7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet

a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 144. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet állapítja meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó,

a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő leendő rendszerhasználó, továbbá

b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó,

(a továbbiakban együtt: csatlakozást igénylő)

által fizetendő csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a díjak elemeit, mértékét, valamint alkalmazásuk szabályait.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a villamos energiáról szóló törvény (a továbbiakban: VET) 119. §-ában és a Vhr. 9/A. §-ában szabályozott áthelyezésre és átalakításra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze,

2. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni,

3. kiindulási pont: az a pont, amely a közcélú hálózaton a csatlakozást igénylő igénybejelentésekor kerül kijelölésre, amely ponttól a kijelölt csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni,

4. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető,

5. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a VET 3. §-ában és a Vhr. 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell értelmezni.

3. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjai

3. § (1) A csatlakozási díjak meghatározására a hálózati engedélyesek indokolt költségeinek és a legkisebb költség elvének figyelembevételével, az általános rendszerhasználati díjak megállapításával összhangban kerül sor.

(2) A csatlakozási díjak meghatározása olyan céllal történik, hogy korlátozza a hálózati engedélyeseket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igényeket, álljon arányban a szükséges új fejlesztések ráfordításaival, a rendszerhasználók teherbíró képességével és a csatlakozási díjak megfizetése révén szerzett jogosultság nagyságával.

(3) A csatlakozási díjak megállapítása

a) az erőmű (kivéve a háztartási méretű kiserőművet),

b) a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó,

c) az ideiglenes csatlakozást kérő

vonatkozásában a csatlakozás, illetve a teljesítményigény kielégítése érdekében szükséges beruházások aktivált értékének figyelembevételével történik.

(4) A közép- és kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók által a 11. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján fizetendő csatlakozási alapdíj megállapítása - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül - az elosztók alábbi ráfordításainak figyelembevételével történik:

a) a felhasználók csatlakoztatásával összefüggő, általános jellegű ráfordítások,

b) a meglévő közcélú elosztó hálózat kapacitásának növelésével (vezetékek keresztmetszet növelése, transzformációs kapacitások kiépítése) összefüggő ráfordítások.

(5) A kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók által a 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján fizetendő csatlakozóvezeték díjának megállapítása - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül - a felhasználók közcélú hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges beruházások mértékének és ráfordításainak figyelembevételével történik.

(6) A közép- és kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók által a 11. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő közcélú vezeték díjának megállapítása - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül - a felhasználók csatlakoztatásához szükséges közcélú hálózati beruházások mértékének és ráfordításainak figyelembevételével történik.

4. Általános rendelkezések

4. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a 12. § (2) bekezdés c) pontjában, a 13. § (4) bekezdésében és a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével - csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.

(3) A csatlakozási díjakat a csatlakozást igénylő, vagy rendszerhasználó annak a hálózati engedélyesnek a részére fizeti meg, akinek a hálózatára csatlakozik vagy csatlakozni kíván.

(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől az 1. § (1) bekezdés a) pont szerint igényelt villamos teljesítmény, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli, más jogszabályban nem szereplő jogcímen díjat nem kérhet.

(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor

a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által, vagy

b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában

a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

(6) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes külön tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre, illetve az 5. § (2) bekezdésében és a 14. § (6) és (7) bekezdéseiben foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(7) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári év utolsó hónapjában honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

(8)[1] A rendelet szerinti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

5. § (1) Ha

a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését, és

c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, továbbá

d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége, akkor a hálózati engedélyes a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a számára az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban -de10 évnél nem régebben - megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét megfizeti (visszafizeti) a rendszerhasználónak.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan az e rendelet szerinti, a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.

(3) Ha az erőmű a termelői tevékenységét beszüntetve a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét nem veszi igénybe és arról nem rendelkezett a hálózati engedélyes irányába, vagy ha a felhasználó - ideértve vételezési teljesítménye tekintetében az erőművet is - a hálózathasználati szerződését felmondta vagy a rendszerhasználati díjakat nem fizeti, és nem intézkedett a hálózati engedélyes irányába a rendelkezésre álló teljesítményéről, úgy az azzal való rendelkezés joga

a) erőmű esetében a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény igénybevétele megszűnésének napjától számított 2 év múlva,

b) felhasználó esetében a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától, illetve a nem fizetett rendszerhasználati díjak miatti kikapcsolás napjától számított 5 év múlva

a hálózati engedélyesre száll.

5. Az erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet - és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó csatlakozási díja és a díj alkalmazásának szabályai

6. § (1) Erőmű és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó esetében a hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés alapulvételével kell a csatlakozási díjat a 7. és 8. §-ban foglaltaknak megfelelően előzetesen megfizetni. Amennyiben a szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.

(2) Erőmű - kivéve a VET 35. § (3) bekezdésében hivatkozott erőművet (termelőt) - és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó esetében a csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az adott hálózati engedélyes 5 évnél nem régebbi azon hálózati beruházásainak nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a felhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált. Ezen értéket a hálózati engedélyes független műszaki-gazdasági szakvélemény figyelembevételével határozza meg.

7. § (1) Ha az erőmű csatlakoztatása érdekében a közcélú hálózaton szükséges hálózatbővítés

a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értékét,

b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének teljesítményarányos részét

kell megfizetni.

(2) A létrejövő új erőmű vagy meglévő erőmű új, a meglévő csatlakozási teljesítmény felett többletteljesítményt igénylő erőműegysége csatlakozási díjkedvezményre jogosult, ha

a) kizárólag a Vhr. 7. számú mellékletének a) pont aa)-ad) alpontjaiban felsorolt, elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal működtethető, vagy

b) az a) pontban megjelöltektől eltérő, de elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal részben vagy egészben működtethető, és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy az új erőmű vagy erőműegység összes végtermékének előállításához évenként, a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva éves átlagban

ba) legalább 70%-ban, vagy

bb) legalább 90%-ban

elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrást használ.

(3) A csatlakozási díjkedvezmény szempontjából nem tekinthető új erőműnek vagy erőműegységnek az a műszaki megoldás, amelyik - a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket kivéve - a villamosenergia-termelés tekintetében bármilyen módon műszakilag kapcsolódik egy már meglévő erőműhöz vagy erőműegységhez, vagy azzal közös főberendezést tartalmaz.

(4) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő erőmű üzemeltetője (a továbbiakban: igénylő) a csatlakozási szerződés megkötése előtt írásban nyilatkozik a hálózati engedélyes részére arról, hogy az csatlakozási díjkedvezményt igénybe kívánja venni.

(5) Az igénylő a (4) bekezdésben foglalt nyilatkozatban foglaltak igazolása érdekében legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 hónapon belül kérelmezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) a csatlakozási díjszámításánál figyelembe vett újerőmű, illetve erőműegységei vonatkozásában a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti minősítést.

(6) Az igénylő a (2) bekezdés b) pont szerinti vállalásának a csatlakozó új erőmű - vagy a csatlakozási többletteljesítményt szükségessé tevő új erőműegységek - működtetéséhez felhasznált

a) elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének és

b) összes elsődleges energiaforrás gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének

egymáshoz viszonyított aránya alapján számolva kell teljesülnie.

(7) A csatlakozási díjkedvezmény

a) a (2) bekezdés a) pontja esetében az (1) bekezdés szerinti csatlakozási díj 50%-a,

b) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében az (1) bekezdés szerinti csatlakozási díj 30%-a,

c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében az (1) bekezdés szerinti csatlakozási díj 50%-a.

(8) A (2) bekezdés szerinti jogosultsággal kapcsolatos feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi és amennyiben megállapítja, hogy

a) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége az (5) bekezdés szerinti minősítést nem kapta meg, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezményt egy összegben,

b) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége által kapott, (5) bekezdés szerinti minősítés a működés megkezdésétől számított 5 éven belül visszavonta, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 5 éven belüli, a minősítéssel már nem érintett időszak hosszával arányos részét, vagy

c) a (2) bekezdés b) pontja szerinti erőmű által felhasznált elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások aránya az adott naptári évben - a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva - nem érte el a (2) bekezdés b) pontja szerint általa előzetesen vállalt százalékos határértéket, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 20%-át (évente),

az erőmű üzemeltetője a Hivatal határozata alapján visszafizeti a hálózati engedélyes részére.

8. § (1) Nagyfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén a hálózati engedélyes által a felhasználótól kérhető csatlakozási díj mértéke: 1 MFt/MVA, de ha az engedélyes hálózatán a csatlakozás érdekében szükséges tényleges beruházás - figyelembe véve a 6. § (2) bekezdését is - aktivált értékének 70%-a meghaladja az 1 MFt/MVA díj és a felhasználó által igényelt teljesítmény szorzatának megfelelő összeget, akkor az aktivált érték 70%-a.

(2) Ha a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán megvalósított beruházás nem kizárólag az adott felhasználó által igényelt teljesítménynek megfelelő csatlakozást teszi lehetővé, akkor az (1) bekezdés szerinti számítás során a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán szükséges tényleges beruházás aktivált értékén az adott felhasználó által igényelt teljesítménnyel arányosan számított részt kell érteni.

6. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozására vonatkozó szabályok

9. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3x63 Amper.

(2) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a felhasználókra vonatkozó, a 12-15. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.

(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.

7. Az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díja és a díj alkalmazásának szabályai

10. § (1) Az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díjának mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.

(2) Az ideiglenes csatlakozási ponton túli - nem közcélú - vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.

8. A közép- és a kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók által fizetendő csatlakozási díjak elemei

11. § (1) A középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díjak a következő elemekből állnak:

a) csatlakozási alapdíj,

b) közcélú vezeték díja.

(2) A kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díjak a következő elemekből állnak:

a) csatlakozási alapdíj,

b) csatlakozóvezeték díja,

c) közcélú vezeték díja.

9. A csatlakozási alapdíj

12. § (1) A felhasználók csatlakozási alapdíjának mértéke

a) kisfeszültségre történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve - a b) pontban foglaltak kivételével - 3600 Ft/A,

b) közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz kisfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 14 400 Ft/kVA,

c) középfeszültségre történő csatlakozás esetén - a d) pontban foglaltak kivételével - 12 600 Ft/kVA,

d) nagy/középfeszültségű vagy közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz középfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 11 400 Ft/kVA.

(2) Csatlakozási alapdíjat nem fizet

a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező felhasználási igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,

b) a felhasználó a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,

c) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználó felhasználási helyenként 1 csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege - az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva - nem haladja meg a 32 Ampert.

(3) Ha a felhasználó által igényelt teljesítmény meghaladja a (2) bekezdés egyes alpontjaiban feltüntetett teljesítményhatárokat, akkor a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.

(4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a felhasználó az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat is.

(5) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan - a nem vezérelt vételezésen kívül - a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási rendelet) szerinti

a) időszakos, külön mért, vezérelt, illetve

b) idényjellegű, külön mért

vételezésre (felhasználásra) is igényel villamos teljesítményt, akkor a csatlakozási alapdíjat - feltéve, hogy az idényjellegű, külön mért vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem haladja meg az egyetemes szolgáltatási rendeletben meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményét - csak a legnagyobb rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után fizeti meg, figyelembe véve a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat is.

10. A csatlakozóvezeték díja

13. § (1) Ha a csatlakozást igénylő felhasználó igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték egy felhasználóra jutó hossza nem haladja meg

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert,

akkor az elosztó a csatlakozóvezeték létesítéséért nem kérheti a csatlakozóvezeték díját a felhasználótól.

(2) A kisfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossznak az (1) bekezdésben meghatározott vezetékhosszon felüli részére - figyelembe véve a VET 178/O. §-ában foglaltakat is - a következő mértékű csatlakozóvezeték díjakat fizeti meg:

a) szabadvezetékes csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,

b) a VET 178/J. §alapján kötelezően földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,

c) a b) pont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 4000 Ft/m.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz vízszintes vetületi hossza értendő.

(4) Az (1) bekezdés szerinti díjmentesség felhasználási helyenként 1 csatlakozási pont esetében alkalmazható.

11. A közcélú vezeték díja

14. § (1) Ha a csatlakozást igénylő felhasználó igényének kielégítése a (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszoknál hosszabb közcélú vezeték építését teszi szükségessé, akkor a felhasználó a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossznak a fenti vezetékhosszokon felüli részre a közcélú vezeték díjat - egyidejűleg közösen csatlakozni kívánó, egymással megállapodást kötő több felhasználó esetén közöttük ezen megállapodás figyelembevételével osztva meg - a következő fajlagos értékek alapján fizeti meg, figyelembe véve a VET 178/O. §-ában foglaltakat is:

a) kisfeszültségű hálózat építésénél

aa) szabadvezeték esetén 3600 Ft/m,

ab) a VET 178/J. § alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 3600 Ft/m,

ac) az ab) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 8400 Ft/m;

b) középfeszültségű hálózat építésénél

ba) szabadvezeték esetén: 4200 Ft/m,

bb) a VET 178/J. §alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 4200 Ft/m,

bc) a bb) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 9600 Ft/m.

(2)[2] Ha a csatlakozást igénylő felhasználó igényének kielégítése érdekében

a) kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb 1 csatlakozási pontra felhasználónként,

aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 50 méter,

ab) földkábel esetén legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket,

b) középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként,

ba) szabadvezeték esetén legfeljebb 250 méter,

bb) földkábel esetén legfeljebb 125 méter

hosszúságú közcélú vezetéket, valamint a szükséges nagy/középfeszültségű és közép/középfeszültségű transzformátorállomás(oka)t

az elosztó külön díjfizetés nélkül létesíti, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnöveli.

(3) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszokon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, a (2) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal vízszintes vetületi hossza értendő.

(4) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több felhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat az elosztói szabályzat határozza meg.

(5) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó, leendő felhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán a felhasználók által addig fizetett közcélú vezeték létesítési díjösszeg egy felhasználóra - beleértve az újonnan csatlakozó, leendő felhasználót is - eső értékével.

(6) A hálózati engedélyes az (5) bekezdés szerint újonnan csatlakozó felhasználótól beszedett közcélú vezeték díjat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető felhasználók részére.

(7) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert felhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó felhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)-(3) bekezdések e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti a létesítés évétől számított 5 évig.

12. A csatlakozási díjak alkalmazásának egyéb szabályai

15. § (1) Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó a legkisebb költség elvének megfelelő - de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozáshoz képest az igényelt

a) vezetékhosszak,

b) műszaki megoldás, vagy

c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás

miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a felhasználó - az elosztói szabályzatban foglaltakra is figyelemmel - a hálózati engedélyes részére az e rendelet 12-14. §-a szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás elosztói szabályzat szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.

(2) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő - a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a felhasználóval szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.

13. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2014. október 1-jén lép hatályba.

(2) A Magyar Energia Hivatalnak a közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben alkalmazandó díjak megállapításáról szóló 868/2011. számú határozatát visszavonom.

17. § A rendelet - a 14. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem érinti a hatálybalépése előtt kötött csatlakozási szerződésekkel kapcsolatban keletkezett igényeket és kötelezettségeket.

18. § A 7. § (2) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)-(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Dr. Dorkota Lajos s. k.,

elnök