiben a támogatási intenzitás nagyságát a (4) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg, a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg ezen intenzitásnak a beruházási költségek vagy a bérköltség alapján történő alkalmazásából fakadó legkedvezőbb összeget. Nagyberuházási projektek esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg a 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően kiszámított kiigazított támogatási összeget.

(13)[345] Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerint ugyanabban a 3. szintű régióban támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva 3 éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett olyan induló beruházást, amely ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik. Amennyiben az ilyen egyetlen beruházási projekt nagyberuházási projekt, az egyetlen beruházási projektre vonatkozó teljes támogatási összeg nem haladhatja meg a nagyberuházási projektre vonatkozó kiigazított támogatást.

(14)[346] A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában. A 25 %-os saját hozzájárulási követelmény nem vonatkozik a legkülső régiókban végrehajtott beruházásokhoz nyújtott beruházási támogatásokra, amennyiben a maximális támogatási intenzitás teljes megvalósításához alacsonyabb hozzájárulás szükséges.

(15)[347] Az 1299/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1059 rendelet szerinti európai területi együttműködési projektekhez kapcsolódó induló beruházások esetében a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti területen érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, a maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol a legmagasabb összegű elszámolható költségek merültek fel. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásra jogosult támogatott területeken ez a rendelkezés nagyvállalkozásokra csak akkor alkalmazandó, ha az induló beruházás új gazdasági tevékenységet hoz létre." ;

(16)[348] A kedvezményezett megerősíti, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem telepítette át azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyet legalább két évig nem is hajt végre azt követően, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejeződött. A 2019. december 31. előtt vállalt kötelezettségek tekintetében e rendelet 2. cikkének 61a. pontja értelmében nem minősül áttelepítésnek az, ha a kedvezményezett valamely EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység területén 2020. január 1. és 2021. június 30. között munkahelyek szűnnek meg.

(17)[349] A halászati és akvakultúra-ágazatban nem nyújtható támogatás egyrészt olyan vállalkozásnak, amely az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 10. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontja vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerinti jogsértést vagy jogsértéseket követett el, másrészt pedig az említett rendelet 11. cikke szerinti műveletekhez.[350]

15. cikk[351]

Regionális működési támogatás

(1) A legkülső régiókban, a ritkán lakott területeken és a rendkívül ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeit, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségeit ellentételezik a következő feltételek mellett:

a) a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

b)[352] a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki. A tagállam a kiválasztott szállítási mód által teljesítendő környezetvédelmi előírásokat alkalmazhat, és amennyiben ilyen előírásokat alkalmaz a kedvezményezett esetében, a kiegészítő szállítási költségek kiszámítását az említett környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés legalacsonyabb költségére alapozhatja.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az e bekezdésben meghatározott kiegészítő szállítási költségek 100 %-át.

(3) A ritkán és rendkívül ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok az alábbi feltételek szerint előzik meg vagy csökkentik az elnéptelenedést:[353]

a) a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

b) az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

(4) A legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként az ilyen régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezik, amennyiben a kedvezményezett valamely legkülső régióban folytatja gazdasági tevékenységét, feltéve, hogy az egy kedvezményezettnek az e rendelet szerint végrehajtott valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladja meg a következő százalékok egyikét sem:

a) a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 35 %-a;

b) a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 40 %-a;

c) a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 30 %-a.

B. alszakasz

Városfejlesztési támogatás

16. cikk

Regionális városfejlesztési támogatás

(1) A regionális városfejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A városfejlesztési projektekre vonatkozóan a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

a) a projekteket városfejlesztési alap igénybevételével hajtják végre támogatott területeken;

b) a projekteket az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozzák;

c) a projektek egy integrált fenntartható városfejlesztési stratégia végrehajtását támogatják.

(3)[354] A valamely városfejlesztési támogatási intézkedés alapján városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 22 millió EUR-t." ;

(4)[355] Az elszámolható költség a városfejlesztési projekt teljes költsége, amennyiben ez a költség megfelel az 1303/2013/EU rendelet 37. és 65. cikkének, vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 67. és 68. cikkének, attól függően, hogy melyik az alkalmazandó.

(5) A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás formája lehet tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete.

(6)[356] A városfejlesztési támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további, a 2. cikk 72. pontjában meghatározott független magánbefektetőktől származó forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített összeg elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 20 %-át.

(7) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők nyújthatnak készpénzbeni vagy természetbeni hozzájárulást, illetve ezek kombinációját. A természetbeni hozzájárulást piaci értékén kell figyelembe venni, amelyet független képesített szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.

(8) A városfejlesztési intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a városfejlesztésialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A városfejlesztésialap-kezelők között különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján. A városfejlesztésialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók;

b) a független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania;

c) amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

d) a városfejlesztési projektek keretében magánbefektetőknek nyújtott kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni;

e) a befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben - így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában - való képviseletet;

f) a városfejlesztési alapot az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A tagállamok átvilágítási folyamatról rendelkeznek annak érdekében, hogy a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

(9) A városfejlesztési alapot kereskedelmi alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelők esetében teljesülnek a következő feltételek:

a) a városfejlesztésialap-kezelőket törvény vagy szerződés kötelezi arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b) a városfejlesztésialap-kezelők javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c) a városfejlesztésialap-kezelők teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektetők érdekeivel;

d) a városfejlesztésialap-kezelők meghatározzák a városfejlesztési projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatását;

e) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

(10) Amennyiben egy városfejlesztési alap kölcsönt vagy kezességvállalást nyújt városfejlesztési projektekhez, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a) kölcsön esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

b) kezességvállalás esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

(11) A tagállam a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtását megbízott félre bízhatja.

2. SZAKASZ

Kkv-knak nyújtott támogatás

17. cikk

Kkv-knak nyújtott beruházási támogatás

(1) Az Unió területén belül vagy azon kívül működő kkv-knak nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[357] Az elszámolható költségek a következők közül egy vagy több:

a) a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások költségei, beleértve a beruházáshoz és annak kezdeti telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is;

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek 2 évre számított, becsült bérköltsége;

c) az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

(3)[358] Ahhoz, hogy egy beruházás e cikk alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljön, a következőkből kell állnia:

a) új létesítmény létrehozásával kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás; meglévő létesítmény bővítése; valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált; vagy a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása; vagy

b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Elvben csak a vevőtől független harmadik felektől megvásárolt eszközök költségei vehetők figyelembe. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható.

E bekezdés értelmében tehát a pótló beruházás nem minősül beruházásnak.

(3a)[359] A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 3 éven keresztül;

b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

(4) Az immateriális javakra vonatkozóan a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)[360] amortizálhatónak kell lenniük;

c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

d)[361] legalább 3 évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

(5) A közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyekre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

b) az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

c) a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

b) középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

18. cikk

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

(1) A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(3) Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott tanácsadás költségei.

(4) Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint rendszeres adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

19. cikk

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás

(1) A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvétele esetén a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

19a. cikk[362]

A közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő kkv-k költségeihez nyújtott támogatás

(1) Az 1303/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott következő költségek elszámolhatók a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektek esetében:

a) közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b) jóváhagyott műveletek végrehajtása;

c) az együttműködési tevékenységek előkészítése és végrehajtása;

d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek;

e) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a közösségvezérelt helyi fejlesztést támogató alapspecifikus rendeletekben meghatározott maximális támogatási mértéket.

19b. cikk[363]

Korlátozott összegű támogatás a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekből részesülő kkv-k számára

(1) A 19a. cikk (1) bekezdésének megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő, vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) Az e cikk szerint nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

19c. cikk[364]

Mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás

(1) A mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek. E cikket a következőkre kell alkalmazni:

a) az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a mikrovállalkozások felé a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat;

b) a mikrovállalkozások részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések:

a) sem a beszállítók, sem a mikrovállalkozások tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést;

b) előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a mikrovállalkozások részére nyújtott villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan;

c) olyan mechanizmust írnak elő, amely – abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor – biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint

d) olyan árat eredményeznek, amely meghaladja a költségeket, és olyan szintet ér el, ahol tényleges árversenyre kerülhet sor.

(3) A támogatás összege megegyezik a kifizetés összegével, vagy – az árképzésbe való állami beavatkozás esetén – nem haladhatja meg a kedvezményezett által fogyasztott összes villamos energia, gáz és/vagy hő után fizetendő piaci ár és az e fogyasztásért az állami beavatkozást követően fizetendő ár közötti különbséget.

19d. cikk[365]

A kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás

(1) A kkv-k részére a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. E cikket a következőkre kell alkalmazni:

a) az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat;

b) a kkv-k részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések:

a) nem haladhatják meg kedvezményezett által a támogatási intézkedéssel lefedett időszakban fogyasztott villamos energia, gáz, vagy földgázból vagy villamos energiából előállított hő legfeljebb 70 %-át;

b) sem a beszállítók, sem a kkv-k tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést;

c) rendelkeznek a beszállítók kompenzációjáról, amennyiben az állami beavatkozás költség alatti szolgáltatást ír elő a beszállítók számára;

d) előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan;

e) olyan mechanizmust írnak elő, amely – abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor – biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint

f) a szolgáltatások olyan átlagos egységárát eredményezik, amely legalább egyenlő az érintett tagállamban a 2021. január 1-jétől december 31-ig tartó időszakban a végső fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia, gáz, illetve hő egységenkénti átlagárával.

(3) A kkv-k részére nyújtott, a beszállító költségénél alacsonyabb ár megállapítására irányuló állami beavatkozás által előírt szolgáltatásért a beszállítók részére teljesített kifizetések a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbiak:

a) az árképzésbe való állami beavatkozás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek; valamint

b) a kompenzációs kifizetés nem haladja meg az állami beavatkozás által a költség alatt meghatározott ár és azon ár közötti különbséget, amelyet a beszállító a piaci alapú szolgáltatási árak alkalmazása esetén a beavatkozás hiányában elvárhatott volna.

(4) Ez a cikk az olyan időszakban fogyasztott villamos energia, földgáz vagy hő költségeihez nyújtott támogatásra alkalmazandó, amikor az árképzésbe történő, a gáz-, villamosenergia- vagy hőszolgáltatásban részesülő kkv-k érdekében végrehajtott állami beavatkozást a Szerződés 122. cikkén alapuló másodlagos jogszabályok kifejezetten megengedik. A támogatás nyújtásának legkésőbb 12 hónappal ezen időszak végét követően kell megvalósulnia.

(5) A támogatás összege megegyezik a kkv vagy a beszállító részére nyújtott kifizetés összegével, vagy – az árképzésbe való állami beavatkozás esetén – nem haladhatja meg a kedvezményezett által fogyasztott összes energia után fizetendő piaci ár és az e fogyasztásért az állami beavatkozást követően fizetendő ár közötti különbséget.

2A. SZAKASZ[366]

Európai területi együttműködésre irányuló támogatás

20. cikk[367]

Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekre irányuló támogatás

(1) Az 1299/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1059 rendelet szerinti európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) Elszámolható költségnek minősülnek a 481/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (*) vagy az (EU) 2021/1059 rendelet 38-43. cikkében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) szereplő jelentésük alapján a következő költségek, amennyiben az együttműködési projekthez kapcsolódnak:[368]

a) személyzeti költségek;

b) irodai és adminisztratív költségek;

c) utazási és szállásköltségek;

d) külső szakértői és szolgáltatási költségek;

e) berendezések költségei;

f) infrastrukturális és építési beruházások költségei.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az 1303/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2021/1060 rendeletben és/vagy az (EU) 2021/1059 rendeletben (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott maximális társfinanszírozási arányokat.

20a. cikk[369]

Vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások

(1) Az 1299/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1059 rendelet szerinti, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2)[370] Az e cikk szerint egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 22 000 EUR-t.

3. SZAKASZ

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás

21. cikk[371]

Kockázatfinanszírozási támogatás

(1) A kkv-k javára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatási program a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A tagállamok a kockázatfinanszírozási célú intézkedést közvetlenül vagy megbízott félen keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtják végre. A tagállamok vagy megbízott felek a pénzügyi közvetítőknek a (9)–(13) bekezdésnek megfelelően közpénzből hozzájárulást nyújtanak, és a (14)–(17) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi közvetítők a (4)–(8) bekezdéssel összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket eszközölnek a (3) bekezdésnek megfelelő támogatható vállalkozásokba. Sem a tagállamok, sem a megbízott felek nem fektethetnek be közvetlenül a támogatható vállalkozásokba egy pénzügyi közvetítő bevonása nélkül.

(3) A támogatható vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek a tőzsdén nem jegyzett kkv-k, és az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor megfelelnek az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) semmilyen piacon nem működtek még;

b) valamely alábbi időszakon át működtek valamely piacon:

i. a nyilvántartásba vételüket követő kevesebb mint 10 évben; vagy

ii. az első kereskedelmi értékesítésüket követő kevesebb mint 7 évben.

Amennyiben egy adott vállalkozás esetében az (i) és (ii) pontban említett támogathatósági időszakok egyikét veszik figyelembe, a továbbiakban az ugyanazon vállalkozásnak nyújtott támogatás kapcsán csak ugyanezen időszak vehető figyelembe. Azon vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak vagy összefonódás útján jöttek létre, a támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások árbevétele a felvásárló vállalkozások által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy – összefonódás útján létrejövő vállalkozások esetében – az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Ha az i. pontban említett támogathatósági időszakot olyan vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

c) olyan induló beruházást igényelnek, amely – új gazdasági tevékenység céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át. Az első mondattól eltérve ezt a küszöbértéket 30 %-ra kell korlátozni a következő beruházások tekintetében, amelyek új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházásnak minősülnek:

i. a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására irányuló beruházások;

ii. az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetések;

iii. a IV. mellékletben felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházások.

(4) A kockázatfinanszírozási célú befektetés irányulhat továbbá a támogatható vállalkozásokban eszközölt kiegészítő befektetésekre is – akár a (3) bekezdés b) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után –, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (8) bekezdésben említett teljes összegét;

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem lesz az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kapcsolt vállalkozása az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozásnak, kivéve, ha az új entitás egy kkv.

(5) A támogatható vállalkozásokba történő kockázatfinanszírozási célú befektetések formája lehet tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete.

(6) Amennyiben nyújtanak kezességvállalást, a kezességvállalás nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

(7) Támogatható vállalkozásba történő tőkebefektetés és kvázisajáttőke-befektetés formájában nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezheti a kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható kkv-ba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50 %-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.

(8) Az (5) bekezdésben említett kockázatfinanszírozási célú befektetés teljes kintlévő összege semmilyen kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió EUR-t. E maximális kockázatfinanszírozási célú befektetés kiszámítása céljából figyelembe kell venni a következőket:

a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében az eszköz kintlévő névértéke;

b) a kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértéke.

(9) A pénzügyi közvetítőknek közpénzből nyújtott hozzájárulás a következő formák közül egyet ölthet:

a) a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

b) a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

c) a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(10) Az egyrészről a tagállam (vagy az általa megbízott fél), másrészről a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők közötti kockázat/nyereség megosztási rendszereknek megfelelőnek kell lenniük, és eleget kell tenniük a következőknek:

a) a kezességvállalástól eltérő formában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a nyereségből származó prioritásként kezelt hozamokat (aszimmetrikus nyereségrészesedés vagy nyereségnövelés) előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez (veszteségminimalizálás) képest;

b) amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

c) kezességvállalás formájában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

(11) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek közpénzből nyújtott hozzájárulás a (9) bekezdés a) pontjában említett saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30 %-a fordítható likviditáskezelési célra.

(12) A támogatható vállalkozásoknak saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében a pénzügyi közvetítő számára közpénzből nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a következő minimális határértékeket:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10 %-a;

b) a (3) bekezdés b) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40 %-a;

c) a (3) bekezdés c) pontjában említett, támogatható vállalkozásoknak nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében és a (3) bekezdés b) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 21a. cikk szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.

Az első albekezdés b) és c) pontjában említett magánbefektetői részvételi arány 20 %-ra csökken a b) pont esetében és 30 %-ra csökken a c) pont esetében az olyan beruházások vonatkozásában, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 57 ) összhangban; vagy amelyek az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 58 ) szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kapnak támogatást.[372]

(13) Amennyiben a kockázatfinanszírozási célú intézkedést a (3) és (4) bekezdésben említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásokra irányuló pénzügyi közvetítőn keresztül hajtják végre, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagot kiteszi, és a minimális részvételi arányoknak a (12) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.

(14) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A tagállamok előírhatják, hogy a támogatható pénzügyi közvetítők és alapkezelők a befektetések jellegével objektíven indokolt, előre meghatározott kritériumoknak feleljenek meg. Az eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia és a következő feltételek mindegyikének meg kell felelnie:

a) az alkalmazandó törvényeknek megfelelően, támogatható pénzügyi közvetítők és alapkezelők létrehozásának biztosítása;

b) a pénzügyi közvetítők és alapkezelők között nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján;

c) célja a (10) bekezdésben említett megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek kialakítása és a (15) bekezdésben említett nyereségorientált döntések megalapozása.

(15) Kockázatfinanszírozási célú intézkedések biztosítják, hogy a közpénzből hozzájárulásban részesülő pénzügyi közvetítők nyereségorientált döntéseket hozzanak, amikor a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtanak. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

b) a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

c) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

(16) A pénzügyi közvetítőket kereskedelmi alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú intézkedés típusától függően – az alapkezelő teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

a) törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a bevált gyakorlatok szerint, a jóhiszeműen eljáró szakmai alapkezelők gondosságával, és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; adott esetben szabályozói felügyelet alkalmazandó;

b) javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor vélelmezhető teljesültnek, ha a (14) bekezdésnek megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra;

c) saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból vagy teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, és így érdekeik tartósan megegyeznek a tagállam vagy az általa megbízott fél érdekeivel;

d) meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

e) a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben, ha van ilyen – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

(17) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, amikor a támogatható vállalkozásokba a kockázatfinanszírozási célú befektetés kezességvállalások, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan kockázatfinanszírozási célú befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.

(18) Azon kockázatfinanszírozási célú intézkedések, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő kkv-knak nyújtanak kockázatfinanszírozási célú befektetéseket, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a kkv-k szintjén a támogatás – az esettől függően – teljesíti az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben ( 59 ), az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben ( 60 ) vagy a 717/2014/EU rendeletben foglalt feltételeket;[373]

b) az e cikkben foglalt feltételek teljesülnek, a (3), (4), (8), (12) és/vagy (13) bekezdésében foglalt feltételek kivételével;

c) a támogatható vállalkozásoknak saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

Az első albekezdés c) pontjában említett magánbefektetői részvételi arány 30 %-ra csökken az olyan beruházások esetében, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból (az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban) vagy az uniós űrprogramból (az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban) vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet hatálya alá tartozó megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból.

21a. cikk[374]

Természetes személynek minősülő magánbefektetőknek biztosított adóösztönzők formáját öltő kockázatfinanszírozási támogatás kkv-k részére

(1) Az a kkv-k javára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatási program, amely a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül kockázatfinanszírozást nyújtó független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek biztosított adóösztönzők formáját ölti, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Támogatható vállalkozások azok, amelyek teljesítik a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A 21. cikk és e cikk szerint nyújtott összes kockázatfinanszírozási célú befektetés az egyes támogatható vállalkozások esetében nem haladhatja meg a 21. cikk (8) bekezdésében meghatározott maximális összeget.

(3) Abban az esetben, ha független magánbefektető közvetve, pénzügyi közvetítőn keresztül nyújt kockázatfinanszírozást, a támogatható beruházás a pénzügyi közvetítőben történő részvény- vagy részesedésszerzés formáját ölti, a pénzügyi közvetítőnek pedig a 21. cikk (5)–(8) bekezdésben foglaltak szerint kell kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtania a támogatható vállalkozásoknak. A pénzügyi közvetítő vagy a vezetői által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában nem nyújtható fiskális ösztönző.

(4) Abban az esetben, ha független magánbefektető közvetlenül nyújt kockázatfinanszírozást a támogatható vállalkozásnak, kizárólag a támogatható vállalkozás által újonnan kibocsátott maximális kockázatú törzsrészvények felvásárlása minősül támogatható befektetésnek. A részvényeket legalább 3 évig tartani kell. A kiváltási tőke kizárólag a 21. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett fedezhető. Az adókedvezmények lehetséges formáit illetően megjegyzendő, hogy a részesedések elidegenítéséből származó veszteségek beszámíthatók a nyereségadóval szemben. Az osztalékokra vonatkozó adókedvezmény esetében a kedvezményre jogosító részesedésekre tekintettel kapott összes osztalék (teljes mértékben vagy részben) mentesülhet a nyereségadó alól. A kedvezményre jogosító részesedések értékesítéséből származó nyereség (részben vagy egészben) mentes lehet a tőkenyereség-adó alól, vagy az ilyen nyereségre vonatkozó adókötelezettség elhalasztható, amennyiben a nyereséget 1 éven belül új kedvezményre jogosító részesedésekbe fektetik be.

(5) Amennyiben a független magánbefektető közvetlenül a támogatható vállalkozás részére nyújt kockázatfinanszírozást annak érdekében, hogy biztosítsa saját megfelelő részvételét a 21. cikk (12) bekezdésével összhangban, az adókedvezmény – melyet az összes adóösztönzőből együttesen nyújtott maximális kumulatív adókedvezményként számítanak ki – nem haladhatja meg a következő maximális küszöbértékeket:

a) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 50 %;

b) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 35 %;

c) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett támogatható vállalkozásokban megvalósított támogatható befektetés vagy a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogathatósági időszakot követően egy támogatható vállalkozásban megvalósított támogatható kiegészítő befektetés 20 %-a.

Az első albekezdésben említett közvetlen befektetésekre vonatkozó adókedvezmények határértékei az a) pont vonatkozásában 65 %-ra, a b) pont vonatkozásában 50 %-ra, a c) pont vonatkozásában pedig 35 %-ra növelhetők olyan beruházások esetében, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban; vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kapnak támogatást.

(6) Amennyiben a független magánbefektető közvetve, pénzügyi közvetítőn keresztül nyújt kockázatfinanszírozást, a 21. cikk (12) bekezdésével összhangban az adókedvezmény, amelyet az összes adóösztönzőből együttesen nyújtott maximális kumulatív adókedvezményként számítanak ki, nem haladhatja meg a független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésében említett támogatható vállalkozásban végrehajtott támogatható befektetés 30 %-át. Az adókedvezmény e küszöbértéke 50 %-ra növelhető, ha a beruházás: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában, a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlik; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesül; vagy támogatásban részesül az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban; vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kap támogatást.

22. cikk

Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

(1) Az induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[375] Támogathatónak minősül a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett olyan kisvállalkozás, amely teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét:

a) nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a támogatható vállalkozás árbevételének kevesebb mint 10 %-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben;

b) még nem osztott nyereséget;

c) nem vásárolt fel másik vállalkozást vagy nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki.

Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve az e cikk szerint támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb 5 évig támogathatónak minősülnek.

(3)[376] Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája a következő lehet:

a) nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1,1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

b) nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,48 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3,3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

c) vissza nem térítendő támogatás - beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is -, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t;

d) a támogatható vállalkozásoknak nyújtott adóösztönző, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t.

(4) A kedvezményezett támogatásban részesülhet az e cikk (3) bekezdésében említett támogatási eszközök ötvözete révén, feltéve, hogy az egyik támogatási eszközzel nyújtott összegnek az adott eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik az ötvözött eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(5) Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a (3) bekezdésben előírt maximális összegek megkétszerezhetők.

(6)[377] Amennyiben az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatási programot egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül hajtják végre, a 21. cikk (10), (14), (15), (16) és (17) bekezdésében előírt, a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó feltételek alkalmazandók.

(7)[378] A (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott összegeken kívül az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatási programok a szellemi tulajdon ingyenes vagy piaci értéken aluli átruházásának vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok ingyenes vagy piaci értéken aluli átadásának formáját is ölthetik. Az átruházást vagy az átadást a (2) bekezdés szerinti támogatható vállalkozás részére azon, a 2. cikk 83. pontja szerinti kutató-tudásközvetítő szervezet hajtja végre, amely az alapul szolgáló szellemi tulajdont független saját vagy együttműködésen alapuló kutatási-fejlesztési tevékenység keretében létrehozta. Az átruházásnak vagy átadásnak teljesítenie kell az alábbi feltételeket:

a) a szellemi tulajdon átruházásának vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok átadásának célja új termék vagy szolgáltatás piaci bevezetése; valamint

b) a szellemi tulajdon értéke annak piaci árán került meghatározásra – ez akkor valósul meg, ha a következő módszerek közül valamelyik alapján határozták meg:

i. az összeget nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses eljárásban határozták meg;

ii. független szakértői értékelés támasztja alá, hogy az ár legalább megegyezik a piaci árral;

iii. abban az esetben, ha a támogatható vállalkozásnak elővásárlási joga van a kutató-ismeretterjesztő szervezettel való együttműködésből fakadó szellemi tulajdonra, és a kutató-ismeretterjesztő szervezet kölcsönös jogot gyakorol, hogy harmadik felektől gazdaságilag előnyösebb ajánlatokat kérjen be azért, hogy az együttműködő támogatható vállalkozás ennek megfelelően kiigazítsa ajánlatát.

Az e pontban említett szellemi tulajdon értékéből levonható a támogatható vállalkozás akár pénzügyi, akár nem pénzügyi hozzájárulásának értéke, amellyel hozzájárult a kutató-ismeretterjesztő szervezet által végzett és az érintett szellemi tulajdont eredményező tevékenységek költségeihez.

c) A szellemi tulajdon átruházásához vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok jelen bekezdés szerinti átadásához nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az 1 millió EUR-t. A támogatási összeg kiszámításához a b) pontban említett szellemi tulajdon értékén végrehajtják a b) pont utolsó fordulatában említett levonást, valamint levonják belőle a kedvezményezett által a szóban forgó szellemi tulajdonért fizetendő esetleges ellentételezés értékét. A b) pontban említett szellemi tulajdon értéke meghaladhatja az 1 millió EUR-t, mely esetben a támogatható vállalkozás szavatolótőkével vagy más eszközökkel fedezheti ezt a kiegészítő összeget.

23. cikk

Kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás

(1) A kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Amennyiben a platform üzemeltetője kisvállalkozás, a támogatási intézkedés nyújtható a platform üzemeltetőjének, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formájában - ebben az esetben a 22. cikkben előírt feltételek alkalmazandók.

A támogatási intézkedés nyújtható emellett független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek is adóösztönző formájában, az alternatív kereskedési platform útján a 21a. cikk (2) és (5) bekezdésében foglalt feltételek értelmében támogatható vállalkozásokba történő kockázatfinanszírozási célú befektetéseik tekintetében.[379]

24. cikk

Felkutatási költségekhez nyújtott támogatás

(1) A felkutatási költségekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[380] Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak:

a) a pénzügyi közvetítők kezelői vagy befektetők által a 21., a 21a. és a 22. cikk szerinti támogatható vállalkozások körének meghatározása érdekében végzett kezdeti vizsgálat és hivatalos átvilágítás költségei;

b) a 21., 21a. és 22. cikk szerinti egyedi támogatható vállalkozásba történő, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 61 ) 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott befektetéssel kapcsolatos kutatás költségei, feltéve, hogy e kutatást nyilvánosan terjesztik, és ha a nyilvános terjesztést megelőzően a befektetéssel kapcsolatos kutatási szolgáltató megbízóinak körében terjesztették, ugyanazon formában, legkésőbb 3 hónappal a megbízók körében történt első terjesztést követően kerül sor a nyilvános terjesztésre.[381]

(3)[382] E cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak teljesítenie kell az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. és 37. cikkében meghatározott követelményeket.

(4)[383] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

4. SZAKASZ

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

25. cikk

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

(1)[384] A kutatás-fejlesztési projektekre, köztük a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram révén a "kiválósági pecsét" minőségi védjegyében részesült kutatás-fejlesztési projektekre, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekre, és adott esetben a társfinanszírozott partnerségalakításra irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő egy vagy több kategóriába kell tartoznia:

a) alapkutatás;

b) alkalmazott kutatás;

c) kísérleti fejlesztés;

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) A kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségeit a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni, és az elszámolható költségek az alábbiak lehetnek:

a) személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

b) az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

c) az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e)[385] további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel; a 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül az ilyen jellegű kutatás-fejlesztési projektek költségei egyszerűsített költségelszámolás alapján is kiszámíthatók, melynek során az a)-d) pontban említett összes támogatható kutatás-fejlesztési projektköltségre legfeljebb 20 %-os átalányt alkalmaznak. Ebben az esetben a közvetett költségek kiszámításához figyelembe vett kutatás-fejlesztési projekt költségeit a szokásos számviteli gyakorlat alapján kell megállapítani, és e költségek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt fenti a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségei lehetnek.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetében az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

(5) A támogatási intenzitás az egyes kedvezményezettek tekintetében nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

d) megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

(6)[386] Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre vonatkozó támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitásig növelhető az a)–d) ponttal összhangban, ahol a b), c) és d) pont nem kombinálható egymással:

a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

b) 15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

i. a projekt hatékony együttműködést foglal magában:

— olyan vállalkozások között, amelyek közül legalább egy kkv, vagy a projekt legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és az EGT-megállapodás egy szerződő felénél zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70 %-át, vagy

— egy vállalkozás és egy vagy több kutató-ismeretterjesztő szervezet között zajlik, amennyiben ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10 %-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit;

ii. a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján;

iii. a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek használatára;

iv. a kutatás-fejlesztési projektet a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken hajtják végre;

c) 5 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projektet a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken hajtják végre;

d) 25 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projekt:

i. valamely tagállam által nyílt felhívást követően került kiválasztásra, mely felhívás arra irányul, hogy a kiválasztott projekt egy legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél által közösen tervezett projekt részét képezze; valamint

ii. magában foglalja a legalább két tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését, amennyiben a kedvezményezett kkv, vagy a legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését, amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás; valamint

iii. ha az alábbi két feltétel közül legalább egy teljesül:

— a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit széles körben terjesztik legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján; vagy

— ha a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek használatára.

(7) A megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó támogatási intenzitás középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal növelhető.

25a. cikk[387]

A "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült projektekre irányuló támogatás

(1) A "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében a "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült kutatási-fejlesztési projektekre és megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozóan kkv-knak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) A támogatott kutatás-fejlesztési projekt vagy megvalósíthatósági tanulmány támogatható tevékenységei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint támogathatóként meghatározottaknak felelnek meg, kivéve a kísérleti fejlesztési tevékenységeket meghaladó tevékenységeket.

(3) A támogatott kutatás-fejlesztési projekt vagy megvalósíthatósági tanulmány elszámolható költségeinek kategóriái, maximális összegei és kiszámítási módszerei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint elszámolhatóként meghatározottaknak felelnek meg.

(4) A maximális támogatási összeg kkv-nként és kutatás-fejlesztési projektenként vagy megvalósíthatósági tanulmányonként nem haladhatja meg a 2,5 millió EUR-t.

(5) Az egyes kutatás-fejlesztési projektek vagy megvalósíthatósági tanulmányok számára nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladhatja meg az adott kutatás-fejlesztési projektre vagy megvalósíthatósági tanulmányra a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint meghatározott finanszírozási arányt.

25b. cikk[388]

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás

(1) A "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram révén a "kiválósági pecsét" minőségi védjegyében részesült Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) A támogatott cselekvés, illetve intézkedés támogatható tevékenységei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint támogathatóként meghatározottaknak felelnek meg.

(3) A támogatott cselekvés, illetve intézkedés elszámolható költségeinek kategóriái, maximális összegei és kiszámítási módszerei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint elszámolhatóként meghatározottaknak felelnek meg.

(4) Az egyes támogatott cselekvések, illetve intézkedések számára biztosított állami finanszírozás teljes összege nem haladhatja meg a "Horizont 2020" keretprogramban vagy a Horizont Európa keretprogramban előírt maximális támogatási szintet.

25c. cikk[389]

A társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekben foglalt támogatás

(1) A "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályainak megfelelő transznacionális felhívásokat követően legalább három tagállam által, illetve két tagállam és legalább egy társult ország által megvalósított és független szakértők általi értékelés és rangsorolás alapján kiválasztott társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekre vagy megvalósíthatósági tanulmányokra (beleértve a Szerződés 185. vagy 187. cikke alapján, intézményesített európai partnerség keretében megvalósuló kutatás-fejlesztési projekteket vagy a Horizont Európa keretprogramban meghatározott program-társfinanszírozási cselekvéseket) nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) A támogatott kutatás-fejlesztési projekt vagy megvalósíthatósági tanulmány támogatható tevékenységei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint támogathatóként meghatározottaknak felelnek meg, kivéve a kísérleti fejlesztési tevékenységeket meghaladó tevékenységeket.

(3) Az elszámolható költségek kategóriái, maximális összegei és kiszámítási módszerei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint elszámolhatóként meghatározottaknak felelnek meg.

(4) Az állami finanszírozás teljes összege nem haladhatja meg a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerinti kiválasztást, rangsorolást és értékelést követően a kutatás-fejlesztési projektre vagy megvalósíthatósági tanulmányra megállapított finanszírozási arányt.

(5) A "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram által nyújtott finanszírozásnak a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szerint meghatározott kutatási és innovációs cselekvés vagy innovációs cselekvés összes elszámolható költségének legalább 30 %-át fedeznie kell.

25d. cikk[390]

Partnerségalakításra irányuló támogatás

(1) A "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályaival összhangban transznacionális felhívásokat követően legalább két tagállamot magában foglaló és független szakértők általi értékelés és rangsorolás alapján kiválasztott társfinanszírozott partnerségalakításra irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek.

(2) A társfinanszírozott partnerségalakítás támogatható tevékenységei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint támogathatóként meghatározottaknak felelnek meg. A kísérleti fejlesztési tevékenységeken túlmutató tevékenységek nem tartoznak a támogatható tevékenységek közé.

(3) Az elszámolható költségek kategóriái, maximális összegei és kiszámítási módszerei a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerint elszámolhatóként meghatározottaknak felelnek meg. Emellett a projekttel kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások költségei is elszámolhatók.

(4) Az állami finanszírozás teljes összege nem haladhatja meg a "Horizont 2020" keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram szabályai szerinti kiválasztást, rangsorolást és értékelést követően a partnerségalakításra megállapított finanszírozási arányt. Emellett a projekttel kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások esetében a támogatás nem haladhatja meg a beruházási költségek 70 %-át.

(5) A partnerségalakítás keretében az infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében a következő kiegészítő feltételek alkalmazandók:

a) amennyiben az infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján;

b) az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani;

c) az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni;

d) amennyiben az infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, a tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

25e. cikk[391]

Az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által támogatott projektek társfinanszírozásában érintett támogatás

(1) Az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által finanszírozott, az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program szabályaival összhangban értékelt, rangsorolt és kiválasztott kutatás-fejlesztési projekt társfinanszírozásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatott projekt elszámolható költségei az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program szabályai szerint elszámolható költségek.

(3) A teljes közfinanszírozás elérheti a projekt elszámolható költségeinek 100 %-át, ami azt jelenti, hogy a projekt uniós finanszírozással nem fedezett költségei állami támogatásból fedezhetők.

(4) Amennyiben a kedvezményezett által kapott támogatás intenzitása meghaladja azt a maximális támogatási intenzitást, amelyben a 25. cikk (5), (6) és(7) bekezdése alapján részesülhetett volna, a kedvezményezettnek a támogatást nyújtó hatóság részére a projektből származó szellemitulajdon-jogok vagy prototípusok nem védelmi célú felhasználásáért piaci árat kell fizetnie. A támogatást nyújtó hatóság részére az ilyen jellegű felhasználásért fizetendő maximális összeg semmilyen esetben sem haladhatja meg a kedvezményezett által kapott támogatás és azon maximális támogatási összeg közötti különbséget, amelyet a kedvezményezett a 25. cikk (5), (6) és (7) bekezdése alapján a számára engedélyezett maximális támogatási intenzitás alkalmazásával kaphatott volna.

26. cikk

Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

(1) A gazdasági tevékenységek folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Amennyiben a kutatási infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(3) Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

(4) Az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni.

(5) Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek.

(6)[392] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás legfeljebb 60 %-ra növelhető, amennyiben a közfinanszírozást legalább két tagállam biztosítja, vagy uniós szinten értékelt és kiválasztott kutatási infrastruktúra esetében.

(7) Amennyiben a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, a tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

26a. cikk[393]

Tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás

(1) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák építésére vagy korszerűsítésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő, vagy piaci ár hiányában a költségeket és egy észszerű árrést tükröző árat kell felszámítani.

(3) Az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni.

(4) Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25 %-át.

(6) A támogatási intenzitás a nagy-, közép- és kisvállalkozások elszámolható beruházási költségeinek legfeljebb 40 %-át, 50 %-át, illetve 60 %-át kitevő maximális támogatási intenzitásig növelhető az alábbiak szerint:

a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

b) további 10 százalékponttal a legalább két tagállam által nyújtott közfinanszírozásban érintett, határokon átnyúló tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, illetve az uniós szinten értékelt és kiválasztott tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében;

c) további 5 százalékponttal olyan tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében, amelyek éves kapacitásának legalább 80 %-át kkv-k számára különítik el.

27. cikk

Innovációs klaszterre nyújtott támogatás

(1) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[394] Az innovációs klaszter tulajdonosa részére beruházási támogatás nyújtható. Az innovációs klaszter működtetését végző fél részére működési támogatás nyújtható. Amennyiben a működtetést végző fél nem azonos a tulajdonossal, jogi személyiséggel rendelkezhet vagy vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet. Az egyes vállalkozások minden esetben kötelesek az alkalmazandó számviteli standardoknak megfelelően külön elszámolni az egyes tevékenységek költségeit és bevételeit (tulajdoni viszonyok, a klaszter szerepe, működése és használata).

(3) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez több felhasználó számára, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hozzáférést kell biztosítani. Az innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni.

(4)[395] A klaszter létesítményeinek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért felszámított díjaknak meg kell felelniük a piaci árnak vagy tükrözniük kell a költségeiket (egy észszerű árrést is beleértve).

(5) Az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható. Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek.

(6) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7) Az innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható. A támogatás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.

(8) Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatás elszámolható költségei a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és adminisztratív költségek (beleértve az általános költségeket):

a) az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

c) a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

(9) A működési támogatás támogatási intenzitása a támogatásnyújtás időszaka alatt nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át.

28. cikk

Kkv-knak nyújtott innovációs támogatás

(1) A kkv-knak nyújtott innovációs támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a következők:

a) szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

b) olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

c)[396] innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei, beleértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat is.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(4)[397] Az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás sajátos esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-ára növelhető feltéve, hogy bármely hároméves időszak alatt az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg vállalkozásonként a 220 000 EUR-t.

29. cikk

Eljárási és szervezési innováció támogatása

(1) Az eljárási és szervezési innováció támogatása a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Nagyvállalkozásnak nyújtott támogatás csak akkor egyeztethető össze, ha a nagyvállalkozás a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kkv-kkal, és ha az összes elszámolható költség legalább 30 %-át az együttműködő kkv-k viselik.

(3) Az elszámolható költségek a következők:

a) személyi jellegű ráfordítások;

b) az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

d) további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(4) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, kkv-k esetében pedig az elszámolható költségek 50 %-át.

30. cikk

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

(1) A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatott projekt megkezdésének időpontja előtt az interneten közzé kell tenni a következő információkat:

a) a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b) a támogatott projekt céljai;

c) a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

d) utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(4) A támogatott projekt eredményeit a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor az említett eredményekre vonatkozóan bármely meghatározott szervezet tagjait tájékoztatják - amelyik először bekövetkezik -, közzé kell tenni az interneten. Az eredményeket a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően legalább öt éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

(5) A támogatást közvetlenül a kutató-tudásközvetítő szervezet részére kell nyújtani, és a támogatás nem foglalhat magában halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(6) Az elszámolható költségek a 25. cikk (3) bekezdésében előírt költségek.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5. SZAKASZ

Képzési támogatás

31. cikk

Képzési támogatás

(1) A képzési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Nem nyújtható támogatás olyan képzéshez, amelyet a vállalkozások azért folytatnak, hogy megfeleljenek a kötelező nemzeti képzési előírásoknak.

(3) Az elszámolható költségek a következők:

a) az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

b)[398] az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig;

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

d) a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

(5) A tengeri szállítási ágazatban nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-áig növelhető, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a) a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

b) a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

6. SZAKASZ

Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás

32. cikk

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozó program a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak bérköltségei. Ha azonban az érintett munkavállaló súlyosan hátrányos helyzetű, az elszámolható költségek a felvételt követő legfeljebb 24 hónapos időszak bérköltségei.

(3) Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, az érintett álláshelyek megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történhet.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló - a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével - a munkaszerződésekre alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak vagy kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(5) Ha a foglalkoztatási időszak 12 hónapnál, illetve súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetében 24 hónapnál rövidebb, a támogatást ennek megfelelően arányosan csökkenteni kell.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

33. cikk

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1) A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek bármely adott időszak alatt felmerülő bérköltségek, amikor a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásban áll.

(3) Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás foglalkoztatottjai számának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, az érintett álláshelyek megüresedése önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás, nem pedig létszámleépítés következtében történhet.

(4) A megváltozott munkaképességű munkavállaló - a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével - a munkaszerződésekre alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak vagy a vállalkozásra nézve jogilag kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át.

34. cikk

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás

(1) A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a következők:

a) a helyiségek átalakításának költségei;

b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei - beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is -, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

d) a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

e) a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

f) amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

35. cikk

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás

(1) A hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek az alábbiak költségei:

a) a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

b) a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

(3) A segítés olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív eljárások során, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és a konfliktuskezelést.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

7. SZAKASZ

Környezetvédelmi támogatás

36. cikk

Környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is[399]

(1)[400] A környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.";

(1a)[401] E cikk nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek vonatkozásában a 36a., 36b. és 38-48. cikkek részletesebb szabályokat határoznak meg. E cikk ugyancsak nem vonatkozik a fosszilis üzemanyagot felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra, ideértve azokat is, amelyek földgázt használnak fel. Ez nem érinti annak lehetőségét, hogy támogatásban részesüljön a meglévő berendezések, gépek és ipari termelési létesítmények környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészeknek a telepítése, mely esetben a beruházás nem eredményezheti a termelési kapacitás bővítését, sem pedig a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.

(1b)[402] E cikk alkalmazandó a hidrogént felhasználó berendezésekbe és gépekbe, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra, amennyiben a felhasznált vagy szállított hidrogén megújuló hidrogénnek minősül. A rendelet alkalmazandó továbbá az olyan hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekre és gépekre irányuló beruházásokra, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

Ez a cikk alkalmazandó továbbá a megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő, felhasználó vagy szállító létesítményekbe, berendezésekbe és gépekbe, továbbá a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, külön célra kiépített infrastruktúrába történő beruházásokhoz nyújtott támogatásokra is, amennyiben bizonyítható, hogy az előállított, felhasznált vagy szállított - villamos energiával előállított - hidrogén a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70 %-kal csökkenti. Az ezen albekezdés szerinti teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározásához a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

Az első és második albekezdésben említett esetekben a beruházás teljes élettartama alatt kizárólag az említett albekezdésekben előírt feltételeknek megfelelő hidrogén használható, szállítható vagy - adott esetben - állítható elő. A tagállam erre vonatkozó kötelezettséget vállal.

(2) A beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek valamelyikének:

a)[403] a hatályos uniós szabványok teljesítésén túl lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását, függetlenül attól, hogy vannak-e az uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy

b)[404] uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy

c)[405] lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet.

(2a)[406] A szén-dioxid leválasztásába és szállításába történő beruházásoknak az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a) a szén-dioxid-leválasztást és/vagy -szállítást - ideértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is - egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kell egyesíteni;

b) a beruházási projekt nettó jelenértékének az élettartama alatt negatívnak kell lennie. A projekt nettó jelenértékének kiszámításához a CO2-kibocsátás elkerült költségeit figyelembe kell venni;

c) az elszámolható költségek kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek.

(2b)[407] Ha a támogatás célja a közvetlen kibocsátások csökkentése vagy elkerülése, a támogatás nem korlátozódhat pusztán arra, hogy a szóban forgó kibocsátást az egyik ágazatból a másikba helyezi át, hanem összességében kell csökkentenie a megcélzott kibocsátásokat; különösen abban az esetben, ha a támogatás célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a támogatás nem korlátozódhat pusztán arra, hogy a szóban forgó kibocsátást az egyik ágazatból a másikba helyezi át, hanem összességében kell csökkentenie azt.

(3)[408] Nem nyújtható támogatás, ha a beruházásokat azért hajtják végre, hogy a vállalkozás csupán megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak. E cikk szerint akkor nyújtható támogatás, ha az lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megfeleljenek a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak, feltéve, hogy a beruházás, amelyre a támogatást nyújtják, az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül.

(4)[409] Az elszámolható költségek a következő beruházási többletköltségek, amelyek úgy állapíthatók meg, ha a beruházás költségeit az alábbiak szerint összevetjük azon kontrafaktuális forgatókönyv költségeivel, amely a támogatás hiányában valósulna meg:

a) ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé környezetbarát beruházás megvalósítása, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kevésbé környezetbarát beruházás költségei közötti különbözet teszi ki;

b) ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

c) ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

d) lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszereléslízingelés nettó jelenértéke és azon kevésbé környezetbarát felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyag-költségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

Az első albekezdés a)–d) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelésikapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie.

Ha az állami támogatásban részesülő beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát kontrafaktuális beruházás, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlőek.

Amennyiben az állami támogatásban részesülő beruházás a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos külön célra kiépített kiépítéséből áll, amely a környezetvédelem szintjének (2) és (2a) bekezdésben említett növeléséhez szükséges, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlőek. A tárolólétesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei – az (1b) bekezdés második albekezdésének hatálya alá tartozó, megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló létesítmények kivételével – nem elszámolhatók.

A magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(5)[410] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. Amennyiben a beruházás – a biomassza felhasználására támaszkodó beruházások kivételével – eredményeként 100 %-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a támogatási intenzitás elérheti az 50 %-ot.

(6)[411] Szén-dioxid-leválasztásba és -tárolásba és/vagy szén-dioxid-leválasztásba és -hasznosításba történő beruházás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át.

(7) A támogatási intenzitás középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal növelhető.

(8) A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(9)[412] A támogatási intenzitás elérheti a beruházási költségek 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás.

(10)[413] A (4)–(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás összege nem haladhatja meg a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredménye közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell.

(11)[414] A (4) bekezdés első albekezdése a)–d) pontjától, valamint a (9) és (10) bekezdéstől eltérve az elszámolható költségek a kontrafaktuális forgatókönyv azonosítása nélkül és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is meghatározhatók. Ebben az esetben az elszámolható költségek a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek lesznek, és az (5)–(8) bekezdésben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitások és bónuszok 50 %-kal csökkennek.

36a. cikk[415]

Elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás

(1) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Ez a cikk csak az olyan elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatásra vonatkozik, amelyek járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálás alá tartozó mobil berendezéseket látnak el villamos energiával vagy hidrogénnel. A hidrogént szolgáltató támogatott hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a tagállam előírja a kedvezményezett számára, hogy az vállaljon kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Ez a cikk nem alkalmazandó a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásokra.

(3) Elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamosenergia- vagy hidrogéntermelő vagy -tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek – többek között az elektromos kábelek és a transzformátorok – telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei.

Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(4) Az e cikk szerinti támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy elektromos töltőállomás vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás.

(5) Amennyiben a támogatás nyújtására a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-át is elérheti.

(6) A (4) bekezdéstől eltérve versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is nyújtható támogatás, ha a támogatás nyújtására támogatási program alapján kerül sor. Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 30 százalékponttal pedig a kisvállalkozások tekintetében. A támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető továbbá a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt támogatott területeken található beruházások esetében, vagy 5 százalékponttal a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt támogatott területeken található beruházások esetében.

(7) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett program teljes költségvetésének 40 %-át.

(8) Ha az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől vagy kedvezményezettjeitől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan hozzáférhető, és a felhasználók számára – többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható. A támogatás kedvezményezettjétől vagy kedvezményezetteitől eltérő felhasználóknak az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért felszámított díjaknak egyezniük kell a piaci árakkal.

(9) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, például kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy objektív indokolás nélküli árdifferenciálással.

(10) A támogatandó infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó elektromos vagy hidrogéntöltő (például elektromos töltőinfrastruktúra esetében: normál vagy nagy teljesítményű) infrastruktúrába történő beruházáshoz nyújtott támogatás szükségességét olyan előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány keretében kell megállapítani, amely a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában egyévesnél nem régebbi. Meg kell állapítani különösen azt, hogy a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem kerülne sor kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházásra.

Az első albekezdésben meghatározott előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány lefolytatásának kötelezettsége nem vonatkozik a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtott támogatásra.

(11) A (10) bekezdéstől eltérve a közúti járműveket kiszolgáló elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell azokon a területeken, ahol (elektromos töltő infrastruktúra esetében) a kizárólag elektromos üzemű járművek vagy (hidrogéntöltő infrastruktúra esetében) a legalább részben hidrogénüzemű járművek egyenként kevesebb mint 3 %-át teszik ki az érintett tagállamban regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó járművek teljes számának. E bekezdés alkalmazásában a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon járműkategóriába tartozónak kell tekinteni.

(12) A támogatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyeztetés alapján, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

(13) Amennyiben a támogatást olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítéséhez nyújtják, amely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kevesebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens elektromos töltési funkciók támogatására.

36b. cikk[416]

A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás

(1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri közlekedési járművek beszerzésére, valamint a tiszta vagy kibocsátásmentes jármű minősítés megszerzése érdekében járművek (a repülőgépek kivételével) utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Támogatás nyújtható a legalább részben elektromos vagy hidrogénüzemű tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek vásárlására vagy legalább 12 hónap időtartamú lízingjére, valamint a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására.

(3) Az elszámolható költségek a következők:

a) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek vásárlására irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlásának többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás hiányában szereztek volna be;

b) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek lízingelésére irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének nettó jelenértéke és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelésének nettó jelenértéke különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás nélkül lízingeltek volna. Az elszámolható költségek meghatározása céljából nem vehetők figyelembe a jármű üzemeltetésével kapcsolatos működési költségek, ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket is, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a lízingszerződésben;

c) a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakításra irányuló beruházások esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei.

(4) Az e cikk szerinti támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy darab tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű után igényelt támogatás.

(5) Amennyiben a támogatás nyújtására a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértékeket:

a) kibocsátásmentes járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítésüket lehetővé tevő utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

b) tiszta üzemű járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve járművek tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80 %-a.

(6) A (4) bekezdéstől eltérve versenyeztetéses ajánlattételi eljáráson kívül is nyújtható támogatás, ha a támogatás nyújtására támogatási program alapján kerül sor.

Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át. A támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a kibocsátásmentes járművek, 20 százalékponttal a középvállalkozások, és 30 százalékponttal a kisvállalkozások tekintetében.

(7) A (4) bekezdéstől eltérve a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljáráson kívül is nyújtható, ha olyan vállalkozást részesít előnyben, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárást követően szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést nyert el, kizárólag a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésével kapcsolatban.

Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A kibocsátásmentes járművek esetében a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

37. cikk[417]

38. cikk

Energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével)[418]

(1)[419] A vállalkozások számára az energiahatékonyságot (kivéve az épületek energiahatékonyságát) javító beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[420] Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. E cikk szerint támogatás nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül.

(2a)[421] E cikk nem terjed ki a kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy -hűtés támogatására.

(2b)[422] A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(3)[423] Az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következők szerint kell meghatározni – a beruházás költségeit összevetve azon kontrafaktuális forgatókönyv költségeivel, amely a támogatás hiányában valósulna meg:

a) ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé energiahatékony beruházás lenne megvalósítása lenne, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kisebb energiahatékonyságú beruházás költségei közötti különbözet teszi ki;

b) ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

c) ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

d) Lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke és azon kevésbé energiahatékony felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyagköltségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek;

Az első albekezdés a)–d) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie.

Ha a beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólagosan az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló beruházásból áll, amely esetében nincs kevésbé energiahatékony kontrafaktuális beruházás, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlők.

A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(3a)[424]

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át.

(5) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(6) A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7)[425] A támogatási intenzitás elérheti a teljes beruházási költség 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás. E kritériumok az összes kiválasztási kritérium súlyozásában legalább 70 %-ot tesznek ki.

(8)[426] A (3) bekezdés a)-d) pontjától, valamint a (7) bekezdéstől eltérve az elszámolható költségek a kontrafaktuális forgatókönyv azonosítása nélkül és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is meghatározhatók. Ebben az esetben az elszámolható költség a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó teljes beruházási költség lesz, és a (4), (5) és (6) bekezdésben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitások és bónuszok 50 %-kal csökkennek.

38a. cikk[427]

Épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás

(1) A vállalkozások számára az épületek energiahatékonyságát lehetővé tevő beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek.

(3) E cikk értelmében támogatás nyújtható, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatásnyújtásra még azelőtt sort kell keríteni, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve. Ebben az esetben a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végre kell hajtani és véglegesíteni kell.

(4) E cikk nem terjed ki a kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy -hűtés támogatására.

(5) Az elszámolható költség a teljes beruházási költség. Az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(6) A támogatásnak az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább a következő mértékű javulását kell eredményeznie: i. meglévő épületek felújítása esetén legalább 20 %-os csökkenést eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest, vagy ii. legalább 10 %-os csökkenést eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítási intézkedések esetében, és az ilyen célzott felújítási intézkedésekhez a program energiahatékonysági intézkedésekre elkülönített költségvetésének legfeljebb 30 %-a van hozzárendelve, vagy iii. új épületek esetében legalább 10 %-os csökkenést biztosít a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU irányelvet átültető nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbértékhez képest. A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással:

a) megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie;

c) energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás;

d) az épület felhasználóinak használatára elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez;

e) az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció-fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül;

f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

Az a)–f) pontban meghatározott kombinált beavatkozások esetén az elszámolható költség a különböző létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége. A magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(8) A támogatást vagy az épület tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a bérlő(k)nek kell nyújtani attól függően, hogy ki az energiahatékonyság-javító intézkedés megrendelője.

(9) Az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítására is nyújtható támogatás.

(10) A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(11) támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át.

(12) A (11) bekezdéstől eltérve amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(13) A (11) és (12) bekezdéstől eltérve, amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett, épületekre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, minden más esetben pedig a 20 %-ot.

(14) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(15) A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(16) A támogatási intenzitás a meglévő épületek energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás esetében 15 százalékponttal növelhető, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40 %-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest. A támogatási intenzitás megnövelése nem alkalmazandó abban az esetben, ha a beruházás a végrehajtásától és véglegesítésétől számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

38b. cikk[428]

Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás

(1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatás a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére nyújtható.

(3) Az e cikk szerinti támogatásra azok a kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok jogosultak, amelyek energiahatékonyság-javító intézkedéseket biztosítanak és a támogatás végső kedvezményezettjei.

(4) A támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott előresorolt hitel vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (például faktoring vagy forfetírozás).

(5) Az energiahatékonyság-javító intézkedések nyújtójának adott kölcsön vagy garancia legfeljebb 10 évre korlátozódik.

(6) Ha a támogatást előresorolt hitel formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések porfóliója értékének 30 %-a, és az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtója általi visszafizetés mértékének legalább a hitel névértékével kell egyenlőnek lennie.

(7) Ha a támogatást garancia formájában nyújtják, a garancia nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80 %-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a garancia soha ne fedezzen többet a kintlévő hitel 80 %-ánál.

(8) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t.

39. cikk

Épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás[429]

(1) Az épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[430] E cikk szerint az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások támogathatók.

(2a)[431] Az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással:

a) megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie;

c) energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozásra irányuló beruházások;

d)

az épület felhasználóinak használatára szánt elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló vagy az épületen belül található vagy fizikailag csatlakozik az épülethez;

e)

az épület digitalizációját - elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését - szolgáló berendezések telepítése. Támogatható beruházás lehet adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékekre vagy strukturált kábelezésre, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeire korlátozódó beavatkozás, amely nem foglalja magában az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékeit vagy kábelezését;

f)

zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

(3)[432] Az elszámolható költség az energiahatékonysági projekt teljes költsége, a (2a) bekezdésben említett épületek kivételével, melyek esetében az elszámolható költség az energiahatékonysági projekt teljes költsége és a (2a) bekezdéseben említett különböző berendezések beruházási költsége.

(4)[433] A támogatás nyújtása juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában történik valamely energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára, aki a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbadja a végső kedvezményezetteknek - az épületek tulajdonosainak vagy bérlőinek - nagyobb finanszírozási volumen, alacsonyabb biztosítéki követelmények, alacsonyabb garanciadíjak vagy alacsonyabb kamatlábak formájában.

(5)[434] Az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő a támogatható energiahatékonysági projektek számára kölcsönt vagy kezességvállalást nyújt. A kölcsön vagy a garantált összeg névértéke projektenként és végső kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 25 millió EUR-t, kivéve a (2a) bekezdésben említett kombinált beruházások esetében, ahol ez az érték nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

(6) Az épülettulajdonosok által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.

(7)[435] Az energiahatékonysági támogatásnak további, az energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30 %-át elérő, a 2. cikk 72. pontjában meghatározott független magánbefektetőktől származó forrásokat kell bevonnia. Amennyiben a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a magánberuházás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap és/vagy az energiahatékonysági projekt szintjén is oly módon, hogy az energiahatékonysági projektnek nyújtott összesített teljes finanszírozás legalább 30 %-ot tegyen ki.

(8) A tagállamok energiahatékonysági támogatás nyújtásakor energiahatékonysági alapokat hozhatnak létre és/vagy pénzügyi közvetítőket alkalmazhatnak. Ez esetben a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

b) A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

c) Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

d) Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

e) A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben - így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában - való képviseletet.

f)[436] Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról gondoskodik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából meggyőződjön arról, hogy üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia kerül alkalmazásra.

(9) A pénzügyi közvetítőt - ideértve az energiahatékonysági alapot is - kereskedelmi alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és adott esetben az energiahatékonysági-alapkezelők teljesítik a következő feltételeket:

a) törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b) javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

d) meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

e) az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

(10)[437] Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek.

(11)[438] E cikk értelmében támogatás nyújtható, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatásnyújtásra még azelőtt sort kell keríteni, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve. Ebben az esetben a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végre kell hajtani és véglegesíteni kell.

(12)[439] Az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítására is nyújtható támogatás.

(13)[440] A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(14)[441] A tagállam a támogatási intézkedés végrehajtását megbízott félre bízhatja.

40. cikk[442]

41. cikk

Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás[443]

(1)[444] A megújuló energia, a megújuló hidrogén és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés - a megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével - támogatására irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(1a)[445] Az e cikk szerinti, villamosenergia-tárolási projektekre nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben kombinált ("fogyasztásmérő mögötti") megújuló és tárolási projektek számára nyújtják, és ha mindkét elem egyetlen beruházás alkotóeleme, vagy ha a tárolás meglévő megújulóenergia-termelő létesítményhez kapcsolódik. A tárolási alkotóelemnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújuló energiát termelő létesítményből kell elnyelnie. A 4. cikkben meghatározott küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából a beruházás valamennyi alkotóeleme (termelés és tárolás) egyetlen integrált projektnek minősül. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a megújuló energiát termelő létesítményhez közvetlenül kapcsolódó hőtárolásra is.

(2)[446] A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek. A tárolási alkotóelemnek tüzelőanyag-tartalma évi legalább 75 %-át bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagokat termelő közvetlenül összekapcsolt létesítményekből kell beszereznie. Az e rendelet 4. cikkében meghatározott küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából a beruházás valamennyi alkotóeleme (termelés és tárolás) egyetlen integrált projektnek minősül.

(3)[447] A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A hálózathoz egyetlen kapcsolódási ponttal rendelkező, elektrolizátorból és egy vagy több megújuló energiatermelő egységből álló megújuló hidrogén projektek esetében az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek összesített kapacitását. A beruházási támogatás kiterjedhet a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szánt infrastruktúrára, valamint a megújuló hidrogén tárolólétesítményeire.

(4)[448] A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben e jogi aktus helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti külön hő és villamosenergia-termeléshez képest összességében primerenergia-megtakarítást nyújtanak. A megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás az e cikk (1a) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

(4a)[449] A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás csak akkor mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, ha nem fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményre irányul, a földgáz kivételével, ha a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatpolitikai célkitűzésnek való megfelelés biztosított az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*45) 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban.[450]

(5)[451] A beruházási támogatás újonnan létrehozott vagy felújított kapacitásokhoz nyújtható. A támogatás összege nem függ a termeléstől.

(6)[452] Az elszámolható költségek a teljes beruházási költség.

(7)[453] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) az elszámolható költségek 45 %-a a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházások esetében, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a megújuló hidrogént és a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést;

b) az e cikk hatálya alá tartozó bármely egyéb beruházás esetében az elszámolható költségek 30 %-a.

(8) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(9)[454]

(10)[455] A támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni.

42. cikk

Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás

(1)[456] A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia – a megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével – termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[457] A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia vagy az azokból származó kapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni.

Az ajánlattételi eljárásban részt vehet minden olyan termelő, amely megújuló energiaforrásból megkülönböztetésmentesen állít elő villamos energiát.

(3)[458] Az ajánlattételi eljárás meghatározott technológiákra korlátozható abban az esetben, ha:

a) egy intézkedés célja kifejezetten demonstrációs projektek támogatása;

b) egy intézkedés nemcsak a dekarbonizáció, hanem a levegőminőség vagy egyéb szennyezés kezelésére is irányul;

c) egy tagállam megjelöli azokat az indokokat, amelyek alapján várható, hogy a támogatható ágazatok vagy innovatív technológiák hosszabb távon jelentősen és költséghatékonyan hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez és az átfogó dekarbonizációhoz;

d) az intézkedésre szükség van a hálózat stabilitásával kapcsolatos súlyosbodó problémák elkerüléséhez szükséges diverzifikáció eléréséhez;

e) egy szelektívebb megközelítés várhatóan ahhoz vezet, hogy a környezet védelmét alacsonyabb költségek mellett lehet biztosítani (például az adott esetben a keresletoldali válasz és/vagy tárolást is magában foglaló, többek között a megújuló energiaforrások közötti diverzifikáció nyomán a rendszerintegrációs költségek csökkentésével), és/vagy kisebb mértékű versenytorzulást okoz.

A tagállamok részletesen megvizsgálják e feltételek alkalmazhatóságát és erről a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szabályok szerint jelentést tesznek a Bizottságnak.

(4)[459] Amennyiben az ajánlattételi eljárás egy vagy több innovatív technológiára korlátozódik, az e technológiákhoz nyújtott teljes támogatás éves szinten nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át.

(5)[460] A támogatás a termelők által közvetlenül a piacon értékesített villamos energiáért felszámított piaci áron felüli felár vagy kompenzációs különbözeti szerződés formájában nyújtható.

(6)[461] A támogatás kedvezményezettjei kötelesek villamos energiájukat közvetlenül a piacon értékesíteni, és a szokványos kiegyenlítési feladatok hatálya alá kell tartozniuk. A kiegyenlítési feladatokat a kedvezményezettek kiszervezhetik a nevükben eljáró más vállalkozásoknak, például a beszerzési közösség szolgáltatójának. Továbbá a támogatás nem kerül kifizetésre olyan időszakban, amikor az árak negatívak. A kétségek elkerülése végett, ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor az árak negatívvá válnak.

(7)[462] A kisléptékű megújulóvillamosenergia-létesítmények részesülhetnek az üzemeltetés teljes költségét fedező, közvetlen ártámogatás formájában nyújtott támogatásban, továbbá olyan támogatásban, amelynek keretében mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a megtermelt villamos energiát a piacon értékesítsék, az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. E bekezdés alkalmazásában kisléptékű létesítményeknek minősülnek azok a létesítmények, amelyek kapacitása nem éri el az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 5. cikkének (4) bekezdése szerinti, vonatkozó küszöbértéket.

(8)[463]

(9)[464]

(10)[465]

(11)[466] Támogatás csak a projekt élettartama alatt nyújtható.

43. cikk

Kis projektek megújulóenergia- és megújulóhidrogén-termelésének, valamint a megújulóenergia-közösségeknek az ösztönzésére irányuló működési támogatás[467]

(1)[468] A kis projektek megújulóenergia- és megújulóhidrogén-termelésének, valamint a megújulóenergia-közösségeknek az ösztönzésére irányuló működési támogatás - megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével - a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[469] E cikk alkalmazásában a kis projektek meghatározása a következő:

i. villamosenergia-termelés vagy -tárolás esetében - legfeljebb 1 MW beépített kapacitású projektek;

ii. villamosenergia-fogyasztás esetében - legfeljebb 1 MW maximális teljesítményigényű projektek;

iii. hőtermelő és gáztermelő technológiák esetében - legfeljebb 1 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

iv. a megújuló hidrogén termelése esetében - legfeljebb 3 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

v. bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza-tüzelőanyagok előállítása esetében - 50 000 tonna/év-nél alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek;

vi. 100 %-ban kkv-k tulajdonában lévő projektek és demonstrációs projektek esetében - 6 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő beépített kapacitású vagy maximális teljesítményigényű projektek;

vii. 100 %-ban mikro- vagy kisvállalkozások tulajdonában lévő csak szélenergia-termelést célzó projektek esetében - 18 MW-nál alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek.

(2a)[470] A megújulóenergia-közösségekre irányuló támogatás csak olyan projektek esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amelyek beépített kapacitása vagy maximális teljesítményigénye 6 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő valamennyi megújuló energiaforrás tekintetében, kizárólag a szélenergia kivételével, amely esetében 18 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő beépített kapacitással rendelkező létesítményeknek nyújtható támogatás.

(2b)[471] A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól." ;(2b) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(3)[472] A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza előállításához nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek.

(4)[473]

(5)[474] A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a támogatási intézkedés céljának eléréséhez szükséges nettó többletköltség és a támogatás hiányában megvalósuló kontrafaktuális forgatókönyv költségei különbözetének (a továbbiakban: finanszírozási hiány). A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez utóbbi megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról.

(6)[475] Támogatás csak a projekt élettartama alatt nyújtható.

(7)[476] A támogatás a termelők által közvetlenül a piacon értékesített villamos energiáért felszámított piaci áron felüli felár vagy kompenzációs különbözeti szerződés formájában nyújtható.

(8)[477] A támogatás kedvezményezettjeinek eleget kell tenniük a szokványos kiegyenlítési feladatoknak. A kiegyenlítési feladatokat a kedvezményezettek kiszervezhetik a nevükben eljáró más vállalkozásoknak, például a beszerzési közösség szolgáltatójának. Továbbá a támogatás nem kerül kifizetésre olyan időszakban, amikor az árak negatívak. A kétségek elkerülése végett, ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor az árak negatívvá válnak.

(9)[478] A kis léptékű megújulóvillamosenergia-létesítmények és demonstrációs projektek részesülhetnek az üzemeltetés teljes költségét fedező, közvetlen ártámogatás formájában nyújtott támogatásban, továbbá olyan támogatásban, amelynek keretében mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a megtermelt villamos energiát a piacon értékesítsék, az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. E bekezdés alkalmazásában kisléptékű létesítményeknek minősülnek azok a létesítmények, amelyek kapacitása nem éri el az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 5. cikkének (4) bekezdése szerinti, vonatkozó küszöbértéket.

44. cikk[479]

A 2003/96/EK irányelv szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás

(1) A 2003/96/EK irányelv feltételeinek megfelelő, adókedvezmény formájában biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az adókedvezmény kedvezményezettjeit átlátható és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

(3) Az adókedvezmény kedvezményezettjeinek meg kell fizetniük legalább a 2003/96/EK irányelv I. mellékletében meghatározott minimum adómértéket, az alábbi kedvezmények kivételével:

a) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtott adókedvezmény a környezetet jobban kímélő termékek technológiai fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyagokkal kapcsolatban, adóügyi felügyelet mellett felhasznált adóköteles termékek esetében;

b) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának első, második, negyedik és ötödik franciabekezdése alapján nyújtott adókedvezmény a i. nap-, szél-, hullám-, árapály- vagy geotermikus eredetű, ii. vízerőművekben előállított, iii. elhagyott szénbányák által kibocsátott metánból és iv. üzemanyagcellákból fejlesztett villamos energia esetében;

c) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése alapján a biomasszából vagy biomasszából előállított termékekből fejlesztett villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, amennyiben a biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak;

d) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel előállított villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, feltéve, hogy a kapcsolt generátorok által végzett kapcsolt energiatermelés a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősül;

e) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján a fűtési célra felhasznált, a 2705 KN-kód alá tartozó termékek esetében nyújtott adókedvezmény;

f) a 2003/96/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtott adókedvezmény.

(4) Az adókedvezmény formájában biztosított támogatási programok alapulhatnak az alkalmazandó adókulcs csökkentésén, vagy rögzített összegű kompenzáció kifizetésén, vagy e mechanizmusok kombinációján.

(5) A 2003/96/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtott adókedvezmény csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott tüzelőanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek.

44a. cikk[480]

Környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás

(1) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. Ez a cikk nem alkalmazandó a 2003/96/EK irányelv 2. cikkében meghatározott energiatermékekre és villamos energiára vonatkozó adókedvezményekre vagy díjkedvezményekre.

(2) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás csak akkor minősül összeegyeztethetőnek, ha a kedvezmény lehetővé teszi a környezetvédelem magasabb szintjének elérését azáltal, hogy a környezetvédelmi adó vagy díj hatálya alá vonja azokat a vállalkozásokat, amelyek a kedvezmény nélkül nem tudnák gazdasági tevékenységüket folytatni.

(3) Kizárólag azok a vállalkozások jogosultak támogatásra, amelyek kedvezmény hiányában nem tudnák gazdasági tevékenységüket folytatni. E cikk alkalmazásában ez a helyzet áll fenn azon vállalkozások esetében, amelyek termelési költségei a kedvezmény nélkül a környezetvédelmi adó vagy az adójellegű díj miatt jelentősen megnövekednének, és amelyek ezt a növekedést nem tudnák áthárítani a vevőkre. A termelési költségek növekedését minden egyes ágazatra és a kedvezményezettek minden egyes kategóriájára nézve a bruttó hozzáadott érték arányában kell kiszámítani.

(4) A kedvezményezetteket átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani. A támogatást azonos módon kell nyújtani minden olyan támogatható vállalkozás számára, amely azonos gazdasági tevékenységi ágazatban működik, és amely a támogatási intézkedés célkitűzéseinek szempontjából azonos vagy hasonló ténybeli helyzetben van.

(5) A támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg az adó vagy díj jogszabályban előírt mértékének 80 %-át.

(6) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában biztosított támogatási programok alapulhatnak az alkalmazandó adókulcs csökkentésén vagy rögzített összegű kompenzáció kifizetésén, illetve e mechanizmusok kombinációján.

45. cikk[481]

A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás

(1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az e cikk szerinti támogatás a következő tevékenységekre nyújtható:

a) környezeti károk felszámolása, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatt víz vagy tengeri környezet minőségének károsodását is;

b) leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációja;

c) biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelme vagy visszaállítása, az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelméhez való hozzájárulás céljából;

d) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtása.

(3) E cikk nem vonatkozik a természeti katasztrófák, például, földrengés, lavina, földcsuszamlás, áradás, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz okozta kár helyreállítására irányuló támogatásra.

(4) Ez a cikk nem alkalmazandó továbbá az erőművek bezárását és a bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűnését követő kárfelszámoláshoz vagy rehabilitációhoz nyújtott támogatásokra.

(5) A környezeti kárért viselt felelősségre vonatkozó uniós szabályok, különösen a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 63 ) és egyéb vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül, amennyiben az adott tagállamban alkalmazandó jog szerint azonosítják a környezeti károkért felelős entitást vagy vállalkozást, a „szennyező fizet” elv szerint e gazdálkodó egységnek vagy vállalkozásnak kell finanszíroznia a környezetkárosodás és- szennyezés megelőzéséhez és korrekciójához szükséges munkálatokat, és nem nyújtható támogatás olyan munkálatokért, amelyet a gazdálkodó egységnek vagy a vállalkozásnak jogilag kötelessége elvégezni. A tagállam megtesz minden szükséges intézkedést – beleértve a jogi fellépést is – annak érdekében, hogy azonosítsa a környezeti kárt okozó felelős entitást vagy vállalkozást, és felszámítja neki a vonatkozó költségeket. Ha az alkalmazandó jog szerint nem állapítható meg a felelős entitás vagy vállalkozás kiléte, illetve nem kötelezhető az általa okozott környezeti kár felszámolásával járó költségek viselésére, különösen mert a felelős vállalkozás jogilag megszűnt és nincs más vállalkozás, amely a jogutódjának vagy gazdasági utódjának tekinthető, vagy ha nincs elégséges pénzügyi biztosíték a kárfelszámolás költségeinek fedezésére, támogatás nyújtható a kárfelszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokra. A 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 64 ) 6. cikkének (4) bekezdésében említett kiegyenlítő intézkedés végrehajtására nem nyújtható támogatás. E cikk szerint támogatás nyújtható az ezen intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségek fedezetére.

(6) A környezeti károk felszámolására vagy a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek a kárfelszámolási vagy rehabilitációs munkálatoknak a földterület vagy ingatlan értéknövekedésével csökkentett költségei.

(7) A földterületnek vagy ingatlannak a kárfelszámolás vagy rehabilitáció eredményeképpen történő értéknövekedését független képesített szakértőnek kell meghatároznia.

(8) A biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek a biológiai sokféleség védelméhez vagy helyreállításához hozzájáruló vagy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldásokat végrehajtó munkálatok összköltsége.

(9) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a) a környezeti károk felszámolására vagy a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

b) a biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 70 %-a.

(10) A biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások támogatási intenzitása kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

46. cikk[482]

Energiahatékony távfűtéshez és/vagy távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

(1) Az energiahatékony távfűtési és/vagy távhűtési rendszerek kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott beruházási támogatás – ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítmények, és/vagy a hőtároló megoldások és/vagy az elosztóhálózatok kiépítését, bővítését vagy korszerűsítését – a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Támogatás kizárólag a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott energiahatékony vagy energiahatékonnyá váló távfűtési és/vagy távhűtési rendszerek kiépítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére nyújtható. Amennyiben a rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, az energiahatékony távfűtés és/vagy -hűtés fogalommeghatározásában szereplő feltételek teljesítéséhez szükséges további korszerűsítéseket a támogatásban részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítmények esetében az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.

(3) Támogatás nyújtható a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléshez, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a hulladékhőt vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint a hőenergia-tárolást szolgáló megoldásokat. A hulladékalapú energiatermeléshez nyújtott támogatás adható a megújuló energiaforrások meghatározásának megfelelő hulladékra vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés meghatározásának megfelelő létesítmények tüzelőanyaggal való ellátásához felhasznált hulladékra tekintettel. A bemeneti tüzelőanyagként felhasznált hulladék esetében is alkalmazni kell a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladékhierarchia-elvet.

(4) A földgáz kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis üzemanyaggal működő termelő létesítmények építésére vagy korszerűsítésére. Földgázzal működő termelő létesítmény építésére vagy korszerűsítésre kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatpolitikai célkitűzéseknek való megfelelés biztosított az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban.

(5) Fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatok korszerűsítésére támogatás kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

a) az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá fog válni megújuló energiaforrásból és/vagy hulladékhőből előállított fűtés vagy hűtés átvitelére;

b) a korszerűsítés nem jár a fosszilis tüzelőanyagokból termelt energia növekedésével, kivéve a földgáz esetében. Földgázzal termelt fűtést és hűtést elosztó hálózatok vagy tárolók korszerűsítése esetében és amennyiben a korszerűsítés a földgázból előállított energia mennyiségének növekedését eredményezi, ezeknek a termelőlétesítményeknek meg kell felelniük a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai céloknak, összhangban az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének 4.31. szakaszával.

(6) Az elszámolható költségek az energiahatékony távfűtési és/vagy távhűtési rendszer kiépítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos beruházási költségek.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(8) A támogatási intenzitás a kizárólag megújuló energiaforrást, hulladékhőt vagy a kettő kombinációját használó beruházások esetében – ideértve a megújuló kapcsolt energiatermelést is – 15 százalékponttal növelhető.

(9) A (7) bekezdés alternatívájaként a támogatási intenzitás elérheti a finanszírozási hiány 100 %-át. A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a 2. cikk 118. pontjában meghatározott finanszírozási hiánynak. A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez utóbbi megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról.

47. cikk

Az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás[483]

(1)[484] Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásra irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)[485] A következő beruházástípusok támogathatók:

a) a következők egyike vagy mindkettő segítségével az erőforrás-hatékonyságot javító beruházások:

i. egy adott mértékű termelés során felhasznált erőforrások nettó csökkenése a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a (7) bekezdésben felsorolt alternatív projektekhez vagy tevékenységekhez képest. A felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag-erőforrást, kivéve az energiát, a csökkenést pedig a támogatási intézkedés végrehajtása előtt és után mért fogyasztás mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső körülmények alapján történő kiigazításra is;

ii. az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok helyettesítése másodlagos (újrahasznált vagy hasznosított, többek között újrafeldolgozott) nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal;

b) a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére, újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozásra irányuló beruházások vagy harmadik felek által termelt hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházások, amelyet egyébként nem használnának fel, nem ártalmatlanítanának vagy a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátul elhelyezkedő kezelési művelettel vagy egy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnének, vagy ami az újrafeldolgozási eredmény alacsonyabb minőségéhez vezetne;

c) a kedvezményezett vagy harmadik felek által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházások, amelyeket egyébként nem használnának fel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanának;

d) hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházások az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából.

(3)[486] Az energiát termelő, hulladékártalmatlanítási és a hulladékhasznosítási műveletekre irányuló támogatás e cikk szerint nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4)[487] A támogatás nem mentesíti a hulladékot termelő vállalkozásokat a hulladék kezelésének olyan költségei vagy kötelezettségei alól, amelyért uniós vagy nemzeti törvény szerint felelősek, beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszereket is, vagy olyan költségek alól, amelyet a vállalkozás szokásos költségeinek kell tekinteni.

(5)[488] A támogatás nem ösztönözheti hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást.

(6)[489] Az Unió-szerte alkalmazott gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő technológiákhoz kapcsolódó beruházások e cikk alapján nem mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(7)[490] Az elszámolható költségek azok a beruházási többletköltségek, amelyek a projekthez kapcsolódó beruházás teljes költségének egy kevésbé környezet-barát projekttel vagy tevékenységgel történő összehasonlítása alapján határozhatók meg; ez utóbbi a következők valamelyike lehet:

a) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: egy hasonló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható egy új vagy egy korábbi gyártási folyamat során, de nem éri el az erőforrás-hatékonyság azonos szintjét;

b) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése egy olyan kezelési művelettel, amely a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon;

c) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: az elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő hasonló beruházás, ha az előállított másodlagos (újrahasznált vagy újrafeldolgozott) termék technikailag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot vagy terméket.

Az első albekezdés a) és c) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie.

Ha a beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek nincs kevésbé környezetbarát megfelelője, vagy ha a támogatást igénylő bizonyítani tudja, hogy támogatás hiányában nem kerül sor beruházásra, az elszámolható költségek egyenlőek a teljes beruházási költséggel.

(8)[491] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(9) A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(10)[492] Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. E cikk szerint támogatás nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül.

48. cikk[493]

Energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás

(1) Az energetikai infrastruktúra kiépítésére vagy korszerűsítésére irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok értelmében harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastrukturális támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(3) E cikk értelmében nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a villamosenergia- és gáztároló projektekre vonatkozó beruházásokra irányuló támogatás.

(4) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás kizárólag akkor mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha a kérdéses infrastruktúra külön hidrogén és/vagy megújuló gázok használata céljából kiépített infrastruktúra, vagy 50 %-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.

(5) Az elszámolható költség a teljes beruházási költség.

(6) A támogatási intenzitás elérheti a finanszírozási hiány 100 %-át. A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a 2. cikk 118. pontjában meghatározott finanszírozási hiánynak. A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról.

49. cikk[494]

Környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az e szakasz szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányokhoz vagy tanácsadási szolgáltatásokhoz - többek között energetikai auditokhoz - nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Ha a teljes tanulmány vagy tanácsadási szolgáltatás az e szakasz szerint támogatható beruházásokra vonatkozik, az elszámolható költségek a tanulmány vagy tanácsadási szolgáltatás költsége. Ha a tanulmánynak vagy tanácsadási szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik az e szakasz szerint támogatható beruházásokra, az elszámolható költségek a tanulmány vagy a tanácsadási szolgáltatás költségeinek az a része, amelyik e beruházásokra vonatkozik.

(2a) A támogatás attól függetlenül nyújtható, hogy a tanulmány vagy a tanácsadási szolgáltatás megállapításait követi-e egy e szakasz szerint támogatható beruházás.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60 %-át.

(4) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak készített tanulmányok vagy nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak készített tanulmányok vagy nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén pedig 10 százalékponttal növelhető.

(5) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU irányelvnek történő megfelelés céljából lefolytatott energetikai auditokra, kivéve, ha az energetikai auditot az említett irányelv szerinti kötelező energetikai auditon felül végzik el.

8. SZAKASZ

Természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás

50. cikk

A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok

(1) A földrengés, lavina, földcsuszamlás, áradás, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatás nyújtásához a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

b) a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat az esemény bekövetkeztétől eltelt három éven belül kell beindítani. Az e programok alapján történő támogatást az esemény bekövetkeztétől számított négy éven belül kell nyújtani.

(4) Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként bekövetkezett, az illetékes nemzeti hatóság által elismert független szakértő vagy biztosító által megállapított kár összege. A kár lehet tárgyi eszközt, mint például épületet, berendezést, felszerelést, raktárkészletet érintő anyagi kár vagy a gazdasági tevékenységnek a katasztrófa bekövetkezésétől számított legfeljebb hat hónapra történő részleges vagy teljes felfüggesztése miatti bevételkiesés. Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy katasztrófa előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Az anyagi kár nagysága nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a méltányos piaci érték katasztrófa okozta csökkenését, vagyis a tulajdonnak közvetlenül a katasztrófa előtti értéke és közvetlenül a katasztrófa bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget. A bevételkiesés nagyságát az érintett vállalkozás pénzügyi adatai (kamatfizetés és adózás előtti eredmény (EBIT), amortizációs és bérköltség kizárólag a természeti katasztrófa által érintett létesítményhez kapcsolódóan) alapján kell megállapítani a katasztrófa bekövetkezte utáni hat hónapra vonatkozó pénzügyi adatoknak és a katasztrófa bekövetkeztét megelőző öt év közül (a legjobb és legrosszabb pénzügyi eredménnyel rendelkező két év kizárásával) kiválasztott három év ugyanazon hat hónapjára számított átlagának összehasonlításával. A kár nagyságát az egyedi kedvezményezettek szintjén kell megállapítani.

(5) A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvények alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

9. SZAKASZ

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás

51. cikk

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás

(1) A légi és tengeri személyszállításra nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatást teljes egészében azok a végső fogyasztók kapják, akiknek a szokásos tartózkodási helye távoli területen van.

(3) A támogatás olyan útvonalon történő személyszállításra nyújtható, amely egy távoli területen lévő repülőteret vagy kikötőt az Európai Gazdasági Térség egy másik repülőterével vagy kikötőjével köt össze.

(4) A támogatás nyújtása független a szállító kilététől, a szolgáltatás típusától és a távoli területre vezető pontos útvonaltól.

(5) Az elszámolható költség a távoli területről vagy a távoli területre megváltott menettérti jegy ára, amely tartalmazza a szállító által a fogyasztónak számlázott összes adót és díjat.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

10. SZAKASZ

Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás

52. cikk[495]

Vezetékes széles sávú hálózatokhoz nyújtott támogatás

(1) A vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költség a vezetékes széles sávú hálózat kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (6) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt.

(3) A következő alternatív beruházási formák támogathatók:

a) vezetékes széles sávú hálózat kiépítése a háztartások és a társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítana, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyen hálózatot kiépíteni. Ezt a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni;

b) vezetékes széles sávú hálózat kiépítése társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol csak egy olyan hálózat létezik, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosít (küszöbsebesség), vagy amelyet a releváns időtávon belül hitelt érdemlően terveznek kiépíteni. Ezt az (5) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni.

(4) Azok a területek, ahol legalább egy hálózat korszerűsíthető oly módon, hogy csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosítson, nem jogosultak a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti beavatkozásokra. Egy hálózat esetében akkor lehetséges a csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosító korszerűsítés, ha ezt a sebességet marginális beruházások – például az aktív berendezések korszerűsítése – útján, a széles sávú infrastruktúrába való jelentős beruházás nélkül tudja biztosítani.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének:

a) a feltérképezésnek azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő vezetékes széles sávú hálózatot. A feltérképezést a következők szerint kell elvégezni:

i. a helyhez kötött vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján;

ii. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100x100 méteres rácsok alapján.

Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére.

A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat azon hálózataikról, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket, és amelyek a célterületen már léteznek vagy amelyek releváns időtávon belüli kiépítését hitelt érdemlően tervezik. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

(6) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül – az (5) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján – hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a széles sávú hálózatban, és a támogatott hálózat jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú szolgáltatás rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest a releváns időtávon belül. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 70 %-át kell magában foglalnia. A (3) bekezdésben meghatározott támogatható beavatkozásnak minden esetben legalább a következő javulásokat kell eredményeznie:

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest (célsebesség);

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest, és csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet kell biztosítania (célsebesség).

(7) A támogatásnyújtás a következőképpen történik:

a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják vezetékes széles sávú hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

(8) A támogatott hálózatnak a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítania, méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Ettől eltérve a (3) bekezdés a) pontja alapján támogatható beavatkozások fizikai átengedés helyett virtuális átengedést is kínálhatnak, ha a virtuális átengedéshez való hozzáférést nyújtó terméket a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóság jóváhagyta. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább tíz évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. A virtuális átengedés alapján történő hozzáférést azon infrastruktúra élettartamával megegyező időtartamra kell biztosítani, amelynek a virtuális átengedés a helyettesítője. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve a hálózat azon részeit is, amelyekben meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. A hálózatnak legalább három hozzáférést igénylő számára kell hozzáférést biztosítania, és a kapacitás legalább 50 %-át a rendelkezésükre kell bocsátania. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban.

(9) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul:

a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy

c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról.

(10) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t.

(11) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását.

52a. cikk[496]

A 4G és az 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatás

(1) A 4G és az 5G mobilhálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költség a mobilhálózat aktív és passzív elemei kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (7) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt.

(3) A mobil 5G hálózat kiépítését olyan területeken kell biztosítani, ahol nincsenek meglévő 4G és 5G mobilhálózatok, illetve ahol a releváns időtávon belül nem tervezik hitelt érdemlően ilyen hálózatok kiépítését. A mobil 4G hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatást olyan területeken kell biztosítani, ahol nincsenek meglévő 3G, 4G és 5G mobilhálózatok, illetve ahol a releváns időtávon belül nem tervezik hitelt érdemlően ilyen hálózatok kiépítését. E követelményeket a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének:

a) a feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő mobilhálózatot. A feltérképezést maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére;

b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat a (3) bekezdésben meghatározott jellemzőkkel rendelkező, már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózataikkal kapcsolatban. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

(5) A támogatott infrastruktúra nem vehető figyelembe a mobilhálózat-üzemeltetőknek a 4G és 5G frekvenciahasználati jog feltételeiből eredő lefedettségi kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(6) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül – a (4) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján – hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a mobilhálózatban, és a támogatott infrastruktúra jelentős új képességeket vezet be a piac számára a mozgószolgálatok rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 50 %-át kell magában foglalnia.

(7) A támogatásnyújtás a következőképpen történik:

a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják mobilhálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

(8) A támogatott hálózat üzemeltetése során a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani, méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább 10 évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve az említett hálózatok azon részeit is, ahol meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban.

(9) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul:

a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak;

c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekre, a hozzáférési feltételekre (és azokon belül a díjszabásra) vonatkozóan, valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal.

(10) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t.

(11) Az államilag finanszírozott mobil 4G vagy 5G hálózat vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési szolgáltatások nyújtására való használata csak azokon a területeken engedélyezett, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítana, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyen hálózatot kiépíteni, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a feltérképezés és a nyilvános konzultáció figyelembe veszi az 52. cikk (5) bekezdése szerint meghatározott, már létező vagy hitel érdemlően tervezett vezetékes széles sávú hálózatokat;

b) a támogatott 4G vagy 5G helyhez kötött vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatnak az 52. cikk (5) bekezdésével összhangban a jelenlegi vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatok sebességéhez képest legalább háromszoros letöltési sebességet (célsebesség) kell biztosítania.

(12) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását.

52b. cikk[497]

A transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektekhez nyújtott támogatás

(1) Az (EU) 2021/1153 rendelet keretében finanszírozott, vagy az említett rendelet szerinti "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült, a transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A projekteknek teljesíteniük kell a (3) bekezdésben meghatározott kumulatív általános összeegyeztethetőségi feltételeket. Továbbá a projekteknek a támogatható projektek (4) bekezdésben meghatározott kategóriáinak valamelyikébe kell tartozniuk, és teljesíteniük kell az említett bekezdésben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott valamennyi különös összeegyeztethetőségi feltételt. Kizárólag azon projektek tartoznak az (1) bekezdésben meghatározott kivétel hatálya alá, amelyek csakis a (4) bekezdésben említett egyes releváns kategóriákban meghatározott elemekre vagy szervezetekre vonatkoznak.

(3) Az összeegyeztethetőség általános kumulatív feltételei a következők:

a) a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy olyan külső finanszírozás igénybevételével, amely nem tartalmaz állami pénzügyi támogatást. Amennyiben a kedvezményezett 25 %-os hozzájárulását külső finanszírozással biztosítják különböző finanszírozási forrásokat ötvöző beruházási platformon keresztül, az előző mondatban meghatározott azon feltétel helyébe, amely szerint a külső finanszírozás nem tartalmazhat állami pénzügyi támogatást, új követelmény lép, amely szerint a platformon legalább 30 % magánberuházásnak kell jelen lennie;

b) az infrastruktúra kiépítése esetében csak az (EU) 2021/1153 rendelet szerinti elszámolható beruházási költségeknek minősülő költségek jogosultak támogatásra;

c) a projektet az (EU) 2021/1153 rendelettel összhangban a következő módok egyikén kell kiválasztani:

i. közösen elfogadott befektetési iránymutatások alapján a Bizottság által kinevezett független pénzügyi közvetítő által;

ii. egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében a Bizottság által;

iii. a Bizottság által kinevezett független szakértők által;

d) a projektnek olyan konnektivitási képességeket kell lehetővé tennie, amelyek meghaladják a meglévő jogi kötelezettségekhez kapcsolódó követelményeket, például a frekvenciahasználati joghoz kötődőket;

e) a projektnek az 52. cikk (7) és (8) bekezdésével, vagy adott esetben az 52a. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell biztosítania a harmadik felek nyílt nagykereskedelmi hozzáférését, az átengedést is beleértve.

(4) A támogatható projektek kategóriái és az azokra alkalmazandó egyedi kumulatív összeegyeztethetőségi feltételek a következők:

a) a valamely 5G folyosó határon átnyúló szakaszának az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó iránymutatásokban azonosított közlekedési folyosó mentén történő kiépítésére irányuló beruházások (TEN-T folyosók), amelyek megfelelnek a következő egyedi kumulatív feltételeknek:

i. a projekt egy 5G folyosó olyan határon átnyúló szakaszából áll, amely átlépi két vagy több tagállam között a határt, vagy átlépi legalább egy tagállam és az Európai Gazdasági Térség legalább egy országa közötti határt;

ii. az 5G folyosók valamely tagállamban elhelyezkedő határon átnyúló szakaszainak teljes hossza nem lehet több az adott tagállam transzeurópai közlekedési törzshálózata mentén található azon 5G folyosók teljes hosszának 15 %-ánál, amelyekre nem vonatkoznak meglévő, például a frekvenciahasználati joghoz kötődő jogi kötelezettségek. Kivételes esetben, ha egy tagállam támogatja a határokon átnyúló 5G folyosóknak az átfogó transzeurópai közlekedési hálózata mentén való kiépítését, az 5G folyosók e tagállamban elhelyezkedő határon átnyúló szakaszainak teljes hossza nem lehet több az e tagállam átfogó transzeurópai közlekedési hálózata mentén található azon 5G folyosók teljes hosszának 15 %-ánál, amelyekre nem vonatkoznak meglévő, például a frekvenciahasználati joghoz kötődő jogi kötelezettségek;

iii. a projekt az összekapcsolt és automatizált mobilitási szolgáltatások nyújtására alkalmas 5G mobilhálózatba történő olyan jelentős új beruházást biztosít, amely túlmutat a pusztán a hálózat aktív elemeinek korszerűsítéséhez kapcsolódó marginális beruházásokon;

iv. a projekt csak akkor támogatja új passzív infrastruktúra kiépítését, ha a meglévő passzív infrastruktúra nem használható fel újra;

b) az egyes számítástechnikai berendezések, szuper-számítástechnikai berendezések és adatinfrastruktúrák összekapcsolásával az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás céljait támogató páneurópai terabit gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló olyan beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

i. a projekt keretében ki kell építeni vagy be kell szerezni a konnektivitáshoz szükséges eszközöket - többek között elévülhetetlen használati jogokat, sötétszálat vagy berendezéseket - egy olyan páneurópai gerinchálózat határon átnyúló szakaszának kiépítéséhez, amely támogatja legalább két olyan számítástechnikai létesítménynek, szuper-számítástechnikai létesítménynek vagy adatinfrastruktúrának a korlátozás nélküli, végponttól végpontig tartó, legalább 1 Tbps konnektivitású összeköttetését, amely: 1. az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelettel (*) összhangban létrehozott európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás üzemeltető szervezete, vagy az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (**) és a 723/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott zászlóshajó kutatási projekteket és missziókat támogató kutatási infrastruktúra és egyéb számítástechnikai és adatinfrastruktúra, amelyek hozzájárulnak az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás célkitűzéseinek teljesítéséhez; és 2. legalább két uniós tagállamban, illetve legalább egy uniós tagállamban és legalább egy, az Európai Kutatási Térségben tagsággal rendelkező országban található;[498]

ii. a projekt a gerinchálózatba történő olyan jelentős új beruházást biztosít, amely túlmutat a marginális - például pusztán szoftverfrissítésekkel vagy engedélyezéssel kapcsolatos - beruházásokon;

iii. a konnektivitáshoz szükséges eszközök beszerzése közbeszerzés útján történik;

iv. a projekt csak akkor támogatja új passzív infrastruktúra kiépítését, ha a meglévő passzív infrastruktúra nem használható fel újra;

c) egyes társadalmi-gazdasági fókuszpontok felhőalapú infrastruktúráit összekapcsoló gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

i. a projekt olyan társadalmi-gazdasági fókuszpontok felhőalapú infrastruktúráit kapcsolja össze, amelyek általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott közigazgatási szervek, állami vagy magánszervezetek;

ii. a projekt új, határon átnyúló gerinchálózatok határon átnyúló olyan szakaszának kiépítéséből vagy meglévő hálózatok jelentős korszerűsítéséből áll, amely 1. átlépi két vagy több tagállam között a határt, vagy 2. átlépi legalább egy tagállam és az Európai Gazdasági Térség legalább egy országa közötti határt;

iii. a projekt legalább két, az i. alpont szerinti támogatható társadalmi-gazdasági fókuszpontra kiterjed, amelyek mindegyike különböző tagállamban vagy egy tagállamban és az Európai Gazdasági Térség egyik országában működik;

iv. a projekt a gerinchálózatba történő olyan jelentős új beruházást biztosít, amely túlmutat a marginális - például pusztán szoftverfrissítésekkel vagy engedélyezéssel kapcsolatos - beruházásokon. A projektnek képesnek kell lennie legalább a 10 Gbps szimmetrikus letöltési és feltöltési sebesség többszöröseinek biztosítására;

v. a projekt csak akkor támogatja új passzív infrastruktúra kiépítését, ha a meglévő passzív infrastruktúra nem használható fel újra;

d) tenger alatti kábelhálózat kiépítésére irányuló beruházások, melyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

i. a projekt valamely tenger alatti kábelhálózat határon átnyúló olyan szakaszából áll, amely 1. átlépi két vagy több tagállam között a határt, vagy 2. átlépi legalább egy tagállam és az Európai Gazdasági Térség legalább egy országa közötti határt. Másik lehetőségként a támogatásban részesülő szervezet kizárólag a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtását biztosítja, és a támogatott infrastruktúra - akár egyetlen tagállamon belül is - javítja az európai legkülső régiók, tengerentúli területek vagy szigeti régiók konnektivitását;

ii. a projekt nem vonatkozhat olyan útvonalakra, amelyeket legalább kettő, már létező, vagy hitelt érdemlően tervezett gerincinfrastruktúra már kiszolgál;

iii. a projekt a tenger alatti kábelhálózatba történő jelentős új beruházást biztosít azáltal, hogy új tenger alatti kábelt vagy meglévő tenger alatti kábelhez való csatlakozást vezet be, kezeli a redundanciával kapcsolatos problémákat, és túllép a marginális beruházásokon. A projektnek képesnek kell lennie legalább 1 Gbps szimmetrikus letöltési és feltöltési sebesség biztosítására;

iv. a projekt csak akkor támogatja új passzív infrastruktúra kiépítését, ha a meglévő passzív infrastruktúra nem használható fel újra.

52c. cikk[499]

Konnektivitási utalványok

(1) A fogyasztóknak a távmunka, valamint az online oktatási és képzési szolgáltatások használatának megkönnyítéséhez, valamint a kkv-knek konnektivitási utalványok formájában nyújtott állami támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az utalványrendszer időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. A végfelhasználók esetében az utalványok érvényessége nem haladhatja meg a 2 évet.

(3) Az utalványok alábbi kategóriái támogathatók:

a) a fogyasztók és a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére;

b) a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére.

(4) Az utalványok az elszámolható költségek legfeljebb 50 %-át fedezik. Az elszámolható költségek közé tartoznak a következők: a havi díj, a szokásos létesítési költségek és a végfelhasználó számára a széles sávú szolgáltatásoknak a (3) bekezdésben meghatározott sebesség melletti használatához szükséges végberendezések. A házon belüli huzalozás és a végfelhasználó magántulajdonában álló ingatlant vagy a végfelhasználó magántulajdonában álló ingatlan közvetlen közelében található, köztulajdonban lévő ingatlant érintő, korlátozott mértékű telepítés költségei is támogathatók, amennyiben szükségesek a szolgáltatás nyújtásához és ahhoz képest kiegészítő jellegűek. Az utalványt a hatóságok közvetlenül a végfelhasználóknak vagy közvetlenül – a végfelhasználók által választott – szolgáltatónak fizetik ki.

(5) Utalványok nem nyújthatók olyan területeken, ahol nincs a (3) bekezdésben meghatározott támogatható szolgáltatásokat nyújtó hálózat. A tagállamok kötelesek nyilvános konzultációt folytatni oly módon, hogy a program főbb jellemzőit és a földrajzi célterületek jegyzékét egy regionális és nemzeti szinten nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszik. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett intézkedést, és megfelelően alátámasztott információkat nyújthatnak be a (3) bekezdésben meghatározott sebesség megbízható biztosítására képes meglévő hálózataikra vonatkozóan. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

(6) Az utalványoknak technológiailag semlegesnek kell lenniük. A rendszernek biztosítania kell az összes lehetséges szolgáltatóval szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a szolgáltatók lehető legszélesebb választékát kell nyújtania a végfelhasználók számára, az alkalmazott technológiától függetlenül. E célból a tagállamnak létre kell hoznia egy, az összes jogosult szolgáltatót tartalmazó online nyilvántartást, vagy ezzel egyenértékű alternatív módszert kell alkalmaznia az állami beavatkozás nyitottságának, átláthatóságának és megkülönböztetésmentes jellegének biztosítása érdekében. A végfelhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy lekérjék a támogatható szolgáltatások nyújtására képes valamennyi vállalkozásról szóló információkat. Minden olyan vállalkozásnak, amely képes támogatható szolgáltatásokat nyújtani, jogot kell biztosítani arra, hogy kérésre szerepelhessen az online nyilvántartásban vagy a tagállam által választott bármely alternatív helyen.

(7) A piaci torzulások minimalizálása érdekében a tagállamok piaci értékelést végeznek, amely során azonosítják a területen jelen lévő támogatható szolgáltatókat, és információkat gyűjtenek a szolgálatók piaci részesedésének, a támogatható szolgáltatások igénybevételének és a szolgáltatók árainak megállapításához. Támogatás csak akkor nyújtható, ha a piaci értékelés azt állapítja meg, hogy a program kialakítása kellően tág ahhoz, hogy ne részesítsen indokolatlan előnyben korlátozott számú szolgáltatót, és hogy a program nem vezet bizonyos szolgáltatók (helyi) piaci erejének a megerősítéséhez.

(8) Ha a széles sávú szolgáltatás szolgáltatója vertikálisan integrált vállalkozás és kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot, a rendszerben való részvételhez e szolgáltatónak az érintett nagykereskedelmi hozzáférési piacon olyan nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kell kínálnia, amelyek alapján bármely hozzáférést igénylő képes lesz nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítani a támogatható szolgáltatásokat a (3) bekezdésben meghatározott sebességben.

A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul:

a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak;

c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról.

52d. cikk[500]

Felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatás

(1) A felhordó hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költség a felhordó hálózat kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (6) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt.

(3) A felhordó hálózatok kiépítésének olyan területeken kell megvalósulnia, ahol nincs száloptikás felhordó hálózat vagy egyéb olyan technológiákon alapuló felhordó hálózat, amely ugyanolyan teljesítményt és megbízhatóságot tud biztosítani, mint a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett szál. Ezt az (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének:

a) a feltérképezésnek azonosítania kell a felhordó hálózatokat érintő beavatkozások célterületeit, és figyelembe kell vennie az összes már létező felhordó hálózatot. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokra vonatkozó megalapozott információkat. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

(5) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül – a (4) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján – hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a felhordó hálózatban, és a támogatott felhordó hálózat olyan száloptikás vagy egyéb olyan technológiákon alapul, amelyek a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest képesek ugyanolyan száloptikai teljesítményt biztosítani. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 70 %-át kell magában foglalnia.

(6) A támogatásnyújtás a következőképpen történik:

a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján;

b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják felhordó hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

(7) A támogatott hálózat üzemeltetése során a helyhez kötött hálózatokhoz és a mobilhálózatokhoz a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább 10 évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve a hálózat azon részeit is, amelyekben meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. Az államilag finanszírozott hálózat a felhordó hálózatokat érintő beavatkozás célterületein valamennyi helyhez kötött hálózatot és mobilhálózatot kiszolgálja, és a kapacitás legalább 50 %-át a hozzáférést igénylők rendelkezésére bocsátja. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban.

(8) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul:

a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga;

b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy

c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan.

A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról.

(9) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t.

(10) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását.

11. SZAKASZ

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

53. cikk

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

(1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A következő kulturális célok és tevékenységek támogathatók:

a)[501] múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

b) tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

d) művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a - többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó - megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

f) zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

(3) A támogatás formája a következő lehet:

a) beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

b) működési támogatás.

(4) Beruházási támogatás esetén az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek, többek között:

a) infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

b) kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és - a prezentációk, programok és látogatók tekintetében - a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

e) kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

(5) Működési támogatás esetében az elszámolható költségek a következők:

a) kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez - kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység - kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a - többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó - megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

c) a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

e) kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

f) külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

(6) Beruházási támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni. Az infrastruktúra üzemeltetője az adott időszak alatt ésszerű nyereséget tarthat meg.

(7) Működési támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és ésszerű nyereséget fedező összeget. Ezt megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell biztosítani.

(8)[502] A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (6) és (7) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

(9)[503] A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében a maximális támogatási összeg nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem az elszámolható költségek 70 %-át. A bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával le kell vonni. Az elszámolható költségek a zenei és irodalmi kiadói tevékenység költségei, beleértve a szerzők díjait (szerzői joggal kapcsolatos költségek), a fordítók díjait, a szerkesztők díjait, az egyéb szerkesztési költségeket (korrektúrázás, javítás, lektorálás), az elrendezés és nyomdai előkészítés költségeit, valamint a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költségeit.

(10) E cikk alapján nem nyújtható támogatás sem az írott, sem az elektronikus formában közzétett sajtótermékekre és magazinokra.

54. cikk

Audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok

(1) Az audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatást kulturális termékhez kell nyújtani. Annak érdekében, hogy egy termék kulturális jellegűnek való minősítése során elkerüljék a nyilvánvaló hibákat, a tagállamok hatékony eljárásokat alakítanak ki, így például az ajánlatok közül egy vagy több, kiválasztással vagy ellenőrzéssel megbízott személy választ előre meghatározott kulturális szempontrendszer alapján.

(3) A támogatás formája a következő lehet:

a) audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

b) gyártás-előkészítési támogatás; valamint

c) terjesztési célú támogatás.

(4) Amennyiben a tagállamok területhez kötött ráfordítási kötelezettségektől teszik függővé a támogatásnyújtást, az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási programok:

a) előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

b) az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó maximális kiadás - a két eset egyikében sem - semmiképpen sem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 80 %-át.[504]

A tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként meghatározhatják a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét, ez a szint azonban nem haladhatja meg a teljes produkciós költségvetés 50 %-át.

(5) Az elszámolható költségek a következők:

a) gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

b) gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

c) terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

(6) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(7) A támogatási intenzitás a következő mértékben növelhető:

a) az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

b) nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

(8) A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. Amennyiben az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást - például filmet - készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor. A terjesztésre vonatkozó támogatási intenzitás mértéke megegyezik a gyártásra vonatkozó támogatási intenzitáséval.

(9) A támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. E cikk alapján nem nyújtható támogatás filmstúdió infrastruktúrájára.

(10) A támogatás nem korlátozható a saját állampolgárokra és nem követelhető meg a kedvezményezettektől, hogy a nemzeti kereskedelmi jog értelmében alapított vállalkozásként működjenek.

12. SZAKASZ

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás

55. cikk

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás

(1) A sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A sportlétesítmény nem szolgálhatja egyetlen hivatásos sportcélú használó igényeinek kielégítését. A létesítmény időbeli kapacitását éves szinten legalább 20 %-ban más sportcélú hivatásos vagy amatőr használóknak kell igénybe venniük. Amennyiben a létesítményt egyidejűleg veszi igénybe több használó, az időbeli kapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(3) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós jellegű, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, kivéve a szabadidőparkokat és a szállodai létesítményeket.

(4) A sportlétesítményhez és a multifunkcionális szabadidős létesítményhez több felhasználó számára, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költségeket legalább 30 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak, feltéve, hogy e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5) Amennyiben a sportlétesítményt hivatásos sportegyesületek használják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a sportlétesítmény használatáért felszámított árak nyilvános elérhetőségét.

(6) A sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény megépítésének, korszerűsítésének és/vagy működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

(7) A támogatás formája a következő lehet:

a) beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

b) sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.

(8) Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre irányuló beruházási támogatás esetében az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

(9) Sportlétesítményekre irányuló működési támogatás esetében az elszámolható költségek a létesítmény által nyújtott szolgáltatások működési költségei. E működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték.

(10) Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre irányuló beruházási támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(11) Sportlétesítményekre irányuló működési támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget. Ezt megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell biztosítani.

(12)[505] A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (10) és (11) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

13. SZAKASZ

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

56. cikk

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

(1) A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott finanszírozás, amely olyan infrastruktúrára vonatkozik, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) E cikk nem alkalmazandó olyan, infrastruktúrára irányuló támogatásra, amelyet e rendelet III. fejezetének más szakaszai szabályoznak, kivéve az 1. szakaszban foglalt regionális támogatást. E cikk nem alkalmazandó a repülőtéri és a kikötői infrastruktúrára sem.

(3) Az infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra használatáért vagy eladásáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

(4) Az infrastruktúra működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

(5) Az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(7) E cikk értelmében nem mentesül a speciális célú infrastruktúra.

14. SZAKASZ[506]

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

56a. cikk[507]

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

(1) A repülőterekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (3)-(14) bekezdésében és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A repülőterekre irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (3), (4), (10) és (15)-(18) cikkében és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(3) A repülőtérnek valamennyi potenciális felhasználó előtt nyitva kell állnia. Fizikailag korlátozott kapacitás esetén az allokálásra releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerül sor.

(4) Nem nyújtható támogatás meglévő repülőtér áttelepítéséhez, illetve új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, beleértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is.

(5) Az érintett beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(6) Nem nyújtható beruházási támogatás meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontja értelmében vett menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő, illetve onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.

(7) Az (5) és (6) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben. Az ilyen repülőtereknek nyújtott beruházási támogatásnak vagy a (11) bekezdésnek vagy a (13) és (14) bekezdéseknek kell megfelelnie.

(8) A (6) bekezdés nem alkalmazandó, ha a beruházási támogatást meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének (16) bekezdése értelmében vett menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőterektől 100 kilométeren belül elhelyezkedő repülőtérnek nyújtják, feltéve, hogy az érintett többi meglévő repülőtér mindegyike és a támogatásban részesülő repülőtér közötti teljes utazási idő szükségképpen tengeri úton legalább 90 perc, vagy ahhoz légi közlekedést kell igénybe venni.

(9) Nem nyújtható beruházási támogatás olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt. A beruházási támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedését.

(10) Nem nyújtható támogatás azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát. A támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedését.

(11) A beruházási támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(12) Az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúrába eszközölt befektetésekhez kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is.

(13) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg:

a) az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

b) az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

(14) Távoli területeken elhelyezkedő repülőterek esetében a (13) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető.

(15) Nem nyújtható működési támogatás olyan repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 főt.

(16) A működési támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget. A támogatás kifizetése történhet vagy előzetesen rögzített időszakos részletfizetés formájában, amely esetében a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy pedig a bekövetkezett működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

(17) Nem nyújtható működési támogatás olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt.

(18) A működési támogatás nyújtását nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketing jellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.

15. SZAKASZ[508]

Kikötőkre irányuló támogatás

56b. cikk[509]

Tengeri kikötőkre irányuló támogatás

(1) A tengeri kikötőkre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(1a)[510] Az e cikk szerinti támogatás nem nyújtható a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - például dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez.

(2) Az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a) kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

b) hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

c) kotrás.

(2a)[511] A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei (ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket), az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és a transzformátor - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, a földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei.

Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(3) Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

(4) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás vagy kotrás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5)[512] A (2) bekezdés a) pontjában említett beruházások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg beruházásonként:

a) az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 22 millió EUR-t;

b) az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 22 millió EUR-t, de nem haladja meg az 55 millió EUR-t;

c) az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 55 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elszámolható költségek 100 %-át, a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összegig.

(6) Az (5) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában meghatározott támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 10 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7) A támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni.

(8) A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(8a)[513] Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(9)[514] Az 5,5 millió EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (4), (5) és a (6) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

56c. cikk[515]

Belvízi kikötőkre irányuló támogatás

(1) A belvízi kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(1a)[516] Az e cikk szerinti támogatás nem nyújtható a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - például dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez.

(2) Az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a) kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

b) hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

c) kotrás.

(2a)[517] A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei (ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket), az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és a transzformátor - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, a földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei.

Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(3) Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

(4) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás vagy kotrás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, a 4. cikk (1) bekezdésének ff) pontjában megállapított összegig.

(6) A támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni.

(7) A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(7a)[518] Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(8)[519] A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (4) és (5) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

16. SZAKASZ[520]

Az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatás

56d. cikk[521]

Hatály és közös feltételek

(1) Ez a szakasz az InvestEU Alap által támogatott olyan pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatásra alkalmazandó, amelyek támogatást nyújtanak a végrehajtó partnereknek, a pénzügyi közvetítőknek vagy a végső kedvezményezetteknek.

(2) A támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az I. fejezetben, az e cikkben, valamint az 56e., vagy az 56f. cikkben meghatározott feltételek.

(3) A támogatásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/523 rendeletben és az (EU) 2021/1078 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*) mellékletében meghatározott InvestEU beruházási iránymutatásban meghatározott valamennyi alkalmazandó feltételnek.[522]

(4)[523] Az InvestEU Alap által támogatott bármely pénzügyi termék keretében nyújtott teljes kintlévő finanszírozásra - amennyiben a finanszírozás támogatást tartalmaz - az 56e. és 56f. cikkben meghatározott felső határértékek alkalmazandók. A felső határértékeket az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) az 56e. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának és az 56e. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésének a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségeket magukban foglaló támogatások esetében projektenként;

b) az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja ii., iii. és iv. alpontjának, az 56e. cikk (10) bekezdésének és az 56f. cikknek a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségek nélküli támogatások esetében végső kedvezményezettenként.

(5) Nem nyújtható támogatás a pénzügyi közvetítők meglévő portfólióinak refinanszírozása vagy a pénzügyi közvetítők meglévő portfólióira vonatkozó garanciák formájában.

56e. cikk[524]

Az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatásokra vonatkozó feltételek

(1) Az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termék keretében a végső kedvezményezettnek nyújtott finanszírozásnak:

a) meg kell felelnie a (2)-(9) bekezdés valamelyikében meghatározott feltételeknek; valamint

b) amennyiben a finanszírozást kölcsön formájában nyújtják a végső kedvezményezettnek, a kamatláb tekintetében meg kell felelnie legalább a kölcsön nyújtása idején alkalmazandó referencia-kamatláb alapkamatlábának.

(2) Támogatás csak akkor nyújtható az (EU) 2021/1153 rendelet keretében finanszírozott, vagy az említett rendelet szerinti "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült, a transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez, ha azok teljesítik az 52b. cikkben meghatározott valamennyi általános és különös összeegyeztethetőségi feltételt. Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t.

(3)[525] Az egyes támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók csatlakoztatását szolgáló vezetékes széles sávú hálózat, valamint a 4G és 5G mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) támogatás csak azokhoz a projektekhez nyújtható, amelyek teljesítik az 52. cikkben, illetve az 52a. cikkben meghatározott valamennyi összeférhetőségi feltételt, amennyiben e bekezdés c) és d) pontja eltérően nem rendelkezik;

b) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t;

c) a projekt olyan társadalmi-gazdasági mozgatórugókat kapcsol össze, amelyek általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott közigazgatási szervek, állami vagy magánszervezetek. Nem támogathatók az ebben a pontban meghatározottaktól eltérő elemeket vagy szervezeteket magában foglaló projektek;

d) az 52. cikk (4) bekezdésétől eltérve az azonosított piaci hiányosságot rendelkezésre álló megfelelő térkép vagy – ilyen térkép hiányában – nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni, az alábbiak szerint:

i. A feltérképezés akkor tekinthető megfelelőnek, ha 18 hónapnál nem régebben került rá sor. A feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett társadalmi-gazdasági mozgatórugókat, és ki kell terjednie minden olyan létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatra, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosít és a c) pontban említett támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók helyszíneit csatlakoztatja. A feltérképezést az illetékes hatóság végzi el. A feltérképezést 1. a tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; 2. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján; 3. mobilhálózatok esetében maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közigazgatást érintő szinergiák és egyszerűsítés előmozdítása érdekében az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikke szerint elvégzett földrajzi felmérés e pont értelmében vett megfelelő feltérképezésnek tekinthető, feltéve, hogy teljesülnek az e pontban meghatározott feltételek;

ii. a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le oly módon, hogy a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőit egy regionális és nemzeti szinten nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá benyújthatnak megalapozott információkat azon létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokról, amelyek csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosítanak (küszöbsebesség) és a c) pontban meghatározott támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók helyszíneit csatlakoztatják, és amelyek azonosítása az i. pontnak megfelelően, az alábbi információk alapján történik: 1. a tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; 2. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján; 3. mobilhálózatok esetében maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

(4) Az energiatermelésre és energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás megfelel a következő feltételeknek:

a)[526] Támogatás kizárólag az olyan energiainfrastruktúrára irányuló beruházásokra nyújtható, amelyek a belső energiapiaci jogszabályok alapján nincsenek mentesítve harmadik fél hozzáférésére, a díjakra és az átengedésre vonatkozó szabályozás alól, a következő projektkategóriák tekintetében:

i. a gázinfrastruktúra tekintetében a 347/2013/EU rendelet VII. mellékletében szereplő közös érdekű projektek hatályos uniós listáján szereplő projektek; valamint

ii. a villamosenergia-infrastruktúrával, a hidrogén-infrastruktúrával és a szén-dioxid-infrastruktúrával kapcsolatos valamennyi projekt.

b)[527] a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre irányuló beruházási támogatás megfelel a következő követelményeknek:

i. támogatás kizárólag verseny alapján, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon kiválasztott új létesítmények számára nyújtható a 41. cikk (10) bekezdésében foglaltakkal összangban;

ii. támogatás nyújtható kombinált megújulóenergia- és villamosenergia- vagy hőtárolási projektekhez, feltéve, hogy teljesülnek a 41. cikk (1a) bekezdésében meghatározott követelmények;

iii.

támogatás nyújtható kombinált bioüzemanyagokhoz, folyékony bio-energiahordozókhoz, biogázhoz (ideértve a biometánt) és biomassza-tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tárolási projektekhez, feltéve, hogy teljesülnek a 41. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények;

iv. megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében csak a 41. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő létesítményhez nyújtható támogatás;

v. bioüzemanyagot előállító létesítmények esetében kizárólag az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban említett, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak megfelelő és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készült bioüzemanyagot előállító létesítmények támogathatók.

c) Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg az a) pontban említett projektenként a 150 millió EUR-t. Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a b) pontban említett projektenként a 75 millió EUR-t.

(5) A szociális, oktatási, kulturális és természetiörökség-infrastruktúrára és tevékenységekre irányuló támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a)[528] az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a következő összegeket:

i. a szociális szolgáltatások nyújtására és az oktatásra használt infrastruktúrára irányuló beruházások tekintetében projektenként 110 millió EUR; az 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott kulturális és örökségmegőrzési célokra és tevékenységekre – a természeti örökség megőrzését is ideértve – használt infrastruktúrára irányuló beruházások tekintetében projektenként 165 millió EUR;

ii. a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében 33 millió EUR;

iii. a kultúrához és az örökségmegőrzéshez kapcsolódó tevékenységek tekintetében 82,5 millió EUR; valamint

iv. oktatás és képzés tekintetében 5,5 millió EUR.

b) nem nyújtható támogatás olyan képzéshez, amelynek célja a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfelelés.

(6) A közlekedésre és a közlekedési infrastruktúrára irányuló támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kikötők kivételével infrastruktúrára irányuló támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

i. az 1315/2013/EU rendelet 3. cikkének a) pontjában meghatározott közös érdekű projektek, a kikötői vagy repülőtéri infrastruktúrát érintő projektek kivételével;

ii. a transzeurópai közlekedési hálózat városi csomópontjaihoz való összeköttetések;

iii. kizárólag az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) szerinti közszolgáltatási szerződés hatálya alá nem tartozó vasúti közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló vasúti jármű, feltéve, hogy a kedvezményezett új belépő;[529]

iv. városi közlekedés:

v.[530] a gépjárműveket villamos energiával vagy hidrogénnel ellátó elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrák. A hidrogént szolgáltató támogatott hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. E bekezdés nem alkalmazandó a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásokra.

b) a kikötői infrastrukturális projektekre irányuló támogatás megfelel a következő követelményeknek:

i. támogatás kizárólag az érdekelt felhasználók számára piaci feltételek mellett, egyenlő és megkülönböztetésmentes alapon elérhetővé tett hozzáférési infrastruktúrákra és kikötői infrastruktúrákra irányuló beruházásokra nyújtható;

ii. a támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni;

iii. nem nyújtható támogatás kikötői felépítményre irányuló beruházásokra;

iv.[531] Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

c)[532] az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek az a) vagy b) pont szerint nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 165 millió EUR-t.

(7) Az egyéb infrastruktúrákra irányuló támogatás megfelel a következő feltételeknek:

a) támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

i. lakossági vízellátási és szennyvíz-infrastruktúrába történő beruházás;

ii.[533] a 47. cikk (1)-(6) és (10) bekezdésével összhangban az erőforrás-hatékonyságba és körforgásos jellegbe történő beruházás;

iii. kutatási infrastruktúrába történő beruházás;

iv. innovációsklaszter-létesítmények létrehozásába vagy korszerűsítésébe történő beruházás;

v.[534] tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás;

b)[535] az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 110 millió EUR-t.

(8) A környezetvédelemre - beleértve az éghajlatvédelmet - irányuló támogatás megfelel a következő feltételeknek:

a) támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

i.[536] olyan beruházások, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy felszámolják vagy megelőzzék a kedvezményezett saját tevékenységei vagy az ugyanazon projektben részt vevő más entitás tevékenységei által a fizikai környezetben okozott károkat (beleértve az éghajlatváltozást is) vagy természeti erőforrásokban okozott károkat, feltéve, hogy i. a beruházások nem kapcsolódnak fosszilis tüzelőanyagokat (többek között földgázt) használó berendezésekhez, gépekhez vagy ipari termeléshez, azon támogatás sérelme nélkül, amely meglévő berendezések, gépek és ipari termelőegységek környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítéséhez nyújtható, mely esetben a beruházási költségek nem kapcsolódhatnak CO2-kibocsátó létesítményekhez; valamint ii. a hidrogént használó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítménybe történő beruházások esetében a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházás teljes időtartama alatt kizárólag megújuló hidrogént használ. E pont szerint támogatás nem nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, kivéve, ha a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül;

ii.[537] egy épület vagy vállalkozás energiahatékonyságát javító intézkedések, feltéve, hogy a beruházások nem kapcsolódnak fosszilis tüzelőanyagokat (többek között földgázt) használó berendezésekhez, gépekhez vagy ipari termeléshez. E pont szerint támogatás nem nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, kivéve, ha a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül. Ettől eltérve e pont alapján támogatás nyújtható épületekbe történő olyan beruházásokhoz, amelyeket az energiateljesítményre vonatkozó, uniós szabványoknak minősülő minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében hajtanak végre, feltéve, hogy a támogatás nyújtására még azelőtt kerül sor, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve.

iii. szennyezett terület szennyeződésmentesítése, amennyiben a 45. cikk (3) bekezdésében említett "a szennyező fizet" elvvel összhangban nem azonosítottak olyan jogi vagy természetes személyt, aki az alkalmazandó jog alapján felelős a környezeti károkért;

iv. környezeti tanulmányok;

v. a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma erősítése és helyreállítása, amennyiben az említett tevékenység hozzájárul a biológiai sokféleség megóvásához, védelméhez vagy helyreállításához, az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez, vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelméhez.

vi.[538] beruházási támogatás a legalább részben elektromos vagy hidrogénüzemű, közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri közlekedési, tiszta üzemű járművek vásárlására, valamint a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására;

b)[539] Az a) pont sérelme nélkül az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással: A támogatási intézkedéssel nem támogatható fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítése. A támogatást vagy az épület tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a bérlő(k)nek kell nyújtani attól függően, hogy ki kapja meg a finanszírozást a projekthez.";

i. megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

ii. a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása;

iii. energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás;

iv. az épület felhasználóinak használatára szánt elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha az autóparkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez;

v. az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció-fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül;

vi. zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

c) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg az a) pontban említett projektenként az 50 millió EUR-t;

d) az InvestEU Alap támogatása keretében nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a b) pontban említett projektenként az 50 millió EUR-t végső kedvezményezettenként és épületenként;

e)[540] az épületek energiahatékonyságát javító intézkedésekhez nyújtott támogatás az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez is kapcsolódhat, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. a támogatást energiahatékonyság-javító intézkedéseket biztosító kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják, amelyek a támogatás végső kedvezményezettjei;

ii. a támogatást a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére nyújtják;

iii. a támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott előresorolt hitel vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (például faktoring vagy forfetírozás);

iv. az e pont alapján nyújtott teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladja meg a 30 millió EUR-t.

(9) A kutatásra, fejlesztésre, innovációra és digitalizációra irányuló támogatás megfelel a következő feltételeknek:

a) támogatás a következőkre nyújtható:

i. alapkutatás;

ii. alkalmazott kutatás;

iii. kísérleti fejlesztés;

iv. folyamatinnováció vagy szervezési innováció kkv-k esetében;

v. innovációs tanácsadó szolgáltatások és innovációs támogató szolgáltatások kkv-k esetében;

vi. digitalizáció a kkv-k esetében;

b) az a) pont i., ii. és iii. alpontja alá tartozó projektek esetében az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 75 millió EUR-t. Az a) pont iv., v. és vi. alpontja alá tartozó projektek esetében az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 30 millió EUR-t;

(10)[541] A kkv-k vagy adott esetben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok a (2)–(9) bekezdésben meghatározott támogatási kategóriákon túlmenően az InvestEU Alapból támogatott finanszírozás formájának útján nyújtott támogatásban is részesülhetnek, feltéve, hogy a vonatkozó feltételek teljesülnek:

a) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg projektenként a 16,5 millió EUR-t és azt a következőknek nyújtják:

i. olyan, tőzsdén nem jegyzett kkv-k, amelyek még nem működnek semmilyen piacon, vagy bejegyzésüktől számítva kevesebb mint 10 éve működnek, vagy az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon; amennyiben egy adott vállalkozás esetében a bejegyzést követő 10 évnél rövidebb időszakot vagy az első kereskedelmi értékesítését követő 7 évnél rövidebb működési időszakot vették figyelembe, a továbbiakban az ugyanazon vállalkozásnak a jelen cikk alapján nyújtott támogatás esetében csak ugyanezen időszak vehető figyelembe. Azon vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak vagy összefonódás útján jöttek létre, a támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások árbevétele a felvásárló vállalkozások által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy – összefonódás útján létrejövő vállalkozások esetében – az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. A bejegyzéshez kapcsolódó támogathatósági időszak kapcsán megjegyzendő, hogy amennyiben ennek alkalmazására kerül sor, azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, a tízéves támogathatósági időszak kezdetének vagy az az időpont tekintendő, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik. Az e pontban említett támogathatósági időszakot követően a tőzsdén nem jegyzett kkv-kba irányuló kiegészítő befektetések fedezhetők az InvestEU Alapból támogatott finanszírozásból, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: 1. a teljes finanszírozás az a) pontban említett névértékét nem lépi túl; 2. az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét; és 3. a kiegészítő befektetés végső kedvezményezettje nem lesz az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kapcsolt vállalkozása az InvestEU Alapból nyújtott támogatás keretében finanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozásnak, kivéve, ha az új entitás egy kkv;

ii. új gazdasági tevékenységet kezdő, tőzsdén nem jegyzett kkv-k, amennyiben az induló beruházás több mint 50 %-a az előző 5 év átlagos éves árbevételének. Az első fordulattól eltérve az alábbiak akkor tekintendők új gazdasági tevékenységekbe történő beruházásnak, ha a kapcsolódó induló beruházás az üzleti terv szerint meghaladja az előző 5 év átlagos éves árbevételének 30 %-át: 1. valamely tevékenység környezeti teljesítményének az e rendelet 36. cikkének (2) bekezdése szerinti, kötelező uniós szabványok túlteljesítésével történő jelentős javítására irányuló beruházások; 2. az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetések; valamint 3. a IV. mellékletben felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházások. A beruházás környezeti szempontból fenntartható jellegét az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkével összhangban – ideértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is – vagy más hasonló módszerekkel, többek között az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kell bizonyítani. A Tanács által jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedésekkel azonos intézkedések esetében úgy tekinthető, hogy azok megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, mivel ezt már ellenőrizték;

iii. kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek innovatív vállalkozásoknak minősülnek a 2. cikk 80. pontjában szereplő meghatározás értelmében;

b) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 16,5 millió EUR-t, és azt olyan kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják, amelyek a fő tevékenységeiket támogatott területeken végzik, feltéve, hogy a finanszírozást nem a 2. cikk 61a. pontjában meghatározott tevékenységáthelyezésre használják;

c) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 2,2 millió EUR-t és azt kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják.

56f. cikk[542]

Az InvestEU Alap által támogatott, üzleti alapon kínált közvetített pénzügyi termékekben foglalt támogatásra vonatkozó feltételek

(1) A végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozást üzleti alapon működő pénzügyi közvetítők nyújtják, amelyeket nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

(2) A végső kedvezményezettnek finanszírozást nyújtó, üzleti alapon működő pénzügyi közvetítő minden egyes finanszírozási ügylet tekintetében a kockázati kitettség legalább 20 %-át megtartja.

(3)[543] Az üzleti alapon működő pénzügyi közvetítők által az egyes végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a 8,25 millió EUR-t.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 800/2008/EK rendelet hatályát veszti.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)[544] E rendelet a vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően odaítélt egyedi támogatásokra is alkalmazandó, amennyiben a támogatás – a 9. cikk kivételével – megfelel az e rendeletben előírt összes feltételnek.

(2) Azt a támogatást, amely e rendelet vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely korábban hatályos rendelet alapján nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(3) A 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely, a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos rendelet értelmében 2015. január 1. előtt nyújtott egyedi támogatás a regionális támogatás kivételével összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A 2014. július 1-je előtt létrehozott és a 800/2008/EK rendelet értelmében a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól mentesített, a kkv-k javára biztosított kockázatitőke-támogatási programok a finanszírozási megállapodás megszűnéséig továbbra is mentesülnek és összeegyeztethetők a belső piaccal, feltéve, hogy az ilyen megállapodás alapján a támogatott magántőke-befektetési alapnak nyújtandó állami finanszírozásra vonatkozó kötelezettséget 2015. január 1. előtt vállalták, valamint hogy a mentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesülnek.

(3a)[545] A 2014. július 1-je és [a módosító rendelet hatálybalépésének napja] között e rendeletnek a támogatásnyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseivel összhangban odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A 2014. július 1-jét megelőzően az e rendeletnek 2017. július 10. előtt vagy azt követően, illetve 2021. augusztus 3. előtt vagy azt követően, vagy [a módosítás hatálybalépésének napja] előtt vagy azt követően hatályos rendelkezéseivel összhangban - kivéve annak 9. cikkét - odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4)[546] E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok 6 hónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek. A 21. cikk (9) bekezdésének a) pontja alapján mentesített kockázatfinanszírozási támogatás mentessége a finanszírozási megállapodásban meghatározott időszak végén jár le, feltéve, hogy az ilyen megállapodás alapján a támogatott magántőke-befektetési alapnak nyújtandó állami finanszírozásra vonatkozó kötelezettséget e rendelet alkalmazási idejének végétől számított 6 hónapon belül vállalták, valamint hogy a mentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesülnek." ;

(5)[547] E rendelet módosítása esetén a támogatási program hatálybalépésének időpontjában alkalmazandó rendelettel mentesített valamennyi támogatási program további hat hónapos átállási időszakra mentességben részesül.

59. cikk

Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2026. december 31-ig alkalmazandó.[548]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 17-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

I. MELLÉKLET

A KKV FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. cikk

Vállalkozás

Egy vállalkozás – jogi formájától függetlenül – gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2. cikk

A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk

A foglalkoztatottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

(1) „Önálló vállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

(2) „Partnervállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 %-ával rendelkezik.

Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is önállónak tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő beruházók ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy azok – egyénileg vagy közösen – az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:

a) nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c) intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat;

d) 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

(3) „Kapcsolt vállalkozások” azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,

b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,

c) a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,

d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők – a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül – közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4) A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

(5) A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi, ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk

Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált adatok

(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. Az árbevétel-adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

(2) Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

(3) Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak magukban foglalják a következőket:

a) munkavállalók;

b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;

c) tulajdonos-vezetők;

d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

Nem számítanak alkalmazottnak az ipari tanulói foglalkoztatásra vonatkozó, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

(1) Önálló vállalkozások esetében az adatokat – ideértve a foglalkoztatottak számát – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

(2) A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozással rendelkező vállalkozások adatait, ezen belül a foglalkoztatottak számát, a vállalkozás beszámolója vagy egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkében vagy a szavazati jogokban (amelyik nagyobb) meglévő részesedés százalékával. Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amelyek közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásai, amennyiben ezeket az adatokat még nem vonták be a konszolidációba.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatainak 100 %-át, amely e partnervállalkozás kapcsolt vállalkozása, kivéve, ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.

Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni e kapcsolt vállalkozás minden lehetséges partnervállalkozásának adatait, amelyek hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkednek el, kivéve, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékkal arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba.

(4) Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

AZ E RENDELET FELTÉTELEI SZERINT MENTESÜLŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

I. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

II. RÉSZ[549]

A 11. cikknek megfelelően a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerében megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a csoportmentességi rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

III. MELLÉKLET

Az információ közzétételére vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések

A tagállamok az átfogó állami támogatási honlapjaikon egyszerűen hozzáférhető módon közzéteszik a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat. Az információt adatokat tartalmazó táblázat formájában kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és könnyű internetes közzétételét, például CSV vagy XML formátumban. A honlaphoz bármely érdeklődő számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. A honlaphoz való hozzáféréshez nincs szükség előzetes felhasználói regisztrációra.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint a támogatás odaítélésére vonatkozó következő információkat kell közzétenni:

- A kedvezményezett neve

- A kedvezményezett azonosítója

- A vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás nyújtásának napján

- Annak a régiónak a megnevezése NUTS II szinten (1), ahol a kedvezményezett található[550]

- Tevékenységi ágazat NACE csoport szinten (2)[551]

- Támogatási elem, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg (3)[552]

- Támogatási eszköz (4) (Vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, kockázatfinanszírozás, egyéb [kérjük nevezze meg])[553]

- A támogatásnyújtás napja

- A támogatás célja

- A támogatást nyújtó hatóság

- A 16. és a 21. cikk szerinti programok esetében a megbízott fél neve és a kiválasztott pénzügyi közvetítők neve

- A támogatási intézkedés hivatkozása (5).[554]

IV. MELLÉKLET[555]

A 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és az 56e. cikk (10) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagok

A 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és az 56e. cikk (10) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagnak a következő nyersanyagok tekintendők:

a) antimon

b) arzén

c) bauxit

d) barit

e) berillium

f) bizmut

g) bór

h) kobalt

i) kokszosítható szén

j) réz

k) földpát

l) folypát

m) gallium

n) germánium

o) hafnium

p) hélium

q) nehéz ritkaföldfémek

r) könnyű ritkaföldfémek

s) lítium

t) magnézium

u) mangán

v) természetes grafit

w) nikkel - akkumulátorminőségű

x) nióbium

y) nyersfoszfát

z) foszfor

aa) platinacsoportba tartozó fémek

bb) szkandium

cc) szilíciumfém

dd) stroncium

ee) tantál

ff) titánfém

gg) volfrám

hh) vanádium