32019L0882[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/882 IRÁNYELVE

(2019. április 17.)

a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások esetében közelíti az akadálymentességi követelményekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különösen azon tényezők felszámolása és megelőzése révén, amelyek az akadálymentességre vonatkozó eltérő tagállami követelményekből eredően akadályozzák bizonyos akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgását. Ez fokozná az akadálymentes termékek és szolgáltatások elérhetőségét a belső piacon, valamint javítaná a releváns információk hozzáférhetőségét.

(2) Az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas, és a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog. Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat, és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét. Ebben az összefüggésben szem előtt kell tartani, hogy a fogyatékosság előfordulása az Unióban gyakoribb a nők körében, mint a férfiak körében.

(3) Ez az irányelv a fogyatékossággal élő személyek fogalmát az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. december 13-i egyezményével (a továbbiakban: az ENSZ-egyezmény) összhangban határozza meg, amelyben az Unió 2011. január 21. óta részes fél, és amelyet minden tagállam megerősített. Az ENSZ-egyezmény megállapítja, hogy fogyatékossággal élő személy "minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását". Ez az irányelv előmozdítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljeskörűen és ténylegesen egyenlő módon részt vehessenek a társadalom életében az olyan széles körben használt termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén, amelyek az eredeti kialakításuknak vagy a későbbi módosításuknak köszönhetően megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek.

(4) Ezen irányelv segítséget nyújtana továbbá egyéb olyan személyek számára is, akik funkcióképességükben korlátozottak, mint például az időskorúak, a terhes nők vagy a csomaggal utazó személyek. A "funkcióképességükben korlátozott személyek" ezen irányelv szerinti fogalma olyan személyeket foglal magában, akik - állandó vagy ideiglenes jelleggel - fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással, életkorral összefüggő, vagy egyéb, az emberi test teljesítőképességével kapcsolatos fogyatékossággal élnek, amely különféle akadályokkal kölcsönhatásban a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésüket eredményezi, ami olyan helyzethez vezet, amelyben az említett termékeket és szolgáltatásokat hozzá kell igazítani a sajátos szükségleteikhez.

(5) A fogyatékossággal élő személyeket célzó termékek és szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közötti eltérések akadályozzák a termékek és szolgáltatások szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Az ENSZ-egyezmény hatálybalépését követően egyes termékek és szolgáltatások esetében feletehetőleg növekedni fognak az említett eltérések az Unióban. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).

(6) A nemzeti akadálymentességi követelmények közötti különbségek különösen az önfoglalkoztatókat, a kkv-ket és a mikrovállalkozásokat tarthatják vissza attól, hogy saját belföldi piacukon kívül üzleti vállalkozásba fogjanak. Jelenleg az akadálymentességre vonatkozóan a tagállamok által életbe léptetett nemzeti, de még a regionális vagy helyi követelmények is különböznek mind hatályukat, mind részletességüket illetően. E különbségek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a versenyképességre és a növekedésre, mivel az akadálymentes termékeknek és szolgáltatásoknak az egyes nemzeti piacokra történő fejlesztése és piaci értékesítése többletköltségekkel jár.

(7) Az akadálymentes termékek és szolgáltatások, valamint a támogató-segítő technológiák fogyasztói, illetve igénybevevői a szállítók, illetve a szolgáltatók közötti korlátozott verseny miatt magas árakkal szembesülnek. A széttagolt nemzeti szabályozások csökkentik a társadalmi és technológiai fejlődéssel kapcsolatos válaszokra vonatkozó, a nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere potenciális előnyeit.

(8) Az akadálymentes termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetése, a méretgazdaságosság megteremtése, a határokon átnyúló kereskedelem és mobilitás elősegítése, valamint annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák ahelyett, hogy azokat az Unió-szerte széttagolt jogszabályokból eredő költségek fedezésére használnák fel, a belső piac megfelelő működéséhez a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.

(9) A felvonókról szóló 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és a közlekedés területére vonatkozó 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok rámutattak az akadálymentességi követelmények harmonizálásának előnyeire a belső piacon.

(10) Az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékos személyekről szóló 22. nyilatkozatban a tagállamok képviselőinek Konferenciája megállapodott abban, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékos személyek szükségleteit.

(11) "Az európai digitális egységes piaci stratégia" című, 2015. május 6-i bizottsági közlemény átfogó célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmet és előmozdítva a foglalkoztatást az Unión belül. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek maradéktalanul az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határokon átnyúló online ügyletek továbbra is nagyon korlátozottak. A széttagoltság miatt a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmi ügyletek iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy az elektronikus tartalmak, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes egészében biztosítottak legyenek a fogyatékossággal élők számára. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell az akadálymentességi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy - képességeitől függetlenül - valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

(12) Amióta az Unió az ENSZ-egyezmény részes felévé vált, annak rendelkezései az uniós jogrend szerves részévé váltak és azok kötelező erővel bírnak az Unió intézményeire és tagállamaira nézve.

(13) Az ENSZ-egyezmény előírja, hogy a részes felek megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság megállapította, hogy konkrét, megvalósítható és időhöz kötött, az akadálymentesség fokozatos végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő referenciaértékeken alapuló jogszabályi keretek létrehozására van szükség.

(14) Az ENSZ-egyezmény felszólítja a részes feleket, hogy valósítsanak meg vagy segítsenek elő a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák - beleértve az információs és kommunikációs technológiákat -, a közlekedést/mozgást segítő eszközök, készülékek és támogató-segítő technológiák elérhetőségének és használatának előmozdítására irányuló kutatásokat és fejlesztéseket. Az ENSZ-egyezmény arra is felszólít, hogy a részes felek biztosítsanak elsőbbséget az elérhető költséggel járó technológiáknak.

(15) Az ENSZ-egyezmény hatálybalépése a tagállamok jogrendjében a termékek és a szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatban további nemzeti rendelkezések elfogadását teszi szükségessé. Uniós fellépés hiányában ezek a rendelkezések tovább növelnék a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti eltéréseket.

(16) Ezért az ENSZ-egyezmény Unió-beli végrehajtását közös uniós szabályok meghatározásával szükséges elősegíteni. Ez az irányelv támogatja a tagállamokat arra irányuló erőfeszítéseik tekintetében is, hogy harmonizált módon tudják teljesíteni nemzeti vállalásaikat, valamint az ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeiket az akadálymentességgel kapcsolatban.

(17) Az "Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt" című, 2010. november 15-i bizottsági közlemény az akadálymentességet az ENSZ-egyezménnyel összhangban a nyolc cselekvési terület egyikeként határozza meg, kimondja, hogy az a társadalmi részvétel előfeltétele, és célja a termékek és a szolgáltatások akadálymentességének biztosítása.

(18) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat egy olyan szűrési folyamat alapján választották ki, amelyet a fogyatékossággal élő személyek számára jelentőséggel bíró azon termékek és szolgáltatások meghatározására irányuló hatásvizsgálat előkészítése során végeztek el, amelyeket illetően a tagállamok az akadálymentesség tekintetében eltérő nemzeti követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni, amely torzítja a belső piac működését.

(19) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások akadálymentességének biztosítása érdekében az ilyen szolgáltatások nyújtásához használt olyan termékek tekintetében, amelyekkel a fogyasztó kapcsolatba kerül, szintén meg kell követelni, hogy megfeleljenek ezen irányelv alkalmazandó akadálymentességi követelményeinek.

(20) A szolgáltatások akadálymentessége abban az esetben sem sérülhet, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja, és a szolgáltatóknak ez esetben is eleget kell tenniük az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell személyzetük megfelelő és folyamatos képzését is annak érdekében, hogy a személyzet tagjai megfelelő tudással rendelkezzenek ahhoz, hogy miként kell használni az akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat. Az említett képzésnek ki kell terjednie olyan területekre, mint például a tájékoztatás, a tanácsadás és a reklámozás.

(21) Az akadálymentességi követelményeket oly módon kell bevezetni, hogy az a gazdasági szereplők és a tagállamok számára a lehető legkevesebb teherrel járjon.

(22) Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások forgalomba hozatala tekintetében akadálymentességi követelményeket kell meghatározni a belső piacon belüli szabad mozgásuk biztosítása érdekében.

(23) Ennek az irányelvnek kötelezővé kell tennie a funkcionális akadálymentességi követelményeket, és azokat általános célkitűzések formájában kell meghatározni. Ezeket a követelményeket kellő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű kötelezettségeket keletkeztessenek, és kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelőség értékelését az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása céljából, valamint hogy bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítsanak az innováció lehetővé tétele érdekében.

(24) Ez az irányelv magában foglal több, a termékek és a szolgáltatások működési módjához kapcsolódó funkcionálisteljesítmény-kritériumot. Ezeknek a kritériumoknak nem célja, hogy általános alternatívát kínáljanak ezen irányelv akadálymentességi követelményeivel szemben, mivel e kritériumok alkalmazása csak nagyon pontosan meghatározott körülmények fennállása esetén lehetséges. Ezek a kritériumok ezen termékek vagy szolgáltatások meghatározott funkciói vagy jellemzői tekintetében azok akadálymentessé tétele érdekében alkalmazandók, abban az esetben, ha ezen irányelv akadálymentességi követelményei nem vonatkoznak egy vagy több ilyen meghatározott funkcióra vagy jellemzőre. Továbbá abban az esetben, ha valamely akadálymentességi követelmény konkrét műszaki követelményeket tartalmaz, és a termékben vagy a szolgáltatásban alternatív műszaki megoldást biztosít az adott műszaki követelményeket illetően, ennek az alternatív műszaki megoldásnak ugyancsak meg kell felelnie a kapcsolódó akadálymentességi követelményeknek, és egyenértékű vagy még nagyobb mértékű akadálymentességet kell eredményeznie a vonatkozó funkcionálisteljesítmény-kritériumok alkalmazása révén.

(25) Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie az általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerekre. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek akadálymentes módon működhessenek, operációs rendszereiknek is akadálymentesnek kell lenniük. E számítógépes hardverrendszereket a fogyasztók általi használatra szánták, jellemzőik pedig a sokoldalú alkalmazhatóság és az, hogy a megfelelő szoftverrel képesek végrehajtani a fogyasztók által végzett leggyakoribb számítástechnikai feladatokat. Ilyen számítógépes hardverrendszerek például a személyi számítógépek - ideértve az asztali számítógépeket - a notebookok, az okostelefonok és a táblagépek is. A fogyasztói elektronikai termékekbe ágyazott speciális számítógépek nem minősülnek általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszereknek. Önmagukban nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá az ilyen rendszerben használt vagy használható, meghatározott funkciót betöltő olyan önálló alkotóelemek, mint például az alaplap vagy a memóriachip.

(26) Ezen irányelv hatályának továbbá ki kell terjednie a fizetési terminálokra - ideértve ezek hardverét és szoftverét is -, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására használt bizonyos interaktív önkiszolgáló terminálokra - ideértve ezek hardverét és szoftverét is -, például a következőkre: a bankjegykiadó automaták; a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fizikai jegyeket kiadó jegykiadó automaták, például a menetjegy-árusító automaták; a banki sorszámkiadó automaták; az utasfelvételi automaták, valamint az interaktív önkiszolgáló információs terminálok, ideértve az interaktív információs képernyőket is.

(27) Ki kell azonban zárni ezen irányelv hatálya alól bizonyos, a járművek, a repülőgépek, a hajók vagy a vasúti járművek szerves részeként beépített, interaktív önkiszolgáló információs terminálokat, mivel ezek olyan járművek, repülőgépek, hajók vagy vasúti járművek részét képezik, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(28) Ennek az irányelvnek továbbá ki kell terjednie az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, beleértve a segélyhívásokat is. Jelenleg azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok hoztak annak érdekében, hogy akadálymentes hozzáférést biztosítsanak a fogyatékossággal élő személyek számára, eltérőek és nem harmonizáltak a teljes belső piacon. Biztosítva, hogy az egész Unióban egységes akadálymentességi követelmények legyenek alkalmazandók, az egynél több tagállamban működő gazdasági szereplők méretgazdaságossági megtakarításokra fognak szert tenni, és könnyebbé válik a fogyatékossággal élő személyek tényleges hozzáférése a termékekhez és a szolgáltatásokhoz a saját tagállamukban, és a tagállamok közötti utazásaik során egyaránt. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások, köztük a segélyhívások akadálymentessége érdekében a szolgáltatóknak a hanghívások mellett valós idejű szövegküldést, valamint videókapcsolat biztosítása esetén teljeskörű beszélgetési szolgáltatást is biztosítaniuk kell, és gondoskodniuk kell mindezen említett kommunikációs eszközök szinkronizálásáról. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy - az ezen irányelv szerinti követelményeken túl, valamint az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban - meghatározzanak egy, a fogyatékossággal élő személyek által igénybe vehető közvetítő szolgáltatót.

(29) Ez az irányelv harmonizálja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó termékekre vonatkozó akadálymentességi követelményeket, és kiegészíti az (EU) 2018/1972 irányelvet, amely követelményeket határoz meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére biztosítandó egyenértékű hozzáférésre és választékra vonatkozóan. Az (EU) 2018/1972 irányelv továbbá követelményeket határoz meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek keretében a hangkommunikáció és az internet-hozzáférés megfizethetőségére, valamint arra vonatkozóan, hogy a kapcsolódó végberendezések, különleges berendezések és szolgáltatások a fogyatékossággal élő fogyasztók számára megfizethetők legyenek és rendelkezésre álljanak.

(30) Ezen irányelvnek ki kell terjednie az interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, előreláthatólag elsődlegesen az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez használt fogyasztói végberendezésekre is. Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy ezen berendezés magában foglalja az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére szolgáló konfiguráció részeként használt berendezéseket is, például az útvonalválasztók és a modemek.

(31) Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy az audiovizuális tartalmaknak akadálymentesen hozzáférhetőknek kell lenniük, és rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő felhasználók számára támogató-segítő technológiák használatát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások magukban foglalhatnak honlapokat, online alkalmazásokat, beltéri egységen alapuló alkalmazásokat, letölthető alkalmazásokat, mobileszköz-alapú szolgáltatásokat, köztük mobilalkalmazásokat és kapcsolódó médialejátszókat, valamint csatlakoztatott televíziószolgáltatásokat. Az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességét a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szabályozza az elektronikus műsorkalauzokhoz (EPG-k) való hozzáférés kivételével, amelyre kiterjed az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások fogalommeghatározása, amelyre ezen irányelv alkalmazandó.

(32) A légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások tekintetében ezen irányelvnek ki kell terjednie többek között a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra - - ideértve a valós idejű utazási információkról honlapokon keresztül történő tájékoztatást is - a mobileszköz-alapú szolgáltatásokon, az interaktív információs képernyőkön, valamint az interaktív önkiszolgáló terminálokon keresztül, amelyre a fogyatékossággal élő utasoknak szükségük van az utazáshoz. Ez magában foglalhatja a szolgáltató személyszállítási termékeiről és szolgáltatásairól való tájékoztatást, az utazást megelőző tájékoztatást, az utazás közben történő tájékoztatást, valamint a szolgáltatások törléséről vagy a késéssel történő indulásról való tájékoztatást. A tájékoztatás részét képezhetik emellett az árakra és a promóciókra vonatkozó információk is.

(33) Ezen irányelvnek ki kell terjednie az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatások üzemeltetői által vagy az ő nevükben fejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott a honlapokra és mobileszköz-alapú szolgáltatásokra - ideértve a mobilalkalmazásokat is -, az elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatásokra, az elektronikus menetjegyekre, valamint az interaktív önkiszolgáló terminálokra.

(34) A légi, a buszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások tekintetében ezen irányelv hatályát az utasok jogaira vonatkozó meglévő ágazati jogszabályok alapján kell meghatározni. Amennyiben ez az irányelv nem vonatkozik bizonyos fajta közlekedési szolgáltatásokra, a tagállamoknak ösztönözniük kell az érintett szolgáltatókat, hogy alkalmazzák az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket.

(35) Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) már jelenleg is kötelezettségként írja elő a közlekedési - köztük városi és elővárosi közlekedési - szolgáltatásokat és a regionális közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közszférabeli szervezetek számára a honlapjaik akadálymentesítését. Ez az irányelv mentességeket biztosít a szolgáltatásokat - többek között városi és elővárosi közlekedési szolgáltatásokat, valamint a regionális közlekedési szolgáltatásokat - nyújtó mikrovállalkozások részére. Emellett ez az irányelv kötelezettségeket tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az e-kereskedelmi honlapok akadálymentesek legyenek. Mivel ez az irányelv a magán közlekedési szolgáltatók nagy többsége számára kötelezettséget tartalmaz arra vonatkozóan, hogy online jegyértékesítés esetén akadálymentesítsék honlapjaikat, nem szükséges további követelményeket bevezetni a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatók, valamint a regionális közlekedési szolgáltatók honlapjait illetően.

(36) Az akadálymentességi követelmények egyes - különösen az ezen irányelv szerinti, a tájékoztatás nyújtását érintő - elemeit a személyszállítás területén hatályos uniós jogszabályok már szabályozzák. Ezek közé tartoznak az alábbi rendeletek egyes elemei: a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), az 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9), az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12). Ide tartoznak még azok a releváns jogi aktusok, amelyeket a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) alapján fogadtak el. A szabályozás egységességének biztosítása érdekében a fenti rendeletekben meghatározott akadálymentességi követelményeket és az említett jogi aktusokat továbbra is alkalmazni kell. A hatályos követelményeket azonban ezen irányelv további követelményei fogják kiegészíteni, amelyek javítják a belső piac működését a közlekedés területén és megkönnyítik a fogyatékossággal élő személyek helyzetét.

(37) Helyénvaló, hogy ezen irányelv hatálya ne terjedjen ki a közlekedési szolgáltatások bizonyos olyan elemeire, amelyek nyújtására a tagállamok területén kívül kerül sor, még abban az esetben sem, ha azok az uniós piacot célozzák. Ezen elemek tekintetében a személyszállítási szolgáltatókat csak annak biztosítására kell kötelezni, hogy ezen irányelv követelményei teljesüljenek a szolgáltatás azon része tekintetében, amelyet az Unió területén belül nyújtanak. A légi közlekedés esetében azonban az uniós légi fuvarozók kötelesek biztosítani, hogy ezen irányelv alkalmazandó követelményei az olyan légi járatok esetében is teljesülnek, amelyek valamely harmadik országban található repülőtérről indulnak valamely tagállam területén lévő repülőtérre. Ezen túlmenően minden légi fuvarozó - beleértve az Unióban engedéllyel nem rendelkezőket is - köteles biztosítani, hogy az ezen irányelv szerinti követelmények teljesüljenek azon légi járatok esetében, amelyek az Unió területéről indulnak egy harmadik ország területére.

(38) Ösztönözni kell a városi hatóságokat, hogy a városi közlekedési szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést tegyék a fenntartható városi mobilitási terveik részévé, és hogy rendszeresen tegyék közzé a városi tömegközlekedéshez való akadálymentes hozzáféréssel és a városi mobilitással kapcsolatos bevált gyakorlatok listáját.

(39) A banki és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog célja az említett szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelme és tájékoztatása az egész Unióban, azonban e jogszabályok nem tartalmaznak akadálymentességi követelményeket. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek Unió-szerte igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat - beleértve azt is, ha azokat honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon, köztük mobilalkalmazásokon keresztül nyújtják -, megalapozott döntéseket hozzanak, és bízzanak abban, hogy egyéb fogyasztókkal egyenlő, megfelelő védelmet élveznek, továbbá a szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében ezen irányelvben közös akadálymentességi követelményeket kell megállapítani a fogyasztóknak nyújtott egyes banki és pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

(40) A megfelelő akadálymentességi követelményeknek a személyazonosítási módszerekre, az elektronikus aláírásra és a fizetési szolgáltatásokra is vonatkozniuk kell, mivel ezekre szükség van a lakossági banki ügyletek lebonyolításához.

(41) Az elektronikus könyvfájlok egy olyan elektronikus számítógépes kódoláson alapulnak, amelyek lehetővé teszik a többnyire szöveges és grafikus szellemi alkotások terjesztését és megtekintését. E kódolás precizitásának mértéke meghatározza az elektronikus könyvfájlok akadálymentességét; különösen ami az alkotás különböző alkotóelemeinek osztályozását, valamint a szerkezetének szabványos leírását illeti. Az interoperabilitásnak az akadálymentesség vonatkozásában várhatóan optimálissá kell tennie e fájlok kompatibilitását a közvetítő eszközökkel, valamint a jelenlegi és jövőbeli támogató-segítő technológiákkal. Minden alkalmazandó akadálymentességi követelmény tekintetében figyelembe kell venni az olyan sajátos kiadványok különös jellemzőit, mint a képregények, a gyermekkönyvek és a művészeti könyvek. Amennyiben a tagállamonként eltérő akadálymentességi követelmények megnehezítené a kiadók és egyéb gazdasági szereplők számára, hogy kihasználják a belső piac előnyeit, az e-könyv-olvasók esetében interoperabilitási problémákat okozhatna, valamint korlátozná az elektronikus könyvek hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő fogyasztók számára. Az elektronikus könyvekkel összefüggésben a szolgáltató fogalma magában foglalhat kiadókat és a forgalmazásban részt vevő egyéb gazdasági szereplőket.

Elismert tény, hogy a fogyatékossággal élő személyek továbbra is akadályokkal szembesülnek az olyan tartalmakhoz való hozzáférést illetően, amelyek szerzői és szomszédos jogi védelem alatt állnak, mint ahogy az is, hogy az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) és az (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) elfogadása révén bizonyos intézkedések születtek e helyzet kezelése érdekében, és a jövőben e tekintetben további uniós intézkedések hozhatók.

(42) Ez az irányelv az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton és a fogyasztó egyéni kérelme alapján, fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatásként határozza meg. E fogalommeghatározás alkalmazásában a "távolról" azt jelenti, hogy a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják; az "elektronikus úton" azt jelenti, hogy a szolgáltatás elsődleges elküldése és a célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak közvetítése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik; "a fogyasztó egyéni kérelme alapján" azt jelenti, hogy a szolgáltatás nyújtása egyéni kérelemre történik. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások megnövekedett jelentőségére és magas technológiai színvonalukra tekintettel fontos, hogy az akadálymentességükre harmonizált követelmények vonatkozzanak.

(43) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó, ezen irányelv szerinti akadálymentességi kötelezettségeket minden termék és szolgáltatás online értékesítésére alkalmazni kell, következésképpen azokat alkalmazni kell valamennyi olyan termék és szolgáltatás értékesítésére is, amelyek önmagukban ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(44) A segélyhívások megválaszolásának akadálymentességére vonatkozó intézkedéseket úgy kell elfogadni, hogy azok ne sértsék és ne befolyásolják a készenléti segélyszolgálatoknak a szervezését, amely továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörben marad.

(45) Az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívási célú kommunikáción keresztül hozzáférjenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz, és e hozzáférés a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen, a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények harmonizálását szolgáló uniós jogszabályokkal összhangban. A Bizottságnak és a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során lehetőség szerint más végfelhasználókkal azonos módon férhessenek hozzá a készenléti segélyszolgálatokhoz, bármilyen előzetes regisztráció nélkül. Ezen intézkedések célja a tagállamok közötti interoperabilitás biztosítása, és azoknak a lehető legnagyobb mértékben az (EU) 2018/1972 irányelv 39. cikkével összhangban megállapított európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk. Az ilyen intézkedések nem gátolják a tagállamokat abban, hogy az említett irányelvben meghatározott célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő felhasználók segélyhívásainak megválaszolására vonatkozó, az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés alternatívájaként meghatározzanak egy olyan harmadik fél közvetítő szolgáltatót, amelyet a fogyatékossággal élő személyek igénybe vehetnek a segélyszolgálati állomással való kommunikációhoz addig, amíg a segélyszolgálati állomások nem tudják a segélyhívások megválaszolására vonatkozó akadálymentességet biztosítani az elektronikus hírközlési szolgáltatások internetprotokollokon keresztüli használata útján. Az ezen irányelv szerinti kötelezettségek semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy azok korlátozzák vagy enyhítik a fogyatékossággal élő végfelhasználók érdekeit szolgáló bármilyen - beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz és a segélyhívó szolgáltatásokhoz való egyenértékű hozzáférésre és az akadálymentességre vonatkozóan az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott - kötelezettséget.

(46) Az (EU) 2016/2102 irányelv akadálymentességi követelményeket határoz meg a közszférabeli szervezetek honlapjaira, mobilalkalmazásaira és egyéb kapcsolódó aspektusaira vonatkozóan, különösen az érintett honlapok és mobilalkalmazások megfelelőségére vonatkozó követelményeket. Ugyanakkor az említett irányelv tartalmaz egy, a konkrét kivételeket tartalmazó listát is. Hasonló kivételek ezen irányelv szempontjából is relevánsak. Néhány olyan, ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységnek - a személyszállítási szolgáltatások vagy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások -, amelyet közszférabeli szervezetek honlapjain és mobilalkalmazásain keresztül folytatnak, az ezen irányelv szerinti alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek is meg kell felelniük annak biztosítása érdekében, hogy a termékek és a szolgáltatások online értékesítése akadálymentesen hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő személyek számára, függetlenül attól, hogy az eladó a köz- vagy a magánszférához tartozó gazdasági szereplő-e. Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket hozzá kell igazítani az (EU) 2016/2102 irányelv követelményeihez, a például a nyomon követés, a jelentéstétel és a végrehajtás tekintetében fennálló különbségek ellenére.

(47) A honlapok és mobilalkalmazások akadálymentességének az (EU) 2016/2102 irányelv szerinti négy alapelve a következő: érzékelhetőség - az információkat és a felhasználói felület elemeit a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni; kezelhetőség - felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőknek kell lenniük; érthetőség - a megjelenített információknak és a felhasználói felület kezelésének érthetőknek kell lenniük; és a stabilitás - tartalmaknak kellően stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy a közvetítő eszközök széles körével - többek között támogató-segítő technológiákkal - megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Ezek az alapelvek irányelv szempontjából is relevánsak.

(48) A tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelő termékek és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgását ne akadályozzák az akadálymentességi követelményekkel kapcsolatos okokból.

(49) Bizonyos helyzetekben az épített környezetre vonatkozó közös akadálymentességi követelmények megkönnyítenék a kapcsolódó szolgáltatások és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását. A tagállamok számára ezért ez az irányelv lehetővé teszi, hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(50) Az akadálymentességet az akadályok szisztematikus felszámolásával és megelőzésével kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés vagy a "mindenki számára történő tervezés" megközelítéssel, amely hozzájárul annak biztosításához, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő mértékben férjenek hozzá a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Az ENSZ-egyezmény szerint e megközelítés "a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését" jelenti, "hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az ENSZ-egyezménnyel összhangban "az »egyetemes tervezés« nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát". Továbbá az akadálymentesség nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek szükségletei szerinti észszerű alkalmazkodást, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja. Az akadálymentességet és az egyetemes tervezést a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság által kiadott, a "2(2014) sz., a 9. cikk: Az akadálymentesség" című általános észrevételnek megfelelően kell értelmezni.

(51) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások nem tartoznak automatikusan a 93/42/EGK tanácsi irányelv (16) hatálya alá. Néhány olyan támogató-segítő technológia azonban, amely orvostechnikai eszköznek minősül, az említett irányelv hatálya alá tartozhat.

(52) Az Unióban a legtöbb munkahelyet a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Alapvető fontossággal bírnak a jövőbeli növekedés szempontjából, azonban gyakran gátakba és akadályokba ütköznek a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésekor, különösen határokon átnyúló helyzetekben. Ezért a mikro-, kis- és középvállalkozások működését az akadálymentességre vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek a szükséges biztosítékok fenntartása mellett történő harmonizálásával kell segíteni.

(53) Ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások élvezzék ezen irányelv előnyeit, ténylegesen teljesíteniük kell a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (17) és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerinti azon követelményeket, amelyek célja az ajánlásban foglalt szabályok kijátszásának megakadályozása.

(54) Az uniós jogszabályok egységességének biztosítása érdekében, az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények sajátos jellemzőinek elismerése mellett ezen irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (18) kell épülnie, mivel olyan termékekre vonatkozik, amelyek már más uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak.

(55) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az ellátási és az értékesítési láncba bekapcsolódó minden gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.. Ugyanennek kell vonatkoznia a szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőkre is. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan, az egyes gazdasági szereplők által az ellátási és az értékesítési folyamatban betöltött szerepkörnek megfelelően kell meghatározni.

(56) A gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek és a szolgáltatások megfelelőségéért az akadálymentes hozzáférés magas szintű védelmének elősegítése és az uniós piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében.

(57) Az ezen irányelv szerinti kötelezettségeket egyenlő mértékben kell alkalmazni a köz-, illetve a magánszektor gazdasági szereplőire.

(58) mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelést. Bár a termékek megfelelőségéért a gyártó felel, a piacfelügyeleti hatóságoknak kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük annak ellenőrzésében, hogy az Unióban forgalmazott termékek gyártása az uniós jogszabályokkal összhangban történik-e.

(59) Az importőröket és a forgalmazókat be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, azokban aktívan részt kell venniük, és az érintett termékre vonatkozó valamennyi szükséges információt az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(60) Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek ennek az irányelvnek, és meg kell bizonyosodniuk különösen arról, hogy a gyártók lefolytatták e termékek tekintetében a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat.

(61) Amikor egy terméket forgalomba hoznak, az importőröknek fel kell tüntetniük a terméken a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük.

(62) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy a termék általuk történő kezelése ne befolyásolja hátrányosan a terméknek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelését.

(63) Amennyiben bármely gazdasági szereplő a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott terméket, amely befolyásolhatja a terméknek az alkalmazandó követelményeknek való megfelelését, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(64) Az arányosság érdekében az akadálymentességi követelményeket csak olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójanak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, vagy csak olyan mértékben, hogy ne legyen szükséges a termékek és a szolgáltatások olyan mértékű jelentős módosítása, amely ezen irányelv fényében alapvető módosulásnak minősül. Ugyanakkor rendelkezésre kell állniuk olyan ellenőrzési mechanizmusoknak, amelyek alapján meg lehet vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli kivételek jogosultságát.

(65) Ennek az irányelvnek a "gondolkozz először kicsiben" elvét kell követnie és figyelembe kell vennie az adminisztratív terheket, amelyekkel a kkv-k szembesülnek. Könnyen teljesíthető szabályokat kell megállapítania a megfelelőségértékelés tekintetében, és általános kivételek és eltérések helyett védzáradékokról kell rendelkeznie ezen vállalkozások esetében. Következésképpen a legmegfelelőbb megfelelőségértékelési eljárások kiválasztási és végrehajtási szabályainak megállapításakor figyelembe kell venni a kkv-k helyzetét, és az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelésének kötelezettségét olyan mértékűre kell korlátozni, hogy az ne rójon aránytalan terheket a kkv-kra. Ezen túlmenően a piacfelügyeleti hatóságoknak a vállalkozások méretével és a kis sorozatban vagy nem sorozatban történő termeléssel arányos módon kell eljárniuk, anélkül, hogy szükségtelen akadályokat teremtenének a kkv-j számára, illetve veszélyeztetnék a közérdek védelmét.

(66) Rendkívüli esetekben, ha az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés a gazdasági szereplőkre aránytalan terhet róna, a gazdasági szereplőket csak olyan mértékben kell ezen követelmények teljesítésére kötelezni, hogy azok ne jelentsenek aránytalan terhet számukra. Az ilyen kellően indokolt esetekben a gazdasági szereplők számára észszerű módon nem lenne lehetséges az ezen irányelvben meghatározott egy vagy több akadálymentességi követelmény teljeskörű alkalmazása. A gazdasági szereplőnek azonban gondoskodnia kell arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatás vagy termék a lehető legnagyobb mértékben akadálymentesen hozzáférhető legyen az említett akadálymentességi követelmények olyan mértékű alkalmazásával, amely nem jelent aránytalan terhet. Azon akadálymentességi követelmények, amelyekről a gazdasági szereplő nem vélte úgy, hogy azok aránytalan terhet jelentenek, teljes mértékben alkalmazandóak. Az egy vagy több akadálymentességi követelmény teljesítése alól az általuk támasztott aránytalan teher miatti mentesítés nem haladhatja meg az ahhoz szigorúan szükséges mértéket, hogy az egyes esetekben az adott termék vagy szolgáltatás tekintetében korlátozzák e terhet. Az aránytalan terhet jelentő intézkedések alatt olyan intézkedések értendők, amelyek további túlzott szervezési vagy pénzügyi terhet rónának a gazdasági szereplőre, figyelembe véve azt is, hogy az ezen irányelv szerinti kritériumok alapján az intézkedések várhatóan milyen haszonnal járnának a fogyatékossággal élő személyek számára. E megfontolások alapján kritériumokat kell meghatározni annak lehetővé tétele érdekében, hogy mind a gazdasági szereplők, mind az illetékes hatóságok képesek legyenek különböző helyzeteket összehasonlítani, és szisztematikusan felmérjék az aránytalan teher fennállását. Kizárólag jogos indokok vehetők figyelembe annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeket milyen mértékben nem lehet teljesíteni amiatt, hogy azok aránytalan terhet jelentenének. A prioritás, az idő és az ismeretek hiányát nem lehet jogos indoknak tekinteni.

(67) Az aránytalan teher átfogó értékelését a VI. mellékletben meghatározott kritériumok alkalmazásával kell elvégezni. Az aránytalan teher értékelését a gazdasági szereplőnek a releváns kritériumok figyelembevételével dokumentálnia kell. A szolgáltatóknak legalább ötévente meg kell újítaniuk az aránytalan teherre vonatkozó értékelésüket.

(68) A gazdasági szereplőnek tájékoztatnia kell az érintett hatóságokat arról, hogy ezen irányelv alapvető módosulásra és/vagy az aránytalan teherre vonatkozó rendelkezéseire támaszkodott. A gazdasági szereplőknek csak az érintett hatóságok kérelmére kell benyújtaniuk az értékelés egy példányát, amelyben ismertetik, hogy a termékük vagy szolgáltatásuk miért nem maradéktalanul akadálymentes, és amelyben bizonyítékkal szolgálnak az aránytalan teherre vagy az alapvető módosulásra vagy mindkettőre.

(69) Amennyiben az előírt értékelés alapján a szolgáltató azt állapítja meg, hogy aránytalan terhet jelentene, ha az adott szolgáltatások nyújtására használt minden önkiszolgáló terminálnak meg kellene felelnie az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, a szolgáltatónak az említett követelményeket mégis alkalmaznia kell olyan mértékben, amely követelmények nem rónak ilyen aránytalan terhet számára. Következésképpen a szolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy vajon az, ha minden önkiszolgáló terminál esetében korlátozott szintű akadálymentes hozzáférést biztosítanak, vagy ha rendelkezésre bocsátanak néhány teljes mértékben akadálymentesen hozzáférhető önkiszolgáló terminált, milyen mértékben tenné lehetővé számukra, hogy elkerüljék az amúgy egyébként őket terhelő aránytalan terhet, és a szolgáltatóknak csak ebben a mértékben kell megfelelniük az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek.

(70) A mikrovállalkozásokat korlátozott emberi erőforrásaik, csekély éves árbevételük vagy behatárolt éves mérlegük megkülönböztetik minden egyéb vállalkozástól. Az akadálymentességi követelmények teljesítése miatt a mikrovállalkozásokra háruló teher ezért általánosságban pénzügyi és emberi erőforrásaik nagyobb részét emészti fel, mint más vállalkozások esetében, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a költségek aránytalan hányadát teszi ki. A mikrovállalkozások esetében a költségek jelentős hányadát teszi ki az ahhoz szükséges dokumentáció és nyilvántartás elkészítése és megőrzése, hogy bizonyítani tudják az uniós jogszabályokban meghatározott különböző követelmények teljesítését. Noha az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie értékelni az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés arányosságát, és csak annyiban megfelelnie e követelményeknek, amennyiben azok nem aránytalanok, ilyen értékelés előírása a szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra önmagában aránytalan terhet róna rájuk. Ezért helyénvaló, hogy az ezen irányelv szerinti követelmények és kötelezettségek ne legyenek alkalmazandók az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra.

(71) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel foglalkozó mikrovállalkozásokra vonatkozóan az aránytalan adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ezen irányelv szerinti követelményeknek és kötelezettségeknek enyhébbnek kell lenniük.

(72) Noha egyes mikrovállalkozások mentesülnek az ezen irányelv szerinti követelmények alól, valamennyi mikrovállalkozást ösztönözni kell olyan termékek gyártására, behozatalára vagy forgalmazására, valamint olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy javuljon versenyképességük és növekedési potenciáljuk a belső piacon. A tagállamoknak ezért iránymutatással kell szolgálniuk és eszközöket kell biztosítaniuk a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását.

(73) Minden gazdasági szereplőnek a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor, illetve a szolgáltatások nyújtásakor a piacon felelősen, és az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban kell eljárnia.

(74) Az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítése érdekében indokolt előírni a megfelelés vélelmét azon termékek és szolgáltatások esetében, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban az e követelmények részletes műszaki előírásai kidolgozásának céljából elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak. A Bizottság már több olyan megbízást is (így például az M/376, az M/473 és az M/420 sz. szabványosítási megbízást) adott az európai szabványügyi szerveknek akadálymentességi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.

(75) Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor harmonizált szabványok ellen hivatalos kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem tesznek eleget az ezen irányelv szerinti követelményeknek.

(76) Az európai szabványoknak piacorientáltnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, a harmonizált szabványok készítésére irányuló kérésében világosan megfogalmazott szakpolitikai célokat, továbbá konszenzuson kell alapulniuk. Harmonizált szabványok hiányában és amennyiben a belső piaci harmonizáció céljából szükséges, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények műszaki előírásainak megállapítására vonatkozóan. A műszaki előírások alkalmazását az ilyen esetekre kell korlátozni. A Bizottság számára különösen abban az esetben kell lehetővé tenni műszaki előírások elfogadását, ha a szabványosítási folyamat az érdekelt felek közötti konszenzus hiányában megakad, vagy ha indokolatlan késedelem alakul ki a harmonizált szabvány kidolgozásában például azért, mert a megkívánt minőségi szintet nem érték el. A Bizottságnak elegendő időt kell hagynia az egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérés elfogadása és az ugyanarra az akadálymentességi követelményre vonatkozó műszaki előírás elfogadása között. A Bizottság nem fogadhat el műszaki előírásokat, ha korábban nem próbálta meg az európai szabványügyi rendszeren keresztül lefedni az akadálymentességi követelményeket, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a műszaki előírás tiszteletben tartja az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket.

(77) Az ezen irányelv szerinti, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek eleget tevő harmonizált szabványok és műszaki előírások leghatékonyabb módon történő megállapítása céljából a Bizottságnak - amennyiben megvalósítható - be kell vonnia a folyamatba a fogyatékossággal élő személyek európai ernyőszervezeteit és minden egyéb érintett érdekelt felet.

(78) Az információkhoz való, piacfelügyeleti célú tényleges hozzáférés biztosítása érdekében az összes alkalmazandó uniós jogi aktusnak való megfelelés igazolásához szükséges információkat egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza valamennyi vonatkozó egyedi megfelelőségi nyilatkozatot.

(79) A termékek megfelelőségértékelése tekintetében ennek az irányelvnek belső gyártásellenőrzés "A. modulját" kell használnia, amelyet a 768/2008/EK határozat II. melléklete határoz meg. mivel az lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott termékek megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek, miközben nem jár indokolatlan terhekkel.

(80) A termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenység végzése és a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzése során a hatóságoknak ellenőrizniük kell a megfelelőségértékeléseket, ideértve azt is, hogy az alapvető módosulás vagy aránytalan teher vonatkozó értékelését megfelelően végezték-e el. A hatóságoknak feladataik elvégzése során a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel is együtt kell működniük.

(81) A szolgáltatások esetében az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékeléséhez szükséges információkat az általános feltételeknek vagy egy azzal egyenértékű dokumentumnak kell tartalmaznia, a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) sérelme nélkül.

(82) A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a CE-jelölés, amely jelzi, hogy a termék megfelel az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek. Ennek az irányelvnek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) a CE-jelölésre vonatkozóan megállapított általános elveket kell követnie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiadásán kívül a gyártónak költséghatékony módon tájékoztatnia kell a fogyasztókat a termék akadálymentességéről.

(83) A 765/2008/EK rendeletnek megfelelően a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó akadálymentességi követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(84) A 768/2008/EK határozatnak megfelelően saját területükön a tagállamok felelősek a termékek szigorú és hatékony piacfelügyeletének a biztosításáért, és piacfelügyeleti hatóságaik számára megfelelő hatásköröket és erőforrásokat kell biztosítaniuk.

(85) A tagállamoknak ellenőrizniük kell a szolgáltatásoknak az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek való megfelelését, és nyomon kell követniük a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy bejelentéseket a korrekciós intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében.

(86) A Bizottság adott esetben az érintett felekkel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat fogadhat el, amelyek támogatják a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti koordinációt. A Bizottság és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kezdeményezéseket dolgozzanak ki az erőforrásoknak és a szakértelemnek a hatóságok közötti megosztása céljából.

(87) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok a VIII. és IX. fejezet szerint ellenőrizzék a gazdasági szereplőknek a VI. mellékletben foglalt kritériumoknak való megfelelését. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kijelöljenek egy szakosodott szervet a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek végrehajtására. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, hogy az ilyen szakosodott szerv hatásköre csupán ezen irányelv vagy annak egyes részei hatályára korlátozódjon, a tagállamok 765/2008/EK rendelet szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül.

(88) Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely az egyik tagállam által hozott intézkedések miatt a tagállamok között kialakult vita esetén lenne alkalmazandó, amely lehetővé teszi az érdekelt felek tájékoztatását az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek. A védintézkedési eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(89) Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek abban, hogy a valamely tagállam által hozott intézkedés indokolt, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány vagy a műszaki előírás hiányosságainak tulajdonítható.

(90) A közbeszerzésről szóló 2014/24/EU (22) és 2014/25/EU (23) európai parlamenti és tanácsi irányelvek, amelyek meghatározzák a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra vonatkozó eljárásokat bizonyos áruk (termékek), szolgáltatások és építési beruházások tekintetében, arról rendelkeznek, hogy minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai - általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait. Ezek az irányelvek előírják továbbá, hogy amennyiben uniós jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást - amennyiben a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait érinti - e jogi aktusra való hivatkozással kell megállapítani. Ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében kötelező akadálymentességi követelményeket kell meghatároznia. Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények nem kötelezőek azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyek nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az akadálymentességi követelményeknek az ezen irányelvtől eltérő uniós jogi aktusokban foglalt vonatkozó kötelezettségek teljesítése céljából való alkalmazása azonban megkönnyítené az akadálymentesség megvalósítását és hozzájárulna a jogbiztonsághoz, valamint az akadálymentességi követelmények közelítéséhez az Unióban. Ezen irányelv nem akadályozhatja a hatóságokat abban, hogy olyan akadálymentességi követelményeket határozzanak meg, amelyek túlmutatnak az ezen irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeken.

(91) Ez az irányelv nem változtathatja meg az egyéb uniós jogi aktusokban foglalt, az akadálymentességre vonatkozó rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét.

(92) Ez az irányelv csak olyan közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után küldték el az eljárást megindító felhívást, vagy - azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor - amelyekre vonatkozóan ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után indította meg az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást.

(93) Ezen irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: azon akadálymentességi követelmények pontosabb meghatározása, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt céljukat, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus részletesebben meghatározza őket; azon időszak módosítása, amely során a gazdasági szereplőknek képesnek kell lenniük azonosítani azokat az egyéb gazdasági szereplőket, amelyek részükre terméket szállítottak, vagy amelyek részére ők szállítottak terméket; valamint azon vonatkozó kritériumok részletes meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük annak értékelésekor, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan terhet jelent-e. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (24) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(94) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a műszaki előírásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (25) megfelelően kell gyakorolni.

(95) A tagállamoknak gondoskodniuk kell az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről, és ezért megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat - mint például a piacfelügyeleti hatóságok általi utólagos ellenőrzés - kell létrehozniuk annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli mentesülés jogosultságát. Az akadálymentességgel kapcsolatos panaszok kezelése során a tagállamoknak meg kell felelniük a megfelelő ügyintézés általános elvének és különösen a tisztviselők azon kötelezettségének, hogy minden egyes panasz esetében biztosítsák az észszerű határidőn belüli határozathozatalt.

(96) Ezen irányelv egységes végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése, valamint tanácsadás céljából az érintett hatóságokból és érdekelt felekből álló munkacsoportot kell létrehoznia. Ösztönözni kell a hatóságok és az érintett felek, köztük a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek közötti együttműködést, többek között ezen irányelv akadálymentességi követelményekre vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazásának javítása, valamint az alapvető módosulásra és az aránytalan teherre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának nyomon követése érdekében.

(97) Tekintettel a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó területeken meglévő jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó jogi keretre, ennek az irányelvnek a végrehajtásra és a szankciókra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók azokra a közbeszerzési eljárásokra, amelyekre az ezen irányelv szerinti kötelezettségek vonatkoznak. E kizárás nem sérti a tagállamok Szerződések szerinti, arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az uniós jogszabályok alkalmazásának és eredményességének biztosítása érdekében.

(98) A szankcióknak megfelelőnek kell lenniük a jogsértések jellege és a körülmények szempontjából, hogy ne jelentsenek alternatívát a gazdasági szereplők számára a tekintetben, hogy teljesíteniük kell a termékek vagy a szolgáltatások akadálymentesítésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

(99) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban olyan alternatív vitarendezési mechanizmusok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvnek való megfelelés feltételezett nem teljesülésének rendezését, a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtti eljárásindítás előtt.

(100) A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (26) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt.

(101) Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a szolgáltatók rendelkezésére az ezen irányelv szerinti követelményekhez való alkalmazkodáshoz, az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított ötéves átmeneti időszakot kell előírni, amely alatt egy szolgáltatás nyújtásához használt, ezen időpont előtt forgalomba hozott termékeknek nem kell megfelelniük az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, kivéve akkor, ha azokat a szolgáltatók az átmeneti időszak alatt lecserélik. Tekintettel az önkiszolgáló terminálok költségeire és hosszú élettartamára, helyénvaló előírni, hogy a szolgáltatások nyújtására használt ilyen terminálokat tovább lehessen használni a gazdasági élettartamuk végéig, hacsak le nem cserélik őket ezen időszak alatt, de legfeljebb 20 évig.

(102) Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdőnapját követően forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni, ideértve az ezen időpontot követően forgalomba hozott, harmadik országokból behozott használt termékeket is.

(103) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert alapelveket. Ez az irányelv különösen a fogyatékossággal élő személyek ahhoz való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza, hogy élhessenek az önállóságuk, társadalmi és foglalkoztatási integrációjuk, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedések előnyeivel, és ösztönzi a Charta 21., 25. és 26. cikkének alkalmazását.

(104) mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás érdekében egyes akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályok elhárítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ez a jogrendszereikben jelenleg létező különböző szabályok harmonizációját igényli, az Unió szintjén azonban közös akadálymentességi követelmények és a belső piac működésére vonatkozó szabályok meghatározása révén e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások esetében közelíti az akadálymentességi követelményekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különösen az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások szabad mozgását akadályozó olyan tényezők felszámolása és megelőzése révén, amelyek az akadálymentes hozzáférésre vonatkozó eltérő tagállami követelményekből fakadnak.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv a 2025. június 28. után forgalomba hozott következő termékekre alkalmazandó:

a) általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerek és az ezekhez a hardverrendszerekhez szánt operációs rendszerek;

b) a következő önkiszolgáló terminálok:

i. fizetési terminálok;

ii. az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására szolgáló, következő önkiszolgáló terminálok:

- bankjegykiadó automaták;

- jegykiadó automaták;

- utasfelvételi automaták;

- interaktív önkiszolgáló információs terminálok, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves részeként beépített terminálokat;

c) interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt fogyasztói végberendezések;

d) interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez használt fogyasztói végberendezések; és

e) e-könyv-olvasók.

(2) A 32. cikk sérelme nélkül, ez az irányelv a 2025. június 28. után fogyasztóknak nyújtott, következő szolgáltatásokra alkalmazandó:

a) elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat;

b) audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások;

c) a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások következő elemei - a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével, amelyekkel kapcsolatban csak az v. alpont szerinti elemek alkalmazandók:

i. honlapok;

ii. mobileszköz-alapú szolgáltatások, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

iii. elektronikus menetjegyek és elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások;

iv. a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás, a valós idejű utazási információkat is beleértve; ez az információs képernyők tekintetében az Unió területén található interaktív képernyőkre korlátozódik; és

v. az Unió területén található interaktív önkiszolgáló terminálok, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves részeként beépített, az említett személyszállítási szolgáltatások bármely részének nyújtásához használt ilyen terminálokat;

d) lakossági banki szolgáltatások;

e) elektronikus könyvek és dedikált szoftver; és

f) e-kereskedelmi szolgáltatások.

(3) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívások megválaszolására.

(4) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a honlapok és a mobilalkalmazások következő tartalmaira:

a) a 2025. június 28. előtt közzétett, előzetesen rögzített időalapú média;

b) a 2025. június 28. előtt irodai fájlformátumban közzétett tartalmak;

c) online térképek és térképszolgáltatások, feltéve, hogy a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;

d) harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá;

e) olyan honlapok és mobilalkalmazások tartalmai, amelyek archívnak minősülnek, azaz csak olyan tartalmakat foglalnak magukban, amelyeket 2025. június 28. után nem frissítenek vagy nem szerkesztenek.

(5) Ez az irányelv nem sérti az (EU) 2017/1564 irányelvet és az (EU) 2017/1563 rendeletet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "fogyatékossággal élő személyek": minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi, vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását;

2. "termék": egy gyártási folyamat révén előállított olyan anyag, készítmény vagy áru, amely nem tartozik az alábbi kategóriák egyikébe sem: élelmiszer, takarmány, élő növény vagy állat, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termék;

3. "szolgáltatás": a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott szolgáltatás;

4. "szolgáltató": olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az uniós piacon szolgáltatást nyújt vagy ajánlatokat tesz egy ilyen szolgáltatás fogyasztók részére való nyújtására az Unióban;

5. "audiovizuális médiaszolgáltatások": a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatások;

6. "audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások": az elektronikus hírközlési hálózatok által közvetített olyan szolgáltatások, amelyek rendeltetése audiovizuális médiaszolgáltatások azonosítása, kiválasztása, megtekintése és az azokra vonatkozó információk szerzése, valamint bármely olyan biztosított jellemző - például feliratok a siket és a nagyothalló személyek számára, hangos leírás, hangos feliratozás és jelnyelvi tolmácsolás -, amely olyan intézkedések végrehajtásából ered, amelyek célja, hogy a 2010/13/EU irányelv 7. cikkében említetteknek megfelelően a szolgáltatásokat akadálymentessé tegyék; ez magában foglalja továbbá az elektronikus műsorújságokat is;

7. "audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezések": olyan berendezések, amelyek fő rendeltetése az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása;

8. "elektronikus hírközlési szolgáltatás": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

9. "teljeskörű beszélgetési szolgáltatás": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott teljeskörű beszélgetési szolgáltatás;

10. "segélyszolgálati állomás": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 36. pontjában meghatározott segélyszolgálati állomás;

11. "illetékes segélyszolgálati állomás": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 37. pontjában meghatározott illetékes segélyszolgálati állomás;

12. "készenléti segélyszolgálat": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 39. pontjában meghatározott készenléti segélyszolgálat;

13. "segélyhívás": az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 38. pontjában meghatározott segélyhívás;

14. "valós idejű szöveg": kétpontos kapcsolaton vagy többpontos konferenciaalkalmazáson keresztül használt olyan szöveges kommunikációs forma, ahol a beírt szöveg oly módon kerül továbbításra, hogy a felhasználó a kommunikációt karakteralapú formátumban folyamatosnak érzékeli;

15. "forgalmazás": valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

16. "forgalomba hozatal": valamely termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

17. "gyártó": az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy terméket gyárt, vagy aki vagy amely saját neve vagy védjegye alatt egy terméket terveztet vagy gyártat, és forgalmaz;

18. "meghatalmazott képviselő": az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

19. "importőr": az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

20. "forgalmazó": az a gyártótól vagy az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;

21. "gazdasági szereplő": a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó vagy a szolgáltató;

22. "fogyasztó": bármely természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból az adott terméket megvásárolja vagy az adott szolgáltatást igénybe veszi;

23. "mikrovállalkozás": olyan10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amely éves árbevétele nem haladja meg a 2 millió EUR-t vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t;

24. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": olyan, 250-nél főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t; ez a fogalom nem foglalja magában a mikrovállalkozásokat;

25. "harmonizált szabvány": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

26. "műszaki előírások": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott műszaki előírások, amelyek eszközül szolgálnak a valamely termékre vagy szolgáltatásra alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfeleléshez;

27. "forgalomból történő kivonás": minden olyan intézkedés, amelynek célja az értékesítési láncban lévő valamely termék forgalmazásának a megakadályozása;

28. "lakossági banki szolgáltatások": a következő banki és pénzügyi szolgáltatások nyújtása fogyasztók részére:

a) a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) vagy a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) hatálya alá tartozó hitelmegállapodások;

b) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában, valamint B. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában meghatározott szolgáltatások;

c) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

d) a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 2. cikkének 6. pontjában meghatározott fizetési számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások; és

e) a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

29. "fizetési terminál": egy olyan berendezés, amelynek fő rendeltetése, hogy fizikai értékesítési pontokon - de virtuális környezetben nem - lehetővé tegye az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 14. pontjában meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést;

30. "e-kereskedelmi szolgáltatások": távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton, valamint a fogyasztó egyéni kérelmére, a fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatások;

31. "légi személyszállítási szolgáltatások": az 1107/2006/EK rendelet 2. cikkének l) pontjában meghatározott kereskedelmi célú légi utasszállítás, valamely repülőtérről való indulás, repülőtéren való átszállás vagy repülőtérre való érkezés esetén, amennyiben a repülőtér valamely tagállam területén található, ideértve az olyan légi járatokat is, amelyek valamely harmadik országban található repülőtérről indulnak egy valamely tagállam területén lévő olyan repülőtérre, ahol a szolgáltatásokat uniós légi fuvarozók nyújtják;

32. "autóbuszos személyszállítási szolgáltatások": a 181/2011/EU rendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatások;

33. "vasúti személyszállítási szolgáltatások": az 1371/2007/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi vasúti személyszállítási szolgáltatás, a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett szolgáltatások kivételével;

34. "vízi személyszállítási szolgáltatások": az 1177/2010/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatások, a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett szolgáltatások kivételével;

35. "városi és elővárosi közlekedési szolgáltatások": a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 3. cikkének 6. pontjában meghatározott városi és elővárosi közlekedési szolgáltatások; ezen irányelv alkalmazásában azonban e fogalom kizárólag a következő közlekedési módokra terjed ki: vasút, autóbusz, metró, villamos és trolibusz;

36. "regionális közlekedési szolgáltatások": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 7. pontjában meghatározott regionális közlekedési szolgáltatások; ezen irányelv alkalmazásában azonban e fogalom kizárólag a következő közlekedési módokra terjed ki: vasút, autóbusz, metró, villamos és trolibusz;

37. "támogató-segítő technológia": olyan áru, berendezés, szolgáltatás vagy termékrendszer, a szoftvert is beleértve, amelynek rendeltetése a fogyatékossággal élő személyek funkcionális képességeinek fokozása, fenntartása, helyettesítése vagy javítása, illetve a károsodások, a tevékenységi korlátozottságok és a részvételi akadályok enyhítése és kompenzálása;

38. "operációs rendszer": olyan szoftver, amely többek között kezeli a periféria-hardvert összekapcsoló interfészt, ütemezi a feladatokat, elosztja a tárolóhelyet, és a felhasználó számára alapértelmezett interfészt - ezen belül grafikus felhasználói interfészt- biztosít azokban az esetekben, amikor nem fut alkalmazás, függetlenül attól, hogy az ilyen szoftver az általános lakossági felhasználású számítógépes hardver szerves része-e vagy különálló szoftver, amelynek rendeltetése, hogy általános lakossági felhasználású számítógépes hardveren fusson; nem tartozik ide az operációs rendszer betöltésekor vagy telepítésekor szükséges operációsrendszer-betöltő program, az input/output alaprendszer vagy egyéb firmware;

39. "általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszer": lakossági használatra szánt olyan hardverkombináció, amely komplett számítógépet alkot, jellemzője pedig a sokoldalú alkalmazhatóság és az a tulajdonság, hogy a megfelelő szoftverrel végrehajthatók vele a fogyasztók által végzett leggyakoribb számítástechnikai feladatok; ide tartoznak a személyi számítógépek, különösen az asztali számítógépek, a laptopok, az okostelefonok és a táblagépek;

40. "interaktív számítástechnikai kapacitás": ember és eszköz közötti interakciót támogató, adat-, hang- vagy videofeldolgozást és -továbbítást lehetővé tevő funkció, vagy ezek bármilyen kombinációja;

41. "elektronikus könyv és dedikált szoftver": valamely könyv elektronikus - hozzáférhető, navigálható, olvasható és használható - változatát megjelenítő digitális fájlok nyújtásából álló szolgáltatás, valamint az említett digitális fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló szoftver, ideértve a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat, köztük mobilalkalmazásokat is, ez azonban nem foglalja magában a 42. pont szerinti fogalommeghatározás hatálya alá tartozó szoftvereket;

42. "e-könyv-olvasó": elektronikuskönyv-fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló dedikált eszköz, ideértve a hardvert és a szoftvert is;

43. "elektronikus menetjegyek": olyan rendszer, amelyben az utazásra jogosító dokumentumok - egyszeri vagy többszöri utazásra jogosító jegyek, bérletek vagy utazási kreditek - tárolása elektronikus módon történik egy fizikai utazási bérleten vagy más eszközön, azok papíralapú nyomtatott jegyként való használata helyett;

44. "elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások": olyan rendszer, amelyben a személyszállítás igénybevételére jogosító menetjegyek megvásárlása többek között az interneten történik interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező eszköz használatával, és azt a vásárló elektronikus formátumban kapja kézhez, amely lehetővé teszi, hogy azt papír formátumban kinyomtassa vagy utazása során interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező mobil eszköz felhasználásával bemutassa.

II. FEJEZET

Akadálymentességi követelmények és szabad mozgás

4. cikk

Akadálymentességi követelmények

(1) A tagállamok - e cikk (2), (3) és (6) bekezdésével összhangban, valamint ezen irányelv 14. cikkére is figyelemmel - biztosítják, hogy a gazdasági szereplők kizárólag olyan termékeket hozzanak forgalomba és kizárólag olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek megfelelnek az I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(2) Minden terméknek meg kell felelnie az I. melléklet I. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

Minden terméknek - az önkiszolgáló terminálok kivételével - meg kell felelnie az I. melléklet II. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(3) E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül minden szolgáltatásnak - a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével - meg kell felelnie az I. melléklet III. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül minden szolgáltatásnak meg kell felelnie az I. melléklet IV. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(4) A tagállamok - a nemzeti feltételektől függően - dönthetnek úgy, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek által használt épített környezetnek meg kell felelnie a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat.

(5) A szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokat mentesíteni kell az e cikk (3) bekezdésében említett akadálymentességi követelményeknek való megfelelés kötelezettsége alól, illetve az említett követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos minden kötelezettség alól.

(6) A tagállamok iránymutatást adnak és eszközöket biztosítanak a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását. A tagállamok ezeket az eszközöket az érintett érdekelt felekkel egyeztetve dolgozzák ki.

(7) A tagállamok tájékoztathatják a gazdasági szereplőket azokról a lehetséges megoldásokról, amelyek indikatív példái a II. mellékletben szerepelnek, és amelyek hozzájárulnak az I. melléklet szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfeleléshez.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása megfeleljen az I. melléklet V. szakaszában meghatározott egyedi akadálymentességi követelményeknek, mégpedig a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet oly módon történő kiegészítésére vonatkozóan, hogy pontosabban meghatározza azon akadálymentességi követelményeket, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt céljukat - ilyenek például az interoperabilitással kapcsolatos követelmények -, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus részletesebben meghatározza őket.

5. cikk

A személyszállítás területén hatályos uniós jogszabályok

Az akadálymentesen hozzáférhető információk nyújtására és az akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó, a 261/2004/EK, az 1107/2006/EK, az 1371/2007/EK, az 1177/2010/EU és a 181/2011/EU rendeletben, valamint a 2008/57/EK irányelv alapján elfogadott releváns jogi aktusokban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatásokat az ezen irányelv követelményeinek megfelelő szolgálatásnak kell tekinteni. Ha ez az irányelv az említett rendeletekben és az említett jogi aktusokban foglaltakon felül további követelményekről rendelkezik, ezeket a további követelményeket teljes mértékben alkalmazni kell.

6. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok az akadálymentességi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan termékek forgalmazását, illetve olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.

III. FEJEZET

A termékekkel foglalkozó gazdasági szereplők kötelezettségei

7. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek tervezése és gyártása az ezen irányelv szerinti, alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelően történt.

(2) A gyártóknak a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően el kell készíteniük a műszaki dokumentációt, és el kell végezniük vagy el kell végeztetniük az említett melléklet szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Ha az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a gyártóknak el kell készíteniük az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és el kell helyezniük a CE-jelölést.

(3) A gyártóknak a termék forgalomba hozatalát követően öt évig meg kell őrizniük a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(4) A gyártóknak gondoskodniuk kell olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását. Megfelelően figyelembe kell venniük a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

(5) A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyezzenek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, akkor azt, hogy a szükséges információ a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján szerepeljen.

(6) A gyártóknak fel kell tüntetniük a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(7) A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és egyéb végfelhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, illetve bármilyen címkézésnek egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie.

(8) Ha a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek e termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, a gyártók erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben a gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9) A gyártónak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére meg kell adnia e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A gyártónak a hatóság kérésére együtt kell működnie az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általa forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek és különösen a amely révén biztosítható, hogy termékek újra megfeleljenek az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

8. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 7. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselőnek a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A megbízásban legalább a következők elvégzését kell lehetővé tenni a meghatalmazott képviselő számára:

a) az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartása öt évig a piacfelügyeleti hatóságok részére;

b) valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentáció átadása az említett hatóságnak;

c) az illetékes nemzeti hatóságok kérelmére együttműködés velük minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba.

(2) A termék forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a IV. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó elkészítette az említett mellékletben előírt műszaki dokumentációt, a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és hogy mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó teljesítette a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3) Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy valamely termék nem felel meg az ezen irányelv szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőr addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrnek erről tájékoztatnia kell mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4) Az importőröknek a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján fel kell tüntetniük a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(5) Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően.

(6) Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

(7) Az importőröknek a piacfelügyeleti hatóságok részére öt évig rendelkezésre kell tartaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítaniuk kell, hogy a műszaki dokumentációt kérésre az említett hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(8) Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrök erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben az importőröknek nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9) Az importőröknek valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk az említett hatóság részére a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven. Kérésre együtt kell működniük az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

10. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) A termék forgalmazásakor a forgalmazóknak kellő gondossággal kell eljárniuk az ezen irányelv szerinti követelményekkel kapcsolatban.

(2) A termék forgalmazása előtt a forgalmazóknak ellenőrizniük kell, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót olyan nyelven, amely a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és az importőrök betartották-e a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3) Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy termék nem felel meg az ezen irányelv szerinti alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor addig nem forgalmazhatja a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazónak erről tájékoztatnia kell a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

(5) Ha valamely forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelvnek, köteles gondoskodni arról, hogy meghozzák azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek az említett termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazók erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(6) A forgalmazóknak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Kérésre együtt kell működniük az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalmazott termékek meg nem felelése az ezen irányelv szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

11. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és rá a 7. cikk szerinti gyártói kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott terméket, amely befolyásolhatja a termék ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfelelését.

12. cikk

A termékekkel foglalkozó gazdasági szereplők azonosítása

(1) A 7-10. cikkben említett gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére a következőket:

a) bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely a részükre terméket szállított;

b) bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely részére terméket szállítottak.

(2) A 7-10. cikkben említett gazdasági szereplőknek a termék részükre történő leszállítását követően öt évig, illetve a termék általuk történő leszállítását követően öt évig képesnek kell lenniük az e cikk (1) bekezdésében említett információk bemutatására.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv annak céljából történő módosítására vonatkozóan, hogy meghatározott termékek esetében megváltoztassa az e cikk (2) bekezdésében említett időtartamot. Ezen módosított időtartamnak hosszabbnak kell lennie öt évnél, és arányosnak kell lennie az érintett termék gazdaságilag hasznos élettartamával.

IV. FEJEZET

A szolgáltatók kötelezettségei

13. cikk

A szolgáltatók kötelezettségei

(1) A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek megfelelően tervezzenek és nyújtsanak szolgáltatásokat.

(2) A szolgáltatóknak az V. mellékletnek megfelelően össze kell állítaniuk a szükséges információkat, és ismertetniük kell, hogy szolgáltatásaik hogyan felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek. Ezeket az információkat írásos és szóbeli formában, a fogyatékossággal élő személyek számára is akadálymentesen hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni. A szolgáltatóknak az információkat mindaddig meg kell őrizniük, amíg a szolgáltatás működik.

(3) A 32. cikk sérelme nélkül, a szolgáltatóknak gondoskodniuk kell olyan eljárások meglétéről, amelyekkel elérhető, hogy a szolgáltatások nyújtása folyamatosan megfeleljen az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek. A szolgáltatóknak megfelelően figyelembe kell venniük a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jellemzők megváltozását, az alkalmazandó akadálymentességi követelmények megváltozását, valamint azoknak a harmonizált szabványoknak vagy műszaki előírásoknak a megváltozását, amelyekre való hivatkozással alapján megállapították, hogy egy szolgáltatás megfelel az akadálymentességi követelményeknek.

(4) Meg nem felelés esetén a szolgáltatóknak meg kell hozniuk azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szolgáltatás megfeleljen az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek. Továbbá ha a szolgáltatás nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a szolgáltatóknak erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, ahol a szolgáltatást nyújtják, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(5) A szolgáltatóknak valamely illetékes hatóság indokolt kérelmére meg kell adniuk minden olyan információt, amely annak igazolásához szükséges, hogy a szolgáltatás megfelel az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek. A szolgáltatók az említett hatóság kérelmére kötelesek együttműködni a hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedésben, hogy a szolgáltatás megfeleljen az említett követelményeknek.

V. FEJEZET

A termékek vagy a szolgáltatások alapvető módosulása és a gazdasági szereplőkre háruló aránytalan terhek

14. cikk

Alapvető módosulás és aránytalan teher

(1) A 4. cikkben említett akadálymentességi követelmények kizárólag olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben a megfelelés:

a) nem tesz szükségessé a termékben vagy a szolgáltatásban olyan jelentős módosítást, amely a termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonságainak alapvető módosulását eredményezi; és

b) nem ró aránytalan terhet az érintett gazdasági szereplőkre.

(2) A gazdasági szereplőknek értékelést kell végezniük arról, hogy a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeknek való megfelelés alapvető módosulást vezetne-e be vagy - a VI. mellékletben meghatározott vonatkozó kritériumok alapján - aránytalan terhet jelentene-e e cikk (1) bekezdése szerint.

(3) A gazdasági szereplőknek dokumentálniuk kell a (2) bekezdésben említett értékelést. A gazdasági szereplőknek meg kell őrizniük minden releváns eredményt az adott termék utolsó forgalmazásától számított ötéves időszakon, illetve az adott szolgáltatás utolsó nyújtásától számított ötéves időszakon keresztül. A piacfelügyeleti hatóságok vagy adott esetben szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok kérelmére a gazdasági szereplőknek e hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a (2) bekezdésben említett értékelés egy példányát.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a termékekkel foglalkozó mikrovállalkozások mentesülnek az általuk végzett értékelés dokumentálásának kötelezettsége alól. Ha azonban valamely piacfelügyeleti hatóság ezt kéri, a termékekkel foglalkozó mikrovállalkozások, valamint azok. amelyek az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntöttek, kötelesek a hatósággal közölni a(2) bekezdésben említett értékelés szempontjából releváns adatokat.

(5) Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazó szolgáltatóknak a következő esetekben minden egyes szolgáltatáskategória vagy -típus tekintetében meg kell újítaniuk az arra vonatkozó értékelésüket, hogy a teher aránytalannak tekinthető-e:

a) a nyújtott szolgáltatás módosításakor; vagy

b) a szolgáltatások megfelelőségéért felelős hatóságok kérelmére; és

c) minden esetben legalább ötévente.

(6) Ha a gazdasági szereplők saját forrásaikon kívül más, akár magán-, akár állami forrásokból származó, az akadálymentes hozzáférés javításának céljából nyújtott finanszírozásban is részesülnek, nem jogosultak az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazására.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet kiegészítése céljából, tovább pontosítva azokat a vonatkozó kritériumokat, amelyeket a gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés elkészítésekor. Az említett kritériumok további pontosításakor a Bizottság nem csupán a fogyatékossággal élő személyek számára jelentett potenciális előnyöket veszi figyelembe, hanem a funkcióképességükben korlátozott személyek számára jelentett potenciális előnyöket is.

Ha szükséges, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló első ilyen jogi aktust 2020. június 28-ig elfogadja. Az ilyen jogi aktus alkalmazása nem kezdődhet korábban, mint 2025. június 28.

(8) Ha a gazdasági szereplők egy adott termék vagy szolgáltatás esetében az (1) bekezdést alkalmazzák, erről tájékoztatniuk kell azon tagállam érintett piacfelügyeleti hatóságait vagy szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságait, amelyben az adott terméket forgalomba hozzák vagy az adott szolgáltatást nyújtják.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a mikrovállalkozásokra.

VI. FEJEZET

Harmonizált szabványok, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírások

15. cikk

A megfelelőség vélelme

(1) Azokról a termékekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben az említett szabványok vagy azok részei lefedik ezeket a követelményeket.

(2) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének megfelelően felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványokat a termékek I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeire vonatkozóan. A Bizottság a harmonizált szabvány kidolgozására irányuló első ilyen kérelem tervezetét 2021. június 28-ig benyújtja az érintett bizottságnak.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el olyan műszaki előírások meghatározására vonatkozóan, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendeletnek megfelelően nem tették közzé a harmonizált szabványokra való hivatkozást; és

b) vagy:

i. a Bizottság felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet harmonizált szabvány kidolgozására, a szabványosítási eljárás azonban indokolatlan késedelmet szenved vagy pedig egyetlen európai szabványügyi szervezet sem fogadta el a kérelmet; vagy pedig

ii. a Bizottság bizonyítani tudja, hogy a műszaki előírás megfelel az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek, azon követelmény kivételével, hogy a műszaki előírásokat nonprofit szervezetnek kellett volna kidolgoznia.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A műszaki előírásoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben az említett műszaki előírások vagy azok részei lefedik ezeket a követelményeket.

VII. FEJEZET

A termékek megfelelősége és a CE-jelölés

16. cikk

Termékekre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kinyilvánítja, hogy az alkalmazandó akadálymentességi követelmények teljesítését bizonyították. A 14. cikk kivételes alkalmazása esetén az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely akadálymentességi követelményekre vonatkozik az adott kivétel.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a 768/2008/EK határozat III. mellékletében foglalt minta struktúráját kell követnie. Tartalmaznia kell az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak indokolatlan terhet a mikrovállalkozásokra és a kkv-kre. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelyben a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Ha a termék több olyan uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani az összes ilyen uniós jogi aktus tekintetében. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a kihirdetésükre vonatkozó hivatkozásokat is.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a termék az ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfeleléséért.

17. cikk

A termékek CE-jelölésére vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

18. cikk

A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést a terméken vagy annak adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Ha a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokban kell elhelyezni.

(2) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3) A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölés nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

VIII. FEJEZET

A termékek piacfelügyelete és az uniós védintézkedési eljárás

19. cikk

A termékek piacfelügyelete

(1) A termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, 16-19., 21., 23-28. cikkét, valamint 29. cikkének (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha a gazdasági szereplő ezen irányelv 14. cikkét alkalmazta, az érintett piacfelügyeleti hatóságoknak a termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységük keretében:

a) ellenőrizniük kell, hogy a gazdasági szereplő elvégezte-e a 14. cikkben említett értékelés;

b) meg kell vizsgálniuk az értékelést és annak eredményeit, ideértve a VI. mellékletben meghatározott kritériumok megfelelő alkalmazását is; és

c) ellenőrizniük kell az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelést.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok birtokában lévő, a gazdasági szereplőknek az alkalmazandó, ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelésére, valamint a 14. cikkben említett értékelésre vonatkozó információkat kérésre és hozzáférhető formában a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, kivéve, ha az ilyen információ a 765/2008/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerint titoktartási okokból nem adható ki.

20. cikk

Az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek meg nem felelő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1) Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamely termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek ebből a célból teljes mértékben együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Ha az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, akkor haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a termék a meg nem felelés jellegével arányos, általuk meghatározott észszerű határidőn belül megfeleljen az említett követelményeknek.

A piacfelügyeleti hatóságoknak csak abban az esetben kell felszólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy további észszerű határidőn belül vonja ki a terméket a forgalomból, ha az érintett gazdasági szereplő a második albekezdésben említett határidőn belül nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

Az e bekezdés második és a harmadik albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti felségterületére, akkor tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3) A gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalra kerüljön az Unióban általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4) Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell hozniuk az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, vagy az adott piacon a forgalomból történő kivonása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a meg nem felelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés jellegét és azokat az akadálymentességi követelményeket, amelyeknek a termék nem felel meg, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak külön jelezniük kell, hogy a megfelelés hiánya a következők miatt következett-e be:

a) a termék nem teljesíti az alkalmazandó akadálymentességi követelményeket; vagy

b) a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 15. cikkben említett harmonizált szabványok vagy műszaki előírások hiányosságai.

(6) Az e cikk alapján eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint - amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel - a kifogásaikról.

(7) Ha a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett termék tekintetében haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, így például a terméknek a piacukról való kivonására.

21. cikk

Az uniós védintézkedési eljárás

(1) Ha a 20. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság észszerű bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatáról - amelynek az összes tagállam a címzettje - haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a meg nem felelő terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak bizonyul, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, és a termék megfelelésének hiánya a 20. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

(4) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, és a termék megfelelésének hiánya a 20. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett műszaki előírások hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság haladéktalanul végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek módosítják vagy hatályon kívül helyezik az érintett műszaki előírást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

22. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1) A 20. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az adott meg nem felelésnek:

a) a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 18. cikkét megsértve tüntették fel;

b) a CE-jelölést nem tüntették fel;

c) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

e) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

f) a 7. cikk (6) bekezdésében, illetve a 9. cikk (4) bekezdésében említett információkat egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

g) a 7. vagy a 9. cikkben meghatározott bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2) Ha a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a forgalomból történő kivonásáról.

IX. FEJEZET

A szolgáltatások megfelelősége

23. cikk

A szolgáltatások megfelelősége

(1) A tagállamok megfelelő eljárásokat hoznak létre, amelyeket végrehajtanak és rendszeres időközönként naprakésszé tesznek, annak érdekében, hogy:

a) ellenőrizzék a szolgáltatások ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfelelését, ideértve a 14. cikkben említett értékelést is, amelyek tekintetében a 19. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó;

b) nyomon kövessék a szolgáltatások ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelésével kapcsolatos panaszokat vagy bejelentéseket;

c) ellenőrizzék, hogy a gazdasági szereplő végrehajtotta-e a szükséges korrekciós intézkedést.

(2) A tagállamok a szolgáltatások megfelelését illetően kijelölik az (1) bekezdésben említett eljárások végrehajtásáért felelős hatóságokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság tudomást szerezzen az első albekezdésben említett hatóságok létezéséről, feladatairól, kilétéről, munkájáról és határozatairól. Az említett hatóságoknak ezen információkat kérésre hozzáférhető formátumban kell rendelkezésre bocsátaniuk.

X. FEJEZET

Akadálymentességi követelmények egyéb uniós jogi aktusokban

24. cikk

Az egyéb uniós jogi aktusok szerinti akadálymentesség

(1) Az ezen irányelv 2. cikkében említett termékek és szolgáltatások tekintetében az I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelmények kötelező akadálymentességi követelményeknek minősülnek a 2014/24/EU irányelv 42. cikkének (1) bekezdése és a 2014/25/EU irányelv 60. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(2) Bármilyen olyan termékről vagy szolgáltatásról, amelynek jellemzői, elemei vagy funkciói megfelelnek az ezen irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeknek annak VI. szakaszával összhangban, vélelmezni kell, hogy az teljesíti az ezen irányelvtől eltérő uniós jogi aktusokban meghatározott vonatkozó kötelezettségeket az adott jellemzők, elemek vagy funkciók akadálymentessége vonatkozásában, kivéve, ha ezen egyéb jogi aktusok másképp rendelkeznek.

25. cikk

Harmonizált szabványok és műszaki előírások egyéb uniós jogi aktusokhoz kapcsolódóan esetén

A 15. cikkel összhangban elfogadott harmonizált szabványoknak és műszaki előírásoknak, illetve azok részeinek való megfelelés alapján vélelmezni kell a 24. cikknek való megfelelést, amennyiben az említett szabványok és műszaki előírások, illetve azok részei teljesítik az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket.

XI. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2019. június 27-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak a 12. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. június 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (9) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (9) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

A munkacsoport

A Bizottság a piacfelügyeleti hatóságok, a szolgáltatások megfelelőségéért felelős hatóságok, valamint az érdekelt felek - köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek - képviselőiből álló munkacsoportot hoz létre.

A munkacsoport:

a) megkönnyíti az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a hatóságok és az érdekelt felek között;

b) elősegíti az együttműködést a hatóságok és az érdekelt felek között az ezen irányelv végrehajtását érintő kérdésekben, annak érdekében, hogy javuljon az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények alkalmazásának következetessége, valamint hogy szorosan figyelemmel lehessen kísérni a 14. cikk végrehajtását; és

c) tanácsot ad elsősorban a Bizottságnak, mindenekelőtt a 4. és a 14. cikk végrehajtására vonatkozóan.

29. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfelelés biztosításához megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközöknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a) olyan rendelkezések, amelyek révén a fogyasztó a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhat annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;

b) olyan rendelkezések, amelyek révén az olyan közjogi szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik az ezen irányelvben foglalt rendelkezések betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a panaszos nevében vagy őt támogatva - annak jóváhagyása mellett - a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt bírósági vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhetnek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek betartatása érdekében.

(3) E cikk nem alkalmazandó a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra.

30. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására.

(2) Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ezeket a szankciókat továbbá hatékony korrekciós intézkedéseknek kell kísérniük abban az esetben, ha a gazdasági szereplő nem felel meg az előírásoknak.

(3) A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

(4) A szankcióknak figyelembe kell venniük a megfelelés hiányának mértékét, ideértve annak súlyosságát is, valamint az érintett, meg nem felelő termékek vagy szolgáltatások egységeinek számát, illetve az érintett személyek számát.

(5) E cikk nem alkalmazandó a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra.

31. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2022. június 28-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2) A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2025. június 28-tól alkalmazzák.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 4. cikk (8) bekezdésében foglalt kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb 2027. június 28-tól alkalmazzák.

(4) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(6) A 4. cikk (4) bekezdésében szereplő lehetőséggel élő tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ebből a célból fogadnak el, és jelentést tesznek a Bizottságnak a végrehajtásukban elért előrelépésről.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok 2030. június 28-ig tartó átmeneti időszakot biztosítanak, amelynek során a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat olyan termékek felhasználásával, amelyeket ezen időpont előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására.

A 2025. június 28. előtt kötött szolgáltatási szerződések lejáratuk időpontjáig, de legfeljebb az említett időponttól számított öt évig változatlanul érvényben maradhatnak.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy a szolgáltatók által a szolgáltatások nyújtásához 2025. június 28. előtt jogszerűen használt önkiszolgáló terminálok továbbra is használatban maradhatnak a hasonló szolgáltatások nyújtásához, gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig, de legfeljebb a használatba vételüket követő 20 évig.

33. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkésőbb 2030. június 28-ig, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról.

(2) A jelentésekben a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények fényében többek között a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés alakulását, az esetleges technológiai bezáródást vagy az innovációt akadályozó tényezőket, valamint a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatást kell vizsgálni. A jelentésekben továbbá lehetőleg értékelni kell, hogy a 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazása hozzájárult-e ahhoz, hogy az eltérő akadálymentességi követelményeket közelítse egymáshoz a személyszállítási szolgáltatások épített környezete, a lakossági banki szolgáltatások épített környezete, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók üzleteinek ügyfélszolgálati központjainak épített környezete tekintetében, annak érdekében, hogy azokat a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményekkel fokozatosan össze lehessen hangolni.

A jelentésekben értékelni kell továbbá, hogy ezen irányelv alkalmazása, különös tekintettel az abban foglalt önkéntes jellegű rendelkezésekre, hozzájárult-e ahhoz, hogy közelítse egymáshoz a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (35), a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó építési beruházásokat képező épített környezetre vonatkozó akadálymentességi követelményeket.

A jelentéseknek ki kell térniük arra is, hogy milyen hatással van a belső piac működésére ezen irányelv 14. cikkének alkalmazása - többek között, ha rendelkezésre állnak, a 14. cikk (8) bekezdésének megfelelően kapott információk alapján -, illetve a mikrovállalkozások mentessége. A jelentéseknek meg kell állapítaniuk, hogy az irányelv elérte-e a célját, és célszerű lenne-e annak hatálya alá vonni új termékeket és szolgáltatásokat, vagy kizárni annak hatálya alól bizonyos termékeket, illetve szolgáltatásokat, és lehetőség szerint meg kell határozniuk, hogy - az irányelv esetleges felülvizsgálatát szem előtt tartva - mely területeken csökkentendők a terhek.

A Bizottság szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek jogalkotási intézkedéseket is magukban foglalhatnak.

(3) A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre e jelentések elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.

(4) A Bizottság a jelentésekben figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek véleményét.

34. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

35. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 303., 2016.8.19., 103. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1564 irányelve (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 242., 2017.9.20., 6. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1563 rendelete (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről (HL L 242., 2017.9.20., 1. o.).

(16) A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

(17) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(24) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(26) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

I. szakasz

A 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi termékre vonatkozó általános akadálymentességi követelmények

A termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat, továbbá lehetőség szerint a terméken belül vagy a terméken akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről.

1. A tájékoztatás nyújtására vonatkozó követelmények

a) a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információknak (címkézés, használati utasítás és figyelmeztetés) a következőknek kell eleget tenniük:

i. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

ii. közérthető módon kell megjeleníteni;

iii. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

b) a termék használatára - többek között a termék akadálymentességi funkcióira, azok aktiválására és a támogató-segítő megoldásokkal való interoperabilitásukra - vonatkozó használati utasításokat, amelyek nem szerepelnek magán a terméken, hanem amelyeket a termék használata során vagy egyéb módokon, így például honlapon bocsátanak rendelkezésre, a termék forgalomba hozatala során nyilvánosságra kell hozni, az alábbiak szerint:

i. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

ii. közérthető módon kell megjeleníteni;

iii. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

v. ami a tartalmukat illeti, olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módokon meg lehessen őket jeleníteni;

vi. a nem szöveges tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie;

vii. a termék felhasználói felületének leírásával (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) kell kiegészíteni a 2. ponttal összhangban; a leírásnak meg kell jelölnie a 2. pont minden egyes pontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

viii. a termék azon funkcióinak leírásával kell kiegészíteni a 2. ponttal összhangban, amelyek a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célozzák; a leírásnak leírásnak meg kell jelölnie a 2. pont minden egyes pontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

ix. a termék és a támogató-segítő eszközök közötti interfészként működő szoftver és hardver leírásával kell kiegészíteni; a leírásnak tartalmaznia kell egy olyan listát, amely felsorolja azokat a támogató-segítő eszközöket, amelyeket a termékkel együtt teszteltek.

2. A felhasználói felület és a funkciók kialakítása: A terméknek - ideértve a felhasználói felületet is- olyan jellemzőkkel, elemekkel és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek számára a termékhez való hozzáférést, a termék érzékelését, működtetését, megértését és vezérlését, mégpedig a következők biztosítása révén:

a) amennyiben a termék - többek között személyek közötti - kommunikációt, működtetést, tájékoztatást, vezérlést és tájékozódást - tesz lehetővé, akkor azt egynél több érzékszervi csatornán keresztül kell tennie; ennek ki kell terjednie a vizuális, akusztikus, szóbeli és taktilis kommunikációs elemek alternatíváinak biztosítására is;

b) amennyiben a termék beszéd alkalmazásával működik, akkor a kommunikációhoz, a működtetés vezérléséhez és a tájékozódáshoz a beszéd és a hangbevitel mellett alternatív módokat is biztosítani kell;

c) amennyiben a termék vizuális elemeket alkalmaz, akkor a kommunikációhoz, a tájékoztatáshoz és a működtetéshez rugalmas nagyítási, fényerőbeállítási és kontrasztbeállítási lehetőségeket kell biztosítani, továbbá gondoskodni kell az interfészen való navigálást segítő programokkal és támogató-segítő eszközökkel való interoperabilitásról;

d) amennyiben a termék színek felhasználásával közöl információt, jelez egy tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a színek mellett alternatívát kell biztosítani;

e) amennyiben a termék hangjelzések felhasználásával közöl információt, jelez tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a hangjelzések mellett alternatívát kell biztosítani;

f) amennyiben a termék vizuális elemeket használ, akkor rugalmas lehetőségeket kell biztosítania a kép tisztaságának javítására;

g) amennyiben a termék audiorendszerrel rendelkezik, akkor biztosítania kell a hangerő és a sebesség felhasználó általi szabályozását, és kiterjedt audiotulajdonságokkal kell rendelkeznie, ideértve a környező termékekből eredő hangjelzésekkel való interferencia csökkentésének lehetőségét és a hang tisztaságát;

h) amennyiben a termék manuális műveleteket és vezérlést igényel, akkor biztosítani kell a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás alternatíváit, elkerülve azt, hogy a használathoz egyidejűleg több vezérlési tevékenységet kelljen végezni, továbbá érintéssel felismerhető alkotórészeket kell tartalmaznia;

i) el kell kerülni, hogy a termékhez kiterjedt mozgástartománnyal és jelentős erőkifejtéssel működtethető üzemmódokra legyen szükség;

j) el kell kerülni, hogy a termék használata fényérzékenység által okozott rohamokat okozzon;

k) a terméknek védenie kell a felhasználó magánéletét az akadálymentességi jellemzők használata közben;

l) a terméknek alternatívát kell biztosítania a biometrikus azonosítás és vezérlés mellett;

m) a terméknek biztosítania kell a funkcionalitás következetességét, valamint elegendő és rugalmas időkeretet kell biztosítania az interakcióhoz;

n) a terméknek a támogató-segítő technológiákkal interfészként működő szoftverrel és hardverrel kell rendelkeznie;

o) a terméknek meg kell felelnie a következő ágazatspecifikus követelményeknek:

i. az önkiszolgáló termináloknak:

- a szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

- lehetővé kell tenniük saját fülhallgató használatát;

- ha meghatározott időn belüli reagálásra van szükség, több érzékszervi csatornán keresztül kell figyelmeztetniük a felhasználót;

- lehetőséget kell biztosítaniuk a rendelkezésre álló idő meghosszabbítására;

- amennyiben nyomógombok és kapcsolók állnak rendelkezésre, megfelelő kontraszttal, valamint érintéssel felismerhető nyomógombokkal és kapcsolókkal kell rendelkezniük;

- nem tehetik szükségessé valamely akadálymentességi jellemző aktiválását ahhoz, hogy az ilyen jellemzőt igénylő felhasználó be tudja őket kapcsolni;

- ha a termék audiorendszerrel rendelkezik, illetve hangjelzéseket használ, meg kell felelnie az uniós szinten elérhető támogató-segítő eszközöknek és technológiáknak, ideértve az olyan, hallást segítő technológiákat is, mint például a hallókészülékek, a telefonorsók, a cochleáris implantátumok és a hallássegítő eszközök;

ii. az e-könyv-olvasóknak szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

iii. az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek:

- amennyiben e termékek a hang mellett szövegképességgel is rendelkeznek, biztosítaniuk kell a valós idejű szöveg kezelését, és támogatniuk kell a hifi hangminőséget;

- amennyiben e termékek a szövegképesség és a hang mellett vagy azokkal kombináltan videoképességekkel is rendelkeznek, lehetővé kell tenniük olyan teljeskörű beszélgetés bonyolítását, amely magában foglalja a szinkronizált hangot, a valós idejű szöveget és a jelnyelvi kommunikációt lehetővé tevő képfelbontással rendelkező videót is;

- biztosítaniuk kell a hallást segítő technológiákkal való, vezeték nélküli kapcsolatot;

- kerülniük kell a támogató-segítő eszközök működésének zavarását;

iv. az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenniük az audiovizuálismédia-szolgáltató által a támogató-segítő eszközök tekintetében az akadálymentes felhasználói hozzáférés, a kiválasztás, a vezérlés, a személyre szabás és az átvitel céljából nyújtott elemeket.

3. Támogató szolgáltatások:

Amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgálatatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

II. szakasz

A 2. cikk (1) bekezdésében szereplő termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények, a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett önkiszolgáló terminálok kivételével

Az I. szakaszban foglalt követelményeken túlmenően, az e szakaszban szabályozott termékek csomagolását és használati utasítását akadálymentessé kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat. Ennek értelmében:

a) a termék csomagolását akadálymentessé kell tenni, beleértve az abban található (pl. a kibontásra, a lezárásra, a használatra, az ártalmatlanításra vonatkozó) információkat, ideértve - amennyiben azt rendelkezésre bocsátották - a termék akadálymentességi jellemzőiről szóló információt; továbbá amennyiben az kivitelezhető, ezt az akadálymentes információt a csomagoláson is fel kell tüntetni;

b) a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítások, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módokon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, a termék forgalomba hozatalakor nyilvánosságra kell hozni, és meg kell felelniük a következő követelményeknek:

i. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell őket megjeleníteni;

ii. közérthető módon kell megjeleníteni;

iii. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

v. a használati utasítások tartalmát olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon meg lehessen őket jeleníteni; és

vi. a nem szöveges tartalmat tartalmazó használati utasításokat e tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie.

III. szakasz

A 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásra vonatkozó általános akadálymentességi követelmények

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni:

a) biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét az e melléklet I. és adott esetben II. szakaszában meghatározott szabályok szerint;

b) tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről - illetve ha a szolgáltatások nyújtása során termékeket is felhasználnak, akkor a szolgáltatás és e termékek kapcsolatáról -, valamint az akadálymentességi jellemzőikről és a támogató-segítő eszközökkel, illetve támogató funkciókkal való interoperabilitásukról:

i. az információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon rendelkezésre kell bocsátani;

ii. az információkat közérthető módon kell megjeleníteni;

iii. az információkat a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv. az információtartalmat olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy az a felhasználók által különböző módokon megjeleníthető és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

v. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolság, sortávolság- és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

vi. nem szöveges tartalom esetében a tartalmat egy alternatív megjelenítésnek kell kísérnie; és

vii. a szolgáltatás nyújtása során a szükséges elektronikus információkat következetes és megfelelő módon kell rendelkezésre bocsátani, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhetően, kezelhetően, érthetően és stabilan kell megjeleníteni;

c) a honlapokat (többek között a kapcsolódó online alkalmazásokat) és a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat (többek között a mobilalkalmazásokat) következetes és megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, mégpedig érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabillá tételük révén;

d) amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgálatatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatással kell szolgálniuk a szolgáltatás akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

IV. szakasz

Meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó további akadálymentességi követelmények

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a szolgáltatások nyújtása során a fogyatékossággal élő személyek igényeinek figyelembevételét célzó következő funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat kell bevezetni, és biztosítani kell a támogató-segítő technológiákkal való interoperabilitást:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében, beleértve az (EU) 2018/1972 irányelv 109. cikkének (2) bekezdésében említett segélyhívásokat is:

i. valós idejű szöveg biztosítása a szóbeli kommunikáció mellett;

ii. videó esetén a hangkommunikáción túlmenően a teljeskörű beszélgetés biztosítása;

iii. annak biztosítása, hogy a hangot és a szöveget - többek között valós idejű szöveget - alkalmazó segélyhívásokat az elektronikus hírközlési szolgáltató szinkronizálja, illetve az adott esetben videót is felhasználó segélyhívást teljeskörű beszélgetésként szinkronizálja, és továbbítsa az illetékes segélyszolgálati állomáshoz;

b) az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést biztosító szolgáltatások esetében:

i. érzékelhetően, kezelhetően és érthetően megjelenített, stabil elektronikus műsorkalauzok biztosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak az akadálymentes hozzáférés lehetőségeiről;

ii. annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességi elemeit (akadálymentes hozzáférést lehetővé tevő szolgáltatások) - mint például a feliratokat a siket és a nagyothalló személyek számára, a hangos leírást, a hangos feliratozást és a jelnyelvi tolmácsolást - teljeskörűen, a pontos megjelenítést lehetővé tévő megfelelő minőségben, a hanggal és a videóval szinkronban továbbítsák, ugyanakkor lehetővé tegyék a megjelenítés és a használat felhasználói vezérlését;

c) a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások esetében, a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével:

i. tájékoztatás nyújtása a járművek és az azokat körülvevő infrastruktúra, valamint az épített környezet akadálymentességéről és a fogyatékossággal élő személyek által igénybe vehető segítségről;

ii. tájékoztatás nyújtása az alábbiakról: intelligens jegyértékesítés (elektronikus foglalás, jegyelővétel stb.), valós idejű utastájékoztatás (menetrendek, közlekedési fennakadásokkal kapcsolatos tájékoztatás, csatlakozások, továbbutazás egyéb közlekedési módok igénybevételével stb.), és további szolgáltatási információk biztosítása (pl. állomások személyzete, nem működő liftek vagy olyan szolgáltatások, amelyek ideiglenesen szünetelnek);

d) a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások esetében: biztosítani kell a szolgáltatások nyújtása során használt önkiszolgáló terminálok akadálymentességét az e melléklet I. szakaszában meghatározott szabályok szerint;

e) a lakossági banki szolgáltatások esetében:

i. érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások, biztonság és fizetési szolgáltatások biztosítása;

ii. annak biztosítása, hogy az információ érthető legyen, anélkül, hogy meghaladná az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete B2 szintjének (középszint) komplexitását;

f) az elektronikus könyvek esetében:

i. annak biztosítása, hogy ha az elektronikus könyv a szöveg mellett hangot is tartalmaz, a szöveg és a hang szinkronban legyen egymással;

ii. annak biztosítása, hogy az elektronikus könyvek digitális fájljai ne akadályozzák a támogató-segítő technológiák megfelelő működését;

iii. a tartalomhoz való akadálymentes hozzáférésnek, a fájlok tartalmában való navigálásnak, a megjelenítésnek - a dinamikus megjelenítésnek is -, illetve a tartalom megjelenítése vonatkozásában a struktúrának, a rugalmasságnak és a választási lehetőségnek a biztosítása;

iv. a tartalom alternatív közvetítésének és számos támogató-segítő technológiával való interoperabilitásának oly módon való lehetővé tétele, amely észlelhető, érthető, működtethető és stabil;

v. felfedezhetővé tételükről úgy kell gondoskodni, hogy az akadálymentességi jellemzőikre vonatkozó információk metaadatok révén álljanak rendelkezésre;

vi. annak biztosítása, hogy a digitális jogkezeléssel kapcsolatos intézkedések ne akadályozzák az akadálymentességi jellemzők működését;

g) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások esetében:

i. az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről való információszolgáltatás, amennyiben ezt az információt a felelős gazdasági szereplő nyújtja;

ii. a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkciók akadálymentességének biztosítása azokban az esetekben, ha ezek termék helyett valamely szolgáltatás részét képezik, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon jelenítik meg;

iii. érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások és fizetési szolgáltatások biztosítása;

V. szakasz

A "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolására vonatkozó különös akadálymentességi követelmények

Annak biztosítása érdekében, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása tekintetében a fogyatékossággal élő személyek igényeinek figyelembevételét célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat kell bevezetni.

A "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásokat az illetékes segélyszolgálati állomásnak a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva, a beérkező segélyhíváshoz használtakkal megegyező kommunikációs eszközök alkalmazásával megfelelőképpen meg kell válaszolnia, nevezetesen szinkronizált hang és szöveg (beleértve a valós idejű szöveget is) alkalmazásával, illetve ha a videókapcsolat is biztosított, akkor a hang, a szöveg (beleérve a valós idejű szöveget is) és a videó teljeskörű beszélgetésként, szinkronizáltan való alkalmazásával.

VI. szakasz

A termékek és a szolgáltatások jellemzőire, elemeire vagy funkcióira vonatkozó, a 24. cikk (2) bekezdése szerinti akadálymentességi követelmények

Ahhoz, hogy vélelmezni lehessen a termékek és a szolgáltatások jellemzőire, elemeire vagy funkcióira vonatkozóan más uniós jogi aktusokban foglalt vonatkozó kötelezettségek teljesülését, az alábbiak szükségesek:

1. Termékek:

a) a termékek működésére és akadálymentességi jellemzőire vonatkozó tájékoztatás akadálymentessége megfelel az ezen melléklet I. szakaszának 1. pontjában foglalt vonatkozó elemeknek, nevezetesen ami a termék használatára vonatkozó, magán a terméken szereplő információkat, valamint a termék használatára vonatkozó, nem magán a terméken szereplő, hanem a termék használata során vagy egyéb módon, például honlapon rendelkezésre bocsátott használati utasításokat illeti;

b) a termékek felhasználói felülete jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak, illetve a termékek funkciói kialakításának akadálymentessége megfelel az e melléklet I. szakaszának 2. pontjában foglalt, az ilyen felhasználói felület vagy funkció kialakítására vonatkozó akadálymentességi követelményeknek;

c) a csomagolás akadálymentessége, ideértve - az önkiszolgáló terminálok kivételével - a terméken feltüntetett információkat is, valamint a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó azon használati utasításokat, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, megfelel az ezen. melléklet II. szakaszában foglalt, vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

2. Szolgáltatások:

A szolgáltatások jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak akadálymentessége megfelel az ezen mellékletnek a szolgáltatásokra vonatkozó szakaszaiban foglalt, e jellemzőkre, elemekre és funkciókra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

VII. szakasz

A funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, ha az e melléklet I-VI. szakaszában foglalt akadálymentességi követelmények nem rendelkeznek a termékek kialakításának és előállításának, vagy a szolgáltatások nyújtásának egy vagy több funkciójáról, akkor ezeknek a funkcióknak vagy módoknak - a funkcionális teljesítményre vonatkozó, releváns követelmények teljesítése révén - akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük.

Ezek a funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények kizárólag akkor és annyiban alkalmazhatók egy vagy több konkrét műszaki követelmény alternatívájaként - amikor ezeket az akadálymentességi követelményekben megemlítik -, ha a funkcionális teljesítményre vonatkozó, adott követelmény alkalmazása megfelel az akadálymentességi követelményeknek, és meghatározza azt, hogy a termék kialakításának vagy előállításának, illetve a szolgáltatások nyújtásának az azokban meghatározottakkal egyenértékű vagy még nagyobb mértékű akadálymentességet kell eredményeznie a fogyatékossággal élő személyek általi, előrelátható igénybevételt tekintve.

a) Használat látás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a látást.

b) Használat korlátozott látással

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott látás melletti működtetését.

c) Használat színérzékelés nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem követeli meg a színek felhasználók általi észlelését.

d) Használat hallás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a hallást.

e) Használat korlátozott hallással

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan, jobb audiotulajdonságokkal rendelkező üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott hallás melletti működtetését.

f) Használat hangképzési képesség nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás hangbevitelt követel meg a felhasználóktól, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal is, amely nem tesz szükségessé hangbevitelt. A hangbevitelbe beletartozik minden olyan, orálisan képzett hang, mint a beszéd, a fütty vagy a csettintés.

g) Használat korlátozott kézi beavatkozással vagy erőkifejtéssel

Ha a termék vagy szolgáltatás használata manuális műveleteket igényel, a terméknek biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék olyan alternatív módokon történő használatát, amelyek nem igényelnek finommotorikus irányítást és kézi beavatkozást, kézi erőkifejtést vagy egynél több kezelőfunkció egyidejű működtetését.

h) Használat korlátozott mozgástartománnyal

A termékek működtetési egységeinek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük. Amennyiben a termék vagy szolgáltatás kézi manuális üzemmóddal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely korlátozott mozgástartománnyal és korlátozott erőkifejtéssel működtethető.

i) A fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentése

Ha a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, kerülnie kell az olyan üzemmódokat, amelyek fényérzékenység által okozott rohamokat okoznak.

j) Használat korlátozott kognitív képességgel

A terméknek vagy szolgáltatásnak rendelkeznie kell legalább egy, olyan elemeket magában foglaló üzemmóddal, amelyek a használatát egyszerűbbé teszik és megkönnyítik.

k) Adatvédelem

Ha a termék vagy szolgáltatás akadálymentességet biztosító jellemzőket tartalmaz, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal, amely az akadálymentességet biztosító jellemzők használata során biztosítja az adatvédelmet.

II. melléklet

TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ, NEM KÖTELEZŐ PÉLDÁK AZ I. MELLÉKLETBEN FOGLALT AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉT ELŐSEGÍTŐ LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKRA

III. MELLÉKLET

AZ EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT

Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek azt önálló módon előreláthatóan a lehető legnagyobb mértékben használják, a szolgáltatás nyújtásának helyéül szolgáló és a szolgáltató felelőssége alá tartozó, épített környezetet a 4. cikk (4) bekezdésében említettek szerint, a nyilvános hozzáférésére szánt területek akadálymentességének az alábbi szempontokat kell magukban foglalniuk:

a) a kapcsolódó kültéri területek és a létesítmények használata;

b) az épületek megközelítése;

c) a bejáratok használata;

d) a vízszintes irányú közlekedés;

e) a függőleges irányú közlekedés;

f) a közös terek használata;

g) a szolgáltatások nyújtásakor használt felszerelések és berendezések;

h) a WC-k és a szaniterhelyiségek használata;

i) a kijáratok, a menekülési útvonalak használata és a vészhelyzeti tervek kidolgozása;

j) több érzékszervi csatornán keresztül megvalósuló kommunikáció és tájékozódás;

k) a létesítmények és épületek előrelátható célú használata;

l) a beltéri és kültéri környezeti veszélyektől való védelem.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS - TERMÉKEK

1. Belső gyártásellenőrzés

A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz az ezen melléklet 2., 3. és 4. pontjában megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett termékek megfelelnek az ezen irányelv szerinti követelményeknek.

2. Műszaki dokumentáció

A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak ellenőrzését, hogy a termék megfelel-e a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeknek, és amennyiben a gyártó a 14. cikket alkalmazta, annak bizonyítását, hogy az érintett akadálymentességi követelmények a termék alapvető módosulását vezetnék be, vagy aránytalan terhet jelentenének. A műszaki dokumentációban csak az alkalmazandó követelményeket kell meghatározni és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell a termék tervét, gyártását és működését.

A műszaki dokumentációnak - értelemszerűen - legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a termék általános leírása;

b) a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok és műszaki előírások felsorolása, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azokban az esetekben, amikor ezeket a harmonizált szabványokat vagy műszaki előírásokat nem alkalmazzák, azon megoldások leírása, amelyeket a 4. cikkben említett akadálymentességi követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak; részlegesen alkalmazott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták.

3. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a termékek megfeleljenek az ezen melléklet 2. pontjában említett műszaki dokumentációnak és az az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek.

4. A CE-jelölés és az EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A gyártónak fel kell tüntetnie az ebben az irányelvben említett CE-jelölést minden olyan terméken, amely eleget tesz az ezen irányelv szerinti alkalmazandó követelményeknek.

4.2. A gyártónak a termék mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azonosítani kell azt a terméket, amelyre vonatkozóan azt elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérelmére hozzáférhetővé kell tenni.

5. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségeit a gyártó nevében és felelősségére a gyártó meghatalmazott képviselője is teljesítheti, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

V. MELLÉKLET

AZ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. A szolgáltatónak az általános feltételekben vagy egy azzal egyenértékű dokumentumban ismertetnie kell az annak értékelésére vonatkozó információkat, hogy a szolgáltatás miként teljesíti a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeket. Az információknak ki kell terjedniük az alkalmazandó követelmények leírására, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - a szolgáltatás kialakításának és működésének értékelésére. A 2011/83/EU irányelv szerinti, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelmények mellett az információ - értelemszerűen - legalább a következőket tartalmazza:

a) a szolgáltatás általános leírása akadálymentesen hozzáférhető formátumban;

b) a szolgáltatás működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

c) annak ismertetése, hogy a szolgáltatás hogyan teljesíti az I. mellékletben meghatározott akadálymentességi követelményeket.

2. Az e melléklet 1. pontjának való megfelelés érdekében a szolgáltató részben vagy egészben alkalmazhat olyan harmonizált szabványokat és műszaki leírásokat, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

3. A szolgáltatónak rendelkezésre kell bocsátania azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szolgáltatások nyújtásának folyamata és annak ellenőrzése biztosítja azt, hogy a szolgáltatások megfelelnek e melléklet 1. pontjának és az ezen irányelv szerinti alkalmazandó követelményeknek.

VI. MELLÉKLET

AZ ARÁNYTALAN TEHER MEGÁLLAPÍTÁSA CÉLJÁBÓL VÉGZENDŐ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI

Az értékelés elvégzésének és dokumentálásának kritériumai:

1. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a termék gyártásával, forgalmazásával vagy behozatalával, vagy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a gazdasági szereplőket terhelő összköltségnek (a működési és a tőkekiadásoknak) az aránya. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségek értékelésére felhasználandó elemek:

a) az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i. az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

ii. az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

iii. az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

iv. az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

v. az akadálymentességre vonatkozó joganyag megértésével kapcsolatos egyszeri költségek;

b) az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i. a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

ii. a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

iii. a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

iv. a dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.

2. A gazdasági szereplők becsült költségei és haszna - a gyártási folyamatokat és beruházásokat is beleértve - a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtandó becsült előnyökhöz viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használata eseteinek számát és gyakoriságát.

3. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a gazdasági szereplő nettó árbevételének az aránya. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költség értékelésére felhasználandó elemek:

a) az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i. az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

ii. az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

iii. az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

iv. az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

v. az akadálymentességre vonatkozó joganyag megértésével kapcsolatos egyszeri költségek.

b) az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i. a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

ii. a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

iii. a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

iv. dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.