540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását - az üzemeltetőn kívül - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósági hatáskörében, illetve a növény- és talajvédelmi hatósági hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal bevonásával is kezdeményezheti.

(2) A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során az agrárgazdasági ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el.

2. § (1)[2] Növényi és állati genetikai erőforrásokat megőrző génbankot nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha a génbank legalább ezer megőrzött tétellel rendelkezik.

(2) Vetőmag-előállító létesítményt nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha a kukorica és a búza vonatkozásában a tárgyévet megelőző tíz év átlagos vetésterülete tíz-tíz százalékának vetőmag-szükségletét képes ellátni.

3. § (1) Állati oltóanyag előállítása vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

a) az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek elleni oltóanyagot állít elő, vagy

b) az oltóanyag-előállítás nélkülözhetetlen komponensének beszállítója, s ezen belföldi, illetve export irányultságú tevékenységének nettó árbevétele eléri legalább az évi 1 milliárd forintot.

(2) Élelmiszer-előállítás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

a) emlősállatok vágását és vágóhídi darabolását végzi naponta legalább a számosállategység-együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a számosállategység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1200/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 450 számosállat-egységnek megfelelő mennyiségben,

b) baromfihús feldolgozását, tartósítását végzi és a napi vágási kapacitása eléri broiler csirke esetében az 50 000 darabot, pulyka esetében a 7000 darabot, illetve víziszárnyas esetében a 4000 darabot,

c) hús-, baromfihús-készítmény gyártást végez és napi kapacitása eléri a 150 tonnát,

d) egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, tartósítást végez és évi kapacitása eléri az 50 000 tonnát,

e) tejfeldolgozást végez és napi kapacitása eléri a 100 tonnát,

f) malomipari termékek gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 60 000 tonnát, továbbá

g) kenyér, friss pékáru gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 100 000 tonnát.

(3)[3] Az agrárgazdasági ágazaton belül nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a vállalkozás termelést, illetve elosztást végző létesítményét, ha a vállalkozásnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 40 milliárd forintot.

(4)[4] A (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában szereplő élelmiszer-előállítást végző létesítmények zavartalan működéséhez szükséges alapanyag biztosítása érdekében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a vállalkozás azon létesítményét, ahol

a) szarvasmarha tartása esetén az állomány létszáma átlagosan évi 4500 darab,

b) sertés tartása esetén a férőhelyek száma meghaladja a 6500 darabot,

c) baromfi tartása esetén a kiszállított állatok száma átlagban meghaladja házityúk esetében az évi 1 200 000 darabot, pulyka esetében a 200 000 darabot, házi lúd esetében a 100 000 darabot, illetve kacsa esetében az 1 000 000 darabot.

4. § (1)[5] Élelmiszer-elosztás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani az élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás élelmiszer tárolását és elosztását végző logisztikai létesítményét, ha a vállalkozásnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 40 milliárd forintot.

(2) Nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a napi 10 000 adag fölötti kapacitással rendelkező főzőkonyhát, valamint a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemként kijelölt kórház ellátását biztosító főzőkonyhát.

(3) Állati eredetű melléktermék-feldolgozás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely fő tevékenységi körében

a) 1. kategóriájú állati eredetű mellékterméket, vagy

b) évente 20 000 tonnánál nagyobb tömegű 2. kategóriájú állati eredetű mellékterméket dolgoz fel.

(4) Az állami tartalékok vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely tevékenységi körében, valamennyi tároló létesítménye tekintetében együttesen 500 millió forintot meghaladó értékben Gazdaságbiztonsági Tartalékban vagy Állami Céltartalékban lévő készletek tárolását végzi.

5. § Az agrárgazdasági ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2-4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.

6. § Növényi genetikai erőforrásokat megőrző génbank akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha egy esetleges katasztrófahelyzet közvetlenül veszélyeztetné az egyedi és pótolhatatlan biológiai alapok megtartását, és a létfontosságú létesítmény legalább harmincezer, szőlő és gyümölcstermő növények esetén legalább ötezer megőrzött tétellel rendelkezik.

7. §[6] Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

8. § Az agrárgazdasági létesítmény üzemeltetője által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek

a) a 2. §-ban meghatározott létesítmény esetében mezőgazdasági szakképesítéssel,

b) a 3. § (1) bekezdésében, továbbá a 4. § (3) bekezdésében meghatározott létesítmény esetében állatorvosi végzettséggel,

c) a 3. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott létesítmény esetében az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú élelmiszer-biztonsági szakképesítéssel,

d) a 4. § (4) bekezdésében meghatározott létesítmény esetében az állami tartalékolás tárgyának kezelésével összefüggő végzettséggel

kell rendelkeznie.

8/A. §[7] Az agrárgazdaság ágazatban rendkívüli eseménynek minősül

a) az olyan esemény, amely a kijelölt létfontosságú rendszerelem működése szempontjából kritikus feltételek, műveletek, technológiák, szolgáltatások leállásához vagy az alaptevékenység átalakításához vezet,

b) az előreláthatóan 24 órát meghaladó üzemzavar, amelynek elhárításához az üzemeltetőn kívül hatóság, személy vagy vállalkozás bevonása szükséges,

c) az illetékes hatóság által a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlat elrendelése,

d) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység teljes leállításához, szüneteltetéséhez vezethet,

e) az olyan élelmiszer-biztonsági esemény, amely megakadályozza a biztonságos termék folyamatos kibocsátását,

f) az állatjárvány leküzdését megakadályozó esemény.

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 8. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök