241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet

a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) adós, adóstárs: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 1. és 5. pontja szerinti természetes személyek;

b) fél lakószoba: a lakószobának megfelelő ismérvekkel rendelkező helyiség azzal, hogy hasznos alapterülete meghaladja a hat négyzetmétert, tizenkét négyzetméternél azonban nem lehet nagyobb; kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni;

c) félkomfortos lakóingatlan: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő ingatlan;

d) hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter;

e) közeli hozzátartozó: az Are. tv. 5. § 30. pontja szerinti természetes személy;

f) lakásbérleti (lakáshasználati) díj: az adós által a lakóingatlan használatáért a bérbeadó, használatba adó számára a szerződésben meghatározott rendszerességgel fizetendő díj;

g) lakásbérleti szerződés: a bérlő és a bérbeadó között a bérlő elhelyezésére szolgáló lakóingatlan bérbeadására megkötött szerződés;

h) lakáshasználati szerződés: lakáshasználatot biztosító egyéb visszterhes szerződés;

i) lakóingatlan: lakóház, lakás, lakáscélra igazoltan használt üdülőépület zártkerti épület vagy tanya;

j) lakószoba: olyan fűthető, melegpadlóval, ablakkal rendelkező helyiség, amelynek legalább egy két méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete van, hasznos alapterülete legalább tizenkét, legfeljebb azonban huszonöt négyzetméter; a huszonöt négyzetméter feletti hasznos alapterületet, ha az meghaladja a tizenkét négyzetmétert, akkor további lakószobaként, ha pedig meghaladja a hat négyzetmétert, akkor további fél lakószobaként kell figyelembe venni;

k) méltányolható lakásigény: az Are. tv. 5. § 40. pontja és az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jellemzőkkel rendelkező, legalább félkomfortos lakóingatlan;

l) nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

2. Méltányolható lakásigény

2. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan lakószobáinak száma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke a 3. §-ban és az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.

3. § (1) A méltányolható lakásigény mértéke az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján a következő:

a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba;

b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba;

c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba;

d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba.

(2) Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.

(3) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.

(4)[2] Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két - egy gyermekes házaspár esetén további egy - születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással, a családok otthonteremtési kedvezményével, a családi otthonteremtési kedvezménnyel vagy a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.

(5)[3] A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan meghatározása érdekében az 1. mellékletben meghatározott forgalmi értéktől legfeljebb 8%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós,

a) ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják, vagy

b) ha az ingatlan a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen vagy a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt településen van.

3. Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása

4. § Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítására vonatkozóan olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.

5. § (1) A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az ingatlan állapota és a települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a 2. melléklet szerinti összeggel kell figyelembe venni és az adósságrendezési eljárás során elszámolni. Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.

(2)[4] Az e §-ban meghatározott mértékektől felfelé eltérést akkor kezdeményezhet az adós,

a) ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják, és az eltérés mértéke nem haladhatja meg a 8%-ot, vagy

b) ha az ingatlan a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen vagy a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt valamelyik településen van.

4. Záró és átmeneti rendelkezések[5]

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §[6] (1) E rendelet 3. § (5) bekezdésének, 5. § (2) bekezdésének, 8. §-ának, 1. mellékletének és 2. mellékletének a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet] megállapított rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban már elkészült az egyezségi javaslat, de az nem felel meg a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot átdolgozza, és a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül szavazásra bocsátja.

(3) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezség a bírósághoz már benyújtásra került, de annak jóváhagyása tárgyában a bíróság még nem hozott végzést, - az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján benyújtott kérelmére - a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végzés kézbesítésétől számított 30 napos határidő tűzésével elrendeli az adósságrendezési egyezség 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő átdolgozását és ismételt szavazásra bocsátását.

(4) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezséget a bíróság már jóváhagyta, de a végzés még nem jogerős, - az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján benyújtott kérelmére - a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végzés kézbesítésétől számított 30 napos határidő tűzésével elrendeli az adósságrendezési egyezség 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő átdolgozását és ismételt szavazásra bocsátását, valamint a korábbi végzését hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő már benyújtotta a bíróságnak az adósságtörlesztési tervet, de az nem felel meg a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak, a bíróság soron kívül, a végzés kézbesítésétől számított 15 napos határidő tűzésével elrendeli annak átdolgozását.

(6) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság már jóváhagyta az adósságtörlesztési tervet, de a végzés még nem jogerős, - az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján előterjesztett kérelmére - a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül végzést hoz az adósságtörlesztési végzés e rendeletben foglaltaknak megfelelő módosításáról, és a korábbi végzését ebben a részében hatályon kívül helyezi.

(7) Ha bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzése vagy adósságtörlesztési végzése a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően már jogerőre emelkedett, vagy a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését követően emelkedik jogerőre, az adós az Are. tv. 64. § (2) bekezdésében, illetve 82. § (3) bekezdésében felsorolt okokon kívül is kérelmezheti az egyezségnek, illetve az adósságtörlesztési végzésnek a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő módosítását.

(8) A 8. § (2) bekezdésében foglaltakat 2024. május 1-jétől kell alkalmazni.

(9) A 8. §-ban meghatározott összeghatárok emelkedése esetén azok 8. § (2) bekezdése szerinti közzétételének napján folyamatban lévő eljárásokban az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

8. §[7] (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott összeghatárok évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos hónapjához viszonyított árindex mértékével megegyező mértékben növekednek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, megnövelt összeghatárokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján a naptári év május 20-áig közzéteszi, és azokat a naptári év június 1-jétől kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez[8]

Adósságrendezési eljárásban a méltányolható lakóingatlan forgalmi értékére vonatkozó felső összeghatár

2. melléklet a 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez[9]

Adósságrendezési eljárásban a lakásbérleti díjra vagy a lakás használatáért fizetendő ellenértékre vonatkozó felső összeghatár