4/2015. (II. 3.) NFM rendelet

egyes légiközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az 1. és 2. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben -,

a 3. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben -,

a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben -

a következőket rendelem el:

1. A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosítása

1. § A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM R1.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet módosítása

2. § A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM R2.)

a) 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint,

b) 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint,

c) 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint

módosul.

3. A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet módosítása

3. § A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere szabad útvonalú légtér, amelyben az IFR szerint üzemelő légijárművek a kijelölt belépő, kilépő vagy a közbenső pontok között - a nemzetközi útvonalhálózat figyelembevételével - szabad útvonalon tervezhetik repülésüket. A kijelölt belépő, kilépő és közbenső pontokat, valamint a pontokra vonatkozó szabályokat a légiforgalmi szolgálat az AIP-ben közzéteszi.

(2) A szabad útvonalú légtérből történő kilépést követően ugyanabba a légtérbe ismételt belépés ugyanazon repülés alatt kizárólag kijelölt kilépő és belépő ponton tervezhető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabad útvonalú légtéren kívül a légiforgalmi szolgálat illetékességi légterében ATS útvonalakat határozhat meg. Az ATS útvonalakat az AIP-ben közzé kell tenni."

4. § Az R1.

a) 2. melléklete az 5. melléklet szerint,

b) 3. melléklete a 6. melléklet szerint

módosul.

4. A polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

5. § A polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (5) bekezdésében a "gyakornok légiforgalmi irányítónak, a repüléstájékoztatónak és a légiforgalmi tisztnek" szövegrész helyébe a "gyakornok légiforgalmi irányítónak és a repüléstájékoztatónak" szöveg lép.

6. § Az R2.

a) 2. melléklete helyébe a 7. melléklet,

b) 3. melléklete helyébe a 8. melléklet

lép.

7. § Ez a rendelet 2015. február 5-én lép hatályba.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

1. A KöViM R1. Melléklet 2. Fejezet 2.6.4 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.6.4. RNAV vagy szabad útvonalon történő üzemelés

Az RNAV vagy szabad útvonalon történő üzemeltetésnek meg kell felelnie a European Aviation Safety Agency (EASA) AMC 20-4 vagy azzal egyenértékű dokumentum B-RNAV-ra (RNAV5) vonatkozó előírásainak.

2.6.4.1. Az RNAV vagy szabad útvonalon történő repülés megkezdése előtt és az azokon történő üzemeltetés során meg kell bizonyosodni a légijármű RNAV rendszerének megfelelő működéséről. Ez magában foglalja a következők ellen őrzését:

a) a repülési útvonal megfelel az engedélynek, és

b) a légijármű navigációs képessége legalább RNAV5-nek megfelelő

2.6.4.2. Ha bármilyen ok miatt a navigációs képesség nem felel meg az RNAV5 követelményeknek, és ezért a légijármű nem képes repülését RNAV vagy szabad útvonalon megkezdeni, vagy nem tud az érvényes irányítói engedély szerint tovább repülni, amint lehetséges, a légijármű vezetőjének módosított engedélyt kell kérnie.

Megjegyzés: A légiforgalmi irányítás légi járművel kapcsolatos ezt követő eljárását a jelentett meghibásodás és a forgalmi helyzet határozza meg. Sok esetben lehetséges a további üzemelés az érvényes ATC, engedélynek megfelelően. Ha erre nincs mód, a légiforgalmi irányító radarvektorálást alkalmazhat, vagy VOR/DME berendezések segítségével követhető útvonalat határoz meg."

2. A KöViM R1. Melléklet 2. Fejezet 2.8.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.8.3. Az útvonalrepülés végrehajtásakor különös gonddal kell megközelíteni a helyi ATS egységgel nem rendelkező repülőtereket és vitorlázó légtereket.

Megjegyzés: Azokon a nem ellenőrzött repülőtereken, ahol AFIS-t nem nyújtanak, a repülőterek működésére vonatkozó információt esetlegesen a repülőtéri rádióállomástól lehet kérni.

Nemzetközi repülés esetén az ilyen repülőtéren történő leszálláskor a repülési terv levegőből történő lezárása nem megengedett, a tényleges leszállást követően, annak időpontját telefonon közölni kell a FIC-cel."

3. A KöViM R1. Melléklet 4. Fejezet 4.4.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.4.4. Budapest CTA-ban a szabad és a kijelölt ATS útvonalakon IFR szerint működő légijárművet - az állami légijárművek kivételével - legalább B-RNAV berendezéssel kell felszerelni. A B-RNAV útvonalon üzemeltetett légijárműveknek rendelkeznie kell a B-RNAV követelmények teljesítéséhez szükséges, a légijárművekre meghatározott felszereltséggel."

4. A KöViM R1. Melléklet "E" Függelék II. rész II.2.2. pont 15. ROVAT 7. útvonali várakozás jelzése alpontját követő "A repülési útvonal leírásának általános szabályai" alcím első bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Szabad útvonalú légtérben történő repülések:

A szabad útvonal megadásához írja be:

- annak a fontos pontnak a kódjelölését, ahol a SID befejeződik vagy a szabad útvonalú légtérbe belép, azt követően a DCT (direkt) betűket és a következő fontos pont kódjelölését

pl. TORNO DCT NATEX..., BUDOP DCT BEGLA...

- a DCT betűket és a következő fontos pont kódjelölését, ha az indulási repülőtéren SID-ek nincsenek kijelölve,

pl. LHBC DCT DODAR

- a földi telepítésű navigációs berendezések kódjelölését, ha a fedélzeti rendszer nem teszi lehetővé az RNAV5-nek megfelelő üzemelést

pl. BUDOP DCT BKS DCT BUG DCT PTB DCT GYR DCT BEGLA

Ezt követően be kell írni minden olyan fontos pontot, ahol:

- az útvonal,

- az utazósebesség vagy utazómagasság,

- a repülési szabályok, vagy

- a repülés jellegének megváltoztatását

tervezik."

5. A KöViM R1. Melléklet "O" Függelék 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az űrlap képe

"

6. A KöViM R1. Melléklet "R" Függeléke a következő 194/a. és 194/5. pontokkal egészül ki:

"194/a. Szabad útvonal

A kijelölt belépő és kilépő vagy a közbenső pontok között, a légijármű által alkalmazott direkt (DCT) útvonal.

194/b. Szabad útvonalú légtér

Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere, amelyben az IFR szerint működő légijárművek a kijelölt belépő és a kilépő vagy a közbenső pontok között szabad útvonalon tervezhetik repülésüket."

7. A KöViM R1. Melléklet 2. Fejezet

7.1. 2.6.2.1.1. pont a) alpontjában az "ATS útvonalon" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalon" szöveg,

7.2. 2.6.2.1.2. pontjában az "ATS útvonal" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonal" szöveg,

7.3. 2.12.4. pontjában az "ATS útvonal ki- és belépő pontja" szövegrész helyébe a "kijelölt ki- és belépő pont" szöveg

lép.

2. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

1. A KöViM R2. 1. számú melléklet 1. Fejezet 1.7.2 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.7.2. Budapest CTA-ban az IFR szerint működő légijárműveknek a szabad vagy kijelölt ATS útvonalat RNAV5 pontossággal kell tartaniuk.

Megjegyzés: A légijárművek felszereltségére vonatkozó előírásokat a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet tartalmazza."

2. A KöViM R2. 1. számú melléklet 1. Fejezet

2.1. 1.7.1 pontjában az "ATS útvonalakra" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalakra" szöveg,

2.2. 1.13.1 pontjában és 1.18.3 pont i) alpontjában az "ATS útvonalak" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalak" szöveg

lép.

3. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

1. A KöViM R2. 2. számú melléklet 4. Fejezet 4.5.7.2.5 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.5.7.2.5 RNAV5 képességű RNAV berendezéssel fel nem szerelt állami légijárműveket vagy az olyan légijárműveket, melyek RNAV berendezése meghibásodott, nem RNAV berendezés használatán alapuló SID-eken és STAR-okon kell vezetni.

Útvonalrepülés során az ilyen légijárművekre az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

a) a légijárműveket VOR/DME berendezéssel kijelölt ATS útvonalakon kell vezetni, vagy

b) ha ilyen útvonalak nem állnak rendelkezésre, a légijárműveket hagyományos navigációs berendezések között (VOR, DME) kell repültetni."

2. A KöViM R2. 2. számú melléklet 4. Fejezete a következő 4.5.7.2.6 ponttal egészül ki:

"4.5.7.2.6 Az olyan légijárművet, amely P-RNAV képességgel nem rendelkezik, vagy P-RNAV képességét elveszítette, olyan SID-en vagy STAR-on kell vezetni, amelyre a P-RNAV képesség szükségessége nincs előírva.

A 4.5.7.2.5 és 4.5.7.2.6 pontban meghatározott módon üzemeltetett légijárművek esetében az érintett légiforgalmi irányító egység részéről folyamatos radarmegfigyelésre lehet szükség.

Ha a fenti eljárások nem alkalmazhatók, a légiforgalmi irányító egységnek radarvektorálással kell a légijárművet vezetnie, míg az saját navigációval történő működésre nem képes."

3. A KöViM R2. 2. számú melléklet 4. Fejezet 4.10.2.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.10.2.3 Budapest FIR-ben a tényleges átváltási szint meghatározásához az alábbi táblázat használatos:

"

4. A KöViM R2. 2. számú melléklet 5. Fejezet 5.4.1.2.1.4-5.4.1.2.1.6 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.4.1.2.1.4 A közzétett szomszédos műszer szerinti repülési eljárásokat követő induló vagy érkező légijárművek oldalirányú elkülönítése akkor valósul meg, ha:

a) a távolság RNAV1, Basic RNP 1, RNP APCH és RNP AR APCH útirány között legalább 7 NM (13 km), vagy

b) az előírt akadálymentességet figyelembe vevő útirányok védőterületei nem fedik egymást és üzemi hibát számításba vettek.

5.4.1.2.1.5 RNAV üzemelés, ahol meghatározott navigációs követelményt írnak elő párhuzamos útirányokon, ATS vagy szabad útvonalakon.

Kijelölt légtérben vagy kijelölt útvonalakon, ahol a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendeletben meghatározott navigációs követelményt ír elő, az RNAV berendezéssel felszerelt légijárművek között oldalirányú elkülönítés érhető el azáltal, hogy a légijárműveknek olyan párhuzamos útirányok, ATS vagy szabad útvonalak középvonalán kell repülniük, amelyek egymás közötti távolsága biztosítja, hogy az útirányok, ATS vagy szabad útvonalak védő területei nem fedik egymást.

Párhuzamos útirányok között, párhuzamos ATS vagy szabad útvonalak középvonalai között - melyekre meghatározott navigációs követelményt írtak elő -, az oldaltávolság az adott navigációs követelmény függvénye.

5.4.1.2.1.6 Légijárművek oldalirányú elkülönítése párhuzamos útirányokon, nem keresztező útirányokon, ATS vagy szabad útvonalakon.

Párhuzamos útirányokon, nem keresztező útirányokon, ATS vagy szabad útvonalakon üzemelő légijárművek között, kijelölt légtérben vagy kijelölt útvonalakon az oldalirányú elkülönítés akkor valósul meg, ha

a) RNAV10 (RNP 10) alkalmazása esetén az útirányok közötti legkisebb távolság 50 NM (93 km),

b) RNP 4 alkalmazása esetén az útirányok közötti legkisebb távolság 30 NM (55,5 km)."

5. A KöViM R2. 2. számú melléklet 5. Fejezet 5.4.1.2.1 pontja a következő 5.4.1.2.1.7 és 5.4.1.2.1.8 ponttal egészül ki: "5.4.1.2.1.7 RNAV üzemelés, ahol meghatározott navigációs követelményt írnak elő keresztező útirányokon, ATS vagy szabad útvonalakon.

Az itt leírt elkülönítés használata olyan keresztező útirányokra korlátozódik, mely keresztező útirányok közös pontjuknál az összetartás vagy széttartás 15 és 135 fok közötti szögtartományba esik.

5.4.1.2.1.7.1 Keresztező útirányoknál a terület ki és belépő pontjait, ahol az útirányok közötti oldaltávolság kevesebb, mint az előírt minimum, oldalirányú elkülönítési pontoknak nevezik. Az oldalirányú elkülönítés pontjait határoló területet a keresztezés konfliktus területének nevezik (lásd az 5-5. ábrát).

5-5. ábra. Oldalirányú elkülönítési pontok és a konfliktus terület (lásd 5.4.1.2.1.7.1)

Megjegyzés: Az oldalirányú elkülönítési pontokat a következő képlettel számítják: I = Sy / (sinθ)

ahol:

Sy = az útirányok közötti oldalirányú távolság megegyezik az oldalirányú elkülönítési minimummal.

I = az oldalirányú elkülönítés távolsága az útirányok keresztezési pontjától, és

θ = az útirányok által bezárt szög.

5.4.1.2.1.7.2 Az oldalirányú elkülönítési pontok útirány keresztezési ponttól mért távolságát összeütközési kockázatelemzéssel határozzák meg, amely olyan tényezőtől függ, mint például a légijármű navigációs pontossága, a forgalom sűrűsége, a keresztezési pont használatának gyakorisága.

1. Megjegyzés: Az oldalirányú elkülönítés pontjainak meghatározására és az összeütközési veszély elemzéssel kapcsolatos tájékoztatás a Légtér Tervezési Módszerek Az Elkülönítési Minimumok Meghatározására Kézikönyvben (ICAO Doc. 9689) található.

2. Megjegyzés: Budapest FIR-ben jelenleg oldalirányú elkülönítési pontok nincsenek kijelölve.

5.4.1.2.1.7.3 Két légijármű között oldalirányú elkülönítés áll fenn, amikor legalább az egyik légijármű a keresztezés konfliktus területén kívül található.

5.4.1.2.1.8 Átmenet egy olyan légtérbe, ahol nagyobb oldalirányú elkülönítési minimumot alkalmaznak. Az oldalirányú elkülönítés fennáll, ha a légijárművek olyan meghatározott útirányokon repülnek, amelyek:

a) valamely megfelelő minimummal egymástól el vannak különítve; és

b) legalább 15 fokkal széttartó irányt követnek mindaddig, amíg az alkalmazható elkülönítési minimumot létre nem hozzák;

feltéve, hogy az illetékes légiközlekedési hatóság által jóváhagyott módon biztosítható, hogy a légijárművek rendelkeznek a pontos útvonaltaráshoz szükséges navigációs képességgel."

6. A KöViM R2. 2. számú melléklet 8. Fejezet 8.6.5.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6.5.2 Egy IFR repülés vektorálásakor, vagy olyan közvetlen útvonal adásakor, amely a légijárművet letéríti az ATS vagy a szabad útvonalról, az irányítói engedélynek biztosítania kell a terep feletti előírt magasságot, amíg a légijármű el nem ér egy olyan pontot, amelynél a légijármű vezetője áttér saját navigációra. Szükség szerint, az érintett minimális vektorálási magasság meghatározásához be kell számítani az alacsony hőmérsékleti hatásra vonatkozó helyesbítést."

7. A KöViM R2. 2. számú melléklet

7.1. 2. Fejezet 2.5.2 pont b) pont nyitó szövegrészében, 2.6.1.1. pont c) alpontjában, 2.6.2.1. pont c) alpontjában, 3. Fejezet 3.1.1.1 pontjában, 8. Fejezet 8.6.4.2. pont e) alpontjában és 9. Fejezet 9.2.2.5 pont 2. alpontjában az "ATS útvonal" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonal"szöveg,

7.2. 2. Fejezet 2.5.2 pont b) 2. alpontjában az "ATS útvonalak" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalak" szöveg,

7.3. 4. Fejezet 4.10.3.1 pont 2. Megjegyzésében és az 5. fejezet 5.9 pont 3. Megjegyzésében az "ATS útvonalról" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalról" szöveg,

7.4. 5. Fejezet 5.3.3.3 pontjában az "ATS útvonalon" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalon" szöveg

lép.

4. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

1. A KöViM R2. 3. számú melléklet

1.1. 84. pontjában az "ATS útvonal" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonal" szöveg,

1.2. 141. pontjában az "ATS útvonalak" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalak" szöveg,

1.3. 298. és 299. pontjában az "ATS útvonalon" szövegrész helyébe az "ATS vagy szabad útvonalon" szöveg

lép.

2. Hatályát veszti a KöViM R2. 3. számú melléklet 312. pontjában szereplő "ATS" szövegrész.

5. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

Az R1. 2. melléklet II. "NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK" című táblázata helyébe a következő 1-34. pontok lépnek:

"

"

6. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

Az R1. 3. melléklet Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek című táblázata helyébe a következő 1-38. pontok lépnek:

"

"

7. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

"2. melléklet a 27/2014.(IV. 30.) NFM rendelethez

"

8. melléklet a 4/2015. (II. 3.) NFM rendelethez

"3. melléklet a 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelethez

"