14/2014. (III. 31.) NGM rendelet

a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői szakterületek

1. § (1) A felnőttképzési szakértői szakterületek:

a) felnőttképzési igazgatás,

b) nyelvi szakterület.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakterület rész-szakterületekből áll, melyek megnevezése azonos a nyelv megnevezésével.

(3) A felnőttképzési programszakértői szakterületek azonosak

a) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendeletben foglalt Országos Képzési Jegyzék szerinti képzés szakmacsoportjának,

b) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló kormányrendelet

ba) 1. számú melléklete szerinti képzési ágak,

bb) 2. számú melléklete szerinti teljes alapképzési szak beszámításával induló mesterképzési szakok, vagy egységes, osztatlan képzések, vagy

bc) 3. számú melléklete szerinti tanári szakképzettségek, vagy

c) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti tanárszakok

megnevezésével.

2. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának feltételei

2. § (1) Felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására - a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) meghatározott feltételeken túl - az jogosult, aki rendelkezik a bejelentésében szereplő szakterülethez[1]

a) felnőttképzési szakértői tevékenység esetén a (2) vagy (3) bekezdésben,

b) felnőttképzési programszakértői tevékenység esetén a (4) bekezdésben

előírt szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat:

a) szakmai képesítés, amely lehet

aa) felsőfokú végzettségi szint és pedagógus szakképzettség,

ab) felsőfokú végzettségi szint és pedagógiai jellegű - így különösen szociálpedagógus, pedagógiai szakos előadó, pedagógiai szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző - szakképzettség,

ac) andragógus vagy jogász vagy a felsőoktatásban a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettség, vagy

ad) felsőfokú végzettségi szint,

és

b) szakmai gyakorlat, amely

ba)[2] az a) pont aa)-ac) alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább négyéves, a bejelentésben megjelölt felnőttképzési szakértői szakterületen,

bb) az a) pont ad) alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább hatéves felnőttképzési irányítási, oktatási, minőségbiztosítási, oktatásszervezési vagy mérési-értékelési területen

megszerzett gyakorlat lehet.

(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt

a) szakmai képesítés

aa)[3] a bejelentésben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből szerzett nyelvtanári végzettség,

ab)[4] nyelvtanári végzettség és a bejelentésben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből "KER-C1" szintű, okirattal igazolt nyelvismeret, vagy

ac)[5] pedagógus szakképzettség és - ha a bejelentésben megjelölt rész-szakterület nyelvéből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés - a felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből "KER-C1" szintű, okirattal igazolt nyelvismeret,

és

b) legalább négyéves nyelvoktatási, nyelvi programkészítési, nyelvi mérés-értékelési vagy nyelvi lektorálási területen szerzett szakmai gyakorlat.

(4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési programszakértői szakterületekhez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat:

a) pedagógiai felsőfokú végzettségi szint vagy andragógiai - így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező közművelődési szakember - felsőfokú végzettségi szint, vagy két éves felnőttképzési oktatási gyakorlat,

b)[6] a bejelentésben megjelölt felnőttképzési programszakértői szakterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettség, és

c) felnőttképzési programkészítési, oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, tananyag fejlesztési, mérési-értékelési, kutatási vagy lektorálási területen szerzett legalább két éves szakmai gyakorlat.

(5) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzés területén munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében, vagy egyéni vállalkozóként folytatott, a (2) bekezdés b) pontjában, a (3) bekezdés b) pontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység.

(6) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában felnőttképzési oktatási gyakorlatnak minősül a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési területen munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében folytatott oktatási tevékenység, vagy a felsorolt területeken munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében két éven belül legalább kétszáz igazolt órában folytatott oktatási tevékenység.

3. § (1)[7] A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) első alkalommal a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők közhiteles hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás) történő felvételétől számított fél éven belül, ezt követően kétévenként köteles továbbképzésen részt venni és eredményes vizsgát tenni. A felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének a nyilvántartásban szereplő valamennyi szakterület vonatkozásában - szakterületenként külön-külön - köteles eleget tenni, míg a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettsége a nyilvántartásban szereplő szakterületek számától független.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést és vizsgát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) szervezi.

(3) A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el.

4. § (1)[9] A szakértő továbbképzéséhez szükséges, húsz óra időtartamú továbbképzési programot a Mellékletben foglalt témakörök alapján az NSZFH állítja össze.

(2)[10] Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex szakértői gyakorlatot. A továbbképzés a továbbképzési program elméleti képzési részét érintő óraszámban távoktatási formában is megvalósítható.

(3)[11] A továbbképzést záró vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot az NSZFH állapítja meg, és honlapján évente közzéteszi.

(4)[12] A továbbképzést csoportos képzési forma esetén egymást követő napokon kell megszervezni, melynek az (1) bekezdésben meghatározott időtartamába nem számít be a vizsga - egy órás - időtartama.

(5)[13] A továbbképzést záró vizsgára való jelentkezéshez a (2) bekezdésben meghatározott óraszámú szakértői gyakorlaton való részvétel szükséges. A továbbképzést záró vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani.

(6) A 3. § (1) bekezdés szerinti továbbképzésen és vizsgán kizárólag szakértő vehet részt.

3. A bejelentéssel összefüggő eljárás[14]

5. § (1)[15] A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentést a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kormányhivatal), a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (a továbbiakban: Kamara) kell benyújtani (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza[16]

a)[17] a bejelentő

aa) nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,

ab) lakcímét,

ac) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét,

ad) elérhetőségét, valamint a szakértői tevékenységével összefüggő és közzétenni kívánt egyéb adatát,

ae) iskolai végzettségét az oktatási intézmény megjelölésével és

af) iskolai végzettségét igazoló dokumentum számát és keltét

és

b) a választott szakterület megnevezését, valamint az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakterület megnevezése esetén az 1. § (2) bekezdés szerinti rész-szakterület megnevezését.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell:[18]

a)[19] a szakmai képesítést igazoló okirat másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás másolatát,

b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okirat másolatát, mely tartalmazza[20]

ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt adatait,

bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését,

bc) a 2. § (5) vagy (6) bekezdés szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és

bd) a munkáltató, foglalkoztató vagy a bb) alpont szerinti tevékenység teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és cégszerű aláírását,

c)[21]

és

d)[22] az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illeték (a továbbiakban: eljárási illeték) - a benyújtott bejelentésen - illetékbélyeggel történő lerovását, vagy elektronikus úton benyújtott bejelentés esetén az eljárási illeték banki átutalással történő megfizetését bizonyító, bank által kiadott igazolás eredeti példányát vagy az átutalást igazoló bizonylat másolatát.

(4)[23] Ha a bejelentéshez a szakmai gyakorlat (3) bekezdés b) pontjában foglalt tartalmú igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a (3) bekezdés b) pontja bb) alpontjában foglalt tevékenység teljesítését igazoló szerv jogutód nélküli megszűnése, vagy egyéb ok miatt nem mellékelhető, a szakmai gyakorlat az igazolást kérő (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában szereplő adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum - (3) bekezdés a) pontjában foglalt módon történő - benyújtásával is igazolható.

(5)[24]

(6)[25] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés több - az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti - szakterületre és rész-szakterületre is benyújtható.

6. §[26]

4. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás

7. § (1) A nyilvántartás - az Fktv.-ben, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza a szakértő[27]

a) 1. § (2) bekezdése szerinti rész-szakterületének megnevezését,

b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével, vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát,

c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét, és annak kezdő és befejező időpontját.

(2) A szakértő a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető hatósághoz, amely a bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik[28]

a) a nyilvántartás adatainak bejelentés szerinti módosításáról, vagy

b)[29] a szakértői tevékenység folytatásának megtiltásáról és a szakértő nyilvántartásból való törléséről, ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot.

(3)[30] A 3. § (1) bekezdésében előírt továbbképzési kötelezettség teljesítését a felnőttképzési szakértő a kormányhivatalnak, a felnőttképzési programszakértő a kamarának köteles - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a továbbképzést záró vizsga időpontjától számított nyolc napon belül bejelenteni.

5. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység szünetelése

8. § (1)[31] A szakértő tevékenysége szünetel, ha a szakértő a hatóságtól - legfeljebb két év időtartamra - kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével.

(2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdés szerinti adatainak feltüntetetését mellőzni kell a nyilvántartás Fktv. 7. § (3) bekezdésében foglalt közzététele során.

(3) A szünetelés időtartama a szakértő 3. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettségét nem érinti.

6. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység ellenőrzése és a szakértő nyilvántartásból történő törlése

9. § (1)[32]

(2)[33] A hatóság - legfeljebb egy évi időtartamra - elrendeli a szakértői tevékenység felfüggesztését, ha a szakértő a 3. § (1) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettségét az ott meghatározott időtartamon belül nem teljesíti.

(3)[34] A hatóság a szakértői tevékenység folytatását legfeljebb öt év időtartamra megtiltja és ezzel egyidejűleg a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha

a)[35] a szakértő a tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban szereplő előírásokat ismételten megszegte,

b) a szakértői tevékenység folytatásának feltételei a szakértő nyilvántartásba vételekor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,

c) a szakértő a 3. § (1) bekezdésében előírt továbbképzési kötelezettségét a 9. § (2) bekezdése szerinti időtartamon belül sem teljesíti.

(4)[36] Ha a hatóság a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a szakértőt ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, a szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított öt évig szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba.

(5)[37] A hatóság - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha a szakértő

a) bejelenti, hogy szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy

b) elhalálozott.

7. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 13. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

11. §[38]

12. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 13. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

(2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

13. §[39]

14. §[40]

15. §[41]

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

Melléklet a 14/2014. (III. 31.) NGM rendelethez[42]

A szakértői továbbképzés témakörei

I. Felnőttképzési szakértő - felnőttképzési igazgatás szakterület

1. Szabályozási ismeretek

1.1. Az általános közigazgatási rendtartás területén:

1.1.1. Az általános közigazgatási rendtartás alapelvei, a törvény hatálya és alapvető rendelkezései

1.1.2. Az ügyfél, a hatóság és a hatósági ügy fogalma

1.1.3. Hatásköri és illetékességi szabályok, az eljárási kötelezettség, a kizárás, kapcsolattartás általános szabályai

1.1.4. A kérelemre induló hatósági eljárás

1.1.5. A kérelem tartalma, az eljárás fajtái

1.1.6. A tényállás tisztázása

1.1.7. A hatóság által felhasználható bizonyítékok

1.1.8. A szakértő kirendelése, a szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok, a szakértői vélemény, a szakértő jogai és kötelezettségei

1.1.9. A hatóság döntése, a döntés formái és közlése

1.1.10. A hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok

1.1.11. A hatósági ellenőrzés

1.1.12. A hivatalbóli eljárás

1.1.13. Jogorvoslathoz való jog, jogorvoslati eljárások

1.2. A felnőttképzés szabályozása területén:

1.2.1. A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély feltételei

1.2.2. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás

1.2.3. A felnőttképzési szakértői rendszer

1.2.4. Vagyoni biztosíték

1.2.5. Felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer

1.2.6. A felnőttképzési információs rendszer

1.2.7. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

1.2.8. A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége

1.2.9. A képzési program tartalma

1.2.10. Felnőttképzési programkövetelmények

1.2.11. A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

1.2.12. A felnőttképzés támogatásának forrásai

1.3. A szakképzés szabályozása területén:

1.3.1. Az állam által elismert szakképesítések (Országos Képzési Jegyzék)

1.3.2. A szakképzés kimeneti követelményei (szakmai és vizsgakövetelmények, modulokról szóló kormányrendelet)

1.3.3. A szakképzési kerettantervek

1.3.4. A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga

1.4. A minőségbiztosítás területén:

1.4.1. A minőségbiztosítás fogalma, jelentősége, célja (a képzés minőségét befolyásoló folyamatleírások)

1.4.2. A minőségirányítási rendszer jogszabályi követelményei

1.4.3. A minőségpolitika és a tárgyévi minőségcélok tartalma, összefüggései

1.4.4. Az önértékelési rendszer és az önértékelés alapján készített helyesbítő tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum

1.5. A meghatározott időszakban bekövetkezett - a szakértői tevékenységet érintő - jogszabályváltozások:

1.5.1. A megváltozott jogszabályok gyakorlati alkalmazása a szakértői tevékenység folytatása során

2. Az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályok

2.1. A szakértői tevékenység normái

2.2. Az összeférhetetlenség fogalma, esetei a szakértői tevékenység során

2.3. Az összeférhetetlenség esetén követendő eljárás szabályai

2.4. A szakértői tevékenységet végzők tapasztalatai

2.5. A szakértői tevékenység ellenőrzésének tapasztalatai

3. Komplex szakértői gyakorlatok

3.1. Egyéni feladatként kapott esettanulmány feldolgozása

3.2. A tényszerű megállapítások gyakorlása ellenőrzési szituációs feladatokon keresztül

3.3. Kommunikációs tréning

3.4. Konfliktuskezelés

II. Felnőttképzési szakértő - nyelvi szakterület

1. Szabályozási ismeretek

1.1. Az általános közigazgatási rendtartás területén:

1.1.1. Az általános közigazgatási rendtartás alapelvei, a törvény hatálya és alapvető rendelkezései

1.1.2. Az ügyfél, a hatóság és a hatósági ügy fogalma

1.1.3. Hatásköri és illetékességi szabályok, az eljárási kötelezettség, a kizárás, kapcsolattartás általános szabályai

1.1.4. A kérelemre induló hatósági eljárás

1.1.5. A kérelem tartalma, az eljárás fajtái

1.1.6. A tényállás tisztázása

1.1.7. A hatóság által felhasználható bizonyítékok

1.1.8. A szakértő kirendelése, a szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok, a szakértői vélemény, a szakértő jogai és kötelezettségei

1.1.9. A hatóság döntése, a döntés formái és közlése

1.1.10. A hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok

1.1.11. A hatósági ellenőrzés

1.1.12. A hivatalbóli eljárás

1.1.13. Jogorvoslathoz való jog, jogorvoslati eljárások

1.2. A felnőttképzés szabályozása területén:

1.2.1. A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély feltételei

1.2.2. Felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer

1.2.3. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

1.2.4. A nyelvi képzési program tartalma

1.2.5. Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények

1.2.6. A képzési program előzetes minősítése

1.3. A minőségbiztosítás területén:

1.3.1. A minőségbiztosítás fogalma, jelentősége, célja

1.4. A meghatározott időszakban bekövetkezett - a szakértői tevékenységet érintő - jogszabályváltozások:

1.4.1. A megváltozott jogszabályok gyakorlati alkalmazása a szakértői tevékenység folytatása során

2. Az összeférhetetlenségi, és etikai-fegyelmi szabályok

2.1. A szakértői tevékenység normái

2.2. Az összeférhetetlenség fogalma, esetei a szakértői tevékenység során

2.3. Az összeférhetetlenség esetén követendő eljárás szabályai

2.4. A szakértői tevékenységet végzők tapasztalatai

2.5. A szakértői tevékenység ellenőrzésének tapasztalatai

3. Módszertani ismeretek

3.1. A nyelvi követelmények leírási formái

3.2. A nyelvi programkövetelmény tartalma, részei, koherenciája

3.3. A téma kiválasztása, alkalmazkodás a célcsoporthoz és a résztvevőhöz

3.4. A tanórán alkalmazható módszerek, a tanári magatartás formái

3.5. Szóbeli és írásbeli nyelvi gyakorlatok arányának megítélése

3.6. Kommunikáció a tanórán

3.7. A résztvevő előrehaladásának mérése és visszacsatolása

4. Komplex szakértői gyakorlatok

4.1. Egyéni feladatként kapott esettanulmány feldolgozása

4.2. A tényszerű megállapítások gyakorlása ellenőrzési szituációs feladatokon keresztül

4.3. Kommunikációs tréning

4.4. Konfliktuskezelés

III. Felnőttképzési programszakértők

1. Szabályozási ismeretek

1.1. Az általános közigazgatási rendtartás területén:

1.1.1. Az általános közigazgatási rendtartás alapelvei, a törvény hatálya és alapvető rendelkezései

1.1.2. Az ügyfél, a hatóság és a hatósági ügy fogalma

1.1.3. Hatásköri és illetékességi szabályok, az eljárási kötelezettség, a kizárás, kapcsolattartás általános szabályai

1.1.4. A kérelemre induló hatósági eljárás

1.1.5. A kérelem tartalma, az eljárás fajtái

1.1.6. A tényállás tisztázása

1.1.7. A hatóság által felhasználható bizonyítékok

1.1.8. A szakértő kirendelése, a szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok, a szakértői vélemény, a szakértő jogai és kötelezettségei

1.1.9. A hatóság döntése, a döntés formái és közlése

1.1.10. A hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok

1.1.11. A hatósági ellenőrzés

1.1.12. A hivatalbóli eljárás

1.1.13. Jogorvoslathoz való jog, jogorvoslati eljárások

1.2. A felnőttképzés szabályozása területén:

1.2.1. A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély feltételei

1.2.2. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás

1.2.3. Felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer

1.2.4. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

1.2.5. A képzési program tartalma

1.2.6. Felnőttképzési programkövetelmények

1.2.7. A képzési program előzetes minősítése

1.3. A szakképzés szabályozása területén:

1.3.1. Az állam által elismert szakképesítések (Országos Képzési Jegyzék)

1.3.2. A szakképzés kimeneti követelményei (szakmai és vizsgakövetelmények, modulokról szóló kormányrendelet)

1.3.3. A szakképzési kerettantervek

1.3.4. A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga

1.4. A minőségbiztosítás területén:

1.4.1. A minőségbiztosítás fogalma, jelentősége, célja

1.5. A meghatározott időszakban bekövetkezett - a szakértői tevékenységet érintő - jogszabályváltozások:

1.5.1. A megváltozott jogszabályok gyakorlati alkalmazása a szakértői tevékenység folytatása során

2. Az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályok

2.1. A szakértői tevékenység normái

2.2. Az összeférhetetlenség fogalma, esetei a szakértői tevékenység során

2.3. Az összeférhetetlenség esetén követendő eljárás szabályai

2.4. A szakértői tevékenységet végzők tapasztalatai

2.5. A szakértői tevékenység ellenőrzésének tapasztalatai

3. Módszertani ismeretek

3.1. A szakmai követelmények leírási formái

3.2. A szakmai követelmények koherenciája a munkáltatói elvárások tükrében

3.3. A programszakértői vélemény felépítése, elvárt tartalma

3.4. Az elméleti képzés tananyagának kiválasztása, alkalmazkodás a célcsoporthoz

3.5. A szakmai elméleti órán alkalmazható módszerek, a tanári magatartás formái

3.6. Szemléltetés és szemléletesség

3.7. A szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati képzés tartalmának közös súlypontú kiválasztása, tananyag-elrendezése és szemlélete (tantárgyi koncentráció)

3.8. A résztvevő előrehaladásának mérése és visszacsatolása

3.9. Az előzetes tudás felmérésének módszerei

3.10. A gyakorlati képzés megvalósítása

3.11. Kommunikáció a résztvevővel

4. Komplex szakértői gyakorlatok

4.1. Egyéni feladatként kapott esettanulmány, programkövetelmény feldolgozása

4.2. A tényszerű megállapítások gyakorlása véleményezési feladatokon keresztül

4.3. Kommunikációs tréning

4.4. Konfliktuskezelés