2012. évi CCVIII. törvény

egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról[1]

I. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 99/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható."

(2) Az Szt.

a) 36. § (1) bekezdés c) pontjában és 37/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "keretében képzési támogatásként" szövegrész helyébe a "keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként" szöveg, a "részesül, a keresetpótló juttatás" szövegrész helyébe a "részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás" szöveg,

b) 58/A. § (1) bekezdésében a "külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra" szöveg,

c) 58/A. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra" szöveg,

d) 58/A. § (2d) bekezdésében a "normatív hozzájárulás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

e) 68/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 92/C. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és c) és d) pontjában, 92/C. § (7) bekezdésében, 119/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 126. §-ában, 127. § (2) és (3) bekezdésében, 127/A. § (4) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés g) pontjában a "normatív állami hozzájárulás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

f) 92/C. § (6) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulás" szövegrészek helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

g) 94/L. § (4) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulásban" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban" szöveg,

h) 115. § (1) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

i) 115. § (1) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulással" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással" szöveg,

j) 125. § a) pontjában a "normatív állami hozzájárulásokkal" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással" szöveg,

k) 127. § (1) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulások" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatások" szöveg

lép.

2. § Hatályát veszti az Szt. 4. § (7) bekezdése.

2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

3. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kerületi önkormányzat a 62. § (1) bekezdésében említett lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó - 1994. március 31. napját követően befolyó, és a 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett - bevételének ötven százalékát a fővárosi önkormányzat elkülönített számlájára köteles befizetni."

(2) Az Ltv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fővárosi önkormányzat elkülönített számláján az (1) és (2) bekezdés alapján 2013. január 1-jén rendelkezésre álló összeg hatályban lévő szerződéssel le nem kötött részét a fővárosi önkormányzat legkésőbb 2013. június 30-áig a befizetést teljesítő kerületi önkormányzatok között pályázat útján

a) a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására, részleges bontására, a felújítás és bontás során megszűnő önkormányzati lakások pótlására,

b) a felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokra vagy meglévő ilyen vonalas infrastruktúra-hálózat, illetve létesítmény felújítására, vagy

c) a kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat által megkötött együttműködési megállapodás alapján, városrehabilitációt megvalósító programokra

osztja szét."

(3) Az Ltv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kerületi önkormányzatnak a (3) bekezdés szerint nyújtott támogatás az adott beruházás, felújítás elismerhető költségei teljes összegére is kiterjedhet. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fővárosi önkormányzat rendeletben szabályozza."

(4) Az Ltv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

"63/A. § (1) A kerületi önkormányzat a 63. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségét akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a kerületi önkormányzat a kincstár számára 2013. június 30-áig dokumentumokkal alátámasztva igazolja, hogy a befizetési kötelezettség teljesítésének időszaka alatt legalább a befizetési kötelezettség összegének megfelelő mértékben saját forrásaiból a 62. § (3) bekezdése szerinti lakáscélokat, illetve az önkormányzat alapfeladataihoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, felújításokat vagy társasházi felújítási célú pályázatokat finanszírozott.

(2) A kincstár 2013. július 31-éig értesíti a kerületi önkormányzatot a dokumentumokkal alátámasztott igazolás elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetén a fenti időpontig a még szükséges adatok és a határidő pontos megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel.

(3) Ha a kincstár a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást követően sem tartja elfogadhatónak az (1) bekezdés szerinti igazolást, azt 2013. augusztus 15-éig - határozattal - elutasítja.

(4) A kincstár eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(5) A kincstár eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kerületi önkormányzat a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Törvényszéktől."

(5) Az Ltv. az "Állami szervekre vonatkozó külön rendelkezések" alcíme a következő 87/C. §-sal egészül ki:

"87/C. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 63. § (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználási feltételeit és a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben határozza meg."

3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

4. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

a) 43. § (9) bekezdésében, 43/A. § (5) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulást" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást" szöveg,

b) 143. § (3) bekezdés a) pontjában a "normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva)" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással" szöveg,

c) 143. § (3) bekezdés b) pontjában, 143. § (5) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulással" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással" szöveg,

d) 143. § (4) bekezdésében a "szociális és gyermekjóléti normatíva" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás" szöveg,

e) 145. § (1) bekezdésében a "külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra" szöveg,

f) 145. § (2) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulásra" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra" szöveg,

g) 145. § (2b) bekezdésében a "normatív hozzájárulás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

h) 145. § (3) bekezdésében a "normatív hozzájárulásban és" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított" szöveg,

i) 145. § (4) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

j) 147. § (1) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg,

k) 148. § (11) bekezdésében a "normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén - kivéve az állami fenntartású intézményeket -" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén" szöveg,

l) 162. § (1) bekezdés s) pontjában a "vehető normatív állami hozzájárulás" szövegrész helyébe a "vehető, központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás" szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a Gyvt. 143. § (3) bekezdés c) pontja.

4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

6. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.

(15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese. A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést."

(2) A Tbj. 56/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni."

5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:)

"j) a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget."

(2) A Tny. 22. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

b) a személyi jövedelemadónak

ba) - 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén -a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

bb) - 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulékcímén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.

(8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.

(9) A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani."

(3) A Tny. 22. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíjalapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,

a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,

b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."

8. § (1) A Tny. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani."

(2) A Tny. 22/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik,a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.

(5) Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók."

9. § A Tny. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas a 83/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állt."

10. § A Tny. a következő 83/C. §-sal egészül ki:

"83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíjfolyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíja nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

11. § A Tny. a következő 102/I. §-sal egészül ki:

"102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

(2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni."

12. § (1) A Tny. 79. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását - a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül -

a) pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

b) EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT a államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

c) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással

teljesíti."

(2) A Tny. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét."

(3) A Tny. 79. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli."

13. § A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet vagy szerveket,

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket,

c) a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet vagy szerveket."

14. § A Tny.

a) 22. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet" szövegrész helyébe a "jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet" szöveg,

b) 39. § (2) bekezdésében a "biztosítási idejének" szövegrész helyébe a "biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének" szöveg,

c) 101. § (1) bekezdés e) pontjában a "2013. január 1-je előtti nyugellátás" szövegrész helyébe a "nyugellátás" szöveg lép.

6. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

15. § (1) A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az Alapot öttagú igazgatóság irányítja."

(2) Az Mpt. 94. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság tagja:)

"c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék - és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett két személy."

(3) Az Mpt. 94. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az igazgatóság elnöke az igazgatóság tagjai közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett személy."

(4) Az Mpt. 94. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt."

(5) Az Mpt. a következő 131/A. §-sal egészül ki:

"131/A. § A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartása vezetése feladatának megszűnésére tekintettel a Pénztárak Központi Nyilvántartása adatállományát 2013. január 15-ig átadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, amely azt jogszabályban foglalt feladatai ellátásához és a társadalombiztosítási egyéni számla kialakításához használja fel."

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

16. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét."

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a mozgóképről szóló törvényben meghatározott közgyűjteményi feladatain túl részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében."

8. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása

17. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a "2012. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2013. december 31-ig" szöveg lép.

9. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

18. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható

a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása,

b) a hazai - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása,

c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása,

d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatása,

e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség."

(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: "(8) Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg."

(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Nemzeti Fejlesztési Terv" szövegrész helyébe az "az Új Széchenyi Terv" szöveg lép.

10. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

19. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója)

"b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,

c) cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát."

(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A cégjegyzékben nyilvántartott fogadó intézmény, illetve a fenntartója cégkivonatát a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."

(3) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Ha a szervezet adatairól szóló, a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolásának (hatályos kivonat) benyújtására kötelezett civil szervezet a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mellékletet a bejelentéshez nem csatolja, a hatályos kivonatot a miniszter saját hatáskörben szerzi be a bíróságtól."

20. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontjában a "bíróság" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 11. § (4) bekezdés a) pontjában az "egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég," szövegrész,

b) 11. § (5) bekezdésében a "bírósági" szövegrész.

11. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

22. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak."

23. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet V. 1. e) pontjában a "szerv" szövegrész helyébe a "szerv és az állami adóhatóság" szöveg lép.

12. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása

24. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény alkalmazásában a tárgyév azon év, amelyre vonatkozóan a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között megosztandó bevételek a forrásmegosztásról szóló közgyűlési rendeletben meghatározásra kerülnek."

(2) Az Fmt. 2-7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat

a) a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével - törvény alapján - a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó bevétel, valamint

b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adta ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat

közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg.

3. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 51%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 49% részesedés illeti meg. A fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles a tárgyévben fordítani.

4. § (1) A kerületi önkormányzatokat a 2. § a) pontja alapján a 3. § szerinti mértékben mindösszesen megillető forrás az egyes kerületi önkormányzatok között az 1. melléklet szerinti arányban kerül felosztásra.

(2) A 2. § b) pontja szerinti helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás 3. § szerinti mértékének a helyi adó kivetését a fővárosi önkormányzat közgyűlésének átengedő kerületi önkormányzatok közötti felosztása az 1. mellékletben ezen kerületek sorában szereplő mértékek arányában történik.

5. § (1) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének tervezetét a kerületi önkormányzatok részére - véleményezés céljából - a tárgyév január 10-éig küldi meg. A véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot kell biztosítani. A fővárosi önkormányzat közgyűlése a forrásmegosztási rendeletet a tárgyév január 31-éig lépteti hatályba.

(2) A tárgyévi forrásmegosztási rendelet hatálybalépéséig a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § szerinti osztott bevételekből származó összeg 3-4. §-ok alapján számított mértéke illeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elfogadott forrásmegosztási rendeletben megállapított tárgyévi összegek (3) bekezdés szerinti utalása során a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet elfogadását megelőzően megosztott bevételre figyelemmel kell lenni.

(3) A fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokat megillető osztott, tárgyhónapban befolyt bevétel 3-4. §-ok szerint számított hányadát havi rendszerességgel a tárgyhót követő hónap 10. napjáig utalja át.

6. § (1) A fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó hatályos forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevőszék a forrásmegosztási rendeletben szereplő adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlanul forráshoz jutott vagy az őt jogszerűen megillető forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ennek mértékével az e törvény alapján meghatározott, a felülvizsgálat lezárását követő évi forrásmegosztást a fővárosi önkormányzat rendeletében módosítja.

7. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tárgyévre vonatkozóan a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek összegét rendeletben határozza meg."

25. § Az Fmt. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

26. § Hatályát veszti az Fmt. 8. §-a, 9. § (1)-(4) bekezdése és 10. §-a.

13. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása

27. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alap az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja az államnak, amelyeket az állam névértéken (nem kamatozó értékpapír esetében nyilvántartási áron) vesz át és von be, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek."

14. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

28. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"23. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül."

(2) A Kbt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában."

(3) A Kbt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell."

(4) A Kbt. 40. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni."

(5) A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen:)

"a) a szerződésnek védett munkahely vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;"

(6) A Kbt. 125. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A szerződésbe foglalhatók olyan rendelkezések, amelyek minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen rendelkezések esetében nem kell vizsgálni a 132. §-ban foglalt feltételek fennállását, az előirányzott változások azonban nem eredményezhetik a szerződés tárgyának alapvető megváltozását."

(7) A Kbt. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 23. pontját, 29. § (1) bekezdését, 40. § (3) és (4) bekezdését, valamint 125. § (3) bekezdés a) pontját és (10) bekezdését a 2013. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Ahol e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály védett foglalkoztatót említ, azon védett munkahelyet kell érteni."

(8) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"16. a védett munkahelyek, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;"

29. §[2]

15. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

30. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;"

(2) Az Mmtv. 7. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

(4a) A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet."

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

31. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"c) likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel."

(2) A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni."

(3) A Gst. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét."

(4) A Gst. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel."

(5) A Gst. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a."

(6) A Gst. a következő 49. §-sal egészül ki:

"49. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása."

(7) A Gst. a következő 50. §-sal egészül ki.

"50. § Az önkormányzat 2013. január 1. és március 31. között - a 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti ügyletek, valamint a 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító hitel kivételével - nem köthet adósságot keletkeztető ügyletet."

32. § (1) Hatályát veszti a Gst. 49. §-a.

(2) Hatályát veszti a Gst. 50. §-a.

17. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

33. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"m) maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,"

(2) Az Áht. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek."

(3) Az Áht. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el."

(4) Az Áht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek."

(5) Az Áht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék."

(6) Az Áht. 28. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt előirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeiről és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok elkészítését is.

(4) A (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie."

(7) Az Áht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fejezetet irányító szerv - a 32. § b)-g) pontja szerinti előirányzatok kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha

a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy

b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges."

(8) Az Áht. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás - a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik - a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet."

(9) Az Áht. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás

35. § Az előirányzat-csoportok, a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg."

(10) Az Áht. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével - több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható."

(11) Az Áht. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor."

(12) Az Áht. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell."

(13) Az Áht. 31. alcíme a következő 45/A. §-sal és 45/B. §-sal egészül ki:

"45/A. § (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet.

(2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

45/B. § (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott előírások betartása mellett.

(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.

(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki

a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester,

b) büntetett előéletű,

c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott."

(14) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. Finanszírozási bevételek és kiadások"

(15) Az Áht. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatások felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi."

(16) Az Áht. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kincstár a költségvetési támogatások felhasználását megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A végzésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az 58. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására, módosítására."

(17) Az Áht. 72. és 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

(3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

73. § (1) Finanszírozási bevételek és kiadások

a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével,

ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön - ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is -felvétele és tőkeösszegének törlesztése,

ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások,

b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek,

bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül,

bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések - alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és

bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni."

(18) Az Áht. 79. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet."

(19) Az Áht. 59. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. Maradványelszámolás"

(20) Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány

a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata

b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és

c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata

az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül."

(21) Az Áht. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani."

(22) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/A. §-sal egészül ki:

"106/A. § (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének,

c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának

kezelésére.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül."

(23) Az Áht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési év során negyedéves gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára."

(24)[3]

(25) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

"6. a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait,"

(rendeletben szabályozza.)

(26) Az Áht. 111. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

"(16a) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról."

(27) Az Áht. 111. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(28) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/C. §-sal egészül ki:

"111/C. § A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg."

(29) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/D. §-sal egészül ki:

"111/D. § A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni."

34. § Az Áht.

a) 21. § (1) bekezdésében az "előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra" szövegrész helyébe az "év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására" szöveg,

b) 60. § (2) bekezdésében az "önkormányzatnál, sor" szövegrész helyébe az "önkormányzatnál sor" szöveg,

c) 84. § (1) bekezdésében az "az országos nemzetiségi" szövegrész helyébe az "a nemzetiségi" szöveg,

d) 86. § (1) bekezdésében az "előirányzat-maradványának" szövegrész helyébe a "maradványának" szöveg,

e) 86. § (3) bekezdésében az "előirányzat-maradványának" szövegrész helyébe a "költségvetési maradványának" szöveg,

f) 86. § (4) bekezdésében az "előirányzat-maradványa" szövegrész helyébe a "költségvetési maradványa" szöveg,

g) 86. § (5) bekezdésében a "pénzmaradványának" szövegrész helyébe a "maradványának" szöveg,

h) 109. § (1) bekezdés 8. pontjában a "kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat" szövegrész helyébe a "kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet" szöveg

i) 111. § (13) bekezdésében a "2012. április 30-áig köteles" szövegrész helyébe a "2013. június 30-ig köteles" szöveg, valamint a "2012. április 30-áig benyújtott" szövegrész helyébe a "2013. június 30-ig benyújtott" szöveg

lép.

35. § (1) Hatályát veszti az Áht.

a) 6. § (2) bekezdésében az "- az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -" szöveg,

b) 81. § (1) bekezdésében az "és a kölcsönökre" szöveg.

(2) Hatályát veszti az Áht. 74. §-a és 84. § (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Áht. 96. § (1) bekezdésében az "A nemzetiségi önkormányzat esetén a garancia és kezesség vállalásához a nemzetpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges." szöveg.

18. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása

36. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A beszámított jövedelmet - a (2) bekezdésben nem említett esetben - úgy kell kiszámítani, hogy az uniós intézmény által levont járulék összegét el kell osztani a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes mértékével."

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelőző időszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felső határ összegét. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni."

37. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 12. § (3) bekezdésében az "(1) és (3)-(5)" szövegrész helyébe az "(1), (3) és (5)" szöveg lép.

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény

a) 1. § b) pontjában a "24. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "- 2013. január 1-jét megelőzően hatályos - 24. § (2) bekezdése" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában és 8. § (1) bekezdés a) pontjában a "legfeljebb" szövegrész helyébe az "a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb" szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az "ugyanarra a napra" szövegrész helyébe az "a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára" szöveg

lép.

38. § Nem lép hatályba az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 21. § (4) bekezdése.

II. FEJEZET

AZ ADÓZÁST ÉS A SZÁMVITELT ÉRINTŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

19. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

39. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)

"g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,"

(2) A Tao. tv. 4. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: az előadó-művészeti államigazgatási szerv által az előadó-művészeti szervezet támogatója részére kiadott, a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és a kedvezményre jogosító támogatás összegét tartalmazó okirat, amely tekintetében az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, tárgyévre vonatkozóan kiadott kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át."

(3) A Tao. tv. a következő 29/T. §-sal egészül ki:

"29/T. § E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 38. pontja alkalmazása során a támogatott szerv úgy jár el, hogy a 2013. évi adóévről kiállított támogatási igazolások összértéke ne haladja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2012. évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át."

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

40. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"3. államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek;"

(2) Az Szt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az 5. § és a 6. § szerinti kormányrendelet az e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. E törvény kormányrendeletben meghatározott eltéréssel nem érintett rendelkezéseit - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - az 5. §-ban és a 6. §-ban meghatározott szervezeteknél is alkalmazni kell."

(3) Az Szt. 151. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása az engedéllyel rendelkező vonatkozásában egynél több regisztrálási szakterületet tartalmaz, a szakterületek közül törölni kell azt,

a) amelyiket a nyilvántartásban szereplő kér,

b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő személy a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletnek az adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve, hogy a törlést követően is legalább egy regisztrálási szakterületet tartalmaz a nyilvántartás az engedéllyel rendelkezőre vonatkozóan."

(4) Az Szt. 154/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek alól mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé."

41. § Az Szt.

a) 5. §-ában és 178. § (1) bekezdés a) pontjában az "államháztartási" szövegrész helyébe az "államháztartásról szóló" szöveg,

b) 96. § (5) bekezdésében a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság" szöveg,

c) 155/A. § (2) bekezdésében a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal" szöveg

lép.

21. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

42. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik-)

"j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal."

22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

43. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a a következő (20g) bekezdéssel egészül ki:

"(20g) Az állami adóhatóság a 176/F. § szerinti ellenőrzés során

a) pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja."

(2) Az Art. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit rendeletben határozza meg."

(3) Az Art. 175. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalmát rendeletben határozza meg."

(4) Az Art. 175. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján

a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,

b) az adózók kiemelt adózónak minősülnek, rendeletben határozza meg."

(5) Az Art. 175. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetet rendeletben kijelölje."

(6) Az Art. IX. Fejezete az Art. e törvény hatálybalépésekor hatályos 175/A. és 175/B. §-át magába foglalóan a következő alcímmel egészül ki:

"Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele"

(7) Az Art. 175/A. §-a és 175/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"175/A. § (1) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) engedélyével folytatható.

(2) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatását a nyilvántartásba vételt végző szervezet annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.

175/B. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartás végző szervezet részére - annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a nyilvántartásba vételt végző szervezet ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű vagy gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet

a) az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli."

(8) Az Art. az e törvénnyel megállapított "Adótanácsadók, adószakértőkés okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele" alcím részeként a következő 175/C-175/E. §-sal egészül ki:

"175/C. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg.

175/D. § (1) A 175/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott címen, a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél vagy a kincstár területi szervénél lehet előterjeszteni.

(2) Az eljárás ügyintézési határideje - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - 60 nap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kérelmező az eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vételt végző szervezet határozata ellen a kérelmező az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet.

(6) Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy következő adatait és az alábbi tényeket tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,

e) a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

g) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.

(3) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente - a tárgyévet követő év március 31-ig -közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

(4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg."

(9) Az Art. IX. Fejezete az Art. 176/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"A gépi nyugta, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott követelmények

176/B. § (1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe.

(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adóhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét,

b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,

c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a pénztárgép vagy taxaméter típusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.

176/C. § (1) Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.

(2) Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

176/D. § (1) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek- állami adóhatóság által vezetett - nyilvántartásában szerepel.

(2) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,

a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó adótartozása,

b) aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adóhatóság felé szabályszerűen bejelentette.

(3) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.

176/E. § (1) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek, taxaméterek szervizelésére jogosító, az állami adóhatóság által kiállított igazolvány.

(2) A műszerészi igazolvány

a) szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, és

b) nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként nyilvántartott személy (műszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezőn kívül más szerviz alkalmazásában.

(3) A műszerészi igazolvány az állami adóhatóság tulajdona.

176/F. § (1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adóhatóság ellenőrzi.

(2) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során - ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel - az állami adóhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(3) Az állami adóhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet, taxamétert vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet, taxamétert az állami adóhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép, taxaméter megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel, taxaméterrel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép, taxaméter hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni, ha a pénztárgép, taxaméter működésének jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adóhatóság pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(5) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép, taxaméter a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép, taxaméter 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet, taxamétert a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adóhatóságot értesíti."

(10) Az Art. 195. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az adózó adószámát az állami adóhatóság a Módtv2-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelőzően hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerint jogerősen törölte, az adózó 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez az adózó köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. A kérelem alapján, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az állami adóhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja, ha a kérelemmel egyidejűleg az adózó a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet is benyújtotta. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról, vagy megsemmisítéséről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adóhatóság - ha a kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja - a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le.

(3c) Az adószám törléséről rendelkező határozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki."

(11) Az Art. a következő 196. és 197. §-sal egészül ki:

"196. § (1) E törvénynek az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételére vonatkozóan az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jén, illetve azt követően induló ügyben kell alkalmazni. A 2013. június 30-án folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárás megindításakor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter által 2013. július 1. előtt kibocsátott és 2013. június 30-án érvényben lévő adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői engedélyhez - az azon feltüntetett érvényességi időn belül - ugyanazok a jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint a nyilvántartásba vételt végző szervezet által 2013. július 1-én és azt követően kibocsátott engedélyhez.

197. § Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt végző hatóság rendelkezésére bocsátja az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel a nyilvántartásba vételt végző hatóság hatáskörébe utalt feladattal kapcsolatosan az adópolitikáért felelős miniszter által kezelt adatokat, dokumentumokat, információkat, olyan formában és ütemezésben, hogy azok alapján a nyilvántartásba vételt végző hatóság 2013. július 1-jével megkezdhesse az e törvényben szabályozott feladatai ellátását."

(12) Az Art. a következő 198. §-sal egészül ki:

"198. § Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 176/B. §-nak való megfelelés elősegítése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint támogatást nyújt a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez és a pénztárgép jogszabályban meghatározott adóügyi ellenőrző egységgel való ellátásához."

44. § Az Art.

a) 175. § (1) bekezdésében az "adókötelezettségek teljesítéséhez" szövegrész helyébe az "adókötelezettségek, valamint adótörvényben, vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához" szöveg,

b) 175. § (13) és (28) bekezdésében az "Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy" szövegrész helyébe a "Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy" szöveg,

c) 175. § (17) bekezdésében a "a (16) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges" szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti az Art.

a) 96. § (4) bekezdése,

b) 175. § (16) és (19)-(22) bekezdése.

23. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

46. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám.) 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutaló)

"b) az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján a beérkezést követő 8 munkanapon belül kincstári letéti Start-számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a gyermekjogosultsága esetén - ha Start-számlával nem rendelkezik - a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától - a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen - nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján -16. életévének betöltését követően - a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,"

(2) A Fétám. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a gyermek Start-számlával rendelkezik, a második és a harmadik utalási összeget - a gyermek hetedik vagy tizennegyedik születésnapjától az utalást megelőző napig felszámított, az ötéves állampapír hozamával egyező, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által az utalást megelőző napon közzétett mértékű kamattal növelten - a kiutaló a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás beérkezését követő 30 napon belül - felróható késedelem esetén az utalás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamattal növelten - utalja a számlavezetőhöz."

(3) A Fétám. "Vegyes rendelkezések" alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § A gyámhatóság adatot szolgáltat a kincstár részére azon gyermekek természetes személyazonosító adatairól, továbbá - ha az ismert - adóazonosító jeléről, akik a tárgyévben a 7. vagy 14. életévük betöltésének napján, jogerős határozat alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek voltak. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 20-áig kell elektronikus úton teljesíteni."

(4) A Fétám. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontja és a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás egységes tartalmi és formai követelményeit rendeletben határozza meg."

24. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

47. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következő (38) és (39) bekezdéssel egészül ki:

"(38) A Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)-(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba az adóévben befizetett összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap és tagjai együttesen megfelelnek a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel.

(39) A Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képező módosított mérlegfőösszeg összegét az általa, mint levelező tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékával."

25. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

48. § (1)[4]

(2)[5]

(3) A Kkt. 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartása a minőségellenőrök 33. § (1) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza."

(4)[6]

(5) A Kkt. 185. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A közfelügyeleti hatóságnak a közfelügyeleti feladatok ellátásáért a kamara közfelügyeleti díjat fizet.

(5) A közfelügyeleti díj mértéke a kamara tagdíjakból, hozzájárulási díjakból származó tárgyévi bevételének öt százaléka.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közfelügyeleti díjat a kamara tárgyév december 31-ig fizeti meg a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára.

(7) A kamara a tárgyévi közfelügyeleti díj vonatkozásában január 31-ig és július 30-ig előleget köteles fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az előlegek összege az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj - megelőző évek adatainak figyelembe vételével kalkulált - várható összegének 50-50%-a. Az előlegek összege a (6) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésébe beleszámít.

(8) A közfelügyeleti hatóság jogosult a közfelügyeleti díj összegének meghatározására, valamint alátámasztására szolgáló adatok ellenőrzésére."

(6) A Kkt. 189. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához a közfelügyeleti hatóság a kamarától, a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérhet, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba."

(7) A Kkt. 193. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti feladataival kapcsolatos tevékenységét éves munkaterv alapján végzi."

(8) A Kkt. 193. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közfelügyeleti hatóság évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót.

(4) A közfelügyeleti hatóság közfelügyeleti feladataival kapcsolatos éves munkatervét a tárgyévet megelőző év december 31-éig, az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követő év március 31-éig az Egységes Kormányzati Portálon hozza nyilvánosságra."

(9) A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre.

(7) A (6) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez a hatóság kérésére a kamara 15 napon belül kiadja a feladat ellátásához szükséges iratokat, dokumentumokat."

(10) A Kkt. 194. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait - azok elfogadásától számított 15 napon belül - köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak."

(11) A Kkt. 199. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a miniszter - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint - a bírósághoz fordul. A bíróság)

"b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására, - a felfüggesztés tartamára - a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki."

(12) A Kkt. 199. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli."

(13) A Kkt. a következő XV/A. Fejezettel egészül ki:

"XV/A. FEJEZET

A KAMARA FELETTI KÖZFELÜGYELETI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

200/A. § (1) A kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet a közfelügyeleti hatóság gyakorolja.

(2) A közfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a szakmai standardok megalkotása, a kötelező szakmai továbbképzés, a kamarai minőségbiztosítás és a fegyelmi eljárások tekintetében hozott döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) A közfelügyeleti törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

200/B. § (1) Ha a közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti törvényességi felügyelet gyakorlása során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.

(2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a közfelügyeleti hatóság - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint - a bírósághoz fordul. A bíróság

a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.

(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.

(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet ellátó közfelügyeleti hatóságot.

(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli."

(14) A Kkt. XVI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Felhatalmazó rendelkezések

228. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős szervezetet rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő - törvényben nem szabályozott - tevékenységeket rendeletben szabályozza.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályait rendeletben szabályozza."

49. § A Kkt.

a) 46. § (1) bekezdésében a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal" szövegrész helyébe a "közfelügyeleti hatósággal" szöveg,

b) 152. § (1) bekezdés i) pontjában a "minőségellenőrzés" szövegrész helyébe a "kamarai minőségellenőrzés" szöveg,

c) 159. § (1) bekezdésben a "minőségellenőrzéseket" szövegrész helyébe a "kamarai minőségellenőrzéseket" szöveg,

d) 160. § (1) bekezdés b) pontjában a "minőségellenőrzési" szövegrész helyébe a "kamarai minőségellenőrzési" szöveg,

e) 160. § (1) bekezdés d) pontjában a "minőségellenőrzéssel" szövegrész helyébe a "kamarai minőségellenőrzéssel" szöveg,

f) 160. § (2) és (3) bekezdésben a "minőségellenőrzésben"szövegrészek helyébe a "kamarai minőségellenőrzésben" szöveg,

g) "A minőségellenőrzés lefolytatása" alcímének címe helyébe "A kamarai minőségellenőrzés lefolytatása" szöveg,

h) 165. § (1) bekezdésében a "Minőségellenőrzést" szövegrész helyébe a "Kamarai minőségellenőrzést" szöveg,

i) 166. § (2) bekezdés a) pontjában, 180. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 182. § (1) és (2) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184. § (1) bekezdésében a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság" szövegrész helyébe a "közfelügyeleti hatóság" szöveg,

j) 180. § (2) bekezdésében, 181. §-ban a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság" szövegrészek helyébe a "közfelügyeleti hatóság" szöveg,

k) 183. § (2) bekezdésében a "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon" szövegrész helyébe a "közfelügyeleti hatóságon" szöveg,

l) 189. § (1) és (2) bekezdésében, 195. § (1) bekezdésében, 196. §-ban, 197. §-ban a "bizottság" szövegrész helyébe a "közfelügyeleti hatóság" szöveg,

m) 189. § (1) bekezdés b) pontjában a "nemzeti standardok" szövegrész helyébe a "nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok)" szöveg,

n) 194. § (1) bekezdésében a "bizottsággal" szövegrész helyébe a "közfelügyeleti hatósággal" szöveg,

o) 195. § (1) bekezdésében a "kialakulásának megelőzése érdekében" szövegrész helyébe a "kialakulásának megelőzése érdekében a kamarától," szöveg,

p) 195. § (2) bekezdésében a "bizottság" szövegrészek helyébe a "közfelügyeleti hatóság" szöveg,

q) 196. § c) pontjában a "törvényességi felügyeleti" szövegrész helyébe "miniszteri törvényességi felügyeleti" szöveg,

r) XV. Fejezetének címe helyébe az "A kamara feletti miniszteri törvényességi felügyelet" szöveg,

s) 198. § (1) bekezdésében, 199. § (5) bekezdésben a "törvényességi felügyeletet" szövegrész helyébe a "miniszteri törvényességi felügyeletet" szöveg,

t) 198. § (3) és (4) bekezdésében, 200. §-ban a "törvényességi felügyelet" szövegrész helyébe "miniszteri törvényességi felügyelet" szöveg,

u) 198. § (2) bekezdésében a "kamara szerveinek" szövegrész helyébe a "kamara szerveinek a 200/A. § (2) bekezdésében nem szereplő" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a Kkt.

a) 149. § (3) bekezdése,

b) 159. § (2) bekezdése,

c) 159. § (4) bekezdésében a ", illetve a független ellenőr" szövegrész,

d) 160/A. §-a,

e) 164/A. §-a,

f) 165. § (2) bekezdése,

g) 165. § (3) bekezdésében az "és (2)" szöveg,

h) 167/A. §-a,

i) 172/A. §-a,

j) "Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság" alcíme,

k) 186-188. §-a,

l) 189. § (3) bekezdése,

m) "A bizottság tagjai" alcíme,

n) 190-192. §-a,

o) "A bizottság működése" alcíme,

p) 193. § (2) bekezdése

q) 193. § (5) bekezdése,

r) 195. § (3) bekezdése.

26. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

51. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében."

(2) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a számla és a nyugta kiállításának módjára vonatkozó szabályokat, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is,"

(3) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő d)-i) ponttal egészül ki:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"d) a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat,

e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait,

f) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait - ide értve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is -, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a pénztárgép, taxaméter szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat,

h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat."

27. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

52. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja - ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évben az összes biztosítási díja - a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja

- (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni - adóalapjának

- 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 25%-a,

- 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 50%-a,

- 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó -adómérték."

28. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

53. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"2. § E törvény alkalmazásában

1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;

2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;

3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;

4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;

5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont - a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti - jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülő jutalék - és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjához kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételeket;

6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti -lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló műveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik;

7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik;

8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany;

9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;

10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód;

11. kiemelt közvetítői tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítői tevékenység;

12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelői számlák, valamint a letéti típusú számlák;

13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli;

14. nemzetgazdasági számlák: a központi költségvetés központi kezelésű előirányzataihoz kapcsolódó bevételi, kiadási, lebonyolítási és egyéb pénzforgalmi számlák, valamint a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos kincstári számlák;

15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is;

17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység;

18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;

19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő jogalany, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokosa, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevő személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje;

20. ügyfélszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla."

(2) A Pti. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,

b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha

1. a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató - az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott -kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy

2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap tagja,

feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,

c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,

d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,

e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által végrehajtott fizetési művelet,

g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is,

h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet,

i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet,

j) az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet,

k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,

l) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet."

(3) A Pti. 3. § (4) bekezdés f) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]

"f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó körben végrehajtott fizetési művelet,"

"k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,"

(4) A Pti. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,

b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,

c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,

d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,

e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,

f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,

g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató,

h) az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzkifizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja,

i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő,

j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díjfelszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató köteles teljesíteni."

(5) A Pti. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja

a) a b)-g) pont szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,

b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,

c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg,

d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli,

e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg,

f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege,

g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít.

(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani."

29. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

54. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. §-a a következő 19. és 20. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában)

"19. kedvezményezett foglalkoztatott: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy;

20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. E törvény alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."

(2) A Katv. 19. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése a bejelentést követő naptári év január 15-éig, a december 31-ét követően történő bejelentés az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre."

(3) A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

"d) az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást;"

(4) A Katv. 20. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(16) bekezdésre figyelemmel:

a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének

b) személyi jellegű kifizetésekkel

növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.

(2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.

(3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában

a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,

b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó

azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége."

(5) A Katv. 20. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli

a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,

b) a hitel vagy kölcsön nyújtása,

c) a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,

d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása,

e) a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),

f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése és

g) az elszámolásra kiadott előleg kifizetése

miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés."

(6) A Katv. 20. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(9) Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (10)-(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe."

(7) A Katv. 20. § (13)-(14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(13) A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni

a) az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,

b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott.

(14) Az e törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni."

(8) A Katv. 20. §-a a következő (16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott - számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét."

(9) A Katv. 23. § (4)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az adóelőleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is

a) az Szt. szerinti pénzeszközök az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása,

b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel,

c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adó, adóelőleg,

d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg együttes összegének a 16 százaléka.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege - az adózó választása esetén - a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)-(16) bekezdésében meghatározott - a 20. § (9)-(12) és (16) bekezdése esetében az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó arányosított - módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg.

(6) A (4)-(5) bekezdéstől függetlenül az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett -Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdés szerint meghatározott és az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett - Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegével a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban - de legfeljebb ugyanabban az adóévben - a (4)-(5) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett - Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részét csökkenteni."

(10) A Katv. 26. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig -az adóév február 25-ig fizet meg."

(11) A Katv. 28. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat."

(12) A Katv. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel."

(13) A Katv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(9) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 19. § (3) bekezdését az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bejelentésekre is alkalmazni kell."

55. § Nem lép hatályba a Katv. 28. § (6) bekezdése.

30. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

56. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 24. § 21. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az Szja tv.)

"21. 70. § (1a) bekezdésében a "nyújtott szolgáltatás" szövegrészek helyébe a "nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)" szöveg;"

(lép.)

(2) A Módtv. 25. § (1) bekezdés 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Hatályát veszti az Szja tv.)

"4. 52. § (1) bekezdés a) pontjában az "és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít" szöveg;"

(3) A Módtv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"31. § A Tao. tv. 6. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli]

"c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.""

(4) A Módtv. 32. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredmény csökkenti:)

"b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,""

(5) A Módtv. 35. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha

a) az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és

b) a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.""

(6) A Módtv. 39. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"39. § A Tao. tv. a következő 29/S. §-sal egészül ki:

"29/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 4. § 5/a., 10/a., 16/b. és 25. pontját, 9. § (10) bekezdését, 17. § (9) bekezdés b) pontját, 6. számú melléklet E) és F) fejezetét az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza.

(2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/B. § (5) bekezdése a HU 3/2004 Fejlesztési adókedvezmény támogatási program és az N651/2006. számú Állami Támogatás - Magyarország című támogatási program alapján bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre alkalmazható.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdése 2012. március 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdését első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.""

(7) A Mód tv. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre módosul:

"(2) A Tao. tv. 3. számú, 5. számú és 6. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul."

(8) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek a Módtv. 159. § (2) bekezdésével megállapított 39. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét."

(9) A Mód tv. 207. §-a a következő szöveggel lép hatályba: "207. § Az Itv. melléklete a 9. melléklet szerint módosul."

57. § Nem lép hatályba a Módtv. 41. § d) pontja, 42. § a) pontja, 140. §-a, 146. §-a és 224. §-a.

58. § Hatályát veszti a Módtv. 55. § (1) és (2) bekezdése, 56. §-a, 61. § (2) és (3) bekezdése, 63. §-a, 211. §-a, 212. §-a, 214. §-a, 215. §-a és 32. alcíme.

III. FEJEZET

VEGYES TÖRVÉNYMÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

31. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

59. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 58 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

(2) Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelően irányadó.

(3) A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan."

(2) A Pp. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. § (1) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell.

(2) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan."

(3) A Pp. a következő 386/N. §-sal egészül ki:

"386/N. § A kiemelt jelentőségű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára (58-59. §) meghatározott határidő 15 nap."

(4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:

"35/B. § (1) A Pp.-nek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, de legkésőbb az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül van helye perbehívásnak azokban az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban, amelyekben a Pp. 58. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Pp. 386/N. §-a szerinti határidő az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már eltelt.

(3) Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már előterjesztett perbehívási kérelmek tekintetében a perbehívó az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles az eljáró bíróság felé igazolni azt, hogy a perbehívást a perbehívottal közölte."

32. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

60. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közltv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért -amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős."

(2) A Közltv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében."

(3) A Közltv. 29. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - az állam javára és nevében jár el.

(1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül

a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet,

b) - ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet.

(1c) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni."

(4) A Közltv. 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (3)-(3f) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a NIF Zrt. építtetői feladatokat helyi közút építése során lát el azzal, hogy a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül."

(5) A Közltv. 29. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges megtett úttal arányos tarifarendszerű elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények kiépítése során építtetőként az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) jár el."

(6) A Közltv. a következő 29/F. §-sal egészül ki:

"29/F. § A miniszter által rendeletben kijelölt szervezet elektronikus nemzeti nyilvántartást vezet a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással (a továbbiakban: EETS) érintett közutakról (a továbbiakban: EETS-terület), az azokon útdíjat szedő szervezetekről (a továbbiakban: EETS útdíjszedő szervezetek), az ott alkalmazott technológiákról, az útdíj megállapításával összefüggő adatokról valamint azon szolgáltatókról, amelyek az EETS területen az EETS útdíjszedő szervezetekkel kötött szerződés alapján biztosítanak hozzáférést harmadik személyeknek a díjszedési szolgáltatáshoz."

(7) A Közltv. 33. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő díjszedési-, díjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:

a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévő útszakaszokon lehetővé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni,

b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,

c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni."

(8) A Közltv. 33/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt az ÁAK Zrt.-vel."

(9) A Közltv. 33/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak."

(10) A Közltv. 33/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az útdíj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és az ÁAK Zrt. jogosult."

(11) A Közltv. 47. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

"30. elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díjellenőrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket."

(12) A Közltv. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"38. a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással érintett EETS-területre, az EETS útdíjszedő szervezetekre, az ott alkalmazott technológiákra, és az útdíj megállapításával összefüggő adatokra vonatkozó nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetet és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletszabályokat."

(rendeletben állapítsa meg.)

(13) A Közltv. 48. § (3) bekezdés g) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)

"5. a 33/A. § szerinti időtartamot,"

(rendeletben állapítsa meg.)

61. § Hatályát veszti a Közltv.

a) 33/B. § (6) és (7) bekezdése,

b) 48. § (3) bekezdés g) pont 4. alpontjában a " valamint" szövegrész.

33. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

62. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:)

"e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint."

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

áthelyezéssel)

"2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,"

(hatálya alá tartozó munkáltatók között;)

34. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

63. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:)

"g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító adatait (ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást is), valamint az azokat igazoló okiratokat, illetve ha ezen személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, akkor a cég nevét és cégjegyzékszámát;"

(2) A Krt. 5. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat,ha)

"a) részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatok alapján a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységet, záloghitelnyújtás esetén egyéb hitelnyújtás besorolású tevékenységet folytat,"

(3) A Krt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."

(4) A Krt. 5/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha)

"a) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént,

b) nyilatkozatban igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,"

(5) A Krt. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."

(6) A Krt. 8. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha)

"a) nyilatkozatban igazolja cégjegyzékszámát, adószámát és"

(7) A Krt. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz."

35. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

64. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot - termőföld esetében a termőföldről szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni."

(2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében a "18. § (7) bekezdése" szövegrész helyébe a "18. § (6) bekezdés b)-c) pontja" szöveg lép.

36. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

65. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (5) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(Egyéb fogalmak:)

"17. GSM-R fejlesztő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat létesítését végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre;"

(2) A Vtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő, a GSM-R rendszer-hálózat létesítését a GSM-R fejlesztő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt."

(3) A Vtv. 14 §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszer-hálózat létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője illetve a működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet köteles közreműködni, együttműködni."

(4) A Vtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg."

(5) A Vtv. 26. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak - ideértve a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és az ezen ingatlanok vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(1b) Az állam tulajdonába kerülő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok - ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonváltás esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó - ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak a felek külön rendelkezése nélkül.

(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaságnak - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében - ingyenesen átengedi.

(1e) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is."

(6) A Vtv. 43 §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy GSM-R fejlesztő az ingatlanon tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el. Az elhelyezés során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni."

(7) A Vtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság, a GSM-R fejlesztő és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából."

(8) A Vtv. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a távközlési építmények elhelyezéséről és ellenőrzéséről szóló KHVM rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell."

(9) A Vtv. 73. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)

"i) a vasúti társaság személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatának jóváhagyása,"

(10) A Vtv. a következő 85/C. §-sal egészül ki:

"85/C. § (1) A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztő a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára eljárva. A GSM-R rendszer-hálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszer-hálózat előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.

(3) A létesített - a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező - GSM-R rendszer-hálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva Magyar Állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai a beruházásnak a - számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a NISZ Zrt. nyilvántartásaiból - az elszámolásra kapott forrásokkal szemben - történő kivezetésével egyidejűleg."

(11) A Vtv. "ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK" alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § (1) A többségi állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogelőd pályavasúti társaság) számára kiadott határozatlan idejű

a) pályahálózat-működtetésre vonatkozó működési engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb 180 napig (a továbbiakban: átmeneti működési engedélyidőszak),

b) a biztonsági engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti biztonsági engedély időszak)

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: átmeneti engedély időszak]

jogosítják a jogutód pályavasúti társaságot a vasúti pályahálózat-működtetési tevékenység végzésére.

(2) E § alkalmazásában jogutód pályavasúti társaság az a gazdasági társaság, amely

a) a jogelőd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat működtetése tekintetében jogutódnak minősül, vagy

b) a miniszterrel kötött pályaműködtetési szerződés alapján a pályahálózat-működtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minősül.

(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni.

(4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelőd pályavasúti társaság által a Vtv. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követő legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat időszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat időszak alatt köteles biztosítani.

(5) A pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás tényét, valamint az átmeneti engedély időszak és az átmeneti szabályzat időszak igénybevételét a jogutód pályavasúti társaság a vasúti közlekedési hatóságnak és vasúti igazgatási szervnek a jogutódlás időpontját követő 7 napon belül köteles bejelenteni.

(6) A vasúti pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás során a jogutód pályavasúti társaság a jogelőd pályavasúti társaság jogutódja a pályahálózat-működtetési feladatok ellátásával, a pályavasúti szolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződésekben, egyéb jogviszonyokban, valamint a Hálózati Üzletszabályzat és a Díjszámítási Módszertan pályaműködtetői feladataival összefüggésben.

(7) A jogelőd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvencia-engedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minősül."

(12) A Vtv.

a) 3. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

b) 74. § (7) bekezdésében a "fejlesztési közreműködőtől" szövegrész helyébe a "fejlesztési közreműködőtől, valamint a közlekedésszervezőtől" szöveg,

c) 75. § (4) bekezdésében a "fejlesztési közreműködőt" szövegrész helyébe a "fejlesztési közreműködőt, valamint a közlekedésszervezőt" szöveg,

d) 76. § (1) bekezdése nyitó szövegrészében a "működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével," szövegrész helyébe a "működési engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésével," szöveg

lép.

37. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

66. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott, e törvényben nem szabályozott feltételeket, valamint a gyűjtőszámlahitel alapjául szolgáló devizakölcsön-szerződést a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó állami kezességvállalás érvényességét nem érinti."

(2) A Dttv. 3. § (1) bekezdésében a "2012. év december hónap 31." szövegrész helyébe a "2013. év március hónap 29." szöveg lép.

38. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

67. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.

(2) Nem kell a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll."

(2) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § (1) A 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

(2) A 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - balettművészeti életjáradékát és -a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - átmeneti bányászjáradékát - ha a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni."

68. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

a) 7. § (1) bekezdés c) pontjában és 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "2012. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2014. december 31-éig" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a "2012. évben" szövegrész helyébe a "2012. január 1-je és 2014. december 31-e között" szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény23. § (2) bekezdése.

70. § Nem lép hatályba a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (2) bekezdése és 104. § (2) bekezdése.

39. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

71. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A több képzési területen képzést folytató, magas színvonalú gyakorlatorientált képzést folytató, az alkalmazott tudományok területén nemzetközileg elismert, valamint a képzés terén széles körű nemzetközi együttműködést folytató főiskola - a Kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott tudományok főiskolája" minősítést kaphat."

(2) Az Nftv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § A felsőoktatási intézmény átalakulását az intézmény átalakulással érintett szervezeti egysége - legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai kétharmados támogatásával hozott döntésével - önállóan is kezdeményezheti."

(3) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

"c) 67. § (2) bekezdésében foglaltakat a rektor tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - a fenntartó egyetértésével - a szenátus határozza meg az illetménykiegészítés feltételeit, mértékét."

(4) Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését - a (4) bekezdés kivételével - megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A gazdasági főigazgatói, ennek hiányában gazdasági igazgatói, belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői megbízás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a megbízott személlyel - a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt."

(5) Az Nftv. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével - a mesterképzés kivételével - országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkezőt magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe, valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - egyházi, illetve magán fenntartású felsőoktatási intézménybe lehet besorolni, felvenni. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.

(6) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt. Magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - egyházi, illetve magán fenntartású felsőoktatási intézménybe lehet felvenni."

(6) Az Nftv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel)

"b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények - a kormányrendeletben foglaltak szerint - szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg."

(7) Az Nftv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektor döntése alapján jogosult."

(8) Az Nftv. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként - az (1) bekezdés a) pont szerint - megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni."

(9) Az Nftv. 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

(4) A miniszter évente - a 39. § (5) és (6) bekezdésében megállapított keretek között - határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a miniszter határozata állapítja meg."

(10) Az Nftv. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés szerinti döntés előkészítésében

a) a miniszter felkérésére részt vesz a Felsőoktatási Tervezési Testület, valamint

b) a 72. § (5) bekezdése szerint közreműködik az Országos Doktori Tanács.

(6) A miniszter (4) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni

a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat,

b) a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket,

c) a végzett hallgatók pályakövetési adatait és

d) a képzési területen alap- és osztatlan képzésben indított szakok arányát."

(11) Az Nftv. 48/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők."

(12) Az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami ösztöndíjmértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre - jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által - a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett."

(13) Az Nftv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § (1) A doktori értekezés - és annak tézisei - mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi.

(2) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni."

(14) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

"f) megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési vezetőt - illetve visszavonja a megbízását,"

(15) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A fenntartó)

"h) hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény

ha) hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához,

hb) éves képzési tevékenységének - különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás - kialakításához."

(16) Az Nftv. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó

a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor és a gazdasági vezető juttatásait,

b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a gazdasági vezető munkaköri leírását."

(17) Az Nftv. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Állami felsőoktatási intézmény esetén

a) a 12. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,

b) a (2) bekezdésben a gazdasági vezető juttatásai, munkaköri leírása tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogkört, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogosultságot, valamint a - a 13. § (2) bekezdésétől eltérően - a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint, - a miniszter előzetes egyetértésével -az államháztartásért felelős miniszter

gyakorolja."

(18) Az Nftv. 75. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó az intézménynél mutatkozó tartós hiány esetén - az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt kincstári biztos mellett - miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezését követően felsőoktatási intézmény rektora, szenátusa - az elsődlegesen a tanév zavartalan befejezését és a hallgatók tanulmányainak az adott tanéven túli folytatását szolgáló - intézkedéseit a miniszteri biztos egyetértésével hozhatja meg."

(19) Az Nftv. 81. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíja képzési támogatás terhére adható. Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni."

(20) Az Nftv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján kérhető térítési díjmegállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege - az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül - nem lehet magasabb, mint az önköltség fele."

(21) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az állami támogatás célja)

"g) a 10. § szerint minősített intézmények támogatásának"

(biztosítása.)

(22) Az Nftv. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek - az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget."

(23) Az Nftv. a következő 84/A-84/D. §-sal egészül ki:

"84/A. § (1) A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez.

(2) Az e törvény szerint magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókra tekintettel folyósított képzési támogatást - a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében - felmenő rendszerben, a magyar állami (rész)ösztöndíjösszegével azonos mértékben kell megállapítani.

(3) A képzési támogatást - kifutó rendszerben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni.

(4) A felsőoktatásban folyó képzéseket a normatív képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti képzési támogatás éves intézményi összegét a felsőoktatási intézmények 2012. évi képzési támogatásának kormányrendeletben meghatározott rendje szerint kell megállapítani.

84/B. § A tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás a felsőoktatási intézményekben folyó képzéssel összefüggő kutatás céljait szolgálja, valamint az állami felsőoktatási intézmények fenntartási, fejlesztési, speciális feladat-ellátási költségeihez járul hozzá.

84/C. § A 10. § alapján a kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott tudományok főiskolája - kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - támogatásban részesíthető. 84/D. § Az állami felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a működtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható."

(24) Az Nftv. a következő 85/A-85/E. §-sal egészül ki:

"85/A. § (1) A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói juttatások éves összegét:

a) a hallgatói normatíva,

b) a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája,

c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája,

d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája,

e) a lakhatási támogatás normatívája,

f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája alapján kell megállapítani.

(2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott - a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető -hallgatók létszáma alapján kell megállapítani.

(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgatót - a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben -a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni.

85/B. § (1) A hallgató részére

a) teljesítmény alapú támogatás,

b) szociális alapú támogatás

a felsőoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési támogatása, valamint az intézmény bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható.

85/C. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel:

a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet

aa) tanulmányi ösztöndíj,

ab) köztársasági ösztöndíj,

ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj;

b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet

ba) rendszeres szociális ösztöndíj,

bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,

bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,

bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,

be) alaptámogatás,

bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása;

c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére,

d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevők, különösen a hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak kifizetésére,

e) az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet

ea) a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése,

eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása,

ec) kollégium fenntartása, működtetése,

ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás,

ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása,

ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása.

85/D. § A 8. § (6) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltak szerinti szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ösztöndíj adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsőoktatási intézményben működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthonban működő szakkollégium esetében a diákotthon folyósítja.

85/E. § (1) Egy felsőoktatási intézményen belül a tanulmányi ösztöndíjat és a rendszeres szociális ösztöndíjat a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatók részére ugyanolyan arányban kell megállapítani.

(2) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatások az államilag támogatott hallgatót a támogatási idő tartama alatt a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, módon és feltételekkel illeti meg."

(25) Az Nftv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot ide nem értve - az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni."

(26) Az Nftv. 97. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény), egészségügyi szolgáltatót (klinikát)

a) a felsőoktatási intézmény részeként működtethetnek,vagy

b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben létesíthetnek és tarthatnak fenn.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - egészségügyi szolgáltatóval társulhat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - törvényben meghatározottak szerint - ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet. Ha a felsőoktatási intézmény nem egészségügyi felsőoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell."

(27) Az Nftv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"97/A. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója részt vesz

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben foglaltak szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban,

b) felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.

(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója kincstári számlával rendelkezik.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény közreműködhet a térségi egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására az e törvényben foglalt szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni."

(28) Az Nftv. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsőoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre a 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint. A centrum a felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját (klinikáját) és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb szervezeti egységeit foglalja magában. A centrum elnöke - a felsőoktatási intézménnyel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint - gyakorolja a vagyonkezelői jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak. Az Egészségbiztosítási Alap terhére beszerzett, illetve működtetett vagyon értékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv jóváhagyását be kell szerezni.

(2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetői megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetője ellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetői feladatait is. Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli. A centrum vezetője gyakorolja a 97/A. § és 98. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett a rendelkezési jogot."

(29) Az Nftv. 99. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A centrum tekintetében a 97/A. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

(30) Az Nftv. a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja."

(31) Az Nftv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § E törvény alkalmazásában

1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;

2. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége;

3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor;

4. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel;

5. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak;

6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű;

7. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése;

8. hallgatói ösztöndíjszerződés: a Magyar Állam és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolást nyert hallgató között a 28/A. alcím szerinti tartalommal létrejövő szerződés;

9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek;

10. hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt;

11. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység;

12. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belső szabályzat;

13. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység;

a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen

aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt

ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak

ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt

ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja;

b) főiskolai kar az a szervezeti egység, amelyen

ba) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 35 főt

bb) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal;

14. képesítési keretrendszer: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői;

15. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos;

16. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható;

17. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő;

18. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra;

19. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely

a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsőoktatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,

b) a doktori képzés tervét

tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt;

20. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek;

21. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzetiségi képzés;

22. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában;

23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége;

24. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott;

25. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor;

26. magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató;

27. magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés;

28. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt;

29. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására;

30. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet;

31. specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;

32. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés;

33. szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;

34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése;

35. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel;

36. szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység;

37. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés;

38. székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település;

39. tanegység: egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy;

40. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak;

41. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc;

42. tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja;

43. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait;

44. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát;

45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település;

46. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak;

47. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett;

48. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött -ellenőrzési formája."

(32) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

"7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,"

(33) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

"13. a hallgatói juttatásokkal, támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,"

(34) Az Nftv. a következő 114/A-114/E. §-sal egészül ki:

"114/A. § (1) E törvénynek - az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 39. § (5) és (6) bekezdése alapján 2013. szeptemberében és azt követően szakirányú továbbképzésre, doktori képzésre felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszám megegyezik a Kormány által a 2012. évre vonatkozóan megállapított létszámmal; a mesterképzésbe felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjas létszám az adott évet megelőző harmadik évben felsőfokú szakképzésbe - ennek hiányában felsőoktatási szakképzésbe -, alapképzésbe, egységes, osztatlan képzésbe államilag, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett létszám harmincöt százaléka.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCVIII. törvény) megállapított 44. § (3a) bekezdését a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követően kerül sor.

(3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 46. § (3) bekezdését és 48/C. § (2) bekezdését a 2013 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni.

114/B. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 73. § (3) bekezdés h) pontját a felsőoktatási intézmény által 2013. január 1-jét megelőzően saját hatáskörben alapított és adományozott címek, elismerések tekintetében is alkalmazni kell. Fenntartói hozzájárulás hiányában 2013. január 1-jét követően - a felsőoktatási intézmény által saját hatáskörben alapított, adományozott címre elismerésre tekintettel - rendszeres pénzjuttatás nem folyósítható.

(2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 37. § (5) bekezdését és a 75. § (2) és (4) bekezdését a 2013. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági főigazgatók, valamint belső ellenőrzési szervezet vezetői tekintetében is kell alkalmazni.

114/C. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/A. § (4) és (5) bekezdésének a 2013. évi alkalmazása, a képzési támogatás megállapítása során a finanszírozási csoportok meghatározása a 2005. évi felsőoktatási törvény 3. számú mellékletében, valamint a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott számítási alap, a 2005. évi felsőoktatási törvényben és a rendelet 1-2. mellékletében foglalt arányok figyelembe vételével történik azzal, hogy a finanszírozási szint - a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel - legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet.

(2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított -84/B. § (1) bekezdése alapján a tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás 2013. évi összegét a miniszter határozza meg.

(3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 84/C. §-a alapján a 2013. évre biztosított összeget a miniszter határozza meg.

(4) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/D. §-a alkalmazása során biztosított támogatásként a központi költségvetésről szóló törvény alapján a 2013. évben biztosított költségvetési támogatást kell figyelembe venni.

114/D. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján a 2013. évben

a) az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év,

b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatási normatívája 1 200 000 Ft/év,

c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év,

d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év,

e) a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év,

f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.

(2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató.

(3) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és

a) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, ha

aa) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy

ab) tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy

ac) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy

ad) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;

b) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, ha

ba) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

bb) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

bc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

bd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

be) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül;

c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.

114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően - a 29. § (1) bekezdés szerint - meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni."

72. § Az Nftv.

a) 12. § (8) bekezdésében a "valamint hd)-hf) pontban meghatározott jogkörök" szövegrész helyébe a "valamint hd), hf) pontjában meghatározott jogkörök" szöveg,

b) 20. § (2) bekezdésében az "állami vagyonért" szövegrész helyébe az "állami vagyon felügyeletéért" szöveg,

c) 92. § (6) bekezdés f) pontjában a "[108. § 11. aa) és ba) pont]" szövegrész helyébe a "[108. § 13. pont aa) és ba) alpont]" szöveg,

d) 117. § (5) bekezdésében az "egyházként működő szervezetek által fenntartott" szövegrész helyébe az "egyházként működő szervezetek - illetve e szervezeteknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti jogutódja - által fenntartott" szöveg

lép.

73. § (1) Hatályát veszti az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában a "képzési ciklusba és" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Nftv. 115. § (13) bekezdése.

40. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. § Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 8. §-a.

41. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

75. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"15. § (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.

(2) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.

(3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban és a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.

(5) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókat, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.

(6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.

(7) Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik."

(2) Az Sztv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók, továbbá a közlekedésszervező az autóbuszos személyszállítási tevékenységének a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladataihoz kapcsolódóan felügyeleti díjat fizetnek.

(2) A felügyeleti díj mértéke az előző évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások vagy a közlekedésszervező által az autóbuszos személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai teljesítéséből származó nettó árbevétel 0,1%-a. Előző évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(4) A felügyeleti díjszámításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."

(3) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését,

a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,

b) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,

c) az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó piacfelügyeleti eljárásról és a piacfelügyeleti bírságról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki."

(4) Az Sztv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását."

(5) Az Sztv. 17. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában - ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is - és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.

(4) Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, a vasúti társaság vagy a közlekedésszervező számára

a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,

b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,

c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,

d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.

(5) Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező számára

a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,

b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,

c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,

d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére."

(6) Az Sztv. 17. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az utasjogi felügyeleti bírságot

a) a vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a)-b) és d) pontjában,

b) a közlekedési hatóság az (5) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabhatja.

(5b) A vasúti igazgatási szerv vagy a közlekedési hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a) a jogsértéssel érintett utasok

aa) száma nem haladja meg a vonat vagy az autóbusz utasainak 10%-át, vagy

ab) jogaik sérelmét a vasúti közlekedési szolgáltató vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) vagy a közlekedésszervező azonnali intézkedésével a helyszínen megszüntette, vagy

b) a szolgáltató vagy a közlekedésszervező a jogsértést megelőzően hat hónapon belül hasonló vagy azonos jogsértést nem követett el.

(5c) Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki.

(5d) Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek vagy a közlekedési hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll."

(7) Az Sztv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdését. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre."

(8) Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet és az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata, közlekedésszervező esetében annak a 19. § (6) bekezdésben meghatározott esetben megalkotott személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza."

(9) Az Sztv. 19. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató - kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltató - a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít.

(5) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltató és a közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel."

(10) Az Sztv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervező nyilvánosan közzéteszi."

(11) Az Sztv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgáltatási szerződésben rögzítendő áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy:)

"a) a felszámított díjak arányban álljanak a komfortfokozattal, a kiegészítő szolgáltatások által nyújtott többlet-szolgáltatásokkal, vagy a szolgáltatás egyéb jellemzőivel;

b) egyéb díjalkalmazására magasabb komfortfokozat, kiegészítő szolgáltatás vagy a szolgáltatás egyéb jellemzői által indokolt esetben kerüljön sor;"

(12) Az Sztv. 49. § (1) bekezdés f) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(13) Az Sztv. 49. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(14) Az Sztv. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint - ha ez műszaki szempontból lehetséges - az átalakítások során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell."

(15) Az Sztv. 51. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: szolgáltató) regionális összevonása során - az érintett társaságok beolvadásáig, összeolvadásáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig - nem minősül a 25. § (8) bekezdése szerinti alvállalkozónak az a gazdasági társaság, amelyben a szolgáltató - a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti - többségi befolyással rendelkezik."

(16) Az Sztv. 25. § (3) bekezdés j) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg lép.

42. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény módosítása

76. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 75. § (2) bekezdésében az "az 60. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 60. § (2) bekezdése" szöveg lép.

77. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 28. §-a.

43. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény módosítása

78. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (1) bekezdésében az "A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg." szövegrész.

44. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

79. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A nemzetiségi óvodai nevelést is ellátó többcélú intézmény önkormányzati fenntartója 2012. december 27-éig meghozott döntésével a (2) bekezdés szerinti döntését visszavonhatja vagy módosíthatja, annak érdekében, hogy az intézmény nemzetiségi óvodai nevelést is elláthasson. E bekezdés alkalmazása esetén a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás-átvételi megállapodást 2012. december 28-áig módosítani kell."

80. § Hatályát veszti a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 10. alcíme.

45. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása

81. § (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 3. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"3. A települési önkormányzatok egyes kötelezettségeinek átvétele"

(2) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar állam 2013. évben - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy értékének megőrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2013. évi mértékére meghatározott keretet.

(2) Az átvállalandó kezességek elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalások során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el."

82. § Hatályát veszti az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (4)-(6) bekezdése.

83. § A Kormánynak a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. § (11) bekezdése alapján meghozott döntése szerint csökkentett mértékű törlesztési célú támogatásban részesülő önkormányzatok számára az adósságuknak a csökkentett mérték szerinti átvállalására 2013. június 28-áig kerül sor a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CXCVI. törvényben meghatározott helyi önkormányzati adósságátvállalási eljárásrend keretében.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. Hatályba léptető rendelkezések

84. § (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 37. § (1) bekezdése, a 38. §, a 68-70. §, a 75. § (1), (3) és (14) bekezdése, a 76. §, a 77. § 2012. december 31-én lép hatályba.

(3) Az 1-11. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 15. § (1)-(4) bekezdése, a 16. §, a 18. §, a 19. § (3) bekezdése, a 22-25. § és az 1. melléklet, a 26. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 33. § (3)-(5), (7), (8), (10)-(12), (14), (18), (20), (22), (26) bekezdése, a 34. § a)-c) pontja, a 35. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 36. §, a 37. § (2) bekezdése, a 39. § (1) bekezdése, a 40. §, a 41. § a) pontja, a 43. § (9) és (12) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 45. § a) pontja, a 46. §, a 47. §, az 51. §, a 60-62. §, a 64. §, a 65. §, a 67. §, a 71-74. §, a 75. § (2), (4)-(13), (15) és (16) bekezdése, a 78. §, a 86. § b) és f) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 33. § (15)-(17) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba.

(5) A 19. § (1) és (2) bekezdése, a 20. §, a 21. §, a 39. § (2) és (3) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, az 52. §, az 53. § (3) bekezdése, a 63. § 2013. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 32. § (2) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba.

(7)[7] A 12. § (2) bekezdése, a 29. §, a 32. § (1) bekezdése, a 41. § b) és c) pontja, a 43. § (5)-(8) és (11) bekezdése, a 44. § c) pontja, a 45. § b) pontja, a 48. § (3) és (5)-(14) bekezdése, a 49. §-50. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 86. § a) pontja 2013. augusztus 16-án lép hatályba.

(9)[8] A 33. § (1), (2), (6), (9), (19), (21), (23) és (25) bekezdése, a 34. § d)-h) pontja, a 35. § (1) bekezdés a) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 86. § c) és e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

47. Hatályon kívül helyező rendelkezések

85. § Hatályát veszti

a) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 30/A. §-a,

c) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 258/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet.

86. § Hatályát veszti

a) az Ltv. 63. §-a, 63/A. §-a és 87/C. §-a,

b) a muzeális intézményekről,a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (7) bekezdése,

c) a Vtv. 87/A. §-a,

d)[9]

e) az Sztv. 51. § (9) bekezdése,

f) a Tny. 22/A. §-ában az "a 83/A-83/B. § szerint" szövegrész.

48. Az Európai Unió jogának való megfelelés

87. § A 12. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CCVIII. törvényhez

"Melléklet a 2006. évi CXXXIII. törvényhez

A kerületi önkormányzatok egymás közötti részesedési arányai

"