2014. évi LXXXIII. törvény
az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről[1]
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az állam az egyes költségvetési szervek és közfeladatot ellátó más szervek, valamint gazdálkodó és civil szervezetek által kibocsátásra kerülő, jogosultságot vagy tényt igazoló vagy szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák előállítása, kibocsátása, felhasználása és nyilvántartása egységes keretfeltételeinek biztosítása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv (a továbbiakban: működtető) útján egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszert (a továbbiakban: NEK) működtet.
(2) A NEK keretein belül kibocsátott biztonsági okmányok esetében a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti követelményeket is teljesíteni kell.
(3) A NEK-hez kártyafelhasználóként
a) bármely, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személy,
b) a (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártyára jogosult, az a) pont szerinti személyi körön kívül eső természetes személy,
c) az 5. § (4) bekezdése szerinti kártya esetében bármely természetes vagy jogi személy
csatlakozhat.
(4) A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit
a)[2] törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály a csatlakozásra kijelölt, vagy
b)[3] az e törvény szerinti hatósági eljárásban kiadott engedély kártyakibocsátásra jogosít.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben
a) kártyakibocsátó csak költségvetési szerv vagy közfeladatot ellátó más szerv lehet,
b)[4] a kártyakibocsátással és -felhasználással összefüggő adatkezelés, valamint a másodlagos kártyakibocsátás tekintetében törvény e törvényhez képest speciális szabályokat határozhat meg.
(6)[5] Törvény előírhatja a NEK-hez kártyafelhasználóként való kötelező csatlakozást.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. adat elektronikus hordozására képes eszköz: miniszteri rendeletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő, egyedi azonosítóval rendelkező elektronikus adathordozó egység vagy technológiai megoldás,
2. civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet,
3. elsődleges kártya: az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, adat elektronikus hordozására képes eszközzel ellátott hordozó,
4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
5. kártya: az elsődleges kártya és a másodlagos kártya,
6.[6] kártyaelfogadó: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely - kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából - a kártya olvasására a jelen törvényben meghatározott adatok vonatkozásában jogosult,
7. kártyafelhasználó: az a természetes személy, aki a birtokában lévő, e törvény alapján kibocsátott kártyával igazolja valamely jogosultságát vagy szolgáltatást vesz igénybe,
8.[7] kártyakibocsátó: kártya kibocsátására jogszabály kijelölése vagy a működtető engedélye alapján jogosult szervezet,
9. másodlagos kártya: valamely elsődleges kártya által hordozott, ahhoz kizárólag elektronikusan hozzárendelt kártyafunkció,
10. megszemélyesítés: a kártyának a kártyán megjelenített, valamint elektronikusan tárolt adatokkal történő ellátása.
3. A működtető
3. § (1)[8]
(2) A működtető
a) vezeti a NEK központi nyilvántartást és ellátja a NEK központi nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési feladatokat,
b) gondoskodik a NEK központi nyilvántartást támogató elektronikus információs rendszer üzemeltetéséről,
c) gondoskodik a NEK központi nyilvántartás folyamatos működéséről,
d)[9] hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a kártyakibocsátó, a megszemélyesítő, valamint a kártyaelfogadó NEK-kel kapcsolatos tevékenységét,
e) ellátja az e törvényben és az ágazati törvényben, valamint az e törvény vagy az ágazati törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
4. A kártya
4. § (1) A kártya
a) jogszabályon, szerződésen, bírósági, hatósági határozaton vagy a kártyakibocsátó önkéntes akaratelhatározásán alapuló jogosultság, vagy
b) tény
fennállását igazolja, vagy szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé (a továbbiakban együtt: kibocsátási cél).
(2) A kártyakibocsátó másodlagos kártyát bocsáthat ki úgy, hogy
a) az elsődleges kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján, a kártyafelhasználó erre irányuló kérelmére, vagy
b)[10] törvény rendelkezése alapján
a más kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyát a saját kibocsátási célhoz rendeli hozzá. A másodlagos kártyára - a fizikai kártyatest kialakítása és megszemélyesítése kivételével - az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Másodlagos kártyaként az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártya csak akkor bocsátható ki, ha az elsődleges kártya szintén az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártya. Az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyához az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott másodlagos kártya csak akkor rendelhető hozzá, ha a másodlagos kártya hozzárendelését az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat meghatározó ágazati törvény kifejezetten megengedi.
(4) Az elsődleges kártyához több másodlagos kártya is rendelhető. Másodlagos kártya hozzárendelése esetén biztosítani kell annak technológiai lehetőségét, hogy a kártyafelhasználó a másodlagos kártya használatát és a kártyahasználattal kapcsolatos adatok megismerhetőségét másodlagos kártyánként külön-külön korlátozza.
(5)[11] Törvény rendelkezhet úgy, hogy olyan, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmány, amely egyúttal megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak is, e törvény szerinti elsődleges kártyának tekintendő és másodlagos kártya rendelhető hozzá.
(6)[12] Az (5) bekezdés szerinti esetben e törvény rendelkezéseit az egyéb törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötéséről és a szerződéses jogviszonyban beállott változásokról a szerződő felek a működtetőt haladéktalanul tájékoztatják.
5. § (1) Az elsődleges kártya - a (4) bekezdés szerinti kártya kivételével -
a) a kártyán megjelenített módon tartalmazza
aa) a kártyafelhasználó arcképmását,
ab) a kártyafelhasználó családi és utónevét,
ac) a NEK-re utaló jelzést,
ad) a kártya egyedi sorszámát,
b) elektronikusan tartalmazza
ba) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját,
bb) a kártyakibocsátó egyedi azonosítóját.
(2) Az elsődleges kártya
a) - ha törvény így rendelkezik - a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja[13]
aa)[14] a kártyafelhasználó születési helyét és idejét, lakó- vagy tartózkodási helyének településnevét, 12. életévét betöltött kártyafelhasználó esetében az aláírását,
ab)[15] - ha a kártyakibocsátót törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály jelöli ki - a törvény által meghatározott kibocsátási célra vonatkozó jogosultsági vagy tényadatokat,
ac)[16] az egyéb törvényben meghatározott egyéb személyes adatot,
b) a kártyakibocsátó döntése alapján a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja
ba) a kártyakibocsátó megnevezését,
bb) a kártya kiállításának napját és az érvényességére vonatkozó adatot,
bc)[17] - ha a kártyakibocsátót nem törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály jelöli ki - a kibocsátási célra vonatkozó jogosultsági vagy tényadatokat,
bd) a kártyakibocsátó által meghatározott egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatot,
c) a kártyafelhasználó hozzájárulása esetén a kártyán megjelenített módon tartalmazhat egyéb, rá vonatkozó személyes adatot.
(3)[18] Az elsődleges kártya elektronikusan személyes adatot törvény rendelkezése alapján tartalmazhat. Ebben az esetben a kártyán elektronikusan tárolt személyes adat kezelésére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(4) A kártyakibocsátó olyan elsődleges kártyát is kibocsáthat, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak és személyes adatokat nem tartalmaz (a továbbiakban: anonim kártya).
(5) Az anonim kártya tartalmazza az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja szerinti adatokat, és tartalmazhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.
(6) Az anonim kártya esetén a 4. § (2)-(7) bekezdése, a 6-7. §, a 8. § (2)-(3) bekezdése, a 8. § (5) bekezdésénének a)-d) és f) pontja, a 9-12. §, és a 16-19. § nem alkalmazható.
(7)[19] Törvény előírhatja, hogy az anonim kártya a kibocsátási cél fennállásának igazolására kizárólag személyazonosság igazolására szolgáló érvényes okmánnyal együtt alkalmas.
5. Kártyafelhasználói regisztráció
6. § (1) A NEK-hez kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz az ebben az alcímben meghatározott regisztrációt (a továbbiakban: kártyafelhasználói regisztráció) kell lefolytatni.
(2) A kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) országos illetékességgel végzi.
(3)[20] Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére - a 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eltérésekkel - az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le.
(4) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció érvényessége öt év. A kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezéssel esetenként öt évvel meghosszabbodik.
(5)[21] Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezőt a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és - ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte - aláírását rögzíti, és azokat, valamint a bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, nemet, a bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatbázisba.
(6) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az (5) bekezdés szerinti, a regisztráció alapjául szolgáló okmány érvényességének időpontjáig terjedő idő, de legfeljebb öt év.
6/A. §[22] (1)[23] Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi. Az elektronikus ügyintézési ponton vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton (a továbbiakban együtt: elektronikus úton) kezdeményezett eljárás esetén a személyazonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a kérelmező személyi azonosítóját a működtető részére átadja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a működtető végzi.
7. § (1)[24] Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kérelmező személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és - ha a 12. életévét betöltötte - aláírását a kártyakibocsátás céljából a működtető részére átadja.
(2)[25]
(3)[26] Az (1) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője az általa képzett kapcsolati kódot (a továbbiakban: kapcsolati kód) a természetes személyazonosító adatokkal, a személyi azonosítóval és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átadja a működtetőnek.
(4) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét.
5/A. Az elektronikus úton történő ügyintézés eltérő szabályai[27]
7/A. §[28] (1) Ha a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás elektronikus úton elérhető, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező, a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező kérelmező elektronikus úton is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.
(2) Az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók az alábbi eltérésekkel:
a) a kérelem az elektronikus ügyintézési ponton keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja,
b) a kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus úton csak akkor nyújtható be, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a kérelmező egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és aláírását tartalmazza.
(3) A működtető a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás során az arcképmás és aláírás ellenőrzése céljából jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelőjétől a felhasználható arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.
(4) Az elektronikus ügyintézési ponton keresztül felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.
(5) Az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a regisztrációs kérelem összeállítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatok alapján történik.
(6) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az aláírásadat felvételének hiányában a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről.
6. A NEK központi nyilvántartás
8. § (1) A működtető a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a kártyakibocsátók, valamint a megszemélyesítést végző szervezetek adatközlése alapján
a) a kártyakibocsátás lehetővé tétele céljából, valamint
b)[29] a kártyafelhasználás támogatása érdekében
központi nyilvántartást (a továbbiakban: NEK központi nyilvántartás) vezet.
(2) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében a NEK központi nyilvántartás tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és
a) regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében
aa)[30] a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, állampolgárságát, nemét és
ab) a kapcsolati kódot,
b) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében, elsődleges kártyák tekintetében, kártyánként elkülönítetten
ba) a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait,
bb) a kapcsolati kódot,
bc) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
bd) a kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját (a továbbiakban együtt: a kártya egyedi azonosítói) és
be) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait,
c) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten
ca) a kártyafelhasználó azon 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének,
cb) a kapcsolati kódot,
cc) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
cd) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját,
ce) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait és
cf) annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóit, amelyhez a másodlagos kártyát hozzárendelték,
d) - ha a kártyafelhasználó elhunyt - a kártyafelhasználó halálának tényét és a halál bekövetkeztének időpontját.
(3) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a NEK központi nyilvántartás tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és
a) regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében
aa)[31] a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét és
ab) a személyazonosításra alkalmas, bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét,
ac) arcképmását,
ad)[32] - ha 12. életévét betöltötte - aláírását,
b) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében - az a) pontban meghatározottakon túl - elsődleges kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten
ba) a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait,
bb) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
bc) a kártya egyedi azonosítóit és
bd) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait,
c) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten
ca) a kártyafelhasználó azon 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének,
cb) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
cc) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját,
cd) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, és
ce) annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóit, amelyhez a másodlagos kártyát hozzárendelték,
d) - ha a kártyafelhasználó elhunyt - a kártyafelhasználó halálának tényét és a halál bekövetkeztének időpontját.
(4) Az anonim kártya esetében a NEK központi nyilvántartás tartalmazza
a) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
b) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait és
c) a kártya egyedi azonosítóit.
(5) A NEK központi nyilvántartás
a) (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és d) pontjában megjelölt adatainak forrása a 7. §-ban foglaltak szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
b) (3) bekezdés a) pontjában megjelölt adatainak forrása a 6. § (5) bekezdés szerint a kérelmező adatközlése,
c) (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt adatainak forrása a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adat kivételével a kártyakibocsátó adatszolgáltatása,
d) (3) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó adatszolgáltatása,
e) (4) bekezdésben megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó adatszolgáltatása,
f) (3) bekezdés d) pontjában megjelölt adatainak forrása a 9. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az okirat bemutatásával történő bejelentés.
(6) A működtető a személyes adatok védelme céljából a NEK központi nyilvántartás vonatkozásában köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, melyek biztosítják az adatvédelmi követelmények teljesítését. Az adatvédelmi szabályzatot a jogi környezet megváltozásával haladéktalanul felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
(7)[33] A NEK központi nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8)[34] A működtető hivatalból köteles a NEK központi nyilvántartásában a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni.
(9)[35] A működtető a 6/A. § (1) bekezdés szerint megismert és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 29. pontja és 36. § 28. pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként a kártyafelhasználói regisztráció és a kártyakibocsátás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre használhatja fel.
7. A kártya érvényessége, a kártyafelhasználó adatainak törlése
9. § (1) A kártya érvényességi idejét jogszabály vagy a kártyakibocsátó határozhatja meg. Jogszabályi vagy a kártyakibocsátó által meghatározott konkrét érvényességi idő hiányában a kártya érvényességi ideje a kiállítástól számított öt év.
(2) A másodlagos kártya érvényességi ideje nem lehet hosszabb annak az elsődleges kártyának az érvényességi idejénél, amelyhez hozzárendelték.
(3) Érvénytelen a kártya, ha
a) a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik,
b) érvényességi ideje lejárt,
c) a kártyafelhasználó a kártyakibocsátónál letiltotta,
d) a kártyafelhasználó adatait a NEK központi nyilvántartásból törölték, vagy
e) a kártyakibocsátó a kártyát érvénytelenítette.
(4) Ha a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik, a működtető a kártyakibocsátó által kibocsátott valamennyi kártyát a NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg.
(5) A NEK központi nyilvántartásnak a kártyafelhasználóra vonatkozó adatait a működtető
a) törvény eltérő rendelkezése hiányában a kártyafelhasználó törlés iránti kérelme esetén, vagy
b) a kártyafelhasználó halála esetén
a törlési kérelem kézhezvételét, vagy a halál időpontját követő két év elteltével törli.
(6) A kártyafelhasználóra vonatkozó adatok (5) bekezdés szerinti törlése nem érinti a kártya egyedi azonosítóira vonatkozó adatot. A törléssel érintett kártya egyedi azonosítóit a működtető a NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg.
(7) A NEK központi nyilvántartásnak a kártyafelhasználóra vonatkozó adatait az (5) bekezdésben meghatározottakon túl akkor is törölni kell, ha a kártyafelhasználó valamennyi kártyája érvénytelenné vált. Ebben az esetben a törlés időpontja az utolsó kártya érvénytelenné válásának napja, vagy - ha az későbbi - a kártyafelhasználói regisztráció érvényességi ideje lejártának napja.
(8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti törlés céljából
a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódon adatot szolgáltat a működtetőnek a kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról,
b) az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról az ezt igazoló okirat bemutatásával bárki bejelentést tehet a működtetőnél.
(9)[36] A működtető az (5) bekezdés szerinti törlésről és a kártya érvénytelenként való megjelöléséről automatikus információátadás keretében értesíti a kártyakibocsátót.
(10) A (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben a kártya érvénytelenségének tényéről a kártyakibocsátó haladéktalanul értesíti a működtetőt.
8. Adatszolgáltatás a NEK központi nyilvántartásból
10. §[37]
11. § A működtető a NEK-nyilvántartásban szereplő adatokról törvény, vagy az érintett hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a kártya egyedi sorszámát vagy elektronikus egyedi azonosítóját és a kártyafelhasználó nevét megjelölő, az adat kezelésére jogosult kártyaelfogadó részére a kártya adatainak ellenőrzése, illetve az érintett személy azonosítása céljából.
12. § A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni
a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálat a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)[38] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
12/A. §[39] A NEK központi nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
9. A kártyakibocsátó
13. § (1) A kártyakibocsátó
a) az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a működtetővel kötött szerződés,
b) az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben hatósági szerződés
alapján veheti igénybe a NEK szolgáltatásait, és teljesíthet szolgáltatásokat a NEK-en keresztül a kártyaelfogadó, kártyafelhasználó és egyéb szereplő részére.
(2) A kártyakibocsátónak a kártyakibocsátás tekintetében bekövetkezett jogutódlása a kártyakibocsátásra vonatkozó jogosultságot és a kibocsátott kártyák érvényességét nem érinti.
(3)[40] Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy hatósági szerződés egyes tartalmi elemeit meghatározhatja.
(4)[41] Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátót az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások igénybevételéért díjfizetési kötelezettség terheli. A működtető köteles közzétenni a hatósági szerződésben foglalt szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj kiszámításának alapját. A díjazás megállapítása során a működtető nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a kártyakibocsátók között. A díj megállapítása során az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5) A kártyakibocsátókról a működtető nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a kártyakibocsátó
a) megnevezését,
b) székhelyét,
c) nyilvántartási számát és - adószámmal rendelkező kártyakibocsátó esetén - adószámát, valamint
d) a kártyakibocsátónak a működtető által képzett egyedi azonosítóját.
14. § (1) Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártyakibocsátás engedélyezéséről a működtető kérelemre (a továbbiakban: kártyakibocsátási kérelem) 60 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt. A hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj-köteles.
(2)[42] Az eljáró hatóság az engedélyezési eljárás során gondoskodik a szakhatóságok kijelölésével kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott szakkérdés tekintetében a szakhatóság állásfoglalásának beszerzéséről.
(3) Biztonsági okmány esetében a kártyakibocsátó a biztonsági okmány előállítására vonatkozó hatósági engedélyezési eljárás jogerős befejezését követően nyújthatja be a kártyakibocsátási kérelmet a működtetőhöz.
(4) A kártyakibocsátási kérelem tartalmazza
a)[43] gazdálkodó vagy civil szervezet kérelmező esetén
aa) nyilvántartási számát,
ab) nevét,
ac) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési helyét- és idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét és nyilvántartási számát,
b) ha költségvetési szerv és közfeladatot ellátó más szerv az 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján kérelmezi a csatlakozást, akkor a szerv nevét és a szerv vezetőjének nevét,
c) a kibocsátási cél megnevezését,
d) a kibocsátani tervezett kártyák számát,
e) a kibocsátani tervezett kártyák látványtervét és a kártyán nem elektronikusan megjeleníteni kívánt adattartalmat, és
f) a kártyakibocsátási folyamat részletes leírását.
(5) A kártyakibocsátást engedélyezni kell, ha
a) a kérelmező, a kibocsátani tervezett kártya, valamint a kártyakibocsátás folyamata megfelel
aa) az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint
ab)[44] - ha van - az egyéb törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak,
b) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti.
(6)[45] Ha a kártyakibocsátási kérelmet az (5) bekezdés alapján engedélyezni kell, a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezővel a kártyakibocsátást engedélyező hatósági szerződést köt, mely tartalmazza a működtető kártyakibocsátást engedélyező döntését, valamint a kártyakibocsátó szerződésszegése esetére a jelen törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket. A hatósági szerződés határozatlan időtartamra szól.
15. §[46]
10. Kártyakibocsátás
16. § (1)[47] Az érvényes kártyafelhasználói regisztrációval rendelkező személy a kártyakibocsátónál benyújtott egyedi kérelemmel igényelhet kártyát. Törvény a kártyaigénylés egyéb eseteit is előírhatja.
(2)[48] Az (1) bekezdésben megjelölt kérelem a kártyakibocsátó által rendelkezésre bocsátott papíralapú formanyomtatványon vagy az általa az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: kártyaigénylő lap) nyújtható be. A kártyaigénylő lap tartalmazza:
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
b) a kérelmező lakcímét,
c) a kérelmezőnek az a) és b) pont szerinti adatok kezelésére vonatkozó - a működtető és a megszemélyesítést végző szervezet számára az adategyeztetés és a kártya kibocsátása céljából adott - hozzájárulását,
d) 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció során bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányának számát,
e) másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az elsődleges kártya egyedi sorszámát, valamint
f) törvény által előírt egyéb adatot.
(3) Megszemélyesítést a működtető vagy az a szervezet végezhet, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott műszaki és biztonsági követelmények vizsgálatára irányuló minősítési eljáráson esett át és e követelményeknek megfelelt. A minősítési eljárást a működtető folytatja le.
(4) A kártya megszemélyesítése céljából a kártyakibocsátó a működtető rendelkezésére bocsátja a kártyafelhasználó NEK központi nyilvántartásba vételéhez szükséges, (2) bekezdés a), b), d), e) és f) pontja szerinti adatait.
17. § (1) A működtető az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai felhasználásával adatigénylést kezdeményez a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés szerinti adatairól, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és - ha rendelkezésre áll - aláírásáról. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és - ha rendelkezésre áll - aláírását továbbítja a működtető részére.
(2) A működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. A kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználónak a kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya megszemélyesítése céljából a megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak adategyezőség esetén bocsátható ki.
(3) A működtető a kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak átadásával egyidejűleg törli a kártyafelhasználó 8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatait, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapott adatait, egyidejűleg a NEK központi nyilvántartásban rögzíti a 8. § (2) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja szerinti adatait.
(4) A megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a megszemélyesítést végző a 8. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatot és a 19. § a)-d) pontja szerinti adatokat a működtető és a kártyakibocsátó részére egyidejűleg átadja, és törli a kártyafelhasználó személyes adatait. Az átadott adatokat a működtető a NEK központi nyilvántartásban, a kártyakibocsátó a 19. § szerinti nyilvántartásban rögzíti.
(5) Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait a NEK központi nyilvántartásban rögzíti, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.
18. § (1) A működtető az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatait és a 16. § (2) bekezdés d) pontja szerinti okmány számát összeveti a NEK központi nyilvántartás 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatbázisában szereplő adatokkal. Adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználónak a kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya megszemélyesítése céljából a megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kártyafelhasználói regisztráció hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak adategyezőség esetén bocsátható ki.
(2) A működtető a kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak átadásával egyidejűleg a 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait a NEK központi nyilvántartásban rögzíti.
(3) A megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a megszemélyesítést végző a 19. § a)-d) pontja szerinti adatokat a működtető és a kártyakibocsátó részére egyidejűleg átadja, és törli a kártyafelhasználó személyes adatait. Az átadott adatokat a működtető a NEK központi nyilvántartásban, a kártyakibocsátó a 19. § szerinti nyilvántartásban rögzíti.
(4) Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártyafelhasználói regisztráció megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti adatait a NEK központi nyilvántartásban rögzíti, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.
19. § A kártyakibocsátó az általa kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a kártyafelhasználó kártyán szereplő személyazonosító adatait,
b) a kibocsátott elsődleges kártya egyedi azonosítóit, másodlagos kártya esetén az elektronikus egyedi azonosítót, valamint annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóit, melyhez hozzárendelték,
c) a kártyakibocsátás és kártyaelőállítás során végrehajtott valamennyi adatkezelési művelet tényét és idejét,
d)[49] a kártya kibocsátásának, érvényességének dátumát, érvénytelenségének tényét,
e) a kiadott, bevont és érvénytelenített elsődleges kártyák egyedi azonosítóit, másodlagos kártya esetén az elektronikus egyedi azonosítót, valamint annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóit, melyhez hozzárendelték,
f) a kártya bevonásának okát, tényét és idejét, valamint
g) a kártyafelhasználóra vonatkozó, a kibocsátási célt képező jogosultság vagy tény fennállására vonatkozó adatot.
11. A kártyaelfogadó
20. §[50] (1) A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója adat kezelésére kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából a kártya elektronikus olvasása útján jogosult. A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója alapján a kártya érvényességére vonatkozó adat elektronikus úton történő ellenőrzésére a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint a 19. § szerinti nyilvántartás adattartalma alapján jogosult.
(2) Érvényes kártya esetében a kártyaelfogadó a kibocsátási célt képező jogosultság vagy egyéb tény fennállásának ellenőrzése céljából a 19. § g) pontjában meghatározott adat megismerésére a kártyakibocsátó erre vonatkozó engedélyén alapuló adatközlése alapján a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint jogosult.
(3) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott okmány elektronikus olvasása során az érvényességre vonatkozó adat (1) bekezdés szerinti ellenőrzése a NEK központi nyilvántartásának adattartalma alapján, a kártyakibocsátó adatfeldolgozói közreműködésével történik.
12. Záró rendelkezések
21. § (1)[51] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a működtetőt és a regisztrációs szervet,
b)[52] állapítsa meg a működtető, a kártyakibocsátó, a kártyaelfogadó és a megszemélyesítő által kibocsátandó dokumentumok körét és elfogadásának rendjét, továbbá a kártyaigénylés, a kártyafelhasználói regisztráció, a NEK keretében történő hatósági ellenőrzésnek, a kártyakibocsátás engedélyezésére irányuló eljárásnak, a minősítési eljárás lefolytatásának, valamint a NEK keretében megkötendő szerződés és hatósági szerződés és a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a NEK-rendszerhez való kapcsolódás, valamint a kártyakibocsátási folyamat műszaki, technológiai, biztonsági előírásait, a kártya műszaki tulajdonságait, biztonsági okmány esetén a hitelesítés rendjét,
b) a kártyaelfogadóra irányadó műszaki, technológiai követelményeket,
c) a megszemélyesítést végző minősítése során vizsgálandó műszaki és biztonsági követelményeket.
(3) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a kártyakibocsátói engedélyezésre irányuló hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját, a megfizetés szabályait,
b) a NEK szolgáltatásaiért a kártyakibocsátó által időszakosan fizetendő díj mértéke megállapításának szempontjait, megfizetése módjának szabályait.
22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 27. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
23. § (1)[53] Az oktatási igazolványokról szóló rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti diákigazolvány e törvény szerinti kártyának minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kártya tekintetében kártyakibocsátónak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) szerinti, a köznevelési információs rendszer adatkezelőjét, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szervet, e törvény szerinti kártyafelhasználói regisztráció időpontjának a fényképnek és az aláírásnak a Rendelet szerinti felvételezése időpontját kell tekinteni.
(3)[54]
(4)[55]
(5)[56]
(6)[57]
24. §[58]
25. §[59]
26. §[60]
27. §[61]
28. § A 25. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
29. §[62] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
[2] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[3] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[4] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[5] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[6] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[7] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CIV. törvény 122. § a) pontja. Hatálytalan 2017.01.01.
[9] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[10] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[11] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[12] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[13] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[14] Módosította a 2015. évi CXXX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.01.01.
[15] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § e) és f) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[16] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[17] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § e) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[18] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § b) és g) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[19] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[20] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[21] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[22] Beiktatta a 2021. évi CXX. törvény 64. §-a. Hatályos 2022.01.01.
[23] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[24] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[25] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi CI. törvény 122. § (11) bekezdése. Hatálytalan 2023.12.30.
[26] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[27] Az alcím címét megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (6) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[28] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (7) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[29] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[30] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (8) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[31] Megállapította a 2023. évi CI. törvény 122. § (9) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[32] Módosította a 2015. évi CXXX. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 2016.01.01.
[33] Beiktatta a 2017. évi L. törvény 480. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[34] Beiktatta a 2017. évi L. törvény 480. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[35] Beiktatta a 2023. évi CI. törvény 122. § (10) bekezdése. Hatályos 2023.12.30.
[36] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (4) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[37] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LV. törvény 22. § (9) bekezdése. Hatálytalan 2019.07.27.
[38] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 482. §-a. Hatályos 2018.07.01.
[39] Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 60. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
[40] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § b)-c) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[41] Módosította a 2015. évi CCXXII. törvény 120. §-a. Hatályos 2016.01.01.
[42] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[43] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[44] Módosította a 2017. évi L. törvény 481. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[45] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[46] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 482. §-a. Hatálytalan 2018.01.01.
[47] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (7) bekezdése és 481. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[48] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[49] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[50] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (7) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[51] Megállapította a 2017. évi L. törvény 480. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[52] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 22. § (8) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.
[53] Megállapította a 2021. évi LII. törvény 27. §-a. Hatályos 2021.05.28.
[54] Hatályon kívül helyezte a 27. § Hatálytalan 2016.01.01.
[55] Hatályon kívül helyezte a 27. § Hatálytalan 2016.01.01.
[56] Hatályon kívül helyezte a 27. § Hatálytalan 2016.01.01.
[57] Hatályon kívül helyezte a 27. § Hatálytalan 2016.01.01.
[58] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.
[59] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.
[60] A 2015. évi CXXX. törvény 10. § (3) bekezdése alapján nem lép hatályba.
[61] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.
[62] Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 60. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.