361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet

a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól

A Kormány a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1.[1] alternatív segélykérő csatorna: olyan informatikai vagy telekommunikációs felület vagy lehetőség, amelyen a segélykérő a hanghívástól eltérő módon teheti meg a készenléti szervek beavatkozását igénylő bejelentését a segélykérő vonalakon keresztül;

1a.[2] bejelentő: segélyhívás esetében az adott eseményhez segélyt kérő természetes személy vagy más, segélyhívás kezdeményezésére képes technikai rendszer;

2. egyéb veszélyes körülmény: ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta olyan helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő természetes személy, illetve a környezetében lévők nem képesek önállóan a közmű üzemeltetők vagy - a készenléti szerveken kívüli - hatóság, hivatalos szerv helyszíni segítsége nélkül megoldani;

3.[3] elektronikus adatlap: a segélyhívásról a hívásfogadó által készített elektronikus jegyzőkönyv, amely tartalmazza a hívásfogadó rendszer által automatikusan létrehozott, valamint a hívásfogadó által rögzített adatokat;

4.[4] hívásfogadó központ: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv azon szervezeti eleme, amelynek feladata a segélyhívások fogadása, előszűrése, feldolgozása, a szükséges híváskezelési, hívástovábbítási feladatok ellátása;

5. hívásfogadó rendszer: a hívásfogadó központban használt informatikai és információ-technológiai rendszer, amely alkalmas a segélykérővonalon érkező bejelentések, jelzések, információk fogadására, rögzítésére és továbbítására, valamint a bejelentő földrajzi helyzetének behatárolására;

6.[5] hívásfogadó: a segélyhívásokat fogadó központban a hívásokat fogadó természetes személy;

7. készenléti szervek: a mentők, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv;

8. MIR: mentésirányítási rendszer, számítógéppel támogatott hívásfogadó és erőforrás kezelő, tevékenységirányító, valamint egészségügyi adatgyűjtő rendszer;

9. segélyhívás: természetes személy vagy segélyhívás kezdeményezésére képes technikai rendszer által segélykérővonalon kezdeményezett jelzés, amely vészhelyzet vagy egyéb veszélyes körülmény bejelentését tartalmazza;

10. segélyhívó számok: a készenléti szervek elérését biztosító, ingyenesen hívható (104, 105, 107, 112) hívószámok;

11. segélykérővonal: a segélyhívó számok, valamint minden olyan informatikai vagy egyéb technikai eszköz, amely vészhelyzet bejelentésére vagy segélykérésre alkalmazható;

12. vészhelyzet: olyan ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő természetes személy, illetve a környezetében lévők a készenléti szervek helyszíni segítsége nélkül önállóan megoldani nem képesek;

13. zavaró hívás: a segélykérővonal olyan használata, amely tartalma szerint nem segélyhívás, és indokolatlanul akadályozza a segélykérővonalak rendeltetésszerű használatát, így különösen:

a) nem a készenléti szervek feladat- és hatáskörébe tartozó bejelentést vagy információkérést tartalmaz;

b) olyan valótlan tartalmú közlést vagy bejelentést tartalmaz, amely alkalmas a készenléti szervek valamelyikének szükségtelen intézkedése kiváltására;

c) véletlen vagy technikai hibából eredő hívás, illetve jelzés;

d) SIM kártya nélküli mobiltelefonról kezdeményezett, nem segélyhívásra irányuló hívás.

2. A hívásfogadó központok feladat- és hatásköre

2. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gondoskodik a hívásfogadó központok működtetéséről. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv e feladata ellátása keretében biztosítja

a) a hívásfogadó központok elhelyezését,

b)[6] a hívásfogadói állományt,

c) a hívásfogadó központ műszaki működési feltételeinek megteremtését, valamint

d) a folyamatos üzemű, napi 24 órán keresztül történő zavartalan szolgálatellátást.

(2)[7] A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a hívásfogadó rendszer infrastruktúrájának működtetését, üzemeltetését.

(3)[8] A hívásfogadó központok

a) fogadják és értékelik a segélykérővonalon beérkező segélyhívásokat;

b) a segélyhívás alapján - szükség esetén az élőhang megosztásával, az elektronikus adatlap továbbításával vagy egyéb elektronikus, infokommunikációs úton - közvetítik az adatkezelésre jogosult készenléti szervek felé a bejelentést;

c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján adatot szolgáltatnak a segélyhívások kezelése során rögzített adatokból az arra jogosultak részére.

(4) A hívásfogadó központok az egészségügyi tárgyú segélyhívásokat az élőhang továbbkapcsolásával, valamint az addig kitöltött elektronikus adatlappal haladéktalanul továbbítják a feladat szerint területileg illetékes mentésirányítási központba.

3. A segélyhívás kezdeményezése, fogadása és előszűrése

3. § (1) A hívásfogadó központok fogadják a Magyarország területéről segélykérővonalakon kezdeményezett jelzéseket.

(2)[9]

(3)[10]

(4)[11]

(5)[12]

(6)[13]

(7)[14]

(8) A hívásfogadó központok a fogadott segélyhívásokat a 6. § szerinti minősítést, illetve előszűrést követően az adott típusra előre meghatározott eljárási szabályok szerint kezelik.

4. A segélyhívás fogadásának módja

4. § (1) A hívásfogadó központoknak a segélyhívás fogadásával összefüggő feladatai:

a) a segélyhívás földrajzi helyének,

b) a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámának,

c) a bejelentő kilétének - technikai segélyhívás esetében az eszköz azonosítójának -

azonosítása, megállapítása és

d) a beazonosított adatoknak térképi felületen és az elektronikus adatlapon történő megjelenítése.

(2) A hívásfogadó központokban a bejelentések feldolgozása elektronikus adatlapon történik. A hívásfogadó központokban alkalmazott hívásfogadó rendszer az elektronikus adatlapon automatikusan rögzíti

a) azt a telefonszámot, amelyről a segélyhívás beérkezett,

b) a segélyhívás kezdeményezésének földrajzi helyét és

c) a segélyhívás időpontját.

(3)[15] A hívásfogadó rendszer által automatikusan fogadott segélyhívás kezelésekor a hívásfogadó kikérdezi a bejelentőt és a kapott információkat az elektronikus adatlapon rögzíti. A hívásfogadó - amennyiben ez lehetséges - rögzíti

a) a bejelentőnek az Rtv. 81/A. §-ában és 82. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyes adatait,

b) a segélyhívás alapjául szolgáló vészhelyzet vagy esemény helyszínét,

c) a segélyhívás alapjául szolgáló vészhelyzet vagy esemény leírását és

d) a kikérdezés során ismertté vált egyéb szükséges információkat és adatokat.

(4)[16] A hívásfogadó rendszer a segélyhívás helyére vonatkozó - az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 103. pontjában meghatározott, nyilvánosan elérhető belföldi telefonszolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató rendszeréből átvett, valamint a segélykérő mobiltelefon készülékébe beépített helymeghatározó rendszer által megállapított és automatikusan továbbított - helymeghatározási adatokat rögzíti.

(5)[17] A hívásfogadó a segélyhívás tartalma alapján

a) a segélyhívást egy már létező eseményhez csatolja, vagy

b) a segélyhívást önállóan kezeli és rögzíti eljárásának indokolását.

(6) A hívásfogadó központ a hívásfogadó rendszer útján hangfelvételt készít a segélyhívásokról, amelyről az Rtv.-ben meghatározott szabályok szerint adatot szolgáltat.

5. § A készenléti szervhez közvetlenül - állampolgári személyes bejelentés útján vagy nem segélykérővonalon - beérkezett segélykérést a készenléti szerv tevékenység-irányító központja rögzíti a tevékenység-irányítási rendszerben, amely on-line kapcsolat útján a 4. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat automatikusan továbbítja a hívásfogadó rendszerbe. A tevékenység-irányító központ az ilyen módon rögzített segélyhívás vonatkozásában nyomon követi a vészhelyzeti esemény státuszát, illetve szükség esetén kezdeményezi a hívásfogadó központ, más készenléti szerv, közmű üzemeltető vagy a készenléti szerveken kívüli hatóság, hivatalos szerv, illetve szervezet intézkedését.

5. A segélyhívások fajtái

6. § (1)[18] Ha a segélyhívás alapján készenléti szerv intézkedése szükséges, a hívásfogadó továbbítja az elektronikus adatlapot, valamint szükség esetén haladéktalanul továbbkapcsolja a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező készenléti szervnek.

(2)[19]

(3)[20] Ha a jelzés alapján az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedés nem szükséges, a hívásfogadó a bejelentő részére megadja a szükséges felvilágosítást, és ezt, illetve az 1. § 13. pont b)-d) alpontja szerinti zavaró hívás esetében ennek tényét rögzíti az elektronikus adatlapon.

5/A. Fogyatékossággal élő személy segélykérése[21]

6/A. §[22] (1)[23] Fogyatékossággal élő személy a segélykérését a "112 SOS Hallássérülteknek" elnevezésű mobilalkalmazáson, a 112-es segélyhívó számra küldött SMS útján, videóhívás kezdeményezésére létrehozott applikáció alkalmazásával, valamint egyéb kialakított alternatív segélykérő csatornán is kezdeményezheti. Ezeket a segélykérési lehetőségeket bármely természetes személy igénybe veheti.

(2) A "112 SOS Hallássérülteknek" elnevezésű mobilalkalmazás használatáról, valamint az egyéb alternatív segélykérő csatornán történő bejelentési lehetőségekről a www.police.hu honlap ad tájékoztatást.

(3) Az egyéb kialakított alternatív segélykérő csatornán érkező bejelentések kezelését a hívásfogadó központok végzik.

6.[24]

7. §[25]

7. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(2) A 2-6. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

9. §[26]

10. § (1) Ez a rendelet az egységes európai segélyhívó szám bevezetéséről szóló, 1991. július 29-i 91/396/EGK tanácsi határozat 1. cikk 1. pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet

a)[27] az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv") szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bevezető rész (46) bekezdésének és 1. cikk (1) bekezdésének,

c) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk d) pontjának, valamint

d) a 112-es egységes európai segélyhívón alapuló, a járműből érkező vészhívások továbbítására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás ("e-segélyhívás") támogatásáról szóló, 2011. szeptember 8-i 2011/750/EU európai bizottsági ajánlás bevezető rész (15) bekezdésének

e)[28] a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i 2019/882/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (8) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelethez[29]