32018L1972[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1972 IRÁNYELVE

(2018. december 11.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. RÉSZ

KERETSZABÁLYOK (AZ ÁGAZAT SZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK)

I. CÍM

HATÁLY, CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. FEJEZET

Tárgy, cél és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy, hatály és célok

(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, a kapcsolódó eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a végberendezések egyes aspektusaira vonatkozó szabályozás harmonizált keretét. Megállapítja a nemzeti szabályozó hatóságok és adott esetben egyéb illetékes hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak az Unió egészében történő harmonizált alkalmazására.

(2) Ennek az irányelvnek a céljai:

a) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása, ami a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez, fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti együttműködési képességéhez, a szolgáltatások elérhetőségéhez, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságosságához és a végfelhasználók számára előnyökhöz vezet; és

b) a hatékony verseny és választás révén az Unió egészében a jó minőségű, megfizethető, nyilvánosan elérhető szolgáltatások nyújtásának biztosítása, azon esetek szabályozása, amikor a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élők igényeit - azt illetően, hogy másokkal egyenlő alapon férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz - a piac nem elégíti ki megfelelően, továbbá a szükséges felhasználói jogok meghatározása.

(3) Ez az irányelv nem sérti a következőket:

a) a nemzeti jog által az uniós jognak megfelelően megállapított, illetve az uniós jog által megállapított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek;

b) az uniós, illetve nemzeti szinten az uniós joggal összhangban hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések, különösen a személyes adatok és a magánélet védelmével, a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedések;

c) a tagállamok által a közrend, a közbiztonság és a védelem biztosítása céljából hozott intézkedések;

d) az 531/2012/EU, az (EU) 2015/2120 és a 2014/53/EU rendelet.

(4) A Bizottság, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (a továbbiakban: BEREC) és az érintett hatóságok kötelesek biztosítani, hogy az általuk végzett adatkezelés az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően történjen.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. "elektronikus hírközlő hálózat": olyan átviteli rendszerek összessége - függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központi adminisztratív kapacitáselosztáson alapul - és adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint egyéb erőforrások - ideértve a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, az állandóhelyű (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az Internetet) és mozgó hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra való tekintet nélkül;

2. "rendkívül nagy kapacitású hálózat": vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely a szokásos csúcsidei feltételek mellett az előbbiéhez hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében; a hálózati teljesítmény hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy a végfelhasználói élmény változó lehet annak a médiumnak az eredendően eltérő tulajdonságaiból adódóan, amelynek révén a hálózat a hálózati végponthoz kapcsolódik;

3. "transznacionális piac": az Unióra vagy annak jelentős részére kiterjedő, a 65. cikkel összhangban meghatározott, egynél több tagállamban elhelyezkedő piac;

4. "elektronikus hírközlési szolgáltatás": olyan, általában díjazás ellenében, elektronikus hírközlő hálózatok révén nyújtott szolgáltatás, amely az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatás, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatások kivételével magában foglalja a következő szolgáltatástípusokat:

a) az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott "internet-hozzáférési szolgáltatást";

b) "személyközi hírközlési szolgáltatást"; és

c) az olyan szolgáltatásokat, amelyek teljes egészükben vagy nagyrészt jelátvitelből állnak, mint például a gépek közötti szolgáltatások biztosítására és műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások;

5. "személyközi hírközlési szolgáltatás": olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül lehetővé teszi a véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, és amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t, továbbá amely nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, csekély jelentőségű kiegészítő funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

6. "számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatás": olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely kapcsolódást biztosít nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén, nevezetesen nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy amely kommunikációt tesz lehetővé nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal;

7. "számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás": olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely nem nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén, nevezetesen nem nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével biztosít kapcsolódást, és amely nem tesz lehetővé kommunikációt nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal;

8. "nyilvános elektronikus hírközlő hálózat": olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyet teljes egészében vagy nagyrészt a hálózati végpontok közötti információ átvitelt támogató nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használnak;

9. "hálózati végpont": az a fizikai pont, amelyen a végfelhasználónak hozzáférést biztosítanak egy nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot konkrét hálózati cím segítségével azonosítják, amely végfelhasználói számhoz vagy névhez kapcsolhatnak;

10. "kapcsolódó eszközök": azok a kapcsolódó szolgáltatások, fizikai infrastruktúrák és egyéb eszközök vagy elemek, amelyek olyan elektronikus hírközlő hálózathoz vagy valamely elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik vagy támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; idetartoznak épületek vagy épületek kábelbevezetése, az épületek kábelezése, antennák, tornyok és egyéb támszerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények;

11. "kapcsolódó szolgáltatás": az elektronikus hírközlő hálózathoz vagy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi vagy támogatja az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, önmaga által nyújtott vagy automatizált szolgáltatást, vagy erre alkalmasak; ide tartoznak a számfordítási vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerek, a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsortájékoztatók, valamint egyéb szolgáltatások, mint például az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatás;

12. "feltételes hozzáférésű rendszer": olyan műszaki intézkedés, hitelesítési rendszer és/vagy módszer, amely által a valamely védett rádióműsor- vagy televízióműsor-terjesztő szolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyéni engedélyhez kötött;

13. "felhasználó": a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használó vagy kérelmező természetes személy vagy jogi személy;

14. "végfelhasználó": olyan felhasználó, aki nem biztosít nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nem nyújt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

15. "fogyasztó": olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, művészeti vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ, vagy kér;

16. "elektronikus hírközlő hálózat biztosítása": az ilyen hálózat létrehozása, üzemeltetése, ellenőrzése vagy hozzáférhetővé tétele;

17. "továbbfejlesztett digitális vevődekóder": a digitális interaktív televíziós szolgáltatások vételére képes, televíziókészülékhez vagy integrált digitális televíziókészülékhez való csatlakoztatásra szánt kiegészítő egység;

18. "felhasználói program interfész (API)": a műsorterjesztők vagy szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott alkalmazások, valamint a továbbfejlesztett digitális vevődekóderekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre álló erőforrások közötti szoftver interfész;

19. "rádióspektrum-felosztás": egy adott rádióspektrum-sáv kijelölése egy vagy több rádiótávközlési szolgáltatásfajta általi használatra, adott esetben meghatározott feltételekkel;

20. "káros zavarás": olyan zavarás, amely veszélyezteti egy rádiónavigáció-szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely egyébként komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja egy, az alkalmazandó nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabályozásnak megfelelően használt rádiótávközlési szolgálatot;

21. "hálózatok és szolgáltatások biztonsága": az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások arra való képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak az olyan cselekményeknek, amelyek veszélyeztetik az említett hálózatok és szolgáltatások, a rajtuk tárolt, továbbított vagy kezelt adatok vagy az említett elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások keretében nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét vagy bizalmasságát;

22. "általános felhatalmazás": a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózati szolgáltatások biztosítására és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyes típusaira vonatkozóan ágazatspecifikus kötelezettségeket állapít meg;

23. "kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont": vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kisméretű berendezés, amely kis területen belül, engedélyköteles rádióspektrum vagy engedélymentes rádióspektrum vagy ezek kombinációja használatával üzemel, és amely akár nyilvános elektronikus hírközlő hálózat részeként is használható, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül az - akár állandóhelyű, akár mozgó - hálózat topológiájára, lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést;

24. "rádiós helyi hálózat" vagy "RLAN": kis teljesítményű, vezeték nélküli hozzáférési rendszer, amely kis területen belül üzemel, úgy, hogy a más felhasználók által a közelben használt hasonló rendszerek zavarásának a kockázata csekély, és amely nem kizárólagos alapon harmonizált rádióspektrumot használ;

25. "harmonizált rádióspektrum": olyan rádióspektrum, amelynek az elérhetővé tételére és hatékony használatára vonatkozóan a 676/2002/EK határozat 4. cikkének megfelelően műszaki végrehajtási intézkedés révén harmonizált feltételeket állapítottak meg;

26. "rádióspektrum megosztott használata": két vagy több felhasználó hozzáférése ugyanazon rádiófrekvencia-sávokhoz azoknak meghatározott megosztási mechanizmus keretében való használata céljából, amelyet általános felhatalmazás, a rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok vagy ezek kombinációja alapján fogadtak el, ideértve az olyan szabályozási megközelítéseket, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek célja, hogy elősegítse a frekvenciasávok valamennyi résztvevő fél kötelező erejű megállapodása alapján, a rádióspektrum használati jogaikban foglalt megosztási szabályokkal összhangban történő megosztott használatát annak érdekében, hogy minden felhasználó számára kiszámítható és megbízható megosztási mechanizmusokat garantáljon a versenyjog alkalmazásának sérelme nélkül;

27. "hozzáférés": létesítmények vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása valamely más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy műsorterjesztés céljára használják; ez magában foglalja többek között a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez különösen tartalmazza a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést); továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és tartóoszlopokat; a megfelelő szoftverrendszerekhez - köztük a működést támogató rendszerekhez - való hozzáférést; az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából; a számfordítási vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést; az állandóhelyű és a mobil hálózatokhoz való hozzáférést különösen barangolás céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést és a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

28. "összekapcsolás": olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai összekapcsolása révén megvalósított, a nyilvánoshálózat-üzemeltetők között létrehozott különleges hozzáféréstípus, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak azzal a céllal, hogy az egyik vállalkozás felhasználói számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másik vállalkozás felhasználóival való kommunikáció, vagy pedig egy másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ha a szolgáltatásokat a résztvevő felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek nyújtják;

29. "üzemeltető": olyan vállalkozás, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot vagy kapcsolódó eszközt szolgáltat, vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkezik;

30. "helyi hurok": a nyilvános, helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely hálózati végpontot egy kábelrendezővel vagy azzal egyenértékű eszközzel összekapcsoló fizikai útvonal, amelyen az elektronikus hírközlés során a jelek végighaladnak;

31. "hívás": nyilvános, személyközi hírközlési szolgáltatás révén létrehozott, kétirányú hangkommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;

32. "hangszolgáltatás": a nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását magában foglaló, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás;

33. "földrajzi szám": a nemzeti számozási tervben szereplő olyan szám, amely számjegyszerkezetének egy része a hálózati végpont fizikai helyére történő hívásirányításra használt földrajzi jelentőséggel bír;

34. "nem földrajzi szám": a nemzeti számozási tervben szereplő olyan szám, amely nem földrajzi szám, mint például a mobil hívószámok, a díjmentes és az emelt díjas hívások hívószámai;

35. "teljeskörű beszélgetési szolgáltatás": olyan multimédiás, valós idejű beszélgetést biztosító szolgáltatás, amely kétirányú, szimmetrikus mozgókép-átvitelt, valamint valós idejű szövegátvitelt és hangátvitelt tesz lehetővé két vagy több egymástól eltérő helyszínen tartózkodó felhasználó között;

36. "segélyszolgálati állomás": konkrét helyszín, ahol segélyhívási célú közlések hatóság vagy valamely, a tagállam által elismert magánszervezet felelősségi körébe tartozó első fogadása történik;

37. "illetékes segélyszolgálati állomás": az a segélyszolgálati állomás, amelyet a felelős hatóságok kijelöltek az egy adott földrajzi területről érkező vagy bizonyos típusú segélyhívások kezelésére;

38. "segélyhívás": személyközi hírközlési szolgáltatások segítségével egy végfelhasználó és a segélyszolgálati állomás között a készenléti szolgálatoktól veszélyhelyzeti segítség kérése és igénybevétele céljából folytatott kommunikáció;

39. "készenléti segélyszolgálat": olyan szolgálat, amelyet az adott tagállam ilyenként elismer, és amely a nemzeti joggal összhangban azonnali és gyors segélynyújtást biztosít különösen olyan helyzetekben, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet vagy a testi épséget, az egyének egészségét vagy biztonságát vagy a közegészséget vagy közbiztonságot, a magán- vagy köztulajdont, illetve a környezetet;

40. "helymeghatározási adatok": a nyilvános mobilhálózatokon a hálózati infrastruktúrából vagy a mobil készülékekből származó mindazon feldolgozott adatok, amelyek meghatározzák a végfelhasználó mobil végberendezésének földrajzi helyzetét, a nyilvános helyhez kötött hálózatokon pedig a hálózati végpont fizikai helyzetére vonatkozó adatok;

41. "végberendezés": a 2008/63/EC bizottsági irányelv ( 1 ) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott végberendezés;

42. "biztonsági esemény": olyan esemény, amely hátrányosan érinti az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát.

II. FEJEZET

Célkitűzések

3. cikk

Általános célkitűzések

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges és azokkal arányos minden észszerű intézkedést meghozzanak. A tagállamoknak, a Bizottságnak, a rádióspektrumpolitikai csoportnak (RSPG) is hozzá kell járulnia a fenti célok eléréséhez.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak hatáskörükön belül hozzá kell járulniuk a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

(2) Ezen irányelvvel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak, valamint a BEREC-nek, a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell az alábbi összes, fontossági sorrend felállításának szándéka nélkül felsorolt általános célkitűzés megvalósítására:

a) előmozdítani a hálózati összekapcsoltságot és az Unió valamennyi polgára és vállalkozása számára a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz - így a vezetékes, a mobil és a vezeték nélküli hálózatokhoz - való hozzáférést, valamint azok használatát;

b) előmozdítani a versenyt - ideértve a hatékony, infrastruktúraalapú versenyt is - az elektronikus hírközlő hálózatok és a kapcsolódó eszközök biztosítása terén, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó szolgáltatások kínálata terén;

c) hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez azáltal, hogy Unió-szerte felszámolják a még fennálló akadályokat és összehangolt feltételeket teremtenek az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások, illetve az ezekbe való beruházás viszonylatában, mégpedig úgy, hogy közös szabályokat és kiszámítható szabályozási megközelítéseket alakítanak ki, kedvezve a rádióspektrum hatásos, hatékony és összehangolt használatának, a nyílt innovációnak, a transzeurópai hálózatok létrehozásának és fejlesztésének, a páneurópai szolgáltatások nyújtásának, rendelkezésre állásának és interoperabilitásának, valamint a végpontok közötti összeköttetésnek;

d) előmozdítani az uniós polgárok érdekeit azáltal, hogy biztosítják a hálózati összekapcsoltságot, gondoskodnak a rendkívül nagy kapacitású hálózatok - így a állandóhelyű, mozgó és vezeték nélküli hálózatok - és az elektronikus hírközlési szolgáltatások széleskörű elérhetőségéről és használatba vételéről, lehetővé teszik, hogy a tényleges verseny következtében a lehető legelőnyösebb választék, ár és minőség érvényesüljön, fenntartják a hálózatok és szolgáltatások biztonságát, a szükséges ágazatspecifikus szabályok révén gondoskodnak a végfelhasználók egységesen magas szintű védelméről, továbbá megoldást kínálnak meghatározott társadalmi csoportok - különösen a fogyatékossággal élő, az időskorú és a különleges szociális helyzetű végfelhasználók - többek között megfizethető árak iránti - igényeinek a kielégítésére, valamint gondoskodnak arról, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak is megfelelő választék és egyenértékű hozzáférés álljon a rendelkezésére.

(3) Amikor a Bizottság referenciamutatókat és jelentéseket készít arra vonatkozóan, hogy a tagállami intézkedések mennyire eredményesek a (2) bekezdésben említett célkitűzések elérése szempontjából, ehhez szükség esetén segítséget nyújtanak a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és az RSPG.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak a (2) bekezdésben említett és e bekezdésben meghatározott politikai célkitűzések elérése érdekében többek között:

a) elő kell segíteniük a szabályozás kiszámíthatóságát azáltal, hogy gondoskodnak a következetes szabályozási megközelítés érvényesüléséről a megfelelő felülvizsgálati időszakok tekintetében, valamint együttműködnek egymással, a BEREC-cel, az RSPG-vel és a Bizottsággal;

b) biztosítaniuk kell, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között hasonló körülmények fennállása esetén ne legyen megkülönböztetés;

c) az uniós jogot technológiai szempontból semlegesen kell alkalmazniuk, annyiban, amennyiben az összeegyeztethető az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérésével;

d) elő kell mozdítaniuk az új és a megújított infrastruktúrákba való hatékony beruházást és az ezekkel kapcsolatos innovációt, többek között annak biztosítása révén, hogy a hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségben minden esetben megfelelő módon sor kerüljön a beruházó vállalkozások által viselt kockázat figyelembe vételére, valamint annak engedélyezése révén, hogy a beruházók és a hozzáférést kérő felek egymás között különféle együttműködési formák révén diverzifikálják a beruházási kockázatokat, biztosítva ugyanakkor, hogy a piaci verseny fennmaradjon és a megkülönböztetésmentesség elve továbbra is érvényesüljön;

e) kellő figyelmet kell fordítaniuk az infrastruktúrával, a versennyel, valamint a végfelhasználók és különösen a tagállamok különböző földrajzi térségeiben található fogyasztók - ideértve a természetes személyek által nonprofit jelleggel kezelt helyi infrastruktúrát is - körülményeivel kapcsolatos feltételek sokféleségére;

f) kizárólag az ahhoz szükséges mértékben szabad előzetes szabályozási kötelezettségeket megállapítaniuk, hogy a végfelhasználók érdekében tényleges és fenntartható verseny alakuljon ki, illetve amennyiben ez a feltétel teljesült, enyhíteniük kell vagy fel kell oldaniuk ezeket a kötelezettségeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok pártatlanul, objektív módon, átláthatóan, megkülönböztetésmentesen és arányosan járjanak el.

4. cikk

A rádióspektrum-politika stratégiai tervezése és koordinációja

(1) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrum Unión belüli használatának stratégiai tervezése, koordinációja és harmonizációja terén, az elektronikus hírközlés belső piacának kialakítására és működésére vonatkozó uniós szakpolitikákkal összhangban. E célból fontolóra veszik többek között az uniós politikák gazdasági, biztonsági, egészségügyi, közérdekkel, szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros zavarás elkerülése végett.

(2) A tagállamok az egymással és a Bizottsággal való együttműködés révén előmozdítják a rádióspektrum-politikai megközelítések koordinációját az Európai Unióban, és adott esetben előmozdítják a harmonizált feltételeket a rádióspektrum rendelkezésre állása és hatékony használata tekintetében, ami a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges.

(3) A tagállamok az RSPG keretében az (1) bekezdésnek megfelelően együttműködnek egymással és a Bizottsággal, valamint kérésre az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy támogassák az Unión belüli rádióspektrum-politikai megközelítések stratégiai tervezését és összehangolását, a következők révén:

a) a rádióspektrummal összefüggő kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok kidolgozása ezen irányelv végrehajtása céljából;

b) a tagállamok közötti koordináció elősegítése ezen irányelv és más uniós jogszabályok végrehajtása, valamint a belső piac fejlődéséhez való hozzájárulás céljából;

c) a rádióspektrum kijelölése és a rádióspektrum-használat engedélyezése terén alkalmazott megközelítéseik összehangolása, valamint jelentések és vélemények közzététele a rádióspektrummal összefüggő kérdésekről.

A BEREC-et be kell vonni azokba a kérdésekbe, amelyek a rádióspektrummal összefüggő piacszabályozási és verseny-vonatkozású hatáskörét érintené.

(4) A Bizottság - a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legteljesebb mértékű figyelembevétele mellett - jogalkotási javaslatokat nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak abból a célból, hogy olyan többéves rádióspektrum-politikai programokat hozzon létre, amelyekben meghatározza a rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és harmonizációjának politikai irányvonalait és célkitűzéseit [ezen irányelvvel összhangban], továbbá abból a célból, hogy a harmonizált rádióspektrumot felszabadítsa megosztott vagy egyedi jogok tárgyát nem képező használatra.

II. CÍM

INTÉZMÉNYI KIALAKÍTÁS ÉS IRÁNYÍTÁS

I. FEJEZET

Nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok

5. cikk

Nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben előírt valamennyi feladatot illetékes hatóság végezze.

A nemzeti szabályozó hatóságok ezen irányelv alapján ellátandó feladatkörébe tartoznak legalább az alábbiak:

a) az előzetes piaci szabályozás végrehajtása, beleértve a hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek előírását is;

b) a vállalkozások közötti jogvita-rendezés biztosítása;

c) rádióspektrum-gazdálkodási feladatok végrehajtása és határozathozatal az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó rádióspektrum-használati jogokkal kapcsolatos nemzeti eljárások piacformálási elemeiről és versenyelemeiről, vagy - abban az esetben, ha a feladatokat egyéb illetékes hatóságokra ruházták - tanácsadás biztosítása számukra ezekre vonatkozóan;

d) hozzájárulás az elektronikus hírközlési ágazatbeli végfelhasználói jogok védelmének biztosításához - ahol releváns, más illetékes hatóságokkal koordinált módon;

e) a nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos piacformálási és versenykérdések értékelése és szoros figyelemmel kísérése;

f) a tisztességtelen teher felmérése és az egyetemes szolgáltatás biztosításának nettó költségének kiszámítása;

g) a szolgáltatók közötti számhordozhatóság biztosítása;

h) minden olyan egyéb feladat elvégzése, amelyet ezen irányelv a nemzeti szabályozó hatóságokra ró.

A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházhatnak egyéb, az ezen irányelvben és egyéb uniós jogszabályokban előírt feladatokat is, így különösen azokat, amelyek a piaci versennyel vagy a piacralépéssel - és így például az általános felhatalmazással -, vagy a BEREC-re ruházott feladatok valamelyikével kapcsolatosak. Azoknak az egyéb illetékes hatóságoknak, amelyekre a piaci versennyel vagy a piacralépéssel kapcsolatos feladatokat ruháztak, a határozatuk meghozatala előtt konzultálniuk kell a nemzeti szabályozó hatósággal. A BEREC feladatainak ellátásához való hozzájárulás céljából a nemzeti szabályozó hatóságoknak jogában áll bekérni a piac résztvevőitől a szükséges adatokat, illetve egyéb információkat.

A tagállamok jogszabályaik alapján- ideértve az uniós jogot végrehajtó nemzeti jogszabályokat is - egyéb feladatokat is ruházhatnak a nemzeti szabályozó hatóságokra.

Az ebben az irányelvben a 2009-es módosításokat is tartalmaz uniós elektronikus hírközlési szabályozási keretben előírt feladatok kiosztását illetően előírt rendelkezések átültetésekor a tagállamoknak elő kell segíteniük mindenekelőtt azt, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei stabilak legyenek.

(2) Egyazon tagállam vagy különböző tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak és egyéb illetékes hatóságainak a szabályozói együttműködés elősegítése érdekében, amennyiben ez szükséges, együttműködési megállapodásokat kell kötniük egymással.

(3) A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok által végzendő feladatokat könnyen hozzáférhető formában teszik közzé, különösen abban az esetben, ha e feladatokat egynél több szervre ruházzák. A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy e hatóságok között, valamint e hatóságok és a versenyjog vagy a fogyasztóvédelmi jog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok között a közös érdekű ügyekben konzultációra és együttműködésre kerüljön sor. Amennyiben az ilyen ügyekkel kapcsolatban egynél több hatóságnak van hatásköre, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes hatóságok saját feladatainak könnyen hozzáférhető formában történő közzététele megtörténjen.

(4) A tagállamok az ezen irányelv alapján feladatokkal megbízott minden nemzeti szabályozó hatóságot és egyéb illetékes hatóságot és azok megfelelő feladatkörét, valamint az azokban bekövetkező változásokat bejelentik a Bizottságnak.

6. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlensége

(1) A tagállamok azáltal biztosítják a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlenségét, hogy gondoskodnak e hatóságoknak az elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személytől való jogi elkülönüléséről és funkcionális függetlenségéről. Azok a tagállamok, amelyek bizonyos elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait állami tulajdonban tartják vagy ilyen üzemeltetők felett ellenőrzést gyakorolnak, gondoskodnak arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szervezetileg ténylegesen elkülönüljön.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok pártatlanul, átlátható módon és kellő időben intézkedve gyakorolják hatáskörüket. A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok megfelelő technikai, anyagi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához.

7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak kinevezése és felmentése

(1) A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjait, illetve azok póttagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, legalább hároméves hivatali időre kell kinevezni érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből. A tagállamok biztosítják a döntéshozatal folyamatosságát.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vezetője vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjai, illetve azok póttagjai kizárólag akkor legyenek elbocsáthatók a hivatali idejük alatt, ha már nem felelnek meg a feladataik teljesítéséhez szükséges, a nemzeti jogban a kinevezésük előtt megállapított feltételeknek.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság érintett vezetőjének vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjainak elbocsátásáról szóló határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A nemzeti szabályozó hatóság elbocsátott vezetőjének, vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjainak indokolást is kell kapnia. Abban az esetben, ha az említett indokolást nem hozzák nyilvánosságra, az említett személy kérésére a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell. A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó határozatra vonatkozóan fennálljon mind a ténybeli, mind a jogi elemek bíróság általi felülvizsgálatának a lehetősége.

8. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok politikai függetlensége és elszámoltathatósága

(1) A 10. cikk sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós jogi rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban függetlenül és objektíven járnak el - a belső eljárások kialakítását és a személyzet szervezését is beleértve -, átlátható és elszámoltatható módon, az uniós jognak megfelelően működnek, és más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos joggal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 31. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést készítenek többek között az elektronikus hírközlési piac állapotáról, az általuk kiadott határozatokról, az emberi és pénzügyi erőforrásaikról és azok rendeltetéséről, valamint a jövőbeli tervekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

9. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási kapacitása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek, és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élvezzenek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni.

(2) Azon kötelezettség sérelme nélkül, miszerint megfelelő anyagi és humán erőforrásokat kell biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságok számára a rájuk bízott feladatok ellátásához, a pénzügyi önállóságuk ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti alkotmányjogi rendelkezésekkel összhangban felügyeletnek vagy ellenőrzésnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok költségvetése fölötti ellenőrzést átlátható módon és a nyilvánosság biztosítása mellett kell gyakorolni.

(3) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a BEREC-ben való aktív részvételhez és az annak munkájához való hozzájáruláshoz.

10. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok részvétele a BEREC-ben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és egységesség előmozdítására irányuló céljait a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok aktívan támogassák.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék a BEREC által kiadott iránymutatásokat, véleményeket, ajánlásokat, közös álláspontokat, bevált gyakorlatokat és módszertani leírásokat, amikor elfogadják nemzeti piacaikra vonatkozó határozataikat.

11. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal

A nemzeti szabályozó hatóságok, az ezen irányelv szerinti egyéb illetékes hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok ellátják egymást az ezen irányelv alkalmazásához szükséges információval. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazandók, és az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

II. FEJEZET

Általános felhatalmazás

I. Szakasz

Általános rész

12. cikk

Elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános felhatalmazás

(1) A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésében vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve ha ez az EUMSZ 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szabadságának minden ilyen korlátozását kellően meg kell indokolni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások kivételével - a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek és a 46. és 94. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül - csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti.

(3) Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások tekintetében indokolt a bejelentési kötelezettség, úgy e vállalkozásoktól csak azt követelheti meg, hogy bejelentést tegyenek a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az illetékes hatóságnak. A tagállam nem írhatja elő a bejelentést tevő vállalkozások számára, hogy mielőtt az általános felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolnák, az említett hatóság vagy valamely egyéb hatóság kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait beszerezzék.

A bejelentést követően, ha az szükséges, a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, adott esetben ezen irányelv használati jogokra vonatkozó rendelkezései alapján.

(4) A (3) bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely természetes vagy jogi személy által a nemzeti szabályozó vagy az illetékes hatóságnak címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek a BEREC és az említett hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. Az említett adatkört az alábbiakra kell korlátozni:

a) a szolgáltató neve;

b) a szolgáltató jogállása, cégformája és cégjegyzékszáma, amennyiben az üzemeltető az Unióban kereskedelmi nyilvántartásban vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásban szerepel;

c) a szolgáltató Unión belüli székhelye - amennyiben rendelkezik ilyennel - és adott esetben valamely tagállamban található másodlagos fióktelepe földrajzi helyének címe;

d) a szolgáltató azon honlapjának címe - adott esetben -, amely az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetéséhez vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik;

e) a kapcsolattartó személye és elérhetőségei;

f) a szolgáltatni kívánt hálózatok vagy szolgáltatások rövid leírása;

g) az érintett tagállamok megnevezése; valamint

h) a tevékenység megkezdésének becsült időpontja.

A tagállamok semmilyen további vagy külön bejelentési kötelezettséget nem írhatnak elő.

A bejelentési kötelezettségek közelítése érdekében a BEREC-nek közzé kell tennie a bejelentés mintájára vonatkozó iránymutatásokat és uniós adatbázist kell vezetnie az illetékes hatóságok számára beérkezett bejelentésekről. E célból az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül, elektronikus úton továbbítanak a BEREC-nek minden beérkezett bejelentést. Az illetékes hatóságok részére a 2020. december 21-ig tett bejelentéseket 2021. december 21-ig továbbítani kell a BEREC-nek.

13. cikk

Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádióspektrum-használati és a számozásierőforrás-használati jogok csak az I. mellékletben felsorolt feltételekhez köthetők. E feltételeknek megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A rádióspektrum-használati jogok tekintetében biztosítaniuk kell az ilyen feltételek hatékony és hatásos használatát, és összhangban kell lenniük a 45. és 51. cikkel, a számozásierőforrás-használati jogok tekintetében pedig a 94. cikkel.

(2) Az általános felhatalmazásból eredő jogoktól és kötelezettségektől jogilag el kell különülniük azoknak az egyedi kötelezettségeknek, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára a 61. cikk (1) és (5) bekezdése, valamint a 62., a 68. és a 83. cikk alapján előírhatók, valamint amelyek ezen irányelv alapján egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szervezetek számára előírhatók. Annak érdekében, hogy az átláthatóság biztosított legyen, az említett egyedi kötelezettségek egyes szolgáltatók számára történő előírásának feltételeit és eljárását az általános felhatalmazásnak tartalmaznia kell.

(3) Az általános felhatalmazás csak olyan feltételeket tartalmazhat, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak és szerepelnek az I. melléklet A., B és C részében; nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a vállalkozásokra más nemzeti jogszabályok alapján vonatkoznak.

(4) A tagállamok az általános felhatalmazásban szereplő feltételeket nem szabhatják meg a rádióspektrum- vagy a számozásierőforrás-használati jogok megadása kapcsán ismét.

14. cikk

A létesítménytelepítési jogok és az összekapcsolási jogok gyakorlását megkönnyítő nyilatkozatok

Abból a célból, hogy a szóban forgó jogok gyakorlását például más közigazgatási szinteken vagy az egyéb szolgáltatókkal való viszonyban megkönnyítsék, az illetékes hatóságok egy adott vállalkozás kérelmét követő egy héten belül szabványosított nyilatkozatot bocsátanak ki, amelyben szükség esetén megerősítik, hogy a vállalkozás a 12. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést nyújtott be. Az említett nyilatkozatok részletezik, hogy az általános felhatalmazás alapján elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások milyen körülmények között jogosultak létesítménytelepítési jogot kérelmezni, az összekapcsolásról tárgyalni és hozzáférésben vagy összekapcsolásban részesülni. Az ilyen nyilatkozat esetleg a 12. cikk (3) bekezdésében említett bejelentést követő automatikus válaszként is kibocsátható.

2. Szakasz

Az általános felhatalmazásból eredő jogok és kötelezettségek

15. cikk

Az általános felhatalmazásból eredő minimumjogok felsorolása

(1) A 12. cikk alapján az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások jogosultak:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltetni és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani;

b) arra, hogy a szükséges létesítménytelepítési jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása a 43. cikknek megfelelően történjen;

c) az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal összefüggésben a 13., a 46. és az 55. cikk keretében rádióspektrumot használni;

d) arra, hogy a szükséges számozásierőforrás-használati jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása a 94. cikknek megfelelően történjen.

(2) Amennyiben az ilyen vállalkozások a nyilvánosság számára üzemeltetnek elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyújtanak elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, az általános felhatalmazás feljogosítja őket, hogy:

a) ezen irányelvvel összhangban, az Unióban általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókkal az összekapcsolásról tárgyaljanak, és szükség szerint ez utóbbiak hálózatához hozzáférést nyerjenek, vagy ez utóbbiak hálózatával összekapcsolást valósítsanak meg;

b) a 86. vagy 87. cikknek megfelelően lehetőséget kapjanak arra, hogy valamely egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nyújtására vagy a nemzeti terület különböző részeinek lefedésére jelöljék ki őket.

16. cikk

Igazgatási díjak

(1) Az általános felhatalmazás keretében elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások, illetve a használati joggal rendelkezők számára kivetett igazgatási díjnak olyannak kell lennie,

a) amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok - például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok - elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége; és

b) amelyet az egyes vállalkozások között olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon osztanak meg, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem rónak ki igazgatási díjat olyan vállalkozásokra, amelyek forgalma nem ér el egy bizonyos küszöböt, vagy amelyek tevékenysége nem ér el egy minimális piaci részesedést, vagy amelyek tevékenységének területi hatálya nagyon korlátozott.

(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok igazgatási díjat vetnek ki, az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik. Amennyiben a díjak teljes összege és az igazgatási költségek között különbség van, megfelelő kiigazításokat kell elvégezni.

17. cikk

Számviteli függetlenség és pénzügyi beszámolók

(1) A tagállamok az olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, amelyek ugyanabban a tagállamban vagy más tagállamban más ágazatokban szolgáltatások nyújtására különleges vagy kizárólagos joggal rendelkeznek, előírják:

a) elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő tevékenységekre vonatkozóan - annyiban, amennyiben ez ilyen tevékenységeket végző, jogilag független szervezetek esetében követelmény lenne - oly módon, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, illetve az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó minden költségelemet és bevételi elemet - azok számítási alapjával és az alkalmazott részletes hozzárendelési módszerekkel együtt - azonosítani lehessen, beleértve a befektetett eszközök és strukturális költségek részletes bontását; vagy

b) az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő tevékenységek szerkezeti elkülönítését.

A tagállamok választhatják azt, hogy az első albekezdésben említett követelményeket nem alkalmazzák olyan vállalkozásokra, amelyeknek az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő, tagállamokbeli tevékenységeiből származó éves forgalma nem éri el az 50 millió eurót.

(2) Amennyiben a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem tartoznak a társasági jog hatálya alá, és nem elégítik ki az uniós jogi számviteli szabályok kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kritériumait, pénzügyi beszámolóikat el kell készíteni, független könyvvizsgálatnak kell alávetni és közzé kell tenni. A könyvvizsgálatot a vonatkozó nemzeti és uniós szabályok szerint kell elvégezni.

Az e bekezdés első albekezdését az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti elkülönített számviteli nyilvántartásra is alkalmazni kell.

3. Szakasz

Módosítás és visszavonás

18. cikk

Jogok és kötelezettségek módosítása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az általános felhatalmazásokkal, a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokkal, illetve a létesítménytelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokat, feltételeket és eljárásokat csak objektíve indokolt esetekben és arányos módon, adott esetben az átruházható rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével lehessen módosítani.

(2) Azon esetek kivételével, amikor a javasolt módosítások kisebb mértékűek és a jogosult vagy az általános felhatalmazások jogosultja hozzájárult azokhoz, az ilyen módosításra irányuló szándékot megfelelő módon az érintettek tudomására kell hozni. Az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak, elegendő időt kell biztosítani a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Az említett időtartam, hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn, legalább négy hét.

A módosításokat az indokolásokkal együtt közzé kell tenni.

19. cikk

A jogok korlátozása vagy visszavonása

(1) A 30. cikk (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok a létesítménytelepítési vagy a rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokat a tárgyidőszak vége előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza, kivéve akkor, ha e cikk (2) bekezdése szerint indokolt, és - adott esetben - összhangban van az I. melléklettel, valamint a jogok visszavonása esetén nyújtandó kártalanításra irányadó nemzeti rendelkezésekkel.

(2) A rádióspektrum hatásos és hatékony használatával vagy a 676/2002/EK határozat (4) cikke alapján elfogadott műszaki végrehajtási intézkedéssel összhangban, a tagállamok előre kidolgozott, pontosan meghatározott eljárások alapján, valamint az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban engedélyezhetik a rádióspektrum-használati jogok korlátozását vagy visszavonását, beleértve az ezen irányelv 49. cikkében említett jogokat is. Ilyen esetekben a jogosultat adott esetben és az uniós joggal, valamint a releváns nemzeti rendelkezésekkel összhangban megfelelően kompenzálni kell.

(3) A 45. cikk (4) vagy (5) bekezdése alkalmazásának eredményeként a rádióspektrum használatában bekövetkező változás önmagában nem teremt indokot ahhoz, hogy a rádióspektrum-használati jog visszavonásra kerüljön.

(4) Minden, az általános felhatalmazásoknak és az egyedi rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogoknak a jogosult beleegyezése nélkül történő korlátozására vagy visszavonására irányuló szándékról a 23. cikknek megfelelően konzultálni kell az érdekelt felekkel.

III. FEJEZET

Adatszolgáltatás, felmérések és konzultációs mechanizmus

20. cikk

Adatkérés a vállalkozásoktól

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, kapcsolódó eszközöket üzemeltető vagy kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden olyan adatot - köztük pénzügyi adatot is - rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egyéb illetékes hatóságoknak és a BEREC-nek szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen irányelv és az (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) rendelkezéseinek, illetve az ezekkel összhangban elfogadott határozatoknak vagy kinyilvánított véleményeknek való megfelelést. A nemzeti szabályozó hatóságok - és amennyiben a feladataik ellátáshoz ez szükséges, az egyéb illetékes hatóságok - hatásköre kiterjed különösen arra, hogy e vállalkozásokat adatszolgáltatásra kérjék fel a jövőbeli hálózat- és szolgáltatásfejlesztésekre vonatkozóan, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra, valamint hogy annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 22. cikknek megfelelő feltérképezés és területkijelölés, helyi szintű bontásban, kellő részletességgel adatokat kérjenek az elektronikus hírközlő hálózatokra és a kapcsolódó eszközökre vonatkozó információkra is.

Amennyiben az első albekezdésnek megfelelően gyűjtött adatok elégtelennek bizonyulnak ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok, az egyéb illetékes hatóságok és a BEREC el tudják látni az uniós jog által rájuk ruházott szabályozási feladataikat, a szükséges adatok benyújtására más érintett, az elektronikus hírközlés területén vagy egyéb, szorosan kapcsolódó ágazatban működő vállalkozásokat is fel lehet kérni.

A nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokat is fel lehet kérni számviteli adatok szolgáltatására az említett nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódó kiskereskedelmi piacokra vonatkozóan.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok tájékoztatást kérhetnek a 2014/61/EU irányelv alapján létrehozott egyablakos információs pontoktól.

Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő feladat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

A vállalkozásoknak az igényelt információkat azonnal, valamint az előírt határidőn belül és az előírt részletességgel kell kiadniuk.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok indokolással ellátott kérés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsássanak az EUMSZ szerinti feladatainak elvégzéséhez szükséges minden adatot. A Bizottság által kért adatszolgáltatásnak az ilyen feladatok elvégzésével arányosnak kell lennie. Amennyiben a szolgáltatott adatok a vállalkozások által a hatóság kérésére korábban már szolgáltatott adatokkal kapcsolatosak, az érintett vállalkozásokat erről tájékoztatják. A Bizottság a szolgáltatott adatokat a szükséges mértékben másik tagállam hasonló hatóságának rendelkezésére bocsátja, kivéve, ha az adatot szolgáltató hatóság kifejezetten és indokolás mellett ennek ellenkezőjét kérte.

A (3) bekezdésben előírt követelményekre is figyelemmel, a tagállamok biztosítják, hogy a valamely hatósághoz benyújtott adatokat indokolással ellátott kérelem alapján ugyanabban vagy más tagállamban másik szabályozó hatóság és a BEREC rendelkezésére lehessen bocsátani, amennyiben ez az érintett hatóságok valamelyike vagy a BEREC uniós jog szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges.

(3) Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok értelmében bizalmasnak minősít valamely adatot - ideértve a feltérképezés keretében, az (1) bekezdés szerint gyűjtött adatokat is -, a Bizottság, a BEREC és az egyéb érintett illetékes hatóságok biztosítják a megfelelő titoktartást. Az említett titoktartás nem akadályozhatja meg, hogy az illetékes hatóság, a Bizottság, a BEREC és az egyéb érintett illetékes hatóságok ezen irányelv alkalmazásának a felülvizsgálata, nyomon követése és felügyelete céljából időben megosszák egymással az adatokat.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok - az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályok szerint, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel - közzétegyék azokat az adatokat, amelyek a nyílt versenypiac kialakításához hozzájárulhatnak.

(5) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik a (4) bekezdésben említett adatokhoz való nyilvános hozzáférés feltételeit, beleértve az ilyen hozzáférés megszerzésére vonatkozó eljárást.

21. cikk

Az általános felhatalmazás, a használati jogok és az egyedi kötelezettségek tekintetében előírt adatszolgáltatás

(1) A 20. cikknek megfelelő információigénylés és az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok - az általános felhatalmazás keretében, a használati jogok esetében, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek esetében - olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amelyek arányosak és tárgyilagos mérce szerint indokoltak különösen a következő célok érdekében:

a) az I. melléklet A. része 1. feltételének, D. része 2. és 6. feltételének és E. része 2. és 7. feltételének való megfelelés, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelés szisztematikus vagy eseti ellenőrzése;

b) az I. mellékletben meghatározott feltételek betartásának eseti ellenőrzése abban az esetben, ha panaszt emeltek, vagy ha az illetékes hatóságnak más oka van feltételezni, hogy valamely feltételt nem tartanak be, illetve ha az illetékes hatóság saját kezdeményezés alapján folytat vizsgálatot;

c) a használati jog megadása iránti kérelmek kezelése és elbírálása;

d) a szolgáltatások minőségére és árára vonatkozó összehasonlító áttekintések közzététele a fogyasztók érdekében;

e) egyértelműen meghatározott statisztikák- vagy tanulmányok összeállítása;

f) piacelemzés végzése ezen irányelv céljai érdekében, ideértve a piacelemzés tárgyát képező piacokhoz kapcsolódó, az értékesítési lánc alacsonyabb szintjeit képviselő piacokra vagy a kiskereskedelmi piacokra vonatkozó adatokat is;

g) a rádióspektrum és a számozási erőforrások hatékony használatának fenntartása és az azokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása;

h) az olyan jövőbeli hálózat- és szolgáltatásfejlesztések értékelése, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra, a területlefedettségre, a végfelhasználók számára rendelkezésre álló internetkapcsolatokra vagy a 22. cikk szerinti területkijelölésre.

i) földrajzi felmérések készítése;

j) válaszadás a BEREC tájékoztatás iránti, indokolással ellátott kérelmeire.

Az első albekezdés a) és b), valamint d)-j) pontjában említett adatok szolgáltatása a piacra jutást megelőzően, vagy annak feltételeként nem követelhető meg.

A BEREC szükség esetén dokumentummintákat dolgozhat ki az információkérés céljára, hogy megkönnyítse a bekért információk egységes szerkezetben való megjelenítését és elemzését.

(2) A rádióspektrum-használati jogok tekintetében az (1) bekezdésben említett adatoknak különösen a rádióspektrum eredményes és hatékony használatára, valamint a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó esetleges kötelezettségek teljesítésére és azok ellenőrzésére kell vonatkozniuk.

(3) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatok szolgáltatását követelik meg a vállalkozásoktól, tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat arról, hogy pontosan milyen célra használják fel az adatokat.

(4) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok nem ismételhetik meg a BEREC által az (EU) 2018/1971 rendelet 40. cikke alapján már továbbított adatkéréseket, ha a BEREC a kapott adatokat az említett hatóságok rendelkezésére bocsátotta.

22. cikk

Hálózatok földrajzi felmérése és kiértékelése

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok és/vagy egyéb illetékes hatóságok kötelesek 2023. december 21-ig feltérképezni a széles sávú kapcsolatok biztosítására alkalmas elektronikus hírközlő hálózatok (a továbbiakban: széles sávú hálózatok) hatókörét, és ennek megtörténtét követően legalább háromévente frissíteni azt.

Ennek a feltérképezésnek magában kell foglalnia a területükön meglévő széles sávú hálózatok jelenlegi földrajzi hatókörének az ezen irányelv szerinti feladatoknak a nemzeti szabályozó hatóságok és/vagy egyéb illetékes hatóságok által előírt módon történő elvégzéséhez, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásához szükséges felmérések elvégzéséhez szükséges mértékű felmérését.

Az ilyen feltérképezés részét képezheti egy előrejelzés készítése is az érintett hatóság által meghatározott időtartamra vonatkozóan arról, hogy milyen kiterjedésűek lesznek területükön belül a széles sávú - és azon belül a rendkívül nagy kapacitású - hálózatok.

Ennek az előrejelzésnek tartalmaznia kell minden releváns információt, így többek között a vállalkozások és közigazgatási szervek által tervezett rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésére, illetve a hálózatok legalább 100 Mbps letöltési sebesség elérése érdekében való jelentős korszerűsítésére és kiterjesztésére vonatkozó információkat. A nemzeti szabályozó és/vagy egyéb illetékes hatóságok e célból felkérhetik a vállalkozásokat és a közigazgatási szerveket, hogy közöljék az ilyen információkat, amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak és benyújtásuk észszerű erőfeszítéssel megoldható.

A nemzeti szabályozó hatóság határozza meg az ezen irányelv alapján kifejezetten rá ruházott feladatok viszonylatában azt, hogy az ilyen előrejelzés keretében gyűjtött információkra teljes egészükben vagy részben indokolt-e támaszkodni.

Amennyiben a feltérképezést nem a nemzeti szabályozó hatóság végzi, azt akkor is e hatósággal a feladatainak ellátása szempontjából releváns mértékig együttműködve kell elvégezni.

A feltérképezés során összegyűjtött információknak a helyi bontás tekintetében kellően részletesnek kell lenniük, elegendő adatot kell tartalmazniuk a szolgáltatás minőségéről és paramétereiről, és a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban kezelendők.

(2) A nemzeti szabályozó és/vagy egyéb illetékes hatóságok kijelölhetnek egy olyan, földrajzilag egyértelműen körülhatárolható területet, amelyről az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött adatok és esetleg készített előrejelzés alapján megállapították, hogy ott a vonatkozó előrejelzési időszakban egyetlen vállalkozás vagy közigazgatási szerv sem épített ki nagyon nagy kapacitású hálózatot, vagy tervezi annak kiépítését, és nem tervezi hálózata jelentős mértékben, legalább 100 Mbps letöltési sebességű teljesítményre való korszerűsítését vagy kiterjesztését. A nemzeti szabályozó és/vagy egyéb illetékes hatóságok kötelesek közzétenni a kijelölt területek jegyzékét.

(3) Az érintett hatóságok a kijelölt területre vonatkozóan felkérhetik a vállalkozásokat és a közigazgatási szerveket, hogy jelentsék be a vonatkozó előrejelzési időszakban nagyon nagy kapacitású hálózat kiépítésével kapcsolatos szándékukat. Amennyiben e felkérés alapján valamely vállalkozás vagy hatóság bejelenti e szándékát, az illetékes hatóság felkérhet más vállalkozást és hatóságot, hogy jelentsék be, ha az adott területen rendkívül nagy kapacitású hálózatot kívánnak kiépíteni, vagy a területen lévő hálózatukat jelentős mértékben, legalább 100 Mbps letöltési sebességűvé kívánják korszerűsíteni vagy kiterjeszteni. Az érintett hatóságnak meg kell határoznia, hogy milyen adatokat kér közölni az ilyen beadványokban, annak érdekében, hogy a bennük nyújtott tájékoztatás a (1) bekezdés szerinti esetleges előrejelzésben figyelembe vett adatokéhoz hasonló részletességű legyen. Továbbá minden olyan vállalkozást vagy közigazgatási szervet, amely kinyilvánítja érdeklődését, tájékoztatnia kell arról, hogy az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött adatok alapján a kijelölt területen van-e vagy valószínűleg lesz-e 100 Mbps alatti letöltési sebességet kínáló újgenerációs hozzáférési hálózat.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseket hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében kell meghozni, amelynek keretében egyetlen vállalkozás sincs eleve kizárva.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok, valamint azon helyi, regionális és nemzeti hatóságok, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére fordított állami pénzeszközök elosztásáért, a nemzeti széles sávú tervek kidolgozásáért, a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre vonatkozó kötelezettségek meghatározásáért és a területükön az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó szolgáltatások elérhetőségének ellenőrzéséért felelnek, figyelembe vegyék az (1), a (2) és a (3) bekezdésben szereplő feltérképezés és az esetleges kijelölt területek meghatározásának eredményeit.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a feltérképezést végző hatóságok bocsássák rendelkezésre ezeket az említett eredményeket azzal a feltétellel, hogy az adatokat átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást és védelmet biztosítson az üzleti titkoknak, mint amilyet az adatot küldő hatóság, és tájékoztassák erről az adatot szolgáltató feleket. Ezeket az eredményeket kérésre ugyanilyen feltételek mellett a BEREC és a Bizottság számára is elérhetővé kell tenni.

(6) Ha a releváns információ a piacon nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóságok a 2003/98/EK irányelvvel összhangban közvetlenül hozzáférhetővé teszik a feltérképezésekből származó, üzleti titkok védelmének hatálya alá nem tartozó adatokat, lehetővé téve azok újbóli felhasználását. Ha ilyen eszközök a piacon nem állnak rendelkezésre, e hatóságok - hogy lehetővé tegyék a különböző területeken elérhető internetkapcsolatok meghatározását - tájékozódást segítő eszközöket bocsátanak a végfelhasználók rendelkezésére, amelyek elég részletesek ahhoz, hogy eredményesen segítsék az üzemeltetők vagy szolgáltatók közötti választást.

(7) A feltérképezések és előrejelzések következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal és az illetékes nemzeti hatóságokkal szorosan együttműködve 2020.június 21-ig iránymutatásokat ad ki, hogy segítséget nyújtson a nemzeti szabályozó és/vagy egyéb illetékes hatóságoknak az e cikk szerinti kötelezettségeik következetes végrehajtásához.

23. cikk

A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa

(1) A 26. cikknek, a 27. cikknek vagy a 32. cikk (10) bekezdésének hatálya alá tartozó eseteket kivéve, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok ezzel az irányelvvel összhangban intézkedéseket kívánnak tenni, illetőleg amennyiben a 45. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban korlátozásokat kívánnak előírni, amelyek jelentősen befolyásolják az érintett piacot, ezek a hatóságok lehetőséget adjanak az érdekelt feleknek arra, hogy az ügy bonyolultságát figyelembe véve észszerű, de - kivételes körülmények fennállása esetének kivételével - 30 napnál semmi esetre sem rövidebb időn belül észrevételeket tegyenek az intézkedéstervezettel kapcsolatban.

(2) A 35. cikk értelmében az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az RSPG-t minden olyan intézkedéstervezet kihirdetésekor, amely az 55. cikk (2) bekezdése értelmében az összehasonlító vagy a versenyeztetéses kiválasztási eljárás hatálya alá tartozik, és amely olyan rádióspektrum használatára vonatkozik, amely tekintetében harmonizált feltételek kerültek megállapításra technikai végrehajtási intézkedésekben a 676/2002EK határozat 4. cikkével összhangban annak érdekében, hogy az képessé váljon a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és az elektronikus hírközlő szolgáltatások (a továbbiakban: vezeték nélküli széles sávú hálózatok és szolgáltatások) nyújtása céljára történő használatra.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik nemzeti konzultációs eljárásaikat.

A tagállamok gondoskodnak egy olyan egyablakos információs pont létrehozásáról, ahonnan valamennyi folyamatban lévő konzultáció elérhető.

(4) A konzultációs eljárás eredményeit - az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok szerint bizalmasnak minősülő információk kivételével - nyilvánosságra kell hozni.

24. cikk

Konzultáció az érdekelt felekkel

(1) A tagállamok szükség szerint gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti hatóságokkal egyeztetve - figyelembe vegyék a végfelhasználók, különösen a fogyasztók és a fogyatékossággal élő végfelhasználók, a gyártók és az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások álláspontját a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználót és a fogyasztói jogokat érintő kérdésben, beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára rendelkezésre álló egyenértékű hozzáférést és választékot is, különösen abban az esetben, ha ezek jelentős hatást gyakorolnak a piacra.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti hatóságokkal egyeztetve - olyan, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára hozzáférhető konzultációs mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó végfelhasználót és a fogyasztói jogokat érintő kapcsolatos kérdésekben hozott döntéseik során kellően figyelembe vegyék az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.

(2) Az érdekelt felek szükség szerint, az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti hatóságokkal egyeztetett iránymutatása alapján a fogyasztókat, felhasználói csoportokat és szolgáltatókat érintő mechanizmusokat alakíthatnak ki a szolgáltatásnyújtás általános minőségének javítására, többek között magatartási kódexek és üzemeltetési szabványok kidolgozása, és alkalmazásuk figyelemmel kísérése révén.

(3) Az uniós jogszabályokkal összhangban álló kulturális és médiapolitikai célkitűzéseket - például a kulturális és nyelvi sokszínűséget és a médiapluralizmust - támogató nemzeti szabályok sérelme nélkül, az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti hatóságokkal egyeztetve - ösztönözhetik az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokban és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megjelenő jogszerű tartalmak előmozdításában érdekelt ágazatok közötti együttműködést. Ez az együttműködés kiterjedhet a 103. cikk (4) bekezdése értelmében nyújtandó közérdekű tájékoztatás koordinálására is.

25. cikk

Jogviták peren kívüli rendezése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vagy az az egyéb illetékes hatóság, amelynek az ezen irányelv 102-107. cikkének, valamint 115. cikkének alkalmazása a hatáskörébe tartozik, de legalábbis egy olyan független szerv, amely az említett területen bizonyított szakértelemmel rendelkezik, a 2013/11/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban alternatív vitarendezési szervként jegyzékbevételre kerüljön, és vitarendezési fórumként szolgáljon az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítését illetően az üzemeltetők és a fogyasztók között felmerülő jogvitákban. A tagállamok az említett hatóság vagy szerv által biztosított alternatív vitarendezési eljárások igénybevételének lehetőségét kiterjeszthetik a fogyasztókon kívül más végfelhasználókra, így különösen a mikro- és kisvállalkozásokra is.

(2) Abban az esetben, ha a jogviták különböző tagállamokban lévő feleket érintenek, a tagállamok - a 2013/11/EU irányelv sérelme nélkül - összehangolják a jogvita megoldására irányuló erőfeszítéseiket.

26. cikk

Vállalkozások közötti jogviták rendezése

(1) Ha az ezen irányelv alapján felmerült kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, vagy a tagállamban ilyen vállalkozások és hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettségek kedvezményezettjeinek minősülő egyéb vállalkozások között, vagy egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és a kapcsolódó eszközöket biztosító szolgáltatók között, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság - bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés sérelme nélkül - a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő megoldása végett világos és hatékony eljárások alapján kötelező erejű határozatot kell kibocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok utasítsák el a jogvita rendezésére irányuló kérelmet abban az esetben, ha léteznek más mechanizmusok, beleértve a közvetítést (mediációt), amelyek jobban hozzájárulnának a jogvita kellő időben és a 3. cikkben meghatározott célokkal összhangban történő rendezéséhez. A nemzeti szabályozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a feleket. Ha a jogvita rendezése négy hónap elteltével nem történt meg, és ha a jogvita megoldása érdekében a sértett fél nem fordult bírósághoz, a nemzeti szabályozó hatóság bármelyik fél kérésére - a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb négy hónapon belül - a jogvita rendezése érdekében kötelező erejű határozatot hoz.

(3) A jogvita rendezése érdekében a nemzeti szabályozó hatóság a 3. cikkben meghatározott célok elérésére irányuló határozatokat hoz. A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezése során valamely vállalkozás számára megállapított kötelezettségnek meg kell felelnie ezen irányelvnek.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra kell hozni, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. A nemzeti szabályozó hatóság az érintett felek rendelkezésére bocsátja a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást.

(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

27. cikk

A határon átnyúló jogviták rendezése

(1) Ha ezen irányelv alapján különböző tagállamokban működő vállalkozások között jogvita keletkezik, akkor az e cikk (2), (3) és (4) bekezdés szerint kell eljárni. A szóban forgó rendelkezések nem alkalmazhatók a 28. cikk hatálya alá tartozó rádióspektrum-koordinációval összefüggő jogvitákra.

(2) A jogvitát bármely fél az érintett nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok elé utalhatja. Ha a jogvita a tagállamok között folyó kereskedelmet érinti, az illetékes nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságok bejelentik a jogvitát a BEREC-nek, a 3. cikkben meghatározott célokkal összhangban történő megoldása érdekében.

(3) Amennyiben sor került az említett bejelentésre, a BEREC-nek véleményt kell kibocsátania, amelyben felkéri az érintett nemzeti szabályozó hatóságot vagy hatóságokat arra, hogy a jogvita lehető legrövidebb időn belüli, de - a kivételes körülmények esetét kivéve - legkésőbb négy hónapon belül történő rendezése érdekében tegyen(ek) konkrét lépéseket, vagy tartózkodjanak az intézkedéstől.

(4) Az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságoknak a jogvita rendezésére irányuló intézkedések megtétele előtt meg kell várnia (várniuk) a BEREC által kiadott véleményt. Kivételes körülmények között, amennyiben sürgős lépésre van szükség a versenynek és a végfelhasználók érdekeinek a védelme érdekében, az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok bármelyike - akár a felek kérésére, akár saját kezdeményezés alapján - ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

(5) A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezésének részeként a vállalkozásokra előírt kötelezettségeknek meg kell felelniük ezen irányelvnek és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük a BEREC által kiadott véleményt, és a szóban forgó kötelezettségeket a vélemény kiadásától számított egy hónapon belül el kell fogadni.

(6) A (2) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

28. cikk

Rádióspektrummal kapcsolatos koordináció a tagállamok között

(1) A tagállamoknak és az illetékes hatóságaiknak biztosítaniuk kell, hogy a rádióspektrum-használat olyan módon kerüljön megszervezésre a területükön, hogy más tagállamokat - különösen tagállamok közötti határon átnyúló káros zavarással - ne akadályozzanak abban, hogy saját területükön engedélyezzék egy adott harmonizált rádióspektrum uniós jognak megfelelő használatát.

A tagállamok a nemzetközi jog és a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat és az ITU rádiótávközlési körzetimegállapodásai értelmében fennálló kötelezettségeik sérelme nélkül megtesznek minden szükséges intézkedést ennek érdekében.

(2) A tagállamok együttműködnek egymással, adott esetben az RSPG keretében, a rádióspektrum-használat határövezeti koordinációjában az alábbiak érdekében:

a) az (1) bekezdésnek való megfelelés biztosítása;

b) a határövezeti koordinációval vagy a határövezeti káros zavarásokkal kapcsolatban a tagállamok között, valamint a harmadik országokkal szemben felmerülő olyan problémák és viták megoldása, amelyek akadályozzák a tagállamokat abban, hogy területükön a harmonizált rádióspektrumot használják.

(3) Az (1) bekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében az érintett tagállam felkérheti az RSPG-t arra, hogy jószolgálati szerepet töltsön be a hatövezeti koordinációban vagy a határon átnyúló káros zavarásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémák vagy viták megoldása kapcsán. Az RSPG adott esetben vélemény keretében javaslatot tehet az adott probléma vagy vita koordinált megoldására.

(4) Amennyiben a (2) vagy (3) bekezdésben említett intézkedésekkel nem sikerül megoldani a problémát vagy a vitát és bármely érintett tagállam kérésére, a Bizottság - az RSPG összehangolt megoldást javasló, (3) bekezdés szerinti esetleges véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve - a megoldatlan káros zavarás problémája által érintett tagállamoknak címzett határozatokat fogadhat el végrehajtási jogi aktusok útján azon, két vagy több tagállam közötti határon átnyúló káros zavarások megoldására, amelyek akadályozzák az említett tagállamokat abban, hogy területükön a harmonizált rádióspektrumot használják.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) Az Unió bármely érintett tagállam kérésére jogi, politikai és műszaki támogatást nyújt az Unióval szomszédos országokkal - beleértve a tagjelölt és csatlakozó országokat is - fennálló rádióspektrum-koordinációs problémák megoldásához oly módon, hogy az érintett tagállamok teljesíteni tudják az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. E segítségnyújtás során az Unió előmozdítja az uniós szakpolitikák végrehajtását.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS

29. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek vagy a Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság által ezen irányelvvel összhangban elfogadott, jogilag kötelező erejű határozatnak megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra - így többek között, szükség esetében, a pénzbírságokra és a büntetőjogi intézkedésnek nem minősülő, előre meghatározott vagy kényszerítő bírságokra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosítása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és az egyéb illetékes hatóságoknak a nemzeti jog keretein belül jogukban áll ilyen szankciókat kiróni. Az előírt szankcióknak megfelelőknek, hatékonyaknak, arányosaknak, és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2) A tagállamok csak arra az esetre írhatják elő szankciók alkalmazását a 22. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében, ha egy vállalkozás vagy egy közjogi hatóság tudatosan vagy súlyos gondatlanság következtében megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatást nyújt.

A 22. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében történő megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatás miatt az adott vállalkozásra vagy közjogi hatóságra kiróható bírság vagy kényszerítő bírság összegének meghatározásakor tekintetbe kell venni többek között azt, hogy a vállalkozás vagy a hatóság magatartása hátrányosan érintette-e a versenyt, és különösen azt, hogy az eredetileg nyújtott tájékoztatással vagy annak esetleges aktualizált tartalmával ellentétben a vállalkozás vagy hatóság kiépített, kibővített vagy korszerűsített-e egy hálózatot, vagy pedig nem épített-e ki egy hálózatot, és elmulasztotta-e objektív módon megindokolni a tervei megváltoztatását.

30. cikk

Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádióspektrum- és a számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó feltételeknek való megfelelés, valamint az egyedi kötelezettségeknek való megfelelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett illetékes hatóságaik figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az általános felhatalmazáshoz, valamint a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött feltételek, a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, továbbá a rádióspektrumnak a 4. cikkel, a 45. cikk (1) bekezdésével és a 47. cikkel összhangban történő hatásos és hatékony használatára vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 21. cikkel összhangban kötelezhessék az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vagy rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokat élvező vállalkozásokat az általános felhatalmazáshoz vagy a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikkben említett egyedi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre bocsátására.

(2) Ha egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy egy vállalkozás az általános felhatalmazáshoz vagy a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött egy vagy több feltételt, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségeket nem teljesíti, értesíti a vállalkozást e megállapításról, és lehetőséget biztosít a vállalkozás számára álláspontjának észszerű határidőn belül történő kifejtésére.

(3) Az illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett vállalkozást kötelezze a (2) bekezdésben említett kötelezettségszegés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és meg kell tennie a megfelelés biztosítását célzó, megfelelő és arányos intézkedéseket.

E tekintetben a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek:

a) az adott esetnek megfelelően visszatartó erejű pénzbírságot kiszabni, amely lehet visszamenőleges hatályú időszakos bírság; továbbá

b) amíg a 67. cikk szerint a piacelemzést követően előírt hozzáférési kötelezettségek nem teljesülnek, azon szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését elrendelni, amely folytatása esetén jelentős mértékben hátráltatná a versenyt.

Az illetékes hatóságoknak az intézkedést és az annak alapjául szolgáló indokokat haladéktalanul az érintett vállalkozás tudomására kell hozni, és észszerű határidőt kell előírni a vállalkozás számára az intézkedésnek való megfelelésre.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok kötelesek felhatalmazni az illetékes hatóságot arra, hogy adott esetben pénzbírságot szabjon ki olyan vállalkozásokra, amelyek a 21. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában és a 69. cikkben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget az illetékes hatóság által meghatározott, észszerű határidőn belül nem teljesítik.

(5) Az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek vagy a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek súlyos vagy többszöri megszegése esetén, ha az e cikk (3) bekezdése szerinti, a teljesítés biztosítását célzó intézkedések nem vezettek eredményre, a tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságokat, hogy azok megakadályozzák, hogy a vállalkozás tovább folytassa az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetését vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, illetve arra, hogy használati jogokat függesszen fel vagy vonjon vissza. A tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságot arra, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű bírságokat szabjon ki. Ilyen bírságok alkalmazhatók a kötelezettségszegés időtartamára abban az esetben is, ha a kötelezettségszegést utólag orvosolták.

(6) E cikk (2), (3) és (5) bekezdésétől függetlenül, az illetékes hatóság a végső döntés meghozatala előtt sürgősséggel ideiglenes intézkedéseket hozhat a helyzet orvoslására, amennyiben az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz fűzött feltételek vagy a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek olyan megszegésére utaló bizonyítéka van, amely közvetlenül és súlyosan fenyegeti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget, illetve súlyos gazdasági vagy működési kockázatokhoz vezet az elektronikus hírközlő hálózatok más üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatói vagy felhasználói számára vagy a rádióspektrum más felhasználói számára. Az illetékes hatóságoknak az érintett vállalkozás számára ezt követően észszerű lehetőséget kell adni álláspontja kifejtésére és esetleges megoldási javaslatainak előterjesztésére. Az illetékes hatóság adott esetben megerősítheti az ideiglenes intézkedéseket, amelyek legfeljebb három hónapig maradhatnak hatályban, de abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(7) A vállalkozásoknak jogukban áll - a 31. cikkben említett eljárásnak megfelelően - jogorvoslattal élni az e cikk alapján hozott intézkedések ellen.

31. cikk

Jogorvoslati jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti szinten létezzenek olyan hatékony mechanizmusok, amelyek keretében az illetékes hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vagy kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozás a határozat ellen a felektől független és az eléje kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben védett jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet. E szervnek, amely lehet bíróság, rendelkeznie kell a feladatai hatékony elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok biztosítják az ügyek érdemi elbírálását.

A jogorvoslat elbírálásáig az illetékes hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha a nemzeti jogszabályokkal összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett jogorvoslati szerv nem igazságszolgáltató jellegű szerv, határozatait mindig írásbeli indokolással kell ellátnia. Továbbá ilyen esetben határozatát az EUMSZ 267. cikke szerinti bíróság felülvizsgálhatja.

A tagállamok biztosítják, a hatékony jogorvoslati mechanizmus rendelkezésre állását.

(3) A tagállamok adatokat gyűjtenek a jogorvoslatok általános tárgyáról, a jogorvoslati kérelmek számáról, a jogorvoslati eljárás időtartamáról, valamint a meghozott, ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatok számáról. A tagállamok a Bizottság és a BEREC indokolt kérésére azok rendelkezésére bocsátják az említett információkat, valamint határozatokat és ítéleteket.

IV. CÍM

BELSŐ PIACI ELJÁRÁSOK

I. FEJEZET

32. cikk

Az elektronikus hírközlés belső piacának konszolidációja

(1) Ezen irányelv szerinti feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik a 3. cikkben meghatározott célokat.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok azáltal, hogy mind egymással, mind a Bizottsággal és a BEREC-kel átláthatóan együttműködnek annak érdekében, hogy ezen irányelv következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen, hozzájárulnak a belső piac fejlődéséhez. E célból együttműködnek különösen a Bizottsággal és a BEREC-kel a piacon felmerülő különböző típusú helyzetek kezelésére legalkalmasabb eszközök és korrekciós intézkedések típusának meghatározásában.

(3) Ha a 34. cikk szerint elfogadott ajánlások vagy iránymutatások másként nem rendelkeznek, szükség esetén a 23. cikk szerinti nyilvános konzultációt követően, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság olyan intézkedést kíván tenni, amely:

a) a 61., 64., 67., 68. vagy 83. cikk hatálya alá tartozik; és

b) befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet,

a hatóság a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt közzéteszi, és egyidejűleg a Bizottság, a BEREC és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai részére hozzáférhetővé teszi, valamint tájékoztatja róla a Bizottságot, a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság egy hónapon belül észrevételezheti az intézkedéstervezetet. Az egyhónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett intézkedéstervezet további két hónapon belül nem kerülhet elfogadásra, ha annak célja:

a) olyan érintett piac meghatározása, amely különbözik a 64. cikk (1) bekezdésében említett ajánlásban meghatározott piacoktól; vagy

b) annak eldöntése, hogy valamely vállalkozást - a 67. cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően - önállóan vagy másokkal közösen jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítanak-e;

és az intézkedés befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet, továbbá a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságnak jelezte, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet akadályozná a belső piacot, vagy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal és különösen a 3. cikkben előírt célokkal. Az említett két hónapos időtartam nem hosszabbítható meg. A Bizottság értesíti a BEREC-et és a nemzeti szabályozó hatóságokat az ilyen esetben meglévő fenntartásáról, és ezzel egyidejűleg a fenntartásokat nyilvánosságra hozza.

(5) A BEREC-nek véleményt kell közzétennie a Bizottság (4) bekezdésben említett fenntartásáról, megjelölve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet fenn kell-e tartani, módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és - adott esetben - e célból egyedi javaslatokat kell tennie.

(6) A (4) bekezdésben előírt kéthónapos időszakon belül a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy

a) határozatot hozzon, amely kötelezi az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására; vagy

b) a (4) bekezdésben említett fenntartásai visszavonására vonatkozó határozatot hozzon.

A Bizottság a határozat meghozatala előtt a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a BEREC véleményét.

Az első albekezdés a) pontjában említett határozatokhoz - az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt - csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy az intézkedéstervezet nem fogadható el.

(7) Amennyiben a Bizottság e cikk (6) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban olyan határozatot hozott, amelyben kötelezte az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására, a nemzeti szabályozó hatóságnak a határozat Bizottság általi meghozatalának napjától számított hat hónapon belül módosítania kell vagy vissza kell vonnia az intézkedéstervezetet. Az intézkedéstervezet módosítása esetén a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikkel összhangban nyilvános konzultációt tart, és e cikk (3) bekezdésével összhangban ismételten bejelenti a Bizottságnak a módosított intézkedéstervezetet.

(8) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a többi nemzeti szabályozó hatóság, a BEREC és a Bizottság észrevételeit, és - a (4) bekezdésnek és a (6) bekezdés a) pontjának a hatálya alá tartozó eseteket kivéve - jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet, és amennyiben elfogadja, erről tájékoztatja a Bizottságot.

(9) A nemzeti szabályozó hatóság a (3) bekezdésének a) és b) pontja alá tartozó valamennyi elfogadott végleges intézkedésről tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

(10) Kivételes körülmények között, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárástól eltérve sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, haladéktalanul elfogadhat arányos és átmeneti intézkedéseket. Ezekről az intézkedésekről teljes körű indokolás mellett haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a BEREC-et. A nemzeti szabályozó hatóság minden olyan határozata, amelynek célja az említett intézkedések véglegesítése vagy alkalmazásuk időtartamának meghosszabbítása, a (3) és a (4) bekezdés hatálya alá tartozik.

(11) A nemzeti szabályozó hatóságok bármikor visszavonhatnak egy intézkedéstervezetet.

33. cikk

A korrekciós intézkedések következetes alkalmazására vonatkozó eljárás

(1) Amennyiben a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott tervezett intézkedés célja az vállalkozásra vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása a 61. cikkel vagy a 69- 76. és 83. cikkel összefüggésben értelmezett 67. cikk alkalmazása keretében, a Bizottság számára a 32. cikk (3) bekezdésében említett egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóságnak és a BEREC-nek jelezze, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet milyen okból kifolyólag akadályozza a belső piacot, illetőleg hogy miért vannak komoly kétségei az intézkedéstervezet uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ilyen esetben az intézkedéstervezetet a Bizottság értesítését követő további három hónapig nem lehet elfogadni.

Értesítés hiányában az illetékes nemzeti szabályozó hatóság elfogadhatja az intézkedéstervezetet a Bizottság, a BEREC vagy más nemzeti szabályozó hatóság észrevételeinek lehető legteljesebb mértékű figyelembevétele mellett.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett három hónapos időtartam alatt a Bizottság, a BEREC és az illetékes nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a 3. cikk célkitűzéseinek fényében megtalálják a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedést, miközben kellően figyelembe veszik a piaci szereplők szempontjait, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a következetes szabályozási gyakorlat kialakítását.

(3) A (1) bekezdésben említett három hónapos időtartam kezdetét követő hat héten belül a BEREC véleményt hoz a Bizottság (1) bekezdésben említett értesítéséről, megjelölve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és - adott esetben - e célból egyedi javaslatokat tesz. Az említett véleményt indokolással kell ellátni, és közzé kell tenni.

(4) Amennyiben a BEREC véleményében osztja a Bizottság súlyos kétségeit, a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedés azonosítása céljából szorosan együttműködik az érintett nemzeti szabályozó hatósággal. Az (1) bekezdésben említett három hónapos időtartam vége előtt a nemzeti szabályozó hatóság vagy:

a) a Bizottság (1) bekezdésben említett értesítésének, valamint a BEREC véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett módosíthatja vagy visszavonhatja intézkedéstervezetét; vagy

b) fenntarthatja intézkedéstervezetét.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben említett három hónapos időtartam végét követő egy hónapon belül, a BEREC esetleges véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett:

a) ajánlást adhat ki, amelyben kéri az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet módosítására vagy visszavonására, és amely e tekintetben egyedi javaslatokat tartalmaz, az ajánlást indokolással látva el, különösen, ha a BEREC nem osztja a Bizottság súlyos kétségeit;

b) határozatot hozhat az (1) bekezdéssel összhangban megjelölt fenntartásai visszavonására vonatkozóan; vagy

c) a 61. cikk (3) bekezdése második albekezdésének vagy a 76. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedéstervezetek esetében határozatot hozhat, amely az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására kötelezi, amennyiben a BEREC osztja a Bizottság súlyos kétségeit. A határozathoz - az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt - csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését annak kifejtésével, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el. Ebben az esetben a 32. cikk (7) bekezdésében említett eljárás tárgyát képezi, amely eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(6) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a Bizottság által az (5) bekezdés a) pontjával összhangban kiadott ajánlást vagy a Bizottság fenntartásainak az (5) bekezdés b) pontjával összhangban történő visszavonását követő egy hónapon belül közli a Bizottsággal és a BEREC-kel az elfogadott végleges intézkedést.

Az említett időtartam meghosszabbítható annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikkel összhangban nyilvános konzultációt folytathasson.

(7) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt, hogy nem módosítja vagy nem vonja vissza az intézkedéstervezetet az (5) bekezdés a) pontja szerint kiadott ajánlás alapján, ezt indokolással kell alátámasztania.

(8) A nemzeti szabályozó hatóság az intézkedéstervezetet az eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

34. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A nyilvános konzultációt és a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott konzultációt követően és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét a Bizottság a 32. cikkel kapcsolatban ajánlásokat vagy iránymutatásokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a 32. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott bejelentések formátumát, tartalmát és a bennük feltüntetendő adatokat, azokat a körülményeket, amelyek esetén a bejelentések nem kötelezőek, valamint a határidők számítását.

II. FEJEZET

Következetes rádióspektrum-kijelölés

35. cikk

Szakértői áttekintő eljárás

(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóság az 55. cikk (2) bekezdésével összhangban kiválasztási eljárást kíván lefolytatni olyan rádióspektrumra vonatkozóan, amely tekintetében harmonizált feltételek kerültek megállapításra technikai végrehajtási intézkedésekben a 676/2002EK határozat 4. cikkével összhangban annak érdekében, hogy az képessé váljon a vezeték nélküli szélessávú hálózatok üzemeltetése és szolgáltatások nyújtása céljára történő használatra, az ilyen, az 55. cikk (2) bekezdése értelmében az összehasonlító vagy a versenyeztetéses kiválasztási eljárás hatálya alá tartozó intézkedéstervezetről a 23. cikk alapján értesítenie kell az RSPG-t, közölve, hogy kívánja-e, hogy az RSPG szakértői áttekintő fórumot hívjon össze, és amennyiben igen, mikorra.

Az RSPG-nek, ha erre felkérést kap, meg kell szerveznie a szakértői áttekintő fórumot a továbbított intézkedéstervezetek megvitatása érdekében, és elő kell segítenie az említett intézkedéstervezetekkel kapcsolatos tapasztalatcserét, illetve a bevált gyakorlatok megosztását.

A szakértői áttekintő fórumnak az RSPG tagjaiból kell állnia, szervezését és elnökletét pedig az RSPG egy képviselőjének kell ellátnia.

(2) Az RSPG a valamely kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó intézkedéstervezetről való tapasztalatcsere, illetve a bevált gyakorlatok megosztása céljából legkésőbb a nyilvános konzultáció 23. cikk szerinti lefolytatása során kivételes jelleggel maga is kezdeményezheti szakértői áttekintő fórum összehívását a szervezésére vonatkozó eljárási szabályokkal összhangban, amennyiben úgy látja, hogy az intézkedéstervezet jelentősen gyengítené a nemzeti szabályozó és más illetékes hatóság képességét a 3., a 45., a 46. és a 47. cikkben foglalt célkitűzések érvényesítésére.

(3) A szakértői értékelési fórum kivételes jelleggel való összehívásának objektív kritériumait az RSPG-nek előre meg kell határoznia és közzé kell tennie.

(4) A szakértői áttekintőfórum folyamán a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóság kifejti, hogy milyen módon biztosítja az intézkedéstervezet:

a) a belső piac fejlődésének, a szolgáltatások határon átnyúló kínálatának, valamint a versenynek és a fogyasztói előnyök maximalizálásának előmozdítását, továbbá összességében az ezen irányelv 3. és a 45., illetve a 46. és a 47. cikkében, és a 676/2002/EK és a 243/2012/EU határozatban foglalt célkitűzések teljesítését;

b) az hatásos és hatékony rádióspektrum-használat biztosítását, valamint

c) a stabil és kiszámítható beruházási feltételek biztosítását a meglévő és a leendő rádióspektrum-használók számára a rádióspektrumon alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából történő hálózatkiépítés során.

(5) A szakértői áttekintőfórum nyitva áll más illetékes hatóságok és a BEREC szakértőinek önkéntes részvétele előtt is.

(6) A szakértői áttekintőfórumot az egy vagy több rádióspektrum-sávval kapcsolatos egy adott kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó teljes nemzeti előkészítési és konzultációs folyamat során csak egy alkalommal lehet összehívni, kivéve ha a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóság kéri az újbóli összehívást.

(7) Az összehívást eredetileg kezdeményező nemzeti szabályozó vagy más illetékes hatóság kérésére az RSPG jelentést fogadhat el arról, hogy hogyan valósulnak meg az intézkedéstervezet révén a (4) bekezdésben foglalt célkitűzések, megfelelően megjelenítve a szakértői értékelési fórum során elhangzott véleményeket.

(8) Az RSPG minden év februárjában jelentést tesz közzé az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban megvitatott intézkedéstervezetekről. A jelentésben ismertetni kell a felmerült tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat.

(9) A szakértői áttekintőfórumot követően az összehívást eredetileg kezdeményező nemzeti szabályozó vagy más illetékes hatóság kérésére az RSPG véleményt fogadhat el az intézkedéstervezetről.

36. cikk

Rádióspektrum harmonizált kijelölése

Amennyiben a rádióspektrum-használat harmonizációja, továbbá a hozzáférési feltételek és eljárások meghatározása megtörtént, valamint a nemzetközi megállapodásoknak és az uniós szabályoknak megfelelően megtörtént a kiválasztása azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számára rádióspektrumot jelölnek ki, a tagállamok az említetteknek megfelelően adják meg az adott rádióspektrumra vonatkozó használati jogot. Feltéve, hogy egy közös kiválasztási eljárás esetében az érintett rádióspektrum használati jogához fűzött minden nemzeti feltétel teljesült, a tagállamok nem állapíthatnak meg olyan további feltételeket, kiegészítő szempontokat vagy eljárásokat, amelyek korlátoznák, megváltoztatnák vagy késleltetnék az adott rádióspektrum közös engedélyezési eljárás helyes végrehajtását.

37. cikk

Egyedi rádióspektrum-használati jogok odaítélésére vonatkozó közös engedélyezési eljárás

Két vagy több tagállam - figyelembe véve a piaci szereplők esetleges érdeklődését - együttműködhet egymással és az RSPG-vel, oly módon, hogy közösen dolgozzák ki az egyedi rádióspektrum-használati jogok odaítélésére vonatkozó engedélyezési eljárás egységes szempontjait, valamint adott esetben közösen folytatják le a vonatkozó kiválasztási folyamatot is.

A közös engedélyezési eljárás kidolgozása során a tagállamok figyelembe vehetik az alábbi kritériumokat:

a) az egyedi nemzeti engedélyezési eljárásokat az illetékes hatóságoknak kell kezdeményezniük és végrehajtaniuk a közösen elfogadott ütemterv alapján;

b) az eljárásban adott esetben közös feltételeket és eljárásokat kell előírni az egyedi rádióspektrum-használati jogok kiválasztására és odaítélésére az érintett tagállamok számára;

c) az eljárásban adott esetben közös vagy összehasonlítható feltételeket kell előírni az egyedi rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódóan az érintett tagállamok között, többek között lehetővé téve, hogy a felhasználóknak hasonló rádióspektrumblokkokat ítéljenek oda;

d) az eljárásnak a közös engedélyezési eljárás lezárásáig nyitva kell állnia más tagállamok előtt.

Amennyiben a tagállamok a piaci szereplők érdeklődése ellenére nem lépnek fel közösen, tájékoztatniuk kell az adott piaci szereplőket a határozatuk indokairól.

III. FEJEZET

Harmonizációs eljárások

38. cikk

Harmonizációs eljárások

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában tapasztalható eltérések a belső piac akadályát képezhetik, akkor a Bizottság a 3. cikkben foglalt célok elérésének előmozdítása érdekében - a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC vagy adott esetben az RSPG véleményét - ajánlást fogadhat el vagy az e cikk (3) bekezdésének megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján határozatot fogadhat el ezen irányelv harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék az (1) bekezdésben említett ajánlásokat. Ha egy nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem követ egy ajánlást, erről tájékoztatja a Bizottságot, és megindokolja álláspontját.

(3) Az (1) bekezdés szerint elfogadott határozatok kizárólag a következő kérdések kezelésére irányuló harmonizált vagy összehangolt elvek megállapítására terjednek ki:

a) a 64. és a 67. cikk alkalmazása során az elektronikus hírközlési piacok szabályozására vonatkozó általános szabályozási elvek nemzeti szabályozó hatóságok általi következetlen alkalmazása, amennyiben az a belső piac akadályát képezi. Az ilyen határozatokban nem lehet a nemzeti szabályozó hatóságok által a 32. cikk szerint kiadott egyedi értesítésekre hivatkozni; ilyen esetben a Bizottság csak határozattervezetre tesz javaslatot:

i. az ugyanezen kérdéssel foglalkozó bizottsági ajánlás elfogadását követő legalább két évvel; és

ii. a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC által a Bizottság kérését követő három hónapon belül kiadott véleményt a szóban forgó határozat elfogadása ügyében;

b) a számkiosztás, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket és a 112-es egységes európai segélyhívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

(5) A BEREC saját kezdeményezésére tanácsot adhat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés alapján szükséges-e intézkedni.

(6) Ha a Bizottság nem fogad el ajánlást vagy határozatot a BEREC olyan véleményének elfogadásától számított egy éven belül, amelyben a BEREC megállapítja, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában a belső piac potenciális akadályát képező eltérések tapasztalhatók, tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy miért nem fogadott el ajánlást, illetve határozatot, és az okokat nyilvánosságra is hozza.

Ha a Bizottság ajánlást fogadott el az (1) bekezdéssel összhangban, de a belső piac akadályát okozó következetlen végrehajtás még két évig fennáll, a Bizottság a (3) bekezdésnek megfelelően, végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el a (4) bekezdéssel összhangban.

Ha a Bizottság nem fogadott el határozatot a második albekezdés értelmében elfogadott ajánlást követő egy éven belül, ennek okairól tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és az okokat nyilvánosságra is hozza.

39. cikk

Szabványosítás

(1) A Bizottság összeállítja és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nem kötelező szabványok vagy előírások jegyzékét, amely az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és kapcsolódó szolgáltatások összehangolt szolgáltatásának ösztönzéséhez alapul szolgál. Szükség szerint a Bizottság - az (EU) 2015/1535 irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően - kérheti, hogy az európai szabványügyi szervezetek (az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI)) szabványokat dolgozzanak ki.

(2) A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának és a végpontok közötti összeköttetésnek a biztosításához, a szolgáltatóváltásnak, valamint a számok és az azonosítók hordozhatóságának megkönnyítéséhez a felhasználók választási szabadságának fokozása érdekében feltétlenül szükséges.

A szabványok vagy előírások (1) bekezdés szerinti közzétételének hiányában a tagállamok ösztönzik az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok, illetve előírások alkalmazását.

Ilyen szabványok vagy előírások hiányában a tagállamok ösztönzik a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által elfogadott nemzetközi szabványok vagy ajánlások alkalmazását.

Amennyiben léteznek nemzetközi szabványok, a tagállamok arra ösztönzik az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az ilyen szabványokat vagy azok megfelelő részeit vegyék alapul szabványaik kidolgozásakor, kivéve, ha az adott nemzetközi szabványok, illetve azok megfelelő részei nem lennének célravezetőek.

Az (1) bekezdésben, illetve e bekezdésben említett szabványok vagy előírások nem akadályozhatják az ezen irányelv alapján előírt hozzáférést, amennyiben ez megvalósítható.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett szabványokat vagy előírásokat nem megfelelően alkalmazták, és ezért a szolgáltatások interoperabilitását egy vagy több tagállamban nem lehet biztosítani, az ilyen szabványok vagy előírások alkalmazása a (4) bekezdésben megállapított eljárás szerint kötelezővé tehető, annyiban, amennyiben a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához ez feltétlenül szükséges.

(4) Ha a Bizottság kötelezővé kívánja tenni egyes szabványok vagy előírások alkalmazását, az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetményt tesz közzé és minden érintett felet észrevételezésre hív fel. A Bizottság megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján kötelezővé teszi a megfelelő szabványok alkalmazását oly módon, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány- vagy előírásjegyzékben kötelező szabványként tünteti fel.

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett szabványok vagy előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, törli azokat az (1) bekezdésben említett szabvány- vagy előírásjegyzékből.

(6) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (4) bekezdésben említett szabványok vagy előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, végrehajtási jogi aktusok útján törli az említett szabványokat vagy előírásokat az (1) bekezdésben említett szabvány-, illetve előírásjegyzékből.

(7) Az e cikk (4) és a (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8) Ez a cikk nem alkalmazható azokra az alapvető követelményekre, interfész előírásokra, illetve harmonizált szabványokra, amelyekre a 2014/53/EU irányelvet kell alkalmazni.

V. CÍM

BIZTONSÁG

40. cikk

A hálózatok és a szolgáltatások biztonsága

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megfelelő és arányos műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek - figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket - meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni - adott esetben a titkosítást is ideértve - különösen a biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzésére és minimalizálására.

Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (a továbbiakban: az ENISA) a 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) összhangban elő kell segítenie a tagállamok közötti koordinációt annak elkerülése érdekében, hogy az egyes tagállami követelmények között olyan eltérések legyenek, amelyek biztonsági kockázatokat és belső piaci akadályokat okozhatnak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot minden olyan biztonsági eseményről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

Egy biztonsági esemény hatása jelentőségének meghatározásához elsősorban az alábbi paramétereket kell figyelembe venni, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a) a biztonsági esemény által érintett felhasználók száma;

b) a biztonsági esemény időtartama;

c) a biztonsági esemény által érintett terület földrajzi kiterjedése;

d) a hálózatra vagy a szolgáltatás működésére gyakorolt hatás mértéke;

e) a gazdasági és társadalmi tevékenységekre gyakorolt hatás mértéke.

Az érintett illetékes hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az ENISA-t. Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a szolgáltatókat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a biztonsági esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik.

Az érintett illetékes hatóság a beérkező bejelentésekről és az e bekezdésnek megfelelően tett intézkedésekről évente összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak és az ENISA-nak.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat fenyegető biztonsági esemény konkrét és jelentős kockázata áll fenn, e hálózatok szolgáltatói, illetve szolgáltatások nyújtói tájékoztassák a kockázat által potenciálisan érintett felhasználóikat minden olyan lehetséges megelőző intézkedésről vagy korrekciós intézkedésről, amelyeket a felhasználók meg tudnak tenni. A szolgáltatók adott esetben magáról a fenyegetésről is tájékoztatják a felhasználókat.

(4) Ez a cikk nem sérti az (EU) 2016/679 rendeletet és a 2002/58/EK irányelvet.

(5) A Bizottság az ENISA véleményének lehető legteljesebb figyelembevételével végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben említett műszaki és szervezeti intézkedések meghatározása, valamint a(2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségre irányadó feltételek, illetve alaki és eljárási követelmények megállapítása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusoknak a lehető legteljesebb mértékben európai és nemzetközi szabványokon kell alapulniuk, és nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy az (1) bekezdésében említett célok elérése érdekében további követelményeket határozzanak meg.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

41. cikk

Végrehajtás és érvényesítés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni - többek között a biztonsági események kezelése vagy jelentős kockázat fennállása esetén egy esetleges biztonsági esemény bekövetkeztének megelőzése érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában - a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek kötelezni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat:

a) a hálózataik és a szolgáltatásaik biztonsági szintjének megállapításához szükséges adatok szolgáltatására, ideértve írásos biztonsági szabályzataik átadását is; és

b) arra, hogy vessék alá magukat egy minősített független szerv vagy egy illetékes hatóság által végzett biztonsági ellenőrzésnek, és az ellenőrzés eredményeit bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére. Az ellenőrzés költségei az adott szolgáltatót terhelik.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a szabályok be nem tartásának, valamint annak a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára gyakorolt hatásainak kivizsgálásához szükséges hatáskörökkel.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a 40. cikk végrehajtása érdekében rendelkezzenek a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy igénybe vegyék az (EU) 2016/1148 irányelv 9. cikke szerint kijelölt valamely számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoport (CSIRT) támogatását a szóban forgó irányelv I. mellékletének 2. pontja szerint a CSIRT-ek feladatkörébe tartozó kérdésekben.

(5) Az illetékes hatóságoknak adott esetben, a nemzeti joggal összhangban konzultálniuk kell és együtt kell működniük az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságokkal, az (EU) 2016/1148 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett illetékes hatóságokkal és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal.

II. RÉSZ

HÁLÓZATOK

I. CÍM

PIACRA LÉPÉS ÉS KIÉPÍTÉS

I. FEJEZET

Díjak

42. cikk

A rádióspektrumra vonatkozó használati jogok és az eszköztelepítési jogok díjai

(1) A tagállamok feljogosíthatják az illetékes hatóságot arra, hogy olyan díjakat vessen ki a rádióspektrum- használati jogokért, illetve az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetéséhez vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához és a kapcsolódó eszközök biztosításához használt eszközöknek állami vagy magántulajdonú ingatlanokon, azok felett vagy alatt történő telepítésére vonatkozó jogokért, amelyek biztosítják a szóban forgó erőforrások optimális felhasználását. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és a céljukkal arányosak legyenek, és megállapításuk ezen irányelv általános célkitűzéseinek figyelembevétele mellett történjen.

(2) A rádióspektrum-használati jogok tekintetében a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az alkalmazandó díjak mértéke olyan szinten kerüljön meghatározásra, hogy az biztosítsa a rádióspektrum kijelölésének és használatának hatékonyságát, többek között az alábbiak révén:

a) a rádióspektrum-használati jogok minimális díját képező limitárak meghatározása, figyelembe véve az említett jogok értékét esetleges alternatív használatuk esetén;

b) az említett jogokhoz kapcsolódó feltételekből fakadó többletköltségek figyelembevétele; és

c) a lehető legnagyobb mértékben a rádióspektrum használatra való tényleges rendelkezésre állásától függő fizetési feltételek alkalmazása.

II. FEJEZET

A földterülethez való hozzáférés

43. cikk

Szolgalmi jogok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amikor valamely illetékes hatóság:

- köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt eszköz telepítésére vonatkozó jognak egy nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére jogosult vállalkozás számára történő megadása iránti kérelmet bírál el, vagy

- köztulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt eszköz telepítésére vonatkozó jognak egy nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére jogosult vállalkozás számára történő megadása iránti kérelmet bírál el,

az illetékes hatóság:

a) megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott, egyszerű, hatékony, átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és határozatát minden esetben a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül hozza meg, kivéve a kisajátítás eseteit, és

b) az ilyen jogok feltételekhez kötése esetén tartsa tiszteletben az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

Az a) és b) pontban említett eljárások eltérhetnek attól függően, hogy a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltet-e vagy sem.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, az (1) bekezdésben említett jogok megadásáért felelős funkció szervezetileg elkülönüljön a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől.

44. cikk

Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára

(1) Amennyiben egy üzemeltető élt azzal a joggal, hogy a nemzeti jog értelmében köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy ingatlan alatt eszközöket telepítsen, vagy ingatlan kisajátítására vagy használatára szolgáló valamilyen eljárást vett igénybe, lehetőséget kell biztosítani az illetékes hatóságoknak, hogy a környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelme, illetve település- vagy területrendezési célok megvalósítása érdekében előírhassák a helymegosztást, valamint az ezen az alapon telepített hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztását.

A helymegosztás, a hálózati elemek és a telepített eszközök, valamint az ingatlanok megosztása egyrészt csak azt követően tehető kötelezővé, hogy megfelelő idő állt rendelkezésre a nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekelt félnek kötelező lehetőséget adni nézetei kifejtésére, másrészt csak az olyan meghatározott területeken, amelyek esetében a szóban forgó megosztás szükségesnek bizonyul az első albekezdésben meghatározott célok teljesítéséhez. Az illetékes hatóságok előírhatják az ilyen eszközöknek, illetve ingatlanoknak, többek között a földterületeknek, az épületeknek, az épületek kábelbevezetésének, az épületek kábelezésének, a tartóoszlopoknak, az antennáknak, a tornyoknak és egyéb támasztószerkezeteknek, az alépítményeknek, a kábelcsatornáknak, az ellenőrzőaknáknak és a szekrényeknek a megosztását vagy olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik az állami építési munkák összehangolását. Ha szükséges, a tagállam kijelölhet egy nemzeti szabályozó vagy más illetékes hatóságot arra, hogy a következő feladatok közül egyet vagy többet ellásson:

a) az e cikkben előírt eljárás összehangolása;

b) az egyetlen információs pont szerepének betöltése;

c) a létesítmény- vagy ingatlanmegosztással és az építési munkák összehangolásával összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok meghatározása.

(2) Az illetékes hatóság által az e cikknek megfelelően hozott intézkedéseknek objektíveknek, átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek és arányosaknak kell lenniük. Adott esetben ezeket az intézkedéseket a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva kell végrehajtani.

III. FEJEZET

A rádióspektrumhoz való hozzáférés

1. Szakasz

Felhatalmazások

45. cikk

Gazdálkodás a rádióspektrummal

(1) Tekintettel arra, hogy a rádióspektrum a fontos társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő közjavak közé tartozik, a tagállamok a 3. és a 4. cikkel összhangban biztosítják területükön az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások vonatkozásában a rádióspektrummal történő hatékony gazdálkodást. Biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások céljára szolgáló rádióspektrumok felosztását, az azokra vonatkozó általános felhatalmazások kibocsátását és az egyedi használati jogok megadását az illetékes hatóságok tárgyilagos, átlátható, a versenyre serkentőleg ható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján végezzék.

E cikk alkalmazása során a tagállamok tiszteletben tartják a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, beleértve az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatot és az ITU keretében elfogadott más, rádióspektrumra vonatkozó egyezményeket - mint például a 2006. évi Rádiótávközlési Körzeti Értekezleten elért megállapodást -, és figyelembe vehetnek közrendi megfontolásokat is.

(2) A tagállamok - összhangban a rádióspektrum hatásos és hatékony használatának szükségességével - az Unió egészében előmozdítják a rádióspektrum elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások általi használatának harmonizációját a fogyasztói előnyök, például a verseny, a méretgazdaságosság, valamint a hálózatok és szolgáltatások együttműködése megvalósításának érdekében. Ennek során ezen irányelv 4. cikkének és a 676/2002/EK határozatnak megfelelően járnak el, többek között:

a) törekednek arra, hogy a területük és a lakosságuk egésze tekintetében biztosított legyen a magas színvonalú és nagy sebességű, vezeték nélküli széles sávú lefedettség, valamint hogy biztosított legyen a lefedettség a fő nemzeti és európai közlekedési útvonalak mentén, beleértve a 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) meghatározása szerinti transzeurópai közlekedési hálózatot is;

b) megkönnyítik az új, vezeték nélküli hírközlési technológiák és alkalmazások gyors fejlesztését az Unióban, többek között - adott esetben - több ágazatra kiterjedő megközelítés alkalmazásával;

c) a hosszú távú beruházások előmozdítása érdekében kiszámíthatóságot és következetességet biztosítanak a rádióspektrum-használati jogok megadása, megújítása, módosítása, korlátozása és visszavonása tekintetében;

d) a 28., illetve a 46. cikknek megfelelően gondoskodnak az egy vagy több tagállamot érintő káros zavarás megelőzéséről, valamint e célból meghozzák a megfelelő megelőző és korrekciós intézkedéseket;

e) ösztönzik a rádióspektrum megosztott használatát a hasonló vagy különböző rádióspektrum-használati módok között, a versenyjoggal összhangban;

f) a 46. cikknek megfelelően a legmegfelelőbb és a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszert alkalmazzák oly módon, hogy a rádióspektrum-használat során maximalizálják a rugalmasságot, a megosztást és a hatékonyságot;

g) a rádióspektrum-használati jogok megadására, átruházására, megújítására, módosítására és visszavonására vonatkozóan egyértelmű és átlátható módon meghatározott szabályokat alkalmaznak a szabályozási környezet biztonságának, következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében;

h) törekednek arra, hogy a közegészség védelme érdekében az Unió egészében következetes és kiszámítható legyen a rádióspektrum-használat engedélyezésének módja, és ennek során figyelembe veszik az 1999/519/EK ajánlást.

Az első albekezés alkalmazásában az egy adott frekvenciasávra vonatkozó műszaki végrehajtási intézkedések keretének a 676/2002/EK határozat szerinti kidolgozása céljából a Bizottság felkérheti az RSPG-t, hogy fogadjon el olyan véleményt, amelyben javaslatot tesz a rádióspektrum sávban vagy annak részeiben történő használatára vonatkozó legmegfelelőbb engedélyezési rendszerekre. A Bizottság adott esetben - e véleményt a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve -ajánlást fogadhat el, előmozdítandó a következetes uniós megközelítést a frekvenciasáv használatára vonatkozó engedélyezési rendszereket illetően.

Amennyiben a Bizottság a 39. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdése szerint intézkedések elfogadását tervezi, a szóban forgó szabványok vagy előírások által a rádióspektrum koordinálására, harmonizációjára vagy rendelkezésre állására gyakorolt hatás tekintetében kikérheti az RSPG véleményét. A Bizottság az ezt követő lépések tekintetében a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi az RSPG véleményét.

(3) Amennyiben tagállami vagy regionális szintű piaci kereslet hiánya áll fenn egy olyan harmonizált frekvencia-sáv esetében a tagállamok megengedhetik az érintett sáv egészének vagy egy részének az e cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban történő alternatív felhasználását, beleértve a már meglévő felhasználást, feltéve, hogy:

a) az ilyen sáv használata iránti piaci kereslet hiányának megállapítása a 23. cikknek megfelelően olyan nyilvános konzultáció alapján történik, amely többek között a piaci kereslet előretekintő felmérését is magába foglalja;

b) a szóban forgó alternatív felhasználás nem hiúsítja meg, és nem akadályozza más tagállamokban a sáv rendelkezésre állását, illetve használatát; valamint

c) az érintett tagállam kellően figyelembe veszi a harmonizált sáv hosszú távú rendelkezésre állását és használatát az Unióban, valamint a berendezésekre vonatkozóan a rádióspektrum uniós szinten való használatából eredő méretgazdaságosságot.

Minden olyan határozatot, amely kivételes alapon alternatív felhasználást tesz lehetővé, rendszeresen felül kell vizsgálni, amennyiben pedig egy jövőbeli felhasználó a sáv műszaki végrehajtási intézkedésnek megfelelő használata iránt megfelelően indokolt kérelmet intéz az illetékes hatósághoz, mindenképpen azonnali felülvizsgálatot kell végezni. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott döntésről, amelyhez indokolást fűz, valamint az esetleges felülvizsgálatok eredményéről is.

(4) A második albekezdés sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának céljára a tagállamok nemzeti frekvencia-felosztási tervében az uniós joggal összhangban rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumban minden típusú, elektronikus hírközlési szolgáltatásra irányuló technológia használható legyen.

A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára használt rádióhálózat vagy vezeték nélküli hozzáférési technológia típusaira, amennyiben az szükséges:

a) a káros zavarás elkerüléséhez;

b) a lakosság egészségének az elektromágneses mezőkkel szembeni védelméhez, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve az 1999/519/EK ajánlást;

c) a szolgáltatás műszaki minőségének biztosításához;

d) a rádióspektrum megosztásának maximalizálásához;

e) a hatékony rádióspektrum-használat biztosításához; vagy

f) az (5) bekezdéssel összhangban közérdekű cél megvalósításának biztosításához.

(5) A második albekezdés sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára a tagállamok nemzeti frekvencia-felosztási tervében az uniós joggal összhangban rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumban minden típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás használható legyen. A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások típusára, többek között szükség esetén az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat valamely követelményének teljesítése érdekében.

A bizonyos elektronikus hírközlési szolgáltatásnak egy adott, elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmas sávban való nyújtására kötelező intézkedést csak az uniós joggal összhangban a tagállamok által meghatározott közérdekű célok indokolhatják, mint például, a teljesség igénye nélkül:

a) az életbiztonság;

b) a társadalmi, regionális vagy területi kohézió ösztönzése;

c) a rádióspektrum nem hatékony kihasználásának elkerülése; illetve

d) a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetőleg a médiapluralizmus előmozdítása, például rádióműsor és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások nyújtása.

Olyan intézkedés, amely egy adott sávban minden más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását tiltja, kizárólag akkor írható elő, ha azt életbiztonsági szolgáltatások védelmének igénye indokolja. A tagállamok kivételesen, a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban általuk meghatározott más közérdekű célok megvalósítása érdekében is kiterjeszthetik az ilyen intézkedést.

(6) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják a (4) és (5) bekezdésben előírt korlátozások és intézkedések szükségességét, és nyilvánosságra hozzák ezen felülvizsgálatok eredményeit.

(7) A 2011. május 25. előtt megállapított korlátozásoknak 2018. december 20-ig meg kell felelniük a (4) és (5) bekezdésnek.

46. cikk

Felhatalmazás rádióspektrum-használatra

(1) A tagállamok elősegítik a rádióspektrumnak az általános felhatalmazások alapján történő használatát, beleértve a megosztott felhasználást is, valamint a rádióspektrum iránti egyedi használati jogok megadását azokra az esetekre korlátozzák, amikor a szóban forgó jogok a kereslet alapján szükségesek a hatékony kihasználás maximalizáláshoz, figyelembe véve a második albekezdésben meghatározott feltételeket. Minden más esetben általános felhatalmazásban határozzák meg a rádióspektrum-használatra vonatkozó feltételeket.

E célból a tagállamok a következők figyelembevételével döntenek arról, hogy mi a legmegfelelőbb rendszer a rádióspektrum-felhasználás engedélyezésére:

a) az érintett rádióspektrum sajátos jellemzői;

b) a káros zavarással szembeni védelem szükségessége;

c) adott esetben kiszámítható rádióspektrum-megosztási feltételek kidolgozása;

d) a kommunikáció vagy a szolgáltatás műszaki színvonala biztosításának szükségessége;

e) a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott közérdekű célok.

f) a rádióspektrum-használat hatékonysága biztosításának szükségessége.

Annak mérlegelése során, hogy általános felhatalmazást bocsássanak ki vagy egyedi használati jogokat adjanak harmonizált rádióspektrum esetében, a 676/2002/EK határozat (4) cikkével összhangban elfogadott műszaki végrehajtási intézkedések figyelembevételével a tagállamok arra törekednek, hogy a káros zavarás a lehető legkisebb problémát okozza többek között azokban az esetekben, amikor a rádióspektrum megosztott használata az általános meghatalmazás és az egyedi használati jogok együttesén alapszik.

Adott esetben a tagállamok megfontolják annak lehetőségét, hogy a rádióspektrum használatát az általános felhatalmazás és az egyedi használati jogok kombinációja alapján engedélyezzék, figyelembe véve az általános felhatalmazás és az egyedi használati jogok különböző kombinációi, valamint az egyik kategóriából a másikba történő fokozatos átsorolások által valószínűsíthetően a versenyre, az innovációra és a piacra lépésre gyakorolt hatásokat.

A tagállamok törekednek arra, hogy minimalizálják a rádióspektrum használatára vonatkozó korlátozásokat azáltal, hogy a lehető legkisebb teherrel járó engedélyezési rendszer alkalmazása érdekében megfelelően figyelembe veszik a káros zavarás kezelésére szolgáló műszaki megoldásokat.

(2) A rádióspektrum megosztott használatának megkönnyítése érdekében az (1) bekezdés alapján történő döntés meghozatalakor az illetékes hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a rádióspektrum megosztott használatára vonatkozó feltételek egyértelmű meghatározásra kerüljenek. E feltételeknek elő kell segíteniük a rádióspektrum hatékony használatát, a versenyt és az innovációt.

47. cikk

Az egyedi rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó feltételek

(1) Az illetékes hatóságoknak a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően olyan feltételekhez kell kötniük az egyedi rádióspektrum-használati jogokat, melyek biztosítják a rádióspektrum optimális, a lehető legeredményesebb és leghatékonyabb használatát. A hatóságoknak az ilyen jogok odaítélése vagy megújítása előtt egyértelműen meg kell határozniuk a szóban forgó feltételeket, többek között a használat szükséges szintjét, valamint az említett követelménynek eladás vagy haszonbérbeadás útján történő teljesítését annak érdekében, hogy az említett feltételek a 30. cikkel összhangban alkalmazásra kerüljenek. A rádióspektrum-használati jog megújításához kapcsolódó feltételek nem biztosíthatnak jogtalan előnyöket a szóban forgó jogok gyakorlóinak.

E feltételekben meg kell határozni valamennyi alkalmazandó paramétert, ideértve a jogok gyakorlására rendelkezésre álló időtartamot is, amelynek be nem tartása feljogosítja az illetékes hatóságot a használati jog visszavonására vagy egyéb intézkedések előírására.

Az illetékes hatóságok időben és átlátható módon konzultálnak az érdekelt felekkel, és még azt megelőzően tájékoztatják őket az egyedi használati jogokhoz kapcsolódó feltételekről, hogy előírnák azokat. Átlátható módon előre meghatározzák a szóban forgó feltételek teljesítésének értékelésére vonatkozó kritériumokat, és azokról tájékoztatják az érdekelt feleket.

(2) Az egyedi rádióspektrum-használati jogok feltételekhez kötése során az illetékes hatóságok, különösen a rádióspektrum hatásos és hatékony használatának biztosítása vagy a lefedettség bővítése céljából, a rádióspektrumot használó számára lehetővé tehetik:

a) passzív vagy aktív infrastruktúra, illetve valamely rádióspektrum megosztását;

b) a barangolási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat;

c) a rádióspektrum-használaton alapuló hálózatok és szolgáltatások biztosítását szolgáló infrastruktúra közös kiépítését.

Az illetékes hatóságok a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó feltételekben nem akadályozhatják meg a rádióspektrum megosztását. Az e bekezdés szerinti kapcsolódó feltételek vállalkozások általi teljesítése továbbra is a versenyjog hatálya alá tartozik.

2. Szakasz

Használati jogok

48. cikk

Egyedi rádiófrekvencia-használati jogok megadása

(1) Ha egyedi rádióspektrum-használati jogok megadása szükséges, a tagállamok - a 13. és az 55. cikkre, valamint a 21. cikk (1) bekezdése c) pontjára is figyelemmel, továbbá az említett erőforrások hatékony felhasználását ezen irányelvnek megfelelően biztosító bármilyen más szabályra is figyelemmel - kérelemre minden vállalkozásnak megadják ezt a jogot az elektronikus hírközlő hálózatoknak vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a 12. cikkben említett általános felhatalmazás alapján történő üzemeltetésére, illetve nyújtására.

(2) Azon egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok az egyedi rádióspektrum-használati jognak a közérdekű célok uniós joggal összhangban történő megvalósítása céljából rádiós vagy televíziós műsorterjesztők részére való megadása érdekében fogadtak el, az egyedi rádióspektrum-használati jogokat nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos eljárások keretében és a 45. cikkel összhangban kell megadni.

(3) A nyílt eljárás követelménye alóli kivétel alkalmazható, amikor az egyedi rádió spektrum-használati jogoknak a rádiós vagy televíziós műsorterjesztők részére való megadása a tagállamok által az uniós joggal összhangban meghatározott közérdekű cél eléréséhez szükséges.

(4) Az illetékes hatóságoknak az egyedi rádióspektrum-használati jog iránti kérelmek elbírálását kiválasztási eljárás keretében, olyan előre meghatározott, tárgyilagos, átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes támogathatósági kritériumok alapján kell végezniük, amelyek megfelelnek a szóban forgó jogokhoz kapcsolódó feltételeknek. Az illetékes hatóságoknak lehetővé kell tenni, hogy az összes szükséges információt bekérjék a kérelmezőktől annak érdekében, hogy az említett kritériumok alapján értékeljék, hogy a kérelmező meg tud-e felelni a feltételeknek. Abban az esetben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy egy adott kérelmező nem rendelkezik a szükséges képességgel, megfelelően indokolt, ilyen értelmű határozatot kell hoznia.

(5) A rádióspektrum egyedi használati jogok megadása során a tagállamok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e vagy haszonbérbe adhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Rádióspektrum esetében a 45. és az 51. cikket kell alkalmazni.

(6) Az illetékes hatóságnak a rádióspektrum egyedi használati jog megadására vonatkozó határozatot a teljes kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozni, kézbesíteni és nyilvánosságra hozni; hat héten belül az olyan rádióspektrum esetében, amelyet a tagállamok nemzeti frekvenciatervükben elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánítottak. A szóban forgó határidő nem érinti sem az 55 cikk (7) bekezdését, sem pedig a rádióspektrum, illetve a műholdpozíciók használatával kapcsolatos hatályos nemzetközi megállapodásokat.

49. cikk

A jogok érvényességi időtartama

(1) Ha a tagállamok egyedi jogok révén, határozott időtartamra engedélyezik a rádióspektrum használatát, gondoskodniuk kell arról, hogy a használati jogot olyan időtartamra adják, amely - kellően figyelembe véve a verseny, valamint különösen a rádióspektrum hatásos és hatékony használata biztosításának és az innovációt, valamint a hatékony beruházások ösztönzésének szükségességét, többek között elégséges időt adva a beruházás megfelelő amortizációjára - az 55. cikk (2) bekezdése értelmében elérni kívánt célok szempontjából megfelelő.

(2) Amennyiben a tagállamok olyan rádióspektrumhoz adtak meg egyedi használati jogokat, amely tekintetében harmonizált feltételek kerültek megállapításra technikai végrehajtási intézkedésekben a 676/2002EK határozat 4. cikkével összhangban annak érdekében, hogy az képessé váljon a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások (a továbbiakban: vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások) céljára korlátozott ideig történő használatra, az e cikk (1) bekezdésében említett követelmények figyelembevételével 20 évre biztosítják a jogosultak számára a szabályozási kiszámíthatóságot a szóban forgó rádióspektrum használatán alapuló infrastruktúrába való beruházás feltételeit illetően. Ez a cikk adott esetben az ezen használati jogokhoz fűződő feltételeknek a 18. cikkel összhangban való bármely módosításától függően alkalmazandó.

A tagállamok e célból biztosítják, hogy a jogok legalább 15 évig érvényesek legyenek, valamint azt, hogy amennyiben ez az első albekezdésnek való megfeleléshez szükséges, a jogok érvényességi ideje megfelelően meghosszabbításra kerüljön az e bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

A tagállamok a használati jogok időtartamának meghosszabbítására vonatkozó általános feltételeket átlátható módon, a használati jogok időtartamának megadása előtt, az 55. cikk (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek részeként valamennyi érdekelt fél részére rendelkezésre bocsátják. Az általános feltételek az alábbiakra vonatkoznak:

a) a szóban forgó rádióspektrum eredményes és hatékony használata biztosításának szükségessége, a 45. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának értelmében elérni kívánt célok, illetve az életbiztonság védelméhez, a közrendhez, a közbiztonsághoz vagy a védelemhez fűződő általános érdekű célok teljesítésének szükségessége; és/vagy

b) a torzításmentes verseny szükségessége.

Az illetékes hatóságnak az egyedi használati jog eredeti érvényességi idejének lejárta előtt legalább két évvel a 45. cikk (2) bekezdésének c) pontja fényében tárgyilagos és előretekintő módon értékelnie kell az említett használati jog érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozóan megállapított általános kritériumokat. Amennyiben az illetékes hatóság nem kezdeményezett a használati jogokhoz fűződő feltételek be nem tartása miatt a 30. cikkel összhangban a szabályok érvénye juttatására irányuló intézkedést, meg kell hosszabbítania a használati jog érvényességi idejét, kivéve ha a meghosszabbítás nem felelne meg az e bekezdés harmadik albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott általános kritériumoknak.

Az illetékes hatóságnak az említett értékelés alapján értesítenie kell a jogosultat arról, hogy meghosszabbítható-e a használati jog érvényességi ideje.

Ha az ilyen meghosszabbítás nem adható meg, az illetékes hatóságnak a 48. cikket kell alkalmaznia az adott rádióspektrumsávra vonatkozó használati jog megadására.

Az e bekezdés szerint meghozott intézkedéseknek arányosaknak, megkülönböztetéstől mentesnek, átláthatónak és megalapozottnak kell lenniük.

A 23. cikktől eltérve az érdekelt feleknek lehetőséget kell adni, hogy az e bekezdés harmadik és negyedik albekezdése alapján hozott intézkedéstervezetekre vonatkozóan egy legalább három hónapos időtartam során észrevételeket tehessenek.

Ez a bekezdés nem érinti a 19. és 30. cikkek rendelkezéseinek alkalmazását.

A használati jogok díjának megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az ebben a bekezdésben előirányzott mechanizmust.

(3) A tagállamok az alábbi esetekben eltérhetnek az e cikk (2) bekezdésétől:

a) egyes körülhatárolt földrajzi területeken, ahol a nagysebességű hálózatokhoz való hozzáférést súlyos hiányosságok jellemzik vagy az nem létezik, és az eltérés a 45. cikk (2) bekezdése szerinti célok eléréséhez szükséges;

b) konkrét rövid távú projektekhez;

c) kísérleti használathoz;

d) a rádióspektrum olyan használatához, amely a 45. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban megvalósulhat a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokkal párhuzamosan; vagy

e) a rádióspektrum alternatív használatához a 45. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(4) A tagállamok módosíthatják a használati jogok e cikk szerint megállapított érvényességi idejét, hogy egy vagy több sávban biztosítsák a jogok egyidejű lejártát.

50. cikk

A harmonizált rádióspektrum-használatára vonatkozó egyedi jogok megújítása

(1) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságoknak időben, az említett jogok érvényességi idejének lejárta előtt dönteniük kell a harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok megújításáról, kivéve abban az esetben, amikor a megadásakor a megújítás lehetősége kifejezetten ki volt zárva. A hatóságoknak e célból saját kezdeményezésükre vagy a jogosult kérésére - ebben az esetben legkorábban az érintett jogok érvényességi idejének lejártát megelőző öt évvel - meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges-e a megújítás. Ez nem sértheti a meglévő jogokra alkalmazandó, a megújításra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján történő döntés meghozatalakor az illetékes hatóságoknak többek között a következőket kell mérlegelniük:

a) a 3. cikk, a 45. cikk (2) bekezdése és a 48. cikk (2) bekezdése szerinti célkitűzések, valamint az uniós vagy a nemzeti jog szerinti közpolitikai célkitűzések teljesítése;

b) a 676/2002/EK határozat 4. cikkével összhangban elfogadott műszaki végrehajtási intézkedések végrehajtása;

c) az érintett joghoz kapcsolódó feltételek megfelelő végrehajtásának vizsgálata;

d) a verseny ösztönzésének vagy a versenytorzulás elkerülésének szükségessége az 52. cikkel összhangban;

e) annak szükségessége, hogy a technológiai, illetve piaci fejlemények tükrében a rádióspektrum használatát hatékonyabbá tegyék;

f) a súlyos szolgáltatási zavar elkerülésének szükségessége.

(3) Az olyan harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok esetleges megújításának mérlegelésekor, amely esetében a használati jogok száma az e cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozott, az illetékes hatóságoknak nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárást kell lefolytatniuk, és többek között:

a) a 23. cikkel összhangban lehetőséget kell adniuk valamennyi érdekelt félnek, hogy nyilvános konzultáció útján kifejezzék a véleményüket; és

b) egyértelműen fel kell tüntetniük az esetleges megújítás indokát.

Ha az e bekezdés első albekezdése szerinti konzultáció eredményeként beigazolódik, hogy az érintett sávban való rádióspektrum-használat jogainak jogtulajdonosaitól eltérő vállalkozások részéről is piaci kereslet merül fel, a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy egyéb illetékes hatóságnak figyelembe kell ezt vennie az arról való döntés során, hogy megújítsa-e a használati jogokat, vagy új kiválasztási eljárást indítson a használati jogok 55. cikk szerinti odaítélése céljából.

(4) A harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok megújításával kapcsolatos döntéssel párhuzamosan felül lehet vizsgálni a jogokhoz kapcsolódó díjakat és egyéb feltételeket. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok adott esetben - a 42. cikkel összhangban - kiigazíthatják a használati jogokért fizetendő díjakat.

51. cikk

Egyedi rádióspektrum-használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások más vállalkozásokra átruházhassanak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhassanak egyedi rádióspektrum-használati jogokat.

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy e bekezdés rendelkezései ne legyenek alkalmazandók abban az esetben, ha a vállalkozás az egyedi rádióspektrum-használati jogát eredetileg díjmentesen kapta meg, vagy azt műsorterjesztés céljából ítélték neki oda.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a rádióspektrum-használati jog átruházására vagy haszonbérbe adására vonatkozó szándékukat, illetve magát az átruházást a nemzeti eljárásokkal összhangban az illetékes hatóságnak bejelentsék és nyilvánosságra hozzák. A harmonizált rádióspektrum esetében minden ilyen átruházásnak meg kell felelnie az ilyen harmonizált használatnak.

(3) A használati jogokhoz kapcsolódó eredeti feltételek fenntartása mellett a tagállamok lehetővé teszik a rádióspektrum-használati jogok átruházását vagy haszonbérletét. A versenytorzulás megakadályozása szükségességének sérelme nélkül, különös tekintettel az 52. cikkre, a tagállamok:

a) az átruházásra és a haszonbérletre a lehető legkisebb terhet jelentő rendszert alkalmazzák;

b) nem tagadják meg a rádióspektrum-használati jog haszonbérletét, ha a haszonbérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy továbbra is felel a használati joghoz kötődő eredeti feltételek betartásáért;

c) nem tagadják meg a rádióspektrum-használati jog átruházását, kivéve ha egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy az új jogosult nem tud megfelelni a használati jogra vonatkozó eredeti feltételeknek;

A rádióspektrum-használati jog átruházására vagy haszonbérletére vonatkozó kérelmek feldolgozásával kapcsolatban a vállalkozásokra rótt igazgatási díjaknak meg kell felelniük a 16. cikknek.

Az első albekezdés a), b) és c) pontja nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzeti joguknak megfelelően bármikor betartassák a használati jogokhoz kapcsolódó feltételeket mind a haszonbérbeadó, mind a haszonbérlő tekintetében.

Az illetékes hatóságoknak elő kell segíteniük a rádióspektrum-használati jogok átruházását vagy haszonbérletét azáltal, hogy időben megvizsgálják a jogokhoz kapcsolódó feltételek kiigazítása iránti kérelmeket, valamint hogy biztosítják a jogok és az azokhoz kötődő releváns rádióspektrumok lehető legteljesebb mértékű feloszthatóságát vagy szétbonthatóságát.

A rádióspektrum-használati jogok átruházása vagy haszonbérlete céljából az illetékes hatóságok a jogok létrehozásakor kötelesek szabványos elektronikus formátumban elérhetővé tenni a nyilvánosság számára az átruházható egyedi jogokkal kapcsolatos releváns részadatokat, és ezen adatokat egészen addig meg kell őrizniük, amíg a jog fennáll.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el e releváns adatok meghatározására.

A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

52. cikk

Verseny

(1) Amikor a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok ezen irányelvnek megfelelően döntenek az elektronikus hírközlési hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó rádióspektrum-használati jogok odaítéléséről, módosításáról vagy megújításáról, törekedniük kell annak elősegítésére, hogy a belső piacon tényleges verseny alakuljon ki és a verseny ne torzuljon.

(2) Amikor a tagállamok rádióspektrum-használati jogot adnak, módosítanak vagy hosszabbítanak meg, nemzeti szabályozó hatóságaik, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok tanácsa alapján egyéb illetékes hatóságaik megfelelő intézkedéseket hozhatnak, például:

a) korlátozhatják annak a rádióspektrumnak a mennyiségét, amelyre valamely vállalkozásnak használati jogokat adnak, illetve indokolt körülmények között bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez - például nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális barangolás biztosítása - köthetik;

b) amennyiben a nemzeti piacon előálló konkrét helyzet alapján ez megfelelő és indokolt, valamely rádióspektrum-sáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntarthatják az újonnan belépők számára;

c) a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás elkerülése érdekében egyes frekvenciasávokban elutasíthatják vagy feltételekhez köthetik újabb rádióspektrum-használati jogok biztosítását vagy új rádióspektrum-használati módok engedélyezését;

d) beilleszthetnek olyan feltételeket, amelyek tiltják vagy feltételekhez kötik a rádióspektrum-használati jogok uniós vagy nemzeti összefonódás-ellenőrzés alól mentes átruházását, ha az ilyen átruházás a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsítja;

e) ezen irányelvnek megfelelően módosíthatják a már meglévő jogokat, amennyiben ez a rádióspektrum-használati jogok bármely átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás utólagos korrekciójához szükséges.

A nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságoknak döntésüket - a piaci feltételek és a rendelkezésre álló referenciaértékek figyelembevételével - a piaci versenyfeltételeknek és annak objektív és előretekintő elemzésére kell alapozniuk, hogy a szóban forgó intézkedések szükségesek-e a tényleges verseny fenntartásához vagy eléréséhez, valamint hogy ezek az intézkedések valószínűsíthetően milyen hatást gyakorolnak a piaci szereplők által már megvalósított és a tervezett beruházásokra, különösen a hálózat kiépítésére. Ennek során figyelembe kell venniük a 67. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott piacelemzési megközelítést.

(3) E cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok a 18., a 19., a 23. és a 35. cikkben meghatározott eljárások szerint kötelesek eljárni.

3. Szakasz

Eljárások

53. cikk

A frekvenciaelosztás időbeli összehangolása

(1) A tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy - kellő figyelmet fordítva az egyes tagállamok piaci helyzetére - koordinálják a harmonizált rádióspektrum unióbeli használatát elektronikus hírközlési hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások céljaira. Ennek keretében egy vagy - adott esetben - több olyan közös időpontot határozhatnak meg, ameddig bizonyos harmonizált rádióspektrum használatát engedélyezni kell.

(2) Amennyiben a rádióspektrum tekintetében harmonizált feltételek kerültek megállapításra technikai végrehajtási intézkedésekben a 676/2002EK határozattal összhangban annak érdekében, hogy az képessé váljon vezeték nélküli szélessávú hálózatok üzemeltetése vagy szolgáltatások nyújtása céljára történő használatra, a tagállamok lehetővé teszik az említett rádióspektrum használatát, mégpedig a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 hónappal az említett intézkedés elfogadását követően, illetve a lehető leghamarabb az ezen irányelv 45. cikkének (3) bekezdése alapján, kivételes alapon alternatív felhasználást engedélyező esetleges határozat visszavonását követően. Ez nem érinti az (EU) 2017/899 határozatot és a Bizottság azon jogát, hogy javaslatot tegyen jogalkotási aktusokra vonatkozóan.

(3) Egy tagállam az alábbi körülmények fennállása esetén meghosszabbíthatja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőt valamely konkrét frekvenciasávra vonatkozóan:

a) annyiban, amennyiben az adott frekvenciasáv használatának a 45. cikk (5) bekezdése a) vagy d) pontjában meghatározott valamely általános érdekű célból történő korlátozása indokolja; vagy

b) olyan megoldatlan, határövezeti koordinációs problémák esetében, amelyek harmadik országok tekintetében káros zavarást eredményeznek, feltéve, hogy az érintett tagállam adott esetben a 28. cikk (5) bekezdése alapján uniós segítségnyújtást kért;

c) a nemzetbiztonság és a védelem szavatolása érdekében; vagy

d) vis maior esetében.

Az érintett tagállam legalább kétévente felülvizsgálja a halasztást.

(4) A tagállamok az alábbi esetekben a szükséges mértékben, legfeljebb 30 hónappal meghosszabbíthatják a (2) bekezdésben meghatározott határidőt egy adott frekvenciasáv tekintetében:

a) megoldatlan, határövezeti koordinációs problémák, amelyek tagállamok közötti káros zavarást eredményeznek, amennyiben az érintett tagállam a 28. cikk (3) és (4) bekezdése szerint minden szükséges intézkedést időben meghoz;

b) biztosítani kell a szóban forgó frekvenciasáv meglévő felhasználóinak műszaki migrációját, és ez összetett feladat.

(5) A (3), illetve (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás esetén az érintett tagállam időben tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, és ismerteti az indokokat.

54. cikk

A frekvenciaelosztás időbeli összehangolása konkrét 5G frekvenciasávok esetében

(1) A tagállamok a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások nyújtására képes földi rendszerek tekintetében, ha az az 5G kiépítésének elősegítéséhez szükséges, 2020. december 31-ig minden megfelelő intézkedést meghoznak azért, hogy:

a) biztosítsák a 3,4 és 3,8 GHz közötti sáv elegendően nagy méretű blokkjainak reorganizációját, és lehetővé tegyék azok használatát;

b) lehetővé tegyék a 24,25 és 27,5 GHz közötti sávból legalább 1 GHz használatát, amennyiben egyértelműen igazolható, hogy van piaci kereslet, valamint hogy a meglévő felhasználók migrációjának, illetve a sáv felszabadításának nincs jelentős akadálya.

(2) A tagállamok azonban indokolt esetben, a 45. cikk (3) bekezdésével vagy az 53. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésével összhangban meghosszabbíthatják az e bekezdés (1) bekezdésében meghatározott határidőt.

(3) Az e cikk (1) bekezdése alapján meghozott intézkedéseknek meg kell felelniük a 676/2002/EK határozat a 4. cikkével összhangban elfogadott műszaki végrehajtási intézkedések útján megállapított harmonizált feltételeknek.

55. cikk

A megadandó rádióspektrum-használati jogok számának korlátozására vonatkozó eljárás

(1) Az 53. cikk sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam arra a következtetésre jut, hogy a rádióspektrum-használati jog nem képezheti általános felhatalmazás tárgyát, és a megadandó rádió spektrum-használati jogok számbeli korlátozásának lehetőségét mérlegeli, többek között köteles:

a) egyértelműen feltüntetni a használati jogok korlátozásának indokát - kellőképpen figyelembe véve annak szükségességét, hogy a felhasználók számára a lehető legtöbb előnyt kell biztosítani, és a versenyt ösztönözni kell -, továbbá adott esetben rendszeres időközönként vagy az érintett vállalkozások észszerű kérésére a korlátozást felülvizsgálni;

b) minden érdekelt félnek - köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak is - lehetőséget adni arra, hogy bármilyen korlátozással kapcsolatban álláspontjukat a 23. cikknek megfelelően nyilvános konzultáció útján kifejezhessék.

(2) Ha valamely tagállam arra a következtetésre jut, hogy a használati jogok számát korlátoznia kell, egyértelműen meghatározza és megindokolja az e cikk szerinti versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás által elérni kívánt célokat, és ha lehet, számszerűsíti azokat, megfelelő hangsúlyt fektetve a nemzeti és nemzetközi piaci célok teljesítésének szükségességére. A tagállam által az adott kiválasztási eljárás kialakításához meghatározható célok a verseny ösztönzésén túl a következő egy vagy több célra korlátozódhatnak:

a) a lefedettség előmozdítása;

b) a szolgáltatás elvárt minőségének biztosítása;

c) a rádióspektrum hatékony használatának ösztönzése, többek között figyelembe véve az a használati joghoz kapcsolódó feltételeket és a díjak szintjét;

d) az innováció és a vállalkozásfejlesztés elősegítése;

A nemzeti szabályozó, vagy egyéb illetékes hatóság egyértelműen meghatározza és megindokolja a kiválasztási eljárással kapcsolatos választását, beleértve a kiválasztási eljárást megelőző esetleges előzetes szakaszt. Egyértelműen feltünteti a piaci versenyre, valamint a piac műszaki és gazdasági helyzetére vonatkozó kapcsolódó értékelések eredményét, és megindokolja a 35. cikken alapuló intézkedések esetleges használatát és megválasztását.

(3) A tagállamok - egyértelmű indokolással együtt - közzéteszik a kiválasztott kiválasztási eljárásra és a kapcsolódó szabályokra vonatkozódöntéseket. Közzéteszik továbbá azokat a feltételeket is, amelyek a használati jogokhoz fognak kapcsolódni.

(4) A kiválasztási eljárás meghatározását követően a tagállam a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást tesz közzé.

(5) Amennyiben valamely tagállam azt állapítja meg, hogy további rádióspektrum-használati jogok adhatók, illetve az általános felhatalmazás és az egyedi használati jogok kombinációja adható, ezt a megállapítását nyilvánosságra hozza, és megindítja az ilyen jogok megadására irányuló eljárást.

(6) Ha a rádióspektrum-használati jogok megadásának korlátozására van szükség, a tagállamok ezeket a jogokat tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kiválasztási szempontok és kiválasztási eljárás alapján kötelesek megadni. Minden kiválasztási szempont megállapításakor kellő mértékben figyelembe kell venni a 3., a 4., a 28. és a 45. cikkben szereplő célkitűzések és követelmények teljesülését.

(7) Versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a tagállamok a 48. cikk (6) bekezdésében említett legfeljebb hathetes időtartamot meghosszabbíthatják annyival - de legfeljebb nyolc hónappal, figyelembe véve az 53. cikk alapján meghatározott konkrét ütemezést is -, amennyi szükséges annak biztosításához, hogy ezek az eljárások tisztességesek, észszerűek, nyitottak és átláthatóak legyenek minden érdekelt fél számára.

Ezek a határidők nem érintik a rádió spektrum használatával és a műholdas koordinációval kapcsolatos, alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.

(8) Ez a cikk nem sérti a rádióspektrum-használati jogoknak a 51. cikkel összhangban történő átruházását.

IV. FEJEZET

Vezeték nélküli hálózati berendezések létesítése és használata

56. cikk

Hozzáférés a rádiós helyi hálózatokhoz

(1) Az illetékes hatóságok kötelesek - kizárólag a rádióspektrum-használattal kapcsolatos alkalmazandó általános felhatalmazási feltételeknek való megfelelés kötelezettsége mellett - lehetővé tenni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz az RLAN-okon keresztül történő hozzáférés biztosítását, valamint a szóban forgó hozzáférés biztosításához a 46. cikk (1) bekezdésében említett harmonizált rádióspektrum használatát.

Amennyiben a hozzáférés biztosítása nem képezi gazdasági tevékenység részét, vagy csupán kiegészít egy olyan gazdasági tevékenységet vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól, a szóban forgó hozzáférést biztosító vállalkozásra, közigazgatási szervre vagy végfelhasználóra nem vonatkozik sem az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a 12. cikk alapján vonatkozó általános felhatalmazás, sem a végfelhasználói jogokkal kapcsolatos, a III. rész II. címe szerinti kötelezettségek, sem pedig a hálózataiknak a 61. cikk (1) bekezdése alapján történő összekapcsolására vonatkozó kötelezettségek.

(2) A 2000/31/EU irányelv 12. cikkét alkalmazni kell.

(3) Az illetékes hatóságok nem akadályozhatják meg a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőit vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy hálózatukhoz olyan RLAN-okon keresztül nyújtsanak hozzáférést a nagyközönségnek, amelyek a végfelhasználó tartózkodási, illetve működési helyeiben is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy eleget tesznek az alkalmazandó általános felhatalmazási feltételeknek, és hogy a végfelhasználó ehhez előzetes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

(4) Az illetékes hatóságoknak - különös tekintettel az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésére - biztosítaniuk kell, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói ne korlátozzák egyoldalúan a végfelhasználó alábbi jogait, illetve ne akadályozzák, hogy éljen velük:

a) harmadik felek által nyújtott, saját választásuk szerinti RLAN-hoz való csatlakozás; illetve

b) az ilyen szolgáltatók hálózataihoz való hozzáférésnek más végfelhasználók számára viszonossági alapon vagy szélesebb körben RLAN-okon keresztül történő lehetővé tétele, ideértve azt az esetet, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összekapcsolják és nyilvánosan elérhetővé teszik a különböző végfelhasználók RLAN-jait.

(5) Az illetékes hatóságok nem korlátozhatják a végfelhasználók arra vonatkozó jogát, illetve nem akadályozhatják meg, hogy éljenek azon jogukkal, hogy viszonossági alapon vagy más módon lehetővé tegyék a hozzáférést más végfelhasználók számára a saját RLAN-jukhoz, ideértve azt az esetet, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összekapcsolják és nyilvánosan elérhetővé teszik a különböző végfelhasználók RLAN-jait.

(6) Az illetékes hatóságok nem korlátozhatják indokolatlanul az RLAN-okhoz való nyilvános hozzáférés nyújtását, ha ez:

a) közigazgatási szervek által az általuk elfoglalt helyiségekben vagy azok közelében lévő nyilvános tereken történik, amennyiben az kiegészíti az adott létesítményben nyújtott közszolgáltatásokat;

b) nem kormányzati szervezetek vagy közigazgatási szervek olyan kezdeményezései keretében történik, melyek célja, hogy összekapcsolják és viszonossági alapon vagy szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék a különböző végfelhasználók RLAN-jait, adott esetben ideértve az a) pont alapján nyilvánosan elérhető RLAN-okat is.

57. cikk

Kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése és üzemeltetése

(1) Az illetékes hatóságok nem korlátozhatják indokolatlanul a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését. A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésére vonatkozó szabályok a tagállamon belül egységesek legyenek. Az ilyen szabályokat alkalmazásukat megelőzően közzé kell tenni.

Az illetékes hatóságok nem köthetik semmiféle egyedi területrendezési engedélyhez, vagy más előzetes egyedi engedélyhez a (2) bekezdésben foglalt jellemzőknek megfelelő kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés második albekezdésétől eltérve engedélyekhez köthetik kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését olyan építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken, amelyek a tagállami joggal összhangban védelmet élveznek, illetve szükség esetén közbiztonsági okokból is. Az említett engedélyek megadásakor a 2014/61/EU irányelv 7. cikkét kell alkalmazni.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok fizikai és technikai jellemzőit, így a maximális méretét és tömegét, valamint adott esetben a sugárzási teljesítményét is.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktusokat 2020. június 30-ig kell elfogadni.

(3) Ez a cikk nem érinti a 2014/53/EU irányelvben meghatározott alapvető követelményeket és a releváns rádióspektrum használatára alkalmazandó engedélyezési rendszert.

(4) Amikor a tagállamok - adott esetben - a 2014/61/EU irányelvvel összhangban elfogadott eljárásokat alkalmazzák, gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatóknak joguk legyen hozzáférni a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok ellenőrzése alatt álló összes olyan fizikai infrastruktúrához (pl. utcabútorok, villanypóznák, utcai jelzések, közlekedési lámpák, hirdetőtáblák, busz- és villamosmegállók, metróállomások), amely technikailag alkalmas kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont befogadására, vagy amelyre szükség van ahhoz, hogy az említett hozzáférési pontokat hozzá lehessen kötni a gerinchálózathoz. A hatóságoknak a hozzáféréssel kapcsolatos minden észszerű kérést egyablakos információs ponton tisztességes, észszerű átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján teljesíteniük kell.

(5) A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésére - bármiféle kereskedelmi megállapodás sérelme nélkül - nem alkalmazhatók a 16. cikkel összhangban meghatározott igazgatási díjakat meghaladó díjak vagy illetékek.

58. cikk

Az elektromágneses mezőkre vonatkozó műszaki szabályok

Az (EU) 2015/1535 irányelvben megállapított eljárást kell alkalmazni bármely olyan tagállami intézkedéstervezetre, amely az elektromágneses mezőkre vonatkozóan az 1999/519/EK ajánlásban foglaltaktól eltérő követelményeket állapít meg a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésével összefüggésben.

II. CÍM

HOZZÁFÉRÉS

I. FEJEZET

Általános rendelkezések és a hozzáféréssel kapcsolatos elvek

59. cikk

A hozzáférés és az összekapcsolás általános keretei

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne legyenek olyan korlátozások, amelyek akadályoznák az azonos tagállamban lévő vagy különböző tagállamokban lévő vállalkozásokat abban, hogy egymás között - az uniós joggal összhangban - a hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó műszaki és kereskedelmi szabályokat tartalmazó megállapodásokról tárgyaljanak. A hozzáférést vagy összekapcsolást kérő vállalkozásnak nem kell engedéllyel rendelkeznie az abban a tagállamban való működésre, amelyben a hozzáférést vagy az összekapcsolást kéri, feltéve hogy abban a tagállamban nem nyújt szolgáltatásokat és nem működtet hálózatot.

(2) A tagállamok a 114. cikk sérelme nélkül nem tarthatnak fenn olyan jogi, illetve közigazgatási intézkedéseket, amelyek arra kötelezik a vállalkozásokat, hogy a hozzáférés vagy az összekapcsolás szolgáltatásakor különböző vállalkozásoknak egyenértékű szolgáltatásokat eltérő feltételek mellett nyújtsanak, vagy amelyek olyan kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek nincsenek összefüggésben a ténylegesen nyújtott hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatásokkal, az I. mellékletben meghatározott feltételek sérelme nélkül.

60. cikk

A vállalkozások jogai és kötelezettségei

(1) A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és - amennyiben a 15. cikknek megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik - kötelesek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és interoperabilitását az Unió egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kötelesek kínálni a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által a 61., a 62. és a 68. cikk alapján előírt kötelezettségekkel.

(2) A 21. cikk sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelik, hogy azok a vállalkozások, amelyek a hozzáférési vagy összekapcsolási megállapodásokra irányuló tárgyalási folyamatot megelőzően, vagy az alatt vagy azt követően egy másik vállalkozástól adatot szereznek, az ilyen adatot kizárólag az adatszolgáltatás céljának megfelelően használják fel, és mindvégig tartsák tiszteletben a továbbított és tárolt adat titkosságát. Az ilyen vállalkozások nem továbbíthatnak szolgáltatott adatot más olyan feleknek - különösen más szervezeti egységeknek, leányvállalatoknak vagy partnereknek -, amelyek számára versenyelőnyt biztosíthatnának.

(3) Amennyiben a verseny körülményei azt megkívánják, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a tárgyalásokat semleges közvetítők közreműködésével kell lefolytatni.

II. FEJEZET

Hozzáférés és összekapcsolás

61. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatásköre és feladatköre a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok vagy - e cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja esetében - a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az egyéb illetékes hatóságok - a 3. cikkben foglalt célok érdekében eljárva - ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelvvel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások együttműködését, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítését, valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen.

Iránymutatást adnak és nyilvánosan elérhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi területet elérő szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

(2) Különösen a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások vonatkozásában a 68. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy - ezen albekezdés b) és c) pontja esetében - a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az egyéb illetékes hatóságok megállapíthatnak:

a) a végpontok közötti összeköttetés biztosításához szükséges mértékű kötelezettségeket az általános felhatalmazás alapján és a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, beleértve indokolt esetben a hálózatok összekapcsolására vonatkozó kötelezettséget is, ha azok még nincsenek összekapcsolva;

b) indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket az általános felhatalmazás alapján, a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

c) indokolt esetben - amennyiben a személyközi hírközlési szolgáltatások együttműködésének hiánya veszélyezteti a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését - a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetéséhez szükséges mértékű kötelezettséget a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, jelentős piaci lefedettséggel és ügyfélszámmal rendelkező érintett szolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

d) a végfelhasználóknak valamely tagállam által meghatározott digitális rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokhoz, valamint a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést a II. melléklet II. részében említett egyéb eszközökhöz.

Az első albekezdés c) pontjában említett kötelezettségekre a következő feltételek vonatkoznak:

i. a személyközi hírközlési szolgáltatások együttműködését a szükséges mértékben kell biztosítani; arányos kötelezettségként többek között előírható az ilyen szolgáltatások nyújtói számára, hogy tegyenek közzé minden érdemleges információt és engedélyezzék a hatóságok és más szolgáltatók számára ezen információk felhasználását, módosítását és újramegosztását, illetve hogy alkalmazzák a 39. cikk (1) bekezdésében felsorolt szabványokat vagy előírásokat, illetve egyéb vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabványokat;

ii. csak abban az esetben írhatók elő, ha a Bizottság a BEREC-kel folytatott konzultációt követően és a véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve úgy véli, hogy az Európai Unió egészében vagy legalább három tagállamban érzékelhetően veszély fenyegeti a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését és ezért végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyekben meghatározta az előírható kötelezettségek jellegét és hatályát.

A második albekezdés ii. pontjában említett végrehajtási intézkedéseket a Bizottság a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok észszerű kérésre - az (1) és(2) bekezdés sérelme nélkül - kötelezettségeket írhatnak elő különösen az épületeken belüli vezetékekhez és kábelekhez, valamint kapcsolódó eszközökhöz történő, vagy a nemzeti szabályozó hatóság előírása szerint az első gyűjtő- vagy elosztási pontig történő hozzáférésre vonatkozóan, amennyiben ez utóbbiak az épületen kívül találhatók. Amennyiben a szóban forgó hálózati elemek megkettőzésének gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen volta ezt indokolja, ilyen kötelezettségek az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az ilyen vezetékek és kábelek tulajdonosai számára is előírhatók, akkor is, ha az említett tulajdonosok nem üzemeltetnek elektronikus hírközlő hálózatokat. Az előírt hozzáférési feltételek között az ilyen hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre, valamint az - adott esetben a kockázati tényezők figyelembevétele érdekében kiigazított - hozzáférési költségek felosztására vonatkozó egyedi szabályok is szerepelhetnek.

Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság - adott esetben a releváns piacelemzésekből fakadó kötelezettségek figyelembevételével - úgy találja, hogy az első albekezdéssel összhangban megállapított kötelezettségek nem elegendőek a megkettőzést nehezítő olyan, jelentős mértékű és állandó, fizikai vagy gazdasági akadályok kezeléséhez, amelyek olyan fennálló vagy kialakulóban lévő piaci helyzetet eredményeznek, melynek következményeképp a végfelhasználók számára a versenyből eredő előnyök jelentősen leszűkülnek, a hatóság a szóban forgó hozzáférési kötelezettségeket méltányos és észszerű feltételekkel kiterjesztheti az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túl a végfelhasználókhoz a megítélése szerint legközelebb eső olyan pontig, amely képes elegendő számú végfelhasználói csatlakozás fogadására ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen a hozzáférést igénylők számára. Az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túlra történő kiterjesztés mértékének meghatározása során a nemzeti szabályozó hatóság köteles maradéktalanul figyelembe venni a BEREC iránymutatásait. Amennyiben gazdasági vagy műszaki indokok alátámasztják, a nemzeti szabályozó hatóságok az aktív vagy a virtuális hozzáférésre vonatkozóan is előírhatnak kötelezettségeket.

A nemzeti szabályozó hatóságok nem írhatnak elő a második albekezdés szerinti kötelezettségeket az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára, ha megállapítják, hogy:

a) a szolgáltató megfelel a 80. cikk (1) bekezdésben felsorolt jellemzőknek, és életképes és hasonló alternatív módszer segítségével teszi lehetővé a végfelhasználók elérését azáltal, hogy méltányos, megkülönböztetéstől mentes és észszerű feltételekkel kínálnak hozzáférést valamely rendkívül nagy kapacitású hálózathoz más vállalkozások számára; a nemzeti szabályozó hatóságok az említett mentességet kiterjeszthetik egyéb olyan vállalkozásokra is, amelyek méltányos, megkülönböztetéstől mentes és észszerű feltételekkel hozzáférést kínálnak egy rendkívül nagy kapacitású hálózathoz; vagy

b) a kötelezettségek előírása veszélyeztetné valamely új hálózat - különösen kisebb helyi projektek keretében történő - létesítésének gazdasági vagy pénzügyi megvalósíthatóságát.

A harmadik albekezdés a) pontjától eltérve a nemzeti szabályozó hatóságok kötelezettségeket írhatnak elő az elektronikus hírközlő hálózatok azon üzemeltetői számára, amelyek megfelelnek az említett pontban foglalt kritériumoknak, ha az érintett hálózat államilag finanszírozott.

2020. december 21-ig, a BEREC iránymutatásokat tesz közzé az e bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében, melyekben megállapítja, mely kritériumok alapján kell meghatározni a következőket:

a) az első gyűjtő- vagy elosztási pont;

b) az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túl található azon pont, amely képes elegendő számú végfelhasználói csatlakozás fogadására ahhoz, hogy egy hatékony vállalkozás képes legyen a megkettőzhetőség előtt álló jelentős akadályok elhárítására;

c) mely hálózat tekinthető újonnan kiépítettnek;

d) mely projektek tekinthetők kicsinek; valamint

e) a megkettőzhetőséget megnehezítő akadályok melyike tekinthető jelentősnek és állandónak.

(4) A tagállamok - az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül - biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az uniós joggal összhangban jogosultak legyenek előírni az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy arra engedéllyel rendelkező vállalkozások számára a passzív infrastruktúra megosztásával kapcsolatos vagy a lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésére irányuló kötelezettségeket, mindkét esetben akkor, ha az a rádióspektrum-használaton alapuló helyi szintű szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül szükséges, és feltéve, hogy méltányos és észszerű feltételek mellett nem áll a vállalkozások rendelkezésére más megvalósítható és hasonló alternatív eszköz a végfelhasználókhoz való hozzáférés céljából. Az illetékes hatóságok azzal a feltétellel szabhatnak ilyen kötelezettségeket, hogy ezt a lehetőséget a rádióspektrum használatára vonatkozó jogok megadásakor egyértelműen rögzítették, valamint abban az indokolt esetben, ha a szóban forgó kötelezettségek tárgyát képező térségben a rádióspektrum használatán alapuló hálózatokat vagy szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra piacvezérelt bevezetése leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályokba ütközik, és ezért a véghasználók hozzáférése a hálózatokhoz vagy a szolgáltatásokhoz súlyosan hiányos vagy lehetetlen. Amennyiben a körülményekből kifolyólag a hozzáférés és a passzív infrastruktúra megosztása önmagában nem elégséges a helyzet kezelésére, a nemzeti szabályozó hatóságok az aktív infrastruktúra megosztására vonatkozó kötelezettségeket írhatnak elő.

Az illetékes hatóságok kötelesek figyelembe venni a következőket:

a) az összeköttetés maximalizálásának szükségessége Unió-szerte a fő közlekedési útvonalak mentén és különösen a vidéki területeken, valamint a végfelhasználók számára a szolgáltatások közötti választás jelentős mértékű bővülésének és a szolgáltatásminőség javulásának lehetősége;

b) a hatékony rádióspektrum-használat;

c) a megosztás és a kapcsolódó feltételek műszaki megvalósíthatósága;

d) az infrastruktúra-alapú és a szolgáltatás-alapú verseny állapota;

e) a technológiai innováció;

f) az arra irányuló ösztönzők támogatásának elsődleges szükségessége, hogy elsősorban az üzemeltető építse ki az infrastruktúrát.

Vitarendezés esetén az illetékes hatóságok többek között a megosztási vagy hozzáférési kötelezettség kedvezményezettje számára előírhatják, hogy a rádióspektrumot megossza az érintett terület infrastruktúra-üzemeltetőjével.

(5) Az e cikk (1)-(4) bekezdése alapján előírt kötelezettségeknek és feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásokkal összhangban kell őket végrehajtani. Az ilyen kötelezettségeket és feltételeket előíró nemzeti szabályozó és illetékes hatóságok az adott vállalkozásokra vonatkozóan elfogadott korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül értékelik ezen kötelezettségek eredményeit, valamint a körülményeket és elbírálják, hogy a változó feltételekre tekintettel célszerű lenne-e visszavonásuk vagy módosításuk. Az említett hatóságok értékelésük eredményéről a 23., 32. és 33. cikkben említett eljárások szerint értesítést küldenek.

(6) Az e cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak legyen hatásköre arra, hogy - ezen irányelvvel összhangban, valamint különösen a 23. és a 32. cikkben említett eljárásoknak megfelelően - indokolt esetben a saját kezdeményezésére beavatkozzon a 3. cikkben foglalt ágazatpolitikai célok védelme érdekében.

(7) A hálózati végpontok helye egységes meghatározásának elősegítése érdekében a BEREC - az érintettekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve - 2020. június 21-ig iránymutatásokat fogad el a hálózati végpontok különböző hálózati topológiák esetében történő meghatározásával kapcsolatos közös megközelítésmódokról. A nemzeti szabályozó hatóságok a hálózati végpontok helyének meghatározásakor a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik az említett iránymutatásokat.

62. cikk

Feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb eszközök

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az Unióban a nézők és hallgatók számára szolgáltatott digitális televíziós és rádiós szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatban - a továbbítás módjától függetlenül - a II. melléklet I. részében megállapított feltételek kerüljenek alkalmazásra.

(2) Amennyiben egy, a 67. cikkel összhangban lefolytatott piacelemzés eredményeként a nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett piacon egy vagy több vállalkozás nem rendelkezik jelentős piaci erővel, ezen üzemeltetők tekintetében - a 23. és a 32. cikkben említett eljárások szerint - a feltételeket csak annyiban módosíthatja vagy vonhatja vissza, amennyiben:

a) a végfelhasználóknak a 114. cikk szerint meghatározott rádió- és televízió-műsorokhoz és műsorcsatornákhoz való hozzáférését az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan; és

b) a tényleges verseny kilátásait az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan a következő piacokon:

i. a kiskereskedelmi digitális televízióműsor- és rádióműsor-terjesztő szolgáltatások piaca; valamint

ii. a feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb kapcsolódó eszközök piaca.

A feltételek említett módosításáról, illetve visszavonásáról az érintetteket kellő időben értesíteni kell.

(3) Az e cikkel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok megengedhetik a nemzeti szabályozó hatóságnak, hogy 2018. december 20. után amint az lehetséges, azt követően pedig rendszeresen, felülvizsgálja az e cikknek megfelelően alkalmazott feltételeket a 67. cikk első bekezdése szerint végzett piacelemzés keretében, annak megállapítása céljából, hogy az alkalmazott feltételeket fenntartsa, módosítsa, illetve visszavonja-e.

III. FEJEZET

Piacelemzés és jelentős piaci erő

63. cikk

Jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások

(1) Amennyiben ezen irányelv előírja a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a 67. cikkben említett eljárással összhangban állapítsák meg, hogy a vállalkozások rendelkeznek-e jelentős piaci erővel, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Egy vállalkozás akkor azonosítható jelentős piaci erővel rendelkezőként, ha vagy egyedül, vagy más szolgáltatókkal közösen erőfölénnyel egyenértékű helyzetben van, nevezetesen olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy tevékenységét a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

Különösen, a nemzeti szabályozó hatóságok annak azonosítása során, hogy közös erőfölényes helyzetben van-e két vagy több vállalkozás egy piacon, az uniós jog szerint járnak el és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik a Bizottság által a 64. cikk alapján közzétett, a piacelemzésre és a jelentős piaci erő azonosítására vonatkozó iránymutatásokat.

(3) Amennyiben egy vállalkozást egy meghatározott piacon jelentős piaci erővel rendelkezik, egy ehhez a piachoz szorosan kapcsolódó piacon is jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítható, amennyiben a két piac közötti kapcsolat lehetővé teszi a meghatározott piacon meglévő piaci erő átvitelét a szorosan kapcsolódó piacra, így erősítve a vállalkozás piaci erejét. Következésképpen a szorosan kapcsolódó piacon alkalmazhatók a 69., 70., 71. és 74. cikk szerinti, az ilyen átvitel megelőzését célzó kötelezettségek.

64. cikk

Eljárás az érintett piacok beazonosítására és piacmeghatározására

(1) A nyilvános konzultációt - beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott konzultációt is - követően és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét, a Bizottság ajánlást fogad el az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról (az ajánlás). Az ajánlásban azonosítja az elektronikus hírközlési ágazaton belül azokat a termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek sajátosságai - a versenyjog hatálya alatt konkrét esetekben esetleg meghatározott piacok sérelme nélkül - indokolttá tehetik az ezen irányelvben foglalt szabályozási kötelezettségek előírását. A Bizottság a piacokat a versenyjog elvei szerint határozza meg.

A Bizottság abban az esetben foglalja bele valamely termék- és szolgáltatási piacot az ajánlásába, ha az uniós tendenciák megfigyelése alapján úgy találja, hogy a 67. cikk (1) bekezdésben felsorolt mindhárom kritérium teljesült.

A Bizottság az ajánlást legkésőbb 2020.december 21-ig és ezt követően rendszeresen felülvizsgálja.

(2) A Bizottság a BEREC testülettel folytatott konzultációt követően a piacelemzésre és a jelentős piaci erő azonosítására vonatkozó, a versenyjog releváns elveinek megfelelő iránymutatásokat tesz közzé (a továbbiakban: a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások). A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások útmutatást fogalmaznak meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára többek között arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazzák a jelentős piaci erő elvét az elektronikus hírközlési piacok előzetes szabályozásának konkrét összefüggésében, figyelembe véve a 67. cikk (1) bekezdésében felsorolt három kritériumot.

(3) Az ajánlást és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog elveivel összhangban meghatározzák a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat, figyelembe véve adott esetben a szóban forgó területekre jellemző infrastruktúra-alapú verseny fokát. A nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben figyelembe veszik a 22. cikk (1) bekezdése alapján végzett felmérés és kiértékelés eredményeit is. A hatóságoknak az ajánlásban meghatározottól eltérő piacok meghatározását megelőzően a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat kell alkalmazniuk.

65. cikk

A transznacionális piacok azonosítására szolgáló eljárás

(1) Ha a Bizottság vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóság indokolással ellátott - és a kérelmet alátámasztó bizonyítékot felmutató - kérelmet nyújt be, a BEREC elemzést végez a potenciális transznacionális piac létezésére vonatkozóan. A Bizottság - a BEREC által végzett elemzés legteljesebb figyelembevételével és az érintettekkel való konzultációt követően - határozatokat fogadhat el, amelyekben a versenyjog elveinek megfelelően, továbbá a 64. cikknek megfelelően elfogadott ajánlás és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások lehető legteljesebb mértékű figyelembevétele mellett azonosít transznacionális piacokat.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján azonosított transznacionális piacok esetében az érintett nemzeti szabályozó hatóságok - a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve - a piacelemzést közösen végzik el, és összehangolt módon határoznak a 67. cikk (4) bekezdésében említett szabályozási kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közösen értesítik a Bizottságot a piacelemzésre, valamint a szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetük 32. és 33. cikk szerinti megküldésével.

Két vagy több nemzeti szabályozó hatóság transznacionális piacok hiányában is tehet közös bejelentést a piacelemzésre, valamint a szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetükről, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a saját joghatóságuk alá tartozó piaci feltételek kellően egységesek.

66. cikk

A transznacionális kereslet azonosításra szolgáló eljárás

(1) Amennyiben arra a Bizottságtól vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóságtól tényekkel alátámasztott indokolt kérelmet kap, amely szerint komoly keresleti oldali problémát kell megoldani, a BEREC köteles felmérni az Unión belül az ajánlásban felsorolt egy vagy több piacon kínált termékek és szolgáltatások iránti transznacionális végfelhasználói keresletet. A BEREC akkor is végezhet ilyen elemzést, ha arra piaci szereplőktől tényekkel alátámasztott indokolt kérelmet kap és úgy ítéli meg, hogy komoly keresleti problémát kell megoldani. A BEREC által végzett vizsgálat nem érinti a 65. cikk (1) bekezdése szerinti, transznacionális piacokkal kapcsolatos megállapításokat, valamint a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 64. cikk (3) bekezdése szerinti, az országos vagy országosnál szűkebb földrajzi piacokkal kapcsolatos megállapításait.

A transznacionális végfelhasználói kereslet szóban forgó elemzése kiterjedhet a termék- és szolgáltatási piacokon kínált olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyeket egy vagy több nemzeti szabályozó hatóság a tagállami körülmények figyelembevételével eltérő módon határozott meg, feltéve, ha az említett termékek és szolgáltatások helyettesíthetők az ajánlásban felsorolt piacokon biztosítottakkal.

(2) Amennyiben a BEREC arra a következtetésre jut, hogy a transznacionális végfelhasználói kereslet fennáll, mértéke jelentős és nem elégíthető ki kellő mértékben kereskedelmi vagy szabályozott alapon, az érintettekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve iránymutatásokat ad ki a nemzeti szabályozó hatóságok részére az azonosított transznacionális kereslet kielégítése érdekében alkalmazható közös megközelítésmódokról, adott esetben beleértve azt az esetet is, amikor a szabályozó hatóságok a 68. cikk szerinti korrekciós intézkedéseket hoznak. A nemzeti szabályozó hatóságok a joghatóságukon belül a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik az említett az iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások alapul szolgálhatnak a nagykereskedelmi hozzáférési termékek interoperabilitásához az Unió egészében, továbbá útmutatásokat tartalmazhatnak a szóban forgó, azonosított transznacionális keresletet kielégíteni képes nagykereskedelmi hozzáférési termékek műszaki előírásainak harmonizálására vonatkozóan.

67. cikk

Piacelemzési eljárás

(1) A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy a 64. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott érintett piac indokolja-e az ezen irányelvben meghatározott szabályozási kötelezettségek előírását. A tagállamok biztosítják, hogy az elemzés elvégzésére adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködésben kerüljön sor. A nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat, és az elemzés elvégzésekor követik a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat.

A piac akkor indokolja az ezen irányelvben meghatározott szabályozási kötelezettségek előírását, ha a következő feltétel teljesül:

a) magas és nem átmeneti strukturális, jogi vagy szabályozási jellegű belépési korlátok létezése;

b) figyelemmel a belépés akadályai mögött álló, infrastruktúrán alapuló és egyéb versenyre, valamely piaci struktúra nem a tényleges verseny irányába halad a releváns időhorizonton belül;

c) a versenyjog önmagában nem elegendő az azonosított piaci hiba (hibák) megfelelő kezelésére.

Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság az ajánlásban szereplő piacra vonatkozó elemzést végez, úgy kell tekintenie, hogy a második albekezdés a), b) és c) pontja teljesül, kivéve ha a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó feltételek közül az adott tagállami körülmények mellett egy vagy több nem teljesül.

(2) Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság az (1) bekezdésben előírt elemzést végez, mérlegelnie kell az e cikk alapján előírt szabályozás hiányában az érintett piacon az előre tekintő időtávon bekövetkező változásokat, valamint figyelembe kell vennie a következők mindegyikét:

a) olyan piaci fejlemények; amelyek befolyásolják annak valószínűségét, hogy az érintett piac közeledik a hatékony verseny állapotához;

b) minden lényeges - akár nagykereskedelmi, akár kiskereskedelmi szintű - versenynyomás, tekintet nélkül arra, hogy e versenynyomás forrásának az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatások vagy alkalmazások tekinthetők-e, valamint arra, hogy e versenyforrás nyomásai az érintett piac részét képezik-e;

c) az érintett piacot vagy kapcsolódó kiskereskedelmi piacot, illetve piacokat érintő, más típusú előírt szabályozás vagy intézkedés az érintett időtartam alatt, ideértve - nem kizárólagos jelleggel - a 44., a 60. és a 61. cikk alapján előírt kötelezettségeket; valamint

d) más érintett piacokon e cikk alapján előírt szabályozás.

(3) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piacon nem indokol szabályozási kötelezettségek e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban történő előírását, vagy hogy az e cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, nem vezet be, illetve nem tart fenn a 68. cikk szerinti konkrét szabályozó kötelezettséget. Amennyiben a 68. cikk alapján már sor került ágazati szabályozó kötelezettségek előírására, a nemzeti szabályozó hatóság ezeket az adott érintett piacon lévő vállalkozások tekintetében megszünteti.

A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a szóban forgó kötelezettségmegszüntetés által érintett felek a megszüntetés tényéről megfelelő időben értesüljenek, amelynek határidejét a kötelezettségek kedvezményezettjei és a végfelhasználók számára szükséges fenntartható átmenet biztosításához szükséges idő, a végfelhasználók választási lehetősége, valamint a szabályozás szükséges időtartama közötti mérlegelés határoz meg. Az értesítés határidejének meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságok konkrét feltételeket és értesítési határidőket állapíthatnak meg a meglévő hozzáférési megállapodásokkal összefüggésben.

(4) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy érintett piacon az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján indokolt szabályozási kötelezettségeket előírni, a 63. cikkel összhangban azonosítja az érintett piacon mint önállóan vagy közösen jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat. A nemzeti szabályozó hatóság az ilyen vállalkozások számára a 68. cikk szerint megfelelő konkrét szabályozási kötelezettségeket állapít meg, illetve a már létező ilyen kötelezettségeket fenntartja vagy módosítja, ha úgy ítéli meg, hogy a végfelhasználók számára jelentkező eredmények e kötelezettségek nélkül nem lennének ténylegesen versenyképesek.

(5) Az e cikk (3) és (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően meghozott intézkedésekre a 23. és 32. cikkben említett eljárások alkalmazandók. A nemzeti szabályozó hatóságok az alábbi határidőkön belül elvégzik az érintett piac elemzését, és a 32. cikkel összhangban bejelentik a megfelelő intézkedéstervezetet:

a) azon korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül, amelynek keretében a nemzeti szabályozó hatóság meghatározta az érintett piacot és azonosította, hogy melyek a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások; ez az ötéves időtartam kivételes esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság legkésőbb négy hónappal az ötéves időtartam lejárta előtt a javasolt meghosszabbításról szóló, indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást;

b) a Bizottságnak korábban be nem jelentett piacok esetében az érintett piacokra vonatkozó felülvizsgált ajánlás elfogadásától számított három éven belül; vagy

c) az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok esetében a csatlakozástól számított három éven belül.

(6) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy az e cikk (5) bekezdésében előírt határidőn belül valószínűleg nem végzi el vagy az előírt határidőn belül nem végezte el az ajánlásban azonosított valamely érintett piac elemzését, a BEREC kérésre segítséget nyújt az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak például az adott piac és az előírandó egyedi kötelezettségek elemzésének elvégzésében. E segítségre támaszkodva az érintett nemzeti szabályozó hatóság a 32. cikkel összhangban az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőtől számított hat hónapon belül bejelenti a Bizottságnak az intézkedéstervezetet.

IV. FEJEZET

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek k

68. cikk

Kötelezettségek előírása, módosítása, illetve visszavonása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak legyen hatásköre arra, hogy a 69-74. és a 76-81. cikkben meghatározott kötelezettségeket írjanak elő.

(2) Amennyiben a 67. cikk szerint végzett piacelemzés eredményeként egy vállalkozást egy bizonyos piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítanak, a nemzeti szabályozó hatóságok szükség szerint előírják a 69-74., 76. és 80. cikkben meghatározott kötelezettségeket. A nemzeti szabályozó hatóság az arányosság elvével összhangban köteles a piacelemzésben azonosított problémák megoldásának lehető legkisebb beavatkozással járó módját választani.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok a 69-74., valamint a 76. és a 80. cikkben meghatározott kötelezettségeket nem írhatják elő olyan vállalkozások számára, amelyeket nem azonosítottak jelentős piaci erővel rendelkezőként az e cikk (2) bekezdésével összhangban, nem sértve

a) a 61. és a 62. cikket;

b) ezen irányelv 44. és 17. cikkét, I. melléklete D. részének az ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdése alapján alkalmazott 7. feltételét, ezen irányelv 97. és 106. cikkét, valamint a 2002/58/EK irányelvnek a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásoktól eltérő vállalkozásokkal szemben előírt kötelezettségeket tartalmazó, megfelelő rendelkezéseit; illetve

c) a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szükségességét.

Kivételes körülmények között, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokra a 69-74., valamint a 76. és a 80. cikkben meghatározottaktól eltérő hozzáférési, illetve összekapcsolási kötelezettségeket kíván előírni, erre irányuló kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

A Bizottságnak a határozat meghozatalakor a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságnak engedélyezi ilyen intézkedés megtételét, vagy a kérelmet elutasítja.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az e cikk szerint előírt kötelezettségeknek:

a) a nemzeti szabályozó hatóság által a piacelemzésében azonosított probléma jellegén kell alapulniuk, adott esetben a transznacionális kereslet 66. cikk alapján történő azonosításának figyelembevétele mellett;

b) arányosnak kell lenniük, és meghatározásuk során lehetőség szerint tekintetbe kell venni a költségeket és a hasznokat;

c) a 3. cikkben megállapított célokhoz képest indokoltaknak kell lenniük; és

d) csak a 23. és a 32. cikknek megfelelő konzultációt követően írhatók elő.

(5) Az e cikk (3) bekezdésében említett nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés igényével kapcsolatosan a nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozások számára kötelezettséget megállapító, módosító, illetve megszüntető határozatokról - a 32. cikkben említett eljárással összhangban - értesítik a Bizottságot.

(6) A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük az új piaci fejlemények azon hatásait - többek között a kereskedelmi megállapodásokkal, ezen belül a társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban - amelyek befolyásolják a verseny dinamikáját.

Amennyiben a szóban forgó fejlemények nem kellően jelentősek ahhoz, hogy a 67. cikk szerinti új piaci elemzést tegyenek szükségessé, akkor a nemzeti szabályozó hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell, hogy felül kell-e vizsgálni a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára előírt kötelezettségeket, és módosítania kell a korábbi határozatokat - többek között kötelezettségek visszavonásával vagy új kötelezettségek előírásával - annak érdekében, hogy e kötelezettségek továbbra is megfeleljenek a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A szóban forgó módosítások csak a 23. és a 32. cikknek megfelelő konzultációt követően írhatók elő.

69. cikk

Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok a 68. cikkel összhangban az összekapcsolás vagy a hozzáférés tekintetében átláthatósági kötelezettségeket állapíthatnak meg, megkövetelve az vállalkozásoktól, hogy meghatározott információkat tegyenek közzé, így például számviteli információkat, árakat, műszaki előírásokat, hálózati jellemzőket és azok várható alakulását, valamint a szolgáltatás és a használat feltételeit, ideértve a szolgáltatások és alkalmazások használatát és/vagy az azokhoz történő hozzáférést módosító bármilyen feltételt, különös tekintettel a hagyományos infrastruktúrákról való átállásra vonatkozó feltételekre, amennyiben a tagállamok az uniós jogszabályoknak megfelelően ilyen feltételeket engedélyeztek.

(2) Különösen amennyiben egy vállalkozást a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelnek, a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően részletezettnek kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan létesítményekért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek. Az említett ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását, valamint a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is. A nemzeti szabályozó hatóság többek között előírhatja a referenciaajánlatok megváltoztatását az ezen irányelv alapján megállapított kötelezettségek érvényesítése végett.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározhatják, hogy pontosan mely adatokat kell rendelkezésre bocsátani, hogy milyen részletességet követelnek meg, valamint hogy milyen módon történjen a közzététel.

(4) Az átláthatósági követelmények egységes alkalmazása érdekében a BEREC köteles az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben 2019. december 21-ig iránymutatásokat kibocsátani a referenciaajánlatra vonatkozó minimumkövetelményekről, majd - a technológiai fejlődéshez és a piaci fejleményekhez való hozzáigazításuk érdekében - szükség esetén felülvizsgálni őket. A szóban forgó minimumkövetelmények meghatározásakor a BEREC-nek a 3. cikk szerinti célokat kell követnie, és figyelembe kell vennie egyrészt a hozzáférési kötelezettségek olyan jogosultjainak és az olyan végfelhasználóknak az igényeit, akiknek a tevékenysége több tagállamot is érint, másrészt pedig a 66. cikk szerinti transznacionális keresletet meghatározó BEREC-iránymutatásokat és a kapcsolódó bizottsági határozatokat.

E cikk (3) bekezdése ellenére, amennyiben egy vállalkozást a 72. vagy a 73. cikk alapján a nagykereskedelmi hálózati infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó kötelezettség terhel, a nemzeti szabályozó hatóság biztosítja a - referenciaajánlatra vonatkozó minimumkritériumokról szóló BEREC-iránymutatásokat messzemenőkig figyelembe vevő - referenciaajánlat közzétételét, adott esetben gondoskodik a fő teljesítménymutatók és a megfelelő szolgáltatási szintek meghatározásáról és felügyeletéről, valamint betartatásáról. A nemzeti szabályozó hatóságok ezen túlmenően az uniós és a nemzeti joggal összhangban szükség esetén előre meghatározhatják a kapcsolódó pénzügyi szankciókat.

70. cikk

A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.

(2) A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek biztosítják különösen azt, hogy a vállalkozás azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásainak, illetve leányvállalatai vagy partnerei szolgáltatásainak az esetében teszi. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az érintett vállalkozás számára, hogy valamennyi vállalkozásnak, ezen belül saját magának is, egységes határidővel és szerződési feltételekkel - ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is -, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén nyújtsa a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.

71. cikk

A számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolással és/vagy a hozzáféréssel kapcsolatos meghatározott tevékenységek tekintetében számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.

Különösen, a nemzeti szabályozó hatóság megkövetelheti egy vertikálisan integrált vállalkozástól, hogy tegye átláthatóvá nagykereskedelmi árait és belső transzferárait, többek között amennyiben a 70. cikk alapján megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség áll fenn, az annak való megfelelés biztosítása érdekében vagy - szükség szerint - a tisztességtelen keresztfinanszírozás megakadályozása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazandó formátumot és elszámolási módszert.

(2) A 20. cikk sérelme nélkül, az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzését megkönnyítendő, a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megköveteljék a számviteli nyilvántartásoknak - köztük a harmadik felektől származó bevételekre vonatkozó adatoknak - kérésre történő rendelkezésre bocsátását. A nemzeti szabályozó hatóságok - az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat tiszteletben tartva - közzétehetnek olyan adatokat, amelyek hozzájárulnának a piac nyitottságához és versenyéhez.

72. cikk

Az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg a vállalkozások számára az elektronikus hírközlési építményekhez - többek között, de nem kizárólag az épületekhez vagy az épületek kábelbevezetéséhez, az épületen belüli kábelekhez, például vezetékekhez, antennákhoz, tornyokhoz és egyéb támasztószerkezetekhez, oszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, ellenőrzőaknákhoz és szekrényekhez - való hozzáférés és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, ha a piacelemzés vizsgálatát követően a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve indokolatlan feltételekhez kötése - ami hasonló hatást érne el - gátolná a fenntartható versenypiac kialakulását és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok, ha a kötelezettség a 3. cikk szerinti célkitűzések teljesítése szempontjából szükséges és arányos, előírhatják az vállalkozás számára, hogy biztosítsa az e cikk szerinti hozzáférést, tekintet nélkül arra, hogy a kötelezettség által érintett tárgyak a piacelemzés szerint az érintett piac részét képezik-e.

73. cikk

A meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésnek és azok használatának a lehetővé tételére vonatkozó kötelezettségek

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok a 68. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthatnak meg a vállalkozások számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételekhez kötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik a vállalkozásoktól többek között, hogy:

a) harmadik személyek számára lehetővé tegyék meghatározott fizikai hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést és azok használatát, adott esetben beleértve a helyi hurok és alhurok átengedését;

b) harmadik személyek számára hozzáférést biztosítsanak meghatározott aktív vagy virtuális hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz;

c) a hozzáférést kérő vállalkozásokkal jóhiszemű tárgyalást folytassanak;

d) ne vonják vissza a létesítményekhez való, korábban már engedélyezett hozzáférést;

e) meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak nagykereskedelmi alapon harmadik felek általi viszonteladás céljából;

f) nyílt hozzáférést biztosítsanak az olyan műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások vagy a virtuális hálózati szolgáltatások interoperabilitásához;

g) helymegosztást biztosítsanak, vagy a kapcsolódó eszközök közös használatának egyéb formáit biztosítsák;

h) a felhasználóknak nyújtott, végpontok közötti szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához szükséges, meghatározott szolgáltatásokat vagy mobilhálózatokon történő barangolást biztosítsanak;

i) a szolgáltatásnyújtás terén a tisztességes verseny biztosításához szükséges, működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez hozzáférést biztosítsanak;

j) hálózatokat vagy hálózati létesítményeket összekapcsoljanak;

k) biztosítsanak hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így egyebek mellett az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatáshoz.

A nemzeti szabályozó hatóságok az említett kötelezettségekhez a tisztességességre, az észszerűségre és az időszerűségre vonatkozó feltételeket fűzhetnek.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságoknak annak mérlegelése során, hogy indokolt-e előírni valamely, az e cikk (1) bekezdésében említett lehetséges különös kötelezettségeket és különösen annak - az arányosság elvével összhangban történő - vizsgálata során, hogy előírjanak-e ilyen kötelezettségeket, és ha igen, mily módon, elemezniük kell, hogy ugyanazon vagy egy kapcsolódó nagykereskedelmi piacon a nagykereskedelmi inputokhoz való hozzáférés más formái elégségesek lennének-e az észlelt problémának a végfelhasználók érdekét szem előtt tartó megoldásához. E vizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedelmi hozzáférési ajánlatokra, a 61. cikk szerinti szabályozott hozzáférésre, illetve az e cikk szerinti, más nagykereskedelmi inputokhoz való, már meglévő vagy tervezett szabályozott hozzáférésre. A nemzeti szabályozó hatóságok ennek során különösen a következő tényezőket kötelesek figyelembe venni:

a) a piacfejlődés ütemének tükrében a versengő létesítmények használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatósága, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás vagy hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb upstream hozzáférési termékek - például az alépítményekhez való hozzáférés - megvalósíthatóságát;

b) a hálózati tervezést és irányítást érintő várható technológiai fejlődés;

c) a technológiai semlegesség biztosításának szükségessége, lehetővé téve a felek számára, hogy megtervezzék és kezeljék saját hálózataikat;

d) a tervezett hozzáférés szolgáltatásának a kivitelezhetősége a rendelkezésre álló kapacitás alapján;

e) a létesítmény tulajdonosának kezdeti beruházása, figyelembe véve az esetleges közberuházást és a beruházás kockázatait, különös tekintettel a rendkívül nagy kapacitású hálózatokkal összefüggő beruházásokra és kockázati szintekre;

f) a verseny hosszú távú megőrzésének szükségessége, különös tekintettel a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre és a fenntartható versenyt elősegítő - például a hálózatokba való társberuházáson alapuló - innovatív üzleti modellekre;

g) adott esetben minden vonatkozó szellemi tulajdonjog;

h) páneurópai szolgáltatások nyújtása.

Amikor a nemzeti szabályozó hatóság - a 68. cikkel összhangban - kötelezettségek előírását mérlegeli a 72. cikk vagy e cikk alapján, meg kell vizsgálnia, hogy a 72. cikk szerinti kötelezettségek előírása önmagában arányos intézkedés lenne-e a verseny ösztönzése és a végfelhasználók érdekeinek jobb érvényesítése szempontjából.

(3) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy vállalkozás számára, akkor szükség esetén, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából, műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthatnak meg a szolgáltató vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A konkrét műszaki szabványok vagy előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 39. cikknek megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.

74. cikk

Árszabályozási és költségszámítási kötelezettségek

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikkel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés bizonyos típusainak szolgáltatása tekintetében a költségmegtérülésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg - beleértve az árak költségalapúságára vonatkozó és a költségszámítási rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket - abban az esetben, ha a piacelemzés azt mutatja, hogy a tényleges verseny hiányának következtében az érintett vállalkozás a végfelhasználók kárára túlságosan magas szinten tarthatja az árakat vagy árprést alkalmazhat.

Annak mérlegelése során, hogy helyénvaló-e árszabályozási kötelezettségeket előírni, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a verseny ösztönzésének szükségességét és a hálózatok következő generációjának - és különösen a rendkívül nagy kapacitású hálózatoknak - a létesítésével és kiépítésével kapcsolatos hosszú távú végfelhasználói érdekeket. Különösen a vállalkozás általi beruházások - többek között az új generációs hálózatokba való beruházások - ösztönzése érdekében a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a vállalkozás beruházását. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelőnek ítélik az árszabályozási kötelezettséget, biztosítani kell a megfelelő befektetett tőke észszerű megtérülését a vállalkozás számára az adott új hálózati beruházási projekthez szorosan kötődő minden kockázat figyelembevétele mellett.

A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek megfontolni, hogy ne vezessenek be, illetve ne tartsanak fenn az e cikken alapuló kötelezettséget, ha megállapítják, hogy igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás érvényesül, és hogy a 69-73. cikk alapján előírt valamely kötelezettség - beleértve különösen a 70. cikk alapján előírt gazdasági lemásolhatósági vizsgálatot - biztosítja a hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok megítélése szerint helyénvaló árszabályozási kötelezettséget előírni a meglévő hálózati elemekhez való hozzáférésre, figyelembe kell venniük azokat az előnyöket is, amelyeket a kiszámítható és szabályozott árak nyújtanak a tekintetben, hogy biztosítják a hatékony piacra lépés lehetőségét, és megfelelő ösztönzőt nyújtanak a vállalkozások számára új és fejlettebb hálózatok létesítéséhez.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy minden kötelezővé tett költségmegtérülési mechanizmus és árképzési módszertan az új és fejlettebb hálózatok létesítésének, valamint a hatékonyságnak és a fenntartható versenynek az előmozdítását szolgálja, valamint a lehető legtöbb fenntartható előnyt biztosítsa a végfelhasználók számára. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is figyelembe vehetik.

(3) Amennyiben egy vállalkozást az árai költségalapúságára vonatkozó kötelezettség terhel, az érintett vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a beruházások észszerű megtérülését. A hatékony szolgáltatásnyújtás költségének kiszámítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozás által alkalmazottól független költségszámítási módszereket alkalmazhatnak. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik a vállalkozástól, hogy árait teljeskörűen indokolja, és szükség szerint megkövetelhetik az árak kiigazítását is.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az árszabályozás támogatása érdekében költségszámítási rendszer bevezetése kötelező, legyen nyilvánosan elérhető a költségszámítási rendszer leírása, amely bemutatja legalább a költségcsoportosítás főbb kategóriáit és a költségelosztásra alkalmazott szabályokat. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia, amelynek évente közzé kell tennie a megfelelésről szóló nyilatkozatot.

75. cikk

Hívásvégződtetési díjak

(1) A Bizottság 2020. december 31-ig - a BEREC véleményének teljes mértékű figyelembevételével - felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítése érdekében a 117. cikkel összhangban, amelyben az Unió egészében egységes maximális mobilhívás-végződtetési díjat, valamint az Unió egészében egységes maximális vezetékeshívás-végződtetési díjat határoz meg (a továbbiakban együtt: az Unió egészében alkalmazott egységes maximális hívás-végződtetési díj), amely díjat minden mobilhívás-végződtetési vagy vezetékeshívás-végződtetési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval szemben érvényesíteni kell.

A Bizottság e célból:

a) betartja a III. mellékletben meghatározott elveket, kritériumokat és paramétereket;

b) az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjak első alkalommal történő meghatározásakor figyelembe veszi a III. mellékletben szereplő elvek szerint meghatározott, az Unió egészében alkalmazott, helyhez kötött és mobil hálózatok hatékony költségeinek súlyozott átlagát; az elsőként elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt, az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjak nem haladhatják meg a tagállamokban alkalmazott, hat hónappal az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt érvényben lévő, a kivételes, országra jellemző körülmények miatt esetlegesen kiigazított díjak közül a legmagasabb díjat;

c) a maximális végződtetési díjak megfelelő súlyozása érdekében figyelembe veszi a végfelhasználók teljes számát az egyes tagállamokban, valamint az olyan tagállami körülményeket, amelyek a tagállamok közötti jelentős eltéréseket eredményezhetnek az Unióban alkalmazandó maximális végződtetési díjak meghatározásakor;

d) figyelembe veszi a BEREC, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy - közvetlenül - az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által nyújtott piaci információkat; és

e) mérlegeli egy legfeljebb 12 hónapos átállási időszak biztosításának lehetőségét annak érdekében, hogy lehetőséget nyújtson a tagállamoknak a kiigazításokra, amennyiben ez a korábban kivetett díjak alapján szükséges.

(2) A Bizottság a BEREC véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve ötévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, és ennek keretében a 67. cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumok alkalmazásának segítségével mérlegeli, hogy továbbra is szükség van-e az Unió egészében alkalmazott egységes hívásvégződtetési díjak meghatározására. Amennyiben a Bizottság a felülvizsgálatát követően ezen bekezdéssel összhangban úgy határoz, hogy nem határoz meg maximális mobilhívás-végződtetési díjat vagy maximális vezetékeshívás-végződtetési díjat, esetleg egyiket sem, a nemzeti szabályozó hatóságok a 67. cikkel összhangban piacelemzést végezhetnek hívásvégződtetési piacokon annak felmérése céljából, hogy szükség van-e szabályozási kötelezettségek bevezetésére. Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság a piacelemzés nyomán költségorientált hívásvégződtetési díjakat vezet be valamely érintett piacon, követnie kell a III. mellékletben meghatározott elveket, kritériumokat és paramétereket, intézkedéstervezeteinek pedig a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárások tárgyát kell képezniük.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a hívásvégződtetési szolgáltatók által az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjakat, és biztosítaniuk kell azok betartását. A nemzeti szabályozó hatóságok bármikor előírhatják valamely hívásvégződtetési szolgáltató számára, hogy díjait igazítsa a többi vállalkozáshoz, amennyiben nem felel meg az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak. A nemzeti szabályozó hatóságoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a BEREC testületnek e cikk alkalmazásáról.

76. cikk

A rendkívül nagy kapacitású új hálózati elemekre vonatkozó szabályozás

(1) Azok a vállalkozások, amelyeket a 67. cikkel összhangban egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak, a 79. cikkben meghatározott eljárással összhangban és az e bekezdés második albekezdésében foglalt feltételek mellett kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel arra vonatkozóan, hogy a végfelhasználó tartózkodási, illetve működési helyéig vagy a bázisállomásig optikai szálas elemekből álló, a rendkívül nagy kapacitású új hálózatok kiépítését megnyissák a társberuházások előtt, például úgy, hogy társfinanszírozás vagy más, elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára strukturális jellegű kapacitásokhoz kapcsolódó különös jogokat nyújtó beszerzési megállapodások révén közös felelősségviselési vagy hosszútávú kockázatmegosztási lehetőséget kínálnak.

Az említett kötelezettségvállalások értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóság meghatározza különösen azt, hogy a társberuházási ajánlat megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:

a) a hálózat élettartama során bármely időpontban nyitott bármely, elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató számára;

b) lehetővé teszi más, elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó társberuházók számára, hogy hosszú távon hatékony és fenntartható módon vehessenek részt a versenyben azokon az értékesítési piacokon, amelyeken a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás aktív, a következő feltételekkel:

i. méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes, a hálózat teljes kapacitásához a társfinanszírozás arányának megfelelő mértékű hozzáférést lehetővé tevő feltételek biztosítása;

ii. rugalmasság az egyes társ-befektetők részvételének mértékével és időzítésével kapcsolatba;

iii. lehetőség a vállalás jövőbeli növelésére; és

iv. a társberuházók által biztosított kölcsönös jogok a társberuházás keretében megvalósuló infrastruktúra kiépítését követően;

c) a vállalkozás kellő időben - amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik a 80. cikk (1) bekezdésében felsorolt jellemzőkkel, az új hálózatokon alapuló végfelhasználói szolgáltatások piaci értékesítése előtt legalább hat hónappal - nyilvánosságra hozta; a tagállami körülmények fényében az említett időtartam meghosszabbítható;

d) azok a hozzáférést kérők, amelyek nem vettek részt a társberuházásban, a fejlesztést megelőzően rendelkezésre álló minőségben, sebességben, feltételekben és végfelhasználói lefedettségben részesülhetnek; ezt pedig olyan - a kapcsolódó kiskereskedelmi piacokon mutatkozó fejlemények fényében a nemzeti szabályozó hatóság által megerősített - alkalmazkodási mechanizmus kíséri, amely fenntartja a társberuházásban való részvételre ösztönző hatást; ezeknek a mechanizmusoknak biztosítaniuk kell, hogy a hozzáférést kérők akkor és olyan, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett férjenek hozzá a hálózat rendkívül nagy teljesítményű elemeihez, hogy az kellőképpen tükrözze a megfelelő társberuházók által a kiépítés különböző szakaszaiban viselt kockázat mértékét és a kiskereskedelmi piacokat jellemző versenyhelyzetet;

e) minimális mértékben megfelel legalább a IV. mellékletben meghatározott kritériumoknak, és jóhiszeműen jártak el.

(2) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a 79. cikk (2) bekezdésével összhangban végzett piaci teszt eredményeit figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a javasolt társberuházási kötelezettségvállalás megfelel az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az említett kötelezettségvállalásokat a 79. cikk (3) bekezdése értelmében kötelező erejűvé teszi, és határoz arról, hogy - amennyiben legalább egy potenciális társberuházó társberuházási megállapodást kötött a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozással - a rendkívül nagy kapacitású új hálózatnak a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó elemei tekintetében nem vezet be a 68. cikk szerinti további kötelezettségeket.

Az első albekezdés nem érinti azon körülmények szabályozását, amelyek bármely, a 79. cikk (2) bekezdéssel összhangban végzett piaci teszt eredményeit figyelembe véve nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, viszont hatással vannak a versenyre és a 67. és 68. cikk alkalmazásában figyelembe veszik őket.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve a nemzeti szabályozó hatóság kellően indokolt körülmények között a 68-74. cikkel összhangban korrekciós intézkedéseket vezethet be, tarthat fenn vagy igazíthat ki a rendkívül nagy kapacitású új hálózatok tekintetében az olyan konkrét piacokon jelentkező jelentős versenyproblémák kezelése érdekében, amelyeken a nemzeti szabályozó hatóság megállapítása szerint az említett piacok sajátos jellemzői miatt az említett versenyproblémák más módon nem kezelhetők.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságoknak folyamatosan nyomon kell követniük az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelést, és megkövetelhetik a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozástól, hogy évente megfelelőségi nyilatkozatot tegyen számukra.

Ez a cikk nem érinti a nemzeti szabályozó hatóság azon hatáskörét, hogy a 26. cikk (1) bekezdése értelmében határozatokat hozzon abban az esetben, ha vállalkozások között jogvita keletkezik olyan társbefektetési megállapodással kapcsolatban, amelyet a nemzeti szabályozó hatóság az e cikk (1) bekezdésében előírt feltételekkel összhangban állónak ítélt meg.

(4) A BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve iránymutatásokat tesz közzé annak elősegítése érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok következetesen alkalmazzák az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és a IV. mellékletben meghatározott kritériumokat.

77. cikk

Funkcionális szétválasztás

(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a 69-74. cikk alapján előírt megfelelő kötelezettségekkel nem sikerült megvalósítani a hatékony versenyt, és egyes nagykereskedelmi hozzáférési termékek piacai tekintetében jelentős és tartós versenyproblémák vagy piaci hibák állnak fenn, akkor a 68. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltakkal összhangban - kivételes esetként - arra kötelezheti a vertikálisan integrált vállalkozásokat, hogy az említett hozzáférési termékek nagykereskedelmi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék.

Ez a gazdasági egység valamennyi vállalkozásnak - ideértve az anyavállalat más gazdasági egységeit is - egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.

(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

a) a nemzeti szabályozó hatóságnak az (1) bekezdésben említett megállapításait alátámasztó bizonyítékok;

b) arra az eredményre jutó indokolt értékelés, hogy észszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon az infrastruktúraalapú verseny;

c) a nemzeti szabályozó hatóságra, a vállalkozásra, különösen a leválasztott vállalkozás által foglalkoztatott munkaerőre és az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint - figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét - az említett ágazatokba valóberuházások ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraszintű versenyre gyakorolt várható hatás és a fogyasztókra gyakorolt esetleges hatások elemzése;

d) azon okoknak az elemzése, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne a versennyel kapcsolatos azonosított problémák vagy a piaci hibák kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.

(3) Az intézkedéstervezetnek tartalmaznia kell a következő elemeket:

a) a szétválasztás pontos jellege és mértéke, meghatározva különösen az önálló gazdasági egység jogállását;

b) az önálló gazdasági egység eszközei, valamint az egység által szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások megjelölése;

c) az önálló gazdasági egység által foglalkoztatott személyzet függetlenségét biztosító vezetési szabályok és a kapcsolódó ösztönző rendszer;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályok;

e) a működési eljárások - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát biztosító szabályok;

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító felügyeleti program, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

A Bizottság által a 68. cikk (3) bekezdésének megfelelően az intézkedéstervezetről meghozott határozatot követően a nemzeti szabályozó hatóság a 67. cikkben megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Az elemzés alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 23. és a 32. cikkében meghatározott eljárással összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(4) Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozást a 67. cikk szerint meghozott határozat alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosították, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 69-74. cikkben említett kötelezettség, illetve a Bizottság által a 68. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.

78. cikk

Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása

(1) A 67. cikk szerint meghozott határozat alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások kötelesek legalább három hónappal előre tájékoztatni a nemzeti szabályozó hatóságot abban az esetben, ha helyi hozzáférési hálózati eszközeik teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánják átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kívánnak létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját kiskereskedelmi részlegüket is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítsanak.

Az említett vállalkozások szintén tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot ezen szándékuk megváltozásáról, valamint a szétválás folyamatának végeredményéről.

Az ilyen vállalkozások a hozzáférési feltételekkel kapcsolatos olyan kötelezettségeket is vállalhatnak, amelyek a végrehajtási időszak során, a szétválás javasolt formájának alkalmazását követően alkalmazandók a hálózatukra a harmadik felek számára hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása céljából. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó ajánlatnak elég részletesnek kell lennie többek között a végrehajtás menetrendje és az időtartam tekintetében ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság feladatait az e cikk (2) bekezdésével összhangban végre tudja hajtani. A szóban forgó vállalások túlnyúlhatnak a piac felülvizsgálatára vonatkozóan a 67. cikk (5) bekezdésben meghatározott maximális időtartamon.

(2) A nemzeti szabályozó hatóság felméri, hogy a tervezett ügylet és adott esetben a javasolt kötelezettségek hogyan befolyásolják az ezen irányelv alapján kirótt, hatályos szabályozási kötelezettségeket.

Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóság a 67. cikkben megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok elemzését.

A nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a vállalkozás kötelezettségvállalásait, különös tekintettel a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre. Ennek során a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikk szerint konzultál a harmadik felekkel, és különösen azokkal a harmadik felekkel, akiket a tervezett ügylet közvetlenül érint.

A nemzeti szabályozó hatóság az elemzése alapján a 23. és a 32. cikkében meghatározott eljárással összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról, adott esetben a 80. cikk alkalmazásával. Döntésében a nemzeti szabályozó hatóság részben vagy teljes egészében kötelező erejűvé teheti a kötelezettségvállalásokat. A 67. cikk (5) bekezdésétől eltérve a nemzeti szabályozó hatóság a kötelezettségvállalásokat részben vagy teljes egészében a teljes vállalási időtartamra kötelező erejűvé teheti.

(3) Ha az olyan, jogi értelemben véve vagy működését tekintve önálló egység, amelyet a 67. cikkel összhangban valamely meghatározott piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított, amennyiben a vállalt kötelezettségek nem elégségesek a 3. cikkben meghatározott célok eléréséhez, vele szemben adott esetben - a 80. cikk sérelme nélkül - e piac tekintetében megállapítható bármely, a 69-74. cikkben említett kötelezettség, illetve vele szemben megállapítható a Bizottság által a 68. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság nyomon követi a vállalkozások által tett azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket a (2) bekezdés alapján kötelező erejűvé tett, és a kezdeti vállalási időtartam lejártakor dönt meghosszabbításukról.

79. cikk

Kötelezettségvállalási eljárás

(1) A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel a nemzeti szabályozó hatóságoknak a hálózataikra alkalmazandó hozzáférési feltételekre, a társberuházási feltételekre vagy mindkét feltételre vonatkozóan, többek között az alábbiakkal kapcsolatban:

a) a 68. cikk szerinti megfelelő és arányos kötelezettségek értékelése szempontjából releváns együttműködési megállapodások;

b) a 76. cikk szerinti, rendkívül nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó társberuházás; vagy

c) hatékony és megkülönböztetéstől mentes, a 78. cikk szerinti hozzáférés harmadik felek számára valamely vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválasztásának végrehajtási időszakában és a szétválasztás javasolt formájának végrehajtása után.

A kötelezettségvállalásoknak kellően részletesnek kell lenniük többek között végrehajtásuk menete, hatálya és időtartama tekintetében ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság elvégezhesse az e cikk (2) bekezdése szerinti értékelését. A szóban forgó kötelezettségvállalások túlnyúlhatnak a piacelemzés elvégzésére vonatkozóan a 67. cikk (5) bekezdésében meghatározott időtartamokon.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok a valamely vállalkozás által az e cikk (1) bekezdése alapján felajánlott kötelezettségvállalások értékelése céljából piaci tesztet kötelesek végezni különösen a vállalt feltételekre vonatkozóan, mégpedig nyilvános konzultációt folytatva az érdekeltekkel, különösen azokkal a harmadik felekkel, akiket az említett vállalt feltételek közvetlenül érintenek -, kivéve ha a felajánlott kötelezettségvállalások egyértelműen nem felelnek meg egy vagy több releváns feltételnek vagy kritériumnak. A potenciális társberuházók vagy hozzáférést kérők véleményt nyilváníthatnak arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel-e a 68., a 76. illetve a 78. cikkben foglalt feltételeknek, és a vállalásokra vonatkozóan módosításokat javasolhatnak.

Az e cikk szerinti kötelezettségvállalások tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság a kötelezettségvállalásoknak a 68. cikk (4) bekezdése szerinti értékelése során különös figyelmet fordít azokra az információkra, amelyek alátámasztják:

a) a kötelezettségvállalások méltányos és észszerű voltát;

b) a kötelezettségvállalásoknak valamennyi piaci résztvevő előtti nyitottságát;

c) a hozzáférés - ezen belül a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférés - kellő időben, méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes hozzáférési feltételek melletti, a kapcsolódó lakossági szolgáltatások beindítását megelőző rendelkezésre állását;

d) valamint a felajánlott kötelezettségvállalások általános alkalmasságát arra, hogy fenntartható versenyt tegyenek lehetővé az értékesítési piacokon és a végfelhasználók érdekében elősegítsék a rendkívül nagy kapacitású hálózatok együttműködésen alapuló kiépítését és igénybevételét.

A nemzeti szabályozó hatóság - figyelembe véve a konzultációk során kifejtett álláspontokat és azt, hogy azok mennyire képviselik a különböző szereplők nézeteit - köteles tájékoztatni a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokat arra vonatkozó előzetes megállapításairól, hogy a kötelezettségvállalások megfelelnek-e az e cikkben, valamint értelemszerűen a 68., 76., illetve a 78. cikkben foglalt célkitűzéseknek, kritériumoknak és eljárásoknak, és hogy milyen feltételek mellett veheti fontolóra a kötelezettségvállalás kötelező erejűvé tételét. A vállalkozás a nemzeti szabályozó hatóság előzetes következtetéseinek figyelembevétele céljából módosíthatja kiinduló felajánlását annak érdekében, hogy megfeleljen az e cikkben, valamint értelemszerűen a 68., a 76., illetve a 78. cikkben foglalt kritériumoknak.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság a 76. cikk (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül határozatot adhat ki a kötelezettségvállalások részben vagy teljes egészében való kötelező erejűvé tételéről.

A nemzeti szabályozó hatóság a 67. cikk (5) bekezdésétől eltérve egyes kötelezettségvállalásokat, vagy azok mindegyikét kötelező erejűvé teheti egy adott időtartamra, amely megfelelhet annak az egész időtartamnak, amelyre a kötelezettségvállalásokat felajánlották; a 76. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban kötelező erejűvé tett társberuházási kötelezettségvállalások esetében pedig legalább hét éves időtartamra kell őket kötelező erejűvé tennie.

E cikk nem sérti a 67. cikk szerinti piacelemzési eljárás alkalmazását és a kötelezettségek 68. cikkel összhangban történő előírását, a 76. cikk feltételei mellett.

Ha a nemzeti szabályozó hatóság e cikkel összhangban tesz kötelező erejűvé kötelezettségvállalásokat, a 68. cikkel összhangban értékeli az említett határozatnak a piac alakulására kifejtett hatásait, valamint minden olyan kötelezettségvállalás megfelelőségét, amelyet az említett cikkben vagy a 69-74. cikk értelmében előírt vagy - az említett kötelezettségvállalás hiányára való tekintettel -szándékozott előírni. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikk alapján hozott, vonatkozó intézkedéstervezetről a 32. cikkel összhangban bejelentést tesz, a bejelentés tárgyát képező intézkedéstervezethez mellékeli a kötelezettségvállalásokról szóló határozatát.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság a 68. cikk értelmében bevezetett kötelezettségek nyomon követésével, felügyeletével és betartatásával azonos módon nyomon követi és felügyeli azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket e cikk (3) bekezdése alapján kötelező erejűvé tett, valamint biztosítja az azoknak való megfelelést, és a kezdeti vállalási időszak lejártakor dönt azon időszak meghosszabbításáról, amely időszakra azokat kötelező erejűvé tették. Ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy találja, hogy valamely vállalkozás nem tett eleget az e cikk (3) bekezdése alapján kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalásainak, az említett vállalkozásra a 29. cikkel összhangban szankciókat szabhat ki. A nemzeti szabályozó hatóságok - a 30. cikk szerinti egyedi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására szolgáló eljárás sérelme nélkül - felülvizsgálhatják a 68. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt kötelezettségeket.

80. cikk

Kizárólag nagykereskedelmi vállalkozások

(1) Az a nemzeti szabályozó hatóság, amely a 67. cikk alapján olyan vállalkozást azonosított egy vagy több nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacain nem vesz részt, köteles megvizsgálni, hogy a szóban forgó vállalkozásra jellemzők-e a következők:

a) a vállalkozáson belüli összes cég és üzleti egység, az összes olyan cég, amelyet ugyanazon végső tulajdonos(ok) irányít(anak) - anélkül, hogy az említett cégek és üzleti egységek szükségszerűen a kizárólagos tulajdonában, illetve tulajdonukban lennének -, valamint minden olyan részvényes, aki irányíthatja a vállalkozást, kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain folytat, illetve tervez folytatni tevékenységet, és ennek megfelelően az Unión belül a végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán nem folytat tevékenységet;

b) a vállalkozást nem köti olyan kizárólagos megállapodás, vagy olyan, a gyakorlatban kizárólagos megállapodással egyenértékű megállapodás, amelynek értelmében csak egyetlen, tőle elkülönülő, az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló olyan vállalkozással kereskedhet, amely végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán végez tevékenységet.

(2) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az érintett vállalkozás számára csak abban az esetben írhatja elő a 70. és a 73. cikk szerinti kötelezettségeket, illetve a tisztességes és észszerű árképzéssel kapcsolatos valamely kötelezettséget, ha az a - jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások valószínűsíthető magatartását előrejelző értékelést is tartalmazó - piaci elemzés alapján indokolt.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozás számára az e cikk alapján előírt kötelezettségeket bármikor köteles felülvizsgálni, ha megállapítja, hogy már nem teljesülnek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott feltételek, és - az esetnek megfelelően - a 67-74. cikket köteles alkalmazni. A vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a nemzeti szabályozó hatóságot, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett körülményekben változás áll be.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságnak akkor is felül kell vizsgálnia a vállalkozás számára e cikk alapján előírt kötelezettségeket, ha a vállalkozás által az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló fogyasztóknak kínált feltételek alapján a hatóság megállapítja, hogy a végfelhasználókat hátrányosan érintő olyan versenyproblémák keletkeztek, vagy ilyenek kialakulása valószínű, amelyek megkövetelik a 69., a 71., a 72. vagy a 74. cikkben előírt egy vagy több kötelezettség előírását, vagy az e cikk (2) bekezdése szerint előírt kötelezettségek módosítását.

(5) A kötelezettségek előírását és azok e cikknek megfelelő felülvizsgálatát a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell végezni.

81. cikk

Átállás a hagyományos infrastruktúrákról

(1) A 67. cikk alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásoknak előzetesen és időben értesíteniük kell a nemzeti szabályozó hatóságot arról, hogy mikor tervezik leszerelni, illetve új infrastruktúrával felváltani a 68-80. cikk szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó hálózat részeit, beleértve a rézvezetékes hálózat működtetéséhez szükséges hagyományos infrastruktúrát.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságnak biztosítania kell, hogy a leszerelés vagy a csere folyamata átlátható menetrend és feltételek alapján -megfelelő előzetes értesítési és átállási időszak garantálásával - menjen végbe, valamint amennyiben az a verseny és a végfelhasználók jogainak védelme érdekében szükséges, gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljanak olyan alternatív termékek, amelyek legalább hasonló minőségben hozzáférést biztosítanak a korszerűsített, a lecserélt elemeket felváltó hálózati infrastruktúrához.

A leszerelésre vagy cserére javasolt eszközök tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság visszavonhatja a kötelezettségeket, miután meggyőződött arról, hogy az említett hozzáférést biztosító fél:

a) teljesítette az átállásra vonatkozó megfelelő feltételeket, többek között olyan, legalább hasonló minőségű alternatív hozzáférési termék rendelkezésre bocsátásával, mint amely lehetővé tette addig a hozzáférést kérők számára a végfelhasználóknak a hagyományos infrastruktúrákon keresztül történt elérését; és

b) megfelelt az e cikk alapján a nemzeti szabályozó hatóság által előírt feltételeknek és folyamatnak.

A szóban forgó visszavonást a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(3) E cikk nem sértheti a bővített hálózati infrastruktúra tekintetében a 67. és 68. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban a nemzeti szabályozó hatóság által előírt szabályozott termékek rendelkezésre állását.

82 cikk

A BEREC rendkívül nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó iránymutatásai

2020. december 21-ig a BEREC-nek az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat kell kiadnia arról, hogy egy hálózatnak milyen feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy rendkívül nagy kapacitású hálózatnak minősüljön, különösen a le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezen iránymutatásokat a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük. A BEREC-nek 2025. december 31-ig, majd azt követően rendszeresen naprakésszé kell tennie az iránymutatásokat.

V. FEJEZET

A kiskereskedelmi szolgáltatások szabályozói ellenőrzése

83. cikk

Kiskereskedelmi szolgáltatások szabályozói ellenőrzése

(1) A tagállamok biztosíthatják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok azokra a vállalkozásokra, amelyeket az adott kiskereskedelmi piacon a 63. cikkel összhangban jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak, megfelelő szabályozási kötelezettségeket rójanak, amennyiben:

a) a 67. cikkel összhangban végzett piacelemzés eredményeként a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy adott, a 64. cikkel összhangban meghatározott kiskereskedelmi piacon nincs hatékony verseny, valamint

b) a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 69-74. cikk alapján előírt kötelezettségek nem eredményeznék a 3. cikkben meghatározott célok elérését.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján megállapított kötelezettségeknek a megjelölt probléma jellegén kell alapulniuk, és a 3. cikkben meghatározott célkitűzések tükrében arányosaknak és indokoltaknak kell lenniük. A megállapított kötelezettségek között lehet olyan követelmény, amely szerint az érintett vállalkozások nem alkalmazhatnak túlzott árakat, nem gátolhatják a piacra lépést vagy nem korlátozhatják a versenyt kiszorító árak megállapításával, továbbá nem részesíthetnek egyes végfelhasználókat indokolatlan előnyben, illetve nem kapcsolhatják szolgáltatásaikat indokolatlanul egymáshoz. A nemzeti szabályozó hatóságok az ilyen vállalkozásokra megfelelő, kiskereskedelmi árplafont meghatározó intézkedéseket, egyedi díjak ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket, illetve olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek elősegítik a díjak szintjének közelítését a költségek szintjéhez vagy az összehasonlítható piacokon érvényes árakhoz, a végfelhasználói érdekek védelme és egyidejűleg a hatékony verseny előmozdítása érdekében.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy azok a vállalkozások, amelyek kiskereskedelmi díjszabályozás vagy más megfelelő kiskereskedelmi szabályozás hatálya alá tartoznak, alkalmazzák a szükséges és megfelelő költségszámítási rendszereket. A nemzeti szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazandó formátumot és elszámolási módszert. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia. A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak a megfelelésről szóló nyilatkozat évenkénti közzétételéről.

(4) A 85. cikk és a 88. cikk sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok nem alkalmazhatják az e cikk (1) bekezdése szerinti kiskereskedelmi szabályozó mechanizmusokat olyan földrajzi vagy kiskereskedelmi piacokon, amelyek esetében megállapítást nyert a hatékony verseny megléte.

III. RÉSZ

SZOLGÁLTATÁSOK

I. CÍM

EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

84. cikk

Megfizethető egyetemes szolgáltatás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön - tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre - megfizethető árú, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás álljon minden fogyasztó rendelkezésére, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, a területükre meghatározott minőségben, helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

(2) A tagállamok továbbá gondoskodhatnak az (1) bekezdésben említett, de nem helyhez kötött módon nyújtott szolgáltatások megfizethetőségéről is, ha ezt szükségesnek tartják a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához.

(3) A társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges sávszélesség biztosítása érdekében minden tagállam - a tagállami körülményektől és az adott tagállam területén található fogyasztók többsége által használt minimális sávszélességtől függően, valamint figyelembe véve a BEREC bevált gyakorlatokról szóló jelentését - meghatározza, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában mi minősül megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásnak. A megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie legalább az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatáskészlet támogatásához szükséges sávszélesség biztosítására.

E cikk következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC-nek 2020. december 21-ig az érintettekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben, a rendelkezésre álló bizottsági (Eurostat) adatok figyelembevételével jelentést kell elfogadnia a tagállamoknak a megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás első albekezdés szerinti meghatározásának támogatására szolgáló bevált gyakorlatairól. E jelentést rendszeresen naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy tükrözze a technológiai fejlődést és a fogyasztói felhasználási minták változásait.

(4) A fogyasztó kérésére az (1) és adott esetben az (2) bekezdésben említett csatlakozást korlátozni lehet a hangszolgáltatás támogatására.

(5) A tagállamok e cikk hatályát kiterjeszthetik a végfelhasználónak minősülő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nonprofit szervezetekre is.

85. cikk

Megfizethető egyetemes szolgáltatás nyújtása

(1) A nemzeti szabályozó hatóságoknak - az egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva - figyelemmel kell kísérniük a 84. cikk (1) bekezdésében említett, a piacon rendelkezésre álló szolgáltatások kiskereskedelmi díjának alakulását és szintjét, különösen a nemzeti árakhoz és a nemzeti fogyasztói jövedelmekhez viszonyítva.

(2) Ha a tagállamok megállapítják, hogy a 84. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatások kiskereskedelmi árai - tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre - nem megfizethetők, mivel az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók nem tudják azokat igénybe venni, intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák e fogyasztók számára legalább a helyhez kötött módon nyújtott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatások és hangszolgáltatások megfizethetőségét.

Az említett okból a tagállamok biztosíthatják, hogy e fogyasztók támogatást kapjanak kommunikációs célokra, illetve előírhatják, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások olyan díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak a szóban forgó fogyasztóknak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól. A tagállamok e célra előírhatják az említett szolgáltatók számára, hogy közös díjszabást, többek között földrajzi átlagolást alkalmazzanak az adott állam egész területén.

Kivételes körülmények között, különösen például ha az e bekezdés második albekezdése értelmében minden szolgáltató számára előírt kötelezettség a szolgáltatók vagy a tagállam számára bizonyíthatóan túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terhet jelentene, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kivételesen csak kijelölt vállalkozások számára írják elő azt a kötelezettséget, hogy ilyen díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak. E kijelölésekre a 86. cikk alkalmazandó, értelemszerűen. Ha egy tagállam vállalkozásokat jelöl ki, gondoskodik arról, hogy minden alacsony jövedelmű, illetve különleges szociális helyzetű fogyasztó több, a szükségleteinek megfelelő díjszabási lehetőséget kínáló vállalkozás közül választhasson, kivéve ha az ilyen választék biztosítása nem lehetséges vagy további túlzott szervezési és pénzügyi terhet jelentene.

A tagállamok gondoskodnak egyrészt arról, hogy az ilyen díjszabási lehetőségekre vagy díjcsomagokra jogosult fogyasztók szerződést köthessenek vagy a 84. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatókkal, vagy egy, ezzel a bekezdéssel összhangban kijelölt vállalkozással, másrészt arról, hogy a hívószámuk megfelelő ideig rendelkezésre álljon, és ne szakítsák meg indokolatlanul a szolgáltatásukat.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés értelmében az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóknak szóló díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáló vállalkozások ezekről az ajánlatokról részletesen és folyamatosan tájékoztassák a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságokat. A nemzeti szabályozó hatóságok az egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva kötelesek biztosítani, hogy a vállalkozások a (2) bekezdés szerinti díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat teljes mértékben átlátható feltételek mellett kínálják, melyeket a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban közzétettek, és megkülönböztetésmentesen alkalmaznak. A nemzeti szabályozó hatóságok az egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva előírhatják az ilyen díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok módosítását vagy visszavonását.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy - tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre - szükség szerint biztosított legyen a támogatás a fogyatékossággal élő fogyasztók számára, illetve adott esetben más különleges intézkedések szülessenek annak érdekében, hogy a kapcsolódó végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások - beleértve szükség esetén a teljeskörű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is - elérhetők és megfizethetők legyenek.

(5) E cikk alkalmazása során a tagállamok arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét a lehető legkisebbre csökkentsék.

(6) A tagállamok e cikk hatályát kiterjeszthetik a végfelhasználónak minősülő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nonprofit szervezetekre is.

86. cikk

Az egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állása

(1) Ha egy tagállam a 22. cikk (1) bekezdése szerint végzett feltérképezés eredményeinek - amennyiben rendelkezésre állnak -, és szükség esetén bármely további bizonyíték figyelembevételével megállapította, hogy a helyhez kötötten biztosított, a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás elérhetősége a szokásos kereskedelmi feltételek mellett vagy egyéb lehetséges közpolitikai eszközökkel a szóban forgó tagállam területén vagy annak egyes részein nem biztosítható, megfelelő egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket rendelhet el annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni a végfelhasználók minden arra irányuló észszerű kérelmének, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat a tagállam területének szóban forgó részein igénybe vehessék.

(2) A tagállamok meghatározzák azt a megközelítést, amellyel - a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét tiszteletben tartva - a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb módon biztosítható a helyhez kötötten biztosított, a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás elérhetősége. A tagállamok - a közérdek védelme mellett - arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét, különösen a szokásos kereskedelmi feltételektől eltérő árakon vagy feltételek mellett történő szolgáltatásnyújtást, a lehető legkisebbre csökkentsék.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten biztosított, a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás elérhetőségének a végfelhasználók számára történő biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy területük egészén biztosítsák az elérhetőséget. A tagállamok a helyhez kötötten biztosított, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás biztosítására vagy területük különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

(4) Ha a tagállamok a területük egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki arra, hogy azok a (3) bekezdéssel összhangban biztosítsák a szolgáltatások elérhetőségét, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen vállalkozás sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja, hogy a helyhez kötötten biztosított, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 89. cikk szerinti meghatározásához is.

(5) Amennyiben az e cikk (3) bekezdésének megfelelően kijelölt valamely vállalkozás a helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten biztosított, a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

87. cikk

A meglévő egyetemes szolgáltatás státusza

A tagállamok továbbra is biztosíthatják az olyan, helyhez kötötten biztosított, a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangszolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyekre vonatkozóan ilyen kötelezettséget már 2018. december 20-án bevezettek, amennyiben megállapítják, hogy - tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre - igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok területük egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 86. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 90. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

A tagállamok az e cikkel összhangban elrendelt kötelezettségeket 2021. december 21-ig, majd azt követően háromévente egyszer felülvizsgálják.

88. cikk

A kiadások ellenőrzése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 84. cikkben említetteken kívüli további eszközök és szolgáltatások biztosítása során a 84-87. cikknek megfelelő, széles sávú internet-hozzáférési- és hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók oly módon határozzák meg a feltételeket, hogy a végfelhasználónak ne keletkezzen fizetési kötelezettsége olyan eszközökre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, illetve nincsenek előírva.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 84. cikkben említett, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat és a 85. cikk szerinti szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a VI. melléklet A. részében meghatározott külön eszközöket és szolgáltatásokat nyújtsák annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a kiadásokat. A tagállamoknak biztosítani kell, hogy az említett szolgáltatók létrehozzanak egy rendszert, amellyel elkerülhető a hangszolgáltatás vagy a megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás indokolatlan kikapcsolása a 85. cikkben említett fogyasztók tekintetében; e rendszer egy olyan mechanizmust is magában foglalna, amely ellenőrizné, hogy a szolgáltatás használata iránti igény továbbra is fennáll-e.

A tagállamok e cikk hatályát kiterjeszthetik a végfelhasználónak minősülő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nonprofit szervezetekre is.

(3) Minden egyes tagállam gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóságnak módja legyen az adott állam területének egésze vagy egy része vonatkozásában eltekinteni a (2) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazásától, ha megbizonyosodott arról, hogy az eszköz széles körben rendelkezésre áll.

89. cikk

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségeinek számítása

(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a 84. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás 84., 85. és 86. cikknek megfelelő teljesítése vagy a meglévő egyetemes szolgáltatások 87. cikknek megfelelő folytatása az ilyen szolgáltatásokat nyújtó és kompenzációt kérő szolgáltatókra indokolatlan terhet róhat, a nemzeti szabályozó hatóságok kiszámítják az említett szolgáltatásnyújtás nettó költségeit.

E célból a nemzeti szabályozó hatóságok:

a) a VII. melléklettel összhangban kiszámítják az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét, figyelembe véve a 84. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatást és hangszolgáltatást a 84., 85. és 86. cikknek megfelelően teljesítő vagy a 87. cikknek megfelelően meglévő egyetemes szolgáltatásokat folytató szolgáltatónál jelentkező bármilyen piaci előnyt; vagy

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtása kapcsán felmerült és a 86. cikk (4) bekezdésének megfelelő kijelölési mechanizmus keretében meghatározott nettó költségeket használják fel.

(2) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontja szerinti kiszámításához alapul szolgáló számlákat és egyéb információkat a nemzeti szabályozó hatóság vagy az érintett felektől független és a nemzeti szabályozó hatóság által elismert szervezet vizsgálja, illetve ellenőrzi. A költségszámítás és az ellenőrzés eredményei nyilvánosan elérhetőek.

90. cikk

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozása

(1) Amennyiben a nettó költség 89. cikkben említett számítása alapján a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy valamely szolgáltatóra tisztességtelen teher hárul, az érintett tagállam a szolgáltató kérelmére az alábbiak közül az egyik vagy mindkét alábbi lehetőség alkalmazása mellett dönt:

a) olyan mechanizmus bevezetése, amely az adott szolgáltatónak állami forrásokból, átlátható feltételek mellett kompenzációt biztosít a meghatározott nettó költségekre vonatkozóan;

b) az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói közötti megosztása

(2) Amennyiben a nettó költséget az e cikk (1) bekezdése b) pontjának második albekezdésével összhangban megosztják, a tagállam a nemzeti szabályozó hatóság által, vagy a kedvezményezettektől független és a nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt álló szervezet által működtetett megosztási mechanizmust vezet be. A 84-87. cikkben megállapított kötelezettségeknek kizárólag a 89. cikkel összhangban meghatározott nettó költsége finanszírozható.

A megosztási mechanizmus működtetése során - a VII. melléklet B. részében meghatározott elvekkel összhangban - tiszteletben kell tartani az átláthatóság, a piac minimális torzítása, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy nem követelik meg a hozzájárulást olyan vállalkozásoktól, amelyek nemzeti forgalma egy meghatározott összegnél kisebb.

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségének megosztásával kapcsolatos díjakat egymástól el kell választani, és minden egyes vállalkozásra vonatkozóan külön kell meghatározni. Ezek a díjak nem vethetők ki olyan vállalkozásokra és nem szedhetők be olyan vállalkozásoktól, amelyek a megosztási mechanizmust létrehozó tagállam területén nem nyújtanak szolgáltatásokat.

91. cikk

Átláthatóság

(1) Amennyiben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét a 89. cikknek megfelelően kell kiszámítani, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nettó költségek kiszámításának elvei - beleértve az alkalmazandó módszertan részleteit - nyilvánosan elérhetőek legyenek.

Amennyiben kialakításra kerül az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének a 90. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti megosztását célzó mechanizmus, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nettó költség megosztására és kompenzálására vonatkozó elvek nyilvánosan elérhetőek legyenek.

(2) Az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel, a nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik az éves beszámolót, amelyben szerepelnek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek kiszámított költségeinek részletei, az összes érintett vállalkozás által teljesített hozzájárulás, köztük minden piaci előny meghatározása, amely 84-87. cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek értelmében a vállalkozás(ok)nál felmerülhetett.

92. cikk

További kötelező szolgáltatások

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 84-87. cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatásokon kívül további szolgáltatásokat tesznek nyilvánosan elérhetővé területükön. Ilyen esetben nem vezethetnek be egyes vállalkozásokat érintő kompenzációs mechanizmust.

II. CÍM

SZÁMOZÁSI ERŐFORRÁSOK

93. cikk

Számozási erőforrások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok valamennyi nemzeti számozási erőforrás vonatkozásában ellenőrizzék a használati jogok megadását, továbbá a nemzeti számozási terv kezelését, valamint gondoskodnak arról is, hogy a hatóságok a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához megfelelő számozási erőforrásokat bocsássanak rendelkezésre. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti számozási erőforrásokkal kapcsolatos használati jogok megadására vonatkozóan tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások jöjjenek létre.

(2) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok meghatározott szolgáltatások céljára olyan vállalkozásoknak is adhatnak jogokat a nemzeti számozási tervek számozási erőforrásainak használatára, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, amennyiben megfelelő számozási erőforrás áll rendelkezésükre a jelenlegi és az előre látható jövőbeli kereslet kielégítéséhez. Ezeknek a vállalkozásoknak igazolniuk kell, hogy képesek a számozási erőforrások kezelésére, és meg kell felelniük a 94. cikk alapján meghatározott vonatkozó követelményeknek. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok felfüggeszthetik a számozási erőforrások használati jogának e vállalkozások számára történő további megadását, ha bebizonyosodik, hogy fennáll a számozási erőforrások kimerülésének kockázata.

E bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve 2020. június 21-ig iránymutatást fogad el a számozási erőforrások kezelésének képessége és a számozási erőforrások kimerülési kockázata értékelésének közös kritériumairól.

(3) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok biztosítják, hogy a nemzeti számozási tervek és eljárások alkalmazása olyan módon történjen, amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások minden szolgáltatója és a (2) bekezdés feltételeinek megfelelő vállalkozások számára egyenlő bánásmódot biztosít. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy az a vállalkozás, amely számozási erőforrásokkal kapcsolatban használati jogot szerzett, elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatóival szemben ne alkalmazzon megkülönböztetést a szolgáltatásaikhoz hozzáférést biztosító számozási erőforrások tekintetében.

(4) Minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok elérhetővé tegyenek olyan nem földrajzi számokat, amelyeket az 531/2012/EU rendeletnek és ezen irányelv 97. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió egész területén a személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására lehet használni. Amennyiben e cikk (2) bekezdésének megfelelően olyan vállalkozások kaptak jogot számozási erőforrások használatára, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, e bekezdést azon meghatározott szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyek nyújtására a használati jogot adták.

A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az országhívószámhoz tartozó tagállam területén kívül történő szolgáltatásnyújtáshoz használt számozási erőforrásokhoz fűzhető, az I. melléklet E. részében felsorolt feltételek és azok érvényesítése ugyanolyan szigorú legyen, mint az országhívószámhoz tartozó tagállam területén belül nyújtott szolgáltatásokra ezen irányelvvel összhangban vonatkozó feltételek és azok érvényesítése. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok a 94. cikk (6) bekezdésével összhangban arról is gondoskodnak, hogy az országhívószámuk számozási erőforrásait valamely más tagállamban használó szolgáltatók megfeleljenek az azon tagállamokban alkalmazandó fogyasztóvédelmi és a számozási erőforrások használatával kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak, amely tagállamokban e számozási erőforrásokat használják. Ez a kötelezettség nem sérti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak jogérvényesítési hatáskörét.

A BEREC kérésre segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy egyéb illetékes hatóságoknak a tevékenységeik koordinálásához az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások hatékony kezelésének biztosítása érdekében.

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok számára az e bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzését, a BEREC létrehozza az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások adatbázisát. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok e célból megküldik a BEREC-nek a releváns információkat. Amennyiben az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrásokat nem a nemzeti szabályozó hatóság bocsátja rendelkezésre, a rendelkezésre bocsátásukért vagy kezelésükért felelős illetékes hatóságnak konzultálnia kell a nemzeti szabályozó hatósággal.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szabványos nemzetközi előtét a "00" szám legyen. A tagállamok közötti határ mentén egymáshoz közel fekvő települések közötti számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan különös szabályok alakíthatók ki, illetve tarthatók fenn.

A tagállamok megállapodhatnak arról, hogy közös számozási tervet használnak a számok minden kategóriája vagy bizonyos számkategóriák tekintetében.

Az ilyen szabályok vagy megállapodások által érintett végfelhasználóknak teljeskörű tájékoztatásban kell részesülniük.

(6) A tagállamok a 106. cikk sérelme nélkül előmozdítják - amennyiben technikailag kivitelezhető - a távoli konfigurációt annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások terén megkönnyítsék a szolgáltatóváltást a végfelhasználók számára, különösen a gépek közötti (M2M) szolgáltatások nyújtói és felhasználói számára.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti számozási terveknek és azok minden további kiegészítésének, illetve módosításának a közzététele megtörténjen, ami kizárólag nemzetbiztonsági okokból korlátozható.

(8) A tagállamok támogatják a konkrét számok vagy számtartományok Unión belüli harmonizációját, amennyiben ez elősegíti a belső piac működését és a páneurópai szolgáltatások kifejlesztését. Amennyiben a számozási erőforrások iránti nemzetközi vagy páneurópai kielégítetlen keresletszükségessé teszi, a Bizottság - teljes mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét - konkrét számok vagy számtartományok harmonizálásáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

94. cikk

A számozási erőforrások használati jogának megadására vonatkozó eljárás

(1) Ha a számozási erőforrások használatára szóló egyedi jogok megadása szükséges, a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok - a 13. cikkre, valamint a 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel, továbbá az említett számozási erőforrások hatékony felhasználását az ezen irányelvnek megfelelően biztosító bármilyen más szabályra is figyelemmel - kérelemre minden vállalkozásnak megadják ezt a jogot a 12. cikkben említett általános felhatalmazás tárgyát képező elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására.

(2) A számozási erőforrások használati jogát nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások keretében kell megadni.

A számozási erőforrások használati jogának megadása során a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Ha a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok határozott időtartamra adnak jogot számozási erőforrások használatára adják meg, ennek az időtartamnak - figyelemmel az elérni kívánt célra és a beruházás megfelelő amortizációs idejének szükséges biztosítására - meg kell felelnie a nyújtani kívánt szolgáltatás igényeinek.

(3) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságnak a számozási erőforrások használati jogának megadására vonatkozó határozatot a teljes kérelem hozzájuk való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozniuk, kézbesíteniük és nyilvánosságra hozniuk; az olyan számozási erőforrások esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv keretében meghatározott célra osztottak ki, az említett lépéseket három héten belül kell megtenniük. Az ilyen határozatokat nyilvánosságra kell hozni.

(4) Ha az érdekeltekkel a 23. cikknek megfelelően folytatott konzultációt követően a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számozási erőforrások használati jogának megadására versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok az e cikk (3) bekezdéseben említett háromhetes határidőt legfeljebb további három héttel meghosszabbíthatják.

(5) A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok nem korlátozhatják a megadandó használati egyedi jogok számát, kivéve akkor, ha ez a számozási erőforrások hatékony kihasználásához szükséges.

(6) Ha a számozási erőforrások használati joga a 93. cikk (4) bekezdésének megfelelően az Unión belüli extraterritoriális használatra is kiterjed, a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságoknak a használati jogot külön feltételekhez kell kötniük annak érdekében, hogy biztosított legyen a számozási erőforrások használati helye szerinti tagállamokban hatályos minden vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabálynak és a számozási erőforrások használatával kapcsolatos nemzeti jogszabálynak való megfelelés.

A számozási erőforrások használatának helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságának kérésére, amennyiben a szóban forgó hatóság bebizonyította, hogy megsértették az adott tagállam vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályait vagy a számozási erőforrások használatával kapcsolatos nemzeti jogszabályait, azon tagállam nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságai, amelyben megadták a számozási erőforrások használati jogát, a 30. cikknek megfelelően kötelesek érvényesíteni az e bekezdés első albekezdése értelmében megszabott feltételeket, súlyos esetekben akár visszavonva az érintett vállalkozásnak a számozási erőforrások extraterritoriális használatára vonatkozóan megadott jogokat.

A BEREC-nek elő kell segítenie és koordinálnia kell a különböző érintett tagállamok illetékes hatóságai közötti információcserét, és gondoskodnia kell a munka megfelelő koordinálásáról.

(7) Ezt a cikket akkor is alkalmazni kell, ha a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok a 93. cikk (2) bekezdésének megfelelően olyan vállalkozásoknak adják meg a számozási erőforrások használati jogát, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak.

95. cikk

A számozási erőforrások használati jogának díjai

A tagállamok feljogosíthatják a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságokat arra, hogy olyan díjakat vessen ki a számozási erőforrások használati jogáért, amelyek tükrözik az ilyen erőforrások optimális felhasználásának biztosítására vonatkozó igényt. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és a céljukkal arányosak legyenek, és megállapításuk a 3. cikkben megállapított célkitűzések figyelembevétele mellett történjen.

96. cikk

Eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és gyermeksegélyvonal

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók rendelkezésére álljon egy forróvonalat működtető olyan szolgálat, ahol díjmentesen jelenthetik be gyermekek eltűnését. A forróvonal hívószáma "116000".

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók a lehető legteljesebb mértékben hozzá tudjanak férni a 116000-ás számon nyújtott szolgáltatásokhoz. Az annak megkönnyítése érdekében hozott intézkedéseknek, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni az említett szolgáltatásokhoz, meg kell felelniük a 39. cikkel összhangban meghatározott szabványoknak vagy előírásoknak.

(3) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy azon hatóság vagy vállalkozás, amelynek a 116000-ás hívószámot kiutalták, elegendő erőforrást fordítson a forróvonal működtetésére.

(4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a végfelhasználók megfelelően tájékoztatást kapjanak a 116000-ás és adott esetben a 116111-es számokon nyújtott szolgáltatások létezéséről és igénybevételének lehetőségéről.

97. cikk

A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben gazdaságilag megvalósítható - kivéve azt az esetet, ha valamely hívott végfelhasználó kereskedelmi okokból úgy döntött, hogy meghatározott földrajzi területeken lévő hívó felek hozzáférését korlátozza -, az érintett nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok minden szükséges lépést megtegyenek annak biztosítására, hogy a végfelhasználók:

a) nem földrajzi számok használatával hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz, és használni tudják azokat az Unión belül; valamint

b) az üzemeltető által alkalmazott technológiától és készülékektől függetlenül hozzá tudjanak férni az Unión belül biztosított valamennyi számhoz, beleértve a tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő számokat és az egyetemes nemzetközi díjmentes hívószámokat (UIFN) is.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok kötelezhessék a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat arra, hogy eseti alapon gátolják meg a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi, és előírhassák, hogy ilyen esetekben az elektronikus hírközlési szolgáltatók visszatartsák az érintett össze kapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket.

III. CÍM

VÉGFELHASZNÁLÓI JOGOK

98. cikk

Egyes mikrovállalkozások mentessége

E cím - a 99. és a 100. cikk kivételével - nem alkalmazandó a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra, kivéve, ha egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is nyújtanak.

A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók tájékoztatást kapjanak az első elbekezdés szerinti mentességről, mielőtt szerződést kötnének egy ilyen mentességben részesülő mikrovállalkozással.

99. cikk

Megkülönböztetésmentesség

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói a végfelhasználóik számára nem írhatnak elő eltérő követelményeket vagy az érintett hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz való különböző általános hozzáférési feltételeket, sem pedig az azok használatára vonatkozó különböző általános feltételeket a végfelhasználók állampolgárságával, lakhelyével vagy székhelyével összefüggő okok alapján, kivéve abban az esetben, ha ez az eltérő bánásmód objektív módon alátámasztható.

100. cikk

Az alapvető jogokat védő biztosítékok

(1) A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő elérésére és használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta) és az uniós jog általános elveit.

(2) Minden ilyen, a végfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlő hálózatok igénybevételével történő hozzáférését vagy azok ilyen hálózatokon keresztüli használatát érintő intézkedést, amely alkalmas lehet a Chartában elismert jogok vagy szabadságok gyakorlásának korlátozására, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azokról jogszabály rendelkezik, és ezen intézkedések tiszteletben tartják a szóban forgó jogokat, illetve szabadságokat, arányosak és szükségesek, továbbá a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével és az uniós jog általános elveivel, többek között a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálják. Ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket kizárólag az ártatlanság vélelme elvének és a magánélethez való jognak a megfelelő tiszteletben tartása mellett lehet meghozni. Az intézkedések meghozatalát megelőzően tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani, ideértve az érintett személy vagy személyek meghallgatáshoz való jogát, kivéve kellően indokolt szükséghelyzetekben, amelyekben megfelelő feltételeket és eljárási intézkedéseket szükséges alkalmazni, összhangban a Chartával.

101. cikk

A harmonizáció szintje

(1) A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukban a végfelhasználók védelmével kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek a 102-115. cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket, hacsak e cím másként nem rendelkezik.

(2) 2021. december 21-ig a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a 102-115. cikkben megállapított rendelkezésektől eltérő, szigorúbb nemzeti fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, amennyiben ezek a rendelkezések már 2018. december 20-án hatályban voltak, és a belső piacot érintő, ezekből eredő bármilyen korlátozás arányos a fogyasztóvédelem céljával.

A tagállamok 2019. december 21-ig tájékoztatják a Bizottságot az ezen bekezdés alapján alkalmazandó nemzeti rendelkezésekről.

102. cikk

Szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási követelmények

(1) Mielőtt egy fogyasztó szerződést köt vagy bármilyen ennek megfelelő ajánlatot elfogad, a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói kötelesek a rendelkezésére bocsátani a 2011/83/EU irányelv 5. és 6. cikkében említett információkat, továbbá az ezen irányelv VIII. mellékletében felsorolt információkat, amennyiben ez a tájékoztatás valamely általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódik.

A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell megadni a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott tartós adathordozón, vagy ha a tartós adathordozó útján történő tájékoztatás nem megoldható, a szolgáltatások nyújtói által rendelkezésre bocsátott, könnyen letölthető dokumentum révén. A szolgáltatónak kifejezetten fel kell hívnia a fogyasztók figyelmét a dokumentum elérhetőségére, valamint arra, hogy a dokumentáció, a jövőbeli hivatkozás és a változatlan formában történő megjelenítés céljából fontos letöltenie azt.

A tájékoztatást a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények harmonizálását szolgáló uniós jogszabályokkal összhangban a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára kérésre akadálymentes formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az (1), (3) és (5) bekezdésben említett tájékoztatást végfelhasználókként a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek számára is biztosítani kell, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(3) A gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak tömör és könnyen olvasható formában a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátaniuk a szerződés adatainak összefoglalását. Az összefoglalóban az (1) bekezdésnek megfelelően meg kell határozni a tájékoztatási követelmények fő elemeit. Az említett fő elemeknek magukban kell foglalniuk legalább az alábbiakat:

a) a szolgáltató neve, címe és elérhetősége, valamint a panaszok benyújtására szolgáló elérhetőség, amennyiben az eltér a szolgáltató elérhetőségétől;

b) valamennyi biztosított szolgáltatás fő jellemzői;

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatás aktiválásának ára, illetve minden ismétlődő vagy fogyasztáson alapuló díj, amennyiben a szolgáltatást közvetlen kifizetések ellenében nyújtják;

d) a szerződés időtartama, valamint megújításának és megszüntetésének feltételei;

e) információ arról, hogy a termékek és szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók igényeinek;

f) az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában előírt információk összefoglalója.

2019. december 21-ig a Bizottság - a BEREC-kel folytatott konzultációt követően - végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek tartalmazzák a szolgáltatók által az e bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez használandó, a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 118. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az (1)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatóknak hiánytalanul ki kell tölteniük a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát az előírt információkkal, és a szerződés adatainak összefoglalóját térítésmentesen a fogyasztók, rendelkezésére kell bocsátaniuk még a szerződéskötést megelőzően, a távollevők között kötött szerződések esetében is. Amennyiben objektív technikai okoknál fogva lehetetlen a szerződés adatainak összefoglalóját az adott időpontban rendelkezésre bocsátani, akkor azt később indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani, és a szerződésnek akkor kell érvényessé válnia, amikor a fogyasztó a szerződés adatai összefoglalójának kézhezvételét követően megerősítette a beleegyezését.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett tájékoztatásnak a szerződés szerves részévé kell válnia, és az nem módosítható, kivéve ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak.

(5) Amennyiben az internet-hozzáférési szolgáltatások vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások számlázása időalapú vagy adatforgalom-alapú, akkor a szolgáltatóknak fel kell kínálniuk a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy az említett szolgáltatások mindegyikének használatát figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék. Ez azzal jár, hogy hozzá kell férniük a díjcsomag részét képező szolgáltatások igénybevételének mértékére vonatkozó aktuális adatokhoz. Ezen belül a szolgáltatóknak értesíteniük kell a fogyasztókat az illetékes hatóságok által - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva -meghatározott, a díjcsomagban szereplő fogyasztási határok elérése előtt, ideértve azt is, ha a díjcsomagban foglalt valamely szolgáltatás teljes mértékben felhasználásra került.

(6) A tagállamok a nemzeti jogukba bevezethetnek, illetve fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyekben kötelezik a szolgáltatókat a fogyasztási szintre vonatkozó kiegészítő információk nyújtására, valamint arra, hogy ideiglenesen megakadályozzák az érintett szolgáltatásnak az illetékes hatóság által meghatározott összeghatárt vagy adatforgalmi korlátot meghaladó mértékű további igénybevételét.

(7) A tagállamok továbbra is szabadon fenntarthatnak vagy bevezethetnek a nemzeti jogukban olyan rendelkezéseket az e cikk által nem szabályozott kérdésekben, különösen az újonnan felmerülő kérdések kezelése érdekében.

103. cikk

Átláthatóság, az ajánlatok összehasonlíthatósága és az információk közzététele

(1) Az illetékes hatóságoknak - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók feltételekhez kötik e szolgáltatások nyújtását, valamennyi ilyen szolgáltató vagy pedig maga az illetékes hatóság - adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal koordinálva - közzétegye a IX. mellékletben említett információkat, mégpedig világos, átfogó és géppel olvasható módon, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára pedig akadálymentes formátumban, összhangban a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények harmonizálását szolgáló uniós joggal. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell. Az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - további követelményeket is meghatározhatnak az ilyen információk közzétételi módjára vonatkozóan. Az információkat - közzétételüket megelőzően - kérésre be kell nyújtani az illetékes hatósághoz és adott esetben a nemzeti szabályozó hatósághoz.

(2) Az illetékes hatóságoknak - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználók térítésmentesen hozzáférjenek legalább egy olyan független összehasonlító eszközhöz, amelynek segítségével összevethetik és értékelhetik a különféle internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat, továbbá adott esetben a nyilvánosan elérhető, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat a következők tekintetében:

a) az ismétlődő vagy a fogyasztáson alapuló közvetlen kifizetések ellenében nyújtott szolgáltatások árai és díjszabásai; valamint

b) minimális szolgáltatásminőség kínálása esetén, illetve ha a vállalkozásnak a 104. cikkel összhangban közzé kell tennie ezeket az információkat, a kommunikációs szolgáltatások minőségét.

(3) A (2) bekezdésben említett összehasonlító eszköznek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

a) működése szempontjából az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól független, vagyis biztosítja, hogy a különböző szolgáltatók egyenlő súllyal szerepeljenek a keresési találatokban;

b) egyértelműen feltünteti az összehasonlító eszköz tulajdonosait és üzemeltetőit;

c) az összehasonlítás alapjául egyértelmű, objektív kritériumokat határoz meg;

d) nyelvezete egyszerű és egyértelmű;

e) pontos és naprakész tájékoztatást nyújt, továbbá jelzi a legutóbbi frissítés időpontját;

f) nyitott minden internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató előtt, továbbá sokfajta, a piac jelentős részét lefedő ajánlatot magában foglal, és amennyiben a megadott információk nem adnak átfogó képet a piacról, ezt egyértelműen jelzi az eredmények megjelenítése előtt;

g) lehetővé teszi a helytelen információk hatékony bejelentését;

h) lehetővé teszi a fogyasztók rendelkezésére álló ajánlatok árainak, díjszabásainak és szolgáltatásminőségének összehasonlítását, és amennyiben a tagállamok így rendelkeznek, az említett ajánlatok és a más végfelhasználók számára nyilvánosan elérhető standard ajánlatok összehasonlítását.

Az illetékes hatóságoknak - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - az a)-h) pontban megadott követelményeknek megfelelő összehasonlító eszközöket az eszközt rendelkezésre bocsátó szolgáltató kérésére tanúsítással kell ellátniuk.

A harmadik felek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy független összehasonlító eszközök rendelkezésre bocsátásának céljából díjmentesen és nyílt adatformátumokban felhasználják az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által közzétett információkat.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat, illetve mindkét ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltatók térítésmentesen - és adott esetben a végfelhasználókkal való kommunikáció céljára alkalmazott szokásos módon - közérdekű tájékoztatást nyújtsanak meglévő és új végfelhasználóiknak. Ilyen esetben a közérdekű tájékoztatást a megfelelő hatóságoknak kell biztosítaniuk szabványosított formátumban, és annak többek között a következőkre kell kiterjednie:

a) az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások azon formái, amelyeket a leggyakrabban alkalmaznak jogellenes tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából, különösen a használat azon formái, amelyek sérthetik mások jogait és szabadságait - így többek között az adatvédelmi jogokat, a szerzői jogokat és a kapcsolódó jogokat -, továbbá e tettek jogi következményei; és

b) az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelmet szolgáló eszközök.

104. cikk

Az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások minősége

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva előírhatják az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy a szolgáltatásaik minőségével - amennyiben akár közvetlenül, akár egy e célból megkötött, a szolgáltatás szintjére vonatkozó megállapodás révén legalább a hálózat néhány eleme felett ellenőrzést gyakorolnak -, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban átfogó, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát és naprakész információkat tegyenek közzé a végfelhasználók részére. A nemzeti szabályozó hatóságok egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva azt is előírhatják a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy tájékoztassák a fogyasztókat, ha az általuk nyújtott szolgáltatások minősége valamilyen külső tényezőtől, például a jelátvitel feletti ellenőrzéstől vagy hálózati kapcsolattól függ.

Az információkat - közzétételüket megelőzően - kérésre be kell nyújtani a nemzeti szabályozó és adott esetben az egyéb illetékes hatóságokhoz.

A szolgáltatás minőségének biztosítását célzó intézkedéseknek meg kell felelniük az (EU) 2015/2120 rendelet előírásainak.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva a BEREC által kiadott iránymutatás legmesszemenőbb figyelembevételével meghatározzák a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, valamint a közzéteendő információk tartalmát, formáját és közzétételének módját, beleértve a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat. Szükség szerint a X. mellékletben megadott paraméterek, meghatározások és mérési módszerek alkalmazandók.

E bekezdés és a X. melléklet következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC-nek az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően, a Bizottsággal szorosan együttműködve 2020. június 21-ig iránymutatásokat kell elfogadnia, részletezve a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, a közzéteendő információk tartalmát és közzétételük módját, valamint a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat.

105. cikk

A szerződések időtartama és megszüntetése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerződés megszüntetésére vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól, és hogy a fogyasztók és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói közötti szerződések kötelező időtartama ne haladja meg a 24 hónapot. A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében a szerződések kötelező maximális időtartama ennél rövidebb is lehet.

E bekezdés nem vonatkozik az olyan részletfizetési szerződések időtartamára, amelyek esetében a fogyasztó egy külön szerződésben vállalta, hogy kizárólag a fizikai összeköttetés létrehozását részletekben fizeti, különösen a rendkívül nagy kapacitású hálózatokkal való összeköttetés esetén. A fizikai összeköttetés kiépítésére vonatkozó részletfizetési szerződés nem terjedhet ki a végberendezésre, például az útvonalválasztóra vagy a modemre, és nem akadályozhatja a fogyasztókat az e cikk szerinti jogaik gyakorlásában.

(2) Az (1) bekezdést a mikro- és kisvállalkozásokra, valamint a nonprofit szervezetekre is alkalmazni kell, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől eltekintsenek.

(3) Amennyiben egy szerződés vagy valamely nemzeti jogszabály a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó, meghatározott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbításáról rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy ezen meghosszabbítás után a végfelhasználók a tagállam által meghatározottak szerint legfeljebb egyhónapos felmondási idővel bármikor díjmentesen megszüntethessék a szerződést, kivéve a felmondási időszak alatt igénybe vett szolgáltatásnyújtás díjait. A szerződés automatikus meghosszabbítása előtt a szolgáltatóknak egyértelműen és időben, tartós adathordozón tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a szerződés kötelező időtartamának lejártáról és a szerződés megszüntetésének lehetséges módjairól. A szolgáltató továbbá ezzel egyidejűleg köteles tájékoztatni a végfelhasználókat a szolgáltatásai tekintetében legkedvezőbb díjszabásról. A szolgáltatóknak legalább évente tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a legkedvezőbb díjszabásról.

(4) A végfelhasználók számára biztosítani kell a jogot arra, hogy további díjaktól mentesen megszüntessék szerződésüket, amint a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtója által javasolt szerződéses feltételek módosításáról értesülnek, kivéve, ha a javasolt változások kizárólag a végfelhasználók javát szolgálják, vagy pusztán adminisztratív jellegűek és nem érintik hátrányosan a végfelhasználót, vagy ha azokat uniós vagy nemzeti jog közvetlenül írja elő.

A szolgáltatóknak a szerződéses feltételek bármely változásáról legalább egy hónappal korábban értesíteniük kell a végfelhasználókat, és egyidejűleg arról is tájékoztatniuk kell őket, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, jogukban áll további díjfizetés nélkül megszüntetni a szerződést. A szerződés megszüntetésére vonatkozó jog az értesítést követő egy hónapon belül gyakorolható. A tagállamok az említett időtartamot legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az értesítés egyértelmű és érthető legyen, és hogy tartós adathordozón rögzítsék.

(5) Az internet-hozzáférési szolgáltatástól és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatástól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatás tényleges teljesítménye és a szerződésben megjelölt teljesítmény közötti jelentős, folyamatos vagy gyakran ismétlődő eltérés feljogosítja a fogyasztót arra, hogy éljen a nemzeti jog által számára biztosított jogorvoslati lehetőségekkel, ideértve a szerződés díjmentes felmondásához való jogot is.

(6) Ha ezen irányelv vagy az uniós, illetve nemzeti jog egyéb rendelkezései szerint a végfelhasználó jogosult felmondani valamely számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatástól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződését az elfogadott szerződéses időtartam lejárta előtt, a végfelhasználónak az általa megtartott, kedvezményesen biztosított végberendezéshez kapcsolódókon felül nem lehet más kompenzációs kötelezettsége.

Ha a végfelhasználó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezésnek a szerződés megkötésekor megállapított időarányos maradványértéke és a szolgáltatási díjnak a szerződés lejáratáig fennmaradó része közül az alacsonyabb összeget.

A tagállamok meghatározhatják a kompenzáció arányának más módszerrel történő kiszámítását is, feltéve, hogy ez a módszer nem jár a második albekezdéssel összhangban kiszámított kompenzáció szintjét meghaladó kompenzációval.

A szolgáltatónak a tagállam által meghatározott időpontban, de legkésőbb a kompenzáció kifizetésekor díjmentesen meg kell szüntetnie minden, a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó feltételt.

(7) Ami a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat illeti, a (4) és a (6) bekezdésben említett jogokkal csak azon végfelhasználók élhetnek, akik vagy amelyek fogyasztók, mikro- vagy kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek.

106. cikk

Szolgáltatóváltás és számhordozhatóság

(1) Internet-hozzáférési szolgáltatók váltása esetén az érintett szolgáltatóknak a váltási folyamat előtt és alatt megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a végfelhasználónak, és gondoskodniuk kell az internet-hozzáférési szolgáltatás folytonosságáról, kivéve, ha ez műszakilag nem megvalósítható. A végfelhasználót átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a lehető leghamarabb, a végfelhasználóval való kifejezett megállapodás szerinti napon és időkereten belül aktiválja az internet-hozzáférési szolgáltatást. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania az internet-hozzáférési szolgáltatását, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja az internet-hozzáférési szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás miatti szolgáltatáskiesés időtartama nem haladhatja meg az egy munkanapot.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatóváltás folyamatának hatékonyságát és egyszerűségét a végfelhasználó számára.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználó, aki ezt kéri, jogosult legyen arra, hogy a hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül - a VI. melléklet C. részével összhangban - megtartsa.

(3) A tagállamoknak gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy végfelhasználó felmondja a szerződést, a felmondás időpontját követően legalább egy hónapig megtarthassa azt a jogot, hogy átvigyen egy nemzeti számozási tervben szereplő számot egy másik szolgáltatóhoz, kivéve, ha erről a jogáról lemond.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a számhordozhatóság garantálása tekintetében a szolgáltatók által egymás irányában alkalmazott árképzés költségalapú legyen, és hogy a végfelhasználóknak ne számlázzanak ki közvetlen díjakat.

(5) A számok hordozását és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, a végfelhasználóval való kifejezett megállapodás szerinti időpontokban. Azon végfelhasználók számát, akik megállapodást kötöttek számuk új szolgáltatókhoz történő hordozásáról, a végfelhasználóval való megállapodás szerinti időpontot követő egy munkanapon belül aktiválni kell. A számhordozási folyamat sikertelensége esetén a végfelhasználót átadó szolgáltatónak reaktiválnia kell a végfelhasználó számát és a kapcsolódó szolgáltatásokat mindaddig, amíg a számhordozás eredményesen megtörténik. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait mindaddig, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamata során bekövetkező szolgáltatáskiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot. Azoknak az üzemeltetőknek, akiknek a hozzáférési hálózatait vagy eszközeit vagy a végfelhasználót átadó szolgáltató, vagy a végfelhasználót átvevő szolgáltató, vagy mindkettő használja, gondoskodniuk kell arról, hogy ne forduljon elő olyan szolgáltatáskiesés, amely késleltetné a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatát.

(6) Az (1) és az (5) bekezdés szerinti szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatot a végfelhasználót átvevő szolgáltatónak kell irányítania, és abban mind az átvevő, mind pedig az átadó szolgáltatónak jóhiszeműen együtt kell működnie. Nem késleltethetik és nem akadályozhatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatát, és nem vihetnek át számokat, továbbá nem adhatnak át végfelhasználókat azok kifejezett beleegyezése nélkül. A végfelhasználók átadó szolgáltatóval kötött szerződései a szolgáltatóváltási folyamat lezárultával automatikusan megszűnnek.

A nemzeti szabályozó hatóságok kialakíthatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás részletes folyamatát, figyelembe véve a szerződésekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, a műszaki megvalósíthatóságot és a szolgáltatások folyamatosságának fontosságát a végfelhasználó számára. Ez magában foglalja azon követelmény megállapítását, hogy amennyiben ez műszakilag megvalósítható, a számhordozást távoli konfigurációban végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri. A nemzeti szabályozó hatóságok olyan célravezető intézkedéseket is hoznak, amelyekkel biztosítják, hogy a végfelhasználók megfelelő tájékoztatásban és védelemben részesüljenek a szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatok során, továbbá megakadályozzák, hogy akaratuk ellenére más szolgáltatóhoz kerüljenek.

Az átadó szolgáltatók az előre fizetett szolgáltatásokat használó fogyasztóknak kérésre minden fennmaradó jóváírást visszatérítenek. A visszatérítés csak akkor lehet díjköteles, ha ezt a szerződés rögzítette. E díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie az átadó szolgáltatónál a visszatérítés nyújtása során jelentkező tényleges költségekkel.

(7) A tagállamok meghatározzák az azon szankciókra vonatkozó szabályokat, amelyeket abban az esetben alkalmaznak, ha a szolgáltató az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek nem felel meg,, ideértve annak esetét is, ha a szolgáltató részéről a számhordozással kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható.

(8) A tagállamok a végfelhasználók szolgáltatók általi, egyszerű és gyors kompenzációjára vonatkozó szabályokat állapítanak meg arra az esetre, ha a szolgáltató nem teljesíti az e cikkben meghatározott kötelezettségeit, illetve a számhordozással és a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelem vagy visszaélés, továbbá elmulasztott karbantartási és beszerelési időpontok esetére.

(9) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a VIII. mellékletben előírt tájékoztatáson felül a végfelhasználókat megfelelően tájékoztassák arról, hogy a (7) és (8) bekezdésben említettek szerint jogosultak kompenzációra.

107. cikk

Csomagajánlatok

(1) Amennyiben a fogyasztónak kínált szolgáltatáscsomag vagy szolgáltatásokból és végberendezésből álló csomag tartalmaz legalább egy internet-hozzáférési szolgáltatást vagy egy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást, a csomag minden elemére alkalmazni kell a 102. cikk (3) bekezdését, a 103. cikk (1) bekezdését, a 105. cikket és a 106. cikk (1) bekezdését, ideértve e rendelkezések azon elemekre történő értelemszerű alkalmazását is, amelyek egyébként nem tartoznának a hatályuk alá.

(2) Amennyiben a fogyasztó az uniós jogszabályok vagy az uniós jogszabályokkal összhangban lévő nemzeti jogszabályok alapján a szerződés megszegése vagy a szolgáltatás elmulasztása esetén jogosult a szerződésben rögzített időtartam lejárta előtt felmondani a csomag bármely elemét az (1) bekezdéssel összhangban, a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó a csomag valamennyi elemére vonatkozóan jogosult legyen a szerződést felmondani.

(3) A már érvényben lévő, további szolgáltatásokkal vagy végberendezésekkel bővített szerződés eredeti időtartama nem hosszabbodik meg az olyan további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetése nyomán, amelyet ugyanaz az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyújt vagy forgalmaz, kivéve, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten beleegyezését adja akkor, amikor előfizet a további szolgáltatásokra vagy végberendezésekre.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek formájában működő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(5) A tagállamok az e címben megállapított egyéb rendelkezésekre is alkalmazhatják az (1) bekezdést.

108. cikk

A szolgáltatások rendelkezésre állása

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott hangszolgáltatások és elektronikus internet-hozzáférési szolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetén is a lehető legteljesebb mértékben álljanak rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy a hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden szükséges intézkedést meghozzanak a segélyhívó szolgálatokhoz való zavartalan hozzáférés és alakossági riasztások zavartalan továbbításának biztosítására.

109. cikk

Segélyhívási célú kommunikáció és az egységes európai segélyhívószám

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános telefon állomások valamennyi felhasználója is a 112-es egységes európai segélyhívószám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívó szám segítségével segélyhívási célú kommunikációval díjmentesen, bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz.

A tagállamok törekednek arra, hogy a 112-es egységes európai segélyhívószám segítségével a nyilvánosan nem elérhető, de nyilvános hálózatba irányuló hívást lehetővé tévő elektronikus hírközlő hálózatokról is hozzá lehessen férni a segélyhívó szolgálatokhoz, különösen abban az esetben, ha az adott hálózatért felelős vállalkozás nem biztosít egyszerű alternatív hozzáférést a segélyhívó szolgálatokhoz.

(2) A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a segélyhívó szolgálatokkal és az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal folytatott konzultációt követően biztosítják, hogy a nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók - amennyiben az említett szolgáltatások lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy a nemzeti vagy nemzetközi számozási tervben szereplő szám hívását kezdeményezzék - segélyhívási célú kommunikációval az illetékes segélyszolgálati állomáson keresztül hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgálatokhoz.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 112-es egységes európai segélyhívószámra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció fogadása megfelelő legyen, és lebonyolításuk a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen. Az ilyen segélyhívási célú kommunikáció fogadásának és lebonyolításának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívó számra vagy segélyhívó számokra irányuló segélyhívási célú kommunikációé, amennyiben ezeket továbbra is használják.

(4) 2020. december 21-ig és azt követően kétévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 112-es egységes európai segélyhívószám alkalmazásának hatékonyságáról.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a segélyhívási célú kommunikáción keresztül a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen, összhangban a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények harmonizálását szolgáló uniós jogszabályokkal. A Bizottság és a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során lehetőség szerint más végfelhasználókkal azonos módon férhessenek hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz, bármilyen előzetes regisztráció nélkül. Ezen intézkedések célja a tagállamok közötti átjárhatóság biztosítása, és azoknak a lehető legnagyobb mértékben a 39. cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban közzétett európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk. Az ilyen intézkedések nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy az e cikkben foglalt célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ a segélyhívási kommunikáció létrejötte után haladéktalanul az illetékes segélyszolgálati állomás rendelkezésére álljon. Ez magában foglalja a hálózatalapú helymeghatározási információkat és - amennyiben rendelkezésre áll - a hívóra vonatkozó készülékalapú helymeghatározási információkat is. A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználó helyére vonatkozó információ megállapítása és a segélyszolgálati állomáshoz való továbbítása díjmentes legyen a 112 egységes európai segélyhívószámra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció tekintetében. A tagállamok ezt a kötelezettséget a nemzeti segélyhívó számokra érkező segélyhívási célú kommunikációra is kiterjeszthetik. Az illetékes szabályozó hatóságok - szükség esetén a BEREC-el folytatott konzultációt követően - kritériumokat határoznak meg a hívó helyére vonatkozó információ pontossága és megbízhatósága tekintetében.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók megfelelő tájékoztatást kapjanak a 112-es egységes európai segélyhívószám létezéséről és használatáról, valamint annak akadálymentességi funkcióiról, többek között a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket és a fogyatékossággal élő személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül. Ezt az információt hozzáférhető formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, a fogyatékosságok különböző típusainak megfelelően. A Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket.

(8) A tagállamokban a 112-es egységes európai segélyhívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való, segélyhívási célú kommunikáción keresztül történő hatékony hozzáférés érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a BEREC-kel folytatott konzultációt követően az e cikk (2), (5) és (6) bekezdését kiegészítve a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belül a segélyhívási célú kommunikáció kompatibilitását, interoperabilitását, minőségét, megbízhatóságát és folytonosságát a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldások, a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférése és a hívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomáshoz való továbbirányítása tekintetében. Az első ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2022. december 21-ig kell elfogadni.

Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat úgy kell elfogadni, hogy azok ne sértsék és ne befolyásolják a segélyhívó szolgáltatások kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó szervezését.

Amennyiben más szervezet nem tart fenn ilyen adatbázist, a BEREC-nek fenn kell tartania a tagországok segélyhívó szolgálatai E.164-számainak adatbázisát annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tagállamok segélyhívó szolgálatai kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

110. cikk

Lakossági riasztó rendszer

(1) A tagállamok 2022. június 21-ig biztosítják, hogy amennyiben az azonnali vagy kialakulóban levő jelentős vészhelyzetekre és katasztrófákra vonatkozóan lakossági riasztó rendszert működtetnek, a mobil számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtói továbbítsák a lakossági riasztásokat az érintett végfelhasználóknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a BEREC által kiadott iránymutatás legmesszemenőbb figyelembevételével előírhatják, hogy a lakossági riasztások az (1) bekezdésben említettektől és a műsorterjesztéstől eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások útján vagy pedig internet-hozzáférési szolgáltatásra épülő mobilalkalmazás révén kerüljenek továbbításra, feltéve, hogy a lakossági riasztó rendszer hatékonysága egyenértékű a lefedettség és a végfelhasználók - az érintett területen csupán ideiglenesen tartózkodókat is beleértve - elérésére vonatkozó képesség tekintetében. A lakossági riasztásoknak a végfelhasználók számára könnyen fogadhatónak kell lenniük.

A BEREC a segélyszolgálati állomásokért felelős hatóságokkal folytatott konzultációt követően és 2020. június 21-ig iránymutatást tesz közzé az arra vonatkozó értékelés módszereiről, hogy az e bekezdésben foglalt lakossági riasztó rendszerek hatékonysága egyenértékű-e az (1) bekezdés szerinti lakossági riasztásokéval.

111. cikk

Egyenértékű hozzáférés és választék a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által teljesítendő követelményeket határozzanak meg annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók:

a) azonos színvonalú elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, mint a végfelhasználók többsége, ideértve a 102. cikknek megfelelően nyújtott vonatkozó szerződéses információkat is; valamint

b) a végfelhasználók többsége által elérhető vállalkozások és szolgáltatások közül választhassanak.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala során a tagállamok ösztönzik a 39. cikkben meghatározott megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

112. cikk

Tudakozószolgálatok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden, a végfelhasználókhoz a számozási tervben szereplő telefonszámokat rendelő, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató teljesítsen minden olyan észszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában való, tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy kötelezettségeket és feltételeket írjanak elő azon vállalkozások számára, amelyek a végfelhasználóknak a tudakozószolgálatokhoz való hozzáférését ellenőrzik az 61. cikkel összhangban. E kötelezettségeknek és feltételeknek objektíveknek, méltányosaknak, megkülönböztetéstől menteseknek és átláthatóaknak kell lenniük.

(3) A tagállamok nem tarthatnak fenn olyan szabályozási korlátozást, amely az egyik tagállam végfelhasználóját meggátolná abban, hogy hanghívás vagy SMS útján közvetlenül hozzáférjen a másik tagállam tudakozószolgálatához, és a 97. cikkel összhangban gondoskodnak e hozzáférés biztosításáról.

(4) E cikket a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogban foglalt követelményeknek megfelelően és különösen a 2002/58/EK irányelv 12. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

113. cikk

Az autórádió-, és a fogyasztói rádió-vevőkészülék, valamint a fogyasztói digitális televíziókészülékek interoperabilitása

(1) A tagállamok biztosítják az autórádió-vevőkészülék és a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását a XI. melléklet rendelkezéseivel összhangban.

(2) A tagállamok az egyéb fogyasztói rádióberendezések interoperabilitását biztosító intézkedéseket is elfogadhatnak, miközben korlátozzák az alacsony értékű rádióműsor-vevőkészülék piacára gyakorolt hatását és biztosítják, hogy ezeket az intézkedéseket ne alkalmazzák olyan termékekre, amelyekben a rádió-vevőkészülék csupán kiegészítő jellegű, mint például az okostelefonokban, valamint a rádióamatőrök által használt berendezésekre sem.

(3) A tagállamok arra ösztönzik a digitális televíziós szolgáltatások nyújtóit, hogy lehetőség szerint biztosítsák, hogy a végfelhasználóik számára általuk biztosított digitális televíziókészülékek interoperábilisak legyenek, tehát amennyiben ez technikailag megoldható, a digitális televíziókészülékek más digitális televíziós szolgáltatónál is használhatók legyenek.

A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználóknak a szerződés megszűnésekor lehetőségük legyen költségmentes és egyszerű eljárással visszaszolgáltatni a digitális televíziókészülékeket, kivéve, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy az adott digitális televíziókészülék teljes körűen interoperábilis más szolgáltatók - köztük a végfelhasználó által választott új szolgáltató - digitális televíziós szolgáltatásaival.

Az olyan digitális televíziókészülék, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azon szabványok részeinek, amelyekre való hivatkozásokat közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy tekintendő, hogy teljesíti az érintett szabványok vagy azok részei alapján az interoperabilitásra vonatkozóan a második albekezdésben meghatározott követelményeket.

114. cikk

Továbbítási kötelezettség

(1) A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő - különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító - hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatókat támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a területükön lévő, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok és szolgáltatások végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségeket a tagállamok 2019. december 21-ig és azt követően ötévenként felülvizsgálják, kivéve, ha ezt a felülvizsgálatot a megelőző négy évben a tagállamok már elvégezték.

(3) Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 59. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy - hasonló körülmények mellett - az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között nem alkalmaznak megkülönböztetést. Amennyiben díjazásról rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jog egyértelműen meghatározza a díjazási kötelezettséget, ennek keretében adott esetben a díjazás kiszámításának kritériumait is. A tagállamok biztosítják emellett azt is, hogy ezt arányos és átlátható módon alkalmazzák.

115. cikk

További eszközök szolgáltatása

(1) A 88. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - minden, internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató számára előírhassák, hogy a VI. melléklet B. részében felsorolt további eszközöket díjmentesen, részben vagy egészben - a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra is figyelemmel -, valamint a VI. melléklet A. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben rendelkezésre bocsássák.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásakor bővíthetik a VI. melléklet A. és B. részében felsorolt további eszközök listáját annak érdekében, hogy ezzel magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosítsanak.

(3) Egy tagállam dönthet úgy, hogy területének egészén vagy egy részén nem alkalmazza az (1) bekezdés alkalmazását, ha az érdekelt felek álláspontját figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó eszközökhöz történő hozzáférés megfelelő mértékben biztosított.

116. cikk

A mellékletek kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V., VI., IX., X. és XI. mellékletnek a technológiai és társadalmi fejlődésnek vagy a piaci igények változásaihoz történő hozzáigazítása érdekében történő módosításáról.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 75., 109. és a 116. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2018. december 20-tól ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 75., 109. és 116. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 75., 109. és 116. cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

A 118. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság (a továbbiakban: a hírközlési bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A 28. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok tekintetében e szerepet bizottság a 676/2002/EK határozat 3. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott Rádióspektrum-bizottság tölti be. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy valamelyik bizottsági tag ezt kéri. Ilyen esetben az elnöknek észszerű határidőn belül bizottsági ülést kell összehívnia.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkére.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy valamelyik bizottsági tag ezt kéri. Ilyen esetben az elnöknek észszerű határidőn belül bizottsági ülést kell összehívnia.

119. cikk

Információcsere

(1) A Bizottság minden megfelelő információt közöl a hírközlési bizottsággal a hálózatüzemeltetők, szolgáltatók, felhasználók, fogyasztók, gyártók és szakszervezetek képviselőivel, valamint harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott rendszeres konzultációk eredményeiről.

(2) A hírközlési bizottság - figyelembe véve az Unió elektronikus hírközlési politikáját - előmozdítja az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő szabályozási tevékenységek helyzetére és alakulására vonatkozó, a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét.

120. cikk

Információk közzététele

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó naprakész információk nyilvánosan elérhetők legyenek olyan módon, amely minden érdekelt fél számára garantálja az információkhoz való könnyű hozzáférést. A tagállamok nemzeti hivatalos közlönyükben hirdetményt tesznek közzé, amelyben ismertetik az információk közzétételének módját és helyét. Az első ilyen hirdetményt 2020. december 21-ét megelőzően kell közzétenni, ezt követően pedig a közzétett információkban bekövetkező változás esetén kell hirdetményt közzétenni.

(2) A tagállamok a közzététellel egyidejűleg minden ilyen hirdetmény egy példányát benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság szükség szerint továbbítja az információt a hírközlési bizottsághoz.

(3) Annak érdekében, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal és az eszköztelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, a tagállamok gondoskodnak ezen információk megfelelő közzétételéről és rendszeres aktualizálásáról.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett - különösen az eszköztelepítési jogokra vonatkozó eljárásokkal és feltételekkel összefüggő - információk az államigazgatás különböző szintjein állnak rendelkezésre, az illetékes hatóság - tekintettel a felmerülő költségekre - minden észszerű erőfeszítést megtesz egy olyan összesítés létrehozása céljából, amely az összes említett információt - így a megfelelő államigazgatási szinteken és a felelős hatóságoknál található adatokat - felhasználóbarát módon tartalmazza, annak érdekében, hogy az eszköztelepítési jog kérelmezését megkönnyítse.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján a vállalkozásokat terhelő konkrét kötelezettségek közzététele megtörténjen, valamint a konkrét termékpiacok és szolgáltatási piacok és földrajzi piacok megjelölésére sor kerüljön. A tagállamok biztosítják, hogy a naprakész adatok - az üzleti titkok megőrzése szükségességének feltétele mellett - oly módon legyenek nyilvánosan elérhetők, hogy az minden érdekelt számára garantált legyen az ilyen adatokhoz való könnyű hozzáférés.

(6) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (5) bekezdés alapján általuk nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat. A Bizottság az adatokat könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja, és szükség szerint megküldi a hírközlési bizottságnak.

121. cikk

Bejelentés és nyomon követés

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok 2020. december 21-ig, ezt követően pedig bármilyen változás bekövetkeztekor haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak a 85. cikk (2) bekezdése, a 86. vagy a 87. cikk szerint egyetemes szolgáltatási kötelezettség ellátására kijelölt vállalkozások nevét.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik a Bizottságnak azon vállalkozások nevét, amelyeket ezen irányelv alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak, valamint az ezen irányelv alapján az ilyen üzemeltetőkre rótt kötelezettségeket. A vállalkozásokat terhelő kötelezettségeket befolyásoló minden változást és az ezen irányelv alapján érintett vállalkozásoknál bekövetkező minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a Bizottságnak.

122. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2025. december 21-ig a Bizottság felülvizsgálja ennek az irányelvnek a működését, és beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

E felülvizsgálatok keretében különösen a 61. cikk (2) bekezdésében, valamint a 76., 78 és 79. cikkben foglaltak piaci hatásait kell és azt kell értékelni, hogy az ezen irányelv szerinti előzetes és egyéb beavatkozási hatáskörök elegendőek-e ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok képesek legyenek kezelni a versenyképtelen oligopolisztikus piaci struktúrákat és biztosítani azt, hogy folytatódjon a végfelhasználók javát szolgáló erőteljes verseny az elektronikus hírközlési piacon.

E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni.

(2) 2025. december 21-ig a Bizottság felülvizsgálja az egyetemes szolgáltatás körét, különösen azzal a céllal, hogy javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e kör megváltoztatását vagy újbóli meghatározását.

Az említett felülvizsgálatot a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények tükrében kell végezni, figyelembe véve többek között a mobilitást és az adatátviteli sebességet a végfelhasználók többsége által használt, leginkább elterjedt technológiák fényében. A Bizottság a felülvizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(3) A BEREC-nek 2021. december 21-ig, majd azt követően háromévente véleményt kell közzétennie az általános felhatalmazás tagállami szintű végrehajtásról és működéséről, valamint a belső piacra kifejtett hatásáról.

A Bizottság a BEREC véleményének maradéktalan figyelembevételével jelentést tehet közzé az I. rész II. címének II. fejezete és az I. melléklet alkalmazásáról, és jogalkotási javaslatot nyújthat be az említett rendelkezések módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek tartja ahhoz, hogy kezelni tudja a belső piac működésének akadályait.

123. cikk

A végfelhasználók jogaira vonatkozó külön felülvizsgálati eljárás

(1) A BEREC-nek figyelemmel kell kísérnie a különböző típusú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci és technológiai fejleményeket, és 2021. december 21-ig, majd azt követően háromévente, illetve legalább két tagállam tagjának indokolással ellátott kérésére véleményt kell közzétennie e fejleményekről és a III. rész III. címének alkalmazására gyakorolt hatásukról.

A BEREC-nek az említett véleményében értékelnie kell, hogy a III. rész III. címe milyen mértékben teljesíti a 3. cikkben meghatározott célokat. A véleményben az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatások típusai tekintetében különösen figyelembe kell venni a III. rész III. címének hatályát. A vélemény megalapozása céljából a BEREC-nek különösen az alábbiakat kell elemeznie:

a) az összes elektronikus hírközlési szolgáltatás végfelhasználói milyen mértékben képesek szabad és megalapozott döntéseket hozni - többek között teljes körű szerződéses tájékoztatás alapján -, és milyen könnyen tudnak az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében szolgáltatót váltani;

b) az a) pontban említettek lehetőségek hiánya milyen mértékben okozott piaci torzulást, illetve okozott kárt a végfelhasználóknak;

c) az interoperabilitás hiánya, illetve a technológiai fejlődés mennyiben veszélyezteti érzékelhető módon a sürgősségi segélyszolgálatok elérését, különösen a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások fokozottabb igénybevétele következtében;

d) a III. rész III. címében előírt kötelezettségek esetleges kiigazításának várható költsége, illetve az innovációra gyakorolt hatása az elektronikus hírközlési szolgáltatók tekintetében.

(2) A Bizottság a BEREC véleményének a lehető legteljesebb figyelembevételével jelentést tesz közzé a III. rész III. címének az alkalmazásáról, és jogalkotási javaslatot nyújt be az említett cím módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek tartja annak biztosításához, hogy a 3. cikkben meghatározott célok továbbra is teljesüljenek.

124. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok 2020. december 21-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok 2020. december 21-től alkalmazzák ezeket a rendelkezéseket.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a rádióspektrum tekintetében harmonizált feltételek kerültek megállapításra technikai végrehajtási intézkedésekben a 676/2002EK határozat 4. cikkével összhangban annak érdekében, hogy az képessé váljon a vezeték nélküli szélessávú hálóztok üzemeltetése és szolgáltatások nyújtása céljára történő használatra, ezen irányelv 53. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését 2018. december 20-tól kell alkalmazni. Azon rádióspektrum-sávok esetében, amelyekre vonatkozóan a harmonizált feltételeket 2018. december 20-ig még nem állapították meg, ezen irányelv 53. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését ezen technikai végrehajtási intézkedések elfogadásának időpontjától kell alkalmazni a 676/2002/EK határozat 4. cikkével összhangban.

Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamoknak 2020. december 31-től kell alkalmazni az 54. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

125. cikk

Hatályon kívül helyezés

A XII. melléklet A. részében felsorolt 2002/19/EK, 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv 2020. december 21-től hatályát veszti, a XI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazási kezdőnapjára meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A 243/2012/EU határozat 5. cikke 2020. december 21-i hatállyal el kell hagyni.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a XII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

126. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

127. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS FELHATALMAZÁSOKHOZ, A RÁDIÓSPEKTRUM-HASZNÁLATI JOGOKHOZ ÉS A SZÁMOZÁSI ERŐFORRÁS-HASZNÁLATI JOGOKHOZ FŰZHETŐ FELTÉTELEK JEGYZÉKE

Az ebben a mellékletben található jegyzék kimerítően felsorolja az elektronikus hírközlő hálózatokra és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokra (A. rész), az elektronikus hírközlő hálózatokra (B. rész), a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokra (C. rész), a rádióspektrum-használati jogokra (D. rész) és a számozási erőforráshasználati jogokra (E. rész) vonatkozó általános felhatalmazásokhoz fűzhető feltételeket.

A. Az általános felhatalmazáshoz fűzhető általános feltételek

1. Igazgatási díjak ezen irányelv 16. cikkének megfelelően.

2. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a személyes adatok és a magánélet védelme a 2002/58/EK irányelvvel összhangban.

3. A 12. cikknek megfelelő értesítési eljárás keretében, és a 21. cikkben szereplő más célok érdekében szolgáltatandó adatok.

4. Az illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelés lehetővé tétele az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban.

5. Használati feltételek a nyilvánosság közvetlen veszélyre történő figyelmeztetése, valamint a súlyos katasztrófák következményeinek enyhítése céljából a nyilvánosság felé történő hatósági kommunikációra vonatkozóan.

6. Használati feltételek súlyos katasztrófák vagy nemzeti vészhelyzetek esetén a sürgősségi segélyszolgálatok és a hatóságok közötti kommunikáció biztosítása érdekében.

7. Elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra alkalmazandó, a 13. cikkben előírtaktól eltérő, hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek.

8. A 39. cikkben említett szabványoknak, illetve előírásoknak való megfelelés biztosítását szolgáló intézkedések.

9. A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági előírások a végpontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében a 3. cikkben foglalt célokkal és elvekkel összhangban, és - amennyiben szükséges és arányos - az illetékes hatóságok hozzáférése a nyilvánosságra hozott adatok pontosságának ellenőrzéséhez szükséges információkhoz.

B. Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzhető különös feltételek

1. Hálózatok összekapcsolása ezen irányelvvel összhangban.

2. Továbbítási kötelezettségek ezen irányelvvel összhangban.

3. A közegészségnek az elektronikus hírközlő hálózatok által okozott elektromágneses mezők elleni védelmére irányuló intézkedések az uniós jognak megfelelően, az 1999/519/EK ajánlás legmesszemenőbb figyelembevételével.

4. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének fenntartása ezen irányelvvel összhangban, többek között az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti elektromágneses zavarás megelőzésére vonatkozó feltételek révén, a 2014/30/EU irányelvnek megfelelően.

5. Nyilvános hálózatok biztonsága a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, a 2002/58/EK irányelvnek megfelelően.

6. A rádióspektrum-használat feltételei a 2014/53/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amennyiben az ilyen használat - ezen irányelv 46. cikkének (1) bekezdésével és 48. cikkével összhangban - nem kötött egyedi használati jog megadásához.

C. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzhető különös feltételek

1. A szolgáltatások interoperabilitása ezen irányelvvel összhangban.

2. A nemzeti számozási terv számaihoz, az UIFN hívószámokhoz és - ahol ez technikailag és gazdaságilag kivitelezhető - a más tagállamok számozási terveiben szereplő számokhoz való hozzáférés lehetősége végfelhasználók számára, valamint az ezen irányelvvel összhangban meghatározott feltételek.

3. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok.

4. Az illegális tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a 2000/31/EK irányelvnek megfelelően, valamint a káros tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a 2010/13/EU irányelvnek megfelelően.

D. A rádióspektrum-használati jogokhoz fűzhető feltételek

1. Szolgáltatás nyújtására vagy egy technológiatípus használatára irányulókötelezettség a 45. cikk által megszabott foglalt kereteken belül, ideértve szükség szerint a lefedettséggel és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos követelményeket is.

2. Eredményes és hatékony rádióspektrum-használat ezen irányelvvel összhangban.

3. A káros zavarás elkerüléséhez és a közegészségnek az elektromágneses mezők elleni védelméhez szükséges műszaki és működési feltételek, az 1999/519/EK ajánlás legmesszemenőbb figyelembevételével, amennyiben e feltételek eltérnek az általános felhatalmazásban foglaltaktól.

4. Maximális időtartam ezen irányelv 49. cikkével összhangban, a nemzeti frekvencia-kiosztási terv változásaira is figyelemmel.

5. Jogátruházás vagy a jog haszonbérbe adása a jogosult kezdeményezése alapján és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek ezen irányelvvel összhangban.

6. Használati díjak a 42. cikknek megfelelően.

7. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás az engedély megszerzését, illetve adott esetben a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást megelőzően az engedélyezési vagy engedélymegújítási folyamat keretében tett.

8. A rádióspektrumok összevonására vagy megosztására, illetve meghatározott régiókban élő más felhasználók rádióspektrumokhoz való hozzáférésének vagy a rádióspektrumokhoz való tagállami szintű hozzáférésnek a lehetővé tételére irányuló kötelezettségek.

9. A rádióspektrum-sávok használatára vonatkozó, megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek.

10. A kísérleti rádióspektrum-sávok használatára vonatkozó különös kötelezettségek.

E. A számozási erőforrásokra vonatkozó jogokhoz fűzhető feltételek

1. Annak a szolgáltatásnak a megjelölése, amely tekintetében a számot használják, ideértve az adott szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előírásokat, és - a kétségek elkerülése végett - az egy adott számtartományra alkalmazandó díjszabási elveket és maximális árakat is, a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

2. Eredményes és hatékony számozási erőforrás-használat ezen irányelvvel összhangban.

3. Számhordozhatósági követelmények ezen irányelvvel összhangban.

4. Adatszolgáltatás kötelezettsége nyilvános végfelhasználói jegyzékhez a 112. cikk értelmében.

5. Maximális időtartam a 49. cikkével összhangban, a nemzeti számozási terv változásaira is figyelemmel.

6. Jogátruházás a jogosult kezdeményezésére és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek ezen irányelvvel összhangban, beleértve azt is, hogy a számhasználati joghoz kapcsolódó feltételeknek kötelező erejűeknek kell lenniük az összes olyan vállalkozás vonatkozásában is, amelyre a jogokat átruházták.

7. Használati díjak a 95. cikknek megfelelően.

8. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a jogosultságot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett.

9. A számhasználatra vonatkozó megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek.

10. A számok Unión belüli extraterritoriális használatával kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályoknak és egyéb, az országhívószámhoz tartozó tagállamtól eltérő tagállamokban hatályos számhasználati szabályoknak való megfelelés biztosítására irányuló kötelezettségek.

II. MELLÉKLET

A NÉZŐK ÉS A HALLGATÓK DIGITÁLIS TELEVÍZIÓMŰSOR- ÉS RÁDIÓMŰSOR-SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI AZ UNIÓBAN

I. rész:

A feltételes hozzáférésű rendszerekre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó feltételek

Az Unióban a nézők és hallgatók digitális televízióműsor- és rádióműsor-szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáférésével kapcsolatban - az átviteli eszköztől függetlenül - a tagállamoknak a 62. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a következő feltételek alkalmazását:

a) a feltételes hozzáférésű szolgáltatásokat - az átviteli eszköztől függetlenül - nyújtó minden olyan vállalkozás, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való hozzáférési szolgáltatást nyújt, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ, hogy a műsorterjesztők elérik-e a potenciális nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles:

- valamennyi műsorterjesztő számára - az uniós versenyjoggal összeegyeztethető tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon - olyan műszaki szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatás üzemeltetői által rendelkezésre bocsátott dekóderek segítségével erre jogosított nézők, illetve hallgatók számára a műsorterjesztők digitálisan átvitt szolgáltatásainak vételét, valamint megfelelni az uniós versenyjognak,

- feltételes hozzáférésű szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenysége tekintetében külön számviteli nyilvántartást vezetni;

b) a fogyasztói berendezések gyártói részére történő engedélyezés során a feltételes hozzáférésű termékek és rendszerek iparjogvédelmi jogainak jogosultjai kötelesek biztosítani, hogy az engedélyezés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel történjék. A jogosultak - a műszaki és kereskedelmi tényezőket figyelembe véve - az engedély megadását nem köthetik olyan feltételekhez, amelyek tiltanák, meggátolnák, vagy megnehezítenék a beépítését ugyanazon termékbe:

- a több más hozzáférési rendszerrel való kapcsolódást lehetővé tévő közös interfésznek, illetve

- valamely más hozzáférési rendszerre jellemző eszköznek, feltéve, hogy az engedélyes megfelel azoknak a vonatkozó és észszerű feltételeknek, amelyek az ő tekintetében biztosítják a feltételes hozzáférésű rendszerek üzemeltetői által végzett tranzakciók biztonságát.

II. rész:

egyéb olyan eszközök, amelyekre az 61. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti feltételek alkalmazhatók:

a) API-khez való hozzáférés;

b) EPG-khez való hozzáférés.

III. MELLÉKLET

A NAGYKERESKEDELMI HÍVÁSVÉGZŐDTETÉSI DÍJAK MEGHATÁROZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A 75. cikk (1) bekezdésében említett, helyhez kötött és mobil szolgáltatási piacokon alkalmazandó nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjak meghatározására szolgáló elvek, kritériumok és paraméterek:

a) a díjaknak egy hatékony üzemeltetőnél felmerülő költségek megtérülésén kell alapulniuk; a hatékony költségek értékelésének az aktuális költségértékeken kell alapulnia; a hatékony költségek kiszámítására irányuló költségmeghatározási módszertannak a harmadik feleknek nyújtott nagykereskedelmi hívásvégződtetés hosszú távú különbözeti költségeit használó, alulról építkező modellezési megközelítésen kell alapulnia;

b) a nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatás esetében alkalmazandó különbözeti költséget a következők különbségeként kell meghatározni: a szolgáltatásainak teljes skáláját nyújtó üzemeltető összes hosszú távú költsége és harmadik feleknek nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatást nem nyújtó ugyanezen üzemeltető összes hosszú távú költsége;

c) csak azokat a forgalomtól függő költségeket kell a megfelelő hívásvégződtetési különbözethez hozzárendelni, amelyek a nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatás nyújtásának hiányában elkerülhetők lennének;

d) a hálózati többletkapacitással kapcsolatos költségeket csak annyiban kell beszámítani, amennyiben a kapacitásbővítésre a megnövelt nagykereskedelmi hívásvégződtetési forgalom lebonyolításához van szükség;

e) a rádióspektrumdíjak nem számíthatók be a mobilhívás-végződtetési különbözeti költségekbe;

f) csak azokat a nagykereskedelmi költségeket lehet figyelembe venni, amelyek közvetlenül a harmadik személyeknek nyújtott nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatáshoz kapcsolódnak;

g) minden helyhez kötött hálózat üzemeltetőjének ugyanazokon az egységárakon kell hívásvégződtetési szolgáltatásokat nyújtania, mint a hatékony üzemeltetőnek, méretüktől függetlenül;

h) a mobilhálózat-üzemeltetők vonatkozásában meghatározott a legkisebb hatékony méretnek a legalább 20 %-os piaci részesedésnek kell megfelelnie;

i) az értékcsökkenéssel kapcsolatos megközelítésként a gazdasági amortizációt kell választani;

j) a hálózatok modellezéséhez előretekintő, IP-törzshálózaton alapuló technológiát kell választani, tekintettel a lehető leghosszabb érvényességi idő alatt valószínűleg felhasználásra kerülő különféle technológiákra; helyhez kötött hálózatok esetében a hívások kizárólag csomagkapcsolt hívásoknak tekintendők.

IV. MELLÉKLET

TÁRSBEBERUHÁZÁSI AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMAI

Amikor a nemzeti szabályozó hatóság a 76. cikk (1) bekezdése értelmében értékeli a társberuházási ajánlatot, ellenőriznie kell, hogy a következő kritériumok minimálisan teljesültek-e. A nemzeti szabályozó hatóságok - a sajátos helyi feltételek és piaci struktúrák figyelembevételével - további kritériumokat is mérlegelhetnek, amennyiben azok annak biztosításához szükségesek, hogy a potenciális beruházók hozzáférhessenek a társberuházáshoz:

a) a társberuházási ajánlatnak megkülönböztetésmentes módon nyitottnak kell lennie bármely vállalkozás előtt a társberuházási ajánlat alapján kiépített hálózat élettartama alatt. A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás bármely vállalkozás pénzügyi kapacitását illetően észszerű feltételeket szabhat az ajánlatban, így például: a potenciális társberuházóknak igazolniuk kell, hogy képesek a részletekben történő finanszírozásra, amelynek alapján a kiépítést be lehet ütemezni, vagy stratégiai terv elfogadásának előirányzása, amelynek alapján elkészíthetők a középtávú kiépítési tervek és így tovább;

b) a társberuházási ajánlatnak átláthatónak kell lennie:

- az ajánlatnak a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás honlapján könnyen azonosítható módon elérhetőnek kell lennie,

- valamennyi olyan potenciális ajánlattevő számára, aki érdeklődését fejezte ki, indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani a részletes feltételeket, ideértve a társberuházási megállapodás jogi formáját és adott esetben a társberuházási eszköz irányítására vonatkozó szabályok lényegi elemeit, valamint

- a folyamatot, akárcsak a társberuházási projekt létrehozásának és megvalósításának ütemtervét, előre meg kell határozni, írásban világosan el kell magyarázni minden potenciális társberuházónak, és minden jelentős részcélt megkülönböztetés nélkül valamennyi vállalkozással ismertetni kell;

c) a társberuházási ajánlatnak olyan feltételeket kell tartalmaznia a potenciális társberuházók számára, amelyek kedveznek a hosszú távon a fenntartható versenynek, különös tekintettel az alábbiakra:

- valamennyi vállalkozás számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételeket kell szabni a társberuházási megállapodásban való részvételük megkezdésének időpontjától függően, ideértve a bizonyos jogok megszerzéséhez szükséges pénzügyi ellenértéket, az említett jogok révén a társberuházókat mind a kiépítési, mind a hasznosítási szakaszban megillető védelmet, amely például a társberuházás révén létrejött hálózat várható élettartama alatt elévülhetetlen használati jogok formáját ölti, valamint a társberuházási megállapodáshoz való csatlakozás, illetve a megállapodás esetleges felmondására vonatkozó feltételeket. A megkülönböztetésmentesség ebben az összefüggésben nem azt jelenti, hogy minden potenciális társberuházó számára pontosan ugyanazokat a - többek között pénzügyi - feltételeket kell megszabni, hanem azt, hogy a különböző felkínált feltételeket ugyanazon tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és kiszámítható kritériumok így például a végfelhasználók rendelkezésére bocsátandó vonalak száma alapján kell indokolni,

- az ajánlattal mozgásteret kell biztosítani az egyes társberuházók kötelezettségvállalásának értéke és ütemezése vonatkozásában, például egy adott területen - esetlegesen növekvő arányban - a végfelhasználóknak összesen biztosítandó vonalak számáról szóló olyan megállapodás révén, amelynek keretében a társberuházók fokozatosan tudják növelni kötelezettségvállalásukat; ezt olyan egységekben kell meghatározni, hogy a korlátozott erőforrásokkal rendelkező kisebb társberuházók észszerű minimumszinten tudjanak csatlakozni a társberuházáshoz és fokozatosan tudják fokozni részvételüket, biztosítva egyúttal a kezdeti kötelezettségvállalás megfelelő szintjét. Az egyes társberuházók által nyújtandó pénzügyi ellenérték meghatározása során figyelembe kell venni azt is, hogy a projekt kezdetétől fogva aktív beruházók nagyobb kockázatokat vállalnak, és már hamarabb rendelkezésre bocsátják a tőkét,

- egy időarányosan növekvő prémium indokoltnak tekintendő a későbbi projektszakaszokban tett kötelezettségvállalások és a társberuházásba csak a projekt megkezdése után csatlakozó új társberuházók tekintetében; ez tükrözné az egyre csökkenő kockázatokat, a korábbi szakaszokban pedig a tőkevisszatartás ellen hatna,

- a társberuházási megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy a társberuházók a megszerzett jogokat más társberuházóknak vagy olyan harmadik feleknek engedhessék át, akik hajlandóak csatlakozni a társberuházási megállapodáshoz, feltéve, hogy a kedvezményezett vállalkozás köteles teljesíteni az átadó fél által a társberuházási megállapodás alapján fennálló minden eredeti kötelezettséget,

- az értékesítési piacon, így például a végfelhasználók számára történő szolgáltatásnyújtás céljára a társberuházásból létrehozott infrastruktúrához való hozzáférést illetően a társberuházóknak kölcsönös, tisztességes és észszerű feltételeket kell biztosítaniuk egymásnak, átlátható, a társberuházási ajánlatban és az annak alapján megkötött megállapodásban egyértelműen megfogalmazott feltételeknek megfelelően, különösen, ha a társberuházók egyenként és külön-külön is felelősek a hálózat bizonyos részeinek kiépítéséért. Amennyiben társberuházási eszközt hoznak létre, annak közvetlenül vagy közvetve valamennyi társberuházó számára hozzáférést kell biztosítania a hálózathoz, egyenértékű inputok alapján tisztességes és észszerű feltételek alapján, ideértve az egyes társberuházók által vállalt kockázatok szintjét tükröző pénzügyi feltételeket is;

d) A társberuházási ajánlatokban biztosítani kell, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez jelentős mértékben hozzájáruló új hálózati elemek kiépítésével a beruházás fenntartható, a jövőbeli szükségleteknek valószínűsíthetően megfelelő legyen.

V. MELLÉKLET

MINIMUMSZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKET A 83. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI, MEGFELELŐ SZÉLES SÁVÚ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSNAK KÉPESNEK KELL LENNIE TÁMOGATNI

1. e-mail

2. mindenféle információ keresését és fellelését lehetővé tévő keresőmotorok

3. képzési és oktatási célú alapvető online eszközök

4. internetes újságok vagy hírportálok

5. áruk vagy szolgáltatások online vásárlása/megrendelése

6. álláskeresés és az álláskeresést elősegítő eszközök

7. szakmai célú hálózatépítés;

8. internetes banki szolgáltatások

9. e-kormányzati szolgáltatások használata

10. közösségi média és azonnali üzenetküldés

11. hívások és videohívások (szokványos minőség)

VI. MELLÉKLET

A 87. CIKKBEN (A KIADÁSOK ELLENŐRZÉSE), A 115. CIKKBEN (TOVÁBBI ESZKÖZÖK) ÉS A 106. CIKKBEN (SZOLGÁLTATÓVÁLTÁS ÉS SZÁMHORDOZHATÓSÁG) EMLÍTETT ESZKÖZÖK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ISMERTETÉSE

A. rész:

A 88. és a 115. cikkben említett eszközök és szolgáltatások

Az A. rész - a 88. cikk alapján történő alkalmazása során - a fogyasztók és - amennyiben a tagállamok kiterjesztették a 88. cikk (2) bekezdése által érintett kedvezményezettek körét - a végfelhasználók egyéb kategóriái vonatkozásában alkalmazandó.

A 115. cikk alapján történő alkalmazása során az A. részt a tagállamok által meghatározott végfelhasználói kategóriák vonatkozásában kell alkalmazni, kivéve az e rész c), d) és g) pontját, amelyek csak a fogyasztók vonatkozásában alkalmazandók.

a) Tételes számlázás

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - a személyes adatok és a magánélet védelméről szóló megfelelő jogszabályi előírásokra is figyelemmel - meghatározhassák az szolgáltatók által a végfelhasználóknak díjmentesen biztosítandó tételes számlák részletességének alapszintjét annak érdekében, hogy a fogyasztók:

i. nyomon követhessék és ellenőrizhessék az internethozzáférési szolgáltatások vagy a hangszolgáltatások vagy a 115. cikk esetében a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások igénybevételének díját, valamint

ii. megfelelően figyelemmel kísérhessék fogyasztásukat és kiadásaikat, és így észszerű mértékű ellenőrzést gyakorolhassanak számláik felett.

Észszerű díjszabás mellett vagy díjmentesen - szükség szerint - további részletezési szinteket lehet a végfelhasználóknak felajánlani.

Az ilyen tételes számlákon kifejezetten fel kell tüntetni az emelt díjas telefonszámok szolgáltatójának azonosító adatait és a kiszámlázott szolgáltatások időtartamát, kivéve, ha a végfelhasználó ezen információk feltüntetésének mellőzését kérte.

A hívó végfelhasználó számára díjmentes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra irányuló hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó végfelhasználó részletes számláján.

A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják, hogy az üzemeltetők díjmentes biztosítsanak hívóvonal-azonosítást.

b) Szelektív hívásletiltás kimenő hívásokra vagy emelt díjas SMS-ekre vagy MMS-ekre, vagy - ha műszakilag megoldható - más hasonló alkalmazásokra díjmentesen

Az az eszköz, amely révén a végfelhasználó - a hangszolgáltatásokat vagy a 115. cikk esetében a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkhöz benyújtott kérés alapján - díjmentesen letiltathatja a megadott fajtájú, illetve a meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat vagy emelt díjas SMS-eket vagy MMS-eket vagy más hasonló alkalmazásokat.

c) Előrefizetéses rendszerek

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - megkövetelhessék az üzemeltetőktől, hogy a fogyasztók számára a nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférést és a hangszolgáltatások, az internethozzáférési szolgáltatások vagy a 115. cikk esetében számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások igénybevételét előrefizetési rendszerben tegyék lehetővé.

d) A csatlakozási díjak részletekben történő fizetése

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - megkövetelhessék az üzemeltetőktől azt, hogy azok tegyék lehetővé a fogyasztók számára a nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz való csatlakozásért a részletekben történő fizetést.

e) Számlák meg nem fizetése

A tagállamok engedélyezik, hogy az üzemeltetők az általuk kiállított számlák be nem fizetése esetén konkrét, arányos, megkülönböztetésmentes és közzétett intézkedéseket hozzanak Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a végfelhasználó előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatásnak a nemfizetésből következő bármilyen megszakításáról vagy a hálózatról történő lekapcsolásról. A csalás, a tartós késedelmes fizetés vagy nemfizetés eseteit kivéve, az említett intézkedéseknek a műszakilag kivitelezhető mértékben biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás bármilyen megszakítása csak az érintett szolgáltatásra korlátozódjon. A hálózatról a számlák nemfizetése miatt történő lekapcsolásra csak a végfelhasználó megfelelő figyelmeztetését követően kerülhet sor. A tagállamok teljes lekapcsolás előtt engedélyezhetnek korlátozott szolgáltatást, bizonyos időtartamra, amely időtartam alatt csak az olyan hívások megengedettek, amelyek a végfelhasználó számára nem járnak díjfizetési kötelezettséggel (például a 112-es szám hívása), továbbá csak a tagállamok által a nemzeti körülményeikre figyelemmel meghatározott minimális szolgáltatási szintű internethozzáférési szolgáltatásokra van lehetőség.

f) Díjjal kapcsolatos tanácsadás

Az az eszköz, amely révén a végfelhasználó tájékoztatást kérhet az üzemeltetőktől alternatív, kedvezményes díjakról, amennyiben ilyen díjak léteznek.

g) Költségellenőrzés

Az az eszköz, amely révén a szolgáltatók - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordináló illetékes hatóságok által megfelelőnek ítélt - egyéb eszközöket kínálnak a hangszolgáltatások vagy internet-hozzáférési szolgáltatások, illetve a 115. cikk esetében a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások költségeinek ellenőrzésére, beleértve a fogyasztók díjmentes figyelmeztetését is rendellenes fogyasztási szokások vagy túlzott fogyasztás észlelése esetén.

h) harmadik felek általi számlázás letiltását célzó eszköz

A végfelhasználók rendelkezésére álló, annak letiltását célzó eszköz, hogy harmadik fél üzemeltetők az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók vagy a nyilvánosan elérhető, személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó üzemeltetők által kiállított számlákon számlázzák ki termékeik vagy szolgáltatásaik díját.

B. rész:

A 115. cikkben említett eszközök

a) Hívóvonal-azonosítás

A hívó fél hívószámát a hívás létrejötte előtt kijelzik a hívott félnek.

Ezt az eszközt a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó megfelelő jogszabályokkal, különösen a 2002/58/EK irányelvvel összhangban kell biztosítani.

Az üzemeltetőknek a műszakilag kivitelezhető mértékben adatokat és jelzéseket kell szolgáltatniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hívóvonal-azonosítás és a hangfrekvenciás tárcsázás tagállami határokon keresztül történő felajánlását.

b) E-mail-továbbítás vagy az e-mailekhez való hozzáférés azt követően, hogy felmondásra került az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó üzemeltetővel kötött szerződés.

Ez a kérés alapján és díjmentesen biztosított eszköz lehető teszi, hogy azok a végfelhasználók, akik felmondták az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó üzemeltetővel kötött szerződésüket - a nemzeti szabályozó hatóság által szükségesnek és arányosnak ítélt időszak alatt -, hozzáférhessenek e korábbi üzemeltető kereskedelmi megnevezésén vagy védjegyén alapuló e-mail-címükre/címeikre kapott e-mailekhez, vagy - az említett időszak alatt - kérhessék az erre (ezekre) az e-mail-cím(ek)re kapott e-mailek az általuk megjelölt új e-mail-címre történő továbbítását.

C. rész:

A 106. cikkben említett számhordozhatóságra vonatkozó rendelkezések végrehajtása

Azt a követelményt, amelynek értelmében a nemzeti számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználó, aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtarthatja, a következők vonatkozásában kell alkalmazni:

a) földrajzi számok esetén egy konkrét helyen, valamint

b) nem földrajzi számok esetén bármely földrajzi helyen.

Ezt a részt a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra nem kell alkalmazni.

VII. MELLÉKLET

A 89. ÉS A 90. CIKKEL ÖSSZHANGBAN AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGÉNEK SZÜKSÉG SZERINT TÖRTÉNŐ KISZÁMÍTÁSA, VALAMINT KOMPENZÁLÁSI VAGY MEGOSZTÁSI MECHANIZMUS KIALAKÍTÁSA

A. rész:

a nettó költség kiszámítása

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség olyan kötelezettség, amelyet valamely tagállam ír elő valamely vállalkozás számára, és amelynek értelmében vállalkozásnak a 84-87. cikknek megfelelően egyetemes szolgáltatást kell nyújtania.

A nemzeti szabályozó hatóságok minden olyan eszközt mérlegelnek, amellyel a (kijelölt vagy nem kijelölt) vállalkozásoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költséghatékony teljesítéséhez megfelelő ösztönzést adhatnak. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét bármely vállalkozás számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése mellett, illetve az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése nélkül felmerülő nettó költségek közötti különbözetként kell kiszámítani. Kellő figyelmet kell fordítani az olyan költségek helyes felmérésére, amelyeket bármelyik vállalkozás elkerült volna, ha nem lett volna egyetemes szolgáltatási kötelezettsége. A nettó költségszámítás keretében fel kell mérni az egyetemes szolgáltatást nyújtónál jelentkező hasznot, beleértve a nem tárgyi hasznot is.

A számításnak a következők miatt felmerülő költségeken kell alapulnia:

i. a vizsgált szolgáltatások olyan elemei, amelyeket csak veszteséggel vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet nyújtani.

Ebbe a kategóriába tartozhatnak olyan szolgáltatási elemek, mint például a segélyhívó telefonszolgáltatásokhoz vagy bizonyos nyilvános telefonállomásokhoz való hozzáférés, bizonyos szolgáltatások nyújtása vagy eszközök rendelkezésre bocsátása fogyatékossággal élő végfelhasználók számára és a többi;

ii. konkrét végfelhasználók vagy végfelhasználói csoportok, akiket - figyelembe véve a szóban forgó hálózat rendelkezésre bocsátásának és a szolgáltatás nyújtásának költségét, a keletkező bevételt, és szükség szerint az árak valamely tagállam által előírt földrajzi átlagolását - csak veszteségesen, vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet kiszolgálni.

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a végfelhasználók vagy végfelhasználói csoportok, akiket nem szolgálna ki olyan kereskedelmi szolgáltató, amelynek nincs egyetemes szolgáltatási kötelezettsége.

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek konkrét aspektusainak nettó költségét külön kell kiszámítani, és oly módon, hogy elkerüljék a közvetlen, illetve közvetett hasznok és a költségek kétszeri számítását. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek valamely vállalkozás számára felmerülő teljes nettó költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egyes összetevői nettó költségeinek összege adja, figyelembe véve az esetleges nem tárgyi hasznot. A nettó költség kiszámítását a nemzeti szabályozó hatóság ellenőrzi.

B. rész:

az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek kompenzálása

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek megtérüléséhez vagy finanszírozásához arra lehet szükség, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel terhelt kijelölt vállalkozások az általuk nem kereskedelmi feltételek szerint nyújtott szolgáltatásokért kompenzációt kapjanak. Mivel az ilyen kompenzáció pénzátutalást foglal magában, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen átutalás objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos módon történjen. Ez azt jelenti, hogy az ilyen átutalások csak a lehető legkisebb torzulást okozhatják a verseny és a felhasználói kereslet tekintetében.

A 90. cikk (3) bekezdésével összhangban a pénzalapra épülő megosztási mechanizmus keretében biztosítani kell a hozzájárulások beszedésének átlátható és semleges módszerét, amellyel elkerülhető a vállalkozások kiadásait és bevételeit egyaránt terhelő hozzájárulások kettős kivetésének veszélye.

A pénzalapot kezelő független szervezet felel a hozzájárulások olyan vállalkozásoktól történő beszedéséért, amelyeket az érintett tagállamban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségéhez történő hozzájárulás szempontjából hozzájárulásra kötelesként jelöltek meg, továbbá e szervezet felügyeli az esedékes összegek átutalását vagy az alapból teljesítendő kifizetésekre jogosult vállalkozások részére történő adminisztratív kifizetéseket.

VIII. MELLÉKLET

A 102. CIKK SZERINTI TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK (SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK)

A. a gépek közötti szolgáltatások biztosítására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkre háruló tájékoztatási követelmények

A gépek közötti szolgáltatások biztosítására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőknek a következő információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk:

1. valamennyi nyújtott szolgáltatás fő jellemzőinek részeként: a szolgáltatások minimális minősége, az adott szolgáltatás nyújtásának mértékében, az internet-hozzáférési szolgáltatástól eltérő szolgáltatások esetében pedig a biztosított konkrét minőségi paraméterek.

Amennyiben a szolgáltatások minimális minősége nincs megállapítva, ezt nyilatkozatban kell rögzíteni;

2. az árral kapcsolatos információk megadásakor: adott esetben és amennyire lehetséges, az elektronikus hírközlési szolgáltatás aktiválásának ára, valamint minden rendszeres vagy fogyasztáson alapuló díj;

3. a szerződés időtartamával, valamint a szerződés megújításának és felmondásának feltételeivel kapcsolatos információk részeként, amennyiben léteznek ilyen feltételek:

i. a kedvezményes feltételek igénybevételéhez szükséges minimális használat vagy időtartam;

ii. a szolgáltatóváltással kapcsolatos díjak, valamint a szolgáltatóváltás késedelme vagy az azzal való visszaélés esetére vonatkozó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek, továbbá információk a vonatkozó eljárásokról;

iii. kérésre, az előre fizetett szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogaira vonatkozó tájékoztatás a szolgáltatóváltás esetén fennmaradó jóváírásokról, a 106. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint;

iv. a szerződés idő előtti felmondásakor esedékes díjak, a végberendezés feloldására vonatkozó tájékoztatást és a végberendezéssel kapcsolatos költségfelszámítást is beleértve;

4. azok a kompenzációs és visszatérítési lehetőségek, adott esetben a fogyasztók jogaira vonatkozó kifejezett hivatkozást is ideértve, amelyeket akkor lehet igénybe venni, ha a szolgáltatás minősége nem éri el a szerződésben foglaltakat, vagy ha az üzemeltető nem megfelelő módon reagál egy biztonsági eseményre, veszélyre illetve nem hoz megfelelő intézkedéseket a sebezhető pontok felszámolására;

5. azon intézkedések típusai, amelyeket az üzemeltető a biztonsági eseményekkel vagy a veszélyekkel és a sebezhető pontokkal kapcsolatban hozhat.

B. internet-hozzáférési szolgáltatásokat és nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkre háruló tájékoztatási követelmények

I. Az A. részben foglalt követelményeken felül az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőknek a következő információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk:

1. valamennyi nyújtott szolgáltatás fő jellemzőinek részeként:

i. a szolgáltatások minimális minősége - az adott szolgáltatás nyújtása esetén - a következők tekintetében, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a 104. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott BEREC-iránymutatásokra:

- az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben: késleltetés, valamint késleltetésingadozás és csomagvesztés (minimumként nyújtandó információ);

- a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokkal összefüggésben, amennyiben az üzemeltető ellenőrzést gyakorol legalább a hálózat néhány eleme felett, vagy e célból a szolgáltatás szintjére vonatkozó megállapodást kötött a hálózathoz hozzáférést biztosító vállalkozásokkal: minimumként nyújtandó információként az első bekapcsolásig eltelő idő, meghibásodási valószínűség és hívásjelzési késedelmek, a X. melléklettel összhangban, valamint

ii. a végfelhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően választásuk szerinti végberendezést használhassanak, az üzemeltető által a rendelkezésre bocsátott végberendezéssel kapcsolatban megszabott bármely feltétel, a díjakat is ideértve;

2. az árral kapcsolatos információk megadásakor: adott esetben és lehetőség szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás aktiválásának ára, illetve minden ismétlődő vagy fogyasztáson alapuló díj:

i. a szerződés szerinti konkrét díjcsomag vagy díjcsomagok részletei és az egyes díjcsomagok esetében a kínált szolgáltatások típusai, ideértve adott esetben a kommunikáció során lebonyolított adatforgalmat (így például MB-ok, percek, üzenetek) számlázási időszakonként, valamint a további kommunikációs egységek ára;

ii. előre meghatározott adatforgalmat biztosító díjcsomag vagy díjcsomagok esetében a fogyasztó azon lehetősége, hogy a fel nem használt mennyiséget a korábbi számlázási időszakról a következő számlázási időszakra vigye át, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződésben;

iii. a számla átláthatóságát és a fogyasztás nyomon követését biztosító eszközök;

iv. tájékoztatás az azon számokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos árakról, amelyekre egyedi díjszabási feltételek vonatkoznak; a szolgáltatások egyes kategóriái tekintetében az illetékes hatóságok - adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva - azt is előírhatják, hogy a tájékoztatásra közvetlenül a hívás vagy az üzemeltető kapcsolása előtt kerüljön sor;

v. a szolgáltatáscsomagokkal és az szolgáltatásokat és végberendezést egyaránt magukban foglaló csomagokkal összefüggésben a csomag egyes elemeinek ára külön-külön, amennyiben azokat egymástól függetlenül is értékesítik;

vi. a vevőszolgálattal, a karbantartással és az ügyfélszolgálattal kapcsolatos részletek és feltételek, ideértve a díjakat is, valamint

vii. tájékoztatás arról, hogy miként szerezhetők be naprakész információk az összes alkalmazandó díjcsomagról és karbantartási díjról;

3. a szolgáltatáscsomagokat érintő szerződések időtartamára, valamint a szerződések megújításának és felmondásának feltételeire vonatkozó információk megadásakor: adott esetben a csomag vagy annak elemei megszüntetésére vonatkozó feltételek;

4. az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének sérelme nélkül tájékoztatás arról, hogy milyen személyes adatokat kell megadni a szolgáltatás teljesítését megelőzően, vagy milyen adatokat gyűjtenek a szolgáltatásnyújtás keretében;

5. a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak nyújtott termékek és szolgáltatások részletei és tájékoztatás arról, hogy miként szerezhetők be naprakész információk ezzel kapcsolatban;

6. a - többek között tagállamon belüli, illetve határon átnyúló - jogviták 25. cikk szerinti rendezésére szolgáló eljárások indításának módja;

II. Az A. részben és az I. pontban foglalt követelmények mellett a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások üzemeltetői kötelesek világos és könnyen érthető módon megadni a következő információkat:

1. a sürgősségi segélyszolgálathoz vagy a helymeghatározási adatokhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása a műszaki megvalósíthatóság hiányában, amennyiben a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a végfelhasználók hívást kezdeményezzenek a nemzeti vagy a nemzetközi számozási tervben szereplő valamely számra;

2. a végfelhasználók azon joga, hogy dönthessenek arról, hogy személyes adataik bekerüljenek-e az előfizetői névjegyzékbe, valamint az érintett adatok típusa, a 2002/58/EK irányelv 12. cikkének megfelelően.

III. Az A. részben és az I. pontban foglalt követelményeken felül az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó üzemeltetőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt információkat is.

IX. MELLÉKLET

A 103. CIKKEL ÖSSZHANGBAN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK (AZ INFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA ÉS KÖZZÉTÉTELE)

Az illetékes hatóság - adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal koordinálva - felel az e mellékletben szereplő információknak a 103. cikkel összhangban történő közzétételéért. Az adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal koordináló illetékes hatóság feladata eldönteni azt, hogy mely érdemleges információkat kell az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és/vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőknek közzétenniük, és mely információkat kell az adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal koordináló illetékes hatóságnak közzétennie annak érdekében, hogy valamennyi végfelhasználó megalapozottan tudjon választani. Amennyiben az adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordináló illetékes hatóságok célszerűnek ítélik, ön- vagy társszabályozó intézkedések alkalmazását szorgalmazhatják, mielőtt kötelezettségeket rendelnének el.

1. A vállalkozás elérhetősége

2. A kínált szolgáltatások ismertetése

2.1. A kínált szolgáltatások köre és minden nyújtott szolgáltatás fő jellemzői, ideértve a szolgáltatás minimális minőségét, amennyiben van ilyen, és az üzemeltető által biztosított végberendezések használatára vonatkozóan megszabott bármely korlátozást.

2.2. A nyújtott szolgáltatások díja, ideértve a meghatározott díjcsomagokkal járó kommunikáció mennyiségére (így például az adatforgalomra, a lebeszélhető percek számára, az üzenetek számára vonatkozó korlátozások), valamint az egyedi díjszabási feltételek tárgyát képező további kommunikációs egységek, számok vagy szolgáltatások díjaira vonatkozó adatokat, a hozzáférési és karbantartási díjakat, a használati díjak különböző típusait, a különleges és célzott díjszabási rendszerekről szóló részletes tájékoztatást, továbbá minden további díjat és a végberendezéssel kapcsolatos költségeket.

2.3. A kínált vevőszolgálati, karbantartási és ügyfélszolgálati szolgáltatások, valamint az e szolgáltatásokat biztosító részlegek elérhetőségei.

2.4. Általános szerződési feltételek, beleértve a szerződés időtartamát, a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjakat, az ajánlatcsomagok és egyes elemeik megszüntetésével kapcsolatos jogokat és a számok és az esetleges egyéb azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos eljárásokat és közvetlen díjakat.

2.5. Ha a vállalkozás számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújt, tájékoztatás a sürgősségi segélyszolgálatokhoz és a helymeghatározási adatokhoz való hozzáférésről, illetve az utóbbira vonatkozó esetleges korlátozásokról. Ha a vállalkozás számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújt, tájékoztatás arról, hogy a szolgáltatás milyen mértékben támogatja a sürgősségi segélyszolgálatokhoz való hozzáférést.

2.6. A termékek és a szolgáltatások részletei, többek között a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeinek harmonizálására vonatkozó uniós jognak megfelelően a kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára tervezett termékek és szolgáltatások részletei, ideértve a funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

3. Vitarendezési mechanizmusok, beleértve a vállalkozás által kialakított mechanizmusokat.

X. MELLÉKLET

A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉNEK PARAMÉTEREI

A szolgáltatás minőségének a 104. cikkben említett paraméterei, meghatározásai és mérési módszerei

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférést biztosító szolgáltatók esetében

Személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó azon szolgáltatók esetében, akik ellenőrzést gyakorolnak legalább a hálózat néhány eleme felett, vagy e célból a hálózathoz hozzáférést biztosító vállalkozásokkal a szolgáltatás szintjére vonatkozó megállapodást kötöttek

Az ETSI EG 202 057-1 verziószáma 1.3.1. (2008. július).

Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők esetében:

(1. megjegyzés)

A paramétereknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény regionális szintű (nevezetesen az Eurostat által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája [NUTS] legalább 2. szintű) elemzését.

(2. megjegyzés)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem követelik meg e két paraméter teljesítésére vonatkozóan az információ frissítését, ha bizonyítható, hogy e két területen kielégítő a teljesítmény.

XI. MELLÉKLET

A 113. CIKKBEN EMLÍTETT AUTÓRÁDIÓ-VEVŐLÉSZÜLÉKEK ÉS FOGYASZTÓI DIGITÁLIS TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKEK INTEROPERABILITÁSA

1. Közös kódolási (bitkeverési) algoritmus és a szabadon elérhető vétel

A digitális televíziójelek (nevezetesen földi, kábeles vagy műholdas közvetítésen keresztüli műsorterjesztés) vételére szánt valamennyi, az Unióban értékesített, bérbe adott vagy más módon rendelkezésre bocsátott, digitális televíziójelek dekódolására képes fogyasztói berendezésnek képesnek kell lennie:

a) az ilyen jelek dekódolására (bitkeverés visszafejtésére) egy elismert európai szabványügyi szervezet - jelenleg az ETSI - által kezelt közös európai kódolási algoritmus szerint,

b) a kódolatlan formában továbbított jelek megjelenítésére, feltéve, hogy amennyiben a berendezést bérlik, a bérlő a vonatkozó bérleti szerződésnek megfelelően jár el.

2. A digitális televíziókészülékek interoperabilitása

Minden, 30 cm-t meghaladó látható átlóméretű beépített képernyővel rendelkező analóg televíziókészüléket, amelyet az Unióban értékesítés vagy bérbeadás céljából forgalomba hoznak, el kell látni legalább egy (elismert európai szabványügyi szervezet által szabványosított vagy ilyen szervezet által elfogadott szabványnak vagy valamely iparági specifikációnak megfelelő) nyílt interfész-aljzattal, amely lehetővé teszi a perifériák egyszerű csatlakoztatását, és továbbítani tudja a digitális televíziójel valamennyi meghatározó elemét, beleértve az interaktív és a feltételes hozzáférésű szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat.

3. Autórádió-vevőkészülékek interoperabilitása

2020. december 21-től az Unióban értékesítés vagy bérbeadás céljából forgalomba hozott, új, M-kategóriás gépjárművekbe beépített rádió-vevőkészülékeknek rendelkezniük kell olyan vevőkészülékkel, amely lehetővé teszi legalább a digitális földi műsorszórással közvetített rádióműsor vételét és megszólaltatását. Az olyan vevőkészülék, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azon szabványok részeinek, amelyekre való hivatkozásokat közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy tekintendő, hogy teljesíti az érintett szabványok vagy azok részei alapján meghatározott követelményeket.

XII. MELLÉKLET

A. rész

(A 125. cikkben említett)

hatályon kívül helyezett irányelvek és egymást követő módosításaik jegyzéke

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidő és az alkalmazás kezdőnapjai

(az 125. cikk szerint)

XIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( ) A Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. június 20.) a távközlési végberendezések piacán folyó versenyrő (HL L 162., 2008.6.21., 20. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1971 rendelete (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, valamint a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).

( ) Az Európai Parlement és Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).