257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 66. §-ának (8) bekezdésében és a 85. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya a szociálpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó[2]

a) gyermekjóléti és gyermekvédelmi (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi), valamint a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél,

b) a nem intézményi keretek között szociális, gyermekjóléti szakfeladat ellátására közalkalmazottként

foglalkoztatott személy (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2)[3] E rendelet hatálya kiterjed a javítóintézetekben foglalkoztatott közalkalmazottakra.

(3)[4] E rendelet alkalmazásában

a)[5] szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó szervezet;

b)[6] gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége;

c) integrált intézmény: integrált szervezeti formában működő szociális intézmény;

d) közös igazgatású intézmény: közös igazgatású, több önálló intézményegységből álló gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény;

e)[7]

f)[8]

[A Törvény 20/A. §-ához][9]

1/A. §

(1)[10] A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem kötelező pályázat kiírása

a) azon munkakör esetében, amely a Kjt. 61. § (1) bekezdése szerinti "A"-"E" fizetési osztályba történő besorolással tölthető be,

b)[11] a 2. számú melléklet I.1. pontja szerinti asszisztens munkakör, II.1. pontjában foglalt szakgondozó, kisgyermeknevelő, a III.A. pontja szerinti élelmezésvezető és a 2/a. számú melléklet II.1. pontja szerinti kisgyermeknevelő munkakör esetében.

(2)[12]

(3)[13] A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő feladatokat

a) intézményvezető esetén

aa) a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője,

ab) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézménynél a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve,

b) az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb beosztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója

látja el (a továbbiakban együtt: a pályázat előkészítője).

(4) A pályázati felhívásnak - a Törvény 20/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a beosztáshoz kapcsolódó esetleges juttatásokat,

b) a jogviszony időtartamát, határozott idejű jogviszony esetén a jogviszony kezdő napját és megszűnésének időpontját,

c) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat.

(5)[14]

(6)[15]

(7) A pályázathoz csatolni kell

a) a pályázó szakmai életrajzát,

b)[16]

c)[17]

d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul,

e) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alkalmazási körébe tartozó munkakör, vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén a pályázó nyilatkozatát, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(8) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék.

(9) A pályázatokat a pályázat előkészítője által esetenként összehívott bizottság véleményezi.

(10) A bizottság tagjai között kell lennie

a) a pályázat előkészítőjének vagy képviselőjének,

b)[18]

c)[19] magasabb vezetői beosztás esetén a szakmai érdek-képviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének vagy a szakma szerint illetékes szakmai kollégium tagjának.

(11) A bizottság a kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen hallgatja meg. A bizottságnak a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.

(12) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat a bizottsági véleménnyel együtt a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy szerv elé kell terjeszteni.

(13)[20] A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő hatvan napon belül le kell folytatni, eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.

(14)[21]

(15)[22]

2. §[23]

[A Törvény 22. §-ának (4) bekezdéséhez][24]

2/A. §[25]

A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkaköröket a 2. számú melléklet I-II. pontja, valamint a 2/a. számú melléklet tartalmazza.

2/B. §[26]

[A törvény 23. §-ának (2)-(3) bekezdéséhez]

3. §[27]

(1) Magasabb vezetőnek minősül

a) a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője, valamint az intézményvezető helyettese,

b)[28]

c)[29]

(2) Vezetőnek minősül

a) az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és helyettese,

b) az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője,

c)[30] az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézmény gazdasági vezetője, a vezető ápoló, a vezető szakápoló, a vezető pedagógus, a bölcsődei, mini bölcsődei tagintézmény-vezető.

d)[31]

(3)[32] A magasabb vezető beosztásra történő megbízás feltétele legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a köznevelés vagy szakképzés területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat.

3/A. §[33]

A magasabb vezető, vezető beosztásra történő megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, amelyről a megbízást megelőzően nyilatkozik.

4. §[34]

[A törvény 39. §-ának (4) bekezdéséhez]

5. §

(1) A munkáltató a közalkalmazott számára

a) szociális tanácsadó, valamint

b) gyermekvédelmi tanácsadó

címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím adományozásának feltétele, hogy a közalkalmazott

a)[35] az "E"-"J" fizetési osztályok valamelyikébe tartozik, és

b) legalább tízéves szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelem területén eltöltött közalkalmazotti, az 1992. július 1-jét megelőző foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, illetve

c) tartósan magas színvonalú tevékenységet végez.

(3)[36]

(4) A címpótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

6. §[37]

(A törvény 55. §-ához)

7. §

(1)[38] A teljes napi munkaidőből hét órát kell a munkahelyen eltölteni a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőnek.

(2) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltölteni

a)[39] a gyógymasszőrnek, a konduktornak, a gyógytornásznak, a logopédusnak, a pszichológusnak, a gyógypedagógusnak és a fejlesztő pedagógusnak;

b) az ellátottak oktatását vagy foglalkoztatását nem órarend szerint végző foglalkoztatás-szervezőnek vagy munkavezetőnek [1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 3. számú melléklet].

(3) Ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésére hosszabb időtartamot nem rendel el, a teljes napi munkaidőből legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, akit teljes munkaidejében

a) hajléktalanok ellátását végző bentlakásos intézményben ápoló munkakörben,

b) pszichiátriai betegek otthonában ápoló munkakörben,

c) fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában vagy rehabilitációs intézményében ápoló munkakörben,

d)[40] nappali melegedőben szociális munkatárs, segítő vagy fogyatékos személyek nappali intézményében gondozó vagy terápiás munkatárs munkakörben,

e)[41] bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelő munkakörben

foglalkoztatják.

(4)[42] A nappali melegedőben foglalkoztatott utcai szolgálatot ellátó szociális munkatársnak - ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésre hosszabb időtartamot nem rendel el - legalább két órát kell a munkahelyen eltöltenie.

(5)[43] A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatottak az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, illetve a (3) bekezdés e) pontja szerinti, munkahelyen eltöltendő munkaidején felüli időtartam tekintetében a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, illetve azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, továbbá gyakornok szakmai segítése, eseti helyettesítés rendelhető el.

7/A. §[44]

(1) A heti teljes munkaidőből 30 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva, illetve más személy vizsgálatát végezve eltölteni

a) a gyermekotthonban, az utógondozó otthonban a nevelőnek, a pszichológusnak,

b) a javítóintézetben a nevelőnek, a pszichológusnak, az utógondozónak, a szakoktatónak,

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a pszichológusnak és a gyógypedagógusnak.

(2) A heti teljes munkaidőből 24 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva eltölteni a gyermekotthoni gyógypedagógusnak, fejlesztő pedagógusnak, a javítóintézeti gyógypedagógusnak.

(3)[45] A heti teljes munkaidőből a Gyvt. 15. § (11) bekezdése szerinti kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, valamint a javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyre vonatkozóan a Gyvt. 15. § (11) és (12) bekezdése szerinti feladatokat és a helyettesítést a munkáltató munkaköri leírásban vagy írásbeli vezetői rendelkezésben határozza meg.

(4)[46] A nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadójának, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben az örökbefogadási tanácsadónak és a gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozójának a heti teljes munkaidejéből a munkáltató által a munkaköri leírásban meghatározott időtartamot kell a munkáltató székhelyén, telephelyén, illetve az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben tartózkodnia.

[A törvény 57. §-ának (3) bekezdéséhez]

8. §

Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

a)[47] a bölcsődei, mini bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei, mini bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,

b) a konduktori,

c)[48] a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző fejlesztőpedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,

d)[49] a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,

e)[50] a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott munkakörben,

f)[51] a bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, pedagógus

g)[52] a bölcsődében, mini bölcsődében a 2/a. számú melléklet II. pontjában meghatározott munkakörben

munkát végző közalkalmazott.

[A törvény 61-63. §-ához és 85. § (2) bekezdés a) pontjához][53]

9. §

(1)[54] A közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)[55] Ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást, akkor az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzetséggel, amelyet a Törvény 61. § (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír.

(3)[56] A Törvény 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek kell elismerni az alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítványt.

(4)[57] Ha a közalkalmazott a "B"-"E" fizetési osztályba kerül besorolásra, a pótlékok nélküli illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

(5)[58] A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében, mini bölcsődében dolgozó, Gyvt. 15. § (10a) bekezdése szerinti személyek munkaköreinek megnevezését a 2/a. számú melléklet tartalmazza.

[59]

10. §[60]

(1) A

a)[61] gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekvédelmi ügyintéző, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,

b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,

c)[62] bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,

d) gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre

e)[63] Biztos Kezdet Gyerekházban a vezetői és a nem vezetői munkakörre

f)[64] nevelőszülői hálózatban a gyermekvédelmi ügyintéző munkakörre

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

(2)[65] A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre,

a) gyermekvédelmi ügyintéző munkakörben legfeljebb hat évre,

b) az a) pont alá nem tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt munkakörökben legfeljebb négy évre

adhatja meg.

11. §[66]

[A törvény 66. §-ának (4) bekezdéséhez]

12. §[67]

Az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket - a 13. §-ban foglaltak kivételével - a 3. számú melléklet tartalmazza.

13. §[68]

A 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott pedagógus munkakörben foglalkoztatottat illetménynövekedés illeti meg, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett[69]

a) a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen szakképzettséggel, vagy számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, pszichológus vagy a b) pontban felsorolt további

b)[70] pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógus, szociálpedagógiai, nevelőtanári, szociális munkás, általános szociális munkás, diakónus vagy

c) óvodapedagógusi, tanítói, tanári, pszichopedagógus vagy

d) - a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett -tanítói, tanári

szakképzettséggel rendelkezik.

[A törvény 70. §-ának (3) bekezdéséhez]

14. §[71]

A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben meghatározott összegnél.

[A törvény 75. §-ának (1) bekezdéséhez]

15. §[72]

(1) A közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)[73] A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a

a) az időseket, a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, a hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, vezető ápoló, gondozó, szakápoló, vezető szakápoló;

b) a hajléktalan személyek nappali melegedőjében foglalkoztatott szociális munkatárs;

c) a bentlakásos szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazott;

d) a bentlakásos szociális intézményekben

da) a diétás nővér, a dietetikus, a mozgásterapeuta, a gyógytornász, a foglalkoztatás szervező, a szabadidő-szervező, a szociális munkatárs, a terápiás munkatárs, a fejlesztő pedagógus, és lakóotthon esetében a segítő munkakörökben foglalkoztatott személyek,

db) az ellátottak gondozását közvetlenül végző gépkocsivezető és szociális ügyintéző;

e) támogatott lakhatás szolgáltatásban az esetfelelős

esetében.

(3)[74] Az alaptevékenységen túl ellátott feladatok elvégzéséért a pótlékalap 200%-ával megegyező módszertani pótlék illeti meg a külön jogszabály szerint kijelölt módszertani feladatokat ellátó

a) szociális intézmény intézményvezetőjét, illetve konzorcium esetén a gesztor intézmény és a konzorciumi tag intézmény intézményvezetőjét,

b) gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjét, valamint módszertani feladatokat ellátó osztályvezetőjét.

(4)[75]

(5)[76] A pótlékalap legalább 250%-ával megegyező mértékű speciális otthoni pótlék illeti meg

a) a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt, továbbá

b) a javítóintézetben foglalkoztatott utógondozót.

(6)[77] A bölcsődében, mini bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék mértéke[78]

a)[79] egy sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a,

b)[80] két sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a,

c)[81] három sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 200%-a.

(6a)[82]

(6b)[83] A gyermekvédelmi szakellátási intézményben a 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható. A pótlékot a fenntartó engedélyezi, a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap 100%-át.

(6c)[84] A különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, gyermekotthon különleges csoportjában foglalkoztatott nevelőt, kisgyermeknevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust különleges otthoni pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 125%-a.

(6d)[85] A többcélú gyermekvédelmi intézményben köznevelési feladatot ellátó intézményegységben dolgozó pedagógust gyermekvédelmi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a.

(6e)[86] A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott gyermekvédelmi gyámot gyermekvédelmi gyámi pótlék illeti meg, amelynek mértéke legalább a pótlékalap 185%-a.

(6f)[87]

(7)[88] A kollektív szerződés a (2)-(6e) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű pótlékot is megállapíthat.

(8)[89] A kollektív szerződés a (2)-(6e) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25-100%-a közötti mértékben.

(9)[90] A (2)-(6e) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

(10)[91] Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára eső illetmény 30%-a.

15/A. §[92]

(1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)[93] Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.

(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.

15/B. §[94]

(1)[95] A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott

a) középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza,

b) bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6/a. számú melléklet tartalmazza.

(2) A bölcsődei pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(3)[96] A bölcsődei pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazottnak a 6. és 6/a. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása annak a tárgyévnek az első napján történik, amelyben a Törvény 65. § (1) bekezdése szerint magasabb fizetési fokozatba lép.

15/C. §[97]

(1) Egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg

a)[98] a szociális intézményben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló),

b) a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló),

c) a javítóintézetben a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló), és

d)[99] az otthoni szakápolásra vagy szakápolásra egészségügyi engedéllyel rendelkező bentlakásos szociális intézményben, valamint a szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott

közalkalmazottat.

(2) Az egészségügyi kiegészítő pótlék - a foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján meghatározott - összegét a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az egészségügyi kiegészítő pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) Az egészségügyi kiegészítő pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 7. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.

16. §

(1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)[100] Ha a magasabb vezetői kinevezés - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény alapján - 2011. január 1-jétől kezdődő magasabb vezetői megbízássá alakult át, a magasabb vezető tekintetében a vezetői pótlékra vonatkozó rendelkezéseket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 4. § (1) bekezdésében a határozott időtartamra történő megbízásra vonatkozó rendelkezést a 2001. május 1-jét követően adott magasabb vezetői beosztásokra adott megbízás esetében kell alkalmazni.

(4)[101] A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 18. § (2)-(3) bekezdése alapján - az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépését megelőzően - megállapított pótlékok tekintetében a Kr.-nek az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[102] A Kr. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - gyógypedagógiai pótlék mellett az e rendelet szerinti speciális otthoni pótlék, különleges otthoni pótlék nem folyósítható.

(6)[103] A Kr. 15. § (12) bekezdés alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - pótlék mellett az e rendelet szerinti különleges szakértelmet igénylő munka után járó pótlék nem folyósítható.

(7)[104] A 2013. szeptember 1-jén a 8. § f) pontjában meghatározott munkát végző közalkalmazott pótszabadságának számítása során a 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-ig terjedő időszakban munkával töltött időt is figyelembe kell venni.

17. §[105]

(1) A gyermekvédelmi gyám a hivatásos gyámi és a gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat - azok megszűnéséig - a gyermekvédelmi gyámi munkakör keretében látja el.

(2) A gyermekvédelmi gyámi pótlékkal együtt a 15. § (6f) bekezdésében meghatározott pótlék nem folyósítható.

(3) Ha a közalkalmazott nem gyermekvédelmi gyámi munkakörben, hanem gyámi, gondozói tanácsadói vagy hivatásos gyámi munkakörben látja el a gyámi, illetve a gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat, a 2013. december 31-ig átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és általa ellátott gyermekek ügyének felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig jogosult a 15. § (6f) bekezdésében meghatározott pótlékra.

(4) A gyermekotthonban elhelyezett gyermekek gyámságának ellátását végző gyermekotthon vezetőjét az általa ellátott valamennyi gyermek ügyének felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig gyámi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a. Nem illeti meg gyámi pótlék a hivatásos gyámot és a gyermekvédelmi gyámot.

(5)[106]

18. §[107]

(1) Az egészségügyi kiegészítő pótléknak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók, valamint a szociális ágazatban egészségügyi munkakörben dolgozók béremelésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 2/2018. (II. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. mellékletével megállapított összegére vonatkozó rendelkezéseket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jén hatályos 7. számú melléklet szerinti egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint az R1. 6. melléklete szerinti egészségügyi kiegészítő pótlék összegének különbözetét - a 2018. január hónapban történt foglalkoztatásra tekintettel - 2018. március hónapban kell kifizetni. Ha a foglalkoztatás nem egész hónapban történik, a különbözetet időarányosan kell kifizetni.

19. §[108]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 104/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 272/2019. (XI. 20.) Korm. rendelettel megállapított 15/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékot első alkalommal 2020. január hónapra tekintettel, 2020. február hónapban kell kifizetni.

20. §[109]

(1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított 5. és 6. számú mellékletet a 2016. január 1-jétől 2016. június 30-áig terjedő időszakra is alkalmazni kell. Az ágazati, valamint a kiegészítő pótlék a közalkalmazott részére a 2016. január-június hónapokra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét 2016. augusztus hónapban kell kifizetni.

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony 2016. január 1-jét követően, de 2016. július 1-jét megelőzően létesül, vagy 2015. december 31-ét követően, de 2016. július 1-jét megelőzően megszűnik, akkor az (1) bekezdés szerinti kifizetés időarányosan történik.

21. §[110]

(1) E rendeletnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 33/2017. (II. 15.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 5. számú mellékletét a 2017. január 1-jétől 2017. február 16-áig terjedő időszakra is alkalmazni kell. A szociális ágazati összevont pótlék a közalkalmazott 2017. január hónapra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét 2017. március hónapban kell kifizetni.

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony 2017. január 1-jét követően, de 2017. február 17-ét megelőzően létesül, vagy 2016. december 31-ét követően, de 2017. február 17-ét megelőzően megszűnik, akkor az (1) bekezdés szerinti kifizetés időarányosan történik.

22. §[111]

(1) A 2017. december 31-én intézményvezető-helyettesi megbízással rendelkező személy, ha szociális szakvizsgát vagy pedagógus szakvizsgát tett, vagy a 2017. december 31-én hatályos szabályozás alapján a szociális szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, fizetési osztályba sorolás tekintetében intézményvezető-helyettesi megbízása fennállásáig úgy tekintendő, mintha vezetőképzés vizsgakövetelményét igazoló tanúsítvánnyal rendelkezne.

(2) A 2017. december 31-én intézményvezetői megbízással rendelkező személy, ha szociális szakvizsgát vagy pedagógus szakvizsgát tett, vagy a 2017. december 31-én hatályos szabályozás alapján a szociális szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, fizetési osztályba sorolás tekintetében 2020. december 31-éig úgy tekintendő, mintha vezetőképzés vizsgakövetelményét igazoló tanúsítvánnyal rendelkezne.

23. §[112]

(1) Az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 277/2019. (XI. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) megállapított 5. számú mellékletet a 2019. január 1-jétől az R2. hatálybalépésig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R2. hatálybalépésekor is fennáll. A 2019. január-október hónapokra a közalkalmazottnak járó szociális ágazati összevont pótlék ki nem fizetett részét 2019. december hónapban kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2019. január 1-jét követően, de az R2. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

(2) Az R2.-vel módosított 7. számú melléklet I. pontját a 2019. július 1-jétől az R2. hatálybalépésig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R2. hatálybalépésekor is fennáll. A 2019. július-október hónapokra a közalkalmazottnak járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét 2019. december hónapban kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2019. július 1-jét követően, de az R2. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

24. §[113]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére.

25. §[114]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, továbbá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. mellékletével módosított 7. számú mellékletet a 2020. január 1-jétől az R3. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R3. hatálybalépésekor is fennáll. A 2020. január-május hónapokra a közalkalmazottnak járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét a 2020. június hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2020. január 1-jét követően, de az R3. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

26. §[115]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, továbbá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 598/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 7. számú melléklet I. részét a 2022. január 1-jétől az R. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R. hatálybalépésekor is fennáll. A 2022. január-december hónapokra járó kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét a 2023. március hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2022. január 1-jét követően, de az R. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

27. §[116]

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 364/2023. (VIII. 3.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R4.) megállapított 5. számú mellékletet 2023. január 1-jétől az R4. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R4. hatálybalépésekor is fennáll. A 2023. január 1-jétől járó szociális ágazati összevont pótlék ki nem fizetett részét legkésőbb a 2023. szeptember hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2023. január 1-jét követően, de az R4. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

(2) Az R4.-gyel megállapított 7. számú melléklet I. részét a 2023. július 1-jétől az R4. hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell azokra, akiknek jogviszonya az R4. hatálybalépésekor is fennáll. A 2023. július 1-jétől járó egészségügyi kiegészítő pótlék ki nem fizetett részét legkésőbb a 2023. szeptember hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2023. július 1-jét követően, de az R4. hatálybalépését megelőzően létesült, a kifizetés időarányosan történik.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[117]

2. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez

I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen[118]

II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen[120]

III. Nem ágazatspecifikus munkakörök[123]

IV.[125]

V.[126]

Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez

1. Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

Ezen belül

- "F" fizetési osztályba kell sorolni: a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételéhez kötött munkakört (szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytornász, óvónő stb.),

- "F"-től "J"-ig terjedően: a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető pl. a szociális munkás munkakör betölthető főiskolai, valamint egyetemi szintű szociális munkás végzettséggel egyaránt,

- "G" fizetési osztályba: főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak, így szakvizsgát tett pedagógus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése,[127]

- "H" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. szociális munkás, pedagógus, pszichológus, jogász, gyógypedagógus stb.,

- "I" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, így pedagógus, szociális munkás, pszichológus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése,[128]

- "J" fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik pl. pedagógus, szociális munkás stb.

2. A felső-, közép- és alapfokú szakképesítést igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alapfokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.

- "A" fizetési osztályba kell sorolni: a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező falu- és tanyagondnok;[129]

- "B" fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört, pl. 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört;

- "C" fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például:

- az 1975 előtti - szakosított képzést is tartalmazó - képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket,

- az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá

- "D" fizetési osztályba kell sorolni: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.;

- "E" fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket.

Megjegyzés:

Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni.

2/a. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[130]

A Gyvt. 15. § (10a) bekezdése szerinti személy által betölthető pedagógus munkakörök a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a bölcsődében, mini bölcsődében és a javítóintézetben[131]

I. Pedagógus munkakörök a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetben

II. Pedagógus munkakörök a bölcsődében, mini bölcsődében[132]

3. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[134]

A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szakképesítések, szakmai képesítések

4. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[136]

A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

I. Magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

II. Vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

III.[139]

5. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[140]

A szociális ágazati összevont pótlék összege (Ft)

6. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[141]

Bölcsődei pótlék összege (Ft) a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók vonatkozásában

6/a. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[142]

Bölcsődei pótlék összege (Ft) a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei dajkák vonatkozásában

7. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[143]

Az egészségügyi kiegészítő pótlék összege

I. Ápolók, szakápolók egészségügyi kiegészítő pótlékának összege (Ft)[144]

II. Orvosok egészségügyi kiegészítő pótlékának összege (Ft)