2015. évi CCVI. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79/B. § A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott oktatói, tanári, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71. és 75. §-ában foglaltak, továbbá oktatói, tudományos kutatói munkakörben a 74. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak kizárólag e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók."

2. § (1) A Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő dc) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

d) a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében]

"dc) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait,"

(2) A Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő eg) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében]

"eg) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait;"

3. § A Kjt. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/F. § (1) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2015. szeptember 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Kjt. módtv.) megállapított - 79/B. §-át, 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2016. január 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.

(3) Az a tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott, akinek munkaköre a Kjt. módtv. 3. §-a következtében megszűnt, a kinevezésének megfelelő munkakörben - a (2) bekezdés figyelembevételével - alkalmazható tovább, e munkakörre új kinevezés azonban nem létesíthető."

4. § A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

5. § A Kjt.

a) 79/D. § (1) bekezdésében az "egyetemi adjunktusi, továbbá" szövegrész helyébe az "egyetemi adjunktusi, a tanári, továbbá",

b) 79/D. § (3) bekezdés b) pontjában a "főiskolai adjunktus, esetén" szövegrész helyébe a "főiskolai adjunktus és a tanár esetén",

c) 79/E. §-ában az "oktatói" szövegrész helyébe az "oktatói, tanári"

szöveg lép.

2. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

6. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény első része a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult."

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

7. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (14)-(21) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.

(14) A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, valamint a település nevét, ahol az intézmény székhelye vagy telephelye található,

b) a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a tanuló oktatási azonosító számát,

d) a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a tanuló által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

(16) A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tanuló oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

(17) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező tanulók esetében a diákigazolvány a "külföldi cím" feliratot tartalmazza.

(18) A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa a "külföldi intézmény" megjelölést tartalmazza.

(19) A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(20) A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

(21) Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap."

8. § (1) Az Nkt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül a KIR adatkezelőjénél. Az e munkakörökből nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba helyezett személyek részére az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.

(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

b) a pedagógus lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a pedagógusigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a pedagógus oktatási azonosító számát,

d) a kibocsátóhoz történő közvetlen befizetés választása esetén a pedagógus email címét, és

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a pedagógus által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

(3b) A pedagógusigazolványt a KIR adatkezelője a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

(3c) A pedagógusigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a pedagógus oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

c) a pedagógusigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját.

(3d) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező pedagógusok esetében a pedagógusigazolvány a "külföldi cím" feliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonyban álló pedagógus pedagógusigazolványa a "külföldi intézmény" megjelölést tartalmazza.

(3e) A pedagógusigazolványhoz a Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető."

(2) Az Nkt. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A munkáltató a pedagógus kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A pedagógusigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap."

9. § Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

"k) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,"

(rendeletben állapítsa meg.)

10. § Az Nkt. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az eljáró hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult."

11. § Hatályát veszti az Nkt. 36. § (4) bekezdés i) pontja.

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

12. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárul a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez."

13. § Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:)

"l) a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen látják el, a szenátusi tagsággal járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át, e jogok és kötelezettségek gyakorlása során képviseletnek nincs helye,

m) a választás során biztosítani kell a demokratikus elvek érvényesülését, figyelemmel a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére."

14. § Az Nftv. 14. § (2a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézmény)

"e) szakirányú továbbképzés esetén székhelyén kívül is"

(folytathat tevékenységet.)

15. § Az Nftv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyolc félév."

16. § Az Nftv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be. Az új felsőoktatási intézmény vagy a másik felsőoktatási intézmény a kiváló szervezeti egység tekintetében az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja."

17. § (1) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

"c) szerinti vezetői illetménypótlék mértékét a rektor, kancellár tekintetében a munkáltató a minősítés eredményére tekintettel jogosult módosítani,"

(2) Az Nftv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az állami felsőoktatási intézményben a 13. § (2) bekezdése és a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban szabályozza. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjében bekövetkezett változásokról - ideértve a munkáltatói jogok utasításban történő átruházását is - az érintettet közvetlenül írásban is értesíteni kell és az utasítást szervezeti és működési szabályzattal azonos módon közzé kell tenni."

18. § Az Nftv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett."

19. § Az Nftv. 41/A. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a Ket. eljárási alapelveit - a kapcsolattartás formája megválasztásának kivételével - alkalmazni kell."

20. § Az Nftv. 41/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik a döntés közlésekor."

21. § (1) Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:)

"a) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,"

(2) Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatót)

"a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti,"

22. § Az Nftv. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben nem kell alkalmazni."

23. § Az Nftv. 53. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

(2) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre.

(4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő, a 45. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.

(4a) A felsőoktatási intézmény annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki."

24. § Az Nftv. 53. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doktori fokozat megszerzésének feltételei:)

"a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;"

25. § Az Nftv. 59. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a hallgatói jogviszony,)

"j) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján,

k) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével,

l) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett."

26. § Az Nftv. 66. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a Ket.-et kell alkalmazni. A miniszteri döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést megváltoztathatja."

27. § Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási hivatal jár el)

"a) a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével, és a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,"

(kapcsolatos ügyekben.)

28. § Az Nftv. 68. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára az (5) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell alkalmazni.

(7) Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult."

29. § Az Nftv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, valamint - a Doktoranduszok Országos Szövetségével egyeztetve - meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit."

30. § Az Nftv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt - egy alkalommal, legfeljebb tizenkettő hétig terjedő időtartamra - a 44. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja és (3a) bekezdése szerinti feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet."

31. § Az Nftv. 84/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összege a fokozatszerzési eljárás idejére az adott doktori képzésben részt vett hallgató után nyújtott képzési támogatás összegének felével csökkenthető, ha a felsőoktatási intézmény hallgatója nem szerez doktori fokozatot."

32. § Az Nftv. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A miniszter az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi fenntartó kezdeményezésére szabályoz. A hitéleti képzés szakjait, felsőoktatási szakképzéseit a képzési és kimeneti követelményekről szóló jogszabály tartalmazza."

33. § Az Nftv. XXVIII. Fejezete a következő 60. alcímmel egészül ki:

"60. Az állami felsőoktatási intézményekben folytatott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység

100. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéhez az államháztartás alrendszereiből származó bevétel nem használható fel.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenysége keretében többéves kutatási és egyéb szerződéseket, együttműködési megállapodásokat köthet, és ezek teljesítése érdekében az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint éven túli kötelezettségeket vállalhat.

(3) A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételeivel az állami felsőoktatási intézmény elkülönült fizetési számlán önállóan gazdálkodik.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény a kincstári költségvetéséhez, az elemi költségvetéséhez és az éves költségvetési beszámolójához kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv saját hatáskörében elrendelt olyan kiegészítő űrlapot is alkalmaz, amelyben a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások és eredményszemléletű bevételek, valamint azok kiadási előirányzatai, bevételi előirányzatai és teljesítései elkülönítetten jelennek meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéből származó, 115. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott előirányzat-maradványának az e tevékenysége érdekében felmerült kiadások teljesítését követően fennmaradt részét a 2. § (1) bekezdése szerinti oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenység alaptevékenységének fejlesztésére fordíthatja."

34. § Az Nftv. 104/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104/A. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében a 48/K. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az oklevélszerzés és a hazai munkaviszony nyilvántartásával, az állami ösztöndíj utólagos visszatérítési kötelezettségével és a teljesítési kötelezettségek alóli felmentések megállapításával kapcsolatos feladatokat a Ket. alkalmazásával másodfokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testülete látja el.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja."

35. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/C. §-sal egészül ki:

"104/C. § Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania."

36. § Az Nftv. 107/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációjának megújítására irányuló eljárásban a (7) bekezdésben foglalt határidőt kell alkalmazni."

37. § (1) Az Nftv. 108. § 1. pontja helyébe a következő 1. és 1a. pont lép, és az 1a. pont jelölése 1b. pontra változik:

"1. doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató;

1a. doktori értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;"

(2) Az Nftv. 108. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"4a. felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység: államháztartáson kívülről származó bevételből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében az állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységként végzett, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs és 11. pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységek, továbbá ezek résztevékenységei;"

38. § Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"a) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,"

39. § Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. Az e törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 112. § (5a) bekezdése hatálya alá tartozó volt hallgatókra e bekezdés szabályait alkalmazni kell, a 112 § (5a) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények által hozott döntéseket e bekezdésre tekintettel a volt hallgatók javára 2016. február 15-ig módosítani kell."

40. § Az Nftv. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 16. § (1) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (2a) bekezdését, 53. § (1)-(4a) bekezdését és (5) bekezdés a) és b) pontját, 53/A. § (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdés j)-l) pontját, 72. § (5) bekezdését, 84/A. § (4) bekezdését, 108. § 1., 1a. pontját, 114/D. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni."

41. § Az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján]

"b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása

ba) a képzési és kutatási szakaszban 1 680 000 Ft/év,

bb) a kutatási és disszertációs szakaszban 2 160 000 Ft/év,

bc) a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 000 Ft."

42. § (1) Az Nftv. 115. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre vagy olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. A szervezéssel összefüggő tevékenységet ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységeinek ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet."

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem megnevezéssel működik.

(14) A Dunaújvárosi Főiskola 2016. január 1. napjától Dunaújvárosi Egyetem megnevezéssel működik.

(15) A Nyíregyházi Főiskola 2016. január 1. napjától Nyíregyházi Egyetem megnevezéssel működik.

(16) A Budapesti Metropolitan Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Metropolitan Egyetem megnevezéssel működik."

(3) Az Nftv. 115. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:

"(17) A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1. napjától Állatorvostudományi Egyetemként jön létre.

(18) A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.

(19) A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre."

43. § (1) Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni."

(2) Az Nftv. 116. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 40. § (4) bekezdését a folyamatban levő 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásra is alkalmazni kell."

(3) Az Nftv. 116. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 24. § (6) bekezdése alapján a 2016. január 1-jét követő időszakra vonatkozó minősítésre tekintettel lehet vezetői illetménypótlékot megállapítani."

44. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/C. §-sal egészül ki:

"117/C. § A 115. § (11) bekezdése szerinti tevékenységeket az állami felsőoktatási intézmény által részesedéssel rendelkező intézményi társaság tevékenységi köréből 2017. december 31-ig, illetve az intézményi társaság hatályos szerződése alapján folyamatban lévő tevékenységeinek befejezését tartalmazó üzleti év végéig, de legkésőbb 2020. december 31-ig ki kell vezetni, vagy az állami felsőoktatási intézmény részesedését az intézményi társaságban meg kell szüntetni."

45. § (1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

46. § Az Nftv.

a) 41/G. § (1) bekezdésében az "A besorolási" szövegrész helyébe az "Az elsőfokú", az "elektronikus úton" szövegrész helyébe az "elektronikus vagy postai úton",

b) 47. § (2) bekezdésében a "hat" szövegrész helyébe a "nyolc",

c) 53. § (5) bekezdés b) pontjában a "siket doktorjelölt" szövegrész helyébe a "siketek",

d) 53/A. § (3) bekezdésében az "a doktorjelölt" szövegrész helyébe az "az értekezést benyújtó",

e) 79. § (6) bekezdésében a "(2)-(3)" szövegrész helyébe a "(3)",

f) 88. § (2) bekezdésében a "szóló törvényt" szövegrész helyébe a "szóló 2014. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény)",

g) 89. § (4) bekezdésében az "MNV Zrt. tájékoztatását" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tájékoztatását",

h) 89. § (4) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez" szövegrész helyébe az "MNV Zrt.-hez",

i) XXVIII. Fejezetének címében az "ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ" szövegrész helyébe az "ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE, VALAMINT AZ ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOLYTATOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ",

j) 108. § 9. és 10. pontjában az "időpontjában" szövegrész helyébe a "során",

k) 108. § 38. pontjában az "(ide nem értve a szakirányú továbbképzést)" szövegrész helyébe az "[ide nem értve a 14. § (2a) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott képzési helyet]",

l) 112. § (9) bekezdésében az "Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a" szövegrész helyébe az "A",

m) 115. § (4a) bekezdésben az "(1)-(2)" szövegrész helyébe a "(2)",

n) 116. § (5) bekezdésében a "továbbképzésben oklevelet" szövegrész helyébe a "továbbképzésben szakjogászként oklevelet",

o) 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont b) pont bl) pontjában az "oklevélre vonatkozó" szövegrész helyébe az "oklevélre, oklevélmellékletre vonatkozó"

szöveg lép.

47. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 12. § (7) bekezdés a) pontjában az "a karok," szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdése,

c) 58. § (3) bekezdés b) pontja,

d) 59. § (1) bekezdés d) pontjában az "illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján," szövegrész,

e) 67. § (2) bekezdésében a "létesítésével," szövegrész,

f) 81. § (1) bekezdés a) pontjában az "az 53. § (2) bekezdésben foglaltak szerint," szövegrész,

g) 89. § (1) bekezdés b) pontja,

h) 110. § (1) bekezdés 6. pontjában az "a diákigazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét," szövegrész,

i) 111. § (1) bekezdés utolsó mondata,

j) 112. § (5a) bekezdése,

k) 115. § (2) bekezdés c) pontja,

l) 117/A. § (6) bekezdése,

m) 2. melléklet II. fejezet 1. pontjában az "a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét," szövegrész,

n) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontjában, II/C. alcím 1. pont a) pont aa) alpontjában a "(doktorjelölt)" szövegrész,

o) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont bb) alpontjában a "doktorjelölti," szövegrész,

p) 3. melléklet II/A. alcím a) pont ac) alpontja,

q) 3. melléklet II/C. alcím címében a " , doktorjelölti" szövegrész,

r) 3. melléklet II/C. alcím 1. pont a) és 3. pont f) alpontjában a "(doktorjelölti)" szövegrész.

5. Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 35. §, a 42. § (3) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. §, a 22-25. §, a 29. §, a 31. §, a 37. § (1) bekezdése, a 40-41. §, a 46. § b)-d) pontja, a 47. § c)-d), f), n)-o), valamint q)-r) pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

"2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

"

2. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

"

3. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

"

4. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól, állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és időpontjáról, és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen, elektronikus úton vagy optikai adathordozón (a továbbiakban együtt: elektronikus úton) adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi igazolvány számát és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, állampolgárságának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról és a természetes személynek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjáról a kapcsolati kódon értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. Ha a beazonosítás sikertelen, a két szerv további adategyeztetést végez. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a kapcsolati kódon elektronikus úton a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, és lakcímére nézve szükség esetén adatot igényelhet. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott adatokat - az e törvényben meghatározott ideig - tárolhatja, és felhasználhatja az érintett személyek és adatszolgáltató intézmények tájékoztatására."

2. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 6-6.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől számított negyvenöt nap.

A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat. A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza:

a) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

b) a hallgató lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a hallgató azonosítószámát,

d) a hallgató képzésének munkarendjét, továbbá

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a hallgató által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

6.1. A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a hallgató azonosító számát,

b) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a "külföldi cím" feliratot tartalmazza.

A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a "külföldi intézmény" megjelölést tartalmazza.

A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető.

6.2. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -

a) a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,

b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart kapcsolatot.

6.3. A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.

6.4. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."

5. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

Az Nftv. 5. melléklet 1. pontja a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató]

"k) ügyfélkapus kapcsolati kódja."