336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet

a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13.4. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapbírság legkisebb összege a 2. §-ban meghatározott legnagyobb alapbírság összegének negyede, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a pénzben kifejezett érték vagy értékek összegének a negyede."

2. § (1) A Tbr. 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:

a természet általános védelmét (Tvt. II. rész) szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése esetén:]

"ab) természeti területre, Natura 2000 területre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a veszélyeztetett vagy károsított területnagyság alapján, megkezdett hektáronként veszélyeztetés esetén legfeljebb százezer, károsítás esetén legfeljebb kettőszázezer forint,"

(2) A Tbr. 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:)

"b) védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése esetében legfeljebb a veszélyeztetett védett természeti értékek pénzben kifejezett értékének összege, károsítása, elpusztítása esetében a károsított, elpusztított védett természeti értékek pénzben kifejezett értéke összegének legfeljebb háromszorosa;"

(3) A Tbr. 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:)

"d) barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása esetében legfeljebb ötszázezer forint, elpusztítása esetében a barlang felületének minden megkezdett száz négyzetmétere után legfeljebb hétszázötvenezer forint;"

(4) A Tbr. 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:)

"e) a védett természeti terület, Natura 2000 terület, továbbá barlang jogellenes megváltoztatása, átalakítása esetében a c) és d) pontok károsításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a védett természeti területen, Natura 2000 területen, illetve barlangban a védelem céljával össze nem egyeztethető, c) és d) pontok alá nem tartozó tevékenység folytatása esetén legfeljebb ötszázezer forint;"

(5) A Tbr. 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:

a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén:)

"gc) védett természeti terület, Natura 2000 terület esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb ötszázezer forint,"

(6) A Tbr. 2. § (1) bekezdés g) pontja a következő ge) alponttal egészül ki:

(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:

a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén:)

"ge) tájvédelmi előírások megsértése esetében a területnagyság alapján, megkezdett hektáronként legfeljebb százezer forint;"

3. § A Tbr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A 2. § alapján meghatározott alapbírságot:

a) a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott veszélyeztetés esetén, ha a veszélyeztetés eredményeként a védett természeti érték fennmaradása súlyos veszélybe kerül, 2-es,

b) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott zavarás esetén, ha a fokozottan védett élő szervezet vagy életközösség, illetve ezek élőhelyének zavarásával jár együtt, 2-es,

c) a 2. §-ban meghatározott védett élő szervezet tömeges pusztulása esetén, más védett természeti érték, illetve védett természeti terület helyreállíthatatlan károsodása esetén 5-ös,

d) ha az elkövetővel szemben - az elkövetéstől számított 2 éven belül - jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki, valamennyi eset után 2-es

szorzószámmal kell megszorozni."

4. § A Tbr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a természetvédelmi bírságot a Tvt. 80. § több pontja alapján is ki lehet szabni, akkor a magasabb összegű bírságtételt meghatározó pont alapján kell eljárni."

5. § A Tbr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetvédelmi bírság összegének meghatározásakor előbb az alapbírság összegét kell meghatározni, amely során figyelembe kell venni

1. a tevőleges magatartás, illetve a mulasztás körülményeit;

2. a kötelezettségszegés súlyosságát;

3. a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését;

4. a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;

5. az ország természetvédelmi helyzetére, illetve a térség természeti állapotának egészére gyakorolt hatását;

6. a jogsértő magatartással érintett területnek az ökológiai hálózat koherenciájában betöltött szerepét;

7. a jogsértő magatartással érintett élőhelyek, fajok, illetve területek kedvező természetvédelmi helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentőségét;

8. a jogsértő magatartással érintett populáció szerepét, sérülékenységét;

9. a jogsértő magatartással érintett fajok tömegességét, állománysűrűségét, állománynagyságát, reprodukciós rátáját;

10. a jogsértő magatartással érintett faj, élőhelytípus ritkaságát (helyi, regionális, országos, európai közösségi szinten);

11. a jogsértő magatartással érintett fajok szaporodási képességét;

12. a bekövetkezett kár mértékét;

13. a helyreállíthatóság lehetőségét, a terület természetes megújulási képességét, a faj állományának, illetve az élőhelytípusnak a regenerálódási képességét;

14. azt, hogy a jogsértő magatartás hogyan viszonyul a természetvédelmi szempontból szükségszerű kezeléshez;

15. azt, hogy az elkövetőt a további, a természet védelméhez fűződő érdekeket sértő magatartástól visszatartsa;

16. azt, hogy a cselekményt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végezte."

6. § A Tbr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti határozattal egyidejűleg - szükség esetén, és ha ennek a jogszabályi feltételei fennállnak - önálló határozatban kell rendelkezni a veszélyeztető, károsító, zavaró tevékenység korlátozásáról, felfüggesztéséről, megtiltásáról, továbbá a helyreállítási kötelezettség meghatározását követően, a helyreállítási kötelezettség elrendeléséről."

7. § (1) A Tbr.

a) 2. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a "természet általános védelmét (Tvt. II. rész) szolgáló jogszabály" szövegrész helyébe a "természet védelmét szolgáló jogszabály",

b) 2. § (1) bekezdés h) pontjában a "százezer" szövegrész helyébe a "kettőszázezer"

szöveg lép.

(2) A Tbr. 2. § (2) bekezdésében a "károsítása," szövegrész helyébe a "károsítása, elpusztítása" szöveg lép.

2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 5. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót - az elektronikus építési napló esetén az első elektronikus építési főnaplót - és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell.

(5a) Az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa, az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő, (4) bekezdés szerinti átadását a telek, építmény, építményrész tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg."

9. § Az Épkiv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia papír alapon is."

10. § Az Épkiv. 24. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, munkaszüneti napon bejegyzés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a 26. § (8)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

(4b) Az építési naplóba a bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, illetve a bejegyzések tudomásulvételét bejegyzésével igazolja."

11. § Az Épkiv. a 24/A. §-t követően a következő alcímmel és 24/B. §-sal egészül ki:

"Az e-építési napló készenlétbe helyezése

24/B. § (1) Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését elektronikusan az OÉNY elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint.

(2) A sajátos építményfajták tekintetében az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését az építtető az OÉNY elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi a sajátos építményfajták szerinti miniszter által kijelölt rendszer üzemeltetőnél."

12. § Az Épkiv. 25. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti e-építési napló készenlétbe helyezésének megszüntetését és a (4) bekezdés d) pontja, valamint az (5) bekezdés szerint az e-építési napló lezárását az LLTK ilyen tartalmú megkeresésével teljesíti.

(11) Az e-építési napló mellékletei:

a) készenléti tárhely,

b) a jogerős építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt, a kivitelezési, valamint egyéb rajzi dokumentumokat, számításokat tartalmazó tervnapló, továbbá

c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás."

13. § Az Épkiv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei:

a) az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket tartalmazó hatósági napló,

b) a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket tartalmazó teljesítésigazolási napló, valamint

c) az építési-bontási hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat, továbbá az a)-b) pont szerinti mellékletek tartalmaként fel nem sorolt minden további dokumentumot tartalmazó gyűjtőnapló."

14. § Az Épkiv. a 27/A. §-t követően a következő 27/B. §-sal egészül ki:

"27/B. § A 27. § (1) bekezdésében meghatározottak - feladatkörüknek megfelelően - az e-építési napló lezárásáig tehetnek bejegyzést."

15. § Az Épkiv. 42. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (7) bekezdés szerinti és a (7) bekezdésben meghatározott időpontig megkezdett építőipari kivitelezések esetén az építési naplót papír alapon a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni.

(7) Az elektronikus építési naplót

a) az általános építmények körében az Európai Unió támogatásából megvalósuló beruházások esetén 2014. január 1-jét,

b) a közlekedési, a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában 2014. július 1-jét,

c) a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények tekintetében a 2014. október 1-jét,

d) az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények tekintetében a 2016. október 1-jét

követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni."

16. § Az Épkiv.

a) 23. § (2) bekezdésében az "összeállítani" szövegrész helyébe az "előállítani" szöveg,

b) 40/B. § (1) bekezdésében az "Országos Építésügyi Nyilvántartás" szövegrész helyébe az "OÉNY" szöveg,

c) 42. § (4) bekezdésében a "kötelezettséget azon" szövegrész helyébe a "kötelezettséget - a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon" szöveg,

d) 2. melléklet II. 1. b) pontjában a "háromszor: 7, 13 és 21 órakor," szövegrész helyébe a "legalább kétszer, és" szöveg,

e) 2. melléklet II. 1. f) pontjában az "a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet" szövegrész helyébe az "a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet" szöveg,

f) 2. melléklet II. 2. a) pontjában a "munkahely" szövegrész helyébe a "munkaterület" szöveg

lép.

17. § Nem lép hatályba

a) az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 57. § (3) bekezdése, 63. §-a, 68. § (1) bekezdése,

b) az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet

ba) 2. § (8) bekezdésével megállapított Épkiv. 24/A. § (3) és (6) bekezdése,

bb) 2. § (9) bekezdésével megállapított Épkiv. 25. § (1)-(2) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 27. § (5) és (6) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2) A 8-11. § és a 14-16. § 2013. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 12-13. § 2013. október 2-án lép hatályba.

(4) Az 1-7. § e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék