Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. és a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában,

az 5. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény. 73. § (1) bekezdés a) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pontjában, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 8. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1. 5. alpontjában,

a 9. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában,

a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában,

a 11. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pontjában,

a 12. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13., 14., 15. és 21. pontjában, a 75. § és a 92. § k) és l) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában,

a 13. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 18. pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 14. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,

a 16. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,

a 17. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelügyr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni építésfelügyeleti bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákra eltérő szabályozás hiányában kell alkalmazni."

(2) Épfelügyr. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság jogosulatlan, szakszerűtlen tevékenység folytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben - a (2) bekezdés kivételével - a 1/A-2/A. § szerint megállapított építésfelügyeleti bírságot alkalmazza.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság - az 1. mellékletében foglalt I. táblázat 15-17. és 23. pontjában, továbbá a II. táblázat 9-10. és 14-15. pontjában meghatározott jogsértések kivételével - az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak."

(3) Az Épfelügyr. a következő 1/B. §-sal egészül ki:

"1/B. § Az építésfelügyeleti bírságot - a (2) bekezdés szerinti eltérésre tekintettel - az 1. mellékletben foglalt

a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a teljes építményre vagy az építési tevékenység eredményére vonatkozó, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 3. § (3) bekezdése szerinti számított építményérték,

b) I. táblázat 3. és 4. pontjában, valamint a tervezőre vonatkozóan az 5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet Épbír. 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték),

c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint a 6-16. pontjában meghatározott jogsértő állapot fennállása esetén: a fővállalkozói építési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. § (3) bekezdés szerinti számított építményérték,

d) II. táblázat 1-10. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az alvállalkozó építési szerződésében rögzített, az építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. § (3) bekezdése szerinti számított építményérték figyelembevételével kell megállapítani."

2. § (1) Az Épfelügyr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírság mértéke - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésre tekintettel - az 1. mellékletben foglalt

a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § a) pontja szerint számított érték 50 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,

b) I. táblázat 3. és 4. pontjában és az 5. pontjában a tervezőre vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § b) pontja szerinti tervezési díj vagy számított tervezési érték 5 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,

c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint 6-16. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § c) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,

d) II. táblázat 1-10. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § d) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,

e) I. táblázat 17-23. pontjában és II. táblázat 11-15. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az adott jogsértő cselekményhez meghatározott bírságösszeg."

(2) Az Épfelügyr. 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 39. § (6) bekezdése szerinti kivitelező jogsértő cselekményével kapcsolatos építésfelügyeleti bírságot - a kivitelező által elvégzett építési tevékenységre az Épbír. 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéket alapul véve - a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó bírság-megállapítási szabályok szerint köteles megállapítani."

(3) Az Épfelügyr. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt

a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy

b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb."

3. § (1) Az Épfelügyr. 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Építési műszaki ellenőr közreműködésének hiányában az építési műszaki ellenőrrel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 15. pontjában meghatározott bírságtétel az építtetőt terheli."

(2) Az Épfelügyr. 2/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felelős műszaki vezetővel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 5., 14. pontja vagy a II. táblázat 8. pontja szerinti bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, és a fővállalkozó kivitelező ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta."

4. § Az Épfelügyr. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti."

5. § Az Épfelügyr. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § Az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata - a katonai építésfelügyeleti hatóság által hozott határozat kivételével - tartalmazza

a) az e-bírság elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot,

b) a figyelmeztetést arról, hogy az egyedi bírság-azonosító kódot az építésfelügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni."

6. § Az Épfelügyr. a következő 6-7. §-sal egészül ki:

"6. § Ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani.

7. § (1) E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeltnek a Módr. 7. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

7. § (1) Az Épfelügyr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Épfelügyr. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. § Az Épfelügyr.

a) 2. § (3) bekezdésében az "I. rész 16. pontban" szövegrész helyébe az "I. táblázat 16. pontjában és a II. táblázat 10. pontjában" szöveg,

b) 2/A. §

ba) (3) bekezdésében az "1. melléklet I. rész 15. pontjában és a II. részben meghatározott bírságtétel 50%-a a felelős műszaki vezetőt, 50%-a a kivitelezőt terheli" szövegrész helyébe a "I. mellékletben foglalt I. táblázat 15. és 21. pontjában vagy a II. táblázat 9. vagy 13. pontjában meghatározott bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli" szöveg,

bb) (4) bekezdésében az "1. melléklet" szövegrész helyébe az "1. mellékletben foglalt I. táblázata" szöveg,

c) 3. §

ca) (2) bekezdés b) pontjában a "tervek tervezőjével vagy" szövegrész helyébe a "tervek tervezőjével, a beruházáslebonyolítóval vagy" szöveg,

cb) (4) bekezdésében a "napon belül" szövegrész helyébe a "napot követően haladéktalanul" szöveg,

d) 2. melléklet 9. pontjában a "dátuma (APEH felé):" szövegrész helyébe a "dátuma (Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé):" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az Épfelügyr. 2. § (8) és (9) bekezdése.

2. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épmer.) a következő 15. §-sal egészül ki:

"15. § E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jét követően engedélyezett építési műszaki ellenőri tevékenységre kell alkalmazni. A 2013. július 1-jét megelőzően kiadott, 2. melléklet szerinti középfokú végzettséggel rendelkező építési műszaki ellenőri jogosultságok a névjegyzékben maradnak."

(2) Az Épmer. 4. melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgázó ismerje:)

"13. a termékek elvárt követelményeire és a teljesítménynyilatkozatra, továbbá a CE jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,"

11. § Hatályát veszti az Épmer.

a) 3. § (1) bekezdésébena",vagy középfokú szakirányú végzettség" szövegrész,

b) 3. § (2) bekezdésében az "I. vagy építési műszaki ellenőr II." szövegrész,

c) 3. § (4)-(5) bekezdése,

d) 5. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja,

e) 2. melléklet I. Rész 2.1.c) pont cb) alpontja,

f) 2. melléklet I. Rész 2.2.c) pont cb) alpontja,

g) 2. melléklet I. Rész 2.3.c) pont cb) alpontja,

h) 2. melléklet I. Rész 2.4.c) pont cb) alpontja,

i) 2. melléklet II. Rész 1.1.c) pont cc) alpontja,

j) 2. melléklet II. Rész 1.2.c) pont cb) alpontja,

k) 2. melléklet II. Rész 2.2.c) pont cc) alpontja,

l) 2. melléklet II. Rész 4.2.c) pont cb) alpontja,

m) 2. melléklet II. Rész 5.c) pont cb) alpontjában a "villamosipari technikusi végzettség," szövegrész,

n) 2. melléklet II. Rész 6.2.c) pont cb) alpontja,

o) 2. melléklet II. Rész 8.2.c) pont cb) alpontja,

p) 2. melléklet II. Rész 10.2.c) pont cb) alpontjában a "villamosipari technikusi végzettség," szövegrész.

3. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát."

13. § Az Épbír. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték (4) bekezdés és a 2. melléklet figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét a 3. melléklet szerint - a kerekítés szabályai alkalmazva -10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) Az alapbírság mértéke

a) műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 300 000 forint,

b) helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 250 000 forint,

c) építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 200 000 forint,

d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint,

e) az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el: 50 000 forint,

f) kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetén: 50 000 forint,

g) építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 50 000 forint.

(3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott

a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint

b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege.

(4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:

a) engedély nélküli építés esetén 50%,

b) engedélytől eltérő építés esetén 40%,

c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%,

d) kezdés bejelentés nélkül végzett bontás esetén 20%,

e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti,

f) világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén 80%.

(5) Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg.

(6) A bírság mértékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a számított építményértéket a (2) bekezdés d), e) és g) pontja esetében. Ez esetben a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg.

(7) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni.

(8) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték

a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,

b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal

jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak."

14. § Az Épbír. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti."

15. § Az Épbír. a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

16. § Az Épbír.

a) 1. melléklete helyébe a 3. melléklet,

b) 2. melléklete helyébe a 4. melléklet,

c) 3. melléklete helyébe az 5. melléklet

lép.

17. § Az Épbír.

a) 2/A. §-ában a "rendelet szerinti módon és mértékben" szövegrész helyébe a "rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a "hosszabbításáról" szövegrész helyébe a "hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Épbír.

a) 5. § (3) bekezdésében az "A bírság megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető." szövegrész,

b) 4. § (2) és (3) bekezdése,

c) 6. § (1) bekezdése,

d) 7. §-t megelőző, "A bírság nyilvántartása" alcíme,

e) 7. § (3) bekezdésében az "állami" szövegrész,

f) 7. § (5) bekezdése.

4. A településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

19. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz -önkormányzati rendeletben szabályozott-helyi tervtanácsi vélemény beszerzése során a 2. §-t,a 3. § (2) bekezdését, az 5. §-t, a 15-16. §-t kell alkalmazni."

20. § Az R. 2-3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § A tervtanács-a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

3. § (1) A tervtanács elnöke

a) a központi építészeti tervtanács esetében az országos főépítész,

b) a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes állami főépítész.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervtanácsi tárgyalásra irányuló kérelmet átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz,

c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően - a Magyar Építész Kamara, illetve érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát is figyelembe véve - bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f) gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket szóban összefoglalja és ez alapján a tervtanácsi véleményt megfogalmazza a jegyzőkönyv számára,

g) hitelesíti a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről."

21. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A tervtanács tagja a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4) A Magyar Építész Kamara, valamint érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara által javasolt és az elnök által megbízott személy, továbbá az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze tagként vesz részt a tervtanácsi ülésen."

22. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítész illetékességi területével.

(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően."

23. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint

b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli."

(2) Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze

a) a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt

aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló újépület építése vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá

ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújítása, átalakítása, bővítése építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá

c) műemléken végzett építési tevékenység és a műemléki jelentőségű vagy világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló újépület építése építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt."

24. § Az R. 10. §-a és 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

11. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció - annak jellegétől függően - tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszakidokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) építészeti műszaki leírás,

b) a településszerkezetet, a telepítést - a környezetbe illeszkedést, a beépítést - bemutató helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) az eltérő szintek alaprajza 1:200 léptékben,

d) metszet 1:200 léptékben,

e) az esztétikus megjelenést - tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot - bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, településkép, utcakép, látványterv, fotó,

f) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata,

g) műemlék esetén az építési tevékenységgel érintett épületrészre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti dokumentáció, a tervezett beavatkozásokat megalapozó vizsgálatok, szakvélemények, valamint a műemléki értékek bemutatására alkalmas részletességű felmérési dokumentáció."

25. § (1) Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni és egy kinyomtatott példányban a tervtanácshoz be kell nyújtani."

(2) Az R. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót."

(3) Az R. 12. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki. Az ügyintézési határidőbe a vélemény postára adásának napja is beleszámít.

(7) A tervtanács elnöke által hitelesített tervtanácsi véleményt elektronikusan az ÉTDR rendszer tárhelyére fel kell tölteni vagy kérésre postai úton meg kell küldeni - építészeti-műszaki tervtanács esetén - az építészeti-műszaki dokumentáció benyújtójának."

26. § (1) Az R. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

"b) a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,"

(2) Az R. 13. § (4) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt)

"b) a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c) településrendezési tervtanács esetén - amennyiben nem ő a benyújtó -

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d) építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e) a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzat polgármestere."

27. § (1) Az R. 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e)

"a) az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen aa) a telepítés, településkép,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem"

(követelményének)

(2) Az R. 15. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e)

"c) műemlék esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e a műemléki értékek hosszú távú fenntartása, méltó használata és bemutatása"

(követelményének.)

28. § Az R. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre

a) ajánlja vagy

b) nem ajánlja.

(2a) A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni."

29. § Az R. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

30. § Az R.

a) 6. § (3) bekezdésében az "5. § (1)-(3) bekezdés" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdése" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a "10" szövegrész helyébe az "5" szöveg,

c) 7. §

ca) (1) bekezdés b) pontjában a "vagy munkatársa" szövegrész helyébe a " , munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője" szöveg,

cb) (3) bekezdésében a "képviselő testületének" szövegrész helyébe az "a képviselő-testület" szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében az "a 10. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével" szövegrész helyébe az "a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével" szöveg,

e) 13. § (1) bekezdésében az "és összetételben, de legalább 5 taggal" szövegrész helyébe a "-de legfeljebb 5 fővel -és összetételben" szöveg,

f) 15. § (1) bekezdés

fa) nyitó szövegében a "terv" szövegrész helyébe az "eszköz", az "azok" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

fb) a) pontjában a "vannak-e" szövegrész helyébe a "van-e" szöveg,

fc) b) pontjában a "segítik-e" szövegrész helyébe a "segíti-e" szöveg, az "és részleteire" szövegrész helyébe a "vagy részeire" szöveg,

fd) c) pontjában a "megfelelnek-e az Étv. 8. §-ában" szövegrész helyébe a "megfelel-e az Étv. 7. §-ában" szöveg,

fe) d) pontjában a "veszik-e" szövegrész helyébe a "veszi-e" szöveg,

ff) e) pontjában a "tisztázták-e" szövegrész helyébe a "tisztázta-e" szöveg,

fg) f) pontjában a "megfelelnek-e a rájuk" szövegrész helyébe a "megfelel-e a rá" szöveg,

g) 16. § (4) bekezdésében a "titkár a jegyzőkönyvben" szövegrész helyébe a "tervtanács a jegyzőkönyvben" szöveg, a "tervtanács véleményét" szövegrész helyébe a "véleményét" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az R.

a) 4. §-a és az ezt megelőző alcím,

b) 7. § (1) bekezdésében a " ,valamint titkárként" szövegrész,

c) 7. § (5) bekezdésébena",valamint a titkár" szövegrész,

d) 12. § (3) és (8) bekezdése,

e) 13. § (2) bekezdésének e) pontja,

f) 13. § (8) bekezdése,

g) 14. § (1) bekezdésében a ", a településrendezési tervtanácsról az ügyrendje szerint" szövegrész,

h) 17. § (2) bekezdés b) pontjában az "elnökét," és az "és titkárát" szövegrész,

i) 17. § (3) bekezdése.

5. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

32. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

a) 8/B. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a "szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények fennmaradásának engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban" szövegrész helyébe az " , valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárásban" szöveg,

b) 8/B. § (2) bekezdés i) pontjában a "szabályairól szóló kormányrendelet" szövegrész helyébe a " ,valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet", a "fővárosi és megyei kormányhivatalt, a másodfokú eljárásban az építésügyért felelős minisztert" szövegrész helyébe a "az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott első fokú kiemelt építésügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott hatóságot" szöveg

lép.

6. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

33. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatatására hatáskörrel rendelkező hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon a járási földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül, az összevont telepítési eljárást lefolytató közreműködő építésügyi hatóságot jelöli ki."

7. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

34. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.

(2) A Kormány

a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -,

b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,

c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,

d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,

e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint

f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben

az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.

(3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja

a) a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat, valamint

b) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló újépület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

(4) A Kormány a fővárosban - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok mellett-az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására az 1. melléklet II. részében felsorolt fővárosi kerületi hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki.

(5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

(6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként a (2) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki.

(7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(8) Azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki.

(9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:

a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,

b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR),

c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,

d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá

e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok."

35. § Az Éhk. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A Kormány építésfelügyeleti hatóságként - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) első fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt (a továbbiakban együtt: első fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel,

b) másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki.

(2) A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal látja el.

(3) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóságot jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el."

36. § Az Éhk. a 3. §-t követően a következő alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:

"A szakmai irányító szerv

3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint 7. §-ában meghatározott hatáskörök-a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)."

37. § (1) Az Éhk. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a 4. § (2) és (4) bekezdésében, valamint az 5-7. §-ban meghatározott foglalkoztatási feltételek."

(2) Az Éhk. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.

(6a) A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének ellenőrzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

(6b) A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékűségének ellenőrzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytől eltérő tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell.

(6c) A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsőoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhető részismereti képzés keretében van lehetőség.

(6d) A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került

a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, és

b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását."

(3) Az Éhk. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el."

38. § (1) Az Éhk. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első fokú építésügyi hatóságnál és az első fokú kiemelt építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be."

(2) Az Éhk. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ésa§akövetkező (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az első fokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő gyakorlati ideje legalább három év. Az első és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(5) Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie."

39. § Az Éhk. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (4) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) építésügyi műszaki szakértői,

c) felelős műszaki vezetői,

d) beruházáslebonyolítói,

e) építésügyi igazgatási szakértői,

f) építési műszaki ellenőri,

g) építőipari kivitelezési,

h) igazságügyi szakértői,

i) településtervezési,

j) településrendezési szakértői, vagy

k) energetikai tanúsítói

tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el."

40. § Az Éhk. a következő 12-13.§-sal egészül ki:

"12. § A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott

a) közszolgálati tisztviselőt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni,

b) közszolgálati tisztviselő a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalnál, valamint a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható.

13. § (1) A 2012. december 31-ig első fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyző (a továbbiakban: jegyző), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő -a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője által átvételre kerülő - ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)-(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

(2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének."

41. § Az Éhk.

a) 1. melléklete helyébe a 6. melléklet,

b) 4. melléklete helyébe a 7. melléklet

lép.

42. § Az Éhk.

a) 4. § (1) bekezdésében a "köztisztviselői" szövegrész helyébe a "köztisztviselői és kormánytisztviselői" szöveg, a "de az elsőfokú építésügyi hatóságnak" szövegrész helyébe az "és az építésügyi valamint az építésfelügyeleti hatóságnak" szöveg, és a "köztisztviselőt" szövegrész helyébe a "köztisztviselőt vagy kormánytisztviselőt" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg,

c) 4. § (4) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében az "építésügyi" szövegrész helyébe az "építésügyi és építésfelügyeleti" szöveg,

e) 5. § (2) bekezdésében az "építésügyi igazgatási" szövegrész helyébe az "építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági" szöveg,

f) 5. § (3) bekezdésében az "Az első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál" szövegrész helyébe az "A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál" szöveg,

g) 6. § (1) bekezdésében a "köztisztviselőnek" szövegrész helyébe a "köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek" szöveg,

h) 6. § (3) és (4) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és a kormánytisztviselő" szöveg,

i) 7. § (1) és (2) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg,

j) 7. § (3) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg, és a "köztisztviselőnek" szövegrész helyébe a "köztisztviselőnek és a kormánytisztviselőnek" szöveg,

k) 7. § (4) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg,

l) 8. § (3) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő és kormánytisztviselő" szöveg,

m) 5. melléklet

ma) címében az "építésügyi hatóságok" szövegrész helyébe az "építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok" szöveg,

mb) I. pontjában a "minimum 256 MB RAM" szövegrész helyébe a "minimum 1 GB RAM" szöveg, a "monitor, tintasugaras nyomtató" szövegrész helyébe a "monitor, scanner, nyomtató" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti az Éhk.

a) 1/A-1/C. §-a,

b) 2. §-a,

c) 2/B. §-a,

d) 2/C. §-a,

e) 4. § (5) bekezdésében az "- a földhivatalok kivételével -" szövegrész,

f) 5. § (3) bekezdés f)-g) pontja,

g) 11. § (1) bekezdése.

8. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása

44. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az "építésügyi hatósági" szövegrész helyébe az "építésügyi és építésfelügyeleti hatósági" szöveg, és a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés b) pontjában a "másodfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő" szövegrész helyébe a "másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő" szöveg,

c) 2. melléklet I. pont 8. alpontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pont 20.8. alpontja.

45. § Hatályát veszti az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pont 6. alpontja, valamint 7.5., 7.6. és 7.8. alpontja.

9. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja.

10. Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

47. § Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében a "fenntartásáról" szövegrész helyébe a "működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről" szöveg, a "hasznosításáról" szövegrész helyébe a "hasznosításáról kizárólagos joggal" szöveg lép.

11. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

48. § A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Főép.R.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A főépítészi feladatkör főépítészi vizsga nélkül legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetétől számított hat hónapig látható el."

49. § A Főép.R. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki:

"Az országos főépítész

6/A. § Az országos főépítész

a) szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét,

b) ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait,

c) ellátja a központi építészeti-műszaki tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

d) kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását,

e) képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon."

50. § A Főép.R. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami főépítész)

"h) ellátja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat."

51. § A Főép.R. 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzati főépítész)

"i) közreműködik a települési önkormányzat Étv.-ben meghatározott építésügyi feladatainak az ellátásában."

52. § A Főép.R. 9. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei főépítész)

"d) a megyei önkormányzat nevében véleményezi az illetékességi területét érintő településszerkezeti terveket,"

53. § A Főép.R.

a) 1. § a) pontjában az "állami" szövegrész helyébe az "országos és az állami" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

c) 3. § (1) bekezdésében az "A főépítészi feladatkör- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész helyébe az "Az országos, a fővárosi, a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, a megyei és a térségi főépítészi feladatkör" szöveg,

d) 3. § (2) bekezdésében a "- fővárosi és a fővárosi kerületi kivételével - és a térségi" szövegrész helyébe az "- az (1) bekezdésben foglaltak kivételével -" szöveg,

e) 3. § (4) bekezdés a) pontjában az "állami" szövegrész helyébe az "országos és állami" szöveg,

f) 6. § (3) bekezdésében az "építésügyi hatósági" szövegrész helyébe az "építésügyi és építésfelügyeleti hatósági" szöveg,

g) 9. § (1) bekezdés c) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe a "továbbá az illetékességi területét érintő településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos" szöveg,

h) 9. § (2) bekezdés c) pontjában a "terület- és településrendezési" szövegrész helyébe a "területrendezési és településszerkezeti" szöveg,

i) 10. § (1) bekezdés d) pontjában a "az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat" szövegrész helyébe az "a településrendezési eszközök véleményezési eljárásait" szöveg,

j) 11. § (1) bekezdésében a "más hatóságokkal," szövegrész helyébe a "más hatóságokkal, a települési főmérnökkel," szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a Főép.R.

a) 2. § (2a) bekezdése,

b) 2. § (3) bekezdés c) pontja,

c) 3. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja,

d) 5. § (3)-(6) bekezdése,

e) 7. § c), g), i) és j) pontja,

f) 10. § (1) bekezdés k) pontjában az ", amely alapján félévente adatot szolgáltat az állami főépítész által vezetett elektronikus nyilvántartás részére" szövegrész,

g) 12. § (2) és (3) bekezdése,

h) 12. § (4) bekezdésében az "az a köztisztviselőként foglalkoztatott," szövegrész.

12. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

55. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 1. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed]

"k) az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra."

(2) Az Épkiv. 1. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

56. § (1) Az Épkiv. 2. § j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"j) elektronikus alvállalkozói nyilvántartás: építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fővállalkozó kivitelező építési naplórészét képező elektronikus nyilvántartás, mely tartalmazza az építési tevékenység megvalósításában résztvevő összes vállalkozó kivitelező és az általuk vállalt kivitelezési munka adatait,

k) vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet."

(2) Az Épkiv. 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ésa§akövetkező n) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelező,

n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval építési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező,"

(3) Az Épkiv. 2. § a következő o) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"o) elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás."

57. § (1) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építési szerződés tartalmazza)

"f) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá,"

(2) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építési szerződés tartalmazza)

"k) fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését,"

(3) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdés a következő q)-r) ponttal egészül ki:

(Az építési szerződés tartalmazza)

"q) az elektronikus építési napló használatát lehetővé tevő, egyszer használatos belépési jelszót a teljesítésre kötelezett részére és

r) mellékletként az építési szerződés elektronikus építési naplóban rögzítendő részletes adatait kinyomtatva."

58. § Az Épkiv. 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Amennyiben a17.§ (2) bekezdésnek megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az építési szerződés a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza]

"g) mellékletként az építési szerződés elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített részletes adatait kinyomtatva."

59. § Az Épkiv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésének megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az alvállalkozói építési szerződés a 3. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

b) a fedezetkezelői számla adatait."

60. § Az Épkiv. 4/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Amennyiben a 17. § (2) bekezdésének megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az alvállalkozói építési szerződés a 3. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza]

"c) mellékletként az építési szerződés elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített részletes adatait kinyomtatva."

61. § Az Épkiv. 5. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg vagy egymást követően több fővállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. Az építési szerződésben foglaltak szerint a fő- és az alvállalkozó kivitelező az építési-szerelési munka folytatására alvállalkozót és további alvállalkozó kivitelezőt vehet igénybe.

(4) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át."

62. § Az Épkiv. 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:]

"j) a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha az építési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére."

63. § Az Épkiv. 7. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:]

"k) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó fővállalkozói szerződés adatainak elektronikus építési naplóban történő rögzítése és a fővállalkozó számára egyszer használatos belépési jelszó generálása."

64. § Az Épkiv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az építtető általános megbízottjaként a beruházáslebonyolító feladata az erre irányuló megállapodásban foglaltaktól függően

a) az Étv. 38/B. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzése,

b) szerződések megkötése az építtető nevében,

c) szükség szerint előtanulmányok, így különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány készíttetése,

d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése,

e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készíttetése, elő- és utókalkulációs elemzések készíttetése,

f) az építési beruházás ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívásának, dokumentációjának összeállításában, kiegészítő tájékoztatás megadásában, továbbá az ajánlatok értékelésében történő közreműködés,

g) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,

h) az árviták rendezése, valamint

i) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása és átadása a kivitelező részére.

(2) A beruházáslebonyolító az építtetővel kötött megállapodás alapján - a 6. §-ban felsorolt résztvevők tevékenységének kivételével - minden olyan feladat vagy tevékenység ellátására jogosult, ami az építési tevékenység szakszerű megvalósításának ellenőrzésével vagy irányításával kapcsolatos."

65. § Az Épkiv. 9. § (6)-(9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és a § következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja.

(7) A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért.

(8) A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja. A tervező biztosítja a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását.

(9) Aki tervezői, beruházáslebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt - külön jogszabály szerint szabályozott - tanácsadó mérnök címen láthatja el.

(10) A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.

(11) Ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében jogosult az elvárt teljesítményadatok módosítására."

66. § Az Épkiv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A beruházáslebonyolító, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője."

67. § (1) Az Épkiv. 12. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet amelynek végzéséhez)

"ba) - a 13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetővel,"

(2) Az Épkiv. 12. § (1) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet)

"c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre áll az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági engedély, vagy tudomásulvételi eljárás keretében az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság az építési tevékenység megkezdését nem tiltotta meg,

d) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói építési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a 3. § (1)-(3) bekezdés szerint írásban szerződést kötöttek,"

(3) Az Épkiv. 12. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:]

"h) a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása,"

68. § (1) Az Épkiv. 12. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:]

"m) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó alvállalkozói szerződés adatainak az elektronikus építési naplóban történő rögzítése és az alvállalkozó számára egyszer használatos belépési jelszó generálása és átadása."

(2) Az Épkiv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vállalkozó kivitelező a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni."

69. § Az Épkiv. 13. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felelős műszaki vezető feladata:)

"m) az alvállalkozói teljesítésigazolás

ma) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére,

mb) rögzítése az elektronikus építési naplóban,

az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától-számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,"

70. § (1) Az Épkiv. 13. § (3) bekezdése a következő o)-p) ponttal egészül ki:

(A felelős műszaki vezető feladata:)

"o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az Étv. 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,

p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével."

(2) Az Épkiv. 13. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót."

71. § (1) Az Épkiv. 16. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:)

"j) a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkozatai meglétének ellenőrzése,"

(2) Az Épkiv. 16. § (3) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:)

"o) teljesítésigazolás

oa) kiállítása és átadása vagy megküldése a fővállalkozó részére,

ob) rögzítése az elektronikus építési naplóban

a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától-számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,"

(3) Az Épkiv. 16. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:)

"s) a 13. § (3) bekezdés o)-p) pontjában foglaltak teljesülésének ellenőrzése."

72. § Az Épkiv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke

a) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Épbír.) szerint számított építményérték vagy

b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói építési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték,

amely meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, melyek kivitelezése két éven belül megkezdődik."

73. § Az Épkiv. 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az építésügyért felelős miniszter által biztosított - az elektronikus építési napló mellékletét képező - elektronikus alvállalkozói nyilvántartó szoftvert az építtetői fedezetkezelő internetes formában kezeli. Ennek keretében a fővállalkozói szerződés elektronikus építési naplóban rögzített adatainak ellenőrzését követően megnyitja a szerződés szerinti építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó alvállalkozói nyilvántartást, figyelemmel kíséri a teljesítésigazolás kiadását, valamint az ellenérték kifizetését."

74. § (1) Az Épkiv. 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozó kivitelező írásbeli kérelmére kiadja az alvállalkozói nyilvántartás használatát biztosító jelszót az építési szerződés benyújtását követő két munkanapon belül, amennyiben az alvállalkozó kivitelező megrendelő vállalkozó kivitelezője az erre irányuló kötelezettsége ellenére ezt elmulasztotta. Az építtetői fedezetkezelő a nyilvántartás használatát biztosító jelszó kiadásával egyidejűleg - a jogsértés megjelölésével - értesíti a területileg illetékes építésfelügyeleti hatóságot."

(2) Az Épkiv. 19. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Ha az építtetői fedezetkezelő arról értesül, hogy olyan vállalkozó kivitelező vesz részt a fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési tevékenység folytatásában, aki vagy amely vonatkozásában az elektronikus építési napló nem került készenlétbe helyezésre vagy megnyitásra, haladéktalanul értesíti az területileg illetékes építésfelügyeleti hatóságot."

75. § Az Épkiv. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

"20/B. § Amennyiben a vállalkozó kivitelező a 20. § (4) bekezdés b) pontja vagy a 20/A. § (1) bekezdése szerinti vita eldöntése érdekében bírósági eljárást indít és a bíróság ezen követelés vonatkozásában ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, az építtetői fedezetkezelő az ideiglenes intézkedés kedvezményezettjének a számlaszámára utalja a 20. § (4) bekezdése vagy a 20/A. § (1) bekezdése szerinti kifizetésből visszatartott összeget."

76. § Az Épkiv. 21. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az építtetői fedezetkezelő az elektronikus építési napló alvállalkozói nyilvántartás mellékletének figyelemmel kísérése és kezelése keretében

a) tájékoztatja az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt a felelősségi körükbe tartozó nyilvántartás-kitöltési kötelezettségről,

b) az alvállalkozó kivitelező kérelmére egyéni jelszót biztosít az elektronikus építési napló használatához,

c) figyelemmel kíséri a kivitelezésben résztvevő vállalkozó kivitelezők nyilvántartás-kitöltési kötelezettségének teljesítését,

d) figyelemmel kíséri az alvállalkozói teljesítések határidőben történő kifizetését,

e) haladéktalanul értesíti az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban szereplő összes alvállalkozó kivitelezőt, ha a fővállalkozó kivitelező a 18. § (6) bekezdése szerinti esetben

ea) a kivitelezési tevékenység felfüggesztésére,

eb) a szerződés felmondására

válik jogosulttá,

f) haladéktalanul értesíti az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban szereplő összes alvállalkozó kivitelezőt, ha az e) pont szerinti állapot fennállását az építtető a fedezet biztosításával megszüntette,

g) haladéktalanul értesíti az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban szereplő összes alvállalkozó kivitelezőt, ha a fedezetkezelői szerződés a 17. § (8) bekezdése szerint megszűnik.

(3) Az építtetői fedezetkezelő az elektronikus építési napló alvállalkozói nyilvántartás mellékletét a fedezetkezelői szerződés megkötésétől legkésőbb közreműködésének 17. § (7) vagy (8) bekezdése, vagy 20. § (6) bekezdése szerinti befejezését követő harminc napig kíséri figyelemmel és kezeli."

77. § Az Épkiv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.

(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma - a (4) bekezdés kivételével - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll

a) a legfeljebb

aa) 300 m2 szintterületű,

ab) három építményszinttel rendelkező, vagy

ac) 1000 m3 bruttó térfogatú

építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy

b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése

esetén.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően

a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett

aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,

ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,

ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, vagy

ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,

b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,

c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,

d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.

(5) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését

a) a (3) bekezdésben meghatározott jellemzőt illetve méretet meghaladó építményt,

b) építési engedélyhez kötött külön jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építményt,

c) közhasználatú épületet,

d) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott építményt vagy

e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épületet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

(6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység. Ennek betartásáért a tervező felel.

22/A. § (1) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell.

(2) A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie.

(3) Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik.

(4) Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket a 13. § (3) bekezdés p) pontjában előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési naplóban rögzíteni kell."

78. § Az Épkiv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát, önálló ábránként."

79. § Az Épkiv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, a honvédelmi, katonai vagy nemzetbiztonsági célú építmények vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, minden más esetben az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni."

80. § Az Épkiv. a 25. §-t megelőző alcím előtt a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) Az elektronikus építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az elektronikus építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az elektronikus építési naplót

a) az építtető megbízása alapján

aa) az építési műszaki ellenőr a 16. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében, vagy

ab) a beruházáslebonyolító, valamint

b) a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője

folyamatosan ellenőrzi, és abban észrevételeit, megállapításait rögzíti.

(3) A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.

(4) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus építési napló melléklete a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás.

(5) Az elektronikus építési naplóban köteles haladéktalanul közölni

a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét,

b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét."

81. § Az Épkiv. 25-27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek és az ugyanezen alcím alá tartozó következő 27/A. §-sal egészül ki:

"Az elektronikus építési napló

25. § (1) Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély kiadásával egyidejűleg, továbbá tudomásulvételi eljárás esetén a tudomásulvétel határidejének lejártáig, készenlétbe helyezi az engedélyezett vagy tudomásul vett építési tevékenység dokumentumait egyetlen helyre gyűjtő és egyetlen helyről elérhetővé tevő elektronikus építési naplót (a továbbiakban: e-napló), és ahhoz az építtető számára egyszer használatos belépési jelszó megadásával biztosít hozzáférést.

(2) A Kbt. hatálya alá tartozó, de építési, bontási engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az építtető 29. § szerinti előzetes bejelentése alapján helyezi készenlétbe a bejelentett építési tevékenységhez tartozó e-naplót és biztosít egyszer használatos belépési jelszót az építtető számára.

(3) Az építésügyi hatóság - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - megszünteti az e-napló készenlétét, ha az építtető az építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz kötött vagy közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység eredményének használatára jogosult és az építményre jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

(4) Ha a használatbavételi engedély rendelkezik hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az e-napló készenlétét.

(5) Az e-napló része az elektronikus építési főnapló (a továbbiakban: e-főnapló) és az elektronikus építési alnapló (a továbbiakban: e-alnapló).

(6) Az építtető a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóját a fővállalkozói szerződés adatainak rögzítésével és a fővállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe.

(7) A fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, a vele szerződésben álló alvállalkozó kivitelező e-alnaplóját az alvállalkozói szerződés adatainak rögzítésével és az alvállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe.

(8) A fő- és alvállalkozó kivitelező az (5)-(6) bekezdés szerint kapott, egyszer használatos belépési jelszó segítségével képezhet egyedi végleges jelszót, melynek felhasználásával teljesítheti az e-napló alkalmazásban az előírt naplóvezetési kötelezettségét. Ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező a felelős műszaki vezetőt bízta meg a napló vezetésével, a hozzáférést egyszer használatos belépési jelszó átadásával biztosítja.

(9) A fővállalkozó kivitelező az e-főnaplót, az alvállalkozó kivitelező az e-alnaplót az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárja le.

26. § (1) Az e-főnaplót és az e-alnaplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni.

(2) Az e-főnapló vezetése a fővállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének, az e-alnapló vezetése az alvállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén az alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata.

(3) A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozók e-alnaplójának vezetését átvállalhatja. A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó e-alnapló vezetésének átvállalása esetén ezen alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozók e-alnaplójának a vezetését is átvállalhatja. Az e-főnapló vagy az e-alnapló vezetésének átvállalását, átadását mindkét fél jóváhagyásával kell rögzíteni az e-főnaplóban vagy e-alnaplóban. A naplóvezetés átvállalása nem vonatkozhat azokra a naplórészekre és mellékletekre, amelyet kizárólag a naplóvezetésre kötelezett tölthet ki, így a teljesítésigazolási naplóra, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra és a gyűjtőnaplóra.

(4) A napló vezetésének átvállalása esetén a naplóvezetést átadó az e-alnaplója vezetését lehetővé tevő, egyszer használatos belépési jelszót generál és ad át a napló vezetését átvállaló számára.

(5) Az a vállalkozó kivitelező, amely vagy aki a saját építési naplójának vezetését átadta, az átadás időtartama alatt nem vállalhatja át az alvállalkozója építési naplójának vezetését.

(6) Minden átvállalt e-alnapló vezetését a saját napló vezetésétől elkülönülten, külön-külön kell végeznie az átvállaló vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének.

(7) Az átvállalt e-alnaplóba történt, átvállaló általi bejegyzésekkel kapcsolatosan az e-alnapló vezetésére eredetileg kötelezett alvállalkozó az e-alnaplóban észrevételt tehet vagy az e-naplóban rögzített nyilatkozatával bármikor visszaveheti az e-napló vezetését. Ebben az esetben az alvállalkozó további alvállalkozójának az e-alnapló vezetésének átadására vonatkozó megállapodása is megszűnik.

(8) Az e-főnaplóba és e-alnaplóba az építési napló vezetésére kötelezett a napi bejegyzést, valamint a kivitelezés egyéb dokumentumait közvetlenül az e-napló internetes alkalmazásba vagy az e-napló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével köteles rögzíteni. A naplóvezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyi számítástechnikai eszközzel rögzített napi bejegyzés és egyéb dokumentumok legfeljebb a bejegyzési vagy dokumentálási kötelezettség napjától számított három napon belül az internetes alkalmazásban is rögzítésre kerüljenek.

(9) Az e-főnaplónak és az e-alnaplónak azokat a munkarészeit, amelyek nem kerültek még az e-napló internetes alkalmazásban rögzítésre, a helyszínen elérhetővé kell tenni azok számára, akik abba bejegyezhetnek vagy akik abba betekinthetnek.

(10) Az építési napló vezetésére kötelezett - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt, az építési munkaterületen - kérésre hozzáférést biztosít az e-főnaplóhoz, az e-alnaplóhoz és ezek mellékleteihez a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak részére.

27. § (1) Az e-napló készenlétének lezárásáig - a naplóvezetésre kötelezetten túl - bejegyzést tehet

a) az e-főnaplóba és mellékleteibe az építtető, az építési műszaki ellenőr, továbbá - ha az erre irányuló feladatmeghatározást az írásbeli szerződésük tartalmazza - a beruházáslebonyolító vagy a tervezői művezető,

b) az e-alnaplóba és mellékleteibea napló vezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, továbbá a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője,

c) valamennyi e-főnaplóba, e-alnaplóba és mellékleteibe az építésfelügyeleti hatóság,

d) az e-főnaplóba és mellékleteibe a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor,

e) az e-főnapló és az e-alnapló alvállalkozói nyilvántartás mellékletébe az építtetői fedezetkezelő,

f) az e-főnapló és e-alnapló hatósági napló-mellékletébe az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más hatóságok.

(2) Az e-főnaplóba és e-alnaplóba a bejegyzésre jogosult a más jogosult bejegyzésére ellenészrevételt tehet vagy a bejegyzéseket tudomásul veheti.

(3) Az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba és mellékleteikbe betekinthet a) időbeli korlátozás nélkül

aa) az építtető,

ab) az (1) bekezdés c) pontja szerinti hatóság,

ac) az építésügyi hatóság,

ad) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) építés helye szerint illetékes szerve,

ae) külön jogszabályban az ellenőrzésre időkorlátozás nélkül feljogosított más hatóság,

b) az e-napló készenlétének lezárásáig

ba) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított egyéb hatóság,

bb) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság,

bc) az építtetői fedezetkezelő,

bd) az építtető által betekintésre felhatalmazott,azépítési beruházás megvalósításához támogatást nyújtó szervezet.

(4) Az érdekelt szerződéses feleken, az építtetői fedezetkezelői eljárásban feljogosítottak és a (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti hatóságon kívül a bejegyzésre vagy betekintésre felhatalmazottak nem jogosultak megtekinteni az e-főnaplóban, az e-alnaplóban és mellékleteikben feltüntetett fő- vagy alvállalkozói teljesítés, részteljesítés ellenértékét.

(5) Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei:

a) a jogerős építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációt, a kivitelezési és - amennyiben készül - megvalósulási dokumentációt, a tervezői művezető által átadott tervrajzokat, valamint egyéb tervrajzokat, számításokat tartalmazó tervnapló,

b) az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket tartalmazó hatósági napló,

c) a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket tartalmazó teljesítésigazolási napló,

d) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás,

e) a hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat, a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakmai nyilatkozatát, továbbá az a)-d) pont szerinti mellékletek tartalmaként fel nem sorolt minden további dokumentumot tartalmazó gyűjtőnapló, valamint

f) az építmény használatbavételét követően keletkezett dokumentumok gyűjtésére szolgáló szervizkönyv.

(6) Az e-napló elektronikus alvállalkozói nyilvántartás mellékletét az építtetői fedezetkezelő nyitja meg.

27/A. § (1) Az e-főnapló és az e-alnapló címoldalból, nyilvántartásirész-oldalakból és naplórészből áll.

(2) Az e-főnaplóban és az e-alnaplóban rögzített napi bejegyzéseket és csatolt egyéb dokumentumokat a naplóvezetést végző vagy ennek hiányában az e-napló alkalmazás a bejegyzés napját követő napon automatikusan lezárja. A lezárt naplóbejegyzések és rögzített dokumentumok utólagos módosítását vagy törlését az e-napló alkalmazás követhetővé teszi.

(3) Az e-főnapló és e-alnapló nyilvántartási oldalait a napló megnyitásakor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell rögzíteni.

(4) A naplórész a 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll.

(5) Az e-főnapló és e-alnapló alvállalkozói nyilvántartási része tartalmazza a teljesítésben részt vevő összes fő- és alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének, szakaszolásának és befejezésének időpontjait, a fizetési határidőt."

82. § Az Épkiv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felmérési napló és a teljesítésigazolási napló az e-napló része."

83. § Az Épkiv. 31-32. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

"Elektronikus teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétel

31. § (1) Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet, a szerződésben foglaltak és jogszabályban előírtak szerint a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.

(2) A fő-, illetve az alvállalkozó kivitelező vagy erre irányuló felhatalmazás esetén a felelős műszaki vezetőjük a közös helyszíni bejárás során az e-főnaplóban és az e-alnaplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt.

(3) Az építési műszaki ellenőr vagy a 7. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően e-teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére.

(4) Az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a fő- vagy alvállalkozó kivitelezőnek. Az alvállalkozó kivitelező a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek átad minden olyan dokumentumot, ami számára a teljesítésigazolás kiállításához és elszámoláshoz, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálásához szükséges.

(5) Az e-teljesítésigazolást nulla ellenértékkel kiállítottnak kell tekinteni, ha az e-teljesítésigazolást

a) az építési műszaki ellenőr a 16. § (3) bekezdés o) pontja szerint meghatározott határidőben,

b) az építtető a 7. § (2) bekezdés i) pontja szerint meghatározott határidőben vagy

c) a felelős műszaki vezető a 13. § (3) bekezdés m) pontja szerint meghatározott határidőben nem rögzíti az e-teljesítésigazolási naplórészben.

32. § (1) Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező az e-főnaplóba jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket.

(2) A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

(3) Az építtető által megbízott építési műszaki ellenőr köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elvégzett építési tevékenységgel az építési szerződésben foglaltak teljesülését.

(4) A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet (a továbbiakban: e-jegyzőkönyvet) kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni.

(5) Az e-jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen

a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,

c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,

d) az építtető észrevételeit,

e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),

f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,

g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,

h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,

i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, valamint j) a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.

(6) Ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, a műszaki átadás-átvételi e-jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási elektronikus jegyzőkönyv vagy elektronikus hibajegyzék, elektronikus hiányjegyzék is készült, akkor azt is az e-főnaplóhoz mellékletként kell csatolni.

(7) A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplórészben rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó e-teljesítési összesítőt.

(8) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és az e-jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását követően kiállított - a fővállalkozó kivitelezői teljesítéshez kapcsolódó - e-teljesítésigazolás alapját az elektronikus műszaki igazolás (a továbbiakban: e-műszaki igazolás) képezi. Az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelező teljesítésének ellenőrzését követően

a) e-teljesítésigazolást állít ki az e-műszaki igazolásban rögzített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a számlázható összegről, vagy

b) a 16. § (3) bekezdés p) pontja szerinti esetben e-műszaki igazolást állít ki a teljesített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a feladat ellátására vonatkozó szerződésében meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására.

(9) Az építtető az e-teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét a számla kézhezvételének napját követő 30 napon belül fizeti ki a fővállalkozó kivitelezőnek.

(10) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező köteles a teljesítéséről, részteljesítéséről kiállított számlája benyújtásának időpontjáig a teljesítésben, részteljesítésben megjelenő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező teljesítésének, részteljesítésnek pénzügyi elszámolását elvégezni, amely magába foglalja az e-teljesítésigazolás kiállítását és az alvállalkozó részéről a számla benyújtását. A vállalkozó kivitelező a benyújtott számlája teljes körű kiegyenlítésére - a 21/A. §-ban foglalt kivétellel - csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelését kiegyenlítette, függetlenül azok fizetési határidejétől."

84. § Az Épkiv. 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A fővállalkozó az (1) és (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok és nyilatkozatok építtető számára történő átadását az e-naplóban történő rögzítéssel teljesíti."

85. § Az Épkiv. 34. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervizkönyv"

86. § Az Épkiv. 35. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozó kivitelezőre vonatkozó, az Étv. 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül - tartalmaznia kell a kivitelező]

"ae) felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult tagsági vagy alkalmazotti jogviszonyban állók megnevezését és névjegyzéki számát vagy az Étv. 39/A. § (2) bekezdésére hivatkozást, valamint"

87. § Az Épkiv. 36. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása tartalmazza)

"c) az a) és b) pont körébe tartozó vállalkozó kivitelezők 40/A. § szerinti teljesítésre való alkalmasságának megállapítását segítő dokumentumokat és nyilatkozatokat."

88. § Az Épkiv. a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:

"A vállalkozó kivitelezők megrendelő általi minősítésének elősegítése

40/A. § (1) A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező - a leendő szerződéses partnerei megfelelő tájékoztatása érdekében - a 8. melléklet szerinti igazolások benyújtásával kezdeményezheti azok nyilvántartásban történő rögzítését. Az MKIK a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásában megjelenít minden olyan, a nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező által rendelkezésére bocsátott, 8. melléklet szerinti dokumentumot és nyilatkozatot, amelyek a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságának megítélését elősegítik.

(2) Az MKIK a vállalkozó kivitelező által benyújtott, (1) bekezdés szerinti dokumentumot és nyilatkozatot a beérkezéstől számított legfeljebb 5 munkanapon belül megjeleníti a vállalkozó kivitelezők online nyilvántartásában. Az adatokat frissítés hiányában egy év elteltével törli a nyilvántartásból.

(3) A vállalkozó kivitelező a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül köteles az MKIK-nak bejelenteni, ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok és nyilatkozatok adataiban, körülményeiben változás állt be. Amennyiben a vállalkozó kivitelező személyében a dokumentumok és a nyilatkozatok (2) bekezdés szerinti érvényességi ideje alatt jogutódlás következik be, akkor ezt a vállalkozó kivitelező haladéktalanul köteles bejelenteni az MKIK-nak. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat benyújtó vállalkozó kivitelező társaságból átalakulás következtében új társaság jön létre, akkor a jogelőd társaságnak cégszerűen aláírt nyilatkozatban szükséges igazolnia, hogy az átalakulás körülményeit rögzítő dokumentum alapján a korábban bemutatott, (1) bekezdés szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat az újonnan alakuló újtársaság is jogosult felhasználni.

(4) Az MKIK-hoz benyújtott, (1) bekezdés szerinti dokumentumok és nyilatkozatok valóságnak megfelelő tartalmáért a vállalkozó kivitelező felel, azokat az MKIK ellenőrzési terv alapján vagy a vállalkozó kivitelező saját adataira és dokumentumaira vonatkozó kérelmére ellenőrzi. Az MKIK jogosult törölni a nyilvántartásából azokat az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat, amelyekről ellenőrzése során megállapította, hogy tartalmuk nem felel meg a valóságnak.

(5) A kivitelezői nyilvántartásban megtekinthető a nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelezők teljesítésre való alkalmasságát alátámasztó igazolások és nyilatkozatok, vagy a 8. melléklethez igazodóan összeállított követelmények meghatározásával kigyűjthető azok a vállalkozó kivitelezők, akik a követelményeknek megfelelnek. A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező kezdeményezésére az MKIK a megrendelő alkalmassági követelményeknek való megfelelősségről tanúsítást állít ki, ha az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok vizsgálatának eredménye ezt alátámasztja."

89. § Az Épkiv. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

90. § Az Épkiv. 42. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e rendeletben előírt elektronikus építési napló vezetésének kötelezettségét a 2013. július 1-jét követően megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. A 2013. július 1-jét megelőzően megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység esetén a vállalkozó kivitelezőnek 2014. január 1-jéig van lehetősége az e rendeletnek a 2013. július 1-jét megelőző, az építési napló vezetésére vonatkozó előírásai szerint teljesíteni az építésinapló-vezetési kötelezettségét, azzal, hogy a felelős műszaki vezetőnek a 14. § szerinti nyilatkozatát ebben az esetben is az építési naplóban kell rögzíteni.

(5) Annak a vállalkozó kivitelezőnek, akit az MKIK 2013. január 1-jéig vett a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásába és a tevékenység végzésére való jogosultságát olyan felelős műszaki vezető megnevezésével igazolta, akinek a foglalkoztatási módja vonatkozásában nem teljesül a 2013. január 1-jén hatályba lépett Étv. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerinti követelmény, 2013. július 1-jéig van lehetősége az MKIK-hoz történő bejelentéssel eleget tenni e követelménynek."

91. § Az Épkiv.

a) 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép,

b) 2. melléklete helyébe a 9. melléklet lép,

c) 4. melléklete helyébe a 10. melléklet lép,

d) 7. melléklete helyébe a 11. melléklet lép,

e) e rendelet 12. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

92. § Az Épkiv.

a) 3. §

aa) (2) bekezdés a) pontjában az "építtető nevét" szövegrész helyébe az "építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét" szöveg,

ab) (2) bekezdés b) pontjában "a vállalkozó kivitelező" szövegrész helyébe "a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező" szöveg,

ac) (3) bekezdésében a "szerződés megkötésére" szövegrész helyébe a "szerződés megkötésére, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét" szöveg,

ad) (11) bekezdésében a "vállalkozó" szövegrész helyébe a "megrendelő vállalkozó" szöveg,

b) III. Fejezet címében a "TEVÉKENYSÉG" szövegrész helyébe a "TEVÉKENYSÉG FOLYAMATÁNAK" szöveg,

c) 9. §

ca) (3) bekezdésében a "Ptk.-nak a tervezési" szövegrész helyébe a "Ptk.-nak a vállalkozási és az Étv.-nek a tervezési" szöveg,

cb) az (5) bekezdésében a "tervezői nyilatkozatot tesz" szövegrész helyébe a "műszaki leírást készít" szöveg,

d) 11. § (3) bekezdésében a "kivitelezési" szövegrészek helyébe a "vállalkozói kivitelezői" szöveg,

e) 12. §

ea) (2) bekezdés a) pontjában a "vállalkozó (fővállalkozó)" szövegrész helyébe a "megrendelő vállalkozó" szöveg,

eb) (2) bekezdés l) pontjában a "műszaki ellenőr által" szövegrész helyébe a "műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által" szöveg,

ec) (4) bekezdésében a "vállalkozó (fővállalkozó)" szövegrész helyébe a "fővállalkozó" szöveg,

f) a 13. §

fa) (3) bekezdés n) pontjában az "értesíti" szövegrész helyébe az "értesíteni" szöveg,

fb) (5) bekezdés a) pontjában a "kivitelezők" szövegrész helyébe a "kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők" szöveg,

g) 14. §-ának nyitó szövegrészében a "felelős műszaki vezető" szövegrész helyébe a "fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban" szöveg,

h) 14. § d) pontjában a "bekezdés c)-h) pontjában" szövegrész helyébe a "bekezdésében" szöveg,

i) 16. § (3) bekezdés a) pontjában a "b)-d) és g) pontjában" szövegrész helyébe az "e)-h) pontjában" szöveg,

j) 17. § (9) bekezdés d) pontjában a "meghatározását," szövegrész helyébe a "meghatározását, kezdő és befejezési időpontját és ellenértékét," szöveg,

k) a 19. §

ka) (1) bekezdésében a "20. § (4) bekezdés szerinti visszatartást kizárólag az alvállalkozói nyilvántartásban szereplő alvállalkozó kivitelező javára gyakorolja. " szövegrész helyébe a "20. § (4) bekezdés szerinti visszatartást illetve a 20/A. § (1) bekezdése szerinti elkülönítést kizárólag az alvállalkozói nyilvántartásban az adott szakaszhoz rögzített fő- illetve alvállalkozó kivitelezők javára az adott szakasz vonatkozásában rendelkezésre álló fedezet illetve megrendelő vállalkozó kivitelező vállalkozói díja erejéig gyakorolja olyan módon, hogy az időrendben korábban rögzített fő- illetve alvállalkozói követelések megelőzik a későbbit." szöveg,

kb) (3) bekezdésében a "legfeljebb a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel szerződött alvállalkozó kivitelezői teljesítés" szövegrész helyébe a "legfeljebb a megrendelő vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezői teljesítés" szöveg, a "Ha az alvállalkozó kivitelező" szövegrész helyébe a "Ha a megrendelő vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező" szöveg, a "vevő - az alvállalkozó kivitelezővel szerződött - további alvállalkozók teljesítésének összege meghaladja" szövegrész helyébe a "vevő vele szerződött alvállalkozók követelése meghaladja" szöveg,

l) a 20. §

la) (5) bekezdés a) pontjában az "összeget haladéktalanul" szövegrész helyébe az "összeget a 19. § (1) bekezdése figyelembevételével haladéktalanul" szöveg,

lb) (6) bekezdésében a "ellenében - kifizeti. " szövegrész helyébe a "ellenében - a 19. § (1) bekezdése figyelembevételével kifizeti. " szöveg,

m) 21. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a "működtetése keretében" szövegrész helyébe az "igénybevételével" szöveg,

n) 23. § (2) bekezdésében a "dokumentációt magyar" szövegrész helyébe a "dokumentációt elektronikusan és magyar" szöveg,

o) 24. § (1) bekezdésében a "engedélyhez vagy bejelentéshez" szövegrész helyébe a "engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz" szöveg,

p) 26. § (6) bekezdés h) pontjában a "kapcsolatos egyéb" szövegrész helyébe a "kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembehelyezési vizsgálati tanúsítványokat, egyéb" szöveg,

q) 29. §

qa) (1) bekezdés a) pontjában az "építmény-értéket meghaladó" szövegrész helyébe az "építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő" szöveg,

qb) (1) bekezdésének záró szövegrészében a "tartalommal az építésfelügyeleti" szövegrész helyébe a "tartalommal elektronikus úton az Országos Építésügyi Nyilvántartásban biztosított feltöltő felületen keresztül az építésfelügyeleti" szöveg,

qc) (2) bekezdés a) pontjának záró szövegrészében az "Étv. 58. § (4) és (7) bekezdése" szövegrész helyébe az "Étv. 58. § (10) bekezdés a)-f) pontja" szöveg,

r) 33. § (2) bekezdésében a "beszállítók kötelesek" szöveg helyébe a "beszállítók - a saját tevékenység ellátáshoz dokumentumok átadásával - kötelesek" szöveg,

s) 35. § (1) bekezdés

sa) a) pontjában a "kivitelező" szövegrész helyébe a "vállalkozó kivitelező" szöveg,

sb) a) pont ab) alpontjában a "bejegyzett" szövegrész helyébe az "építőipari kivitelezési" szöveg,

sc) a) pont ad) alpontjában az "a szakképesítéssel rendelkező" szövegrész helyébe az "az építési szakmunkához szükséges szakképesítéssel rendelkező" szöveg,

t) 39. § b) pont bb) alpontjában az "önállóan - vagy az Étv. 46. § (7) bekezdése szerint -" szövegrész helyébe a "önállóan, továbbá az építésfelügyeleti vagy építésügyi hatóság által bevontan" szöveg

lép.

93. § Hatályát veszti az Épkiv.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a "tervellenőr, "szövegrész,

b) 3. § (7) bekezdése,

c) 5. §

ca) (2) bekezdésében a "(bejelentéshez)" szövegrész,

cb) (7) bekezdése,

d) 6. §-ában "a tervellenőr," szövegrész,

e) 7. § (2) bekezdés d) pontja,

f) 9. § (2) bekezdés d) pontja,

g) 9. § (5) bekezdés d) pont dd) alpontja,

h) 10. §-a és az azt megelőző alcím,

i) 11. § (5) bekezdése,

j) 12. § (1) bekezdés a) pontja,

k) 16. §

ka) (3) bekezdés b) pontjában az ", illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély" szövegrész,

kb) (3) bekezdés r) pontja,

l) 17. § (5) és (16) bekezdése,

m) 17/C. §-a,

n) 24. § (4)-(7) bekezdése,

o) 29. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetve tervellenőri nyilatkozatot, " szövegrész

p) 30. §-a és az azt megelőző alcím,

q) 33. §

qa) (1) bekezdés a) pontja,

qb) (3) bekezdés b) pontja,

r) 34. § (9) bekezdésében az ", illetve a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi terv" szövegrész,

s) 41. § (3) bekezdése és

t) 6. melléklete.

13. Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

94. § Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendeletet kell alkalmazni

a) a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, valamint

b) minden olyan - építési beruházás megvalósításához szükséges - engedélyezés során, amelyben az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul."

95. § Az Épber. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Ha az integrált eljárásban általános építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben az integrált eljárásban való közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására kijelölt hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság."

96. § Az Épber. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság 5 napon belül, papíron vagy elektronikusan értesíti az ismert ügyfeleket."

97. § (1) Az Épber. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Közös helyszíni szemlét tűz ki a közreműködő hatóság, amennyiben jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén a hatóság részt vesz, ha azt jogszabály kötelezően előírja. Közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától vagy a hiánypótlás teljesítésétől számított 5 napon belül kell kitűzni úgy, hogy az

a) hiánytalan kérelem esetében és ha a szakhatósági állásfoglalások is rendelkezésre állnak, legkésőbb az eljárás megindításától számított 15. napon,

b) hiányos kérelem esetében legkésőbb a hiánypótlás teljesítését követő 10. napon megtartásra kerüljön."

(2) Az Épber. 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A közreműködő hatóság egyidejűleg küldi meg)

"b) az ügyfeleknek szóló értesítést, valamint

c) a 13. § szerinti hiánypótlási felhívást."

98. § Az Épber. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárást is lefolytatnak, és az erre vonatkozó eljárási kérelmet és a mellékletét építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, akkor az építményfajta tekintetében jogosultsággal rendelkező építésügyi igazgatási szakértő a következőkről nyilatkozik:

a) az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó jogszabályban előírtaknak,

b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesülnek-e,

c) rendelkezésre áll-e hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás,

d) a melléklet tartalmaz-e a helyszínről, annak környezetéről készített olyan jogszabályban meghatározott dokumentumot, amely a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását segíti elő."

99. § Az Épber. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társhatóságok ügyintézési határideje - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megegyezik a rájuk vonatkozó jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel. A közreműködő hatóság és a társhatóságok eljárásaiban résztvevő szakhatóságok ügyintézési határidejére az Étv. 53/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni."

100. § Az Épber. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az építési beruházás építési engedélyezéséhez, azt megelőzően, több - nem építésügyi - hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás."

101. § Az Épber. a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

102. § Az Épber.

a) 13. § (1) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe az "5" szöveg,

b) 16. § (2) bekezdésében a "huszadik" szövegrész helyébe a "15." szöveg,

c) 2. mellékletében foglalt I. táblázatának címében a "határértékének" szövegrész helyébe a "határértéke" szöveg

lép.

103. § Hatályát veszti az Épber.

a) 19. § (5) bekezdés b) pontjában az "elvi építési," szövegrész,

b) 19. § (5) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

c) 19. § (5) bekezdés e) pontja,

d) 21. § (4) bekezdés a) pontja,

e) 1. mellékletében foglalt I. táblázat

ea) 2. sorában az "elvi építési," szövegrész,

eb) 5. sorában a "Műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása" szövegrész,

f) 1. mellékletében foglalt II. táblázat

fa) 2. sorában az "elvi építési," szövegrész,

fb) 5. sorában a "Műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása" szövegrész,

g) 3. mellékletében foglalt I. táblázat 1. sorában, II. táblázat 1. sorában, valamint III. táblázat 1. sorában az "Építmények elvi építési engedélyezési eljárásai" szövegrész.

14. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

104. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló miniszteri rendelet" szövegrész helyébe az "az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet" szöveg, az "elvi létesítési és elvi építési" szövegrész helyébe az "elvi létesítési" szöveg lép.

15. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

105. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MKER.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként - az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat."

106. § Az MKER. 15. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A Hivatal)

"k) ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

ka) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint

kb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja szerinti, az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek

kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat."

107. § Az MKER. 25. §-a a következő 9. és 10. ponttal egészül ki: (E rendelet)

"9. a 14. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének,

10. a 15. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

16. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása

108. § A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

a) 1. melléklete a 13. melléklet 1. pontja,

b) 2. melléklete a 13. melléklet 2. pontja,

c) 3. melléklete a 13. melléklet 3. pontja

szerint módosul.

17. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

109. § (1) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közalk.) 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített (1) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása helyett."

(2) A Közalk. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített 15. § (2) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a 15. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett."

18. Záró rendelkezések

110. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-6. §, a 7. § (1) bekezdése, a 8-9. §, a 12-46. §, a 48-55. §, az 56. § (1)-(2) bekezdése, az 57. § (1)-(2) bekezdés, az 59. §, a 61-62. §, a 64-67. §, a 70. §, a 71. § (1) és (3) bekezdése, a 72. §, a 74. § (1) bekezdése, a 77-78. §, a 85-91. §, a 92. § a)-j) és m)-t) pontja, a 93. § a), c)-m) és o)-t) pontja, a 94-104. §, a 108-109. §, az 1. és a 3-13. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. § (2) bekezdése, a 10-11. §, az 56. § (3) bekezdése, az 57. § (3) bekezdése, az 58. §, a 60. §, a 63. §, a 68-69. §, a 71. § (2) bekezdése, a 73. §, a 74. § (2) bekezdése, a 76. §, a 79-84. §, a 93. § b) és n) pontja, a 105-107. § és a 2. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelethez

I. táblázat

A fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek

A fővállalkozói szerződéshez, illetve a
fővállalkozói munkavégzéshez
kapcsolódó jogsértő cselekmények
A bírság összegének meghatározása
(az 1/A. § szerinti számított építményérték az 1. és 2. pontban 50 millió, a 3., 4. és az
5. pontban a tervezőre vonatkozóan 5 millió, az 5. pontban az építési műszaki
ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre és a 6-16. pontban 20 millió forintot
meghaladó része: SZÉ)
ÉpíttetőÉpítési
műszaki
ellenőr
Fővállalkozó
kivitelező
Fővállalkozó
kivitelező
felelős
műszaki
vezetője
Kivitelezési
dokumentációt
készítő
tervező (a
továbbiakban:
tervező)
1. Építési műszaki ellenőr
közreműködésének mellőzése,
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
jogszabályban előírt kötelezettség
esetén
legfeljebb
500.000 Ft
2. Az építési műszaki ellenőr nem
rendelkezik megfelelő jogosultsággal
100.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
250.000 Ft
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
3. Nem megfelelő jogosultsággal
rendelkező tervező foglalkoztatása,
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
foglalkoztatás elfogadása, ha építtető a
foglalkoztató
legfeljebb
250.000 Ft
legfeljebb
500.000 Ft
4. Nem megfelelő jogosultsággal
rendelkező tervező foglalkoztatása,
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
foglalkoztatás elfogadása, ha
kivitelező a foglalkoztató
legfeljebb
300.000 Ft
legfeljebb
500.000 Ft
5. Az engedélyezési dokumentáció és a
kivitelezési dokumentáció
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
összhangjának hiányalegfeljebb
300.000 Ft
legfeljebb
300.000 Ft
legfeljebb
500.000 Ft
6. Az építési műszaki ellenőrre
vonatkozó összeférhetetlenségi
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
szabályok megsértéselegfeljebb
300.000 Ft
7. Építőipari kivitelezési tevékenység
végzése kivitelezési dokumentáció
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
nélküllegfeljebb
500.000 Ft
legfeljebb
300.000 Ft
legfeljebb
500.000 Ft
legfeljebb
300.000 Ft
8. Nem megfelelő jogosultsággal
rendelkező kivitelezővel vállalkozási
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
jogviszony létesítéselegfeljebb
300.000 Ft
legfeljebb
600.000 Ft
9. Építőipari kivitelezési tevékenység
végzése felelős műszaki vezető nélkül,
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
a jogszabályi kötelezettség fennállása
esetén
legfeljebb
250.000 Ft
legfeljebb
1.000.000 Ft
10. Nem megfelelő jogosultsággal
rendelkező felelős műszaki vezető
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
foglalkoztatása, foglalkoztatás
elfogadása
legfeljebb
500.000 Ft
legfeljebb
500.000 Ft
11. Építési szakmunka végeztetése
vagy végzése a tevékenységre előírt
szakmai feltétel hiányában,
foglalkoztatott személyenként
megállapítva
150.000 Ft +
0,004xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
12. A felelős műszaki vezetőre
vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok megsértése
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
300.000 Ft
13. Nem megfelelő építési anyagok,
szerkezetek vagy termékek
felhasználása, beépítése vagy
szakszerűtlen kivitelezés
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
800.000 Ft
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
14. Kivitelezési dokumentációtól vagy
ennek hiányában engedélyezési
dokumentációtól eltérő kivitelezés
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
400.000 Ft
15. Az építési napló hiánya (csak a
kitöltött címlappal és nyilvántartási
résszel rendelkező építési naplót lehet
meglévőnek tekinteni)
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
1.500.000 Ft
16. Az állékonyságot, az életet vagy
egészséget veszélyeztető állapot
előidézése
200.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
800.000 Ft
500.000 Ft +
0,015xSZÉ
legfeljebb
5.000.000 Ft
400.000 Ft +
0,006xSZÉ
legfeljebb
1.500.000 Ft
17. Az építőipari kivitelezési
tevékenység megkezdésére vonatkozó
bejelentési és adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása
60.000 Ft
18. Írásbeli építési szerződés hiánya100.000 Ft100.000 Ft
19. A kivitelezési dokumentáció
készítésére vonatkozó írásbeli
tervezési szerződés hiánya
80.000 Ft80.000 Ft
20. Nem bejelentett vállalkozó
kivitelezővel történt szerződés
80.000 Ft
21. Az építési napló vezetésére
vonatkozó követelmények megsértése
80.000 Ft
22. Kivitelezési dokumentáció
készítésére vonatkozó írásbeli
szerződés hiánya, ha ez a kivitelező a
feladata
80.000 Ft80.000 Ft
23. Építtetői fedezetkezelés hatálya alá
tartozó építőipari kivitelezési
tevékenység megkezdése
fedezetkezelői szerződés hiányában
500.000 Ft

II. táblázat

Az alvállalkozói szerződéshez, illetve az alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek

Az alvállalkozói
szerződéshez, illetve az
alvállalkozói
munkavégzéshez
kapcsolódó jogsértő
cselekmények
A bírság összegének meghatározása (az 1-10. pontban az 1/A. § szerinti számított
építményérték 20 millió forintot meghaladó része: SZÉ)
Megrendelő
vállalkozó
kivitelező
A
megrendelő
vállalkozó
kivitelező
felelős
műszaki
vezetője
Alvállalkozó
kivitelező
Az
alvállalkozó
felelős
műszaki
vezetője
Építési
műszaki
ellenőr
1. Építőipari kivitelezési
tevékenység végzése
kivitelezési dokumentáció
nélkül
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
300.000 Ft
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
150.000 Ft
2. Nem megfelelő
jogosultsággal rendelkező
kivitelező foglalkoztatása,
foglalkoztatás elfogadása
80.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
300.000 Ft
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
600.000 Ft
3. Építőipari kivitelezési
tevékenység végzése
felelős műszaki vezető
nélkül
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
300.000 Ft
50.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
150.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
4. Nem megfelelő
jogosultsággal rendelkező
felelős műszaki vezető
foglalkoztatása,
foglalkoztatás elfogadása
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
400.000 Ft
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
5. Építési szakmunka
végeztetése vagy végzése
a tevékenységre előírt
szakmai feltétel
hiányában, szabálytalanul
foglalkoztatott
személyenként
megállapítva
150.000 Ft +
0,007xSZÉ
legfeljebb
400.000 Ft
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
6. A felelős műszaki
vezetőre vonatkozó
összeférhetetlenségi
szabályok megsértése
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
300.000 Ft
7. Nem megfelelő építési
anyagok, szerkezetek
vagy termékek
felhasználása, beépítése
vagy szakszerűtlen
kivitelezés
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
100.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
8. Kivitelezési
dokumentációtól vagy
ennek hiányában
engedélyezési
dokumentációtól eltérő
kivitelezés
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
100.000 Ft +
0,007xSZÉ
legfeljebb
400.000 Ft
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
9. Az építési napló hiánya
(csak a kitöltött címlappal
és nyilvántartási résszel
rendelkező építési naplót
lehet meglévőnek
tekinteni)
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
1.000.000
10. Az állékonyságot, az
életet vagy egészséget
veszélyeztető állapot
előidézése
200.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
1.000.000 Ft
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
250.000 Ft +
0,02xSZÉ
legfeljebb
3.000.000 Ft
150.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
800.000 Ft
100.000 Ft +
0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000 Ft
11. Írásbeli építési
szerződés hiánya
100.000 Ft100.000 Ft
12. Nem bejelentett
vállalkozó kivitelezővel
történt szerződés
80.000 Ft
13. Az építési napló
vezetésére vonatkozó
követelmények
megsértése
80.000 Ft
14. Építtetői
fedezetkezelés hatálya alá
tartozó építési beruházás
esetén az alvállalkozó
kivitelező a teljesítésének
megkezdéséig nem kapja
meg a megrendelő
vállalkozó kivitelezőtől az
elektronikus alvállalkozói
nyilvántartáshoz
használatát biztosító
jelszót
150.000 Ft
15. Építtetői
fedezetkezelés hatálya alá
tartozó építési beruházás
esetén az alvállalkozó
kivitelező - használatot
biztosító jelszó birtokában
- nem rögzíti
szerződésének adatait az
elektronikus alvállalkozói
nyilvántartásban
80.000 Ft

"

2. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

1. Az Épfelügyr. 1. mellékletben foglalt I. táblázat 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fővállalkozói szerződéshez, illetve a
fővállalkozói munkavégzéshez
kapcsolódó jogsértő cselekmények
A bírság összegének meghatározása
(az 1/A. § szerinti számított építményérték az 1. és 2. pontban 50 millió, a 3., 4. és az
5. pontban a tervezőre vonatkozóan 5 millió, az 5. pontban az építési műszaki
ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre és a 6-16. pontban 20 millió forintot
meghaladó része: SZÉ)
ÉpíttetőÉpítési
műszaki
ellenőr
Fővállalkozó
kivitelező
Fővállalkozó
kivitelező
felelős
műszaki
vezetője
Kivitelezési
dokumentációt
készítő
tervező (a
továbbiakban:
tervező)]
15. Az építési főnapló készenlétbe
helyezésének vagy megnyitásának a
hiánya
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
200.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
1.500.000 Ft

2. Az Épfelügyr. 1. mellékletében foglalt II. táblázat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alvállalkozói
szerződéshez, illetve az
alvállalkozói
munkavégzéshez
kapcsolódó jogsértő
cselekmények
A bírság összegének meghatározása (az 1-10. pontban az 1/A. § szerinti számított
építményérték 20 millió forintot meghaladó része: SZÉ)
Megrendelő
vállalkozó
kivitelező
A megrendelő
vállalkozó
kivitelező
felelős
műszaki
vezetője
Alvállalkozó
kivitelező
Az alvállalkozó
felelős műszaki
vezetője
Építési
műszaki
ellenőr]
9. Az építési főnapló
készenlétbe helyezésének
vagy megnyitásának a
hiánya
80.000 Ft +
0,003xSZÉ
legfeljebb
200.000 Ft
200.000 Ft +
0,01xSZÉ
legfeljebb
1.000.000

3. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 245/2006. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Építmény egységára

A szabálytalan építmény
(építési tevékenység)
A számított építményérték
számításakor figyelembe
veendő méret és/vagy
mértékegysége
Egységár
ezer forint /
mértékegység
1.Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti,
egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló
épület, épületrész
nettó alapterület /m2140
2.Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató,
sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló, és egyéb
közhasználatú épület, épületrész
nettó alapterület/m2190
3.mezőgazdasági munkavégzésre, tárolásra, raktározásra szolgáló
épület, épületrész
nettó alapterület /m2100
4.Terepszint alatti építmény, építményrésznettó alapterület/m210
5.Egyéb - az 1-4. sorba nem sorolható - helyiséget tartalmazó
építmény, építményrész
nettó alapterület/m2100
6.Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti
elemek
a felület területe/m240
7.Homlokzati felületképzés, színezésa felület területe/m25
8.Hosszban mért építmények, építményrészek:
8.1.tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, koszorú, zászlótartó
oszlop
/fm90
8.2.nyomvonal jellegű építmények,/fm15
8.3.égéstermék elvezető, közmű-, híradástechnikai vezeték/fm5
9.Fólia sátornettó alapterület/m25
10.Nyílászáró-/db20
11.Egyéb - az 1-10. és a 13-14. sorba nem sorolt - építmények-/db300
12.Terepkialakításmegmozgatott
földmennyiség
bruttó térfogata /m3
13
13.A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén:
13.1.Az építmények beépített berendezései (tűzjelző, őrzés-védelmi,
üzemi technológiai)
-/db500
13.2.Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények:
13.2.1.út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat/m215
13.2.2.vasúti építmények/fm40
13.2.3.közmű, híradástechnikai vezeték/fm10
13.3.A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló
műtárgyak
13.3.1.hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút)/fm25
13.3.2.egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti
üzemanyag lefejtő)
-/db1000
13.3.3.hídútpálya felület területe /m2200
13.3.4.egyéb tartozékok-/db10
13.4.A katonai vízi-közlekedési építmények (stégek, kikötők)-/db1000
13.5.Üzemanyagtöltő állomás-/db5000
13.6.Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltő,
speciális katonai célú, szociális, gépészeti)
-/db750
13.7.Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül)/m25
13.8.Katonai kiképzés technikai eszközök:
13.8.1.gyakorló- és akadálypályák elemei-/db350
13.8.2.Trenazsőr, szimulátor-/db750
14.Környezetvédelmi építmények
14.1.szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi
szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi
szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító
kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló
/m320
14.2.hulladék, hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű/m2100
(égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű)

"

4. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 245/2006. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A bírság számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően

AB
1.Megkezdett munkanem (készültség)Egyszintes építmény esetében
2.Alapozási földmunka és alapozás0,1
3.Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges
tartószerkezet
0,2
4.Födémépítés0,4
5.Tetőszerkezet0,6
6.Válaszfalak0,7
7.Vakolás0,9
8.Burkolás1,0

1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.

2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül).

3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.

3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).

3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).

4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.

5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni."

5. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 245/2006. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az építésügyi bírság kiszámításának módja

1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelő alapbírság összegét, a 3. § (2) bekezdése szerint.

2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint:

2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározáskor:

a) az alapozással, vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni;

b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;

c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége;

d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában, vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja:

da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy

db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;

e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti - különböző egységár besorolás alá eső - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.

2.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor:

a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni;

b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.

2.3. Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget, a hozzátartozó 2.2. pont szerinti egységárral.

2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

3. A számított építmény értéket az 1. melléklet 1 -3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

4. Ki kell számítani a 2-3. pont szerinti összeg 3. § (4) bekezdése szerinti százalékát.

5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét, a 3. § (1) bekezdése előírása szerinti 10.000 forintra kerekítéssel.

6. Az 5. pont szerinti építésügyi bírság összeget - ismételt szabálytalanság esetén - a 3. § (8) bekezdése szerinti mértékben kell növelni."

6. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

I. rész

A járási hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalok és illetékességi területük

ABC
Sor-
szám
MegyeJárási hivatal
járási építésügyi hivatalának
központja
Járási hivatal járási építésügyi hivatalának illetékességi
területéhez tartozó járások
1.Baranya1.1. SzigetváriSzigetvári, Szentlőrinci, Sellyei
1.2. MohácsiBólyi, Mohácsi
2.Bács-Kiskun2.1. BajaiBajai, Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunhalasi
2.2. KalocsaiKalocsai, Kunszentmiklósi, Kiskőrösi
3.Békés3.1. SzarvasiSzarvasi, Orosházi, Gyomaendrődi
3.2. GyulaiMezőkovácsházai, Gyulai, Sarkadi
4.Borsod-Abaúj-
Zemplén
4.1. ÓzdiÓzdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi
4.2. SárospatakiSzerencsi, Gönci, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Cigándi, Tokaji
5.Csongrád5.1. HódmezővásárhelyiSzentesi, Hódmezővásárhelyi, Makói
6.Fejér6.1. DunaújvárosiMartonvásári, Dunaújvárosi, Sárbogárdi
7.Győr-Moson-
Sopron
7.1. MosonmagyaróváriMosonmagyaróvári, Csornai
7.2. SoproniSoproni, Kapuvári
8.Hajdú-Bihar8.1. HajdúszoboszlóiHajdúszoboszlói, Püspökladányi, Berettyóújfalui
8.2. HajdúböszörményiHajdúböszörményi, Balmazújvárosi, Hajdúnánási
9.Heves9.1. GyöngyösiHatvani, Gyöngyösi, Hevesi
10.Jász-Nagykun-
Szolnok
10.1. KarcagiKunhegyesi, Karcagi, Tiszafüredi
10.2. TörökszentmiklósiTörökszentmiklósi, Mezőtúri, Kunszentmártoni
11.Komárom-
Esztergom
11.1. EsztergomiEsztergomi
11.2. KomáromiKomáromi, Kisbéri
12.Nógrád12.1. BalassagyarmatiSzécsényi, Balassagyarmati, Rétsági
13.Pest13.1. GödöllőiGödöllői, Aszódi
13.2. CeglédiCeglédi, Nagykátai, Nagykőrösi
13.3. GyáliGyáli, Monori, Dabasi, Vecsési
13.4. SzigetszentmiklósiSzigetszentmiklósi, Ráckevei
13.5. VáciDunakeszi, Váci, Szobi
13.6. SzentendreiSzentendrei, Pilisvörösvári
14.Somogy14.1. MarcaliMarcali, Nagyatádi, Csurgói
14.2. SiófokiSiófoki, Tabi, Fonyódi
15.Szabolcs-Szatmár-
Bereg
15.1. NyírbátoriNagykállói, Nyírbátori, Baktalórántházi
15.2. KisvárdaiIbrányi, Kisvárdai, Záhonyi, Vásárosnaményi
15.3. MátészalkaiMátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri
16.Tolna16.1. DombóváriDombóvári, Tamási
17.Vas17.1. SárváriSárvári, Celldömölki
17.2. KörmendiKörmendi, Szentgotthárdi, Vasvári
18.Veszprém18.1. BalatonfürediTapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi
18.2. PápaiPápai, Sümegi, Devecseri
19.Zala19.1. NagykanizsaiNagykanizsai, Letenyei
19.2. KeszthelyiKeszthelyi, Zalaszentgróti

II. rész

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük

ABC
Sor-
szám
MegyeJárási (fővárosi kerületi)
hivatal
építésügyi és örökségvédelmi
hivatalának központja
Járási (fővárosi kerületi) hivatal
építésügyi és örökségvédelmi hivatalának illetékességi területe
1.BaranyaPécsaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Hegyháti, Komlói, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
2.Bács-KiskunKecskemétaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Kecskeméti, Tiszakécskei, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai
járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
3.BékésBékéscsabaaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Békéscsabai, Békési, Szeghalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
4.Borsod-Abaúj-
Zemplén
Miskolcaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Miskolci, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti, Szikszói,
Encsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
5.CsongrádSzegedaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Csongrádi, Kisteleki, Mórahalmi, Szegedi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
6.FejérSzékesfehérváraz 1. § (2) bekezdésében meghatározott eladatok tekintetében:
Móri, Bicskei, Székesfehérvári, Gárdonyi, Polgárdi, Enyingi
járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
7.Győr-Moson-
Sopron
Győraz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Győri, Téti, Pannonhalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
8.Hajdú-BiharDebrecenaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi, Derecskei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
9.HevesEgeraz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Pétervásárai, Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
10.Jász-Nagykun-
Szolnok
Szolnokaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott eladatok tekintetében:
Szolnoki, Jászapáti, Jászberényi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
11.Komárom-
Esztergom
Tatabányaaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
12.NógrádSalgótarjánaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
13.PestÉrdaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Budakeszi, Érdi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
14.SomogyKaposváraz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Kaposvári, Barcsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok
tekintetében: a megye
15.Szabolcs-Szatmár-
Bereg
Nyíregyházaaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Tiszavasvári, Nyíregyházi, Kemecsei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
16.TolnaSzekszárdaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Paksi, Tolnai, Szekszárdi, Bonyhádi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
17.VasSzombathelyaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Szombathelyi, Kőszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
18.VeszprémVeszprémaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Zirci, Veszprémi, Várpalotai, Ajkai járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok
tekintetében: a megye
19.ZalaZalaegerszegaz 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
Lenti, Zalaegerszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:
a megye
20.BudapestI. kerületaz 1. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatok
tekintetében:
I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX.
kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület
V. kerületaz 1. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatok
tekintetében:
IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület,
IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület,
XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület

III. rész

Az Építésügyi Szolgáltató Pont 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok

AB
1.Önkormányzat neveMegye
2.TiszaalpárBács-Kiskun
3.MélykútBács-Kiskun
4.IzsákBács-Kiskun
5.KerekegyházaBács-Kiskun
6.SzabadszállásBács-Kiskun
7.SoltBács-Kiskun
8.SoltvadkertBács-Kiskun
9.KecelBács-Kiskun
10.LajosmizseBács-Kiskun
11.KozármislenyBaranya
12.CsorvásBékés
13.NagyszénásBékés
14.KondorosBékés
15.ÚjkígyósBékés
16.MezőhegyesBékés
17.FüzesgyarmatBékés
18.BattonyaBékés
19.TótkomlósBékés
20.VésztőBékés
21.DévaványaBékés
22.SarkadBékés
23.MezőberényBékés
24.NyékládházaBorsod-Abaúj-Zemplén
25.EmődBorsod-Abaúj-Zemplén
26.TiszalúcBorsod-Abaúj-Zemplén
27.AlsózsolcaBorsod-Abaúj-Zemplén
28.FelsőzsolcaBorsod-Abaúj-Zemplén
29.SajószentpéterBorsod-Abaúj-Zemplén
30.AlgyőCsongrád
31.MindszentCsongrád
32.SándorfalvaCsongrád
33.CsákvárFejér
34.VelenceFejér
35.PusztaszabolcsFejér
36.ErcsiFejér
37.GyőrújbarátGyőr-Moson-Sopron
38.JánossomorjaGyőr-Moson-Sopron
39.VámospércsHajdú-Bihar
40.EgyekHajdú-Bihar
41.KomádiHajdú-Bihar
42.HosszúpályiHajdú-Bihar
43.KabaHajdú-Bihar
44.TéglásHajdú-Bihar
45.LétavértesHajdú-Bihar
46.PolgárHajdú-Bihar
47.HajdúdorogHajdú-Bihar
48.NádudvarHajdú-Bihar
49.HajdúsámsonHajdú-Bihar
50.LőrinciHeves
51.RákóczifalvaJász-Nagykun-Szolnok
52.JászkisérJász-Nagykun-Szolnok
53.JászfényszaruJász-Nagykun-Szolnok
54.KunmadarasJász-Nagykun-Szolnok
55.JászladányJász-Nagykun-Szolnok
56.ÚjszászJász-Nagykun-Szolnok
57.MartfűJász-Nagykun-Szolnok
58.FegyvernekJász-Nagykun-Szolnok
59.JászárokszállásJász-Nagykun-Szolnok
60.TúrkeveJász-Nagykun-Szolnok
61.TiszaföldvárJász-Nagykun-Szolnok
62.KisújszállásJász-Nagykun-Szolnok
63.LábatlanKomárom-Esztergom
64.TátKomárom-Esztergom
65.ÁcsKomárom-Esztergom
66.NyergesújfaluKomárom-Esztergom
67.DorogKomárom-Esztergom
68.SzentmártonkátaPest
69.AlsónémediPest
70.BugyiPest
71.ZsámbékPest
72.TápiószentmártonPest
73.TahitótfaluPest
74.KartalPest
75.DömsödPest
76.TápiószelePest
77.TaksonyPest
78.TápiószecsőPest
79.MogyoródPest
80.PátyPest
81.NagykovácsiPest
82.ŐrbottyánPest
83.ÜrömPest
84.DunavarsányPest
85.PiliscsabaPest
86.ErdőkertesPest
87.TuraPest
88.SülysápPest
89.CsömörPest
90.KiskunlacházaPest
91.DiósdPest
92.TárnokPest
93.ÓcsaPest
94.HalásztelekPest
95.TökölPest
96.KerepesPest
97.SolymárPest
98.BudakalászPest
99.IsaszegPest
100.ÜllőPest
101.PilisPest
102.MaglódPest
103.KistarcsaPest
104.BiatorbágyPest
105.AlbertirsaPest
106.TörökbálintPest
107.AbonyPest
108.PécelPest
109.GyömrőPest
110.VeresegyházPest
111.PomázPest
112.SzigethalomPest
113.GödPest
114.SzázhalombattaPest
115.FótPest
116.DunaharasztiPest
117.BudaörsPest
118.BalatonlelleSomogy
119.BalatonboglárSomogy
120.TiszalökSzabolcs-Szatmár-Bereg
121.NagyhalászSzabolcs-Szatmár-Bereg
122.BalkánySzabolcs-Szatmár-Bereg
123.NagyecsedSzabolcs-Szatmár-Bereg
124.NyírtelekSzabolcs-Szatmár-Bereg
125.ÚjfehértóSzabolcs-Szatmár-Bereg
126.BátaszékTolna
127.DunaföldvárTolna
128.BerhidaVeszprém

"

7. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének vizsgálatához:

Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek vagy a kormánytisztviselőnek a végzettsége egyenértékű elismeréséhez műszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetőség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában.

I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyak, kompetenciákbeszámítható kreditek
száma
2.1.1 Ábrázoló geometria6
3.1.2 Statika - szilárdságtan14
4.1.3 ÉpületfizikaHőtechnika, páratechnika, akusztika2
5.1.4 ÉpületenergetikaAz energiamérleg összetevői, követelmények,
fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és
ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés
gazdaságossága, energiatudatos építészet,
passzív szoláris rendszerek.
2
6.A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyak, kompetenciákbeszámítható
kreditek száma
2.2.1 Építésgazdaságtan és
menedzsment
Az építőiparral és az építési piaccal
összefüggő gazdasági kérdések. Építési
beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése, az
épületüzemeltetés gyakorlata.
2
3.2.2 Építési jogÉpítésjogi és igazgatási ismeretek: Építési
jogszabályok, hatósági eljárások ismerete,
építésügyi bírság, (építésügyi,
építésfelügyeleti) hatósági ellenőrzés,
engedélyezési és kivitelezési dokumentáció,
kivitelezési jogosultság.)
2
4.2.3 Építészettörténet,
építészetelmélet
2.4 Szociológia építészeknek
Építészettörténet és az építészeti elméletek,
valamint a kapcsolódó művészetek,
technológiák és tudományok ismerete.
Település és városszociológia.
4
1
5.A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen9 kredit

3. Szakmai törzsanyag

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyak, kompetenciákbeszámítható
kreditek száma
2.3.1 RajzSzabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív
ábrázolás, építészeti grafika, építészeti
formálás.
10
3.3.2 ÉpületszerkezettanÉpületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek,
koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek,
kémény és szellőző-, valamint
lépcsőszerkezetek, alapozások,
tetőszerkezetek, szigetelések,
homlokzatburkolatok)
14
4.3.3 ÉpítőanyagokÉpítmények anyagainak rendszere,
osztályozása, alkalmazási lehetősége. Az
építőanyagok általános kémiai, fizikai,
szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai.
3
5.3.4 ÉpületgépészetVízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek
villamos berendezései, fűtéstechnika,
légtechnika.
4
6.3.5 Tartószerkezetek-
szerkezettervezés
Vasbeton tartószerkezetek, acél
tartószerkezetek
8
7.3.6 Építéskivitelezés-szervezésÉpítésszervezési alapismeretek, az épület
kivitelezésének tervezése, előkészítése
(organizáció alapjai térben és időben), a
kivitelezés költségeinek összetevői, az
építésgépesítés alapjai. Jellemző kivitelezési
technológiák, a jellemző folyamatok
szervezése (idő, tér, költség), a technológiai
folyamatok ellenőrzésének és
minőségbiztosításának alapvető módszerei.
6
8.3.7 ÉpülettervezésÉpítészet alapjai, lakóépület tervezés,
középület tervezés
8
9.3.8 Városépítés5
10.A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból
összesen
58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyakbeszámítható
kreditek száma
2.4.1 ÉpületszerkezettanBelső és homlokzati nyílászáró, kiegészítő
szerkezetek. A belső felületek kialakításának
szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekből
különféle tartószerkezetű és technológiájú
épületek épületszerkezeteit komplexen,
összefüggéseiket vizsgáló tervezés.
8
3.4.2 TartószerkezetekFa tartószerkezetek, tartószerkezetek
tervezése.
4
4.4.3 Talajmechanika és alapozás3
5.4.4 Építéskivitelezés-szervezésSzakipari munkák technológiái, az építési
beruházástervezés alapjai, a technológia a
költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése
az építési beruházás kezdeményezésétől a
létesítmény átadás-átvételig.
6
6.4.5 Építőanyagok3
7.4.6 Lakóépület tervezésJellemző lakóépület-típusok tervezési feladatai
(családi házak, csoportházak, többlakásos
lakóépületek).
4
8.4.7 Középület tervezésKisebb középület (cca. 600-1000m2
alapterülettel) megtervezése.
4
9.4.8. Komplex tervezésA korábbi tervezési, műszaki tárgyak
ismereteinek összegzése egy épület tervezésén
keresztül (engedélyezési terv, majd kiviteli
terv szintű tervcsomag előállítása).
3
10.4.9 DiplomatervezésÖnálló komplex tervezési feladat13
11.A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen48 kredit

II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyakbeszámítható
kreditek száma
2.1.1 Építőipari ábrázolásÁbrázoló geometria, műszaki ábrázolás,
CAD/CAAD
2
3.1.2 MechanikaStatika, szilárdságtan14
4.1.3 Építőipari kémia2
5.1.4 ÉpületfizikaHőtechnika, páratechnika, akusztika2
6.1.5 ÉpületenergetikaAz energiamérleg összetevői, követelmények,
fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és
ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés
gazdaságossága, energiatudatos építészet,
passzív szoláris rendszerek.
4
7.A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyakbeszámítható
kreditek száma
2.2.1 Menedzsment és vállalkozás-
gazdaságtan
Az építőiparral és az építési piaccal
összefüggő gazdasági kérdések. Építési
beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése.
2
3.2.2 Jogi és államigazgatási
ismeretek
Építésjogi és igazgatási ismeretek.
Építésügyi eljárások.
4
4.2.3 Építészettörténet,
építészetelmélet
3
5.A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen9 kredit

3. Szakmai törzsanvap

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyakbeszámítható
kreditek száma
2.3.1 Építőanyagok I.3
3.3.2 Szerkezetek I.Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-,
falazott és kőszerkezetek.
10
4.3.3 Földművek, alapozás7
5.3.4 Magasépítés alapjai
3.5 Magasépítéstan I.
7
6.3.6 Tartók statikája2
7.3.7 Szerkezet kivitelezés-tervezés
3.8 Szerkezet kivitelezés-
vállalkozás
4
3
8.3.9 Épülettervezés I.
3.10 Lakóépületek tervezése
A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési
szempontok, a lakóépülettervezés alapjai.
1
2
9.3.11 Épületszerkezetek
3.12 Épületgépészet
7
4
10.3.13 Közművek
3.14 Szerkezet-technológia
Közműellátás feladata. Közművek és
várostervezés kapcsolata. Védőtávolságok.
Közműellátó rendszerek vonalvezetési
szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek.
Üzemeltetés.
4
4
11.A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

ABC
1.tantárgy / tevékenységi körtémakörök, tantárgyakbeszámítható
kreditek száma
2.4.1 Magasépítési acélszerkezetekCsarnokok, egy és többszintes épületek,
sportlétesítmények és speciális szerkezetek.
Szerkezetek tervezése az Eurocode
szabványrendszer alapján.
4
3.4.2 Magasépítési
vasbetonszerkezetek
Magas épületek szerkezeti kialakítása.
Födémek, födémrendszerek, keretek,
épületmerevítések, faltartók, csarnokok
számítása.
4
4.4.3 Szerkezetek megerősítéseÉpületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek.
Vizsgálati módszerek alkalmazása,
kiértékelése. A teherhordó szerkezetek
közvetett és közvetlen károsodásának okai. A
szerkezet-cserék és a szerkezet-megerősítések
szempontjai és a felújítások hatékonysága.
2
5.4.4 Épülettervezés II. (Ipari és
mezőgazdasági épületek
tervezése)
4.5 Nagyfesztávú épületek
tervezése
Többszintes, többlakásos lakóépület,
középület, ipari park fogalma. Épület külső
környezeti kapcsolata, településszerkezeti
kapcsolatok. Tűzvédelem. Tervezési
metodika, magvalósulási folyamat.
2
2
6.4.6 Magasépítéstan II.3
7.4.7 Acélszerkezetek II.
4.8 Vasbetonszerkezetek II.
4
4
8.4.9 Építéskivitelezés-szervezésAz építési beruházás tervezés alapjai, a
technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés
összefüggése az építési beruházás
kezdeményezésétől a létesítmény átadás-
átvételéig.
8
9.4.10 Település- régiófejlesztésA fejlesztés és rendezés szereplői, térségi és
településtervezés dokumentumai,
településrendezési terv. Szabályozási terv és a
helyi építésügyi szabályzat.
2
10.4.11 DiplomamunkaMagasépítési területről választott témában,
önálló komplex tervezési feladat.
13
11.A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen48 kredit

"

8. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A kivitelezési dokumentáció tartalma

I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.

2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.

4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a dokumentációban összevonhatók.

5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

6. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).

II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei

1. Építészeti munkarész

1.1. Tartalmazza az építmény elhelyezését, funkcionális (térbeli - alaprajzi - szintbeli) elrendezését és homlokzati rendszerét, valamint összehangolja és a megvalósíthatóság, gazdaságosság és összeegyeztethetőség alapján egységes keretbe foglalja a szakági kiviteli tervezés során kialakított megoldásokat, szerkezeteket, technológiákat.

1.2. A munkarész a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos, lakatos és egyéb feladatok műszaki megoldásait, az építmény épületszerkezeti-csomóponti részleteit.

1.3. Elemei különösen:

1.3.1. építészeti műszaki leírás,

1.3.2. kitűzési terv,

1.3.3. helyszínrajz,

1.3.4. valamennyi szint alaprajza (feltüntetve a ±0,00 helyét és abszolút magasságát),

1.3.5. metszetek, a javasolt rétegrendek feltüntetésével,

1.3.6. homlokzatok, az alkalmazott anyagok feltüntetésével,

1.3.7. részletrajzok,

1.3.8. konszignációk,

1.3.9. építészeti műszaki leírás:

1.3.10. szigetelések tervei:

1.3.10.1. talajnedvesség elleni szigetelés,

1.3.10.2. hőszigetelés,

1.3.10.3. tetőszigetelés,

1.3.11. rétegrendek tervei:

1.3.11.1. padló/födém rétegrendek,

1.3.11.2. fal rétegrendek,

1.3.11.3. tető rétegrendek.

2. Tartószerkezeti munkarész

2.1. A tartószerkezet (teherhordó szerkezet) olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény "erőtani vázát" alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható és az előírt rendkívüli hatások (terhek), és a geotechnikai hatások következtében állékonyságvesztés és törés, valamint a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, repedés, folyás, rezgés ne keletkezzék.

2.2. Elemei különösen:

2.2.1. tartószerkezeti műszaki leírás,

2.2.2. erőtani számítás,

2.2.3. tartószerkezetek tervei.

2.3. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhordó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi, illetve írásos meghatározásával.

3. Épületgépészeti munkarész

3.1. Tartalmazza mindazon telekhatáron belüli közmű; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési; gázellátási, égéstermék elvezetési; fűtési, hűtési és légtechnikai terveket, melyek az épület, építmény megvalósításához szükségesek a megállapított tervezési határig.

3.2. Elemei különösen:

3.2.1. épületgépészeti műszaki leírás,

3.2.2. épületgépészeti számítások, az épület energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása (a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel),

3.2.3. épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel,

3.2.4. a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési tervei.

4. Épületvillamossági munkarész

4.1. Az épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció tartalmazza mindazon villamosenergia-ellátási, erőátviteli, világítási, mérési, vezérlési, szabályozási, gyengeáramú (informatikai, épületautomatikai, tűzjelző, hangosítási, TV, vagyonvédelmi stb.) villámvédelmi, érintés(hiba)védelmi, földelési, zavarvédelmi, EMC villamos terveket, amelyek az építmény, épület megvalósításához szükségesek.

4.2. Elemei különösen:

4.2.1. épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával,

4.2.2. épületvillamossági tervek,

4.2.3. villámvédelmi terv és a villámvédelmi berendezés tervei a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,

4.2.4. a gyengeáramú rendszerek hálózati tervei, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.

5. Tűzvédelmi munkarész

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

5.1. írásos munkarészek:

5.1.1. tartalomjegyzék,

5.1.2. a dokumentációt készítő nyilatkozata,

5.1.3. műszaki leírás, ami tartalmazza:

5.1.3.1. az építmény, létesítmény megközelíthetőségére, mentési helyek elhelyezkedésére,

5.1.3.2. a létesítmény oltóanyagellátására, a tűzoltósági beavatkozási feltételekre,

5.1.3.3. a létesítmény, építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozatára,

5.1.3.4. az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,

5.1.3.5. a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra,

5.1.3.6. a kiürítésre, mentésre,

5.1.3.7. az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére,

5.1.3.8. a tűzjelzésre és -oltásra,

5.1.3.9. a hő és füst elleni védelem kialakítására,

5.1.3.10. a tűzterhelés meghatározására,

5.1.3.11. a technológia tűzvédelmére,

5.1.3.12. a hasadó, hasadó-nyíló felületekre,

5.1.3.13. a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat.

5.2. rajzi munkarészek:

5.2.1. helyszínrajz (méretarány: 1:200 vagy nagyobb), amelyen feltüntetik:

5.2.1.1. a tűzoltási felvonulási út és terület, a mentési (talpalási) helyek elhelyezkedését,

5.2.1.2. homlokzati mentési pontokat az érintett szint számának feltüntetésével,

5.2.1.3. a tűzoltó gépjárművek közlekedését, működését hátrányosan befolyásoló körülményeket,

5.2.1.4. oltóanyagforrások elhelyezkedését és jellegét, tűzcsap-szerelvényszekrényeket,

5.2.1.5. tűzoltósági beavatkozási központ elhelyezkedését, bejáratát,

5.2.1.6. tűzoltósági kulcsszéf elhelyezkedését,

5.2.1.7. a tűzoltó beavatkozással összefüggő feliratokat, jelöléseket, közlekedési és egyéb táblákat,

5.2.1.8. az engedélyezéssel érintett épületet és a szomszédos építményeket, a közöttük lévő tűztávolságot,

5.2.2. szintenkénti alaprajzok, szükség szerint homlokzati rajzok (méretarány: 1:100 vagy nagyobb) az alábbiak feltüntetésével:

5.2.2.1. tűzszakaszhatárok,

5.2.2.2. tűzgátló nyílászárók, csappantyúk, mandzsetták, tűzterjedés gátlására szolgáló egyéb szerkezetek,

5.2.2.3. tűzterjedési gátak,

5.2.2.4. helyiségek tűzveszélyességi osztálya,

5.2.2.5. helyiségek befogadóképessége,

5.2.2.6. kiürítési és menekülési útvonalak nyomvonala,

5.2.2.7. homlokzati mentési pontok,

5.2.2.8. átmeneti védett terek,

5.2.2.9. biztonsági és irányfényvilágítási lámpatestek, ezek központi akkumulátora,

5.2.2.10. kiürítésre szolgáló ajtók, vésznyitók, pánikzárak, vészkijárati zárak,

5.2.2.11. kiürítésre szolgáló fotocellás ajtók,

5.2.2.12. menekülési útirányjelzések (az irány és az elhelyezési magasság feltüntetésével),

5.2.2.13. biztonsági jelzések és jellegük,

5.2.2.14. fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja,

5.2.2.15. füstszakaszhatárok,

5.2.2.16. füstgátló nyílászárók,

5.2.2.17. hő- és füstelvezetés, füstmentesítés elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó és légpótló csatornák, füstelvezető és légpótló felületek (nyílások),

5.2.2.18. füstelvezető, füstmentesítő és légpótló ventillátorok helye, azok légbeszívó nyílásának helye,

5.2.2.19. füst szabadba vezetésének helye,

5.2.2.20. tűzgátló előterek szellőzőnyílásai, szellőzőventillátorai, az előterek szellőzését biztosító légcsatornák, azok szabadba nyíló vége,

5.2.2.21. légtechnikai vezetékek,

5.2.2.22. tűzgátló burkolattal ellátott légtechnikai vezetékek tűzgátló burkolata,

5.2.2.23. tűzvédelmi berendezések, eszközök kezelőszerkezetei, vezérlőtablói,

5.2.2.24. hasadó, hasadó-nyíló felületek,

5.2.2.25. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek,

5.2.2.26. technológiai alaprajz,

5.2.3. homlokzati rajzok az alábbiak feltüntetésével:

5.2.3.1. az éghető homlokzatburkolati, bevonati rendszerek, éghető homlokzati hőszigetelések,

5.2.3.2. hasadó, hasadó-nyíló felületek,

5.2.3.3. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek,

5.2.4. metszetrajzok homlokzati és tetőtűz-terjedési gát megoldásáról.

6. Üzemeléstechnológiai munkarész

6.1. Egyes építménytípusoknál az építmény vagy egy részének működése, környezetre gyakorolt hatása okán technológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) terv elkészítése válhat szükségessé, amely az építményre jellemző egyedi folyamatok működését írja le.

6.2. Elemei különösen:

6.2.1. technológiai műszaki leírás,

6.2.2. technológiai terv.

7. Környezetvédelmi munkarész

7.1. Az építkezés környezetre gyakorolt hatásait mutatja be, különösen a levegőtisztaság-védelem, a víz- és földvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, az élővilág és természetvédelem, a megújuló energiaforrások használata és egyéb munkarészekkel, amely szöveges, rajzi formában készül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai alapján.

7.2. Elemei különösen:

7.2.1. levegőtisztaság-védelem,

7.2.2. zaj- és rezgésvédelem,

7.2.3. vízigénybevétel, vízminőség védelem,

7.2.4. hulladékgazdálkodás.

8. Műemlékvédelmi munkarész

Örökségvédelmi hatóság által meghatározott esetekben és tartalommal:

8.1. Az építéstörténeti kutatási dokumentáció aktualizálása.

8.2. Archív tervek és fényképek másolata.

8.3. Épületkutatási dokumentáció.

8.4. Épületdiagnosztikai vizsgálatok.

8.5. Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, a műemlékvédelmi munkarész tartalmazza a 8.1. pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat:

8.5.1. a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal,

8.5.2. restaurátori kutatási dokumentáció külön jogszabályban meghatározott tartalommal,

8.5.3. az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja,

8.5.4. restaurálási terv (az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása, esztétikai helyreállítási javaslat),

8.5.5. a kezelések várható eredményei és kockázata.

8.6. Műemlékvédelmi kiviteli (részlet)tervek:

8.6.1. külső homlokzatok helyreállítási (részlet)tervei,

8.6.2. a belső falak és a mennyezetek, padlók, tetőzetek helyreállítási (részlet)tervei,

8.6.3. kutatási dokumentációkon (a műemléki épületkutatási dokumentációkon és az épületdiagnosztikai vizsgálatokon) alapuló, a történeti tartó- és épületszerkezetek, illetve más tartozékok és alkotórészek helyreállítására (szükség esetén megerősítésére, pótlására, rekonstrukciójára vagy cseréjére) vonatkozó (részlet)tervek, csomópontok, az épületdíszítés tervei, a nyílászárók (részlet)tervei a profilokkal,

8.6.4. színezési tervek, burkolatok (részlet)tervei, pl.: kiosztás, felületképzés, kezelés stb.,

8.6.5. kert-történeti kutatási dokumentációkon alapuló, a történeti kertépítészeti elemek és a növényzet helyreállítására (szükség esetén pótlására, rekonstrukciójára vagy cseréjére) vonatkozó (részlet)tervek.

9. Részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.

10. Építésszervezési munkarész

A kivitelező által készített munkarész a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségben tartalmazza:

10.1. az egyesített közmű (genplan) tervet, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázisterveit,

10.2. a kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges - tervezői koordinátor által ellenőrzött -munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet."

9. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

Az építési napló
Címoldal minta

ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Építmény megnevezése: ...................................................................................................................
Címe:................................................................................................................................................
A napló megkezdésének kelte: .........................év.......................................hó...............nap
Lezárásának kelte:...........................................év.......................................hó...............nap
Nyilvántartási rész: tartalomjegyzék minta
Építmény megnevezése, címe: .........................................................................................................
Oldalszám:............................/Tartalom
Tartalomjegyzék
Oldal sorszámaBefűzés dátumaSaját példányát átvette
megbízó (építtető)vállalkozó
dátumaláírásdátumaláírás
Nyilvántartási rész: szerződéses adatok minta
Építmény megnevezése, címe:.................................................................................................
Oldalszám:..................../Szerződés
Nyilvántartási rész
Az építés-szerelési munka:
Megnevezése:...........................................................................................................................
Helye (település, utca, házszám, hrsz.):
Jellege*: új építés, bontás, átalakítás, fenntartás, felújítás, karbantartás, egyéb:
* aláhúzandó
A szerződés főbb adatai:
Kelte: ................................................................................. év............... hó........nap
Munkaterület átadás: .............................................................év .................................hó......nap
Műszaki átadás-átvétel szerződés szerint: .............év .................................hó......nap
Részhatáridők:
Megnevezése:
.......................................................................................... év.............hó.........nap
.......................................................................................... év.............hó.........nap
.......................................................................................... év.............hó.........nap
.......................................................................................... év.............hó.........nap
.......................................................................................... év.............hó.........nap
.......................................................................................... év.............hó.........nap
Szerződésmódosítások:
Kelte: .............................................................................év.............hó.........nap
Kelte: .............................................................................év.............hó.........nap
Kelte: .............................................................................év.............hó.........nap
Kelte: .............................................................................év.............hó.........nap
Nyilvántartási rész: megrendelői (építtetői) adatok minta
Építmény megnevezése, címe:
Oldalszám:..................../ Megrendelő
Nyilvántartási rész
A megrendelő (építtető):
Neve (elnevezése):
Címe (székhelye):
Naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Műszaki ellenőr:
Az építmény rendeltetése szerinti:
Neve
Címe, telefonszáma:
Névjegyzéki bejegyzés száma:
................................................. szakági:
Neve:
Címe, telefonszáma:
Névjegyzéki bejegyzés száma:
................................................. szakági:
Neve:
Címe, telefonszáma: .
Névjegyzéki bejegyzés száma:
A beruházáslebonyolító:
Neve (elnevezése):
Címe (székhelye):
Naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Nyilvántartási rész: vállalkozó kivitelezői adatok minta
Építmény megnevezése, címe:
Oldalszám:..................../Vállalkozó
Nyilvántartási rész
A vállalkozó kivitelező:
Neve (elnevezése): ............................................................................................
Címe (székhelye): .............................................................................................
Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: ..................................
Naplóbejegyzésre jogosult képviselője:..............................................................
Felelős műszaki vezető:
Az építmény rendeltetése szerinti:
Neve:................................................................................................................ .
Címe, telefonszáma:...........................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma: ......................................................................... .
.................................................szakági:
Neve:................................................................................................................ .
Címe, telefonszáma:...........................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:...........................................................................
.................................................szakági:
Neve:................................................................................................................ .
Címe, telefonszáma:...........................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.......................................................................... .
Nyilvántartási rész: vállalkozó kivitelezői adatok minta
Építmény megnevezése, címe: ..........................................................................
Oldalszám:..................../Alvállalkozó
Nyilvántartási rész
Az alvállalkozó kivitelező:
Neve (elnevezése): ............................................................................................
Címe (székhelye): .............................................................................................
Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: ..................................
Naplóbejegyzésre jogosult képviselője: .............................................................
Munkanem:.......................................................................................................
Munkaterület átadás:...................................................év.............................hó..............nap
Szerződéses határidő...................................................év.............................hó..............nap
Felelős műszaki vezető:
Neve:.................................................................................................................
Címe, telefonszáma: ..........................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma: ..........................................................................
Építési napló:
□ A vállalkozó kivitelező az alvállalkozói építési napló vezetését a szerződésben átvállalja.
□ Az alvállalkozó önállóan vezeti.
Az alvállalkozó naplójába a vállalkozó kivitelező naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Az alvállalkozó naplójába az alvállalkozó naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Nyilvántartási rész: vállalkozó kivitelezői adatok minta
..........................................................................................................................
Építmény megnevezése, címe: ..........................................................................
Oldalszám:..................../Tervező
Nyilvántartási rész
A tervező:
Neve (elnevezése): ............................................................................................
Címe (székhelye):.....................................................................................................................
Tervezők:
Az építmény jellege (rendeltetése) szerinti:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
Nyilvántartási rész: tervezői művezetői adatok minta
Építmény megnevezése, címe:.................................................................................................
Oldalszám:..................../Tervezői művezető
Nyilvántartási rész
A tervezői művezető:
Neve (elnevezése):....................................................................................................................
Címe (székhelye):.....................................................................................................................
Tervezők:
Az építmény rendeltetése szerinti:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
.................................................szakági:
Neve:.........................................................................................................................................
Címe, telefonszáma:.................................................................................................................
Névjegyzéki bejegyzés száma:.................................................................................................
Nyilvántartási rész: tervellenőri adatok minta
Építmény megnevezése, címe:.................................................................................................
Nyilvántartási rész
Nyilvántartási rész: naplómellékletek minta
Építmény megnevezése, címe: .................................................................................................
Oldalszám:..................../Naplómelléklet
Nyilvántartási rész
Naplómelléklet:
Típusa: ......................................................................................................................................
Azonosító száma: .....................................................................................................................
Mellékelt oldalak száma: ..........................................................................................................
Kelte:...................................................év.................................................hó..................nap
Naplóhoz csatolás kelte:....................év..................................................hó.................nap
Naplórész minta
Építmény megnevezése, címe: .................................................................................................
Kötetszám: ................................................................................................................................
Oldalszám: ................................................................................................................................
Építtetői fedezetkezelő
Neve (elnevezése): ....................................................................................................................
Címe (székhelye): .....................................................................................................................
Képviseletében eljáró személy neve: .......................................................................................
Elérhetősége:............................................................................................................................
Nyilvántartási rész
Az alvállalkozó kivitelező adatai:
Alvállalkozó kivitelező
megnevezése, székhelye,
vállalkozói engedély
vagy cégbírósági
bejegyzés száma,
nyilvántartási száma
Szerződés szerinti kivitelezési
tevékenység rövid
megnevezése
Kivitelezés kezdési és
befejezési időpontja
Vállalkozói díj
összege
Fizetési
határnap
Az alvállalkozó kivitelező adatai, ha építtetői fedezetkezelő működik közre
Alvállalkozói nyilvántartás tartalma:
Az alvállalkozó kivitelező által kitöltve
- az alvállalkozó kivitelező megnevezése, címe vagy székhelye, adószáma, pénzforgalmi számlaszáma,
elérhetősége, a képviseletében eljáró személy neve vagy megnevezése, címe vagy székhelye, és
elérhetősége,
- az építési munkaterület pontos körülírása (cím, helyrajzi szám),
- a szerződés tárgyában megjelölt vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka
pontos megnevezése, az építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók)
meghatározásával, a kivitelezés szakaszolása esetén szakaszokra bontva,
- a kivitelezési tevékenység kezdő és befejezési időpontja, a vállalt teljesítési határidők részletesen,
részteljesítés esetén a részteljesítés kezdő és befejezési időpontja,
- a vállalkozói díj összege, részteljesítés esetén a teljesítés ellenértéke,
- a fizetési határnap,
- az ellenérték kiegyenlítésének igazolása.
Az ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező által kitöltve
- a kiállított teljesítésigazolásban megjelölt ellenérték.
Az építtetői fedezetkezelő által megjelenítve
- a kifizetésből történő visszatartási kötelezettség teljesítése,
- értesítés küldése, ha a fővállalkozó kivitelező a 18. § (6) bekezdés szerinti a kivitelezés felfüggesztésére
vagy a szerződés felmondására válik jogosulttá,
- értesítés, ha az előző pont szerinti állapot fennállását az építtető a fedezet biztosításával megszüntette.
I. Naplórész
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
II. Naplórész
1. Napi jelentés:
a) kelet (nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd);
b) külső hőmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21 órakor, ha a munka jellege megkívánja, a legalacsonyabb
hőmérsékletet is rögzíteni kell);
c) időjárási adatok (esetleg vízállás vagy szélerősség, munkamenetet akadályozó időjárásnál az akadályozás
időtartama is);
d) létszámadatok:
- műszakiak,
- adminisztratívak,
- kisegítők,
- fizikai létszám (saját és alvállalkozói szakmunkás, segédmunkás) szakmánként részletezve,
- összlétszám;
e) napi teljesítmény adatai (címszószerű körülírásban);
A napi teljesítmény adatait építményenként részletezve kell leírni: pl. északi pillér betonozása a -0,30 m szinten,
1. emeleti födém vasbetonszerelés stb. Nagyobb vasbeton szerkezeteknél az idom, keret vagy pillér számát fel
kell tüntetni. Egyes főbb munkarészek kivitelezésének megkezdését és befejezését fel kell tüntetni (pl. 013 j.
oszlop betonozása befejezve vagy 40/60-as csőfektetés a +228-262 m szelvényig stb.);
f) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési-bontási hulladék
mennyiségének, fajtájának megnevezése, EWC kódja [a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.)
KöM rendelet alapján], elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett
létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön
jogszabályban foglaltak szerint.
2. Eseti bejegyzések:
a) az építési munkahely átadás-átvétele;
b) az építtető nyilatkozata az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti
hatósághoz történő e rendelet szerinti bejelentéséről;
c) az építmény helyének kitűzése;
d) az egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye (pl. betonozás előtt a zsaluzás és a vasszerelés
ellenőrzése, gépészeti munkáknál vezetékek, berendezések kipróbálása);
e) az eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatok, megrendelői észrevételek, vállalkozói megjegyzések;
f) a műszakilag és az elszámolás szempontjából fontos tények (felek közlései és kifogásai a tervekkel, a
költségvetéssel, valamint ezek módosításával, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatban);
g) a munkavégzést gátló körülmények feltüntetése részletes indokolással (pl. munkaerőhiány, anyagbeszerzési
nehézségek miatt fennakadás, alvállalkozók késedelméből határidő-túllépés, munkamegszakítások,
balesetek, rendkívüli helyzetekből adódó veszélyek, ártalmak stb.), az azokból származó hátrányok,
minőségcsökkenések, határidő-eltolódások várható időtartama;
h) anyagok, kész szerkezetek, szerkezetrészek (próbatestek) vizsgálata és dokumentumainak megjelölése;
i) tervek átvétele;
j) naplómellékletek felfektetése;
k) kivitelezés közben előállott károk felvétele a megrendelővel, illetve az alvállalkozókkal;
l) speciális munkák adatai, ha azokról nincs külön napló (pl. cölöpözés);
m) a beépítésre kerülő építési célú termékek megfelelőség-igazolásának átadása a megrendelő vagy a műszaki
ellenőr részére;
n) egyéb bejegyzések;
o) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének napján az építési napló lezárása."

"

10. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

Az építési tevékenység megkezdésének előzetes bejelentése
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály alapján az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez
kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított 50 millió
forint építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, valamint az építtetői
fedezetkezelés hatálya alá tartozó, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési
tevékenységek esetén.
1. Építési engedély adatai
a) engedélyező hatóság neve:............................................................................................
b) engedélyező hatóság címe:...........................................................................................
c) építési engedély száma:.................................................................................................
d) építési engedély jogerőre emelkedése:.........................................................................
2. Építtető adatai
a) neve (elnevezése):.........................................................................................................
b) címe (település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.):..............................................
3. Építési helyszín adatai
a) címe (település, utca, házszám):..................................................................................
b) helyrajzi száma: ............................................................................................................
c) az ingatlan védettségére vonatkozó adatok (műemlék, műemléki terület, régészeti lelőhely):
4. Kivitelezés kezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél)
..........év...................................hó..........nap
5. Vállalkozó kivitelező adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □
a) neve (elnevezése): ...................................................................................................
b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.):
c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: ......................................
d) adóazonosító száma: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□
e) kivitelezői nyilvántartási száma
6. Felelős műszaki vezető adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □
a) neve (elnevezése):..................................................................................................
b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.):
c) névjegyzéki száma: FMV-......................................................................................
7. Építési műszaki ellenőr adatai (ha tevékenységét jogszabály kötelezően előírja, vagy az építtető önként
megbízza): tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □
a) neve (elnevezése):................................................................................................................
b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.):
c) névjegyzéki száma: ME-.......................................................................................................
A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési munkák esetén kitöltése kötelező, egyéb esetben,
ha van építési műszaki ellenőr, az adatszolgáltatás megadása önkéntes, ha nincs, kérjük a rovatokat kihúzni.
8. Kivitelezési dokumentáció tervezőjének adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum)
a) neve (elnevezése):.................................................................................................................
b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.):
c) névjegyzéki száma: ME-......................................................................................................
9. Ha rendelkezésre áll, a kivitelezési tervdokumentáció tartószerkezeti munkarészének ellenőrzéséről szóló
nyilatkozat, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi
és katonai célú építmény esetén.
10. Építtetői fedezetkezelő adatai (ha jogszabály előírja építtetői fedezetkezelő közreműködését)
a) neve:
b) címe:
11. Az építtető, beruházó, mint adatszolgáltató nyilatkozata:
Kelt:...........................,........év..............................hó..........nap"

"

11. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

AB
1.Építési beruházás építési szerződésben rögzített
visszaigényelhető általános forgalmi adó nélküli
értéke
Fedezetkezelés havi díja a beruházás értékének ezrelékében
meghatározva
2.100 millió-500 millió Ft között0,1 ezrelék, de legalább 30 000 Ft
3.500 millió-1 000 millió Ft között0,1 ezrelék, de legalább 75 000 Ft
4.1000 millió-1 500 millió Ft között0,1 ezrelék, de legalább 130 000 Ft
5.1500 millió-2 000 millió Ft között0,09 ezrelék, de legalább 165 000 Ft
6.2000 millió Ft felett200 000 Ft

"

12. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

"8. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

Nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelezők teljesítésre való alkalmasságának megítélése

A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelezők teljesítésre való alkalmasságának megítélését az alábbi, a vállalkozó kivitelező által elektronikus formában rendelkezésre bocsátott és a nyilvántartást vezető szervezet által a kivitelezői nyilvántartásban megjelenített dokumentumok és nyilatkozatok segítik.

I. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság területén

ABCD
1.Sor-
szám
Igazolás jellegeAz alkalmasság igazolásának formáiAz alkalmasság alátámasztására benyújtható dokumentumok
2.1.önkéntespénzügyi számlavezető intézményétől
származó, legfeljebb a tárgyalások
megkezdésétől visszafelé számított
kettő évre vonatkozó nyilatkozat
A vállalkozó kivitelező valamennyi,
bankszámláját vezető pénzintézettől származó
nyilatkozata arra nézve, hogy
a) fizetési kötelezettségeinek időben eleget
tesz-e, illetve
b) az igazolás benyújtását megelőzően volt-e
sorban állás a vállalkozó kivitelező
számláján.
A pénzintézeti nyilatkozat nem lehet régebbi
keltezésű a nyilvántartást vezető szervezethez
történő benyújtásának időpontjától számított 30
napnál.
3.2.önkéntessaját vagy jogelődje számviteli
jogszabályok szerinti beszámolójának
benyújtásával
a kérelmező a mérlegekkel kapcsolatban köteles
csatolni a KIM Céginformációs és az
Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő
Szolgálat (adott esetben a jogelődje, az IRM
Céginformációs és az Elektronikus
Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) által a
mérleg beküldéséről a kérelmező ügyfélkapus
azonosítójára kibocsátott visszaigazolásokat
4.3.önkéntestöbb építőipari kivitelezési tevékenyégi
kör megjelölése esetén az építőipari
kivitelezésből származó, legfeljebb az
előző három éve vonatkozó - általános
forgalmi adó nélkül számított - teljes
árbevétel
a) a megfelelő mérlegadat megjelölése vagy
b) építőipari kivitelezési és egyéb tevékenység
folytatása esetén, a vállalkozó kivitelező
építőipari kivitelezési tevékenységének
teljes árbevételére vonatkozó nyilatkozata
5.4.önkéntesa megjelölt építőipari kivitelezési
tevékenyégi körből származó,
legfeljebb előző három éve vonatkozó
- általános forgalmi adó nélkül
számított - árbevétel
a vállalkozó kivitelező megjelölt építőipari
kivitelezési tevékenység árbevételére vonatkozó
nyilatkozata
6.5.önkéntesszakmai felelősségbiztosítás igazolásaigazolás a szakmai felelősségbiztosítás
fennállásáról

II. A műszaki és szakmai alkalmasság területén

ABCD
1.Sor-
szám
Igazolás jellegeAz alkalmasság igazolásának formáiAz alkalmasság alátámasztására benyújtható dokumentumok
2.1.önkéntesaz igazolás benyújtását megelőző öt év
legjelentősebb építőipari kivitelezési
tevékenységeinek ismertetése
tevékenységi körönként
a szerződést kötő másik fél által kiadott igazolás;
az igazolásnak tartalmaznia kell legalább az
ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés helyét és
idejét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a
teljesítés az előírásoknak és szerződésnek
megfelelően történt-e
3.2.önkéntestevékenységi kör bontásban az
építőipari kivitelezési tevékenység
végzéséhez rendelkezésre álló
eszközök, berendezések, valamint
műszaki felszereltség leírása
a vállalkozó kivitelezőnek a rendelkezésre álló
eszközöket, berendezéseket és műszaki
felszereltségét bemutató nyilatkozata
4.3.önkéntesaz építőipari kivitelezési tevékenység
teljesítéséért felelősök végzettségének,
képzettségének, szakmai
tapasztalatának ismertetése, a
tevékenységi körhöz igazodóan
a vállalkozó kivitelezőnek a teljesítéséért
felelősök végzettségét, képzettségét, szakmai
tapasztalatát felsoroló nyilatkozata
5.4.önkéntesa nyilatkozat benyújtását megelőző
három évre vonatkozóan, az éves
statisztikai állományi létszám, illetve
vezető tisztségviselők létszáma
alakulásának kimutatása
a vállalkozó kivitelezőnek az éves statisztikai
állományi létszámra vonatkozó nyilatkozata
6.5.önkéntestevékenységi kör bontásban, azoknak a
szakembereknek a megnevezése,
végzettségük, szakmai tapasztalatuk
ismertetése, akik a teljesítésben részt
vesznek
a vállalkozó kivitelezőnek a teljesítésben részt
vevő szakemberek nevét, végzettségét szakmai
tapasztalatát ismertető nyilatkozata
7.6.önkéntesazoknak a környezetvédelmi
intézkedéseknek a bemutatása,
amelyeket a vállalkozó kivitelező a
teljesítés során alkalmazni tud
a vonatkozó európai szabványsorozatnak
megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó
európai szabványsorozaton alapuló
minőségbiztosítási rendszerekre hivatkozó
független szervezet által kiállított tanúsítvány
vagy az Európai Unió más tagállamában
bejegyzett szervezettől származó egyenértékű
tanúsítvány vagy egyenértékű
minőségbiztosítási intézkedések egyéb
bizonyítékainak benyújtása
8.7.önkéntesminőségbiztosítási szabványnak való
megfelelőség tanúsítása
független szerveztet által kiállított tanúsítvány
vagy az EU más tagállamában bejegyzett
szervezettől származó egyenértékű tanúsítvány
vagy az egyenértékű minőségbiztosítási
intézkedés bizonyítékainak benyújtása

13. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez

1. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontjában az "egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik" szövegrész helyébe az "egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik" szöveg lép.

2. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pont 3. alpontjában az "Építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik. Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik." szövegrész helyébe az "építésügyi és örökségvédelmi hivatal kiemelt építésügyi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.

Építésügyi és örökségvédelmi hivatal építésfelügyeleti hatósági munkakörben: az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr, magasépítési vagy építés-kivitelezés szakirányán szerzett szakképzettség, építőmérnöki alapképzési szak magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szak magasépítő és rekonstrukciós szakirányán szerzett szakképzettség, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik." szöveg lép.

3. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklet 38. pontjában

a) az "Építésügyi hatósági munkaterületen: egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik" szövegrész helyébe az "Építésügyi hatósági munkaterületen: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik." szöveg,

b) az "Építésfelügyeleti hatósági munkaterületen: egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik" szövegrész helyébe az "Építésfelügyeleti hatósági munkaterületen: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr, magasépítési vagy építés-kivitelezés szakirányán szerzett szakképzettség, építőmérnöki alapképzési szak magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szak magasépítő és rekonstrukciós szakirányú szakképzettség, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik. " szöveg,

c) az "Országos Főépítészi Irodia" szövegrész helyébe az "Országos Főépítészi Irodai" szöveg

lép.

Tartalomjegyzék