320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában,

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában,

a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában,

a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (2) bekezdésében,

a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában,

a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)-b) pontjaiban,

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában,

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a

következőket rendeli el:

1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása

1. §[1] A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1/A. §[2] A Hivatalt főigazgató vezeti.

2. A mérésügyi és műszaki feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal[3]

2. §[4] (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja. A Hivatal a (4) és (5) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködhet.

(3) A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességi területét, valamint tevékenységét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A miniszter jogköre mérésügyi területen kiterjed:

a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,

b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi törvényes tanúsító jellel való ellátására,

d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,

e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,

f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.

(5) A miniszter jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:

a) a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában való részvételt,

b) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,

c) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,

d) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,

e) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,

f) a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében való részvételt,

g) a műszaki biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.

(6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 50%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, 50%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.

(7) A Hivatal központi szerve, illetve a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani.

3. A Hivatal szervezete

3. § (1) A Hivatal központi szervből és országos illetékességű első fokú igazgatási szervekből (továbbiakban: igazgatási szervek) áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet.

(2)[5] A Hivatal igazgatási szervei a 2. mellékletben foglaltak szerint a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóság, valamint a metrológiai hatóság.

(3) Az igazgatási szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(4) Az igazgatási szervek vezetőjét a Hivatal főigazgatója nevezi ki.

(5) A Hivatal igazgatási szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el.

(6) A Hivatal főigazgatója vagy más kormánytisztviselője az igazgatási szervek vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

4. § (1) A főigazgató - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és egyéb munkavállalói felett, valamint kinevezi, felmenti az igazgatási szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit.

(2) A főigazgató helyetteseit - a főigazgató javaslatára - a miniszter határozatlan időtartamra nevezi ki és menti fel.

4. A Hivatal eljárása

5. § (1)[6]

(2)[7] A Hivatal igazgatási szervei és a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.

5. A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése

6. § (1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként:

a)[8] eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével, és az egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,

b) eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben,

c)[9] a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel, valamint a vállalkozások tanúsításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,

(3) A Hivatal hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal haditechnikai és exportellenőrzési hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(5)[10] A (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.

(6) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

6. Kereskedelmi hatóság kijelölése

7. § (1) A Kormány a (3)-(4) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki.

(2)[11] A (3) bekezdés a)-d), f) és g) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsőfokú eljárást, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.

(3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:

a)[12] az utazásszervező és -közvetítői tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,

b) az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

c) a lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

d) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

e) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységgel összefüggő eljárásokban,

f)[13] a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban.

g)[14] a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági eljárásokban.

(4) A Hivatal jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 5. § f) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a 2007. évi CXXXVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység, valamint

b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység tekintetében.

(5) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(6)[15] Az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül:

a) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy idegenvezető szakképesítését igazoló okirat másolata,

b) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy nyelvismeretét tanúsító nyelvvizsga-bizonyítvány másolata vagy azzal egyenértékű nyelvismeretet igazoló okirat másolata.

(7)[16] A lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül a szolgáltatás igénybevevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a szakmai tevékenységért felelős személy szakképesítését igazoló okirat.

7. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése

8. § (1) A Kormány - a (3) bekezdésben meghatározott körben - piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2)[17] Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(3)[18] A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,

b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,

c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,

d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,

e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,

f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,

g) egyes az energiával kapcsolatos termékek

ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,

gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának,

h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,

i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelőség tanúsításának

ellenőrzésére terjed ki.

(4) A piacfelügyeleti eljárás a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök forgalmazási követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésére terjed ki.

(5)[19] A piacfelügyeleti eljárás a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának ellenőrzésére terjed ki.

8. Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése

9. § (1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki.

(2)[20] A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága jár el.

(3)[21]

9. Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság kijelölése

10. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2)[22] A nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörben első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatósága, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.

10. Mérésügyi hatóság kijelölése

11. § (1)[23] A Kormány mérésügyi hatóságként - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - első fokon az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2) A Kormány mérésügyi hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal metrológiai hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:

a) mérőeszköz és szerencsejáték tekintetében hitelesítési engedélykérelem, közösségi típusjóváhagyási engedélykérelem elbírálásával,

b) zajszintmérők hitelesítésével,

c) az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésével,

d) a sűrűségmérő eszközök hitelesítésével - az areométerek kivételével -,

e) a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítésével,

f) a légzési alkoholmérők hitelesítésével,

g) a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésével,

h) - az üzemanyagmérők kivételével - a víztől eltérő folyadékok mérőrendszereivel,

i) nagyfeszültségű és nagyáramú mérőváltók hitelesítésével,

j) kaszinókban üzemelő pénznyerő automaták hitelesítésével,

k) hitelesítést helyettesítő minősítő laborok (szervezetek) engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mérésügyi eljárásokban.

(3)[24] A h)-j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához a metrológiai hatóság a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.

11. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése

12. § (1)[25] A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - műszaki biztonsági hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2)[26] Az (1) bekezdés szerinti hatóság

a) a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el,

b) ellátja a gáz csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat,

c) műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatos hatósági eljárások kivételével, továbbá

d) eljár a kőolaj-feldolgozás és a kőolajtermék-tárolás tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(3)[27] A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:

a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,

b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,

c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,

d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,

e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, valamint a felvonó- és mozgólépcső ellenőr, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetében szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,

i) a felvonó- és mozgólépcső ellenőrök nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével,

j) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető ellenőrző szervezet nyilvántartásba vételével és felügyeletével,

k) a műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari szakképesítés (nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója, tartálytisztító, tartályvizsgáló) megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettség teljesítéséhez igénybe vehető hatósági jellegű képzés programjának jóváhagyásával és a képzési tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásokban.

(3a)[28] A (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)[29] A Kormány a (3) bekezdés a)-c) és i) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(5)[30] A műszaki biztonsági hatóság a műszaki-biztonsági szakhatósági közreműködést igénylő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

12. Építésügyi hatóság kijelölése

13. § (1)[31] A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében

a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),

b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,

c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,

g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,

h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,

i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),

j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,

k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,

l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.

(3)[32] Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.

13. A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása

14. §[33] A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként - az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.

14. Egyéb feladatok

15. § (1) A Hivatal

a) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat,

b)[34]

c)[35]

d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemző munkát,

e)[36]

f) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában,

g) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére,

h)[37] ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabályok alapján az idegenvezetői tevékenység, mint szabályozott szakma vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,

i) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2005. december 20-án kelt, 2173/2005/EK rendelete alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal ún. FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos hatósági feladatokat.

j)[38] ellátja az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében a termékek megfelelőségértékelésére jogosult szervek

k)[39] ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

ka) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint

kb)[40] 39. cikke és V. melléklet 2. pontja, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek

kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.

l)[41] ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

(2)[42] Az (1) bekezdés a), g) és i) pontjaiban meghatározott eljárásokban első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(3)[43]

16. § (1) A Kormány az illékony szerves oldószert tartalmazó termékek forgalmazásának engedélyezési eljárásában hatáskörrel rendelkező hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2)[44] Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló Korm. rendeletben az illékony szerves oldószert tartalmazó termékeket forgalmazó kötelezettek engedélyezési eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.

17. §[45]

15. A Hivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közút-és vasútüzemeltetők kijelölése

18. §[46] A Kormány a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti online pénztárgép forgalmazási engedély iránti kérelemmel kapcsolatban - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemmel együtt előterjesztett etalon példány a Rendelet 5. § (2) bekezdésében, valamint 3-10. mellékleteiben meghatározott adóügyi és adójogi követelményeknek megfelel-e - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.

19. § (1)[47] A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában - az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében - első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásában

a) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapításának kérdésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint

b) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdésében az Országos Rendőr-főkapitányságot

szakhatóságként jelöli ki.

20. § (1) A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)

a) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásában - a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata kérdésében - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint

b)[48] behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt

(2)[49] A Kormány a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban - a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációjának vizsgálata kérdésben - a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(3)[50]

21. § A Kormány a Hivatalnak a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz hitelesítési engedélyének kiadására irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.

22. § (1) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák exportjával és Közösségen belüli átadásának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy az importált termék, technológia reexportja, továbbá az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított nukleáris termék exportja az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák importjával kapcsolatos Nemzetközi Importigazolás kiadása iránti eljárásában - annak elbírálására, hogy az importált terméknek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék, illetve a Nukleáris Kettős Felhasználású Termékek Ellenőrzési Jegyzéke szerinti besorolása megfelelő-e, illetve amennyiben a kiszállításhoz a fogadó állam írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(3)[51] A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(4)[52] A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(5)[53] A Kormány a Hivatalnak a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában, 5. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(6)[54] A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben felsorolt esetekben az Országos Atomenergia Hivatal az ügyfél eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

23. § A Kormány a Hivatalnak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

15/A. A környezeti hatások jelentőségnek vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések[55]

23/A. §[56]

16. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.

(3)[57]

(4)[58] E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(5)[59] E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(6)[60] E rendelet 2. § (6) bekezdésének a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 524/2013. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr3.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr3. hatálybalépését követően a 2014. január 1-jétől kibocsátott számlák alapján beérkezett díjbevételek megosztásánál kell alkalmazni.

(7)[61] A 18. §-nak az egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 405/2015. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr4.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr4. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. § E rendelet

1. a 8. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

2. a 8. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

3. a 8. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

4. a 8. § (3) bekezdés d) pont df) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. február 4-i 107/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének,

5. a 8. § (3) bekezdés d) pont dg) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

6. a 8. § (3) bekezdés d) pont dh) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

7. a 14. §-ban az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének,

8. a 15. § (1) bekezdés m) pontjában az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 8. pontjának, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontjának

9.[62] a 14. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének,

10.[63] a 15. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének

11.[64] a 7. § (2) bekezdésében és a 7. § (3) bekezdés g) pontjában a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdésének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

26. §[65]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[66]

Mérésügyi alaptevékenységi eljárások a következők:

azok a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó mérésügyi eljárások, amelyek nem minősülnek mérésügyi speciális eljárásnak.

Mérésügyi speciális eljárások

- a számító egységek,

- a hőfogyasztásmérők,

- az anyagi mértékek,

- a kiterjedést mérő műszerek,

- a kipufogógáz-elemző műszerek,

- az F2, M1 pontosságú súlyok,

- a közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők,

- a gépjármű gumiabroncs nyomás mérők hitelesítésével kapcsolatos eljárások.

2. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[67]

3. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[68]

4. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[69]

5. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[70]

6. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[71]

7. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[72]