97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról

A Kormány

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), m) és q) pontjában,

a 66. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,

a 67-76. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 7/A. § a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz)

"ac) a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja,"

2. § A Gyer. a "Környezettanulmány" alcímet megelőzően a következő 8/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Belföldi jogsegély

8/D. § A gyámhatóság - ha technikai felkészültsége lehetővé teszi - a megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagy személy részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi az iratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít."

3. § A Gyer. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló rendelet vagy a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló rendelet szerinti nyilvántartási számát, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózat fenntartójának, működtetőjének megnevezését és székhelyét tartalmazza."

4. § A Gyer. 30/E. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az átmeneti gondozásban részesülő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás"

5. § A Gyer. 30/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően -)

"b) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás gyakoriságát, helyszínét, időtartamát, valamint kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert,"

6. § (1) A Gyer. 30/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg - a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve - a gyámhivatal

a) hivatalból szabályozza - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében

aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,

ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról,

ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert,

ad) meghatározza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),"

(2) A Gyer. 30/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették, a gyámhivatal csak a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartását."

7. § A Gyer. 30/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/I. § Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére - a gyermekvédelmi gyám egyetértésével - a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható."

8. § A Gyer. 34. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell)

"b) a házasulandó felek jövedelemigazolását vagy a házasulók által bemutatott nyilatkozatot, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, és c) szükség esetén a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást."

9. § (1) A Gyer. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, valamint a házasulandó felek leendő közös lakóhelyén környezettanulmányt készít."

(2) A Gyer. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyámhivatal akiskorú házasságkötésének engedélyezésére irányuló eljárásban húsz napon belül hoz döntést, ha a házasulandó feleknek nem kell részt venniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán."

10. § (1) A Gyer. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti gyámhivatali eljárás célja a nevelésbevett gyermek örökbefogadásának elősegítése, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására - a gyermekvédelmi szakszolgálat Gyvt. 141. § (5) bekezdése és az országos örökbefogadási nyilvántartás Gyvt. 141/C. § (4) bekezdése szerinti adatai és tájékoztatása alapján - reális esély van.

(1a) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.

(1b) A gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatal a hivatalból indítandó örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás szükségességét - az iratok egyidejű megküldésével - jelzi az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak.

(1c) Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatal döntését közli a szülővel, a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermeket gondozó intézménnyel, a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatallal és - ha az eljárás az ő kérelmére indult - a gyermekjogi képviselővel."

(2) A Gyer. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) - ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez - soron kívül jár el."

(3) A Gyer. 37. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás)

"c) a gyermekotthon vagy - nevelőszülőnél nevelkedő nevelésbe vett gyermek esetén - a nevelőszülői hálózat működtetőjének kezdeményezésére hivatalból indul, az a) pont aa) és ab) alpontjában felsorolt szervek, továbbá a gyermek gyermekvédelmi gyámjának-a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó - véleményét;"

11. § (1) A Gyer. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi

a) az ügyfél kérelmét,

b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,

c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,

d) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,

e) a felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,

f) a környezettanulmányt,

g) a 38. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.

(1a) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére az (1) bekezdés a)-d), valamint f) és g) pontja szerinti iratokat küldi meg a gyámhivatal számára."

(2) A Gyer. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,

b) a jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,

c) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint

d) szükség szerint környezettanulmány és egyéb bizonyítékok

alapján dönt.

(2a) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

a) az (1a) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,

b) a jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,

c) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása,

d) szükség szerint környezettanulmány, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata szakterületén szakértői tevékenységet végző és pszichológus végzettségű szakértő véleménye, valamint egyéb bizonyítékok

alapján dönt.

(2b) Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdésben foglaltak alapján valószínűsíti az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, a döntés meghozatala előtt felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt az (1) bekezdés e) pontja szerinti irat becsatolására."

(3) A Gyer. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. Ha három éven belül az örökbefogadási eljárás jogerősen befejeződik, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti."

12. § (1) A Gyer. 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:)

"a) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,"

(2) A Gyer. 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot."

(3) A Gyer. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:)

"a) az örökbe fogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez, vagy a környezettanulmány elkészítése érdekében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, feltéve, hogy nem áll rendelkezésére a gyermekvédelmi szakszolgálat által egy hónapnál nem régebben készített környezettanulmány,"

(4) A Gyer. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, valamint külföldön történt születés vagy házasságkötés esetén a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát."

(5) A Gyer. 41. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:)

"c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,"

"g) belföldön történt születés vagy házasságkötés esetén az örökbe fogadni szándékozó személy születési és házassági anyakönyvi kivonatát."

13. § (1) A Gyer. 42. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:)

"f) a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét, kivéve, ha titkolt terhesség esetén helyt ad a korlátozottan cselekvőképes kiskorú Gyvt. 128. § (1a) bekezdése szerinti kérelmének."

(2) A Gyer. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az (1) bekezdés d) és f) pontja esetén a gyermekvédelmi gyám a törvényes képviselő, nyilatkozatát írásban is előterjesztheti."

14. § (1) A Gyer. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kijelölt gyámhivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám - kérelme alapján tizenöt napon belül, hathetesnél fiatalabb gyermek esetén nyolc napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját."

(2) A Gyer. 45. § (5) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, azonban a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadási eljárás során környezettanulmányt végez vagy szerez be, ha"

[a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy

b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy

c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,

d) a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza,

e) a gyámság alatt álló gyermeket családbafogadó gyámja fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik.]

15. § A Gyer. 46. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen)

"b) a nevelésbe vétel megszűnésének megállapításáról, meghatározva a megszűnés napját,"

16. § A Gyer. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a kijelölt gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel."

17. § A Gyer. "Külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések" alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:

"51/A. § (1) Ha a külföldi állampolgárságú örökbefogadó magyar állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(3) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(4) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel."

18. § A Gyer. 52. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a magyar állampolgárságú örökbefogadó külföldi állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(5) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(6) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(7) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel."

19. § A Gyer. VII. Fejezete a következő 64/A. és 64/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Titkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyének megállapítása

64/A. § (1) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - abból a célból, hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az ő lakóhelyére kerüljenek kézbesítésre - kérelmezheti a gyámhivatalnál születendő gyermeke lakóhelyének az övétől eltérő megállapítását.

(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetben lévő várandós anya a törvényes képviselőjével együtt jogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényes képviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényes képviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.

(3) A gyámhivatal tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévő várandós anya számára az őt, illetve a születendő gyermeket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családi jogállása rendezésére irányuló eljárásról és az örökbefogadási eljárásról.

(4) A gyámhivatal a születendő gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg.

(5) A gyámhivatal soron kívül, egyszerűsített határozatot hoz, amely tartalmazza a) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítását,

b) a válsághelyzetben lévő várandós anya tájékoztatását arról, hogy

ba) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítására csak akkor kerül sor, ha a gyámhivatali határozatot átadja a gyermek születésekor az egészségügyi intézménynek, ellenkező esetben a gyermek lakóhelyét az ő lakóhelyével egyezően állapítják meg,

bb) a gyermek számára kiállított iratok a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeznek meg, és azok a születendő gyermek törvényes képviselőjének adhatók ki,

c) az anya által felkeresni kívánt egészségügyi intézmény felhívását, hogy az anya kérelmére a határozatot az élveszületési lappal együtt küldje meg az anyakönyvvezetőnek,

d) a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresését, hogy a gyermek számára kiállított iratokat őrizze meg és a gyámhivatal rendelkezése szerint adja ki a törvényes képviselőnek,

e) a határozat időbeni hatályának megállapítását.

(6) A születendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhivatali határozat a jogerőre emelkedéstől számított kilenc hónapig hatályos.

(7) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

64/B. § (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy az örökbe fogadó szülő kérheti a gyámhivataltól a gyermek iratainak kiadását.

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermek iratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról és határozatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően.

(3) Az örökbefogadási ügyben eljáró gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére dönt a gyermek iratainak az örökbe fogadni szándékozó személy részére történő kiadásáról.

(4) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal."

20. § A Gyer. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "77. § (1) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás iránti kérelmét a 15. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő.

(2) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez kapcsolódó, 16. számú melléklet szerinti pénzfelhasználási tervben - az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig - feltüntethetőek a Gyvt. 25. §

(5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség."

21. § A Gyer. 79. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl)

"g) a Gyvt. 26. § (5) bekezdése szerinti esetekben rendelkezik az elidegenítési tilalom bejegyzéséről."

22. § (1) A Gyer. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A gyámhivatal - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével és szükség szerint környezettanulmány elkészítését követően elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és - ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el - megállapítja az utógondozás megszűnését.

(1a) Ha az otthonteremtési támogatás felhasználásának engedélyezése kizárólag ingatlanvásárlás céljára történt, akkor a gyámhivatal az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, illetve az elidegenítési tilalom bejegyzéséről szóló jogerős földhivatali döntésről történő tudomásszerzés alapján a fiatal felnőtt külön elszámolása nélkül hivatalból állapítja meg az otthonteremtési támogatás felhasználását és - ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el - az utógondozás megszűnését."

(2) A Gyer. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal - az előzőleg előírt időtartam lejártáig - bejegyezteti az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra."

23. § A Gyer. ÖTÖDIK RÉSZE a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. FEJEZET

A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

83/A. § A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

a) a szülő(k), családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a szülő(k), családbafogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatása,

b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy az Szt. 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a szülő, családbafogadó gyám álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány

alapján állapítja meg."

24. § A Gyer. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A családbafogadás iránti eljárás során a gyámhivatal

a) az eljárás megindulását követő nyolc napon belül

aa) meghallgatásra idézi a Gyvt. 70. § (1) bekezdésében és 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családbafogadó személyt, illetve személyeket, valamint a kérelmezőt értesíti a meghallgatás időpontjáról,

ab) intézkedik a környezettanulmány beszerzése érdekében, ha azt nem a gyámhivatal végzi el,

b) tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményéről,

c) megvizsgálja a családbafogadás okát és várható időtartamát,

d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családbafogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot.

(2) A gyámhivatal abban az esetben is engedélyezheti a családbafogadást, ha a különélő másik szülő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a meghallgatáson, különösen amennyiben a különélő szülő nem tart kapcsolatot a gyermekével."

25. § A Gyer. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) A családbafogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban és a 130. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a családbafogadás határozatlan időre történő engedélyezését és a családbafogadó személy gyámul történő kirendelését,

b) a szülői felügyeleti jog szünetelésének megállapítását,

c) a szülő tartási kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,

d) kérelem esetén a szülő és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést vagy kérelem hiányában a szülő és a családbafogadó gyám tájékoztatását arról, hogy a kapcsolattartásról bármelyikük kérelme esetén a gyámhivatal dönt,

e) a Gyvt. 71. § (5) bekezdése esetén a szülő vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést,

f) nevelésbe vett gyermek esetén a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetését és a 110. § (1) bekezdésében foglaltakról való szükség szerinti rendelkezést,

g) a családbafogadás felülvizsgálatának időpontját.

(2) A családbafogadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel, valamint a gyermeket ellátó védőnővel a családbafogadó gyám kirendelésének tényét."

26. § A Gyer. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családbafogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családbafogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.

(3) Ha a családbafogadás megszüntetését a szülő vagy a családbafogadó gyám kéri, a gyámhivatal megszünteti a családbafogadást. A kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével -a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik."

27. § A Gyer. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést, mint a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést megalapozza

a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,

b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,

c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,

d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása,

e) ha a gyermek felügyelet nélkül marad.

(2) A gyermek ideiglenes gondozási helyét - ha a gyermek ideiglenes elhelyezésére különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél nincs lehetőség - a gyermek lakóhelyéhez igazodóan kell meghatározni a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint."

28. § A Gyer. 97. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában (a továbbiakban együtt: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona) történő elhelyezéséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről való rendelkezést,

b) annak a megállapítását, hogy a szülő, a gyám gondozási, nevelési joga szünetel,

c) a gyermeket gondozásba vevő személy, nevelőszülői hálózat vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,

d) a tájékoztatást az ideiglenes hatályú elhelyezés kötelező felülvizsgálatáról és szükség esetén rendelkezést az iratoknak a felülvizsgálat lefolytatására illetékes gyámhivatal részére történő megküldéséről,

e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,

f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

g) három év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátási szükségletének tényét,

h) a családi pótlék igénylésére történő felhívást,

i) a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén

ia) a kapcsolattartásra [30/G. § (2) bek.],

ib) szükség esetén a gyermekvédelmi gyám kirendelésére [Gyvt. 84. § (1) bek.]

vonatkozó döntést.

(2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gyermekétől külön élő szülővel és a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel.

(3) Ha a gyámhivatal a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről dönt, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülő szülői felügyeleti joga szünetelésének megállapítását,

b) a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,

c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,

d) a gyermeknek a különélő másik szülő vagy harmadik személy által történő átvételének helyéről, időpontjáról és módjáról szóló döntést,

e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.

(4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,

b) a gyermekvédelmi gyám kirendelését,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,

d) a gyermeknek a leendő örökbefogadó szülőnek történő kiadásáról, vagy ha erre nincs lehetőség, az ideiglenes gondozási helyre való viteléről való döntést,

e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását."

29. § A Gyer. 97/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97/A. § (1) A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be, kivéve, ha az ügyészség, a bíróság vagy fellebbezés esetén a szociális és gyámhivatal döntött a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről.

(2) A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el tizenöt napon belül.

(3) Ha a szociális és gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés elleni fellebbezés elbírálásának eredményeként az első fokú határozatot megsemmisíti, ezzel egyidejűleg rendelkeznie kell a gyermeknek a szülő vagy a gyám részére történő kiadásáról. Az ideiglenes hatályú elhelyezés nem semmisíthető meg, ha a gyermek a szülő vagy a gyám részére nem adható ki."

30. § A Gyer. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését elrendelő határozatában megjelöli az ideiglenes hatályú elhelyezés utolsó napját."

31. § A Gyer. 99. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A nevelésbe vétel

99. § (1) Nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családbafogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékosok vagy pszichiátriai betegekotthonában történő elhelyezése útján.

(2) Ha a nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg

a) megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekjóléti alapellátás keretében történő segítségnyújtásra,

b) indokolt esetben elrendeli a gyermek védelembe vételét.

(3) A gyámhivatal

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

b) a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a járulékos kérdésekről

egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatban dönt."

32. § A Gyer. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 78. § (1) bekezdése alapján a gyermeket nevelésbe veszi, a gyermek jogosult az otthont nyújtó ellátásra.

(2) A gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket, valamint tájékozódik a gyermek vagyoni helyzetéről, ennek érdekében

a) lehetőség szerint meghallgatja a szülőt, kivéve, ha a bíróság megszüntette a szülő szülői felügyeleti jogát,

b) megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy végezzen környezettanulmányt, küldje meg az előzményi iratokat és tegyen javaslatot a nevelésbe vétel tárgyában,

c) a szükséges iratok megküldésével megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy tegyen javaslatot

ca) a gyermek gondozási helyére és a gyermekvédelmi gyám személyére,

cb) a kapcsolattartás módjára, formájára és helyére,

d) szükség esetén háziorvosi igazolást szerez be a gyermek tartós vagy fertőző betegségéről,

e) megvizsgálja, hogy a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben."

33. § A Gyer. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § (1) A nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermek ideiglenes gondozási helyének meghatározását,

b) három év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátási szükséglet kimondását,

c) a gyermek számára gyermekvédelmi gyám kirendelését, a gyermekvédelmi gyám tájékoztatását a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívását a gyermek számára esetlegesen járó árvaellátás igénylésére és szükség esetén a gyermek vagyonának leltározásában való közreműködésre,

d) a nevelésbe vétel kezdő időpontját,

e) a családi pótlék igénylésére való felhívását

ea) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,

eb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,

ec) a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona,

ed) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,

ee) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után,

f) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt,

g) a gyermek örökbefogadhatóságának tényét az azt megalapozó ok megjelölésével,

h) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozását és a kapcsolattartásra jogosult szülő figyelmeztetését a Gyvt. 80. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,

i) a gyermeknek az ideiglenes gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 78. § (5) bek.] és a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gyermekvédelmi gyámnak vagy a gyermeket gondozó nevelőszülőnek, illetve intézmény képviselőjének,

j) a gyermek lakóhelyének, és ha szükséges, tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 80/B. § (5) bek.],

k) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

l) tájékoztatást arról, hogy a nevelésbe vétellel a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

(2) A nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a gyermek ideiglenes gondozási helyét és a gyermekvédelmi gyám kirendelésének tényét

a) a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel,

b) a gyermeket ellátó védőnővel, valamint

c) - ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult - a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével.

(3) A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása és az azt igazoló dokumentum gyermekvédelmi gyám részére történő megküldése érdekében megkeresi a járási hivatalt.

(4) A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek vagyonának leltározása érdekében megkeresi a hagyatéki ügyben eljáró hatóságot, kivéve, ha a gyermeknek nincs vagyona.

(5) A gyermek örökbefogadhatósága tényének megállapítása esetén a határozat indokolása tartalmazza a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát és jogerőre emelkedésének időpontját, vagy a szülő gyermekének örökbefogadásához tett hozzájáruló nyilatkozatának időpontját, vagy a szülő halálának időpontját."

34. § A Gyer. 103. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése

103. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozási helye, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása, javaslata, a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslata és egyéni elhelyezési terve, valamint a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - meghatározza a gondozási helyet és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről.

(2) A gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárás megindítását követő öt napon belül, vagy a gyermek nevelésbe vételével egyidejűleg megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy készítse elő az elhelyezési javaslatot, valamint az egyéni elhelyezési tervet és azokat tizenöt napon belül küldje meg számára.

(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv kézhezvételét követően tárgyalást tart. A tárgyaláson részt vesz

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek,

b) a szülő, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, valamint a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat képviselője,

c) szükség szerint a gyermek más hozzátartozója,

d) a családot korábban gondozó gyermekjóléti szolgálat képviselője,

e) a kirendelt vagy javasolt gyermekvédelmi gyám,

f) az ideiglenes gondozási helyet biztosító nevelőszülő és működtetőjének vagy a gondozó intézménynek a képviselője,

g) a javasolt nevelőszülő és működtetőjének képviselője, a javasolt gondozó intézmény képviselője,

h) speciális ellátást igénylő gyermek esetén a gyermekjogi képviselő.

(4) A tárgyaláson a gyermekvédelmi szakszolgálat ismerteti az általa előkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet. A tárgyalás során a résztvevők kialakítják az elhelyezési javaslatra és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó véleményüket, melyet a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzít. A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.

(5) Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és a szülő a tárgyalás során jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.

(6) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a szülő - ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg -kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn."

35. § A Gyer. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) A gyámhivatal az elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának és a 107. §-ban foglaltaknak.

(2) Ha a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatával és egyéni elhelyezési tervével nem ért egyet, a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló tárgyalást követő nyolc napon belül új elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet terjeszt elő.

(3) Ha a gyámhivatal nem ért egyet a gyermek személyiségállapotához, illetve a megállapított ellátási szükségletéhez igazodó gondozási hely vonatkozásában az új elhelyezési javaslattal és egyéni elhelyezési tervvel sem, kikéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményét.

(4) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat új elhelyezési javaslatának és egyéni elhelyezési tervének előterjesztését vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja és megküldi a gyermekvédelmi szakszolgálatnak.

(5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a szociális és gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot."

36. § A Gyer. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Gyer. a 105. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A határozat tartalma

105. § (1) A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermek gondozási helyének

aa) nevelőszülőnél, vagy

ab) - ha az aa) alpont szerinti intézkedés nem lehetséges - gyermekotthonban, vagy fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában

történő megállapítását, az ellátás kezdő időpontját,

b) a gyermekvédelmi gyám személyének megállapítását, ennek hiányában a gyermek számára gyermekvédelmi gyám kirendelését és tájékoztatását a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, és a kapcsolattartásra jogosult szülő figyelmeztetését a Gyvt. 80. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,

d) a gyermek ellátási szükségletének és annak kezdő időpontja megállapítását,

e) a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elfogadását vagy módosítását,

f) a gyermek után fizetendő gondozási díjról szóló rendelkezést,

g) a családi pótlék igénylésére való felhívását

ga) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,

gb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,

gc) a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona,

gd) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,

ge) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után,

h) a nevelésbe vétel felülvizsgálatának időpontját és a 103. § (1) bekezdésében meghatározott szervek és személyek felhívását, hogy a felülvizsgálati eljárás során nyújtsanak tájékoztatást a gondozási hely megfelelőségéről,

i) a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 79. § (8) bek.] és a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gyermekvédelmi gyámnak vagy a gyermeket gondozó nevelőszülőnek, illetve intézmény képviselőjének,

j) gyámrendelés esetén a gyermekvédelmi gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását a járási hivatalnál kell kérnie,

k) a gyermek lakóhelyének, és ha szükséges, tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 80/B. § (5) bek.], l) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.

(2) A gyámhivatal a gondozási díjról külön határozatban is rendelkezhet.

(3) A gondozási helyről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét, feltéve, hogy az eltér az ideiglenes gondozási helytől."

37. § A Gyer. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105/A. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének kérelemre történő felülvizsgálatát a nevelésbe vétel felülvizsgálatának minősítheti.

(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermekvédelmi gyám, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekotthon vezetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi szakszolgálat.

(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási helyét is.

(4) A gondozási hely megváltoztatásának minősül, ha a gyermek gondozása a korábban meghatározottól eltérő

a) nevelőszülőnél,

b) gyermekotthonban (lakásotthonban),

c) gyermekotthoni önálló szakmai egységben, telephelyen,

d) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában

történik.

(5) Nem minősül a gondozási hely megváltoztatásának

a) a fenntartó személyében történő változás,

b) a gyermekotthon felújításának, korszerűsítésének ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,

c) a tanítási szünet ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,

d) a javítóintézetben tartózkodás.

(6) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103. és 104. §-ban foglaltak szerint jár el.

(7) A gondozási hely megváltoztatásáról hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a 105. § (1) bekezdésében foglaltakat,

b) a gyermek új gondozási helyre kerülésének időpontját,

c) a gyermekgondozási helye szerinti nevelőszülőjének, gyermekotthon vezetőjének, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, valamint - ha a gyermek javítóintézetben tartózkodik - a javítóintézet vezetőjének felhívását a családi pótlék iránti igénynek

ca) a korábbi gondozási hely vagy javítóintézeti tartózkodás alapján jogosult személy általi lemondására, illetve

cb) az új gondozási hely vagy javítóintézeti tartózkodás alapján jogosult személy általi benyújtására a gondozási, ellátási hely megváltozását követő tizenöt napon belül.

(8) A gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozatot a gyámhivatal közli a 105. § (3) bekezdésében foglalt szervekkel, személyekkel.

(9) Ha a nevelőszülőnek megváltozik a lakóhelye és a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalását. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, mérlegelve a Gyvt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(10) Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a gyermekvédelmi gyám és a fenntartók véleménye alapján, a 103. és 104. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.

(11) A gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a gyermek új gondozási helyét a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel."

38. § A Gyer. a 107. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv"

39. § A Gyer. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyámhivatal által elfogadott elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv tartalmazza

a) annak a célnak a megjelölését, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó, vagy örökbefogadó szülő gondozásába kerüljön a gyermek,

b) a nevelésbe vétel várható időtartamát,

c) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,

d) azokat a feltételeket, amelyeket a szülőnek, illetve a gyermeknek teljesítenie kell, és amelyek nélkül a nevelésbe vétel nem szüntethető meg,

e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését,

f) a soron kívüli felülvizsgálat időpontját, ha az szükségesnek látszik."

40. § A Gyer. 109. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A nevelésbe vétel felülvizsgálata

109. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyermekvédelmi gyámtól, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat vezetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség szerint a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.

(2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során, szükség esetén tárgyalást tart, amelyen - a felülvizsgálat céljától függően -részt vesz a kapcsolattartásra jogosult szülő, a gyermek más hozzátartozója, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozója, nevelőszülője, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselője.

(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, szükség esetén a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján

a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek nevelésbe vételét,

b) dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról,

c) szükség esetén megváltoztatja a gyermek gondozási helyét, a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályait, és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről,

d) a gyermekvédelmi gyám javaslatára dönt a nevelőszülőnek egyes gyámi feladatok ellátására történő felhatalmazásáról,

e) a feltételek fennállása esetén pert indít a szülői felügyelet megszüntetése vagy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt, vagy ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása céljából az iratanyagot megküldi a 37. § (2) bekezdése szerinti kijelölt gyámhivatalnak.

(4) A nevelésbe vétel fenntartása esetén a gyámhivatal határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat időpontjáról.

(5) Ha a gyámhivatal illetékessége megváltozik, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket és személyeket, valamint indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot."

41. § A Gyer. 110. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése

110. § (1) A nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) az arra jogosult szülő vagy családbafogadó gyám felhívását a gyermek gondozására,

b) annak megállapítását, hogy a szülő szülői felügyeleti joga feléledt, vagy a családbafogadó gyám kirendelésének tényét, ha a gyermeket harmadik személynél helyezték el vagy családbafogadták,

c) a nevelésbe vétel megszűnésének és megszüntetésének napját, valamint a gyermek gondozására és nevelésére jogosult szülő vagy családbafogadó gyám felhívását a gyermek e napon történő átvételére,

d) a gyermekvédelmi gyám felmentését és szükség esetén felhívását végszámadásának benyújtására,

e) az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülői hálózat vezetőjének vagy intézménynek a tájékoztatását e feladatának megszűnéséről, és felhívását a családi pótlék iránti igénynek a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követő tizenöt napon belül történő lemondására,

f) a nevelésbe vétel megszűnésének megállapítása esetén annak okát,

g) az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekotthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására,

h) a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,

i) a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megszüntetését,

j) az illetékes járási hivatal felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonása érdekében.

(2) Ha a nevelésbe vétel a gyermek nagykorúvá válása miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.

(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel, vagy vagyonára zárlatot rendel el, a gyermekvédelmi gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.

(4) Ha a nevelésbe vétel a gyermek családbafogadásával szűnik meg, a gyámhivatal a 92. § és a 146. § (5) bekezdése alapján jár el."

42. § A Gyer. 114/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás során a gyámhivatal figyelembe veszi a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság és a gyermekvédelmi gyám véleményét. A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermekotthon vezetőjének a Gyvt. 81/A. § (2) bekezdése szerinti értesítése kézhezvételétől számított öt napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak."

43. § A Gyer. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gondozási díjfizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja alapján részesül utógondozói ellátásban."

44. § A Gyer. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"121. § (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulása érdekében az utógondozás biztosítására elsősorban a fiatal felnőtt korábbi gondozási helyét, vagy - ha a támogatás céljának elérését elősegíti -a fiatal felnőtt választása szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat által meghatározott otthont nyújtó ellátást biztosító intézményt jelöli ki, amely a kijelölést követően köteles ellátni az utógondozást.

(2) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét, hogy

a) 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében bekövetkező változásról, és

b) gondoskodjon arról, hogy az utógondozó az utógondozás eredményéről

ba) évente,

bb) a gyámhatóság felhívására bármikor, és

bc) az utógondozás megszűnésekor vagy megszüntetésekor

adjon tájékoztatást a gyámhivatalnak."

45. § A Gyer. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"123. § (1) A gyermekvédelmi gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak a gyermek utógondozói ellátásra irányuló kérelmét, valamint az utógondozói ellátásra vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti dokumentumokat.

(2) Ha a tizennegyedik életévét már betöltött gyermek cselekvőképességének hiánya, vagy a fiatal felnőtt cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezése és szociális bentlakásos intézményi elhelyezése látszik indokoltnak, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét."

46. § A Gyer. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124. § (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátásra irányuló kérelméhez csatolja

a) jövedelemnyilatkozatát az azt alátámasztó igazolásokkal együtt, vagy igazolást az álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről,

b) a köznevelési, felsőoktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszonyról vagy a felnőttképzési intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés másolatát,

c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,

d) az ellátást biztosító nevelőszülő és működtetője együttes, a gyermekotthon, utógondozó otthon vagy külső férőhelyet működtető befogadó nyilatkozatát, vagy a befogadás megtagadásáról szóló nyilatkozatot.

(2) A befogadás megtagadása esetén a gyámhivatal kikérheti az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét."

47. § A Gyer. 125. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)

"g) annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű."

48. § A Gyer. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) az utógondozói ellátást biztosító

aa) nevelőszülőnek és a nevelőszülői hálózat működtetőjének,

ab) gyermekotthonnak és működtetőjének,

ac) utógondozó otthonnak és működtetőjének,

ad) lakhatást nyújtó külső férőhelynek és működtetőjének

a megnevezését;

b) az utógondozói ellátás elrendelésének a Gyvt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott okát és kezdő időpontját;

c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen felhívást

ca) a munkavállalással járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére,

cb) a munkavállaláshoz szükséges lépések megtételére,

cc) tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítésére,

cd) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival és az intézményben ellátott társaival szembeni megfelelő magatartásra,

ce) a gyermekotthon, utógondozó otthon, külső férőhely házirendjének betartására,

cf) az utógondozói ellátást nyújtó nevelőszülővel és működtetőjével, a gyermekotthonnal, utógondozó otthonnal kötött megállapodásban foglalt kötelezettségei megtartására,

cg) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével, tulajdonosával kötött megállapodásban foglaltak betartására,

ch) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival való együttműködési kötelezettség betartására;

d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre vonatkozó figyelmeztetését;

e) a fiatal felnőtt felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be;

f) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vezetőjének felhívását arra, hogy 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében vagy az utógondozói ellátás helyében bekövetkező változásról;

g) annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű."

49. § A Gyer. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126. § (1) Ha az utógondozói ellátás igénybevételének oka, illetve helye megváltozott, és az utógondozói ellátás szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll, a gyámhivatal határozatban állapítja meg az utógondozói ellátás igénybevételének új okát, illetve helyét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az utógondozói ellátásra irányuló kérelemhez csak a megváltozott körülményekre vonatkozó dokumentumokat kell csatolni."

50. § A Gyer. 128. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:)

"c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, ha a gyámhivatal tudomással bír arról, hogy a gyermeknek van vagyona."

51. § A Gyer. 130. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:)

"c) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyermek rendelkezik vagyonnal és a gyám vagyonkezelésre jogosult,

d) vagyonnal rendelkező gyermek vagyonkezelésére jogosult gyámja esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját,"

52. § A Gyer. 133. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal

a) meghallgatja a 131. § (3) bekezdésében meghatározott személyeket,

b) meghallgatja a gondnokság alá helyezéssel érintett személlyel egy háztartásban élő személyt, indokolt esetben a vele nem egy háztartásban élő hozzátartozóját,

c) környezettanulmányt készít vagy szerez be."

53. § A Gyer. 134/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza)

"g) az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján, vagy leltár hiányában a hagyatéki ügyben eljáró települési önkormányzat jegyzőjének megkeresését a gondnokolt ingó és ingatlan vagyonának leltározására és a gondnok felhívását a leltár felvételében való közreműködésre,"

54. § A Gyer. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén, az ideiglenes gondnokrendelés előtt a gyámhivatal a 131. § (3) bekezdésében és a 133. §-ban foglaltak szerint jár el, valamint beszerzi a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét."

55. § A Gyer. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eseti gondnok (ügygondnok) munkadíjának összegét - a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel -a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal feladata."

56. § A Gyer. 143. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti)

"c) a földhivatalt - ha a bíróság erről nem rendelkezett -, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésére vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,

d) a családtámogatási, illetve a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult családtámogatási ellátásban, illetve nyugdíjban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesült,"

57. § A Gyer. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei fennállnak - akkor indít pert, ha

a) a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére,

vagy

b) az a) pontban felsorolt személyek közül

ba) egyikük sem kíván pert indítani,

bb) a perindítást vállaló személy a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő hatvan napon belül nem indít pert, vagy

bc) a pert megindító személy a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja.

(1a) A gyámhivatal azt a személyt, aki a pert megindította, félévente megkeresi, hogy nyújtson tájékoztatást a per állásáról."

58. § A Gyer. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a gyermeknek vagy a gondnokság alatt álló személynek van vagyona, azt a gyám vagy a gondnok leltárral veszi át. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni."

59. § A Gyer. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet a gyermek, gondnokolt betétjébe történő befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A törvényes képviselő a gyámhivatal felhívására bemutatja a betétben elhelyezett összegről szóló igazolást."

60. § A Gyer. XXII. Fejezetének "A gyám és a gondnok számadására, jelentésére vonatkozó általános szabályok" alcíme a következő 158/A-158/C. §-sal egészül ki:

"158/A. § (1) A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.

(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az nyújtja be a végszámadást a gyámhivatalnak, akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt.

(5) Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetve a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett -példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.

(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.

(7) A gyámhivatal tizenöt napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról. 158/B. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal

a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,

b) indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni.

(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetve annak betétben történő elhelyezéséről is.

(3) Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.

158/C. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A gyámhivatal a kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetve a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

(2) A Csjt. 110. § (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.

(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni."

61. § A Gyer. 159. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.

(1a) A gyermekvédelmi gyám éves számadásához csatolt, vagy annak hiányában önállóan előterjesztett jelentése tartalmazza a gyermekotthonban, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásáról szóló beszámolót."

62. § A Gyer. a következő 182. §-sal egészül ki:

"182. § (1) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelettel megállapított 99-110. §-t a 2014. január 1-jén átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránt folyamatban lévő eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

(2) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 44-46. §-ával és 48-49. §-ával megállapított 121. §-t és 123-126. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

63. § (1) A Gyer. 7. számú melléklete helyébe az 1. melléklet szerinti melléklet lép.

(2) A Gyer. a 2. melléklet szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.

(3) A Gyer. a 3. melléklet szerinti 16. számú melléklettel egészül ki.

64. § (1) Hatályát veszti a Gyer. 120. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Gyer.

a) 40. § (2) bekezdése,

b) 42. § (3) bekezdés második mondata,

c) 96. § (2) bekezdése,

d) 101. §-a,

e) 106. §-a és az azt megelőző alcím,

f) 111. §-a és az azt megelőző alcím,

g) 112-114. §-a,

h) 122. §-a,

i) 127. § (2) bekezdés f) pontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész,

j) 129. § (1) és (2) bekezdése,

k) 141. § (5) bekezdése,

l) 160-162. §-a.

65. § (1) A Gyer. 39. § (8) bekezdésében a "2 éven" szövegrész helyébe a "három éven" szöveg lép.

(2) A Gyer. 82. § (5) bekezdésében a "gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás" szövegrész helyébe a "gyámhivatal - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével - a gyermekvédelmi gondoskodás" szöveg lép.

(3) A Gyer.

1. 30/H. § (1) bekezdés d) pontjában, 30/H. § (2) bekezdésében, 30/H. § (3) bekezdés második és harmadik mondatában a "gyám" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

2. 30/H. § (3) bekezdés első mondatában a "gyámja" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámja" szöveg,

3. 37. § (3) bekezdés a) pontjában az "az átmeneti nevelés" szövegrész helyébe az "a nevelésbe vétel" szöveg és a "gyámját" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámját" szöveg,

4. 37. § (3) bekezdés b) pontjában a "gyámját" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámját" szöveg,

5. 37. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában és d) pontjában a "gyámjának" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámjának" szöveg,

6. 37. § (6) bekezdésében az "átmeneti nevelt" szövegrész helyébe a "nevelésbe vett" szöveg,

7. 49. § (1) bekezdésében a "49-51. §-okban" szövegrész helyébe a "49-51/A. §-ban" szöveg,

8. 78. § (1) bekezdés a) pontjában az "önjogúvá válását" szövegrész helyébe a "nagykorúvá és teljesen cselekvőképessé válását (a továbbiakban: önjogúvá válás)" szöveg,

9. 97. § (6) bekezdésében a "gondozási hely" szövegrész helyébe a "gyermek gondozási helye" szöveg,

10. 98. § (1) bekezdés b) pontjában a "készít" szövegrész helyébe a "készít vagy szerez be" szöveg,

11. 107. § (1) bekezdésében az "egyéni elhelyezési terv" szövegrész helyébe az "elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv" szöveg,

12. 107. § (3) bekezdés b) pontjában a "szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója" szövegrész helyébe a "gyám" szöveg,

13. 108. §-ában az "elhelyezésének más módját kell választani" szövegrész helyébe az "elhelyezési javaslatát és egyéni elhelyezési tervét módosítani kell" szöveg,

14. 114/A. § (3) bekezdésében a "képviselőt" szövegrész helyébe a "képviselőt - akadályoztatása esetén a gyermekvédelmi gyámot -" szöveg,

15. 114/B. § (4) bekezdésében a "gyermek törvényes képviselője" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

16. 115. § (1) bekezdésében az "az átmeneti vagy tartós nevelésbe" szövegrész helyébe az "a nevelésbe" szöveg,

17. 127. § (2) bekezdés h) pontjában a "vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében" szövegrész helyébea",fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában" szöveg,

18. 127. § (3) bekezdésében a "hivatásos gyámot" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

19. 128. § (3) bekezdésében a "hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámra" szöveg,

20. 131. § (1) bekezdés d) pontjában az "olyan házastárs" szövegrész helyébe az "olyan, a gondnokolt vagy vele egy háztartásban élő személy által megnevezett házastárs, bejegyzett élettárs" szöveg,

21. 134/A. § (3) bekezdésében a "családtámogatási ellátást" szövegrész helyébe a "családtámogatási ellátást és szükség szerint az árvaellátást" szöveg,

22. 146. § (1) bekezdésében a "gyám, hivatásos gyám" szövegrész helyébe a "családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám" szöveg,

23. 149. § (4) és (4a) bekezdésében az "a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény" szövegrész helyébe az "az Szt." szöveg,

24. 149. § (5) bekezdésében az "Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja" szövegrész helyébe az "A nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja" szöveg,

25. 168. § (1) bekezdésében az "a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés" szövegrész helyébe a "családbafogadó vagy gyermekvédelmi gyám kirendelése, gondnokrendelés" szöveg

lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

66. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Titkolt terhesség esetén - az anya kérelmére - az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye."

3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

67. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 3. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat jegyzője)

"i) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,"

68. § (1) A Gyár. 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, egyidejűleg - a feltételek fennállása esetén - családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel,"

(2) A Gyár. 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"d) nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot rendel,"

(3) A Gyár. 4. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,"

69. § A Gyár. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A járási gyámhivatal a Gyvt. 5. §o) pontja szerinti terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében

a) a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét,

b) a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás.

(2) A titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kell megállapítani."

70. § A Gyár. 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban"

"c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,"

71. § A Gyár. 10. § a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A járási gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban)

"a) a gyermek részére gyámot, családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli,"

"c) irányítja és felügyeli a családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám tevékenységét,"

72. § A Gyár. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A titkolt terhességből született gyermek iratainak a törvényes képviselője részére történő kiadásáról való intézkedésre és a gyermek új lakóhelyének megállapítására [6/A. § (1) bekezdés b) pontja] a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti járási gyámhivatal illetékes."

73. § (1) A Gyár. 22. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Bármely járási gyámhivatal illetékes)

"c) a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét megállapítani."

(2) A Gyár. 22. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(11) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anyát, valamint a szülést követően az anyát és a gyermeket - az anya kérelmére - bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.

(12) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti kijelölt gyámhivatal az illetékes. A kijelölt gyámhivatal illetékessége titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik és kiterjed a törvényes képviselő kérelmére a gyermek lakóhelyének megállapításával egyidejűleg a gyermek iratainak kiadásáról történő intézkedésre is, ha a gyermek iratai az anya kérelmére a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeztek."

74. § A Gyár. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a gyermeket nevelésbe vették, a járási gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a járási gyámhivatal illetékességét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek lakóhelye határozza meg.

(4) Ha megállapították a gyermek örökbefogadhatóságának tényét, a járási gyámhivatal illetékessége a nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A nevelésbe vételt elrendelő járási gyámhivatal - a 7. § (2) bekezdése szerinti ügyek kivételével - a gyermek valamennyi, a járási gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és gyámügyi ügyében illetékes eljárni."

75. § (1) Hatályát veszti a Gyár. 12. §-ában és 21. § (4) bekezdésében a "járási" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Gyár.

a) 4. § e) pontja,

b) 4. § h) pontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész.

76. § (1) A Gyár.

a) 9. § b) pontjában és 23. § (7) bekezdésében a "városi" szövegrész helyébe a "járási" szöveg,

b) 22. § (10a) bekezdésében a "megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala" szövegrész helyébe a "kijelölt gyámhivatal" szöveg

lép.

(2) A Gyár.

a) 4. § f) pontjában az "az átmeneti és a tartós nevelésbe" szövegrész helyébe az "a nevelésbe" szöveg,

b) 4. § g) pontjában az "az átmeneti nevelésbe" szövegrész helyébe az "a nevelésbe" szöveg és a "szülő" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásra jogosult szülő" szöveg,

c) 4. § k) pontjában az "az átmeneti vagy a tartós nevelésbe" szövegrész helyébe az "a nevelésbe" szöveg,

d) 4. § l) pontjában az "elhelyezett, az átmeneti vagy tartós" szövegrész helyébe az "elhelyezett és" szöveg,

e) 23. § (7) bekezdésében a "tartós nevelésbe" szövegrész helyébe a "nevelésbe" szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

77. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (3) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 19. §, a 65. § (1) bekezdése, a 66. § (2) bekezdése, a 69. és 70. §, a 72. és 73. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 23. §, a 47. §, a 65. § (2) bekezdése, a 67. § és a 68. § (3) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1-10. §, a 11. § (1) és (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14-18. §, a 20-22. §, a 24-42. §, a 44-46. §, a 48-54. §, az 56-62. §, a 63. § (2) és (3) bekezdése, a 64. § (2) bekezdése, a 65. § (3) bekezdése, a 66. § (1) bekezdése, a 68. § (1) és (2) bekezdése, a 71. §, a 74. §, a 75. § (2) bekezdése, a 76. § (2) bekezdése, valamint a 2. és 3. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelethez

"7. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

NYILATKOZAT
gyermektartásdíj megelőlegezéséhez/gondozási díj megállapításához
A) Személyi adatok
1. A gyermektartásdíj megelőlegezését kérő vagy a gondozási díj fizetésére kötelezett
(a továbbiakban együtt: nyilatkozó) neve és lakcíme:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2. A családban a nyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozóval közös háztartásban
élő közeli hozzátartozók száma:..........................fő.
3. A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozóval közös háztartásban élő, az egy
főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai:
NévSzületési hely, időAnyja neve
Házastárs, élettárs
Egyéb rokon (akinek
eltartásáról
gondoskodik)
Gyermek*
*Fel kell tüntetni a nyilatkozóval közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs, élettárs gyermekeit is.
B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusaiA nyilatkozó
jövedelme
A nyilatkozóval
közös
háztartásban élő
házastárs
(élettárs)
jövedelme
A nyilatkozóval közös
háztartásban élő egyéb
rokon
jövedelme
Összesen
1. Munkaviszonyból,
munkavégzésre/foglalkoztatásra
irányuló egyéb jogviszonyból
származó jövedelem és táppénz
2. Társas és egyéni vállalkozásból,
őstermelői, illetve szellemi és
más önálló tevékenységből
származó jövedelem
3. Nyugellátás, megváltozott
munkaképességű személyek
ellátásai (például rokkantsági,
rehabilitációs ellátás), egyéb
nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátások
4. A gyermek ellátásához és
gondozásához kapcsolódó
támogatások (különösen:
GYED, GYES, GYET, családi
pótlék, gyermektartásdíj,
árvaellátás)
5. Önkormányzat, járási hivatal és
munkaügyi szervek által
folyósított rendszeres pénzbeli
ellátások
6. Egyéb jövedelem (különösen:
kapott tartás-, ösztöndíj, ingó,
ingatlan vagyontárgy
értékesítéséből származó,
értékpapírból származó
jövedelem, kis összegű
kifizetések stb.)
7. A család összes nettó jövedelme
8. A család összes nettó jövedelmét
csökkentő tényezők (fizetett
tartásdíj összege)
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (az ügyintéző tölti ki):.........................Ft/hó.
A nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-6. pontjában feltüntetett jövedelmek
valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását,
amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági
támogatás (FOT) igazolását.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a
valóságnak megfelelnek.
Kelt:.................................................................
..................................................
a nyilatkozó aláírása"

"

2. melléklet a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelethez

"15. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

Formanyomtatvány az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez
[A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 25. § (6) bekezdése]
1. Az igénylő személyi adatai
Név:................................................................................
Születési hely, idő:................................................................................
Anyja neve:................................................................................
Állampolgárság:
Lakóhely (lakcímkártya szerinti):................................................................................
Tartózkodási hely (lakcímkártya
szerinti):
................................................................................
Értesítési cím (amennyiben a
fentiektől különbözik:
................................................................................
Telefonszám:................................................................................
E-mail:................................................................................
2. Nevelésbe vétel megszüntetésével kapcsolatos adatok
Nevelésbe vételt megszüntető
gyámhivatal neve:
................................................................................
Amennyiben rendelkezésre áll:
A nevelésbe vételt megszüntető
határozat száma:
................................................................................
Kelte:
Jogerős:
................................................................................
................................................................................
3. Együttműködési nyilatkozat az
utógondozóval
Alulírott nyilatkozom, hogy az otthonteremtési támogatás felhasználása
során együttműködöm az utógondozómmal.
4. Az otthonteremtési támogatással kapcsolatos nyilatkozatok
4.1. Az otthonteremtési támogatást részben vagy egészben az alábbi célra kívánom Magyarország területén
felhasználni a Gyvt. 25. § (5) bekezdésében meghatározottak közül:
a) építési telek vásárlása,
b) lakás vásárlása,
c) családi ház vásárlása,
d) tanya vásárlása,
e) családi ház építése, lakhatóvá tétele,
f) ingatlan felújítása, lakhatóvá tétele,
g) tulajdon- vagy tulajdonrész-szerzéssel járó felújítás, bővítés,
h) ingatlan felújítása, bővítése céljára az otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése,
i) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetése, lakás bérleti díjának kifizetése,
j) önkormányzati bérlakás felújítása,
k) államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvétel,
l) hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztése,
m) bentlakásos szociális intézményben fizetendő egyszeri hozzájárulás.
(A megfelelő válasz aláhúzandó!)
4.2. Tudomásul veszem, hogy otthonteremtési támogatás iránti kérelmem csak a formanyomtatvány
mellékleteként becsatolt pénzfelhasználási tervvel együttesen bírálható el.
4.3. Tudomásul veszem, hogy a gyámhivatal 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az állam javára
az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az otthonteremtési
támogatásból felújított, a tulajdonomban vagy részben a tulajdonomban lévő ingatlanra.
4.4. Tudomásul veszem, hogy kérelmemre, körülményeim lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa
bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat előtt hozzájárulhat az államilag támogatott
lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének az általam a 4.1. pontban
megjelölt célra való felhasználásához. A gyámhivatal a 4.3. pontban meghatározott elidegenítési tilalmat
bejegyezteti a korábbi - az otthonteremtési támogatás felhasználásával a tulajdonomba került - ingatlan
felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának
lejártáig.
4.5. Tudomásul veszem, hogy a Gyvt. 133. §-ában meghatározottak szerint az otthonteremtési támogatás
jogosulatlan vagy rosszhiszemű igénybevétele esetén a pénzbeli ellátás megtérítésére vagyok kötelezhető.
Kelt: ...........................................,.........év...............hó..................nap
...............................................................
kérelmet benyújtó olvasható,
kézzel írt aláírása
Csatolandó mellékletek:
1. Kötelezően csatolandó: Pénzfelhasználási terv [a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 16. számú melléklete szerint].
2. Csatolandó, amennyiben rendelkezésre áll: Adásvételi szerződés, bérleti szerződés."

"

3. melléklet a 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelethez

"16. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

Formanyomtatvány
az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez kapcsolódó pénzfelhasználási tervhez
1. Fiatal felnőtt neve: .........................................................................................................................................
Fiatal felnőtt születési helye és ideje, anyja neve: ..............................................................................................
...........................................................................................................................................................................
2. Igénybe vehető otthonteremtési támogatás összege: .............................................Ft
3. Tervezett felhasználás részletezése:
3.1. Ingatlan (építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás/családi ház/tanya)..........tulajdoni részarányú
vásárlása: ................................................ Ft.
3.2. Életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás/családi ház/tanya építése .......... időtartamra (hónapokban
meghatározva): ................................................ Ft.
3.3. Tulajdonban lévő vagy tulajdonba kerülő lakás/családi ház/tanya lakhatóvá tétele, fűtés korszerűsítése:
................................................ Ft.
3.4. Tulajdon- vagy tulajdonrész-szerzéssel járó lakás/családi ház/tanya felújítása, bővítése .......... időtartamra
(hónapokban meghatározva): ................................................ Ft.
3.5. Lakás/családi ház/tanya bérleti díjának kifizetése .......... időtartamra (hónapokban meghatározva):
................................................ Ft.
3.6. Önkormányzati bérlakás felújítása .......... időtartamra (hónapokban meghatározva):
................................................ Ft.
3.7. Bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetése: ................................................ Ft.
3.8. Államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvétel ..........
időtartamra (hónapokban meghatározva): ................................................ Ft.
3.9. Otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztése:
................................................ Ft.
3.10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó bentlakásos
szociális intézményben fizetendő egyszeri hozzájárulás: ................................................ Ft.
3.11. Járulékos költségek (támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig):
a) visszterhes vagyonátruházási illeték: ................................................ Ft,
b) eljárási illeték: ................................................ Ft,
c) hitelbírálati díj: ................................................Ft,
d) közjegyzői díj: ................................................ Ft,
e) ügyvédi munkadíj és költség: ................................................Ft,
f) egyéb költség megnevezése: ................................................Ft.
4. A támogatás tervezett felhasználásának részletezése (szakipari munkákat is tartalmazó felhasználás esetén a
rendelkezésre álló árajánlat csatolásával)
....................................................................................................................................
.....................................................................................................................................
.....................................................................................................................................
.....................................................................................................................................
5. A megvalósítani kívánt célhoz tervezett pénzügyi források felsorolása:
5.1. Igénybe vehető otthonteremtési támogatás összege: ................................................Ft.
5.2. Igénybe vehető egyéb források:
a) pályázat: ................................................Ft,
b) önkormányzati támogatás: ................................................Ft,
c) munkaadói támogatás: ................................................Ft,
d) előtakarékosság: ................................................Ft,
e) önerő: ................................................Ft;
f) támogatás és egyéb forrás összesen: ................................................Ft.
Dátum: ................................................
..........................................................
utógondozó
..........................................................
kérelmező
Csatolandó, amennyiben rendelkezésre áll:
1. Adásvételi szerződés
2. Bérleti szerződés
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti tájékoztató a bentlakásos
intézmény részéről a fizetendő hozzájárulás mértékéről
4. Hitelintézet tájékoztatója
5. Költségvetés, árajánlat, kivitelezési terv"

"

Tartalomjegyzék