32009R1200[1]

A Bizottság 1200/2009/EK rendelete ( 2009. november 30.) a számosállategység-együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG 1200/2009/EK RENDELETE

(2009. november 30.)

a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a számosállategység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 2. cikke b) pontjára, 7. cikke (4) bekezdésére és 11. cikke (7) bekezdésére,

(1)

Az 1166/2008/EK rendelet új keretet határoz meg a gazdaságok szerkezetére vonatkozó összehasonlítható közösségi statisztikák elkészítéséhez és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felméréshez.

(2)

Az állatok tényleges száma helyett számosállategység-együtthatókat alkalmaznak a különböző állatkategóriák összehasonlítható összesítésének elvégzése érdekében.

(3)

A számosállategység-együtthatóknak közös értékkészleten kell alapulniuk annak érdekében, hogy az összehasonlíthatóság a felmérések tárgyára és pontosságára vonatkozó követelmények alkalmazása tekintetében a Közösség egészében biztosított legyen.

(4)

Az 1166/2008/EK rendelet 2. cikke b) pontjával összhangban szükség van a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérésekhez és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felméréshez alkalmazandó számosállategység-együtthatók elfogadására.

(5)

Az összehasonlíthatóság érdekében a mutatók jegyzékében szereplő fogalmakat a Közösség egészében egységes módon kell értelmezni és alkalmazni.

(6)

Az 1166/2008/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésével összhangban el kell fogadni a gazdaságszerkezetre vonatkozó felmérésekhez alkalmazandó mutatók fogalommeghatározását.

(7)

Az 1166/2008/EK rendelet 11. cikke (7) bekezdésével összhangban el kell fogadni a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felméréshez alkalmazandó mutatók fogalommeghatározását.

(8)

Az 571/88/EGK tanácsi rendeletet ( 2 ) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről szóló, 1999. november 24-i 2000/115/EK bizottsági határozat ( 3 ) hajtja végre. Helyénvaló az említett határozatot ezzel a rendelettel felváltani.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 72/279/EGK tanácsi határozattal ( 4 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

A közösségi gazdaságszerkezeti felmérések és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérések során a felmérések tárgyára és pontosságára vonatkozó követelmények alkalmazása tekintetében használandó számosállategység-együtthatókat az I. melléklet határozza meg.

2. cikk

A közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekhez alkalmazandó mutatók meghatározásai a II. mellékletben szerepelnek.

3. cikk

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló közösségi felméréshez alkalmazandó mutatók meghatározásai a III. mellékletben szerepelnek.

4. cikk

A 2000/115/EK határozat hatályát veszti.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

SZÁMOSÁLLATEGYSÉG-EGYÜTTHATÓK

II. MELLÉKLET

Az uniós gazdaságszerkezeti felmérésekhez alkalmazandó mutatók fogalommeghatározásai ( 5 )

I. ÁLTALÁNOS MUTATÓK

A gazdaság helye

A gazdaság helyét az 1166/2008/EK rendelet 2. cikkének e) pontja határozza meg.

NUTS 3 régiók

Az a NUTS 3 régió (a 31/2011/EU bizottsági rendeletnek ( 6 ) megfelelően), ahol a gazdaság található.

A gazdaság kedvezőtlen adottságú területen (KAT) található?

A KAT-ra vonatkozó adatokat az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 32. cikkével összhangban kell megadni.

L - a gazdaság kedvezőtlen adottságú, a hegyvidéki területeken kívüli, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területen, vagy egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területen található.

M - a gazdaság kedvezőtlen adottságú, hegyvidéki területen található.

N - normál terület (nem KAT).

A gazdaság jogállása

A gazdaság jogállása a gazdálkodó jogállásától függ.

A gazdaság közbirtok részét képezi?

A "közbirtok részét képező mezőgazdasági egység" olyan, adatgyűjtés és nyilvántartás céljából létrehozott virtuális egység, amely a gazdaság által hasznosított, ám közvetlenül nem hozzá tartozó mezőgazdasági területet foglal magában, azaz olyan területet, amelyre használati jog vonatkozik.

A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget:

egy természetes személy viseli-e, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság önálló?

Olyan önálló természetes személy, aki olyan gazdaság gazdálkodója, amelyet sem közös irányítás, sem más hasonló viszony nem köt más gazdálkodók gazdaságához.

Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a gazdaság irányítója is?

Ha ez a személy nem a gazdaság irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e?

Ha a gazdaság irányítója a gazdálkodó családtagja, akkor a gazdálkodó házastársa-e?

társas gazdaság esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli-e, aki(k) tag(ok)?

Egy társas egyéni gazdaság tagjai természetes személyek, akik együttesen vagy tulajdonosai vagy bérlői, vagy más módon közös vezetői egy gazdaságnak, vagy saját független gazdaságaikat irányítják úgy, mintha azok egy gazdaságot alkotnának. Ezt az együttműködést vagy a jogszabályok vagy írásbeli megállapodás szerint kell megvalósítani.

jogi személy viseli-e?

Olyan jogalany, amely nem természetes személy, de a magánszemélyeket megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek alanya, például pert indíthat és perelhető (általános jog- és ügyleti képességgel rendelkezik).

Birtokhasználat típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és gazdálkodási rendszer

Hasznosított mezőgazdasági terület:

A hasznosított mezőgazdasági terület a gazdaság által használt szántó, állandó rét és legelő, ültetvények és konyhakertek összes területe, függetlenül a használat típusától, illetve attól, hogy azt közbirtok részeként használják-e.

Olyan hasznosított mezőgazdasági terület, amely a gazdaság művelése alatt áll, és azt a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokhasználat szerint műveli.

Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján a gazdaság által hasznosított mezőgazdasági terület. Egy hasznosított mezőgazdasági terület csak egy gazdasághoz tartozhat. Ha egy hasznosított mezőgazdasági területet a referenciaévben több gazdaság is bérelt, rendszerint ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyhez a felmérés referencianapján kapcsolódik, vagy amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte.

a) A részes művelés alatt álló mezőgazdasági terület az a hasznosított mezőgazdasági terület (vagy akár teljes gazdaság), amelyet a föld tulajdonosa és a részes művelő írásbeli vagy szóbeli részes művelési szerződés alapján közösen művel. A részes művelésű terület (akár gazdasági, akár fizikai) hozamán a két fél megállapodás szerinti arányban osztozik.

b) Az egyéb birtokviszony alapján megművelt mezőgazdasági terület az a hasznosított mezőgazdasági terület, amely az előző pontok egyike alá sem tartozik.

A közbirtok a gazdaság által hasznosított, ám közvetlenül nem hozzá tartozó mezőgazdasági terület, azaz használati jog vonatkozik rá.

Biogazdálkodás

Az i. 834/2007/EK tanácsi rendeletben ( 8 ) vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti végrehajtási szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint folytatott mezőgazdasági termelési gyakorlatok.

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű ökológiai termelési elveknek, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó, megfelelő nemzeti végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint.

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a része, amelyen biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak, de amelyeken a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott, i. a 834/2007/EK rendeletben, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti végrehajtási szabályokban meghatározottak szerinti átmeneti időszak még nem telt el.

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területe, amelyen vagy biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés, és erről tanúsítvány lesz, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti végrehajtási szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint, növénykategóriánkénti bontásban.

A biogazdálkodáshoz kapcsolódó különböző növénykategóriák felsorolása az alábbiakban található. A növények meghatározása a II. szakaszban (Földterület) szerepel.

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is):

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

Burgonya (újburgonya és a vetőburgonya is)

Cukorrépa (vetőmag nem)

Olajos magvúak

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Gyümölcsös és bogyós ültetvények

Citrusültetvények

Olajfaültetvények

Szőlőültetvények

Egyéb növények (rostnövények stb.), külterjes legelő is

A gazdaságban tartott állatok száma, ahol az állattartás egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint, állatkategóriánkénti bontásban.

Az állatállományok meghatározása a III. szakaszban (Állatállomány) szerepel.

Szarvasmarhafélék

Sertés

Juh és kecske

Baromfi

Egyéb állatok

A gazdaságban folyó termelés célja

A háztartás az a családi egység, amelybe a gazdálkodó tartozik, és amelyben a háztartás tagjai ugyanazon a lakóhelyen osztoznak, jövedelmük és vagyonuk egészét vagy egy részét megosztják egymással, és bizonyos árukat és szolgáltatásokat - elsősorban a lakhatást és az élelmet - közösen fogyasztanak el, illetve vesznek igénybe.

Az e mutató alatt említettek szerint a végtermék a felhasználható kibocsátásnak a mezőgazdasági számlarendszerben szereplő fogalommeghatározását követi ( 9 ).

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek gazdaság általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra. A százalékos arányt a pénzben mért érték alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az értékesítésért pénzben, természetben vagy más módon fizettek.

II. FÖLDTERÜLET

A gazdaság teljes területe a hasznosított mezőgazdasági területből (szántó, állandó legelő és rét, ültetvények és konyhakertek) és az egyéb földterületekből (nem hasznosított mezőgazdasági terület, erdős terület és egyéb földterület) áll.

Szántó

Rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) terület.

A vetésforgó azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott területen az egyéves növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyanazon a területen. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek több évig helyben maradók is. A szántóföld ültetvényektől vagy állandó legelőtől és réttől történő megkülönböztetéséhez ötéves küszöbértéket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a földterületet legalább öt éven keresztül ugyanazzal a növénnyel hasznosítják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el, és nem telepítenek újat, a kérdéses terület nem minősül szántónak.

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is):

A szemes terményként betakarított gabonával bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt gabonaféléket is).

Közönséges búza és tönköly

Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol., Triticum spelta L. és Triticum monococcum L.

Durumbúza

Triticum durum Desf.

Rozs

Secale cereale L.; ide tartoznak a rozs és egyéb őszi vetésű gabonák keverékei (kétszeres).

Árpa

Hordeum vulgare L.

Zab

Avena sativa L.; ide tartoznak a zab és egyéb tavaszi vetésű gabonák keverékei.

Szemes kukorica

A szemes terményként betakarított kukorica (Zea mays L.).

Rizs

Oryza sativa L.

Egyéb gabonafélék szemes terménynek

A tiszta kultúraként vetett, szemes terményként betakarított, az előző pontok alatt másutt nyilvántartásba nem vett gabonafélék.

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, és a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

Elsősorban fehérjetartalmuk miatt vetett és betakarított növények.

A szemes terménynek betakarított száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények összes területét felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt

Tiszta kultúrában vetett, száraz, szemes terményként betakarított Pisum sativum L., Vicia faba L., Lupinus spp.

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

Solanum tuberosum L.

Cukorrépa (vetőmag nem)

Beta vulgaris L. cukoripari és alkoholgyártási felhasználásra (ideértve az energiaelőállítást is).

Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem)

Elsősorban takarmányozásra használt takarmányrépa (Beta vulgaris L.) és a káposztafélék családjába tartozó növények, függetlenül attól, hogy a gyökeret vagy a szárat takarítják be, és egyéb, főleg gyökereik, gumóik takarmányozási célú felhasználásért termesztett, máshol nem említett növények.

Ipari növények

Olyan növények, amelyeket rendszerint nem árusítanak közvetlen felhasználás céljából, mert a végfelhasználást megelőzően ipari feldolgozáson kell átesniük.

Az ipari növényekkel bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

Dohány

Nicotiana tabacum L.

Komló

Humulus lupulus L.

Gyapot

Rostjáért, valamint olajos magjáért betakarított Gossypium spp.

Káposztarepce és réparepce

Száraz, szemes terményként betakarított, olaj előállítása céljából termesztett Brassica napus L. (partim) és Brassica rapa L. var. sylvestris (Lam.) Briggs.

Napraforgó

Száraz, szemes terményként betakarított Helianthus annuus L.

Szója

Száraz, szemes terményként betakarított Glycine max L. Merril.

Lenmag (olajlen)

Száraz, szemes terményként betakarított, főként olaj előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

Egyéb olajos magvúak

Máshol nem említett, főleg olajtartalmuk miatt termesztett, száraz, szemes terményként betakarított egyéb növények.

Len

Főként rostok előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

Kender

Cannabis sativa L.

Egyéb rostnövények

Máshol nem említett, főleg rosttartalmuk miatt termesztett egyéb növények.

Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények

Gyógyszerészeti célra, parfümgyártásra vagy emberi fogyasztásra szánt növények vagy növényi részek.

A fűszernövények abban különböznek a zöldségféléktől, hogy azokat kis mennyiségben alkalmazzák, és az étel anyaga helyett annak ízét adják.

Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények

Máshol nem említett egyéb ipari növények.

A kizárólag megújuló energia előállításához használt növények területe ide tartozik.

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca, ebből:

Szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt termesztett friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca.

Más mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca.

Csak kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca.

Olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban vagy rögzített, illetve mozgatható magas védőtakarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növekednek.

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt.

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban, vagy rögzített illetve mozgatható magas védőtakarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növekednek.

Takarmánynövények zölden betakarítva

Minden, főként állati takarmányozásra, megújuló energia (például silókukoricából előállított biomassza) előállítására vagy zöldtrágyának szánt, zölden betakarított szántóföldi növény, nevezetesen a gabonafélék, fűfélék, hüvelyes vagy ipari növények és egyéb szántóföldi növények zölden betakarítva és/vagy felhasználva.

A növényeket más növényekkel vetésforgóban termesztik és azok ugyanazt a területet öt évnél rövidebb ideig foglalják el (egyéves vagy évelő takarmánynövények).

Ide tartoznak a nem a gazdaságban felhasznált, hanem más gazdaságoknak vagy az iparnak közvetlen felhasználás céljából értékesített növények is.

A rendes vetésforgó részeként, legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vagy fűkeverékekkel vetett terület, amely legalább egy gazdasági éven keresztül, de öt évnél rövidebb ideig van a területen. Az újbóli vetés előtt a területet szántással vagy más módon törik fel, vagy a növényeket másként, például gyomirtó szerrel pusztítják el.

Ide tartoznak a túlnyomórészt fűfélék és egyéb takarmánynövények (rendszerint hüvelyesek) legeltetett, zölden vagy száraz szénaként betakarított keverékei.

Más egyéves vagy évelő (kevesebb mint öt évre vetett) takarmánynövények, a zölden betakarított növényekre vonatkozó szakaszban leírtaknak megfelelően.

Minden olyan, elsősorban silózásra termesztett kukorica (Zea mays L.), amelyet nem szemes terményként takarítanak be (teljes cső, növényrészek vagy a teljes növény).

Ide tartozik az állatok által közvetlenül (silózás nélkül) fogyasztott zöld kukorica, továbbá a takarmányozáshoz vagy silózáshoz, valamint megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé).

Elsősorban takarmányozásra termesztett és zölden, teljes egészében betakarított hüvelyesek.

Ide tartozik a túlnyomórészt hüvelyes (rendszerint > 80 %) takarmánynövények és füvek zölden vagy száraz szénaként betakarított keveréke.

Máshol nem említett, zölden betakarított, elsősorban állati takarmányozási célú egyéb szántóföldi növények.

Szántóföldi vetőmagvak és palánták

Olyan területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagot és palántákat, a gabonafélék, a rizs, a száraz hüvelyesek, a burgonya és az olajos magvúak kivételével. Ide tartoznak azok a területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagnak zöldtakarmányt és gumósokat, valamint vetőmagot és palántát zöldség- és virágtermesztéshez stb.

Egyéb szántóföldi növények

A másutt nem szereplő szántóföldi növények.

Ugar

Minden olyan szántóterület, amely - tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem - a vetésforgó része, vagy jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott földterület (GAEC ( 10 )), de amelyen egy teljes gazdasági évig nincs betakarítás.

Az ugar legfőbb jellemzője, hogy rendszerint a gazdasági év teljes időtartamára pihentetik.

Az ugar lehet:

1. kopár terület növények nélkül;

2. spontán természetes növényzetű terület, amely takarmányozással hasznosítható vagy beszántható;

3. kizárólag zöldtrágya termesztése céljából bevetett terület (zöld ugar).

Konyhakertek

A gazdálkodó és a háztartása általi saját fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló, a mezőgazdasági terület többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek.

Kizárólag kivételes esetben értékesíti a gazdaság az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja.

Állandó legelő és rét

Folyamatosan (legalább öt éve) lágyszárú takarmánynövények - műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) úton történő - termesztésére használt, a gazdaság vetésforgójában nem szereplő terület.

A terület legeltethető, illetve silózás vagy széna céljából kaszálható, vagy megújuló energia előállítására használható.

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Állandó legelő és rét jó vagy közepes minőségű talajokon. Ezek a területek rendszerint intenzív legeltetésre használhatók.

Külterjes legelő

Olyan, rendszerint dombos, nagy magasságban fekvő, rossz talajminőségű, kis hozamú állandó gyep, amelyet általában nem javítanak trágyázással, műveléssel, újravetéssel vagy drénezéssel.

Ezek a területek rendszerint csak külterjes legeltetéssel hasznosíthatók, és rendszerint nem vagy külterjes módon kaszálják; nem képesek eltartani nagy állománysűrűségű állatállományt.

A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét

Termelésből kivont állandó legelők és rétek, amelyeket az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben ( 11 ), vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak, és pénzügyi támogatásra jogosultak.

Ültetvények

Az állandó gyep kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a területet, és több éven keresztül teremnek.

Gyümölcsös és bogyós ültetvények

Olyan területek, amelyeken gyümölcstermő fák, cserjék és évelő bogyós növények - a szamóca kivételével - találhatók. A gyümölcsösök lehetnek összefüggőek, amikor a fák egymáshoz való távolsága minimális, vagy lehetnek nem összefüggőek, amikor a távolság nagy.

Mérsékelt égövi gyümölcsfajok

A mérsékelt éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfaültetvények.

Szubtrópusi égövi gyümölcsfajok

A szubtrópusi éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfaültetvények.

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett, bogyós ültetvények.

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben hagyományosan termesztett, héjas ültetvények.

Citrusültetvények

Citrusfélék (Citrus spp.) ültetvényei.

Olajfaültetvények

Olea europea L. ültetvényei.

Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése

A szokásosan étkezési olajbogyót termő fajták ültetvényei.

Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése

A szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyót termő fajták ültetvényei.

Szőlő, amely terméke rendszerint:

Vitis vinifera L. ültetvényei.

Minőségi bor

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet ( 12 ) vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK rendelet vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

Egyéb bor

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint nem OEM-mel és OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztenek.

Csemegeszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint csemegeszőlő előállítására szánnak.

Mazsola

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint mazsola előállítására szánnak.

Faiskolák

Olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre:

a) szőlőoltvány-iskolák;

b) gyümölcsfaiskolák és dugványiskolák;

c) díszfaiskolák;

d) kereskedelmi erdészeti faiskolák (kivéve azokat, amelyek az erdőterületen belül találhatók és a gazdaság saját szükségleteit elégítik ki);

e) kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fák és cserjék (pl. sövénynövények, rózsák és más díszcserjék, tűlevelű dísznövények), beleértve minden esetben az alanyt és a magoncot.

Egyéb ültetvények

Olyan szabadföldi ültetvények, amelyek nem tartoznak az előző cím alá, különösen a fonásra és szövésre szánt, általában évente betakarított növények, valamint a hasznosított mezőgazdasági területen kereskedelmi célból - például karácsonyfának - ültetett fák.

Üvegházi ültetvények

Egyéb földterület

Az "Egyéb földterület" címszó alá tartozik a nem hasznosított mezőgazdasági terület (olyan mezőgazdasági terület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak), az erdővel borított, valamint az épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt egyéb területek.

Nem hasznosított mezőgazdasági terület

Olyan korábban mezőgazdasági művelés alatt álló terület, amely a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt, és nem része a vetésforgónak, azaz mezőgazdasági hasznosítását nem tervezik.

Az ilyen területet a gazdaságban általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni.

Erdős terület

Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyárfatelepítéseket, az erdőterületen lévő és a gazdaság saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.).

ebből rövid rotációs idejű sarjerdő

Fás szárú növények termesztése céljából fenntartott erdőterület, ahol a rotációs idő 20 év vagy rövidebb.

A rotációs idő a fák első vetésétől/ültetésétől a végtermék betakarításáig terjedő időszak, amelyben a betakarítás nem foglalja magában az olyan szokásos ápolási munkákat, mint például a ritkítás.

Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen föld, sziklák stb. által elfoglalt terület)

A gazdaság teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a hasznosított mezőgazdasági földterülethez, sem a nem hasznosított mezőgazdasági földterülethez, sem pedig az erdővel borított területhez.

Gomba

Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

Energianövények (bioüzemanyagok vagy más megújuló energia előállítása céljából)

Kizárólag energia előállításához használt és mezőgazdasági szántóterületen termesztett meghatározott energianövények termőterülete.

Öntözött terület

Az a maximális nagyságú hasznosított mezőgazdasági terület, amely a referenciaévben a gazdaságban általában rendelkezésre álló berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető.

Azon növények területe, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap során legalább egyszer ténylegesen megöntöztek.

Alkalmazott öntözési módszerek

Felszíni öntözés (elárasztás, öntözőbarázda)

A víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, vagy a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével.

Esőztető öntözés

A növények öntözése a víznek a földterületre nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével.

Csepegtető öntözés

A növények öntözése csepegtető módszerrel, mikrocsepegtető berendezéssel, vagy vízköd előállításával.

A gazdaságban felhasznált öntözővíz forrása

A gazdaságban felhasznált öntözővíz összességének vagy túlnyomó részének forrása.

Felszín alatti víz a gazdaság területén

A gazdaság területén vagy a közvetlen közelében található, fúrt vagy ásott kutakból szivattyúzott vagy természetes felszíni forrásokból származó vizet felhasználó vagy hasonló vízforrások.

A gazdaság területén található felszíni víz

A teljes egészében a gazdaság területén található vagy kizárólag egyetlen gazdaság által használt kis, természetes tavak vagy mesterséges medencék.

Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, a gazdaság területén kívüli felszíni víz

Nem öntözési célból mesterségesen létrehozott felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások).

Közös vízellátó rendszerekből származó, a gazdaság területén kívüli víz

A "Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, a gazdaság területén kívüli felszíni víz" pontban említettektől eltérő, a gazdaságon kívüli vízforrások, amelyek legalább két gazdaság számára hozzáférhetők.

Egyéb források

Az öntözővíz máshol nem említett egyéb forrásai. Ez származhat erősen sós forrásokból, mint például az Atlanti-óceánból vagy a Földközi-tengerből, amely esetében az a felhasználást megelőzően a sótartalom csökkentése céljából kezelésen esik át, illetve brakkvíz (alacsony sótartalmú) forrásokból, mint például a Balti-tengerből és egyes folyókból származó víz, amely esetben közvetlenül felhasználható, kezelés nélkül. Az is lehetséges, hogy a víz szennyvízkezelésen esik át, és a felhasználóhoz újrahasznosított szennyvízként jut el.

III. ÁLLATÁLLOMÁNY

Azoknak a haszonállatoknak a száma, amelyek a felmérés referencianapján a gazdaság közvetlen birtokában vannak vagy a gazdaság irányítása rendelkezik velük.

Az állatok nem tartoznak szükségszerűen a gazdálkodó tulajdonába. Ezeket az állatokat tarthatják a gazdaság területén (a hasznosított mezőgazdasági területeken, illetve a gazdaság által használt állatállomány elhelyezésére szolgáló épületekben), vagy a gazdaságon kívül (közös legelő használata, vagy vándoroltatás keretében stb.).

Lófélék

A lófélék családjába, az Equus nembe tartozó háziállatok (lovak, szamarak stb.).

Szarvasmarhafélék

A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok, beleértve a hibrideket is, mint például a Beefalo.

Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha

Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha

Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha

Kétéves és idősebb üsző

Kétéves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett.

Tejelő tehén

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek.

Egyéb tehén

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban borjaikért tartanak, tejüket pedig nem szánják emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra.

Juh és kecske

Juh (mindenféle korú)

Az Ovis aries fajba tartozó háziállatok.

Juh, nőivarú tenyészállat

Anyajuhok és pároztatott jerkék.

Egyéb juh

A nőivarú tenyészjuhokon kívül minden egyéb juh.

Kecske (mindenféle korú)

A Capra aegagrus hircus alfajba tartozó háziállatok.

Juh, nőivarú tenyészállat

Olyan nőivarú kecskék, amelyek legalább egyszer ellettek, valamint pároztatott kecskék.

Egyéb kecske

A nőivarú tenyészkecskéken kívül minden egyéb kecske.

Sertés

A Sus scrofa domesticus fajba tartozó háziállatok.

20 kg élősúly alatti malac

Az általában 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malacok.

50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

Az 50 kilogrammos vagy ennél nagyobb súlyú, tenyésztésre szánt nőivarú sertések, függetlenül attól, hogy már ellettek-e.

Egyéb sertés

Máshová nem sorolt sertések.

Baromfi

Brojler

A Gallus gallus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok.

Tojótyúk

A Gallus gallus fajba tartozó, tojásrakásra érett, tojástermelés céljából tartott háziállatok.

Egyéb baromfi

A brojlernél vagy a tojótyúkoknál nem említett baromfi.

Pulyka

A Meleagris fajba tartozó háziállatok.

Kacsa

Az Anas és Cairina moschata fajba tartozó háziállatok.

Liba

Az Anser anser dom. fajba tartozó háziállatok.

Strucc

Strucc (Struthio camelus).

Egyéb, máshol nem említett baromfi

Nyúl, nőivarú tenyészállat

Olyan, hízónyulak tenyésztése céljából tartott (az Oryctolagus fajba tartozó) nőivarú nyulak, amelyek legalább egyszer ellettek.

Méhek

A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma.

Máshová nem sorolt állatállomány

Az ebben a szakaszban máshol nem említett, termelésre szánt valamennyi állat.

IV. MUNKAERŐ

i. A GAZDASÁG MUNKAEREJE

Mezőgazdasági munkaerő

A gazdaság mezőgazdasági munkaerejéhez tartozik minden olyan személy, aki tankötelezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy), és a gazdaságban a felmérés napján befejeződő 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett.

Azt az esetet kivéve, ha nemzeti jogszabályok előírják a teljes vagy részidőben végzett kötelező oktatásra vonatkozó minimuméletkort, a 15 éves életkort kell úgy tekinteni, mint az iskolaköteles kor elfogadott leteltét.

Azt az egyéni gazdálkodót, aki nem végez munkát a gazdaságban, nyilvántartásba kell venni, de nem számít "a gazdaság teljes mezőgazdasági munkaerejébe".

Minden, nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját a gazdaságban, szerepeltetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában.

A gazdaságban dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján dolgozó személyek (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek által biztosított munkaerő) nem kerülnek be a felmérésbe.

Mezőgazdasági munka

Mezőgazdasági munkának minősül a gazdaságban végzett minden olyan tevékenység, amely hozzájárul vagy i. a 1166/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységekhez; vagy ii. a termelőeszközök karbantartásához; vagy iii. a termékek előállításából közvetlenül következő tevékenységekhez.

A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő

A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő a ténylegesen a gazdaság gazdálkodási tevékenységeire fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével.

Éves munkaegység (ÉME)

A teljes munkaidővel egyenértékű foglalkoztatás, azaz az összes ledolgozott óra elosztva az adott országban a teljes munkaidejű állásokban évente átlagosan ledolgozott órák számával.

A "teljes munkaidő" a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi nyolcórás munkavégzés mellett).

Gazdálkodó

A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a felelősségére és neve alatt működtetik a gazdaságot, és aki vagy amely jogilag és gazdaságilag felelős a gazdaságért, azaz a gazdaság gazdasági kockázatait viseli.

A gazdálkodó lehet az egész gazdaság tulajdonosa, bérlője, örökhaszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője.

Neme

Kora

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

A gazdaság irányítója

A gazdaság irányítója az a természetes személy, aki az érintett gazdaság mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős.

Neme

Kora

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

A gazdaság irányítójának képzettsége

A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége

Kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat

Egy gazdaságban gyakorlati munkával szerzett tapasztalat.

Alapfokú mezőgazdasági képzettség

Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizonyos szakterületre (ideértve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdálkodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági technológiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intézményben szerzett képzettség. A befejezett mezőgazdasági tanoncidőszak is alapfokú képesítésnek számít.

Teljes mezőgazdasági képesítés

Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képesítés: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudomány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok.

A gazdaság irányítója az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült

A szakképzés oktató vagy oktatási intézmény által nyújtott képzési intézkedés vagy tevékenység, amelynek elsődleges célkitűzése a mezőgazdasági tevékenységekhez vagy közvetlenül a gazdasággal kapcsolatos tevékenységekhez köthető új ismeretek megszerzése, vagy a meglevő ismeretek fejlesztése és bővítése.

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai

Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai, a házastársat is beleértve, akik a gazdaságban mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül a gazdaság területén élnek.

A gazdálkodó családtagjai általában a házastársa, a felmenő vagy lemenő ági rokonai (beleértve a házassággal vagy örökbefogadással szerzett rokonokat), valamint a gazdálkodó vagy házastársa testvérei.

Szintén házastársként kezelendő az a két személy, aki házastársként, ám házasságkötés nélkül él együtt.

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: férfiak

- A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: nők

- A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő

Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a gazdaság számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért a gazdaságtól bármilyen javadalmazást kap (fizetést, bért, nyereséget vagy bármilyen fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is).

A rendszeresen alkalmazott munkaerő azokat a személyeket jelenti, akik a gazdaságban a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végeztek, tekintet nélkül a munkahét hosszára.

Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni:

1. a gazdaságban folyó termelés speciális körülményei (például olajbogyó-, szőlő-, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve legeltetéses szarvasmarha-hizlalásra szakosodott gazdaság, amely csak az év bizonyos hónapjaiban igényel munkaerőt);

2. szabadság, katonai szolgálat, betegség, baleset vagy haláleset miatti távollét;

3. a gazdaságban való alkalmazásának kezdete vagy megszűnése (ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán az egyik gazdaságban abbahagyták a munkát és egy másikban álltak munkába);

4. a gazdaságban folyó munka elháríthatatlan külső ok (árvíz, tűzeset stb.) folytán történt teljes leállítása.

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfiak

- A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: nők

- A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfi és nő

A nem rendszeresen alkalmazott személyek azok a munkavállalók, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán a rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a gazdaságban.

A nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő ledolgozott munkanapjainak száma bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkavállaló egy teljes napi bármilyen javadalmazást kap (bért, nyereséget vagy más fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is), amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegszabadság napjai nem számítanak munkanapnak.

Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeresen alkalmazott munkavállaló rendes munkanapja.

ii. EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK: NEM MEZŐGAZDASÁGI (A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL NEM KAPCSOLÓDÓ) MUNKA A GAZDASÁGBAN ÉS MUNKAVÉGZÉS A GAZDASÁGON KÍVÜL

Egyéb jövedelemszerző tevékenység minden olyan tevékenység, amely eltér az V. i. szakaszban meghatározott mezőgazdasági munkától, és amelyet javadalmazás fejében végeznek (fizetés, bér, nyereség vagy a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő más fizetség, beleértve a természetbeni fizetséget is).

Ide tartozik a valamely gazdaság munkaereje által egy másik gazdaság számára végzett mezőgazdasági munka.

Ezt az információt csak egyéni gazdálkodók esetében kell összegyűjteni, azon gazdaságok esetében, ahol a gazdálkodó természetes személy (azaz a gazdálkodó egyben a gazdaság irányítója is), valamint valamennyi társas gazdaság esetében. Nem kell az információt összegyűjteni azokról a gazdaságokról, amelyekben a gazdálkodó természetes személy, de nem a gazdaság irányítója, valamint jogi személyek esetében.

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységekre vonatkozó információkat a gazdálkodóra és az egyéni gazdálkodó családjának más tagjaira vonatkozóan kell összegyűjteni. Csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha a gazdaságban mezőgazdasági munkát, vagy a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó munkát végeznek.

Nem tartoznak ide a gazdaság területén végzett, el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másodlagos kereső tevékenységek, mivel azok a mezőgazdasági munka részét képezik.

Az ide tartozó tevékenységek besorolása a következő:

- Főfoglalkozás, olyan tevékenység, amely ugyanannyi vagy több időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

- Mellékfoglalkozás, olyan tevékenység, amely kevesebb időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

A gazdálkodó, aki egyben a gazdaság irányítója is, egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

A gazdaság irányítását is végző gazdálkodó valamennyi, nem közvetlenül a gazdasághoz kapcsolódó jövedelemszerző tevékenysége fő- vagy mellékfoglalkozásként.

Az egyéni gazdálkodó más családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

Főfoglalkozásként

A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó jövedelemszerző tevékenységeket főfoglalkozásként végző személyek (az egyéni gazdálkodó házastársa vagy az egyéni gazdálkodó más családtagjai) száma.

Mellékfoglalkozásként

A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó jövedelemszerző tevékenységeket mellékfoglalkozásként végző személyek (az egyéni gazdálkodó házastársa vagy az egyéni gazdálkodó más családtagjai) száma.

V. A GAZDASÁGBAN VÉGZETT EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK (A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK)

i. AZ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA

A gazdaságban végzett egyéb jövedelemszerző tevékenységek magukban foglalják a mezőgazdasági munkától eltérő valamennyi olyan tevékenységet, amely közvetlenül összefügg a gazdasággal, és arra gazdasági hatása van.

A "gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek" olyan tevékenységek, amelyek során vagy a gazdaság erőforrásait (terület, épületek, gépek stb.), vagy a gazdaság termékeit használják fel. Ha csak a gazdaság mezőgazdasági (családi és nem családi) munkaerejét alkalmazzák, és más erőforrásait nem használják fel, a munkavállalókat úgy kell tekinteni, hogy két különböző egységben végeznek munkát, és e tevékenységük nem tekinthető a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódónak.

Ide tartozik a más gazdaságok számára végzett nem mezőgazdasági, valamint mezőgazdasági munka.

A jövedelemszerző tevékenység ebben az összefüggésben tevékeny munkát jelent; a tisztán pénzügyi befektetések ezért nem tartoznak ide. A föld bérbeadása, amely különféle tevékenységeket szolgál, de e tevékenységekben további részvétellel nem jár, szintén nem tartozik ide.

Egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatások nyújtása

Egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységek és/vagy szociális jellegű üzleti tevékenységek, amelyekhez vagy a gazdaság erőforrásait vagy elsődleges termékeit használják.

Turizmus, fizetővendéglátás és más szabadidős tevékenység

Az idegenforgalommal, szállásadással, a gazdaság turistáknak vagy más csoportoknak történő bemutatásával, sporttal és pihenéssel/üdüléssel stb. kapcsolatos minden olyan tevékenység, amelynek során a gazdaság földterületét, épületeit vagy más erőforrásait hasznosítják.

Kézművesség

Olyan kézműves cikkek, amelyeket a gazdálkodó vagy családtagjai, vagy a családon kívüli munkaerő a gazdaságban állít elő, feltéve, hogy azok mezőgazdasági munkát is végeznek, tekintet nélkül a termékek értékesítésének módjára.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

Valamely elsődleges mezőgazdasági termék másodlagos termékké való bármilyen feldolgozása a gazdaságban, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot a gazdaságban termelik-e vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.

Ide tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás a mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.

Megújuló energia termelése

Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása - ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát - szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból.

Nem tartozik ide a megújulóenergia-termelés akkor, ha kizárólag a gazdaság saját használatára történik.

Fafeldolgozás (például fűrészelés)

Piaci értékesítésre szánt nyersfa feldolgozása a gazdaságban (fűrészáru előállítása stb.).

Haltermelés

Halak, rákok stb. tenyésztése a gazdaságban. Nem tartoznak ide a kizárólag halászattal kapcsolatos tevékenységek.

Szerződéses munka (a gazdaság termelőeszközeinek használatával)

Szerződéses munka - különbséget téve a mezőgazdasági ágazaton belül vagy kívül végzett munka között -, amelynek során a gazdaság eszközeit használják, például hóeltakarítás, fuvarozás, a tájkép megőrzése, mezőgazdasági és környezetvédelmi szolgáltatások stb.

Mezőgazdasági (más gazdaságok számára)

Nem mezőgazdasági

Erdőgazdálkodás

Mind a mezőgazdasági munkaerő, mind pedig a gazdaság általában mezőgazdasági célból használt gépeinek és berendezéseinek használatával végzett erdészeti munka.

Egyéb

A gazdasággal közvetlenül összefüggő egyéb, máshol nem említett jövedelemszerző tevékenységek.

Kik vesznek részt?

Az ide tartozó tevékenységek besorolása a következő:

- Főfoglalkozás, olyan tevékenység, amely ugyanannyi vagy több időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

- Mellékfoglalkozás, olyan tevékenység, amely kevesebb időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

A gazdálkodó, aki a gazdaság irányítója is

Az egyéni gazdálkodó más családtagjai, főfoglalkozásként

Az egyéni gazdálkodó más családtagjai, mellékfoglalkozásként

A gazdaságban rendszeresen dolgozó nem családtagok, főfoglalkozásként

A gazdaságban rendszeresen dolgozó nem családtagok, mellékfoglalkozásként

ii. A KAPCSOLÓDÓ GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGE

Százalékos arány a gazdaság össztermeléséhez viszonyítva

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a gazdaság termelésén belüli részesedését a gazdaság forgalmához közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a gazdaság teljes árbevételének és a gazdaság számára az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) alapján folyósított közvetlen kifizetéseknek az összegén belüli arányaként kell megbecsülni.

VI. A VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA

A gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette az alábbi vidékfejlesztési támogatások egyikét

Az 1305/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott intézkedések, amelyek esetében a gazdálkodó a kedvezményezett.

Információt kell gyűjteni arról, hogy a gazdaság az utóbbi három évben igénybe vette-e az alábbi vidékfejlesztési intézkedések valamelyikét a legújabb jogszabályokban megállapított bizonyos előírások és szabályok szerint.

Mezőgazdasági termelők részvétele élelmiszer-minőségi rendszerekben

Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

A Natura 2000-hez és a vízügyi keretirányelvhez ( 14 )kapcsolódó kifizetések

Az 1305/2013/EU rendelet 30. cikke: Natura 2000 kifizetések és a vízügyi keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Agrár-környezetvédelmi kifizetések - az éghajlattal kapcsolatos kifizetések

Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke: Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

Biogazdálkodás

Az 1305/2013/EU rendelet 29. cikke: Biogazdálkodás

Állatjóléti kifizetések

Az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke: Állatjólét

Beruházások tárgyi eszközökbe

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke: Beruházások tárgyi eszközökbe

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott, mezőgazdasági terméspotenciált fenyegető károk megelőzése és helyreállítása

Az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke: A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke: A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Az erdőterületek fejlesztését és az erdők életképességének javítását célzó beruházások

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke: Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

Erdősítés és fásítás

Az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke: Erdősítés és fásítás

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

Az 1305/2013/EU rendelet 23. cikke: Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

Erdőkárok megelőzése és helyreállítása

Az 1305/2013/EU rendelet 24. cikke: Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

Az erdők ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

Az 1305/2013/EU rendelet 25. cikke: Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházások

Az 1305/2013/EU rendelet 26. cikke: Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

Az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke: A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem

Az 1305/2013/EU rendelet 34. cikke: Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem

Kockázatkezelés

Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke: Kockázatkezelés

VII. A GAZDASÁGOKBAN ALKALMAZOTT TALAJGAZDÁLKODÁSI ÉS TRÁGYAKEZELÉSI GYAKORLATOK

Talajművelési módszerek szabadföldi szántóföldön

Hagyományos talajművelés

A talaj forgatásával járó, hagyományos talajműveléssel kezelt szántóföld; az elsődleges művelési lépést rendszerint kormánylemezes ekével vagy tárcsás ekével végzik, ezt pedig tárcsás boronával végzett másodlagos művelés követi.

Megóvó talajművelés

A szántóföldet megóvó (kismértékű) talajműveléssel kezelik; ez olyan talajművelő gyakorlatot vagy gyakorlatrendszert jelent, amely az erózió szabályozása és a nedvesség megtartása érdekében növényi maradványokat (legalább 30 %) hagy a talaj felszínén, rendszerint a talaj forgatása nélkül.

Nincs talajművelés (kivéve az évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi területeket)

Olyan szántóföld, amelyen a betakarítás és a vetés között semmilyen talajművelést nem végeznek.

Talajborítás szabadföldi szántóföldön

A szántóföldet télen növények vagy maradványok borítják, vagy télre csupaszon hagyják.

Szokásos téli növényzet

Olyan szántóföld, amelyen ősszel növényeket vetnek, és azok a tél során fejlődnek (szokásos téli növények, például őszi búza); rendszerint betakarítják vagy legeltetésre használják.

Takarónövényzet vagy ideiglenes növényzet

Olyan szántóföld, amelyen kifejezetten azért termesztenek növényeket, hogy csökkentsék a talaj, a tápanyagok és a növényvédő szerek tél során vagy olyan időszakokban bekövetkező elvesztését, amikor a földterület egyébként csupaszon állna, és ki lenne téve az ilyen veszteségeknek. Ezeknek a növényeknek a gazdasági értéke alacsony, a fő cél a talaj és a tápanyagok védelme.

Tavasszal e növényeket általában beszántják a következő növény vetése előtt, és sem betakarítással, sem legeltetéssel nem hasznosítják.

Növénymaradványok

Olyan szántóföld, amelyet a tél során a korábbi vetési időszakból visszamaradt növénymaradványok és tarló borít. Az ideiglenes és a takarónövényzet nem tartozik ide.

Puszta talaj

Olyan szántóföld, amelyet ősszel nem szántanak be vagy művelnek meg más módon, és amelyet télen nem vetnek be, illetve semmilyen növénymaradvánnyal nem takarnak be, így a következő tavaszi időszakban végzett elővetési vagy vetési agrártechnikai műveletekig csupaszon marad.

Évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi területek

Évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi területek, amelyeket a referenciaévben nem vetnek be vagy művelnek meg.

Vetésforgó a szántóföldön

A vetésforgó-rendszer azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott földterületen az egynyári növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyanazon a földterületen.

Vetésforgóba bevont szántóföld aránya

A szántóföld a tervezett vetésforgó része.

Ökológiai jelentőségű terület - táblaszegélyek, pufferzónák, sövények, fák, parlag, biotópok, erdősített terület és tájképelemek összterülete

Olyan terület, amely esetében a gazdaság irányítója gondoskodik arról, hogy az a 1307/2013/EU rendelet 46. cikke szerinti ökológiai jelentőségű terület legyen. Táblaszegélyek, pufferzónák, sövények, fák, parlag, biotópok, erdősített terület és tájképelemek összterülete.

Csak a legalább 15 ha nagyságú szántófölddel rendelkező gazdaságoknak kell jelenteniük.

Trágyázási technikák

A gazdaságban a mezőgazdasági területen különböző rendelkezésre álló technikákkal kijuttatott összes trágya (a keletkezett és behozott trágya mennyisége csökkentve a kiszállított trágya mennyiségével) aránya.

Szórás

A trágyát sávos szórás vagy befecskendezés alkalmazása nélkül juttatják a földterületre vagy a növényekre.

Beforgatás nélkül

A felhasznált trágya összmennyiségéből a beforgatás nélkül a talajba juttatott trágya százalékos aránya. Ide kell beszámítani, ha a trágyát nem forgatják be a szórást követően 24 órán belül.

Beforgatás 4 órán belül

A felhasznált trágya összmennyiségéből a 4 órán belül mechanikusan a talajba forgatott trágya százalékos aránya.

Beforgatás több mint 4 óra elteltével

A felhasznált trágya összmennyiségéből a több mint 4 óra elteltével mechanikusan a talajba forgatott trágya százalékos aránya. Ha a trágyát nem forgatják be a szórást követően 24 órán belül, ebbe a pontba nem kell beszámítani, hanem a "Beforgatás nélkül" pontnál kell figyelembe venni.

Sávos szórás

A területen párhuzamos sávokban trágyalét vagy hígtrágyát szórnak úgy, hogy a sávok közé nem kerül trágya, a szórást tartálykocsi vagy a traktor végére erősített eszköz (sávos szórógép) használatával végzik, a cél trágyalé vagy hígtrágya kijuttatása a talaj felszínére.

Vontatott tömlő

Olyan sávos szórógép, amelynek keretére több tömlőt szereltek, de nincs rajta a növény vagy fűféle leveleinek félrehajtására szolgáló eszköz.

Vontatott csoroszlya

Olyan sávos szórógép, amelynek keretére több talp vagy cipő alakú eszközt szereltek, amelyekkel a növény vagy fűféle levelei félrehajthatók azért, hogy a trágya sávokban történő szórása során a növény vagy fű szennyeződése minél kisebb legyen.

Befecskendezés

Trágyalé vagy hígtrágya bejuttatása a talajba vágott - az injektor típusától függően - különböző mélységű résekbe.

Sekély/nyitott rés

A rések kicsik, általában körülbelül 50 mm mélységűek. A trágyázás után nyitva maradnak.

Mély/zárt rés

A rések nagyobbak, általában körülbelül 150 mm mélységűek. A trágyázás után befedik azokat.

A gazdaságba beszállított és onnan kiszállított trágya

A gazdaságból elszállított trágya mennyisége.

A mezőgazdaságban történő felhasználás céljából a gazdaságba szállított trágya mennyisége, függetlenül attól, hogy a gazdaság fizetségért vagy ingyen kapja a trágyát.

III. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló közösségi felméréshez alkalmazandó jellemzők fogalommeghatározásai

I. SZÁNTÓFÖLDI TALAJMŰVELÉSI MÓDSZEREK

II. TALAJMEGÓVÁS

III. TÁJKÉPI JELLEMZŐK

IV. LEGELTETÉS

V. ISTÁLLÓZTATÁS

VI. TRÁGYÁZÁS

VII. TRÁGYATÁROLÓ ÉS -KEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEK

VIII. ÖNTÖZÉS

( 1 ) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

( 2 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

( 3 ) HL L 38., 2000.2.12., 1. o.

( 4 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

( 5 ) A gazdaság és a számosállategység alapvető fogalommeghatározása az 1166/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikkében szerepel.

( 6 ) A Bizottság 2011. január 17-i 31/2011/EU rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 13., 2011.1.18., 3. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

( 8 ) A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 138/2004/EK rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 11 ) A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).

( 12 ) A Tanács 2008. április 29-i 479/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).