257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 66. §-ának (8) bekezdésében és a 85. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya a szociálpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó[2]

a) gyermekjóléti és gyermekvédelmi (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi), valamint a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél,

b) a nem intézményi keretek között szociális, gyermekjóléti szakfeladat ellátására közalkalmazottként

foglalkoztatott személy (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2)[3] E rendelet hatálya kiterjed a javítóintézetekben foglalkoztatott közalkalmazottakra.

(3)[4] E rendelet alkalmazásában

a)[5] szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó szervezet;

b)[6] gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége;

c) integrált intézmény: integrált szervezeti formában működő szociális intézmény;

d) közös igazgatású intézmény: közös igazgatású, több önálló intézményegységből álló gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény;

e)[7]

f)[8]

[A Törvény 20/A. §-ához][9]

1/A. §

(1)[10] A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem kötelező pályázat kiírása

a) azon munkakör esetében, amely a Kjt. 61. § (1) bekezdése szerinti "A"-"E" fizetési osztályba történő besorolással tölthető be,

b)[11] a 2. számú melléklet I.1. pontja szerinti asszisztens munkakör, II.1. pontjában foglalt szakgondozó, kisgyermeknevelő, a III.A. pontja szerinti élelmezésvezető és a 2/a. számú melléklet II.1. pontja szerinti kisgyermeknevelő munkakör esetében.

(2)[12]

(3)[13] A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő feladatokat

a) intézményvezető esetén

aa) a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője,

ab) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézménynél a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve,

b) az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb beosztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója

látja el (a továbbiakban együtt: a pályázat előkészítője).

(4) A pályázati felhívásnak - a Törvény 20/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a beosztáshoz kapcsolódó esetleges juttatásokat,

b) a jogviszony időtartamát, határozott idejű jogviszony esetén a jogviszony kezdő napját és megszűnésének időpontját,

c) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat.

(5)[14]

(6)[15]

(7) A pályázathoz csatolni kell

a) a pályázó szakmai életrajzát,

b)[16]

c)[17]

d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul,

e) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alkalmazási körébe tartozó munkakör, vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén a pályázó nyilatkozatát, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(8) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék.

(9) A pályázatokat a pályázat előkészítője által esetenként összehívott bizottság véleményezi.

(10) A bizottság tagjai között kell lennie

a) a pályázat előkészítőjének vagy képviselőjének,

b)[18]

c)[19] magasabb vezetői beosztás esetén a szakmai érdek-képviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének vagy a szakma szerint illetékes szakmai kollégium tagjának.

(11) A bizottság a kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen hallgatja meg. A bizottságnak a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.

(12) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat a bizottsági véleménnyel együtt a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy szerv elé kell terjeszteni.

(13)[20] A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő hatvan napon belül le kell folytatni, eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.

(14)[21]

(15)[22]

2. §[23]

[A Törvény 22. §-ának (4) bekezdéséhez][24]

2/A. §[25]

A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkaköröket a 2. számú melléklet I-II. pontja, valamint a 2/a. számú melléklet tartalmazza.

2/B. §[26]

[A törvény 23. §-ának (2)-(3) bekezdéséhez]

3. §[27]

(1) Magasabb vezetőnek minősül

a) a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője, valamint az intézményvezető helyettese,

b)[28]

c)[29]

(2) Vezetőnek minősül

a) az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és helyettese,

b) az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője,

c)[30] az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézmény gazdasági vezetője, a vezető ápoló, a vezető szakápoló, a vezető pedagógus, a bölcsődei, mini bölcsődei tagintézmény-vezető.

d)[31]

(3)[32] A magasabb vezető beosztásra történő megbízás feltétele legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a köznevelés vagy szakképzés területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat.

3/A. §[33]

A magasabb vezető, vezető beosztásra történő megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, amelyről a megbízást megelőzően nyilatkozik.

4. §[34]

(1) A Gyvt. szerinti gyermekotthont működtető intézmény vezetőjévé, a gyermekotthon vezetőjévé, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjévé, a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjévé, valamint a javítóintézet igazgatójává és otthonvezetőjévé az a személy nevezhető ki, aki

a) hozzájárul a pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez és az ehhez szükséges személyes adatainak a kezeléséhez, és

b) a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kap.

(2) A pszichológiai alkalmasság vizsgálata során az (1) bekezdés szerinti vezetőnek az 1. mellékletben meghatározott pszichológiai feltételeknek, valamint a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott és az általuk vezetett minisztériumok honlapján közzétett vezetői kompetenciáknak kell megfelelnie. A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján kell elvégezni.

(3) A pszichológiai alkalmasságot

a) személyiségtesztek,

b) intelligenciatesztek,

c) papíralapú vagy műszeres figyelemvizsgálatok,

d) kompetenciavizsgálatok,

e) az a)-d) pontban meghatározott vizsgálatok kombinációjának, valamint

f) - ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok

elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(4) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium végzi.

(5) A pszichológiai alkalmassági feltételeket az (1) bekezdés szerinti vezetőnek a tudomására kell hozni, és azok fennállását - a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzésével kétévente ellenőrizni kell.

(6) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, ha

a) az előző vizsgálat során a vizsgálatot végző két évnél korábbi időpontot javasol, a vizsgálatban meghatározott időpontban,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlója azt kezdeményezi, soron kívül

kell elvégezni.

[A törvény 39. §-ának (4) bekezdéséhez]

5. §

(1) A munkáltató a közalkalmazott számára

a) szociális tanácsadó, valamint

b) gyermekvédelmi tanácsadó

címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím adományozásának feltétele, hogy a közalkalmazott

a)[35] az "E"-"J" fizetési osztályok valamelyikébe tartozik, és

b) legalább tízéves szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelem területén eltöltött közalkalmazotti, az 1992. július 1-jét megelőző foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, illetve

c) tartósan magas színvonalú tevékenységet végez.

(3)[36]

(4) A címpótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

6. §[37]

(A törvény 55. §-ához)

7. §

(1)[38] A teljes napi munkaidőből hét órát kell a munkahelyen eltölteni a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőnek.

(2) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltölteni

a)[39] a gyógymasszőrnek, a konduktornak, a gyógytornásznak, a logopédusnak, a pszichológusnak, a gyógypedagógusnak és a fejlesztő pedagógusnak;

b) az ellátottak oktatását vagy foglalkoztatását nem órarend szerint végző foglalkoztatás-szervezőnek vagy munkavezetőnek [1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 3. számú melléklet].

(3) Ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésére hosszabb időtartamot nem rendel el, a teljes napi munkaidőből legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, akit teljes munkaidejében

a) hajléktalanok ellátását végző bentlakásos intézményben ápoló munkakörben,

b) pszichiátriai betegek otthonában ápoló munkakörben,

c) fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában vagy rehabilitációs intézményében ápoló munkakörben,

d)[40] nappali melegedőben szociális munkatárs, segítő vagy fogyatékos személyek nappali intézményében gondozó vagy terápiás munkatárs munkakörben,

e)[41] bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelő munkakörben

foglalkoztatják.

(4)[42] A nappali melegedőben foglalkoztatott utcai szolgálatot ellátó szociális munkatársnak - ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésre hosszabb időtartamot nem rendel el - legalább két órát kell a munkahelyen eltöltenie.

(5)[43] A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatottak az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, illetve a (3) bekezdés e) pontja szerinti, munkahelyen eltöltendő munkaidején felüli időtartam tekintetében a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, illetve azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, továbbá gyakornok szakmai segítése, eseti helyettesítés rendelhető el.

7/A. §[44]

(1) A heti teljes munkaidőből 30 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva, illetve más személy vizsgálatát végezve eltölteni

a) a gyermekotthonban, az utógondozó otthonban a nevelőnek, a pszichológusnak,

b) a javítóintézetben a nevelőnek, a pszichológusnak, az utógondozónak, a szakoktatónak,

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a pszichológusnak és a gyógypedagógusnak.

(2) A heti teljes munkaidőből 24 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva eltölteni a gyermekotthoni gyógypedagógusnak, fejlesztő pedagógusnak, a javítóintézeti gyógypedagógusnak.

(3)[45] A heti teljes munkaidőből a Gyvt. 15. § (11) bekezdése szerinti kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, valamint a javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyre vonatkozóan a Gyvt. 15. § (11) és (12) bekezdése szerinti feladatokat és a helyettesítést a munkáltató munkaköri leírásban vagy írásbeli vezetői rendelkezésben határozza meg.

(4)[46] A nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadójának, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben az örökbefogadási tanácsadónak és a gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozójának a heti teljes munkaidejéből a munkáltató által a munkaköri leírásban meghatározott időtartamot kell a munkáltató székhelyén, telephelyén, illetve az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben tartózkodnia.

[A törvény 57. §-ának (3) bekezdéséhez]

8. §

Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

a)[47] a bölcsődei, mini bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei, mini bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,

b) a konduktori,

c)[48] a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző fejlesztőpedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,

d)[49] a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,

e)[50] a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott munkakörben,

f)[51] a bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, pedagógus

g)[52] a bölcsődében, mini bölcsődében a 2/a. számú melléklet II. pontjában meghatározott munkakörben

munkát végző közalkalmazott.

[A törvény 61-63. §-ához és 85. § (2) bekezdés a) pontjához][53]

9. §

(1)[54] A közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)[55] Ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást, akkor az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzetséggel, amelyet a Törvény 61. § (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír.

(3)[56] A Törvény 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek kell elismerni az alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítványt.

(4)[57] Ha a közalkalmazott a "B"-"E" fizetési osztályba kerül besorolásra, a pótlékok nélküli illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

(5)[58] A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében, mini bölcsődében dolgozó, Gyvt. 15. § (10a) bekezdése szerinti személyek munkaköreinek megnevezését a 2/a. számú melléklet tartalmazza.

9/A. §[59]

(1)[60] A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. vhr.) 29. §-ában, 30. §-ában, 36. §-ában, V. Fejezetében, 88. § (1) és (2) bekezdésében, 88/A. §-ában, 91. §-ában, 95/A. §-ában, valamint 95/B. §-ában foglaltakat - a 9/B-9/H. §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.

(2) A Púétv. vhr. 29. §-ának, 30. §-ának és 36. §-ának, V. Fejezetének, 88. § (1) és (2) bekezdésének, 88/A. §-ának, 91. §-ának, 95/A. §-ának, valamint 95/B. §-ának alkalmazása során[61]

a) köznevelési intézmény alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt,

b) köznevelési intézmény igazgatója, vezetője alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjét,

c) köznevelési intézmény fenntartója alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartóját

kell érteni.

(3) Ahol a Púétv. vhr.

a) neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt említ, azon a gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőt,

b) az iskola helyi tantervét és pedagógiai programját, az óvoda, a kollégium pedagógiai programját említi, ott a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programját

kell érteni.

9/B. §[62]

(1) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetén a Púétv. vhr. 30. § (1) bekezdése szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött heti munkaideje nem lehet több

a) a gyermekotthoni, utógondozó otthoni, javítóintézeti nevelő, pszichológus, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, területi gyermekvédelmi szakszolgálati pszichológus, gyógypedagógus esetén huszonnégy óránál,

b) gyermekotthoni gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, javítóintézeti gyógypedagógus esetén tizenkilenc óránál,

c) nevelőszülői tanácsadó, területi gyermekvédelmi szakszolgálati családgondozó, örökbefogadási tanácsadó esetén harminckét óránál.

(2) A Púétv. vhr. 30. § (1) bekezdése szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző, Mesterpedagógus fokozatba besorolt

a) bölcsődei kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó, továbbá

b) kisgyermeknevelő

tekintetében a kötött munkaidőből számítandó munkaidő-kedvezmény napi hat órás kötött munkaidő esetén heti hat óra, napi hét órás kötött munkaidő esetén heti hét óra.

(3) A Púétv. vhr. 30. § (1) bekezdése szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, javítóintézeti otthonvezető esetében a munkaidő-kedvezmény nyolc óra.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

(5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében, bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn belüli részében heti két órában

a) fejlesztő támogató tevékenységet végez, amelynek keretében

aa) ellátja a pedagógus szakmai segítését,

ab) ellátja a gyakornok mentorálását,

ac) képzések lebonyolításában vesz részt;

b) fejlesztő innovátori tevékenységet lát el, amelynek keretében részt vesz a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,

c) intézményvezetői tevékenységként intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokat és fejlesztéseket végez.

(6) A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál az örökbefogadás elősegítésével, utánkövetésével, az örökbe fogadni szándékozó alkalmasságával foglalkozó

a) örökbefogadási tanácsadó a teljes munkaidő kötött munkaidőn belüli részében heti öt órában,

b) pszichológus a kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében heti három órában

rögzíti a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer örökbefogadási alrendszerében a Gyvt. 141/E. §-ában meghatározott adatot, véleményt, javaslatot.

9/C. §[63]

A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a Púétv. vhr. 39. § (2) bekezdés d) pont

a) da) alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel vállalható,

b) db) alpontja nem alkalmazható.

9/D. §[64]

Kutatótanár fokozatba az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

9/E. §[65]

(1) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a Púétv. vhr. 42. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az alábbi foglalkoztatási jogviszonyok keretében

a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén alapfokozathoz vagy mesterfokozathoz kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,

b) a szociális képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakörben,

c) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy

d) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter igazolása alapján kormányzati szolgálati jogviszony keretében a gyermekek napközbeni ellátása vagy az örökbefogadás országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét is.

(2) A bölcsődében, mini bölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben

a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,

b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba

kell sorolni.

(3) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a besoroláskor szakmai gyakorlatként vette figyelembe az (1) bekezdésben szereplő időt, és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy ezt követően nem a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben létesít foglalkoztatási jogviszonyt, a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

9/F. §[66]

(1) A pedagóguskompetenciák adott munkakörre való értelmezését

a) a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és az örökbefogadási tanácsadó munkakör esetén a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter,

b) az örökbefogadási tanácsadó munkakör kivételével a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és javítóintézetben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter

hagyja jóvá és a Szociális Ágazati Portálon, valamint az Oktatási Hivatal honlapján közzéteszi.

(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pedagógusértékelési eszközeit a munkaköri feladataik sajátosságára figyelemmel kell kidolgozni.

(3) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás esetén a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában.

9/G. §[67]

(1) A Púétv. vhr. 56. § (4) bekezdésétől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.

(2) A minősítő bizottság tagja a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok vagy pedagógus esetében a Púétv. vhr. 56. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt tag helyett az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban részt vevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott.

9/H. §[68]

(1) Ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a Púétv. vhr. 86. § (2) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező mentor nem jelölhető ki, a mentori feladatokat a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetője vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.

(2) A mentor a Púétv. vhr. 87. § (1) bekezdésében foglaltakon túl segíti a gyakornokot

a) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, és

b) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában.

[69]

10. §[70]

(1) A

a)[71] gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekvédelmi ügyintéző, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,

b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,

c)[72] bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,

d) gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre

e)[73] Biztos Kezdet Gyerekházban a vezetői és a nem vezetői munkakörre

f)[74] nevelőszülői hálózatban a gyermekvédelmi ügyintéző munkakörre

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(2)[75] A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre,

a) gyermekvédelmi ügyintéző munkakörben legfeljebb hat évre,

b) az a) pont alá nem tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt munkakörökben legfeljebb négy évre

adhatja meg.

11. §[76]

[A törvény 66. §-ának (4) bekezdéséhez]

12. §[77]

Az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket - a 13. §-ban foglaltak kivételével - a 3. számú melléklet tartalmazza.

13. §[78]

A 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott pedagógus munkakörben foglalkoztatottat illetménynövekedés illeti meg, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett[79]

a) a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen szakképzettséggel, vagy számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, pszichológus vagy a b) pontban felsorolt további

b)[80] pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógus, szociálpedagógiai, nevelőtanári, szociális munkás, általános szociális munkás, diakónus vagy

c) óvodapedagógusi, tanítói, tanári, pszichopedagógus vagy

d) - a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett -tanítói, tanári

szakképzettséggel rendelkezik.

[A törvény 70. §-ának (3) bekezdéséhez]

14. §[81]

A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben meghatározott összegnél.

[A törvény 75. §-ának (1) bekezdéséhez]

15. §[82]

(1) A közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)[83] A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a

a) az időseket, a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, a hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, vezető ápoló, gondozó, szakápoló, vezető szakápoló;

b) a hajléktalan személyek nappali melegedőjében foglalkoztatott szociális munkatárs;

c) a bentlakásos szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazott;

d) a bentlakásos szociális intézményekben

da) a diétás nővér, a dietetikus, a mozgásterapeuta, a gyógytornász, a foglalkoztatás szervező, a szabadidő-szervező, a szociális munkatárs, a terápiás munkatárs, a fejlesztő pedagógus, és lakóotthon esetében a segítő munkakörökben foglalkoztatott személyek,

db) az ellátottak gondozását közvetlenül végző gépkocsivezető és szociális ügyintéző;

e) támogatott lakhatás szolgáltatásban az esetfelelős

esetében.

(3)[84] Az alaptevékenységen túl ellátott feladatok elvégzéséért a pótlékalap 200%-ával megegyező módszertani pótlék illeti meg a külön jogszabály szerint kijelölt módszertani feladatokat ellátó

a) szociális intézmény intézményvezetőjét, illetve konzorcium esetén a gesztor intézmény és a konzorciumi tag intézmény intézményvezetőjét,

b) gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjét, valamint módszertani feladatokat ellátó osztályvezetőjét.

(4)[85]

(5)[86] A pótlékalap legalább 250%-ával megegyező mértékű speciális otthoni pótlék illeti meg

a) a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt, továbbá

b) a javítóintézetben foglalkoztatott utógondozót.

(6)[87] A bölcsődében, mini bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőket, a gyógypedagógust és a konduktort gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék mértéke

a) egy sajátos nevelési igényű gyermek, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a (6g) bekezdésben foglalt számítási alap 4,6%-a,

b) két sajátos nevelési igényű gyermek, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén az a) pont szerinti összeg 150%-a,

c) három sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén az a) pont szerinti összeg 200%-a.

(6a)[88] A (6) bekezdés szerinti gyógypedagógiai pótlék összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(6b)[89] A gyermekvédelmi szakellátási intézményben a 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható. A pótlékot a fenntartó engedélyezi, a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap 100%-át.

(6c)[90] A különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, gyermekotthon különleges csoportjában foglalkoztatott nevelőt, kisgyermeknevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust különleges otthoni pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 125%-a.

(6d)[91] A többcélú gyermekvédelmi intézményben köznevelési feladatot ellátó intézményegységben dolgozó pedagógust gyermekvédelmi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a.

(6e)[92] A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott gyermekvédelmi gyámot gyermekvédelmi gyámi pótlék illeti meg, amelynek mértéke legalább a pótlékalap 185%-a.

(6f)[93]

(6g)[94] A pótlék számítási alapja 440 000 Ft.

(7)[95] A kollektív szerződés a (2)-(6e) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű pótlékot is megállapíthat.

(8)[96] A kollektív szerződés a (2)-(6e) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25-100%-a közötti mértékben.

(9)[97] A (2)-(6e) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

(10)[98] Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte miatt egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára eső illetmény 30%-a. Helyettesítési pótlék kizárólag akkor illeti meg a bölcsődei csoportban a kisgyermeknevelőt, ha az általa ellátandó gyermekek számított létszáma - a másik kisgyermeknevelő távollétekor - meghaladja a bölcsődei nevelési évben az adott bölcsődei csoportba felvehető gyermekek létszámának 50%-át.

15/A. §[99]

(1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)[100] Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.

(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.

15/B. §[101]

(1)[102] A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott

a) középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza,

b) pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a pedagógus fokozata és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6/b. számú melléklet tartalmazza,

c) bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6/a. számú melléklet tartalmazza.

(1a)[103] A bölcsődei pótlék összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A bölcsődei pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(3)[104] A bölcsődei pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazottnak a 6. és 6/a. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása annak a tárgyévnek az első napján történik, amelyben a Törvény 65. § (1) bekezdése szerint magasabb fizetési fokozatba lép.

15/C. §[105]

(1) Egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg

a)[106] a szociális intézményben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló),

b) a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló),

c) a javítóintézetben a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló), és

d)[107] az otthoni szakápolásra vagy szakápolásra egészségügyi engedéllyel rendelkező bentlakásos szociális intézményben, valamint a szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott

közalkalmazottat.

(2) Az egészségügyi kiegészítő pótlék - a foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján meghatározott - összegét a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az egészségügyi kiegészítő pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) Az egészségügyi kiegészítő pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 7. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.

16. §

(1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)[108] Ha a magasabb vezetői kinevezés - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény alapján - 2011. január 1-jétől kezdődő magasabb vezetői megbízássá alakult át, a magasabb vezető tekintetében a vezetői pótlékra vonatkozó rendelkezéseket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 4. § (1) bekezdésében a határozott időtartamra történő megbízásra vonatkozó rendelkezést a 2001. május 1-jét követően adott magasabb vezetői beosztásokra adott megbízás esetében kell alkalmazni.

(4)[109] A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 18. § (2)-(3) bekezdése alapján - az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépését megelőzően - megállapított pótlékok tekintetében a Kr.-nek az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[110] A Kr. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - gyógypedagógiai pótlék mellett az e rendelet szerinti speciális otthoni pótlék, különleges otthoni pótlék nem folyósítható.

(6)[111] A Kr. 15. § (12) bekezdés alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - pótlék mellett az e rendelet szerinti különleges szakértelmet igénylő munka után járó pótlék nem folyósítható.

(7)[112] A 2013. szeptember 1-jén a 8. § f) pontjában meghatározott munkát végző közalkalmazott pótszabadságának számítása során a 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-ig terjedő időszakban munkával töltött időt is figyelembe kell venni.

17. §[113]

(1) A gyermekvédelmi gyám a hivatásos gyámi és a gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat - azok megszűnéséig - a gyermekvédelmi gyámi munkakör keretében látja el.

(2) A gyermekvédelmi gyámi pótlékkal együtt a 15. § (6f) bekezdésében meghatározott pótlék nem folyósítható.

(3) Ha a közalkalmazott nem gyermekvédelmi gyámi munkakörben, hanem gyámi, gondozói tanácsadói vagy hivatásos gyámi munkakörben látja el a gyámi, illetve a gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat, a 2013. december 31-ig átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és általa ellátott gyermekek ügyének felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig jogosult a 15. § (6f) bekezdésében meghatározott pótlékra.

(4) A gyermekotthonban elhelyezett gyermekek gyámságának ellátását végző gyermekotthon vezetőjét az általa ellátott valamennyi gyermek ügyének felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig gyámi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a. Nem illeti meg gyámi pótlék a hivatásos gyámot és a gyermekvédelmi gyámot.

(5)[114]

18. §[115]

(1) Az egészségügyi kiegészítő pótléknak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók, valamint a szociális ágazatban egészségügyi munkakörben dolgozók béremelésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 2/2018. (II. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. mellékletével megállapított összegére vonatkozó rendelkezéseket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jén hatályos 7. számú melléklet szerinti egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint az R1. 6. melléklete szerinti egészségügyi kiegészítő pótlék összegének különbözetét - a 2018. január hónapban történt foglalkoztatásra tekintettel - 2018. március hónapban kell kifizetni. Ha a foglalkoztatás nem egész hónapban történik, a különbözetet időarányosan kell kifizetni.

19. §[116]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 104/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 272/2019. (XI. 20.) Korm. rendelettel megállapított 15/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékot első alkalommal 2020. január hónapra tekintettel, 2020. február hónapban kell kifizetni.

20. §[117]

(1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított 5. és 6. számú mellékletet a 2016. január 1-jétől 2016. június 30-áig terjedő időszakra is alkalmazni kell. Az ágazati, valamint a kiegészítő pótlék a közalkalmazott részére a 2016. január-június hónapokra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét 2016. augusztus hónapban kell kifizetni.

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony 2016. január 1-jét követően, de 2016. július 1-jét megelőzően létesül, vagy 2015. december 31-ét követően, de 2016. július 1-jét megelőzően megszűnik, akkor az (1) bekezdés szerinti kifizetés időarányosan történik.

21. §[118]

(1) E rendeletnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 33/2017. (II. 15.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 5. számú mellékletét a 2017. január 1-jétől 2017. február 16-áig terjedő időszakra is alkalmazni kell. A szociális ágazati összevont pótlék a közalkalmazott 2017. január hónapra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét 2017. március hónapban kell kifizetni.

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony 2017. január 1-jét követően, de 2017. február 17-ét megelőzően létesül, vagy 2016. december 31-ét követően, de 2017. február 17-ét megelőzően megszűnik, akkor az (1) bekezdés szerinti kifizetés időarányosan történik.

22. §[119]

(1) A 2017. december 31-én intézményvezető-helyettesi megbízással rendelkező személy, ha szociális szakvizsgát vagy pedagógus szakvizsgát tett, vagy a 2017. december 31-én hatályos szabályozás alapján a szociális szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, fizetési osztályba sorolás tekintetében intézményvezető-helyettesi megbízása fennállásáig úgy tekintendő, mintha vezetőképzés vizsgakövetelményét igazoló tanúsítvánnyal rendelkezne.

(2) A 2017. december 31-én intézményvezetői megbízással rendelkező személy, ha szociális szakvizsgát vagy pedagógus szakvizsgát tett, vagy a 2017. december 31-én hatályos szabályozás alapján a szociális szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, fizetési osztályba sorolás tekintetében 2020. december 31-éig úgy tekintendő, mintha vezetőképzés vizsgakövetelményét igazoló tanúsítvánnyal rendelkezne.

23. §[120]

(1) Az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 277/2019. (XI. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) megállapított 5. számú mellékletet a 2019. január 1-jétől az R2. hatálybalépésig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R2. hatálybalépésekor is fennáll. A 2019. január-október hónapokra a közalkalmazottnak járó szociális ágazati összevont pótlék ki nem fizetett részét 2019. december hónapban kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2019. január 1-jét követően, de az R2. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

(2) Az R2.-vel módosított 7. számú melléklet I. pontját a 2019. július 1-jétől az R2. hatálybalépésig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R2. hatálybalépésekor is fennáll. A 2019. július-október hónapokra a közalkalmazottnak járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét 2019. december hónapban kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2019. július 1-jét követően, de az R2. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

24. §[121]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére.

25. §[122]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, továbbá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. mellékletével módosított 7. számú mellékletet a 2020. január 1-jétől az R3. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R3. hatálybalépésekor is fennáll. A 2020. január-május hónapokra a közalkalmazottnak járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét a 2020. június hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2020. január 1-jét követően, de az R3. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

26. §[123]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, továbbá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 598/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 7. számú melléklet I. részét a 2022. január 1-jétől az R. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R. hatálybalépésekor is fennáll. A 2022. január-december hónapokra járó kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét a 2023. március hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2022. január 1-jét követően, de az R. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

27. §[124]

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 364/2023. (VIII. 3.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R4.) megállapított 5. számú mellékletet 2023. január 1-jétől az R4. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R4. hatálybalépésekor is fennáll. A 2023. január 1-jétől járó szociális ágazati összevont pótlék ki nem fizetett részét legkésőbb a 2023. szeptember hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2023. január 1-jét követően, de az R4. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

(2) Az R4.-gyel megállapított 7. számú melléklet I. részét a 2023. július 1-jétől az R4. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R4. hatálybalépésekor is fennáll. A 2023. július 1-jétől járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét legkésőbb a 2023. szeptember hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2023. július 1-jét követően, de az R4. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

28. §[125]

E rendeletnek a tanárbéremeléshez szükséges egyes kormányrendeleti szabályokról szóló 3/2024. (I. 18.) Korm. rendelettel módosított 9/A. § (1) és (2) bekezdését első alkalommal a 2024. januári illetményre és munkabérre, illetve az ezekre biztosított központi költségvetési támogatásokra kell alkalmazni.

29. §[126]

(1) A gyermekvédelmiintézmény-vezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálatához szükséges kormányrendelet módosításáról szóló 40/2024. (II. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. §-ban foglaltakat a Módr. hatálybalépésének napján folyamatban lévő pályázati eljárások esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a pályázó a 4. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulását a pályázati határidő lejártát követően, de legkésőbb a kinevezését megelőzően is megteheti.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Módr. hatálybalépésének napján a Módr.-rel megállapított 4. § (1) bekezdése szerinti vezetői megbízásban állók pszichológiai alkalmasságát a 4. § szerinti vizsgálat útján ellenőrizheti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[127]

A pszichológiai alkalmasság feltételei

1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások

1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot

1.2. Életkornak megfelelő érettség

1.3. Átlag feletti érzelmi-indulati kontroll

1.4. Átlag feletti érzelmi intelligencia

1.5. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség

1.6. Átlagos alkalmazkodási képesség

1.7. Átlagos teljesítménymotiváció

2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások

2.1. Átlagos intellektuális képességek

2.2. Átlagos figyelmi képességek

3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások

3.1. Átlag feletti szóbeli kommunikációs készségek

3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek

4. Társadalmi normáknak való megfelelés

4.1. Átlag feletti felelősségtudat

4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak betartása, a tesztek értékelhető kitöltése

4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)

4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól

4.5. Élettörténete mentes a szexuális devianciáktól

2. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez

I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen[128]

II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen[130]

III. Nem ágazatspecifikus munkakörök[133]

IV.[135]

V.[136]

Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez

1. Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

Ezen belül

- "F" fizetési osztályba kell sorolni: a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételéhez kötött munkakört (szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytornász, óvónő stb.),

- "F"-től "J"-ig terjedően: a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető pl. a szociális munkás munkakör betölthető főiskolai, valamint egyetemi szintű szociális munkás végzettséggel egyaránt,

- "G" fizetési osztályba: főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak, így szakvizsgát tett pedagógus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése,[137]

- "H" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. szociális munkás, pedagógus, pszichológus, jogász, gyógypedagógus stb.,

- "I" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, így pedagógus, szociális munkás, pszichológus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése,[138]

- "J" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik pl. pedagógus, szociális munkás stb.

2. A felső-, közép- és alapfokú szakképesítést igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alapfokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.

- "A" fizetési osztályba kell sorolni: a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező falu- és tanyagondnok;[139]

- "B" fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört, pl. 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört;

- "C" fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például:

- az 1975 előtti - szakosított képzést is tartalmazó - képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket,

- az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá

- "D" fizetési osztályba kell sorolni: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.;

- "E" fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket.

Megjegyzés:

Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni.

2/a. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[140]

A Gyvt. 15. § (10a) bekezdése szerinti személy által betölthető pedagógus munkakörök a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a bölcsődében, mini bölcsődében és a javítóintézetben[141]

I. Pedagógus munkakörök a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetben

II. Pedagógus munkakörök a bölcsődében, mini bölcsődében[142]

3. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[144]

A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szakképesítések, szakmai képesítések

4. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[146]

A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

I. Magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

II. Vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

III.[149]

5. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[150]

A szociális ágazati összevont pótlék összege (Ft)

6. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[151]

Bölcsődei pótlék mértéke a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők, szaktanácsadók vonatkozásában

6/a. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[152]

Bölcsődei pótlék mértéke a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei dajkák vonatkozásában

6/b. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[153]

Bölcsődei pótlék mértéke a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők, szaktanácsadók vonatkozásában

7. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[154]

Az egészségügyi kiegészítő pótlék összege

I. Ápolók, szakápolók egészségügyi kiegészítő pótlékának összege (Ft)[155]

II. Orvosok egészségügyi kiegészítő pótlékának összege (Ft)