257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés b), d), m), q) és z) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) és g) pontjában, valamint 85. § (3) bekezdés b) pont bb) és be) alpontjában,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g), s) és t) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és z) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 68/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő vagy a gyermek részére kirendelt családbafogadó gyám igényelheti."

(2) A Gyer. 68/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő, a családbafogadó gyám a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő."

(3) A Gyer. 68/F. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelemhez, ha azt a családbafogadó gyám igényeli, csatolni kell a gyámrendelés tárgyában hozott gyámhatósági döntést."

2. § A Gyer. 68/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének

a) az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában,

b) a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én

kell fennállnia."

3. § A Gyer. 68/J. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzat jegyzője a további óvodáztatási támogatás folyósítását megelőzően b) megvizsgálja, hogy]

"ba) a gyermek halmozottan hátrányos helyzete a 68/G. § (4) bekezdés b) pontja szerinti időpontban fennáll-e, és"

4. § A Gyer. ÖTÖDIK RÉSZE a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. FEJEZET

A HÁTRÁNYOS, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

83/A. § (1) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani

a) a 3. számú melléklet A) és B) lapjának együttes kitöltésével, ha a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultsága a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn, illetve a megállapítása iránt eljárás nincs folyamatban,

b) a 3. számú melléklet A) lapja "I) Személyi adatok" 1-3. pontjának és a 3. számú melléklet B) lapjának kitöltésével, ha a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultsága a kérelem benyújtásának időpontjában fennáll.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

a) a szülő, családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, a családbafogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatása,

b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családbafogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, 3/A. melléklet szerinti környezettanulmány vagy a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti, hat hónapnál nem régebbi, ugyanazon a címen elvégzett környezettanulmány

alapján állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.

(4) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdésében foglalt mely ok alapján került sor.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához - annak a szülő, családbafogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor - tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról.

(6) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll."

5. § A Gyer. 103. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság nem tud húsz napon belül szakvéleményt készíteni az elhelyezési javaslathoz, azt a gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul jelzi a gyámhivatal számára. Ebben az esetben a gyámhivatal az illetékességi területén kívüli, más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot kér fel a szakvélemény elkészítésére, ha annak a megkereséstől számított húsz napon belüli elkészítését az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság vállalja. A gyámhivatal a felkérésről haladéktalanul tájékoztatja

a) a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatot és

b) az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(1b) A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekvédelmi szakértői bizottság - ha technikai felkészültségük lehetővé teszi - elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot. A felkért gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatnak küldi meg közvetlenül a szakvéleményét, és erről értesíti a gyámhivatalt."

6. § A Gyer. 103. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése

103. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozási helye, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása, javaslata, a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslata és egyéni elhelyezési terve, valamint a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - meghatározza a gondozási helyet és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről.

(2) A gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárás megindítását követő öt napon belül, vagy a gyermek nevelésbe vételével egyidejűleg megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy készítse elő az elhelyezési javaslatot és az egyéni elhelyezési tervet, kivéve, ha ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a gyermek másik szülőnél vagy más személynél történő elhelyezésének vizsgálata még folyamatban van.

(3) A gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal megkeresését követően haladéktalanul intézkedik a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságnál a Gyvt. 79. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény elkészítése érdekében.

(4) Ha az illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság nem tud húsz napon belül szakvéleményt készíteni az elhelyezési javaslathoz, azt a gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul jelzi a gyámhivatal számára. Ebben az esetben a gyámhivatal az illetékességi területén kívüli, más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot kér fel a szakvélemény elkészítésére, ha annak a megkereséstől számított húsz napon belüli elkészítését az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság vállalja. A gyámhivatal a felkérésről haladéktalanul tájékoztatja

a) a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatot és

b) az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(5) A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekvédelmi szakértői bizottság - ha technikai felkészültségük lehetővé teszi - elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot. A felkért gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatnak küldi meg közvetlenül a szakvéleményét, és erről értesíti a gyámhivatalt.

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a megyei (fővárosi) szakértői bizottság szakvéleményének megérkezését követő tíz napon belül elkészíti az elhelyezési javaslatot, valamint az egyéni elhelyezési tervet, és azokat megküldi a gyámhivatalnak.

(7) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében tárgyalást tart. A tárgyaláson részt vesz

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek,

b) a szülő, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, valamint a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat képviselője,

c) szükség szerint a gyermek más hozzátartozója,

d) a családot korábban gondozó gyermekjóléti szolgálat képviselője,

e) a kirendelt vagy javasolt gyermekvédelmi gyám,

f) az ideiglenes gondozási helyet biztosító nevelőszülő és működtetőjének vagy a gondozó intézménynek a képviselője,

g) a javasolt nevelőszülő és működtetőjének képviselője, a javasolt gondozó intézmény képviselője,

h) - speciális ellátást igénylő gyermek esetén - a gyermekjogi képviselő.

(8) A tárgyalásra speciális ellátást nem igénylő gyermek esetén is meg kell hívni a gyermekjogi képviselőt, aki részt vehet a tárgyaláson.

(9) A tárgyalás csak akkor hívható össze ismételten, ha az a döntés meghozatalához nélkülözhetetlen.

(10) A tárgyaláson a gyermekvédelmi gyám ismerteti a gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet. Ha a gyermekvédelmi gyám nem tud személyesen részt venni a tárgyaláson, a gyermekvédelmi szakszolgálat legkésőbb a tárgyalás időpontjáig megküldi a gyámhivatalnak az elkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet.

(11) A tárgyalás során a résztvevők kialakítják az elhelyezési javaslatra és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó véleményüket, melyet a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzít. A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy az hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.

(12) A gyámhatóság a gondozási hely meghatározására irányuló döntése meghozatala során mérlegeli

a) a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményében foglaltakat,

b) a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatában és egyéni elhelyezési tervében foglaltakat,

c) a gyermek szülőjének vagy a gyermeket korábban gondozó más személynek a véleményét a javasolt gondozási helyről, a kapcsolattartásról és az őt érintő egyéb kérdésekről,

d) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét a számára javasolt gondozási helyről és kapcsolattartásról, amelyet

da) a gyermek személyes meghallgatása útján szerez be, ha az szükséges és nem ellentétes a gyermek érdekeivel,

db) a gyermeket gondozó intézmény, személy útján vagy a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményéből szerez be, ha a gyermek meghallgatása szükségtelen vagy ellentétes az érdekeivel.

(13) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a szülő - ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg - kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn."

7. § A Gyer. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a gyermeknek vagy a gondnokság alatt álló személynek van vagyona, azt a gyám vagy a gondnok leltárral veszi át. A gyámhivatal felkéri a hagyatéki ügyekben eljáró hatóságot a leltár felvételére. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni."

8. § A Gyer. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak."

9. § A Gyer. a következő 183. §-sal egészül ki:

"183. § A gyermekotthonban, a fogyatékos személyek otthonában vagy a pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlékkal való elszámolásra a 2013. június 30-án hatályos 159. § (1a) bekezdést kell alkalmazni."

10. § A Gyer. a következő 184. §-sal egészül ki:

"184. § (1) A Gyvt. 161/Q. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazásában 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak minősül a 2013. szeptember 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján, a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályozás szerint megállapított óvodáztatási támogatás is.

(2) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel megállapított 68/G. § (4) bekezdést, 68/J. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját és 11. számú mellékletet a 2013. augusztus 31-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránt indult ügyekben és a 2013. szeptember 1-jét megelőzően indult eljárások alapján megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2014. szeptember 1-jét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni."

11. § (1) A Gyer. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Gyer. a 2. melléklet szerinti 3/A. melléklettel egészül ki.

(3) A Gyer. 11. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

12. § Hatályát veszti a Gyer.

a) 149. § (5) bekezdésében a "személyre szóló" szövegrész,

b) 159. § (1a) bekezdése.

13. § (1) A Gyer.

a) 68. § (3) bekezdésében az "a Nemzeti Üdülési Szolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Üdülési Szolgálat)" szövegrész helyébe az "az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.)" szövegrész,

b) 68. § (4), (7), (9), (13), (14) és (16) bekezdésében az "Üdülési Szolgálat" szövegrész helyébe az "Erzsébet Utalványforgalmazó Kft." szövegrész,

c) 102. § (2) bekezdés b) pontjában és 102. § (2a) bekezdésében a "letéti számlájának" szövegrész helyébe a "fizetési számlájának" szöveg

lép.

(2) A Gyer.

a) 65/A. § a) pontjában a "B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja" szövegrész helyébe az "A) lapja "II. Jövedelmi adatok" 4-6. pontja" szöveg,

b) 66/A. § (1) bekezdésében a "szülőt" szövegrész helyébe a "szülőt, családbafogadó gyámot" szöveg,

c) 68/F. § (3) bekezdésében, 68/G. § (2) bekezdés b) pontjában a "szülő" szövegrész helyébe a "szülő, a családbafogadó gyám" szöveg,

d) 68/G. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (5) bek." szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) bek." szöveg,

e) 68/G. § (5) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése" szöveg,

f) 68/H. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (10) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (9) bekezdése" szöveg,

g) 68/I. § (1) bekezdésében a "szülőt" szövegrész helyébe a "szülőt, a családbafogadó gyámot" szöveg és a "Gyvt. 20/C. § (6) bek." szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (5) bek." szöveg,

h) 68/J. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (6) bek." szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (5) bek." szöveg,

i) 68/K. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (5) és (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) és (5) bekezdésében" szöveg,

j) 68/K. § (2) bekezdésében és 68/L. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) bekezdésében" szöveg és a "Gyvt. 20/C. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdésében" szöveg,

k) 12. számú mellékletének címében a "Gyvt. 20/C. §-a (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése" szöveg,

l) 12. számú mellékletének 4., 5. és 7. pontjában a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése" szöveg,

m) 13. számú mellékletének címében a "Gyvt. 20/C. §-a (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdése" szöveg,

n) 13. számú mellékletének 4., 5. és 7. pontjában a "Gyvt. 20/C. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20/C. § (5) bekezdése" szöveg,

o) 14. számú melléklete 3/A) pontjában a "szülő által igazolt mulasztása" szövegrész helyébe a "szülő, családbafogadó gyám által igazolt mulasztása" szöveg,

p) 14. számú melléklete 3/B) pontjában a "szülő által igazolt mulasztása" szövegrész helyébe a "szülő, családbafogadó gyám által igazolt mulasztása" szöveg,

q) 14. számú melléklete 3/B) pontját követő részében a "szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok" szövegrészek helyébe a "szülő/családbafogadó gyám által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok" szöveg

lép.

2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

14. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése.

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult)

"a) a bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,"

(munkát végző közalkalmazott.)

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult)

"f) bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus"

(munkát végző közalkalmazott.)

16. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a következő 10. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"[A törvény 61. §-ának (4) bekezdéséhez]

10. § (1) A

a) gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,

b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,

c) bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,

d) gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(2) A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg."

17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 2013. szeptember 1-jén a 8. § f) pontjában meghatározott munkát végző közalkalmazott pótszabadságának számítása során a 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-ig terjedő időszakban munkával töltött időt is figyelembe kell venni."

18. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

19. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdésében a "kisgyermeknevelőt" szövegrész helyébe a "kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust" szöveg lép.

4. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

20. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jogosultság megszüntetését megelőzően teljesített együttműködés is figyelembe vehető a megelőző együttműködés számításánál abban az esetben, ha a közfoglalkoztatási jogviszony azonnali felmondással történő megszüntetésére a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4e) bekezdése alapján, a Kftv. 1. § (4a) bekezdés a) pontjában foglalt okból került sor."

5. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

21. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 4. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"r) a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére."

22. § A Gyár. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kijelölt gyámhivatal illetékessége kiterjed a megye (főváros) egész területére."

23. § (1) A Gyár. 23. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén a volt gyám végszámadásának elfogadására a kijelölt gyámhivatal az illetékes. Az elfogadott végszámadás alapján a vagyonnal rendelkező gyermekről és vagyonáról a kijelölt gyámhivatal értesíti az örökbefogadó szülő lakóhelye szerinti járási gyámhivatalt."

(2) A Gyár. 23. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló eljárásra a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tekintetében illetékességgel rendelkező települési önkormányzat jegyzője illetékes."

24. § A Gyár. a következő 27. §-sal egészül ki:

"27. § Az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel megállapított 21. § (6) bekezdést és 23. § (10) bekezdést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell."

25. § Hatályát veszti a Gyár. 9. § k) pontja.

6. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

26. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

(2) A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

(4) A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag

a) az óvodai, iskolai körzethatárok kialakításával,

b) a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára működtetett programok megvalósításával,

c) az óvodai, tanulói, kollégiumi jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások folyósításával összefüggésben használhatja fel."

27. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a következő V/B. fejezettel egészül ki:

"V/B. FEJEZET

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK

44/D. § (1) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez postai úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas kérelmező esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást.

44/E. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételhez a bejelentésnek tartalmaznia kell az Nkt. 82. § (2) bekezdésében a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt adatokon kívül a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát kell tartalmaznia.

(2) A bejelentéshez csatolni kell:

a) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas bejelentő esetén a gyakorlati időnek az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló készpénz átutalási megbízás másolatát, amennyiben a befizetés elektronikusan történt, az összeg átutalását igazoló bankkivonatot,

c) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát,

d) nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület esetén nemzetiségi nevelési-oktatási intézményben szerzett tíz év gyakorlati idő meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolást.

44/F. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő, az Nkt. 82. § (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás megindításához a kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt.-ban előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a 44/E. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat,

b) részletes szakmai önéletrajzot,

c) a publikációk jegyzékét,

d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét,

e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó - legalább két - szakmai ajánlást.

(3) A kérelem a Hivatal által rendszeresített adatlapon nyújtható be.

44/G. § Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell

a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével,

b) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben töltött gyakorlati idő meglétéről,

c) a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben, továbbképzésen történő részvétel igazolását."

7. Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet módosítása

28. § Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet

a) 23. §-a,

b) 34. §-a,

c) 58. §-a,

d) 61. §-a.

8. Záró rendelkezés

29. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2-4. §, a 10. és 11. §, a 13. § (2) bekezdése, a 15-20. §, a 23. § (2) bekezdése, a 26. § és az 1-4. melléklet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (2) bekezdése 2013. október 1-jén lép hatályba.

(4) A 6. § és a 8. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(5) Ez a rendelet 2014. január 2-án hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

"

2. melléklet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelethez

"3/A. melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

Útmutató a kitöltéshez

Az adatlap funkciója: A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges környezettanulmány készítése, a gyermek és szülei életkörülményeinek felmérése.

Az adatlap kitöltője: Felkérésre a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításában eljáró települési önkormányzat polgármesteri hivatalának ügyintézője.

Segédlet a lakás komfortfokozatának megállapításához

Az 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-ában szereplő meghatározás alapján:

1. ) Komfortos az a lakás, amely legalább:

12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel valamint közművesítettséggel; melegvíz-ellátással; és egyedi fűtési móddal (különösen szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

2. ) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg de legalább:

12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel, közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Fontos kiemelni, hogy szemben a komfortos lakással itt nem található meg a WC- és fürdőhelyiség együttesen, valamint nincs melegvíz-ellátási rendszer!

3. ) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább:

12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Fontos kiemelni, hogy szemben a félkomfortos lakással, a fürdő- és WC-helyiség nem a lakás tartozéka, de az illemhely használata megoldott, vezetékes vízellátás nincs, csupán a vízvételi lehetőség biztosított!

4.) Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;

b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá

d) fűthető; és

e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

* Amennyiben az adatlap "Található-e a gyermek, gyermekek) lakókörnyezetében olyan veszélyforrás, amely testi épségüket, egészségüket, erkölcsi fejlődésüket közvetlenül fenyegeti (pl. a lakás állagából adódó veszély; fedetlen kút; veszélyes állatok; vasúti sínek, forgalmas út, veszélyes üzem, szórakozóhely stb.)?" kérdésére igen a válasz, a gyermekjóléti szolgálat köteles alapellátás keretében segítséget nyújtani a család számára, a veszélyeztető tényezők felszámolása érdekében, függetlenül attól, hogy korábban a gyermek a gyermekjóléti szolgálat látókörébe került-e.

A "Javaslatok az adatlapot kitöltő szolgáltató, hatóság részéről" pontban szükséges kitérni arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A §. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint fennállnak-e azon körülmények a vizsgált ingatlanban, melyek hátrányosan befolyásolják, vagy korlátozzák a gyermek egészséges fejlődését.

Az adatlap továbbítása:

Az adatlap továbbítandó a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása tekintetében eljáró települési önkormányzat jegyzője felé.

Amennyiben a feltárt helyzet a környezettanulmányt készítő álláspontja szerint szükségessé teszi a védelembe vétel vagy más gyermekvédelmi intézkedés elrendelését, köteles jelezni/javaslatot tenni az illetékes járási gyámhivatalnak, illetve megtenni az alapellátásban lehetséges lépéseket!"

3. melléklet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelethez

"11. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

"

4. melléklet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelethez

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet I. pont 1. alpontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a2 gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.)g1 Korm. rendelet 2. számú melléklet I. pont 2. alpont c) alpontja a következő rendelkezéssel egészül ki: